The art of choosing | Sheena Iyengar | TED

Fordító: Regina Saphier Lektor: Hope Albright

Today, I'm going to take you

Ma együtt körbeutazzuk a világot,

around the world in 18 minutes.

18 perc alatt.

My base of operations is in the U.S.,

Tevékenységeimet az USA-ban folytatom általában.

but let's start at the other end of the map,

De most kezdjük az utazást a térkép másik felén,

in Kyoto, Japan,

Kyoto-ban, Japánban,

where I was living with a Japanese family

ahol 15 évvel ezelőtt,

while I was doing part of my dissertational research

egy japán családban éltem, míg

15 years ago.

a disszertáció kutatásomat végeztem.

I knew even then that I would encounter

Számítottam a

cultural differences and misunderstandings,

a kulturális különbségekre és félreértésekre,

but they popped up when I least expected it.

de akkor ugrottak elém, amikor a legkevésbé számítottam rájuk.

On my first day,

Az első napomon,

I went to a restaurant,

bementem egy étterembe,

and I ordered a cup of green tea with sugar.

és egy csésze zöld teát rendeltem, cukorral.

After a pause, the waiter said,

Egy kis hallgatás után a pincér azt mondta,

"One does not put sugar in green tea."

"Az ember nem tesz cukrot a zöld teába.".

"I know," I said. "I'm aware of this custom.

"Tudom." - válaszoltam én erre. "Tisztában vagyok ezzel a szokással.

But I really like my tea sweet."

De tényleg édesen szeretem a teámat."

In response, he gave me an even more courteous version

Válasz gyanánt, ennél is szívélyesebb verzióban adta elő

of the same explanation.

egyazon magyarázatát.

"One does not put sugar

"Az ember nem tesz cukrot

in green tea."

a zöld teába."

"I understand," I said,

"Értem" - mondtam erre,

"that the Japanese do not put sugar in their green tea,

"hogy a Japánok nem tesznek cukrot a zöld teába.

but I'd like to put some sugar

De én szeretnék egy kis cukrot tenni

in my green tea."

a zöld teámba."

(Laughter)

(Nevetés)

Surprised by my insistence,

Kitartásomon meglepődve,

the waiter took up the issue with the manager.

a pincér a menedzserhez fordult.

Pretty soon,

Hamarosan egy

a lengthy discussion ensued,

hosszú diszkusszió kezdődött,

and finally the manager came over to me and said,

majd a menedzser odajött hozzám, és azt mondta,

"I am very sorry. We do not have sugar."

"Nagyon sajnálom. Nincs cukrunk."

(Laughter)

(Nevetés)

Well, since I couldn't have my tea the way I wanted it,

Mivel nem tudtam kedvemre való teát szerezni,

I ordered a cup of coffee,

egy csésze kávét kértem,

which the waiter brought over promptly.

amit a pincér azonnal kihozott.

Resting on the saucer

A csészealjon

were two packets of sugar.

két csomag cukor hevert.

My failure to procure myself

Arra való képtelenségem, hogy

a cup of sweet, green tea

egy csésze édes zöld teát szerezzek magamnak,

was not due to a simple misunderstanding.

nem egy egyszerű félreértésnek köszönhető.

This was due to a fundamental difference

Az ok: alapvető különbség van

in our ideas about choice.

a választáshoz kapcsolódó elveinkben.

From my American perspective,

Az én amerikai perspektívámból,

when a paying customer makes a reasonable request

amikor egy fizető kliens megalapozott kéréssel áll elő,

based on her preferences,

mely kérés a preferenciáin alapul,

she has every right to have that request met.

minden joga megvan, hogy kérése teljesüljön.

The American way, to quote Burger King,

Az amerikai módi, hogy a Burger King-et idézzem:

is to "have it your way,"

"fogyaszd a magad módján",

because, as Starbucks says,

mert ahogy a Starbucks mondja:

"happiness is in your choices."

"a boldogság a választásaidban rejtezik".

(Laughter)

(Nevetés)

But from the Japanese perspective,

De a Japán perspektívából,

it's their duty to protect those who don't know any better --

kötelességük megvédeni azokat, akik kulturálisan "rosszul" választanak...

(Laughter)

(Nevetés)

in this case, the ignorant gaijin --

ebben az esetben az ignoráns "gaijin"-t, egy idegent...

from making the wrong choice.

attól, hogy "rosszul válasszon" teafogyasztási stílust.

Let's face it: the way I wanted my tea

Lássuk be: az, ahogy én a teámat kértem,

was inappropriate according to cultural standards,

a japán kultúrában nem felelt meg a szokásoknak,

and they were doing their best to help me save face.

és mindent megtettek, hogy segítsenek nekem megőrizni az arcomat [a japán kultúrában elsőrendű fontosságú a megszégyenülés elkerülése].

Americans tend to believe

Az Amerikaiak szentül hiszik, hogy

that they've reached some sort of pinnacle

az életöröm tetőfokára értek azzal, hogy

in the way they practice choice.

szabadon választhatnak.

They think that choice, as seen through the American lens

Azt gondolják, hogy a választás szabadsága, ahogy az amerikai lencsén át nézik,

best fulfills an innate and universal

a legjobban elégít ki valamiféle belső és univerzális

desire for choice in all humans.

vágyat a választással kapcsolatban, minden emberben.

