Why our screens make us less happy | Adam Alter

Fordító: Beatrix Turán Lektor: Andi Vida

So, a few years ago I heard an interesting rumor.

Pár évvel ezelőtt hallottam egy érdekes sztorit.

Apparently, the head of a large pet food company

Egy nagy állateledel-gyártó cég igazgatója

would go into the annual shareholder's meeting

állítólag kezében egy doboz kutyatáppal ment be

with can of dog food.

a részvényesek éves gyűlésére.

And he would eat the can of dog food.

Aztán megette.

And this was his way of convincing them that if it was good enough for him,

Így győzte meg a részvényeseket, hogy ha az étel elég jó neki,

it was good enough for their pets.

akkor elég jó a kedvenceiknek is.

This strategy is now known as "dogfooding,"

A stratégia ma "kutyatáp-módszerként" ismert,

and it's a common strategy in the business world.

és gyakran alkalmazzák az üzleti életben.

It doesn't mean everyone goes in and eats dog food,

Persze nem minden vezető eszik kutyatápot,

but businesspeople will use their own products

de az üzletemberek használják a termékeiket,

to demonstrate that they feel --

hogy megmutassák,

that they're confident in them.

bíznak bennük.

Now, this is a widespread practice,

Elterjedt módszerről van szó,

but I think what's really interesting is when you find exceptions

de én azt hiszem, érdekesebb, amikor kivételt találunk

to this rule,

a szabály alól –

when you find cases of businesses or people in businesses

amikor egy üzletember

who don't use their own products.

nem használja a cége termékeit.

Turns out there's one industry where this happens in a common way,

Mint kiderült, ez különösen gyakori egy bizonyos területen,

in a pretty regular way,

mégpedig

and that is the screen-based tech industry.

a képernyős technológiák területén.

So, in 2010, Steve Jobs, when he was releasing the iPad,

2010-ben, amikor először piacra dobta,

described the iPad as a device that was "extraordinary."

Steve Jobs egészen különleges eszközként mutatta be az iPadet.

"The best browsing experience you've ever had;

"Sosem volt még ekkora élmény a böngészés;

way better than a laptop, way better than a smartphone.

iPaden böngészni jobb, mint laptopon vagy okostelefonon.

It's an incredible experience."

Hihetetlen élmény!"

A couple of months later, he was approached by a journalist

Pár hónappal később megkereste őt egy újságíró

from the New York Times,

a New York Timestól,

and they had a long phone call.

és hosszan beszéltek telefonon.

At the end of the call,

A beszélgetés végén

the journalist threw in a question that seemed like a sort of softball.

az újságíró bedobott egy látszólag egyszerű megjegyzést:

He said to him, "Your kids must love the iPad."

"A gyerekei bizonyára imádják az iPadet."

There's an obvious answer to this,

A válasz erre nyilvánvaló,

but what Jobs said really staggered the journalist.

ám Steve Jobs felelete megdöbbentette az újságírót.

He was very surprised,

Megdöbbentette,

because he said, "They haven't used it.

mert Jobs azt felelte: "Nem használnak iPadet.

We limit how much technology our kids use at home."

Korlátozzuk, hogy mennyi időt töltenek képernyők előtt."

This is a very common thing in the tech world.

A technológiai iparban gyakori jelenség ez.

In fact, there's a school quite near Silicon Valley

Van például egy iskola a Szilícium-völgy közelében,

called the Waldorf School of the Peninsula,

a Félszigeti Waldorf Iskola,

and they don't introduce screens until the eighth grade.

ahol a gyerekek először a 8. osztályban ülnek képernyő elé.

What's really interesting about the school

Ami igazán érdekes,

is that 75 percent of the kids who go there

hogy az iskola tanulóinak 75%-a

have parents who are high-level Silicon Valley tech execs.

szilícium-völgyi tech-vezérek gyermeke.

