It's not fair having 12 pairs of legs | Aimee Mullins

Fordító: Daniel Farkas Lektor: Eva Tanczos

I was speaking to a group of about 300 kids,

Egy kb. 300 fős gyerekcsapatnak beszéltem

ages six to eight, at a children's museum,

hat-nyolc éveseknek, egy gyerekeknek szóló múzeumban

and I brought with me a bag full of legs,

és volt nálam egy zsák tele lábakkal

similar to the kinds of things you see up here,

hasonló azokhoz, amiket itt fogok mutatni

and had them laid out on a table for the kids.

és kipakoltam őket egy asztalra, hogy a gyerekek láthassák.

And, from my experience, you know, kids are naturally curious

És, tapasztalataim szerint, a gyerekek természetüktől fogva kíváncsiak

about what they don't know, or don't understand,

azokra a dolgokra, amiket nem ismernek vagy nem értenek

or is foreign to them.

vagy idegen számukra.

They only learn to be frightened of those differences

Csak akkor tanulnak meg félni ezektől a különbségektől,

when an adult influences them to behave that way,

ha a felnőttekől ezt a viselkedést tanulják,

and maybe censors that natural curiosity,

ha leszoktatják őket a természetes kíváncsiságról

or you know, reins in the question-asking

vagy megfékezik a kérdezősködést

in the hopes of them being polite little kids.

abban a reményben, hogy illedelmes gyerek lesz belőlük.

So I just pictured a first grade teacher out in the lobby

Úgyhogy elképzeltem az elsős tanárnénit az előtérben,

with these unruly kids, saying, "Now, whatever you do,

ahogy mondja a kis rakoncátlanoknak, hogy "Bármit is tesztek,

don't stare at her legs."

ne bámuljátok a lábát."

But, of course, that's the point.

De persze pont ez lenne a lényeg.

That's why I was there, I wanted to invite them to look and explore.

Hiszen épp ezért voltam ott, bámulásra és felfedezésre akartam őket rávenni.

So I made a deal with the adults

Úgyhogy megbeszéltem a felnőttekkel,

that the kids could come in without any adults for two minutes

hogy engedjék be a srácokat két percre,

on their own.

egyedül, felnőttek nélkül.

The doors open, the kids descend on this table of legs,

Kinyílnak az ajtók, a srácok rárepülnek az asztalnyi lábra

and they are poking and prodding, and they're wiggling toes,

böködnek, nyúlkálnak, piszkálják a lábujjakat,

and they're trying to put their full weight on the sprinting leg

próbálnak teljes súlyukkal ránehezedni a futólábra,

to see what happens with that.

csak hogy lássák, mi történik.

And I said, "Kids, really quickly --

És mondtam nekik: "Srácok, figyeljetek csak ---

I woke up this morning, I decided I wanted to be able to jump over a house --

felébredtem ma reggel, és úgy döntöttem, hogy át akarok ugrani egy házat --

nothing too big, two or three stories --

nem túl nagyot, csak egy két-három emeletest

but, if you could think of any animal, any superhero, any cartoon character,

de ha most mondanotok kéne bármilyen állatot vagy szuperhőst vagy képregényhőst,

anything you can dream up right now,

akármit, ami csak eszetekbe jut,

what kind of legs would you build me?"

akkor milyen lábat csinálnátok nekem?

And immediately a voice shouted, "Kangaroo!"

És egy hang azonnal felkiáltott: "Kenguru!"

"No, no, no! Should be a frog!"

"Nem nem nem! Béka legyen!"

"No. It should be Go Go Gadget!"

"Nem, legyen Bigyó felügyelős!"

"No, no, no! It should be the Incredibles."

Neeeem! Hihetetlen Családosat!"

And other things that I don't -- aren't familiar with.

Meg hasonlókat, amiket... amikről nem is hallottam.

And then, one eight-year-old said,

És akkor az egyik nyolcéves azt mondta:

"Hey, why wouldn't you want to fly too?"

"Hé, akkor már repülhetnél is, nem?"

And the whole room, including me, was like, "Yeah."

És az egész terem, velem együtt, így: "Ja."

(Laughter)

(nevetés)

And just like that, I went from being a woman

És csak így, egycsapásra átváltoztam olyan asszonyból,

that these kids would have been trained to see as "disabled"

akire a gyerekek "fogyatékosként" tekintettek volna,

to somebody that had potential that their bodies didn't have yet.

olyasvalakivé, akinek olyan lehetőségei vannak, ami nekik nincs.

