Carl Honore: In praise of slowness

Fordító: Anita Fekete Lektor: Endre Jofoldi

What I'd like to start off with is an observation,

Egy megfigyeléssel szeretném kezdeni.

which is that if I've learned anything over the last year,

Ha tanultam valamit az elmúlt évben,

it's that the supreme irony

az nem más, mint az a mérhetetlen irónia

of publishing a book about slowness

a lassításról szóló könyv kiadásával kapcsolatban,

is that you have to go around promoting it really fast.

hogy annak promócióját igen gyorsan kell végezni.

I seem to spend most of my time these days

Mostanában az időm nagy részét azzal töltöm,

zipping from city to city, studio to studio,

hogy városok, stúdiók, interjúk

interview to interview,

között cikázom,

serving up the book in really tiny bite-size chunks.

és a könyvet kicsi, falatnyi darabokban tálalom.

Because everyone these days

Mert manapság mindenki

wants to know how to slow down,

szeretné tudni, hogyan lassíthatna,

but they want to know how to slow down really quickly. So ...

de nagyon gyorsan szeretné megtudni, hogy hogyan lassítson. Ezért

so I did a spot on CNN the other day

a minap volt egy rövid műsorom a CNN-en,

where I actually spent more time in makeup than I did talking on air.

Ahol igazából több időt töltöttem a sminkszobában, mint a műsorban.

And I think that -- that's not really surprising though, is it?

És azt hiszem ez -- nem is olyan meglepő, ugye?

Because that's kind of the world that we live in now,

Mert ma ilyen világban élünk,

a world stuck in fast-forward.

ilyen felgyorsított világban,

A world obsessed with speed,

ahol a sebesség a minden,

with doing everything faster, with cramming more and more

és mindent egyre gyorsabban kell csinálni, egyre több mindent

into less and less time.

kell belezsúfolni egyre kevesebb időbe.

Every moment of the day feels like

A nap minden percét az

a race against the clock.

órával való versenyfutásként éljük meg.

To borrow a phrase from Carrie Fisher, which is

Egy Carrie Fishertől kölcsönvett mondás szerint, ami --

in my bio there; I'll just toss it out again --

benne van az önéletrajzomban is, de újra elmondom:

"These days even instant gratification takes too long." (Laughter)

"Manapság még az azonnali jutalom is túl soká jön."

And

És

if you think about how we to try to make things better, what do we do?

ha belegondolunk, hogyan próbálunk javítani a dolgokon, mit teszünk?

No, we speed them up, don't we? So we used to dial; now we speed dial.

Felgyorsítjuk azokat, igaz? Régebben tárcsáztunk, ma gyorstárcsázunk.

We used to read; now we speed read. We used to walk; now we speed walk.

Régebben olvasunk, ma gyorsolvasunk. Régebben sétáltunk, ma gyors-sétálunk.

And of course, we used to date and now we speed date.

És természetesen, régebben randiztunk, most gyorsrandizunk.

And even things that are by their very nature slow --

Még azokat a dolgokat is megpróbáljuk felgyorsítani,

we try and speed them up too.

amik a puszta természetüknél fogva lassúak.

So I was in New York recently, and I walked past a gym

Nemrég New Yorkban jártam, és elhaladtam egy edzőterem mellett,

that had an advertisement in the window for a new course, a new evening course.

aminek az ablakában egy hirdetés egy új esti tanfolyamra invitált.

And it was for, you guessed it, speed yoga.

Nem találják ki mi volt az! Gyors jóga!

So this -- the perfect solution for time-starved professionals

Tehát ez -- a tökéletes megoldás az időhiánnyal küszködő dolgozó embereknek,

who want to, you know, salute the sun,

akik szeretnék üdvözölni a Napot,

but only want to give over about 20 minutes to it.

de csak kb. 20 percet hajlandók rá áldozni.

I mean, these are sort of the extreme examples,

Tudom, hogy ezek extrém példák,

and they're amusing and good to laugh at.

meg viccesek, és nevetünk rajtuk.

But there's a very serious point,

De van egy nagyon komoly dolog,

and I think that in the headlong dash of daily life,

amit ebben a mindennapi meggondolatlan rohanásban

we often lose sight of the damage

gyakran szem elől tévesztünk: az, hogy milyen károkat

that this roadrunner form of living does to us.

okoz ez a futókakukk életforma.