So when I heard about this, I thought it was interesting and surprising,

Amikor ezt meghallotttam, gondoltam, ez érdekes és meglepő,

and it pushed me to consider what screens were doing to me

és arra késztetett, hogy átgondoljam, mit művelnek a képernyők

and to my family and the people I loved,

velem, a családommal, a szeretteimmel,

and to people at large.

és általában mindenkivel.

So for the last five years,

Az elmúlt öt évben az üzleti tanulmányok

as a professor of business and psychology,

és a pszichológia professzoraként

I've been studying the effect of screens on our lives.

tanulmányoztam a képernyők hatását az életünkre.

And I want to start by just focusing on how much time they take from us,

Először arra térek ki, mennyi időnket rabolják el,

and then we can talk about what that time looks like.

majd rátérek arra, hogy hogy fest ez az idő.

What I'm showing you here is the average 24-hour workday

Itt egy átlagos 24 órás munkanapot látnak

at three different points in history:

három különböző időpontban:

2007 -- 10 years ago --

2007-ben – 10 évvel ezelőtt –,

2015

2015-ben

and then data that I collected, actually, only last week.

és ma – ezek az adatok alig egy héttel ezelőttiek.

And a lot of things haven't changed

Rengeteg dolog

all that much.

kb. ugyanolyan maradt.

We sleep roughly seven-and-a-half to eight hours a day;

Nagyjából 7,5-8 órát alszunk naponta;

some people say that's declined slightly, but it hasn't changed much.

egyesek szerint kicsit kevesebbet, mint régen, de nincs nagy változás.

We work eight-and-a-half to nine hours a day.

Naponta 8,5-9 órát dolgozunk.

We engage in survival activities --

Aztán jön a létfenntartás:

these are things like eating and bathing and looking after kids --

eszünk, tisztálkodunk, gyereket nevelünk –

about three hours a day.

kb. napi három órában.

That leaves this white space.

Végül ennyi időnk marad.

That's our personal time.

Ez a saját időnk.

That space is incredibly important to us.

Ez az idő hihetetlenül fontos.

That's the space where we do things that make us individuals.

Ilyenkor foglalkozunk azzal, ami egyéniséggé tesz minket.

That's where hobbies happen, where we have close relationships,

Ilyenkor hódolunk a hobbinknak, töltünk időt barátokkal,

where we really think about our lives, where we get creative,

gondolkodunk el az életünkön, alkotunk valamit;

where we zoom back and try to work out

ilyenkor próbálunk rájönni,

whether our lives have been meaningful.

értelmes életet élünk-e.

We get some of that from work as well,

Munka közben is megtörténik ilyesmi,

but when people look back on their lives

de amikor a halálhoz közeledve

and wonder what their lives have been like

az emberek visszatekintenek,

at the end of their lives,

és elmerengenek az életen,

you look at the last things they say --

az utolsó területre koncentrálnak –

they are talking about those moments that happen in that white personal space.

arról beszélnek, ami a saját időben történt.

So it's sacred; it's important to us.

Ez az idő szent; nagyon fontos számunkra.

Now, what I'm going to do is show you

Megmutatom,

how much of that space is taken up by screens across time.

mennyit vesznek el a saját időnkből a képernyők.

In 2007,

2007-ben

this much.

ennyit vettek el.

That was the year that Apple introduced the first iPhone.

Akkor jelent meg az első iPhone.

Eight years later,

8 évvel később:

this much.

ennyit.

Now, this much.

Most pedig ennyit.

That's how much time we spend of that free time in front of our screens.

A szabad időnkből ennyit töltünk képernyők előtt.

This yellow area, this thin sliver, is where the magic happens.

Ezen a kis vékony sárga területen történik a varázslat.

That's where your humanity lives.

Itt él az emberségünk.

And right now, it's in a very small box.

Most éppen egy nagyon kicsi dobozban.

So what do we do about this?

Mit kezdjünk a helyzettel?

Well, the first question is:

Az első kérdés:

What does that red space look like?