Somebody that might even be super-abled.

Valakivé, akinek akár szuperképességei is lehetnek.

Interesting.

Érdekes.

So some of you actually saw me at TED, 11 years ago.

Néhányatokkal talán már találkoztam a 11 évvel ezelőtti TEDen,

And there's been a lot of talk about how life-changing this conference is

és rengeteget hallhattuk, hogy mekkora változást okozhat az ember életében ez a konferencia,

for both speakers and attendees, and I am no exception.

akár hallgatóként, akár előadóként van itt, és én sem vagyok kivétel.

TED literally was the launch pad to the next decade of my life's exploration.

A TED szó szerint a kilövőállása volt felfedezői életem következő évtizedének.

At the time, the legs I presented were groundbreaking in prosthetics.

Akkoriban az általam bemutatott lábak a végtagprotézisek csúcsát jelentették.

I had woven carbon fiber sprinting legs

Szőtt szénszálas futólábaim voltak

modeled after the hind leg of a cheetah,

egy gepárd hátsó lábáról mintázva

which you may have seen on stage yesterday.

amit láthattatok is tegnap a színpadon.

And also these very life-like, intrinsically painted silicone legs.

És volt egy nagyon élethű, életszerűen megfestett pár szilikonlábam.

So at the time, it was my opportunity to put a call out

Akkor megkaptam a lehetőséget, hogy felhívást intézzek

to innovators outside the traditional medical prosthetic community

a hagyományos, orvosi protézissel foglalkozó közösségen kívüli innovátoroknak

to come bring their talent to the science and to the art

hogy kamatoztassák tehetségüket a lábak építésének

of building legs.

tudományában, illetve művészetében.

So that we can stop compartmentalizing form, function and aesthetic,

Hogy ne skatulyázzuk be a formát, funkciót és esztétikát

and assigning them different values.

hanem különféle értékeket rendeljünk hozzájuk.

Well, lucky for me, a lot of people answered that call.

Hát, szerencsémre rengetegen reagáltak a felhívásra,

And the journey started, funny enough, with a TED conference attendee --

és az utazás elkezdődött - vicces módon épp egy TED látogatóval,

Chee Pearlman, who hopefully is in the audience somewhere today.

Chee Perlmannel, aki talán ma is itt van valahol a közönség soraiban.

She was the editor then of a magazine called ID,

Ő akkor az ID című magazin szerkesztője volt,

and she gave me a cover story.

és címplasztorit csinált belőlem.

This started an incredible journey.

Ez egy hihetetlen utazást indított el.

Curious encounters were happening to me at the time;

Különös találkozásokban volt részem,

I'd been accepting numerous invitations to speak

számos meghívást kaptam világszerte

on the design of the cheetah legs around the world.

hogy a gepárd-lábakról tartsak előadást.

And people would come up to me after the conference, after my talk,

Az emberek odajöttek hozzám a konferencia után, a beszédem után,

men and women.

férfiak és nők,

And the conversation would go something like this,

és a beszélgetés valahogy így zajlott:

"You know Aimee, you're very attractive.

"Tudod Aimee, te nagyon szép vagy.

You don't look disabled."

Nem is tűnsz fogyatékosnak."

(Laughter)

(nevetés)

I thought, "Well, that's amazing,

Azt gondoltam: "Hát, ez óriási,

because I don't feel disabled."

mert nem is érzem magam fogyatékosnak."

And it really opened my eyes to this conversation

És a beszélgetés ráébresztett arra,

that could be explored, about beauty.

hogy a szépség egy felfedezésre váró terület.

What does a beautiful woman have to look like?

Hogy kell kinéznie egy gyönyörű nőnek?

What is a sexy body?

Milyen a szexi test?

And interestingly, from an identity standpoint,

És érdekes módon, az identitás nézőpontjából

what does it mean to have a disability?

mit jelent fogyatékosnak lenni?

I mean, people -- Pamela Anderson has more prosthetic in her body than I do.

Úgy értem, emberek -- Pamela Andersonnak több protézise van, mint nekem

Nobody calls her disabled.

őt mégsem nevezi senki fogyatékosnak.

