Dave Meslin: The antidote to apathy

Fordító: Zeta Mansart Lektor: Krisztian Stancz

How often do we hear that people just don't care?

Milyen gyakran halljuk,

hogy az emberek egyszerűen közönyösek?

Hányszor mondták már,

How many times have you been told

that real, substantial change isn't possible

hogy az igazi, lényegi változás lehetetlen,

mert a legtöbb ember túl önző,

because most people are too selfish,

túl ostoba vagy túl lusta ahhoz,

too stupid or too lazy

hogy megpróbáljon változtatni a közösségében?

to try to make a difference in their community?

I propose to you today that apathy as we think we know it

Ma azt szeretném bebizonyítani, hogy ilyen közöny

doesn't actually exist;

valójában nem létezik,

but rather, that people do care,

sőt, az emberek igenis érdeklődőek,

but that we live in a world that actively discourages engagement

csakhogy olyan világban élünk,

amely ellehetetleníti a részvételt

by constantly putting obstacles and barriers in our way.

azáltal, hogy állandóan akadályokat helyez elénk.

I'll give you some examples of what I mean.

Mutatok is majd erre néhány példát.

Kezdjük a városházával.

Let's start with city hall.

Láttak már ilyet?

You ever see one of these before?

Egy újsághirdetés.

This is a newspaper ad.

It's a notice of a zoning application change for a new office building

Egy közlemény a zónák változtatásáról egy új irodaépület miatt,

hogy a környéken lakók tudjanak róla, mi történik.

so the neighborhood knows what's happening.

Amint látják, lehetetlen elolvasni.

As you can see, it's impossible to read.

El kell olvasni a feléig,

You need to get halfway down

to even find out which address they're talking about,

hogy kiderüljön, milyen címről van szó egyáltalán,

és még lejjebb, apró, 10 pontos betűkkel

and then further down, in tiny 10-point font,

írják, hogyan lehet részt venni benne.

to find out how to actually get involved.

Imagine if the private sector advertised in the same way --

Képzeljék el, ha a magánszektor is így reklámozna --

if Nike wanted to sell a pair of shoes --

ha a Nike így reklámozná

(Laughter)

And put an ad in the paper like that.

a cipőit.

(Applause)

(Taps)

Now, that would never happen.

Ez sosem fog megtörténni.

Sosem fogunk látni ilyen hirdetést,

You'll never see an ad like that,

a Nike ugyanis tényleg el akarja adni a cipőit.

because Nike actually wants you to buy their shoes,

whereas the city of Toronto clearly doesn't want you involved

Ezzel szemben Toronto városatyái

nyilvánvalóan nem akarják, hogy részt vegyünk a tervezésben,

with the planning process,

otherwise their ads would look something like this,

különben a hirdetéseik inkább így néznének ki --

egyértelműen megadott információkkal.

with all the information laid out clearly.

Amíg a városvezetés ilyen hirdetéseket ad fel,

As long as the city's putting out notices like this

hogy felhívja az emberek figyelmét,

to try to get people engaged,

addig természetesen az emberek nem fognak odafigyelni.

then of course people aren't going to be engaged.

Csakhogy ez nem közöny;

But that's not apathy; that's intentional exclusion.

ez a szándékos kirekesztés.

Public space.

Közügyek.

(Applause)

(Taps)

The manner in which we mistreat our public spaces

Ahogy a közügyeinket intézzük,

az hatalmas akadály

is a huge obstacle towards any type of progressive political change,

bármilyen progresszív politikai változás előtt.

because we've essentially put a price tag on freedom of expression.

Ugyanis lényegében árcímkét tettünk a véleményszabadságra.

Whoever has the most money gets the loudest voice,

Az a leghangosabb, akinek a legtöbb pénze van,

dominating the visual and mental environment.

ő uralja vizuális és mentális környezetünket.

The problem with this model is there are some amazing messages

Ezzel az a gond,

hogy vannak lenyűgöző üzenetek, amiket közölnünk kellene egymással,

that need to be said, that aren't profitable to say.

csakhogy nem éri meg.

So you're never going to see them on a billboard.

Ezért nem látjuk őket hirdetőtáblákon.

A médiának fontos szerepe van

The media plays an important role

in developing our relationship with political change,

a politikai változásban betöltött szerepünk kialakításában,

mainly by ignoring politics and focusing on celebrities and scandals,

főleg azáltal, hogy hanyagolja a politikát,

és csak a hírességekre és botrányokra koncentrál.

Ám amikor mégis szóba kerülnek a fontos politikai témák,

but even when they do talk about important political issues,

they do it in a way that I feel discourages engagement.

egyáltalán nem ösztönzik a részvételt.

I'll give you an example.