We're so marinated in the culture of speed

Annyira átjár minket ez a sebesség-kultúra

that we almost fail to notice the toll it takes

hogy szinte észre sem vesszük, milyen árat fizetünk érte

on every aspect of our lives --

az életünk minden területén.

on our health, our diet, our work,

Az egészségünk, az étrendünk, a munkánk,

our relationships, the environment and our community.

a kapcsolataink, a környezet és a közösségünk tekintetében.

And sometimes it takes

És néha egy ébresztő -

a wake-up call, doesn't it,

telefonra van szükségünk, hogy --

to alert us to the fact that we're hurrying through our lives,

hogy felhívja a figyelmünket arra, hogy csak rohanunk át az életen

instead of actually living them; that we're

ahelyett, hogy igazából megélnénk azt. Hogy a

living the fast life, instead of the good life.

gyors életet éljük a jó élet helyett.

And I think for many people, that wake-up call

És azt hiszem ez az ébresztő telefonhívás sokaknál

takes the form of an illness.

egy betegség formáját ölti.

You know, a burnout, or eventually the body says,

Kiégést jelent, vagy végül a test azt mondja:

"I can't take it anymore," and throws in the towel.

"Nem bírom tovább!", és bedobja a törölközőt.

Or maybe a relationship goes up in smoke

Vagy egy kapcsolat megy csődbe,

because we haven't had the time, or the patience,

mert nem volt időnk, vagy türelmünk,

or the tranquility,

vagy nyugalmunk,

to be with the other person, to listen to them.

hogy a másikkal legyünk, hogy meghallgassuk őt.

And my wake-up call came when I started

Az én ébresztő hívásom akkor jött, mikor elkezdtem

reading bedtime stories to my son,

esti mesét olvasni a fiamnak,

and I found that at the end of day,

és rájöttem, hogy a nap végén

I would go into his room and I just couldn't slow down -- you know,

bementem a szobájába és egyszerűen nem tudtam lelassítani.

I'd be speed reading "The Cat In The Hat."

Gyorsolvasásban adtam elő a "Macska a kalapban" című mesét.

I'd be -- you know, I'd be skipping lines here,

Itt-ott kihagytam sorokat,

paragraphs there, sometimes a whole page,

bekezdéseket, néha egy egész oldalt is.

and of course, my little boy knew the book inside out, so we would quarrel.

A kisfiam persze kívülről tudta az egész könyvet, úgyhogy veszekedtünk.

And what should have been the most relaxing, the most intimate,

És aminek a legpihentetőbb, legintimebb, leggyengédebb

the most tender moment of the day,

pillanatnak kellett volna lennie a nap során,

when a dad sits down to read to his son,

amikor apa leül a fiának mesét olvasni,

became instead this kind of gladiatorial battle of wills,

az ehelyett egyfajta gladiátori akarat-harccá vált;

a clash between my speed

ütközetté az ő sebessége és az én --

and his slowness.

vagy inkább az én sebességem és az ő lassúsága között.

And this went on for some time,

Ez tartott egy ideig,

until I caught myself scanning a newspaper article

mígnem egyszer azon kaptam magam, hogy egy újságcikket olvasok,

with timesaving tips for fast people.

ami időkímélő tippeket adott gyors embereknek.

And one of them made reference to a series of books called

Az egyik tipp egy olyan könyvsorozatra hivatkozott, aminek a címe

"The One-Minute Bedtime Story."

"Egyperces esti mesék."

And I wince saying those words now,

És én -- ma már összerezzenek a gondolattól,

but my first reaction at the time was very different.

de akkor az első reakcióm más volt.

My first reflex was to say,

Az első reflexem ez volt:

"Hallelujah -- what a great idea!

"Hurrá! Micsoda remek ötlet!

This is exactly what I'm looking for to speed up bedtime even more."

Pont erre van szükségem, hogy még jobban felgyorsíthassam a meseidőt."

But thankfully,

De szerencsére

a light bulb went on over my head, and my next reaction was very different,

kigyulladt egy villanykörte a fejem felett, és a következő reakcióm egészen más volt.

and I took a step back, and I thought,

Hátraléptem egyet és ezt gondoltam:

"Whoa -- you know, has it really come to this?

"Áááá! Tényleg már itt tartunk?

Am I really in such a hurry that I'm prepared

Tényleg ennyire sietek, hogy kész vagyok

to fob off my son with a sound byte at the end of the day?"

egy hang-bájttal megtéveszteni a fiamat a nap végén?"