Unfortunately,

Sajnos azonban ezek az amerikai hiedelmek

these beliefs are based on assumptions

sok országban,

that don't always hold true

és sok kultúrában,

in many countries, in many cultures.

hibás feltételezéseken alapulnak.

At times they don't even hold true

Egyes esetekben még

at America's own borders.

Amerika határain belül sem bizonyulnak igaznak.

I'd like to discuss some of these assumptions

Ezekről a problémás feltételezésekről

and the problems associated with them.

szeretnék beszélni.

As I do so, I hope you'll start thinking

Míg erről beszélek, azt szeretném,

about some of your own assumptions

ha elgondolkodnátok saját feltételezéseiteken,

and how they were shaped by your backgrounds.

és hogy ezek hogyan alakultak ki a saját hátteretek talaján.

First assumption:

Első feltevés:

if a choice affects you,

ha egy választás veled kapcsolatos,

then you should be the one to make it.

akkor neked kellene meghozni a döntést.

This is the only way to ensure

Ez az egyetlen módja annak,

that your preferences and interests

hogy a preferenciáidat és az érdekeidet

will be most fully accounted for.

leginkább figyelembe vegyék.

It is essential for success.

Elengedhetetlen a sikerhez.

In America, the primary locus of choice

Amerikában a választás elsődleges központja

is the individual.

az egyén.

People must choose for themselves, sometimes sticking to their guns,

Az emberek minden áron kell hogy válasszanak,

regardless of what other people want or recommend.

mindegy, hogy mások mit akarnak, vagy mit választanak.

It's called "being true to yourself."

Úgy mondják: "Légy hű önmagadhoz".

But do all individuals benefit

De minden embernek előnyére válik,

from taking such an approach to choice?

ha így áll a választási lehetőségekhez?

Mark Lepper and I did a series of studies

Mark Lipper, és jómagam, végeztünk egy sor kutatást,

in which we sought the answer to this very question.

melyekben éppen erre kerestük a választ.

In one study,

Az egyik tanulmány során,

which we ran in Japantown, San Francisco,

melyet Japantown, San Francisco-ban végeztünk el,

we brought seven- to nine-year-old Anglo- and Asian-American children

7-9 éves fehér-amerikai és ázsiai-amerikai

into the laboratory,

gyermekeket vittünk be a laborba,

and we divided them up into three groups.

és három csoportra osztottuk őket.

The first group came in,

Amikor az első csoport belépett,

and they were greeted by Miss Smith,

Smith kisasszony üdvözölte őket,

who showed them six big piles of anagram puzzles.

aki hat nagy halom kirakóst mutatott nekik.

The kids got to choose which pile of anagrams they would like to do,

A gyerekek kiválaszthatták, hogy melyik halom kártyát szeretnék kirakni.

and they even got to choose which marker

Azt is kiválaszthatták, hogy melyik

they would write their answers with.

tollal szeretnék a válaszaikat leírni.

When the second group of children came in,

Amikor a második gyerekcsapat jött be,

they were brought to the same room, shown the same anagrams,

ugyan abba a szobába kerültek, ugyan azokat a kirakósokat mutatták meg nekik,

but this time Miss Smith told them

de ebben a második esetben, Smith kisasszony határozta meg nekik, hogy

which anagrams to do

melyik kirakóssal dolgozzanak és

and which markers to write their answers with.

és melyik tollal írják le a válaszaikat. [Tehát egy idegen választott helyettük.]

Now when the third group came in,

Amikor pedig a harmadik csoport lépett a terembe,

they were told that their anagrams and their markers

azt mondták nekik, hogy a kirakóst és a tollat,

had been chosen by their mothers.

az édesanyjuk választotta ki nekik [előre].

(Laughter)

(Nevetés)

In reality,

A valóságban,

the kids who were told what to do,

mind a "Smith kisasszony",

whether by Miss Smith or their mothers,

mind pedig az "édesanya" választásával előre kondicionált két csoport, vagyis

were actually given the very same activity,

a 2. és 3. csoportok, ugyanazt a feladatot kapták,

which their counterparts in the first group

melyet a legelső csoport tagjai

had freely chosen.

maguk választottak, teljesen szabadon.

With this procedure, we were able to ensure

Ezzel az eljárással, képesek voltunk biztosítani, hogy

that the kids across the three groups

mindhárom csoport gyermek tagjai,

all did the same activity,

ugyan azt csinálták,

making it easier for us to compare performance.

ezzel megkönnyítve számunkra a teljesítmény-összehasonlítást.

Such small differences in the way we administered the activity

Ezek a vizsgálat során bevetett apró trükkök,

yielded striking differences

feltűnő különbségekhez vezettek,

in how well they performed.

ami a teljesítményt illeti.

Anglo-Americans,

A fehér-amerikaiak

they did two and a half times more anagrams

2,5-szer több anagrammát raktak ki,

when they got to choose them,

amikor maguk választották a kirakóst [és a tollat],

as compared to when it was

ahhoz a másik két esethez képest,

chosen for them by Miss Smith or their mothers.

amikor Smith kisasszony vagy anyu "választott" helyettük.

It didn't matter who did the choosing,

Mindegy, hogy Smith kisasszony vagy anyu "választott",

if the task was dictated by another,

ha a feladatot valaki más diktálta,

their performance suffered.

teljesítményük látta kárát.