Mutatok egy példát: ez a Now magazin múlt heti száma --

The "Now" magazine from last week: progressive, downtown weekly in Toronto.

progresszív, belvárosi torontói hetilap.

Ez a főcímsztori.

This is the cover story.

It's an article about a theater performance,

Egy cikk egy színielőadásról,

and it starts with basic information about where it is,

leírja, hol lehet megtekinteni,

in case you actually want to go and see it after you've read the article --

ha esetleg meg akarnánk nézni, miután elolvastuk a cikket --

where, the time, the website.

hol, mikor, és a webcím.

Same with this -- it's a movie review.

Ugyanezt látjuk a filmkritika esetében,

An art review.

a művészeti kritikánál,

A book review -- where the reading is in case you want to go.

és a könyvkritikánál -- hol lesz a felolvasás, ha el akarnánk menni.

A restaurant -- you might not want to just read about it,

Az étteremnél -- mert lehet, hogy nemcsak olvasni akarunk róla,

hanem el is szeretnénk látogatni az étterembe.

maybe you want to go there.

So they tell you where it is, the prices, the address, the phone number, etc.

Leírják hol van, milyenek az árai,

mi a címük, telefonszámuk, stb.

Then you get to their political articles.

És elérkezünk a politikai cikkekhez.

Here's a great article about an important election race that's happening.

Íme egy nagyszerű cikk egy fontos választási kampányról.

Ír a jelöltekről -- nagyon jól meg van fogalmazva,

It talks about the candidates, written very well,

de sehol semmi információ, semmi emlékeztető,

but no information, no follow-up, no websites for the campaigns,

nincs megadva a kampány weboldala,

no information about when the debates are, where the campaign offices are.

sem az, hogy mikor lesznek a viták, vagy hogy hol vannak a kampányirodák.

Itt egy másik nagyszerű cikk

Here's another good article,

about a new campaign opposing privatization of transit,

a tömegközlekedés privatizálását ellenző új kampányról,

without any contact information for the campaign.

elérhetőségi információk nélkül.

The message seems to be

Mintha az lenne az üzenet,

that the readers are most likely to want to eat, maybe read a book,

hogy az olvasók valószínűleg akarnak enni,

talán olvasni, filmet nézni, de nem akarnak részt venni a közösségi életben.

maybe see a movie, but not be engaged in their community.

Azt gondolnánk, hogy ez apróság,

You might think this is a small thing, but I think it's important,

de szerintem fontos, mert rögzít egy rossz szokást,

because it sets a tone

and it reinforces the dangerous idea that politics is a spectator sport.

és azt a veszélyes gondolatot erősíti meg,

hogy a politika közönségsport.

Heroes: How do we view leadership?

Hősök: mi a véleményünk a vezetőinkről?

Look at these 10 movies. What do they have in common?

Nézzük meg ezt a 10 filmet. Mi a közös bennük?

Anyone?

Valaki?

Mindben kiválasztott hősök szerepelnek.

They all have heroes who were chosen.

Valaki odament hozzájuk, és azt mondta: "Te vagy a kiválasztott.

Someone came up to them and said, "You're the chosen one.

Van egy prófécia. Neked kell megmentened a világot."

There's a prophecy. You have to save the world."

Aztán az illető elmegy és megmenti a világot, mert azt mondták,

And then they go off and save the world because they've been told to,

és néhány ember csatlakozik hozzá.

with a few people tagging along.

Ezáltal megérthetjük,

This helps me understand

why a lot of people have trouble seeing themselves as leaders --

miért van az, hogy a legtöbb ember nem tekinti magát vezetőnek.

because it sends all the wrong messages about what leadership is about.

Mert rossz üzenetet kapunk arról, hogy mit jelent vezetőnek lenni.

Először is, a hősies törekvés

A heroic effort is a collective effort,

kollektív dolog.

number one.

Másodszor: tökéletlen, nem igazán dicsőséges,

Number two, it's imperfect; it's not very glamorous,

nincs határozott kezdete és vége.

and doesn't suddenly start and suddenly end.

Ez egy egész életen át tartó folyamat.

It's an ongoing process your whole life.

De ami a legfontosabb: önkéntes.

But most importantly, it's voluntary.

Önkéntes.

It's voluntary.

Amíg azt tanítjuk a gyerekeknek,

As long as we're teaching our kids

that heroism starts when someone scratches a mark on your forehead,

hogy a hősiesség akkor kezdődik, amikor valaki megérint egy jelet a homlokodon,

or someone tells you you're part of a prophecy,

vagy amikor valaki azt mondja, hogy egy prófécia szól rólad,

a vezetésnek pont a legfontosabb jellemzőjét mellőzzük,

they're missing the most important characteristic of leadership,

méghozzá azt, hogy belülről fakad.

which is that it comes from within.