And I put away the newspaper --

Akkor eltettem az újságot --

and I was getting on a plane -- and I sat there,

éppen szálltam fel egy repülőgépre -- és csak ültem ott,

and I did something I hadn't done for a long time -- which is I did nothing.

és valami olyasmit tettem, amit már régóta nem: nem csináltam semmit.

I just thought, and I thought long and hard.

Csak gondolkodtam. Hosszan és erősen gondolkodtam.

And by the time I got off that plane, I'd decided I wanted to do something about it.

És mire leszálltam arról a gépről, elhatároztam, hogy tenni akarok valamit ezzel kapcsolatban.

I wanted to investigate this whole roadrunner culture,

Meg akartam vizsgálni ezt az egész futókakukk kultúrát,

and what it was doing to me and to everyone else.

és annak hatását rám és mindenki másra.

And I had two questions in my head.

Két kérdés foglalkoztatott.

The first was, how did we get so fast?

Az első: mitől gyorsultak fel ennyire a dolgok?

And the second is, is it possible,

A második: lehetséges-e,

or even desirable, to slow down?

vagy kívánatos-e egyáltalán lassítani?

Now, if you think about

Ha azon gondolkodunk,

how our world got so accelerated, the usual suspects rear their heads.

mitől gyorsult fel ennyire a világunk, a szokásos gyanúsítottak kerülnek elő.

You think of, you know, urbanization,

Gondolunk az urbanizációra,

consumerism, the workplace, technology.

a fogyasztásra, a munkahelyre, a technológiára.

But I think if you cut through

De azt hiszem, ha ezeken az erőkön

those forces, you get to what might be the deeper

túlmegyünk, eljutunk oda, ami a mélyebb

driver, the nub of the question,

ösztönző lehet, a kérdés lényege:

which is how we think about time itself.

hogy hogyan gondolkodunk magáról az időről.

In other cultures, time is cyclical.

Más kultúrákban az idő ciklikus.

It's seen as moving in great,

Úgy tekintenek rá, mint ami nagy,

unhurried circles.

ráérős köröket ír le.

It's always renewing and refreshing itself.

Mindig megújul és frissíti önmagát.

Whereas in the West, time is linear.

Ugyanakkor nyugaton, az idő lineáris.

It's a finite resource;

Egy véges forrás,

it's always draining away.

ami egyre fogy.

You either use it, or lose it.

Vagy használod, vagy elveszíted.

"Time is money," as Benjamin Franklin said.

Az idő pénz, ahogy Benjamin Franklin mondta.

And I think what that does to us psychologically

És azt hiszem, ahogy ez pszichológiailag hat ránk,

is it creates an equation.

az, hogy létrehoz egy egyenletet.

Time is scarce, so what do we do?

Az idő szűkös, hát mit teszünk?

Well -- well, we speed up, don't we?

Hát ... gyorsítunk, nem?

We try and do more and more with less and less time.

Megpróbálunk minél többet tenni minél kevesebb idő alatt.

We turn every moment of every day

Minden nap minden percét

into a race to the finish line --

egy versenynek fogjuk fel, és el akarjuk érni a célt.

a finish line, incidentally, that we never reach,

Egy olyan célt, amit egyébként soha sem érünk el,

but a finish line nonetheless.

de ami ennek ellenére előttünk van.

And I guess that the question is,

És azt hiszem a kérdés az,

is it possible to break free from that mindset?

hogy meg lehet-e szabadulni ettől a felfogástól?

And thankfully, the answer is yes, because

Szerencsére a válasz: igen, mert

what I discovered, when I began looking around, that there is

azt fedeztem fel, mikor elkezdtem körülnézni, hogy létezik egy

a global backlash against this culture that

globális ellenreakció ez ellen a kultúra ellen, ami

tells us that faster is always better, and that busier is best.

azt mondja, hogy a gyorsabb mindig jobb, az elfoglaltabb a legjobb.

Right across the world, people are doing the unthinkable:

Az emberek az egész világon teszik az elképzelhetetlent:

they're slowing down, and finding that,

lassítanak, és úgy találják, hogy

although conventional wisdom tells you that if you slow down, you're road kill,

bár a szokásos bölcsesség szerint, ha lelassítasz, átgázolnak rajtad,

the opposite turns out to be true:

végül épp az ellenkezője történik.

that by slowing down at the right moments,

Úgy találják, hogy ha a megfelelő pillanatoknál lassítanak,

people find that they do everything better.

minden jobban sikerül.