Hogy néz ki ez a piros terület?

Now, of course, screens are miraculous

A képernyők, persze, csodálatosak,

in a lot of ways.

számos tekintetben.

I live in New York,

New Yorkban élek,

a lot of my family lives in Australia,

a családom nagy része Ausztráliában,

and I have a one-year-old son.

és van egy egyéves fiam.

The way I've been able to introduce them to him is with screens.

A fiamat képernyőkön keresztül tudtam bemutatni a családomnak.

I couldn't have done that 15 or 20 years ago

15 vagy 20 éve nem lett volna lehetőség erre

in quite the same way.

ugyanilyen módon.

So there's a lot of good that comes from them.

Sok jót kapunk a képernyőktől.

One thing you can do is ask yourself:

Érdemes feltenni a kérdést:

What goes on during that time?

Mi történik ez alatt az idő alatt?

How enriching are the apps that we're using?

Mennyire gazdagítanak minket az alkalmazásaink?

And some are enriching.

Némelyik gazdagít.

If you stop people while they're using them and say,

Ha megkérdezünk embereket, hogy érzik magukat

"Tell us how you feel right now,"

egy app használata közben,

they say they feel pretty good about these apps --

azt felelik, élvezik az appokat,

those that focus on relaxation, exercise, weather, reading,

amelyek a pihenést vagy sportolást segítik, időjárást jeleznek,

education and health.

amelyekből tanulhatnak valamit.

They spend an average of nine minutes a day on each of these.

Az emberek átlagosan napi 9 percet töltenek ezek mindegyikével.

These apps make them much less happy.

Ám vannak appok, amelyek kevésbé tesznek boldoggá.

About half the people, when you interrupt them and say, "How do you feel?"

Az emberek kb. fele azt feleli, nem érzi jól magát,

say they don't feel good about using them.

amikor ezeket használja.

What's interesting about these --

Ami érdekes ezekben –

dating, social networking, gaming,

a párkereső, közösségi, játék-,

entertainment, news, web browsing --

szórakoztató, hír- és böngészőalkalmazásokban -,

people spend 27 minutes a day on each of these.

hogy átlag napi 27 percet töltünk ezek mindegyikén.

We're spending three times longer on the apps that don't make us happy.

Háromszor annyi időt töltünk olyasmivel, amitől boldogtalanok leszünk.

That doesn't seem very wise.

Ez nem tűnik nagyon bölcs dolognak.

One of the reasons we spend so much time on these apps

Az egyik ok, amiért ilyen sok időt töltünk

that make us unhappy

ezekkel az appokkal,

is they rob us of stopping cues.

hogy nincsenek stoptáblák.

Stopping cues were everywhere in the 20th century.

Stoptáblákkal volt tele a 20. század.

They were baked into everything we did.

Az élet minden területén jelen voltak.

A stopping cue is basically a signal that it's time to move on,

A stoptábla olyan jel, amely figyelmeztet, hogy ideje megállni,

to do something new, to do something different.

valami újba, valami másba kezdeni.

And -- think about newspapers; eventually you get to the end,

Gondoljanak az újságokra; előbb-utóbb kiolvassuk az újságot,

you fold the newspaper away, you put it aside.

összehajtjuk és félretesszük.

The same with magazines, books -- you get to the end of a chapter,

Ugyanez van a magazinokkal és könyvekkel – a fejezet végére érünk,

prompts you to consider whether you want to continue.

s elgondolkodunk, akarunk-e még tovább olvasni.

You watched a show on TV, eventually the show would end,

Ha megnéztünk egy műsort a tévében, az epizód véget ért,

and then you'd have a week until the next one came.

és várni kellett egy hetet a következőre.

There were stopping cues everywhere.

Mindenütt stoptáblák voltak.

But the way we consume media today is such that there are no stopping cues.

Ma viszont stoptáblák nélkül fogyasztjuk a médiatartalmakat.