In fact, some of the kids were visibly embarrassed

Sőt, volt pár olyan gyerek, akik

when they were told that their mothers had been consulted.

láthatóan kellemetlenül érezték magukat, hogy az anyjukkal "konzultáltunk".

(Laughter)

(Nevetés)

One girl named Mary said,

Egy Mary nevű kislány ezt mondta:

"You asked my mother?"

"Megkérdeztétek az anyámat?"

(Laughter)

(Nevetés)

In contrast,

Ezzel szemben,

Asian-American children

az ázsiai-amerikai gyerekek,

performed best when they believed

abban a hitben teljesítettek a legjobban,

their mothers had made the choice,

hogy az "anyjuk választott számukra" [kirakóst és tollat],

second best when they chose for themselves,

második legjobban ha maguknak választottak,

and least well when it had been chosen by Miss Smith.

és legrosszabbul amikor "Smith kisasszony választott helyettük".

A girl named Natsumi

Egy Natsumi nevű kislány

even approached Miss Smith as she was leaving the room

távozóban még oda is ment Smith kisasszonyhoz,

and tugged on her skirt and asked,

megráncigálta a szoknyáját és azt kérdezte:

"Could you please tell my mommy

"Megtennéd, hogy megmondod anyukámnak, hogy

I did it just like she said?"

azt tettem, amit kért?"

The first-generation children were strongly influenced

Az első generációs amerikai gyerekekre nagy hatással volt

by their immigrant parents'

bevándorló szüleik

approach to choice.

választáshoz fűződő viszonya.

For them, choice was not just a way

Számukra a választás nem csak egyéniségük

of defining and asserting

definíciója és kifejezésmódja,

their individuality,

hanem

but a way to create community and harmony

a közösség- és harmóniateremtés módja,

by deferring to the choices

melynek során olyan emberek választásaira hagyatkoznak, akikben

of people whom they trusted and respected.

bíznak és akiket tisztelnek.

If they had a concept of being true to one's self,

Ha lenne koncepciójuk, hogy milyen módon legyenek hűek önmagukhoz,

then that self, most likely,

akkor a hű én főleg nem

[was] composed, not of an individual,

egyéniségen, hanem

but of a collective.

közösségen alapulna.

Success was just as much about pleasing key figures

Sikerük egyforma mértékben múlik a kulcsfigurák és

as it was about satisfying

saját preferenciáik

one's own preferences.

kielégítésén.

Or, you could say that

Vagy mondhatjuk, hogy

the individual's preferences were shaped

az egyén preferenciáit meghatározzák

by the preferences of specific others.

bizonyos más egyének preferenciái.

The assumption then that we do best

Tehát a feltételezés, hogy akkor vagyunk a legjobbak, ha

when the individual self chooses

magunk választunk,

only holds

csak annyira igaz,

when that self

amennyire az én

is clearly divided from others.

másoktól elhatárolódik.

When, in contrast,

Ellenben, ha két vagy több

two or more individuals

egyén

see their choices and their outcomes

úgy tekint választásaira, és a választások kimeneteleire, hogy

as intimately connected,

azok intim módon összefüggnek,

then they may amplify one another's success

akkor egymás sikerét azzal fokozhatják, hogy

by turning choosing

a választást

into a collective act.

közösségi tevékenységgé formálják.

To insist that they choose independently

Ha rájuk erőltetjük az önálló választást,

might actually compromise

ezzel kompromittálhatjuk

both their performance

a teljesítményüket

and their relationships.

és kapcsolataik minőségét.

Yet that is exactly what

Ugyanakkor az amerikai paradigma

the American paradigm demands.

éppen ezt követeli meg.

It leaves little room for interdependence

Kevés teret enged az egymásrautaltságnak, vagy

or an acknowledgment of individual fallibility.

az egyéni esendőség elismerésének.

It requires that everyone treat choice

Megköveteli, hogy mindenki úgy kezelje a választást,

as a private and self-defining act.

mint egy privát és önmeghatározó tettet.

People that have grown up in such a paradigm

Azok az emberek, akik ebben a paradigmában nevelkedtek,

might find it motivating,

ezt motiválónak találhatják.

but it is a mistake to assume

De tévedés azt hinni, hogy mindenki

that everyone thrives under the pressure

boldogul a nyomás terhe alatt,

of choosing alone.

ha egyedül kell választania.

The second assumption which informs the American view of choice

A második hiedelem, mely meghatározza az amerikai nézeteket a választással kapcsolatban,

goes something like this.

valahogy így hangzik:

The more choices you have,

minél több a választási lehetőséged,

the more likely you are

annál valószínűbb, hogy

to make the best choice.

a legjobbat választod.

So bring it on, Walmart, with 100,000 different products,

Hajrá Walmart, 100,000 különböző termékkel,

and Amazon, with 27 million books

Amazon 27 millió könyvvel,

and Match.com with -- what is it? --

és a Match.com ... mennyi is...

15 million date possibilities now.

15 millió randi lehetőséggel.

You will surely find the perfect match.

Biztos hogy megtalálod a tökéleteset.

Let's test this assumption

Teszteljük le ezt a feltételezést,

by heading over to Eastern Europe.

mondjuk kelet-Európában.

