Ian Ritchie: The day I turned down Tim Berners-Lee

Fordító: Anna Patai Lektor: Laszlo Kereszturi

Well we all know the World Wide Web

Mindannyiunk előtt ismert, hogy a Világháló

has absolutely transformed publishing, broadcasting,

teljes mértékben átalakította a könyvkiadást, a műsorszórást,

commerce and social connectivity,

a kereskedelmet és a társadalmi kapcsolatokat,

but where did it all come from?

de hogy is történt mindez?

And I'll quote three people:

Hadd idézzek három embert:

Vannevar Bush, Doug Engelbart and Tim Berners-Lee.

Vannevar Busht, Doug Engelbartot és Tim Berners-Leet.

So let's just run through these guys.

Fussunk csak végig ezeken a férfiakon.

This is Vannevar Bush.

Ez Vannevar Bush.

Vannevar Bush was the U.S. government's chief scientific adviser during the war.

Vannevar Bush az USA kormányának legfőbb tudományos tanácsadója volt a háború idején.

And in 1945,

1945-ben pedig

he published an article in a magazine called Atlantic Monthly.

az Atlantic Monthly nevű magazinban közölték egy cikkét.

And the article was called "As We May Think."

Az volt a címe, hogy "Ahogy gondolkodhatnánk"

And what Vannevar Bush was saying

Vannevar Bush ebben azt állította,

was the way we use information is broken.

hogy nem jó, ahogy az információt használjuk.

We don't work in terms of libraries

Nem könyvtárakban

and catalog systems and so forth.

és index-rendszerekben gondolkodunk.

The brain works by association.

Az agy asszociációk alapján működik.

With one item in its thought, it snaps instantly to the next item.

Egyik gondolatról közvetlenül egy másikra ugrik.

And the way information is structured

És az, ahogy az információt rendszerezzük,

is totally incapable of keeping up with this process.

teljesen képtelen ezzel a folyamattal lépést tartani.

And so he suggested a machine,

Ezért egy gépet javasolt,

and he called it the memex.

és memexnek hívta.

And the memex would link information,

A memex összekötötte volna az információt,

one piece of information to a related piece of information and so forth.

egy információt egy hozzá kapcsolódó információval, és így tovább.

Now this was in 1945.

Ez 1945-ben volt.

A computer in those days

A számítógép akkoriban

was something the secret services used to use for code breaking.

egy dolog volt, amit a titkosszolgálat kódtörésre használt.

And nobody knew anything about it.

És senki nem tudott róla semmit.

So this was before the computer was invented.

Tehát ez a számítógép feltalálása előtt volt.

And he proposed this machine called the memex.

És ezt a memex nevű gépet javasolta.

And he had a platform where you linked information to other information,

Szóval volt egy platformja, ami összekötötte az információt más információkkal,

and then you could call it up at will.

és tetszés szerint elő lehetett hívni.

So spinning forward,

Előreugorva az időben,

one of the guys who read this article was a guy called Doug Engelbart,

egy Doug Engelbart nevű fickó elolvasta ezt a cikket,

and he was a U.S. Air Force officer.

és ő tiszt volt az Amerikai Légierőben.

And he was reading it in their library in the Far East.

És egy könytárban olvasta ezt a Távol-Keleten.

And he was so inspired by this article,

És annyira inspirálta ez a cikk,

it kind of directed the rest of his life.

hogy tulajdonképpen meghatározta a hátralevő életét.

And by the mid-60s, he was able to put this into action

A '60-as évek közepére ezt át tudta ültetni a gyakorlatba,

when he worked at the Stanford Research Lab in California.

amikor a Stanford Kutató Laborban dolgozott Kaliforniában.

He built a system.

Épített egy rendszert.

The system was designed to augment human intelligence, it was called.

A rendszer célja az volt, hogy fokozza az emberi intelligenciát.