(Laughter)

(nevetés)

So this magazine, through the hands of graphic designer Peter Saville,

Szóval ez a magazin, Peter Saville grafikus segítségével,

went to fashion designer Alexander McQueen, and photographer Nick Knight,

felkereste Alexander McQueen divattervezőt és Nick Knight fotóst,

who were also interested in exploring that conversation.

akiket ugyancsak érdekeltek ezek a kérdések.

So, three months after TED I found myself on a plane

Így hát három hónappal a TED után egy Londonba tartó

to London, doing my first fashion shoot,

gépen találtam magam, életem első divatfotózásán,

which resulted in this cover --

melynek az eredménye ez a címlap:

"Fashion-able"?

Divatos sz-Épség

Three months after that, I did my first runway show for Alexander McQueen

Három hónapra rá a kifutón Alexander McQueen ruháit mutattam be

on a pair of hand-carved wooden legs made from solid ash.

egy kézzel faragott, tömör kőrisfa lábon.

Nobody knew -- everyone thought they were wooden boots.

Senki sem tudta -- mindenki azt hitte, csupán egy fából készült csizma.

Actually, I have them on stage with me:

Egyébként itt van nálam a színpadon:

grapevines, magnolias -- truly stunning.

Szőlőindák, magnóliák, igazán elragadó.

Poetry matters.

A költészet fontos.

Poetry is what elevates the banal and neglected object

A költészet az, ami beemeli a banális, mellőzött tárgyakat

to a realm of art.

a művészet birodalmába.

It can transform the thing that might have made people fearful

Átalakítja azt, amitől az emberek féltek, valami mássá

into something that invites them to look,

valamivé, amit érdemes megnézni

and look a little longer,

és tovább nézni,

and maybe even understand.

és talán meg is érteni.

I learned this firsthand with my next adventure.

Ezt a következő kalandom során első kézből tanulhattam meg

The artist Matthew Barney, in his film opus called the "The Cremaster Cycle."

a művész, Matthew Barnes, a "The Cremaster Cycle" című filmópuszában.

This is where it really hit home for me --

Itt csapott belém igazán a felismerés,

that my legs could be wearable sculpture.

hogy a lábaim hordható szobrok is lehetnek.

And even at this point, I started to move away from the need to replicate human-ness

És épp ezen a ponton kezdtem elszakadni az emberszerűség másolásának igényétől,

as the only aesthetic ideal.

mint az egyetlen esztétikai ideáltól.

So we made what people lovingly referred to as glass legs

Úgyhogy elkészítettük azt, amit az emberek édesen üveglábnak hívtak

even though they're actually optically clear polyurethane,

bár valójában tökéletesen fényáteresztő poliuretánból készült,

a.k.a. bowling ball material.

amiből a tekegolyó is készül.

Heavy!

Nehéz!

Then we made these legs that are cast in soil

Aztán csináltuk ezt a lábat, ami a földbe van ültetve

with a potato root system growing in them, and beetroots out the top,

és krumpligyökérzet nő benne, meg a tetejéből cékla,

and a very lovely brass toe.

és kedvesen pimasz lábujja van.

That's a good close-up of that one.

Ez egy jó közeli róla.

Then another character was a half-woman, half-cheetah --

A másik szereplő egy fél-asszony, fél-gepárd volt --

a little homage to my life as an athlete.

egy kis hódolat a sportolói életszakaszomnak.

14 hours of prosthetic make-up

14 órányi mestersminkelésbe telt

to get into a creature that had articulated paws,

hogy olyan lény váljék belőlem, melynek kidolgozott mancsai,

claws and a tail that whipped around,

karmai, és mozgó farka van,

like a gecko.

mint egy gekkónak.

(Laughter)

(nevetés)

And then another pair of legs we collaborated on were these --

Aztán itt egy másik láb, amin együtt dolgoztunk...

look like jellyfish legs,

olyan, mint egy medúza csápjai.

also polyurethane.

Ugyancsak poliuretán

And the only purpose that these legs can serve,

És az egyetlen dolog, amire ezek a lábak alkalmasak,

outside the context of the film,

mármint a film kontextusán kívül,

is to provoke the senses and ignite the imagination.

hogy felkorbácsolják az érzéseket, és beizzítsák a képzeletet.

So whimsy matters.

Szóval a hóbort fontos.

Today, I have over a dozen pair of prosthetic legs

Ma már több mint egy tucat pár műlábam van,

that various people have made for me,

melyeket különböző emberek készítettek nekem,

and with them I have different negotiations of the terrain under my feet,

és mindegyikkel egész máshogy érzem a talajt a lábam alatt.

and I can change my height --

Változtathatom a magasságomat is --

I have a variable of five different heights.