Here, I interviewed people

Olyan emberekkel készítettem interjúkat,

who were residents of formerly communist countries,

akik ex-kommunista országokban éltek,

who had all faced the challenge

és mind átélték a

of transitioning to a more

demokratizálódást, és a

democratic and capitalistic society.

kapitalista piacgazdaságra való áttérést.

One of the most interesting revelations

A legérdekesebb felismerések egyike

came not from an answer to a question,

nem egy [interjú] kérdésre adott válaszból eredt,

but from a simple gesture of hospitality.

hanem egy egyszerű vendéglátási gesztusból.

When the participants arrived for their interview,

Amikor a résztvevők megérkeztek az interjúra,

I offered them a set of drinks:

megkínáltam őket egy pár itallal,

Coke, Diet Coke, Sprite --

Coke-val, Diet Coke-val, Sprite-val,

seven, to be exact.

összesen héttel, hogy pontos legyek.

During the very first session,

A legelső ülés alatt,

which was run in Russia,

melyre Oroszországban került sor,

one of the participants made a comment

az egyik résztvevő olyan megjegyzést tett, ami

that really caught me off guard.

engem nagyon váratlanul ért.

"Oh, but it doesn't matter.

"De ez mind csak szóda.

It's all just soda. That's just one choice."

Ez csak egy választási lehetőség."

(Murmuring)

(Morajlás)

I was so struck by this comment that from then on,

Annyira hatott rám ez a megjegyzés, hogy

I started to offer all the participants

onnantól fogva, minden résztvevőt megkínáltam ezzel a

those seven sodas,

hét szódával.

and I asked them, "How many choices are these?"

És rákérdeztem: "Ez hány választási lehetőséget jelent?"

Again and again,

Újra és újra,

they perceived these seven different sodas,

ezt a hét különböző szódát,

not as seven choices, but as one choice:

nem hét választási lehetőségként, hanem egyként érzékelték:

soda or no soda.

szóda vagy nem szóda.

When I put out juice and water

Amikor rostos gyümölcslevet és vizet is tettem eléjük,

in addition to these seven sodas,

a hét szóda mellé, akkor

now they perceived it as only three choices --

csak három választási lehetőséget érzékeltek:

juice, water and soda.

gyümölcslé, víz, szóda.

Compare this to the die-hard devotion of many Americans,

Vessük össze mindezt az Amerikaiak elkötelezettségével,

not just to a particular flavor of soda,

nem csak bizonyos szóda ízekkel kapcsolatban, hanem

but to a particular brand.

bizonyos márkákkal kapcsolatban is.

You know, research shows repeatedly

A kutatások bizonyítják, hogy

that we can't actually tell the difference

nem vagyunk képesek különbséget tenni

between Coke and Pepsi.

a Coke és a Pepsi között.

Of course, you and I know

Persze mi tudjuk, hogy

that Coke is the better choice.

a Coke a jobb.

(Laughter)

(Nevetés)

For modern Americans who are exposed

Mivel az Amerikaiak mindenkinél jobban ki vannak téve

to more options and more ads associated with options

a választási opcióknak és a hozzájuk kapcsolódó reklámoknak,

than anyone else in the world,

számukra a választás egyaránt szól

choice is just as much about who they are

róluk, és

as it is about what the product is.

a termékről.

Combine this with the assumption that more choices are always better,

Kombináljuk ezt azzal a feltételezéssel, hogy a több választás mindig jobb,

and you have a group of people for whom every little difference matters

és már van is egy csoportunk, akiknek minden kis különbség számít,

and so every choice matters.

így aztán minden választás számít.

But for Eastern Europeans,

De a kelet-Európaiaknak,

the sudden availability of all these

mindezen termékek hirtelen piaci elérhetősége

consumer products on the marketplace was a deluge.

felért egy áradattal.

They were flooded with choice

Elárasztották őket választási kényszerekkel, mielőtt

before they could protest that they didn't know how to swim.

szólhattak volna, hogy nem tudnak úszni [hiányzott belőlük a fogyasztói tudatosság és önvédelem].

When asked, "What words and images

Megkérdeztük: "Milyen szavakat és képeket

do you associate with choice?"

kapcsoltok a választáshoz?"

Grzegorz from Warsaw said,

Gregors Varsóban azt válaszolta, hogy:

"Ah, for me it is fear.

"Ó, én félelmet érzek.

There are some dilemmas you see.

Dilemmák merülnek fel...

I am used to no choice."

Megszoktam, hogy nincs választásom."

Bohdan from Kiev said,

Boudin Kijevből ezt mondta, amikor

in response to how he felt about

arról kérdeztük, mit érez

the new consumer marketplace,

az új, vásárlók által vezérelt piaccal kapcsolatban:

"It is too much.

"Túl sok.

We do not need everything that is there."

Nincs mindenre szükségünk, ami elérhető."

A sociologist from

A Varsó-i Piackutatási Ügynökség

the Warsaw Survey Agency explained,

egyik szociológusa elmagyarázta:

"The older generation jumped from nothing

"Az idősebb generáció egy ugrással jutott el a választások nélküli közegtől,

to choice all around them.

a tömeges választási lehetőségekig.

They were never given a chance to learn

Sosem volt módjuk megtanulni

how to react."

a megfelelő reakciót."

And Tomasz, a young Polish man said,

Thomas, egy lengyel férfi azt mondta:

"I don't need twenty kinds of chewing gum.

