Why I put myself in danger to tell the stories of Gaza | Ameera Harouda

Fordító: Dóra Veronika Horváth Lektor: Júlia Martonosi

Hello.

Helló!

Ez az első utam,

This is my first trip,

first time in life I'm outside of the walls of Gaza.

életemben először léptem át Gáza határát.

I'm so happy to be here.

Nagyon örülök, hogy itt lehetek.

(Applause)

(taps)

My ambition always was to be a pilot, to fly a plane,

Mindig is pilóta szerettem volna lenni, repülőgépet vezetni,

to feel free to fly the sky, to touch the sky.

szabadon repülni az ég felé, megérinteni az eget.

But that didn't happen.

De az álmom nem vált valóra.

Simply, I live in Gaza, there is no airport.

Gázában élek, ahol nincs reptér.

All borders are closed on every side.

Gáza összes határát lezárták.

We live in one of the biggest prisons in the world.

A világ egyik legnagyobb börtönében élünk.

The only thing I can do is just to look up to the sky.

Itt maximum csak felnézhetek az égre.

On some days, we are lucky if we have electricity

Néhanapján szerencsénk van, ha

for four or five hours.

4-5 órára van áram.

When it's cold, we make a fire on the front or on the roof of our homes.

Hidegben a házunk előtt, vagy a tetőn rakunk tüzet.

Sometimes we make food, too.

Néha főzünk is.

My job in Gaza is to arrange everything for journalists who come to my homeland

Munkám a hazámba érkező újságírók részére mindent előkészíteni,

to tell the stories about what's going on in Gaza.

történeteket mesélni arról, mi folyik Gázában.

Many mornings, I had to go to the border area

Reggelente gyakran kell a határ menti területekre mennem

to collect a journalist.

az újságírókért.

If anything should happen to the journalist,

Ha az újságírókkal bármi történne,

or if the journalist decides to cover a story

vagy ha az újságíró olyan eseményt akar feldolgozni,

the government doesn't want us to cover,

amelyet a kormány nem akar bemutatni,

bad things could happen.

rossz dolgok történhetnek.

Navigating through my country helping journalists,

Munkám során bejárom hazámat, segítek az újságíróknak,

filmmakers, news crews, is my working life.

filmeseknek, híradóstáboknak.

I believe my success comes from building a relationship

Úgy hiszem, sikerem kulcsa az, hogy

not only with journalists and the news crews,

nemcsak az újságírókkal és a híradósokkal,

but also with the communities in the Gaza Strip.

hanem a Gázai övezetben élő közösségekkel is jó kapcsolatot teremtettem.

These communities who don't want their stories to be told,

Ezekre a közösségekre, melyek nem akarják történetüket elmesélni,

I never looked to them as stories or numbers.

sohasem történetként vagy számokként tekintettem.

But like me, they are human beings.

Mert hozzám hasonlóan, ők is emberek.

I have built up many relationships over 10 years.

10 év alatt számos kapcsolatot alakítottam ki.

And guess what?

És képzeljék,

This gives me the chance to get access to people,

ezáltal olyan embereket érek el,

to stories that others can't.

olyan történetekhez férek hozzá, melyekhez mások nem.

In some certain situations, I feel, as a woman, I have more power.

Egyes szituációkban néha úgy érzem, nőként több lehetőségem van.

Many male journalists in my society,

Sok gázai férfi újságíró

they want to cover a story about drug addiction in my country.

akar a írni hazámban lévő drogfüggőségről.

That problem started when the Gaza tunnel was being built.

A probléma a gázai alagút építésével kezdődött.

With the siege on Gaza,

Gáza ostroma alatt az emberekhez

tunnels brought people all the basic needs

az alagutakon keresztül jutottak el az alapvető szükségletek,

like food, building material, other stuff we needed.

élelmiszerek, építőanyagok, és minden egyéb, amire szükségünk volt.

But not anymore, because the Egyptian side flooded them up with water

De már nem, mert az alagutakat elárasztották vízzel az egyiptomi oldalon,

and they are not working anymore.

így már használhatatlanok.

Drugs were being smuggled,

Drogokat csempésztek,

and many young people got addicted, too.

és sok fiatal vált függővé.

In the tradition of the Palestinian society,

A palesztin társadalom hagyománya szerint

it's forbidden for men to enter the household.

férfiaknak tilos belépniük a háztartásba.

So, no male journalists get the story.

Tehát férfi újságíró nem ismerhette meg a történetet,

But I did.

de én igen.

I have a wonderful husband,

Van egy csodálatos férjem,

a wonderful husband who supports me

egy csodálatos férjem, aki támogat,

despite all the criticism he gets from the society.

minden kritika ellenére is, melyet a társadalomtól kap.

He's at home now with my two kids,

Most otthon van a két gyermekemmel,

and I have another one that's growing in here.

és jelenleg várandós vagyok a harmadikkal.

(Applause)

(taps)

When I'm working, I call him every two hours,

Amikor dolgozom, kétóránként felhívom a férjemet,

and he knows if he doesn't hear from me,

aki tudja, hogy ha nem hall felőlem,

he should call my contact,

fel kell hívnia azt az embert,

the one who gives me access to the story,

aki a sztorihoz való hozzáférésemet biztosítja,

which is the one who I trust.

az egyetlen, akiben megbízom.