öt különböző magasság közül választhatok.

(Laughter)

(nevetés)

Today, I'm 6'1".

Ma 185 centi vagyok.

And I had these legs made a little over a year ago

Ezt a pár lábat kicsit több, mint egy éve készíttettem

at Dorset Orthopedic in England

Angliában, a Dorset Otropédián,

and when I brought them home to Manhattan,

és mikor hazahoztam Manhattanbe

my first night out on the town, I went to a very fancy party.

az első kimaradós estémen elmentem egy nagyon puccos buliba.

And a girl was there who has known me for years

Ott volt egy lány, aki évek óta ismert

at my normal 5'8".

175 centisként.

Her mouth dropped open when she saw me,

Leesett az álla amint meglátott,

and she went, "But you're so tall!"

és felkiáltott: "Milyen magas lettél!"

And I said, "I know. Isn't it fun?"

Erre én: "Tudom. Mókás, nem igaz?"

I mean, it's a little bit like wearing stilts on stilts,

Úgy értem, egy kicsit olyan, mint tűsarokra tűsarkat felvenni,

but I have an entirely new relationship to door jams

de egészen új kapcsolatom van az ajtófélfákkal

that I never expected I would ever have.

amit sosem gondoltam volna.

And I was having fun with it.

És rengeteg örömem telt benne.

And she looked at me,

És akkor a barátnőm rámnézett,

and she said, "But, Aimee, that's not fair."

és azt mondta: "De Aimee, ez nem fair."

(Laughter)

(nevetés)

(Applause)

(taps)

And the incredible thing was she really meant it.

És ami igazán hihetetlen, hogy tényleg komolyan gondolta.

It's not fair that you can change your height,

Nem fair, hogy tetszés szerint változtathatod a magasságod,

as you want it.

amikor csak akarod.

And that's when I knew --

És ekkor tudtam

that's when I knew that the conversation with society

ekkor jöttem rá, hogy a társadalommal való párbeszéd

has changed profoundly

gyökeresen megváltozott

in this last decade.

az elmúlt évtizedben.

It is no longer a conversation about overcoming deficiency.

Már nem arról van szó, hogy legyőzzük a hiányosságainkat

It's a conversation about augmentation.

Inkább a gyarapodásról,

It's a conversation about potential.

a lehetőségekről.

A prosthetic limb doesn't represent the need to replace loss anymore.

Egy művégtag már nem a veszteség pótlásának szükségességét jelképezi.

It can stand as a symbol that the wearer

Annak jelképe is lehet, hogy viselőjének

has the power to create whatever it is that they want to create

hatalmában áll megteremteni bármit, amit akar

in that space.

a saját keretein belül.

So people that society once considered to be disabled

Így azok, akiket a társadalom egykor mozgássérültnek tekintett,

can now become the architects of their own identities

saját identitásuk építészei lehetnek

and indeed continue to change those identities

sőt, váltogathatják is az identitásukat azzal,

by designing their bodies

hogy megtervezhetik saját testüket

from a place of empowerment.

önhatalmúlag.

And what is exciting to me so much right now

És ami jelenleg a leginkább izgat az az,

is that by combining cutting-edge technology --

hogy a legújabb technológia --

robotics, bionics --

mint a robotika, a bionika --

with the age-old poetry,

és az ősöreg költészet kombinálásával

we are moving closer to understanding our collective humanity.

közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük kollektív emberségünket.

I think that if we want to discover the full potential

Azt hiszem, hogy ha fel akarjuk fedezni az emberi mivoltunkban rejlő

in our humanity,

minden lehetőséget,

we need to celebrate those heartbreaking strengths

akkor ünnepelnünk kell mindazt a szívbemarkoló erőt

and those glorious disabilities that we all have.

és dicső fogyatékosságot, amivel rendelkezünk.

I think of Shakespeare's Shylock:

Shakespeare Shylockja jut eszembe:

"If you prick us, do we not bleed,

Ha megszúrtok, nem vérzünk-e,

and if you tickle us, do we not laugh?"

ha csiklandoztok, nem nevetünk-e?"

It is our humanity,

Emberségünk az,

and all the potential within it,

és a benne rejlő minden lehetőség,

that makes us beautiful.

ami gyönyörűvé tesz bennünket.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(taps)