The news feed just rolls on,

A hírfolyam egyre ömlik,

and everything's bottomless: Twitter, Facebook, Instagram,

sosem érünk a végére se a Twitternek, se a Facebooknak, se az Instának,

email, text messaging, the news.

se az emailnek, se az üzeneteknek, se a híreknek.

And when you do check all sorts of other sources,

És ha más forrásokra is kíváncsiak vagyunk,

you can just keep going on and on and on.

a végtelenségig folytathatjuk a böngészést.

So, we can get a cue about what to do from Western Europe,

Tanulhatunk valamit Nyugat-Európától,

where they seem to have a number of pretty good ideas in the workplace.

ahol számos jó megoldást vezettek be a munkahelyeken.

Here's one example. This is a Dutch design firm.

Itt egy példa egy holland dizájncégtől.

And what they've done is rigged the desks to the ceiling.

A mennyezethez rögzítették az íróasztalakokat.

And at 6pm every day,

Minden este hatkor,

it doesn't matter who you're emailing or what you're doing,

mindegy, hogy milyen email vagy feladat közepén jár valaki,

the desks rise to the ceiling.

az íróasztal felemelkedik.

(Laughter)

(Nevetés)

(Applause)

(Taps)

Four days a week, the space turns into a yoga studio,

A hét négy napján az iroda jógastúdióvá változik,

one day a week, into a dance club.

egy napján pedig diszkóvá.

It's really up to you which ones you stick around for.

Mindenki eldöntheti, melyik esemény miatt marad benn.

But this is a great stopping rule,

Ez egy remek stoptábla,

because it means at the end of the day,

mert jelzi, hogy vége a napnak,

everything stops, there's no way to work.

minden megáll, lehetetlen tovább dolgozni.

At Daimler, the German car company, they've got another great strategy.

A német autógyárnál, a Daimlernél másik remek módszert követnek.

When you go on vacation,

Ha valaki szabadságra megy,

instead of saying, "This person's on vacation,

a vakációértesítő nem azt közli:

they'll get back to you eventually,"

"Ha visszajöttem, válaszolok",

they say, "This person's on vacation, so we've deleted your email.

hanem azt: "A kolléga szabadságon van, levelét töröltük.

This person will never see the email you just sent."

Sosem fogja látni ezt a levelet."

(Laughter)

(Nevetés)

"You can email back in a couple of weeks,

"Kérjük, írjon újra néhány hét múlva,

or you can email someone else."

vagy írjon valaki másnak."

(Laughter)

(Nevetés)

And so --

Így hát –

(Applause)

(Taps)

You can imagine what that's like.

Képzelhetik, milyen jó lehet ez!

You go on vacation, and you're actually on vacation.

Ha valaki szabadságra megy, tényleg szabadságon van.

The people who work at this company feel

Az itt dolgozók valóban úgy érezhetik,

that they actually get a break from work.

maguk mögött hagyhatják a munkát.

But of course, that doesn't tell us much

Ez persze nem sokat segít abban,

about what we should do at home in our own lives,

mit tehetünk otthon, a saját életünkben,

so I want to make some suggestions.

úgyhogy javaslok pár dolgot.

It's easy to say, between 5 and 6pm, I'm going to not use my phone.

Mondhatjuk például, hogy délután 5 és 6 között nem használjuk a telefonunkat.

The problem is, 5 and 6pm looks different on different days.

Ezzel az a gond, hogy az 5 és 6 óra mindennap más.

I think a far better strategy is to say,

Szerintem jobb arra koncentrálni,

I do certain things every day,

amit mindennap csinálunk.

there are certain occasions that happen every day,

Vannak naponta ismétlődő dolgok,

like eating dinner.

mint például a vacsora.

Sometimes I'll be alone,

Néha egyedül vacsorázom,

sometimes with other people,

néha társaságban,

sometimes in a restaurant,

néha étteremben,

sometimes at home,

néha otthon,

but the rule that I've adopted is: I will never use my phone at the table.