They eat better; they make love better; they exercise better;

Jobban esznek, jobban szeretkeznek, jobban edzenek,

they work better; they live better.

jobban dolgoznak, jobban élnek.

And, in this kind of cauldron

És a sebességcsökkentés

of moments and places and acts of deceleration,

pillanatainak, helyeinek és

lie what a lot of people now refer to as

tetteinek ezt a körét ma sokan

the "International Slow Movement."

Nemzetközi Lassú Mozgalomként emlegetik.

Now if you'll permit me a small act of hypocrisy,

Ha szabad egy kicsit álszentnek lennem,

I'll just give you a very quick overview of

adnék egy nagyon gyors áttekintést arról, hogy

what's going on inside the Slow Movement. If you think of food,

hogy mi folyik a Lassú Mozgalom keretein belül. Az ételek tekintetében

many of you will have heard of the Slow Food movement.

biztosan sokan hallottak a Slow Food (Lassú Étel) mozgalomról.

Started in Italy, but has spread across the world,

Olaszországban kezdődött, de mára az egész világon elterjedt

and now has 100,000 members

és 100 000 tagja van

in 50 countries.

50 országban.

And it's driven by a very simple and sensible message,

Egy nagyon egyszerű és józan eszme vezérli,

which is that we get more pleasure and more health

az, hogy több örömünk lesz az ételünkben, és

from our food when we

egészségesebbek leszünk, ha

cultivate, cook and consume it at a reasonable pace.

elfogadható léptékben termeljük, főzzük és fogyasztjuk ételeinket.

I think also the explosion of

Vagy gondoljunk a biogazdálkodás

the organic farming movement, and the renaissance of farmers' markets,

robbanásszerű fejlődésére, vagy az újjáéledő termelői piacokra.

are other illustrations

Ezek mind azt illusztrálják, hogy

of the fact that people are desperate to get away from

az emberek elszántan törekednek arra,

eating and cooking and cultivating their food

hogy elszakadjanak az ételek

on an industrial timetable.

ipari méretű előállításától és elkészítésétől.

They want to get back to slower rhythms.

Lassabb ritmusra szeretnének visszaállni.

And out of the Slow Food movement has grown something

A Slow Food mozgalomból pedig kinőtt valami, amit

called the Slow Cities movement, which has started in Italy,

Slow Cities (Lassú Városok) mozgalomnak hívnak, ami Olaszországban kezdődött,

but has spread right across Europe and beyond.

majd egész Európában, sőt azon túl is elterjedt.

And in this, towns

Ennek keretében a városok

begin to rethink how they organize the urban landscape,

elkezdik újragondolni, hogyan rendezzék be a városi életteret úgy,

so that people are encouraged to slow down

hogy az embereket lassításra ösztönözzék, arra,

and smell the roses and connect with one another.

hogy megszagolják a rózsákat és kapcsolatba lépjenek egymással.

So they might curb traffic,

Például akadályozzák a forgalmat,

or put in a park bench, or some green space.

betesznek egy padot, vagy egy kis zöld területet.

And in some ways, these changes add up to more than the sum of their parts,

És valahogy ezek a változások túlmennek azon, amit ők a saját részükről tesznek,

because I think when a Slow City becomes officially a Slow City,

mert szerintem amikor egy lassú város hivatalosan is Lassú Város lesz,

it's kind of like a philosophical declaration.

ez valamiféle filozofikus nyilatkozat is egyben.

It's saying to the rest of world, and to the people in that town,

Ezáltal azt mondják a világnak, és a város polgárainak,

that we believe that in the 21st century,

hogy hisznek abban, hogy a 21. században

a lassításnak fontos szerepe van.

In medicine, I think a lot of people are deeply disillusioned

A gyógyászatban szerintem sok ember mélyen kiábrándult

with the kind of quick-fix mentality

a gyors megoldást kínáló mentalitástól,

you find in conventional medicine.

ami a szokványos orvoslást jellemzi.

And millions of them around the world are turning

És világszerte milliók fordulnak

to complementary and alternative forms of medicine,

kiegészítő és alternatív gyógyítási formák felé,

which tend to tap into sort of

ami elmozdulás egyfajta

slower, gentler, more holistic forms of healing.

lassabb, gyengédebb, holisztikusabb gyógyítás felé.

Now, obviously the jury is out on many of these complementary therapies,

Természetesen a hivatalos szakma ezek közül a kiegészítő terápiák közül sokat támad

and I personally doubt that the coffee enema

és én is, személy szerint, kétlem, hogy a kávébeöntés

will ever, you know, gain mainstream approval.

valaha is elnyeri a nagyközönség támogatását.