And in a premonition of today's world

És a mintegy előképeként a mai világ

of cloud computing and softwares of service,

szoftver szolgáltatásaiank a felhőben,

his system was called NLS

a rendszerét NLS-nek hívták,

for oN-Line System.

az oN-Line System rövidítéseként.

And this is Doug Engelbart.

És ez Doug Engelbart.

He was giving a presentation at the Fall Joint Computer Conference

Egy előadást tartott a Fall Joint Computer konferencián

in 1968.

1968-ban.

What he showed --

Amit bemutatott --

he sat on a stage like this, and he demonstrated this system.

egy ilyen színpadon ült, és bemutatta ezt a rendszert.

He had his head mic like I've got.

Ilyen fej mikrofonja volt, mint nekem.

And he works this system.

És dolgozik ezen a rendszeren.

And you can see, he's working between documents

És láthatják, hogy dokumentumok,

and graphics and so forth.

grafikák és hasonlók között dolgozik.

And he's driving it all

És ezt az egészet

with this platform here,

ez a platform hajtja itt,

with a five-finger keyboard

egy ötujjas billentyűzettel

and the world's first computer mouse,

és a világ első egerével,

which he specially designed in order to do this system.

amit kifejezetten arra tervezett, hogy ezt a rendszert használja.

So this is where the mouse came from as well.

Tehát a számítógép egér is innen származik.

So this is Doug Engelbart.

Szóval ez Doug Engelbart.

The trouble with Doug Engelbart's system

Az volt a baj Doug Engelbart rendszerével,

was that the computers in those days cost several million pounds.

hogy a számítógépek akkoriban több millió dollárba kerültek.

So for a personal computer,

Egy személyi számítógép olyan volt,

a few million pounds was like having a personal jet plane;

mint egy több milliós magánrepülőgép,

it wasn't really very practical.

nem volt túl praktikus.

But spin on to the 80s

De ugorjunk előre a '80-as évekre,

when personal computers did arrive,

amikor befutottak a személyi számítógépek,

then there was room for this kind of system on personal computers.

és volt hely egy ilyen rendszer számára egy személyi számítógépen.

And my company, OWL

És a cégem, az OWL,

built a system called Guide for the Apple Macintosh.

kifejlesztett egy Guide nevű rendszert az Apple Macintoshra.

And we delivered the world's first hypertext system.

És létrehoztuk a világ első hiperszöveg rendszerét.

And this began to get a head of steam.

És ez kezdett beindulni.

Apple introduced a thing called HyperCard,

Az Apple bemutatott valamit, amit HyperCardnak hívtak,

and they made a bit of a fuss about it.

és elég nagy felhajtást csináltak körülötte.

They had a 12-page supplement in the Wall Street Journal the day it launched.

Egy 12 oldalas mellékletet jelentettek meg a Wall Street Journalban a program megjelenésének napján.

The magazines started to cover it.

Az újságok elkezdtek írni róla.

Byte magazine and Communications at the ACM

A Byte magazin és a Communications az ACM-nél

had special issues covering hypertext.

különkiadásokat jelentetett meg a hiperszövegről.

We developed a PC version of this product

Kifejlesztettük ennek a terméknek a PC verzióját

as well as the Macintosh version.

a Macintosh verzió mellett.

And our PC version became quite mature.

És a PC rendszerünk egészen kifejlett lett.

These are some examples of this system in action in the late 80s.

Ez néhány példa a rendszerről működés közben a '80-as évekből.

You were able to deliver documents, were able to do it over networks.

Dokumentumokat lehetett küldeni, hálózatokon keresztül.

We developed a system such

Kifejlesztettünk egy rendszert

that it had a markup language based on html.

HTML alapú markup nyelvben.

We called it hml: hypertext markup language.

HTML: hiperszöveges jelölőnyelvnek hívtuk.

And the system was capable of doing

És a rendszer képes volt

very, very large documentation systems over computer networks.

nagyon nagy dokumentációkra számítógépes hálózatokon keresztül.

So I took this system to a trade show in Versailles near Paris

Elvittem ezt a rendszert egy szakmai vásárra Versailles-ba,

in late November 1990.