It's about following your own dreams, uninvited,

Arról szól, hogy kövessük az álmainkat --

kéretlenül, mindig kéretlenül --

and then working with others to make those dreams come true.

és fogjunk össze másokkal, hogy valóra is válthassuk őket.

Political parties: oh, boy.

Politikai pártok -- ajjaj...

A politikai pártoknak

Political parties could and should be one of the basic entry points

alapvetően ösztönözniük kellene

for people to get engaged in politics.

az embereket a részvételre.

Instead, they've become, sadly,

Ehelyett sajnos

csalódást okozó, fantáziátlan szervezetek,

uninspiring and uncreative organizations

that rely so heavily on market research and polling and focus groups

melyek annyira támaszkodnak a piackutatásra,

szavazásra és célcsoportokra,

that they end up all saying the same thing,

hogy végül mindannyian csak ugyanazt ismételgetik,

pretty much regurgitating back to us what we already want to hear

lényegében azt mondják nekünk, amit hallani akarunk,

ahelyett, hogy merész és kreatív ötletekkel állnának elő.

at the expense of putting forward bold and creative ideas.

And people can smell that, and it feeds cynicism.

Az emberek megérzik az ilyet, és ez táplálja a cinizmust.

(Applause)

(Taps)

Charitable status.

Jótékonyság:

Groups who have charitable status in Canada aren't allowed to do advocacy.

A kanadai jótékony csoportok nem támogathatnak pártokat.

Ez komoly probléma és akadály,

This is a huge problem and a huge obstacle to change,

because it means that some of the most passionate and informed voices

ugyanis ezáltal a legszenvedélyesebb és legjobban informált hangok

teljesen el vannak némítva, különösen a választások alatt.

are completely silenced, especially during election time.

Ezzel el is érkeztünk az utolsó akadályhoz,

Which leads us to the last one, which is: our elections.

a választásokhoz.

As you may have noticed,

Bizonyára észrevették már, hogy a választás Kanadában egy vicc.

our elections in Canada are a complete joke.

Elavult rendszereket használunk,

We use out-of-date systems

that are unfair and create random results.

melyek méltánytalanok, és véletlenszerű eredményeket produkálnak.

Kanadát jelenleg egy olyan párt vezeti,

Canada's currently led by a party

that most Canadians didn't actually want.

amit a legtöbb kanadai valójában nem is akart.

How can we honestly and genuinely encourage more people to vote

Hogyan bátoríthatnánk több embert a szavazásra,

when votes don't count in Canada?

ha egyszer Kanadában úgysem számít a szavazatuk?

Ha mindezt összeadjuk,

You add all this up together, and of course people are apathetic.

már nem is csodálkozunk, hogy az emberek közönyösek.

It's like trying to run into a brick wall.

Hiszen minden irányban falba ütköznek.

Now, I'm not trying to be negative by throwing all these obstacles out

Nem akarok pesszimistának tűnni

azzal, hogy ismertetem a problémákat, és elmondom, mi áll az utunkban.

and explaining what's in our way.

Épp ellenkezőleg: szerintem az emberek csodálatosak és okosak,

Quite the opposite --

I actually think people are amazing and smart and that they do care,

és igenis törődnek ezekkel a dolgokkal.

De amint már mondtam, olyan környezetben élünk,

but that, as I said, we live in this environment

where all these obstacles are being put in our way.

melyben ezek az akadályok az utunkban vannak.

As long as we believe that people, our own neighbors,

Amíg elhisszük, hogy az emberek, a saját szomszédaink

önzők, ostobák vagy lusták,

are selfish, stupid or lazy,

then there's no hope.

addig nincs remény.

De változtathatunk mindazon, amit említettem.

But we can change all those things I mentioned.

Megnyithatjuk a városházát.

We can open up city hall.

We can reform our electoral systems.

Megreformálhatjuk a választási rendszereinket.

We can democratize our public spaces.

Demokratizálhatjuk a közügyeket.

My main message is:

Az üzenetem,

if we can redefine apathy,

hogy ha újradefiniáljuk a közönyt,

not as some kind of internal syndrome,

nem mint egyfajta lelki szindrómát,

but as a complex web of cultural barriers that reinforces disengagement,

hanem mint a részvételt ellehetetlenítő

kulturális akadályok bonyolult hálózatát,

and if we can clearly define, clearly identify what those obstacles are,

és ha egyértelműen meghatározzuk,

hogy melyek ezek az akadályok,

és együttműködünk, hogy elhárítsuk őket,

and then if we can work together collectively to dismantle those obstacles,

akkor a határ a csillagos ég.

then anything is possible.

Köszönöm.

Thank you.

(Applause)

(Taps)