"Nincs szükségem 20 féle rágógumira.

I don't mean to say that I want no choice,

Nem azt mondom, hogy nem akarok választékot,

but many of these choices are quite artificial."

hanem arra utalok, hogy a legtöbb választási lehetőség hamis."

In reality, many choices are between things

A valóság az, hogy sokszor olyan dolgok között választunk,

that are not that much different.

melyek nem nagyon különböznek egymástól.

The value of choice

A választás lehetőségének értéke

depends on our ability

azon a képességünkön alapul, hogy

to perceive differences

érzékeljük a különbséget,

between the options.

az opciók között.

Americans train their whole lives

Az Amerikaiak egész életükben gyakorolják

to play "spot the difference."

a "vedd észre a különbséget" játékot.

They practice this from such an early age

Olyan korán kezdik gyakorolni, hogy

that they've come to believe that everyone

hiszik, mindenki ezzel a képességgel

must be born with this ability.

születik.

In fact, though all humans share

Tény, hogy bár minden emberben van valamennyi

a basic need and desire for choice,

igény és vágy a választás szabadságára,

we don't all see choice in the same places

nem mind ugyan ott, és nem mind ugyan olyan

or to the same extent.

mértékben látjuk a választás lehetőségét.

When someone can't see how one choice

Ha valaki nem látja, hogy egyik választás miben különbözik

is unlike another,

a másiktól,

or when there are too many choices to compare and contrast,

vagy ha túl sok választást kell összevetni,

the process of choosing can be

a választás folyamata

confusing and frustrating.

összezavar és frusztrál.

Instead of making better choices,

Ahelyett, hogy jobban választanánk,

we become overwhelmed by choice,

a választások túlterhelnek minket,

sometimes even afraid of it.

és félelmet keltenek.

Choice no longer offers opportunities,

A választás ekkor már nem lehetőség, hanem

but imposes constraints.

kényszer lesz.

It's not a marker of liberation,

Nem a felszabadulás, hanem

but of suffocation

a jelentéktelen részletekbe

by meaningless minutiae.

fulladás jellemzi.

In other words,

Más szavakkal,

choice can develop into the very opposite

a választék éppen az ellenkezőjébe csaphat át annak,

of everything it represents

mint amit Amerikában

in America

jelent,

when it is thrust upon those

ha olyanokra zúdul, akik

who are insufficiently prepared for it.

nincsenek rá megfelelően felkészülve.

But it is not only other people

De nem csak más emberek, és

in other places

nem csak más helyeken

that are feeling the pressure

érzik a választás egyre jobban

of ever-increasing choice.

elhatalmasodó nyomását.

Americans themselves are discovering

Maguk az Amerikaiak is kezdik felfedezni, hogy

that unlimited choice

a végtelen választási lehetőségek

seems more attractive in theory

elméletben sokkal vonzóbbak, mint

than in practice.

a gyakorlatban.

We all have physical, mental

Mindannyiunknak vannak fizikai, mentális és

and emotional (Laughter) limitations

érzelmi határaink,

that make it impossible for us

melyek lehetetlenné teszik, hogy

to process every single choice we encounter,

minden egyes választási lehetőséget feldolgozzunk, melyekkel találkozunk,

even in the grocery store,

akár csak egy élelmiszer boltban,

let alone over the course of our entire lives.

de főleg nem egy egész életen át.

A number of my studies have shown

Kutatások bizonyítják,

that when you give people 10 or more options

hogy ha az emberek kapnak 10 vagy több választási lehetőséget,

when they're making a choice, they make poorer decisions,

amikor választanak, rossz döntéseket hoznak,

whether it be health care, investment,

legyen szó egészségügyről, befektetésről,

other critical areas.

vagy más kritikus területekről.

Yet still, many of us believe

Ennek ellenére, sokan hisszük,

that we should make all our own choices

hogy minden döntést magunknak kell meghozni,

and seek out even more of them.

és még több után kell néznünk [életünk során].

This brings me to the third,

És ezzel eljutottam a harmadik,

and perhaps most problematic, assumption:

talán legproblematikusabb feltételezéshez:

"You must never

"Soha ne mondj nemet a

say no to choice."

választás lehetőségére."

To examine this, let's go back to the U.S.

Hogy ezt a kérdést megvizsgáljuk, menjünk vissza az USA-ba,

and then hop across the pond to France.

majd ugorjunk át az Atlanti Óceánon, Franciaországba.

Right outside Chicago,

Chicago mellett,

a young couple, Susan and Daniel Mitchell,

egy fiatal pár, Susan és Daniel Mitchell,

were about to have their first baby.

éppen első gyermeküket várták.

They'd already picked out a name for her,

Már nevet is választottak neki,

Barbara, after her grandmother.

Barbara, a nagymamája után.

One night, when Susan was seven months pregnant,

Egy éjjel, amikor Susan hét hónapos terhes volt,

she started to experience contractions

fájásokat észlelt,

and was rushed to the emergency room.

és azonnal a sürgősségi osztályra szállították.

The baby was delivered through a C-section,

A babát császármetszéssel világra hozták,

but Barbara suffered cerebral anoxia,

de Barbaránál cerebrális anoxia,

a loss of oxygen to the brain.

agyi oxigénhiány lépett fel.