Párizs közelében, 1990. késő novemberében.

And I was approached by a nice young man called Tim Berners-Lee

És megközelített egy kedves fiatalember, Tim Berners-Lee,

who said, "Are you Ian Ritchie?" and I said, "Yeah."

aki azt kérdezte: "Ön Ian Ritchi?", azt feleltem: "Igen."

And he said, "I need to talk to you."

És azt mondta: "Beszélnem kell magával."

And he told me about his proposed system called the World Wide Web.

És mesélt nekem az általa javasolt rendszerről, amit Világhálónak hívott.

And I thought, well, that's got a pretentious name,

És azt gondoltam, hogy elég fellengzős neve van,

especially since the whole system ran on his computer in his office.

főleg hogy az egész rendszer az irodai számítógépén futott.

But he was completely convinced that his World Wide Web

De teljesen meg volt róla győződve, hogy a Világhálója

would take over the world one day.

egy nap meghódítja a világot.

And he tried to persuade me to write the browser for it,

És megpróbált meggyőzni, hogy írjak rá egy böngészőt,

because his system didn't have any graphics or fonts or layout or anything;

mert a rendszerén nem volt grafika, vagy betűtípus, vagy elrendezés, semmi:

it was just plain text.

csak sima szöveg volt.

I thought, well, you know, interesting,

Azt gondoltam, nos, érdekes,

but a guy from CERN, he's not going to do this.

de egy pasas a CERN-ből, nem fogja megcsinálni.

So we didn't do it.

Szóval nem vállaltuk el.

In the next couple of years,

A következő néhány évben

the hypertext community didn't recognize him either.

a hiperszöveg közösség sem ismerte el őt.

In 1992, his paper was rejected for the Hypertext Conference.

1992-ben a Hiperszöveg Konferencia elutasította az előadását.

In 1993,

1993-ban

there was a table at the conference in Seattle,

volt egy asztal a konferencián Seattle-ben,

and a guy called Marc Andreessen

és egy Marc Andreessen nevű pasas

was demonstrating his little browser for the World Wide Web.

mutatta be a kis böngészőjét a Világhálóra.

And I saw it, and I thought, yep, that's it.

Megláttam ezt, és azt gondoltam, igen, ez az.

And the very next year, in 1994, we had the conference here in Edinburgh,

És a következő évben, 1994-ben volt egy konferenciánk itt Edinburgh-ben,

and I had no opposition in having Tim Berners-Lee as the keynote speaker.

és nem volt semmi ellenvetésem, hogy Tim Berners-Lee legyen a fő előadó.

So that puts me in pretty illustrious company.

Ezzel egy elég előkelő társaságba kerültem.

There was a guy called Dick Rowe

Volt egy Dick Rowe nevű férfi,

who was at Decca Records and turned down The Beatles.

aki a Decca Recordsnál dolgozott és elutasította a Beatlest.

There was a guy called Gary Kildall

Volt egy Gary Kindall nevű férfi,

who went flying his plane

aki inkább elment a gépével repülni,

when IBM came looking for an operating system

amikor az IBM megkereste egy operációs rendszerért

for the IBM PC,

az IBM PC-re,

and he wasn't there, so they went back to see Bill Gates.

és nem volt ott, úgyhogy visszamentek Bill Gates-hez.

And the 12 publishers

És talán a 12 kiadó,

who turned down J.K. Rowling's Harry Potter, I guess.

aki visszautasította J.K. Rowling Harry Potter regényét.

On the other hand, there's Marc Andreessen

És aztán ott van Marc Andreessen,

who wrote the world's first browser for the World Wide Web.

aki megírta a világ első böngészőjét a Világhálóra.

And according to Fortune magazine,

És a Fortune magazin szerint

he's worth 700 million dollars.

kb. 700 millió dollárt ér.

But is he happy?

De vajon boldog?

(Laughter)

(Nevetés)

(Applause)

(Taps)