One of the times in Gaza,

Gázában egyszer,

during the kidnapping of the British journalist Alan Johnston,

amikor Alan Johnstont, a brit újságírót elrabolták,

I was asked by an American magazine

arra kért egy amerikai magazin,

to set up a meeting with the kidnappers in Gaza, and I did.

hogy szervezzek egy találkozót az emberrablókkal Gázában, és sikerült is.

The journalist covering the story and I

Arra kértek minket,

were asked to meet outside of his hotel.

hogy az amerikai újságíró szállodája előtt találkozzunk.

They came, they picked us up in a black van with black windows,

Fekete, sötétített üveges furgonnal jöttek értünk,

they were wearing masks on that day.

maszkot viseltek aznap.

And they drove us away, far away in the middle of a field.

Majd elhajtottak velünk messze, a semmi közepére.

They took our cell phones

Elvették a mobiltelefonjainkat,

and we did the interview with the kidnapper outside in that field.

és az interjút ott készítettük el az emberrablókkal, azon a területen.

I was so scared that day,

Nagyon féltem aznap,

a day I will never forget.

azt a napot sosem felejtem el.

So, why do I do what I do?

Szóval, miért is csinálom, amit csinálok?

I do it because I believe if I didn't,

Azért, mert azt gondolom, ha nem tenném,

a huge part of the story about Gaza will be missing.

Gáza történetének nagy része ismeretlen maradna.

There are some more stories I could tell you about my country.

Elmesélhetnék nektek még néhány történetet a hazámról,

And not all of them are bad.

és nem lenne mind rossz.

I love my country, despite the terrible situation we live in --

Szeretem a hazámat a szörnyű helyzet ellenére is,

siege, poverty, unemployment --

ostrom, szegénység, munkanélküliség,

but there is life.

de van élet.

There are people who are dreamers and amazing people full of energy.

Vannak álmodozók, vannak energiával teli csodálatos emberek.

We have wonderful music, and a great music school.

Gyönyörű a zenénk, és van egy nagyszerű zeneiskolánk.

We have parkour dancers who dance in the rubble of their homes.

Vannak parkour-táncosaink, akik otthonaik romjai között táncolnak.

And Gaza is the only place in the Arab world

Gáza az egyetlen hely az arab világban,

where Muslims and Christians live in strong brotherhood.

ahol a muszlimok és a keresztények erős testvériségben élnek együtt.

(Applause)

(taps)

During the time of war,

A háború alatt

the hardest part for me is leaving the house early in the morning,

az otthonom és a gyermekeim kora reggeli hátrahagyása

leaving my children.

esett leginkább nehezemre.

I take a picture of them everyday

Minden nap lefényképeztem őket,

because I never know if I will make it back to them.

mert sosem tudtam, visszatérek-e még hozzájuk.

Being a fixer and a journalist is difficult and dangerous in Gaza.

Nehéz és veszélyes szervezőként és újságíróként élni Gázában.

But when I hear the sound of the shelling or the sound of the bombing,

De amikor gránát vagy bombázás hangját hallom,

I just head straight toward it,

egyenesen abba az irányba tartok,

because I want to be there first,

mert én akarok elsőként odaérni,

because these stories should be told.

mert ezekről tudósítani kell.

When my children were small and we heard the sound of the war,

Amikor a gyermekeim kicsik voltak, és hallottuk a háború hangjait,

I used to tell them that they were fireworks.

azt mondtam nekik, tűzijáték.

Now they are older, they understand.

Már idősebbek, már értik.

I do have terrible nightmares

Szörnyű rémálmaim vannak amiatt,

because of all that I witnessed during war times,

aminek a háború alatt szemtanúja voltam,

especially these lifeless bodies of young children.

főleg a kisgyermekek élettelen testeinek látványától.

I still remember a little girl, her name is Hala.

Még most is emlékszem egy kislányra, Halának hívják.

She's the only survivor from her family.

Ő maradt egyedül életben a családjából.

Her picture will be with me forever.

A képe örökre velem marad.

I will never forget her.

Soha nem felejtem el.

I'm proud that I can stand here and be here today with you.

Büszke vagyok arra, hogy itt lehetek ma veletek.

I'm proud that I can tell you stories, sad and happy,

Büszke vagyok arra, hogy mesélhetek nektek történeteket, szomorút és vidámat,

stories about my small corner of the world, Gaza.

történeteket a világ kis sarkáról, Gázáról.

I'm proud that I am the first female fixer working in Gaza.

Büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első nő, aki szervezőként dolgozik Gázában.

And the funny thing is they call me Mr. Rambo in Gaza.

Az egészben az a vicces, hogy Mr. Rambo-nak hívnak Gázában.

(Laughter)

(nevetés)

I hope one day, I will get the chance to tell the stories of all other women,

Remélem, egy nap lehetőségem lesz elmesélni a többi nő történetét,

all other amazing women I know in my country.

a többi csodálatos nőét, akiket hazámban ismerek.

I hope that one day I can help other women in my country

Remélem, egy nap segíthetek hazámban más nőknek is

to be fixers like me.

szervezővé válni.

And of course sometimes, I feel I can't do this work anymore,

Néha, természetesen, úgy érzem, hogy ezt nem tudom tovább folytatni,

it's just too much for me.

ez túl sok nekem.

But I remember these words:

De ekkor eszembe jutnak ezek a szavak:

"Don't limit your challenge, but challenge your limit.

"Ne a kihívásaidat korlátozd, hívd ki a korlátaidat.

Don't allow others to stand in front of your dreams."

Ne engedd, hogy mások megakadályozzanak álmaid elérésében."

Thank you.

Köszönöm szépen.

(Applause)

(taps)