Unable to breathe on her own,

Mivel képtelen volt önállóan lélegezni,

she was put on a ventilator.

egy lélegeztető gépre kapcsolták.

Two days later,

Két nappal később az orvosok

the doctors gave the Mitchells

választás elé állították

a choice:

Mitchelléket.

They could either remove Barbara

Az egyik lehetőség az volt, hogy Barbarát leveszik

off the life support,

a létfenntartó rendszerről,

in which case she would die within a matter of hours,

és pár órán belül meghal,

or they could keep her on life support,

vagy a gépre kapcsolva hagyják, és

in which case she might still die

ennek ellenére meghalhat,

within a matter of days.

pár napon belül.

If she survived, she would remain

Ha túléli [a kritikus pár napot], akkor is

in a permanent vegetative state,

örökre vegetatív állapotban marad,

never able to walk, talk

soha nem lesz képes járni, beszélni,

or interact with others.

vagy másokkal interakcióba lépni.

What do they do?

Mit tettek?

What do any parent do?

Mit tenne bármelyik szülő?

In a study I conducted

Egy kutatás során, melyet

with Simona Botti and Kristina Orfali,

Simona Bottival és Kristina Orfalival végeztem,

American and French parents

amerikai és francia szülőkkel készültek

were interviewed.

interjúk.

They had all suffered

Mind ugyan ezt a tragédiát

the same tragedy.

szenvedték el.

In all cases, the life support was removed,

Minden esetben lekapcsolták a létfenntartó készülékeket,

and the infants had died.

és a gyermekek meghaltak.

But there was a big difference.

De mégis volt egy hatalmas különbség.

In France, the doctors decided whether and when

Franciaországban az orvosok döntötték el, le kell-e kapcsolni, és mikor

the life support would be removed,

kapcsolják le a gépeket,

while in the United States,

míg az Egyesült Államokban,

the final decision rested with the parents.

a végső döntés a szülők kezében volt.

We wondered:

Azon gondolkodtunk:

does this have an effect on how the parents

Van ennek hatása arra, hogy a szülők hogyan

cope with the loss of their loved one?

birkóznak meg szerettük elvesztésével?

We found that it did.

Azt találtuk, hogy igen.

Even up to a year later,

Még egy évvel később is,

American parents

az amerikai szülőknek valószínűbben voltak

were more likely to express negative emotions,

negatív érzéseik,

as compared to their French counterparts.

francia sorstársaikhoz képest.

French parents were more likely to say things like,

A francia szülők inkább mondtak ilyeneket, hogy:

"Noah was here for so little time,

"Noah oly rövid ideig volt velünk,

but he taught us so much.

de olyan sokat tanított nekünk.

He gave us a new perspective on life."

Új perspektívát adott nekünk az élettel kapcsolatban."

American parents were more likely to say things like,

Az amerikai szülők inkább ilyeneket mondtak:

"What if? What if?"

"Mi lett volna ha...? Mi lett volna ha?"

Another parent complained,

Egy szülő azt mondta:

"I feel as if they purposefully tortured me.

"Olyan, mintha szándékosan megkínoztak volna.

How did they get me to do that?"

Hogy kényszeríthettek erre?"

And another parent said,

Egy másik szülő pedig ezt mondta:

"I feel as if I've played a role

"Olyan, mintha egy

in an execution."

kivégzésben vettem volna részt."

But when the American parents were asked

De amikor megkérdeztük az amerikai szülőket, hogy

if they would rather have had

jobb lett volna-e nekik, ha

the doctors make the decision,

az orvosok döntöttek volna helyettük,

they all said, "No."

mind nemet mondtak."

They could not imagine

El sem tudták képzelni, hogy

turning that choice over to another,

másra bízzák ezt a döntést,

even though having made that choice

annak ellenére, hogy a döntés

made them feel trapped,

foglyai lettek,

guilty, angry.

bűntudatuk volt és dühöt éreztek.

In a number of cases

Egyes esetekben klinikai értelemben is

they were even clinically depressed.

depressziósak voltak.

These parents could not contemplate

Képtelenek voltak a választás lehetőségének

giving up the choice,

föladását latolgatni,

because to do so would have gone contrary

mert ez ellentmondott volna mindennek, amit

to everything they had been taught

tanultak,

and everything they had come to believe

és mindennek, amiben hittek,

about the power

a választás hatalmáról és

and purpose of choice.

céljáról.

In her essay, "The White Album,"

Joan Didion, A Fehér Album

Joan Didion writes,

című esszéjében, arról ír, hogy

"We tell ourselves stories

"Történeteket mesélünk magunknak,

in order to live.

hogy képesek legyünk élni.

We interpret what we see,

Interpretáljuk, amit látunk,

select the most workable

és kiválasztjuk a legműködőképesebb történetet,

of the multiple choices.

a választási lehetőségek közül.

We live entirely by the imposition

Úgy élünk [az eredeti Didion szöveg szerint: "különösen ha írók vagyunk"],

of a narrative line

hogy ráerőltetünk egy narratív gondolati folyamot

upon disparate images,

a sokféle képre [melyeket látunk és érzékelünk],

by the idea with which we have learned to freeze

a megtanult gondolatok alapján mozdulatlanná tesszük őket,

the shifting phantasmagoria,

ebben a változékony [szubjektív] fantazmagóriában, mely

which is our actual experience."

végül is a [saját, egyedi és torz] tapasztalatunk."