ám azt a szabályt követem, hogy sosem használom a telefont vacsora közben.

It's far away,

Elteszem valahova,

as far away as possible.

amilyen messzire csak lehet,

Because we're really bad at resisting temptation.

mert nehéz ellenállni a kísértésnek.

But when you have a stopping cue that, every time dinner begins,

Ha viszont bevezetek egy stoptáblát, hogy amint vacsorához ülök,

my phone goes far away,

elteszem a telefont,

you avoid temptation all together.

elkerülöm a kísértést.

At first, it hurts.

Ez először fájdalmas.

I had massive FOMO.

Úgy éreztem, lemaradok valamiről.

(Laughter)

(Nevetés)

I struggled.

Küzdöttem.

But what happens is, you get used to it.

Ám hozzá lehet szokni.

You overcome the withdrawal the same way you would from a drug,

Ugyanúgy le lehet jönni a szerről, mint egy drogról,

and what happens is, life becomes more colorful, richer,

és az élet hirtelen színesebb, gazdagabb,

more interesting --

érdekesebb lesz –

you have better conversations.

jobb beszélgetéseket folytatunk.

You really connect with the people who are there with you.

Valóban kapcsolatba kerülünk a körülöttünk lévőkkel.

I think it's a fantastic strategy,

Szerintem ez kiváló stratégia,

and we know it works, because when people do this --

és tudjuk, hogy működik, mert ha valaki kipróbálja –

and I've tracked a lot of people who have tried this --

és sok emberrel beszéltem, aki kipróbálta –,

it expands.

egyre terjed a hatása.

They feel so good about it,

Olyan jó érzés,

they start doing it for the first hour of the day in the morning.

hogy az ember elkezdi a módszert követni a nap első órájában is.

They start putting their phones on airplane mode on the weekend.

Hétvégenként repülős üzemmódra állítja a telefont.

That way, your phone remains a camera, but it's no longer a phone.

Így a telefon továbbra is működik fényképezőgépként, de telefonként nem.

It's a really powerful idea,

Rendkívül hatásos ötlet ez,

and we know people feel much better about their lives when they do this.

és az emberek sokkal jobbnak érzik az életüket ilyenkor.

So what's the take home here?

Mi ebből a tanulság?

Screens are miraculous; I've already said that,

A képernyők bámulatosak; ezt már mondtam,

and I feel that it's true.

és igaznak is érzem.

But the way we use them is a lot like driving down a really fast, long road,

Ám úgy használjuk őket, mint amikor egy hosszú lejtőn száguldunk lefelé,

and you're in a car where the accelerator is mashed to the floor,

tövig nyomott gázpedállal,

it's kind of hard to reach the brake pedal.

és alig érjük el a féket.

You've got a choice.

Van választásunk.

You can either glide by, past, say, the beautiful ocean scenes

Elszáguldhatunk például a szépséges óceánpart mellett

and take snaps out the window -- that's the easy thing to do --

és fényképezhetünk az ablakból – ez a könnyű megoldás –,

or you can go out of your way to move the car to the side of the road,

vagy erőt vehetünk magunkon, félrehúzódhatunk a kocsival,

to push that brake pedal,

benyomhatjuk a féket,

to get out,

kiszállhatunk,

take off your shoes and socks,

levehetjük a cipőt és a zoknit,

take a couple of steps onto the sand,

sétálhatunk a homokban,

feel what the sand feels like under your feet,

átélhetjük, milyen érzés ez,

walk to the ocean,

lemehetünk az óceánhoz,

and let the ocean lap at your ankles.

és érezhetjük, ahogy a bokánkat nyaldossa.

Your life will be richer and more meaningful

Életünk gazdagabb és értelmesebb lesz,

because you breathe in that experience,

mert belélegezzük az élményt,

and because you've left your phone in the car.

és mert a telefont a kocsiban hagytuk.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)