The story Americans tell,

A story, amit az Amerikaiak mesélnek,

the story upon which

melyen az "Amerikai Álom"

the American dream depends,

alapul,

is the story of limitless choice.

az a végtelen választási lehetőségek story-ja.

This narrative

A narratíva ezt ígéri:

promises so much:

szabadság,

freedom, happiness,

boldogság,

success.

siker.

It lays the world at your feet and says,

A világot a lábad elé helyezi és azt mondja:

"You can have anything, everything."

"Bármi és minden a tied lehet."

It's a great story,

Nagyon jó story,

and it's understandable why they would be reluctant

és érthető, hogy nem nagyon szeretnék

to revise it.

átírni.

But when you take a close look,

De ha közelebbről megnézed,

you start to see the holes,

látod a gondolati hézagokat,

and you start to see that the story

és észreveszed, hogy ezt a történetet

can be told in many other ways.

sok egyéb módon is el lehetne mondani.

Americans have so often tried to

Az Amerikaiak oly sokszor próbálták már

disseminate their ideas of choice,

elterjeszteni a választásról alkotott képzeteiket,

believing that they will be, or ought to be,

azt feltételezve, hogy [mások] nyílt szívvel és elmével

welcomed with open hearts and minds.

kell hogy fogadják.

But the history books and the daily news tell us

De a történelemkönyvekből és a híradásokból tudjuk, hogy

it doesn't always work out that way.

nem mindig alakul így.

The phantasmagoria,

A fantazmagória, a tényleges [de szubjektívan torz] tapasztalat,

the actual experience that we try to understand

melyet narratívánkon keresztül igyekszünk megérteni és

and organize through narrative,

megszervezni,

varies from place to place.

helyről-helyre változik.

No single narrative serves the needs

Nincs egy olyan narratíva, mely mindenkinek

of everyone everywhere.

és mindenhol egyaránt kielégíti az igényeit.

Moreover, Americans themselves

Sőt, maguk az Amerikaiak is jobban járnának, ha

could benefit from incorporating

új perspektívákat építenének be

new perspectives into their own narrative,

saját narratívájukba,

which has been driving their choices

mely oly régóta befolyásolja

for so long.

választásaikat.

Robert Frost once said that,

Robert Frost mondta egyszer, hogy:

"It is poetry that is lost in translation."

"Épp csak a költészet vész el a fordítás folyamatában."

This suggests that

Ez azt jelzi, hogy

whatever is beautiful and moving,

bármi is az, ami szép és megható,

whatever gives us a new way to see,

bármi is legyen az, ami új látásmódot biztosít nekünk,

cannot be communicated to those

mindez nem kommunikálható azok felé,

who speak a different language.

akik teljesen más nyelvet beszélnek.

But Joseph Brodsky said that,

De Joseph Brodsky ugyanakkor azt mondta, hogy:

"It is poetry

"Éppen hogy új költészetet

that is gained in translation,"

nyerünk a fordítással."

suggesting that translation

Ezzel azt akarta mondani, hogy

can be a creative,

a fordítás kreatív és

transformative act.

mindent megváltoztató tapasztalat lehet.

When it comes to choice,

Amikor választásra kerül a sor,

we have far more to gain than to lose

sokkal többet nyerhetünk, mint amennyit veszítünk,

by engaging in the many

amikor belefeledkezünk

translations of the narratives.

a narratívák sokféle interpretációjába.

Instead of replacing

Ahelyett, hogy egyik történetet a másikkal

one story with another,

helyettesítenénk,

we can learn from and revel in

tanulhatunk mindből, és dőzsölhetünk a

the many versions that exist

a sok létező történetben [és interpretációikban],

and the many that have yet to be written.

illetve majd azokban, melyeket még meg kell írni.

No matter where we're from

Mindegy, hogy honnan származunk,

and what your narrative is,

és mi a narratívánk,

we all have a responsibility

mindannyian hordozzuk a megnyílás

to open ourselves up to a wider array

felelősségét, hogy megtudjuk,

of what choice can do,

mire képes a választás szabadsága, és

and what it can represent.

mit képvisel.

And this does not lead to

Ez nem vezet

a paralyzing moral relativism.

bénító morális relativizmushoz.

Rather, it teaches us when

Inkább megtanuljuk, mikor

and how to act.

hogyan viselkedjünk.

It brings us that much closer

Közelebb visz minket

to realizing the full potential of choice,

a választásban rejlő lehetőségek felismeréséhez,

to inspiring the hope

felkel bennünk a remény,

and achieving the freedom

és elérjük azt a szabadságot, amit

that choice promises

a választás ígér,

but doesn't always deliver.

de amit persze nem mindig teljesít be.

If we learn to speak to one another,

Ha megtanulunk egymással beszélni,

albeit through translation,

akár fordításban is,

then we can begin to see choice

akkor rálátunk majd egymás választásaira,

in all its strangeness,

a választás furcsaságaira, nehézségeire,

complexity

komplexitására, szabadságfokára,

and compelling beauty.

és személyes relativitására.

Thank you.

Köszönöm szépen.

(Applause)

(Taps)

Bruno Giussani: Thank you.

Bruno Giussani (B. G.): Köszönöm szépen.

Sheena, there is a detail about your biography

Sheena, van itt egy életrajzi apróság, amit

that we have not written in the program book.

nem írtunk bele a programfüzetbe.

But by now it's evident to everyone in this room. You're blind.

De most már mindenki tudja itt a teremben. Vak vagy.

And I guess one of the questions on everybody's mind is:

Gondolom, mindenkiben felmerült a kérdés, hogy:

How does that influence your study of choosing

Az, hogy nem látsz, hogyan befolyásolja a választás

because that's an activity

kutatását? Hiszen ez olyan tevékenység,

that for most people is associated with visual inputs

ami a legtöbbünk számára a vizuális ingerekhez kötődik,

like aesthetics and color and so on?

mint az esztétika és a színek, stb...

Sheena Iyengar: Well, it's funny that you should ask that

Sheena Iyengar: Nos, vicces, hogy ezt kérdezed, mert

because one of the things that's interesting about being blind

az egyik érdekes dolog a vakságban, hogy

is you actually get a different vantage point

bizonyos előnyre teszel szert, amikor megfigyeled,

when you observe the way

hogy a látók

sighted people make choices.

hogyan választanak.

And as you just mentioned, there's lots of choices out there

Ahogy mondod, manapság rengeteg

that are very visual these days.

vizuális választással találkozhatunk.

Yeah, I -- as you would expect --

No igen, ahogy várható,

get pretty frustrated by choices

a [vizualitást igénylő] választások eléggé frusztrálóak a számomra,

like what nail polish to put on

pl. hogy milyen körömlakkot használjak,

because I have to rely on what other people suggest.

mert mások tanácsaira kell hagyatkoznom.

And I can't decide.

És én ilyen téren nem tudok dönteni.

And so one time I was in a beauty salon,

Egy alkalommal, egy kozmetikai szalonban,

and I was trying to decide between two very light shades of pink.

két nagyon világos rózsaszín között kellett választanom.

And one was called "Ballet Slippers."

Az egyiket úgy nevezték, hogy "Balett Cipők".

And the other one was called "Adorable."

A másik neve: "Imádni Való".

(Laughter)

(Nevetés)

And so I asked these two ladies,

Megkérdeztem a két hölgyet.

and the one lady told me, "Well, you should definitely wear 'Ballet Slippers.'"

Az egyik azt mondta: "Teljesen biztos, hogy a Balett Cipő-t kellene viselned."

"Well, what does it look like?"

"És hogy néz ki?"

"Well, it's a very elegant shade of pink."

"Nagyon elegáns pink árnyalat."

"Okay, great."

"Ok, csodás."

The other lady tells me to wear "Adorable."

A másik hölgy az Imádni Valót ajánlotta.

"What does it look like?"

"Hogy néz ki?"

"It's a glamorous shade of pink."

"Bűbájos pink."

And so I asked them, "Well, how do I tell them apart?

Így aztán megkérdeztem: ''De hogyan különböztetitek meg őket?"

What's different about them?"

"Mitől mások?"

And they said, "Well, one is elegant, the other one's glamorous."

Azt válaszolták, hogy: "Az egyik elegáns, a másik bűbájos."

Okay, we got that.

Ok, ezt felfogtuk.

And the only thing they had consensus on:

Az egyetlen dolog, amiben egyetértettek, hogy:

well, if I could see them, I would

"Ha látnád,

clearly be able to tell them apart.

teljesen biztosan meg tudnád különböztetni őket."

(Laughter)

(Nevetés)

And what I wondered was whether they were being affected

Azon gondolkodtam, hogy vajon a név, vagy

by the name or the content of the color,

a színtartalom befolyásolta őket?

so I decided to do a little experiment.

Ezért úgy döntöttem, végzek egy kis kísérletet.

So I brought these two bottles of nail polish into the laboratory,

Bevittem a körömlakk üvegcséket a laborba, és

and I stripped the labels off.

letéptem róluk a címkéket.

And I brought women into the laboratory,

Nőket hívtam a laborba, és

and I asked them, "Which one would you pick?"

megkérdeztem tőlük: "Melyiket választanátok?"

50 percent of the women accused me of playing a trick,

A nők 50%-a azzal gyanúsított meg, hogy trükközöm, és

of putting the same color nail polish

ugyan olyan színű

in both those bottles.

körömlakk van az üvegekben.

(Laughter)

(Nevetés)

(Applause)

(Taps)

At which point you start to wonder who the trick's really played on.

Ezen a ponton elkezdesz azon tűnődni, hogy valójában ki kivel "szórakozik".

Now, of the women that could tell them apart,

Azok a nők, akik képesek voltak a két színt megkülönböztetni,

when the labels were off, they picked "Adorable,"

az Imádni Való árnyalatot választották, amikor nem volt felirat,

and when the labels were on,

és a Balett Cipőt, amikor

they picked "Ballet Slippers."

volt rajtuk címke.

So as far as I can tell,

Amennyire én meg tudom ítélni, egy rózsa,

a rose by any other name

aminek más a neve,

probably does look different

az máshogy is néz ki, és

and maybe even smells different.

más az illata is.

BG: Thank you. Sheena Iyengar. Thank you Sheena.

B. G.: Sheena Iyengar. Köszönjük Sheena.

(Applause)

(Taps) [Translated and subtitled by/Fordította és feliratozta: Regina Saphier]