But other treatments

De más gyógymódok,

such as acupuncture and massage, and even just relaxation,

mint például az akupunktúra, vagy akár csak a relaxálás

clearly have some kind of benefit.

nyilvánvalóan hasznosak.

And blue-chip medical colleges everywhere

Az élvonalbeli gyógyászati kollégiumok mindenütt

are starting to study these things to find out how they work,

elkezdték tanulmányozni ezeket a dolgokat, hogy megértsék, hogyan működnek,

and what we might learn from them.

és mit tanulhatunk belőlük.

Sex. There's an awful lot of fast sex around, isn't there?

Szex. Sokféle gyors-szex létezik, igaz?

I was coming to --

Elmentem --

well -- no pun intended there.

nos -- ez most nem szóvicc akart lenni.

I was making my way, let's say, slowly to Oxford,

Mondjuk így: utaztam Oxford felé,

and I went through a news agent, and I saw a magazine,

és egy újságosnál láttam egy magazint,

a men's magazine, and it said on the front,

egy férfi magazint, aminek az elején ez állt:

"How to bring your partner to orgasm in 30 seconds."

"Hogyan juttasd el partneredet az orgazmusig fél perc alatt."

So, you know, even sex

Tehát még a szexet is

is on a stopwatch these days.

stopperezzük manapság.

Now, you know,

Nos, tudják, én is

I like a quickie as much as the next person,

szeretem a gyors menetet, csakúgy mint bárki,

but I think that there's an awful lot to be gained

de azt hiszem rengeteget lehet nyerni

from slow sex -- from slowing down in the bedroom.

a lassú szexszel, azzal, hogy lelassítunk a hálószobában.

You know, you tap into that -- those deeper,

Tudják, miről van szó: azokról a mélyebb

sort of, psychological, emotional, spiritual currents,

pszichológiai, érzelmi, lelki folyamatokról,

and you get a better orgasm with the buildup.

amiknek a végeredménye egy jobb orgazmus.

You can get more bang for your buck, let's say.

Jobban dönget a bika, mondjuk így.

I mean, the Pointer Sisters said it most eloquently, didn't they,

Szóval a Pointer nővérek nagyon helyesen mondták,

when they sang the praises of "a lover with a slow hand."

amikor a lassú kezű szeretőt dicsérték dalukban.

Now, we all laughed at Sting

Nos, mindannyian nevettünk Stingen, amikor

a few years ago when he went Tantric,

pár éve Tantrikus lett,

but you fast-forward a few years, and now you find couples of all ages

de ha előretekerünk pár évet, ma mindenféle korú párokat látunk,

flocking to workshops, or maybe just

akik tódulnak a tanfolyamokra, vagy talán csak

on their own in their own bedrooms, finding ways

egyedül a hálószobájukban próbálnak különböző módokon

to put on the brakes and have better sex.

lelassítani, és jobb szexet átélni.

And of course, in Italy where -- I mean, Italians always seem to know

És természetesen Olaszországban -- szóval úgy tűnik, az olaszok mindig tudják,

where to find their pleasure --

hol találják meg az örömöt --

they've launched an official Slow Sex movement.

elindították a hivatalos Slow Sex (Lassú Szex) mozgalmat.

The workplace.

A munkahely --

Right across much of the world --

a világ jelentős részén --

North America being a notable exception --

megjegyzendő: Észak Amerika kivételével --

working hours have been coming down.

a munkaidő egyre rövidebb lesz.

And Europe is an example of that,

Európa jó példa erre.

and people finding that their quality of life improves

Az emberek rájönnek, hogy ahogy kevesebbet dolgoznak,

as they're working less, and also

az életminőségük javul, és ugyanakkor

that their hourly productivity goes up.

a termelékenységük növekszik.

Now, clearly there are problems with

Persze nyilvánvalóan vannak problémák

the 35-hour workweek in France --

a 35 órás munkahéttel Franciaországban --

too much, too soon, too rigid.

túl sok, túl elhamarkodott, túl merev.

But other countries in Europe, notably the Nordic countries,

De más országok Európában, különösen az északi országok

are showing that it's possible

megmutatták, hogy lehetséges

to have a kick-ass economy

a szuperül működő gazdaság

without being a workaholic.

anélkül, hogy halálra dolgoznák magukat.

And Norway, Sweden,

Norvégia, Svédország,

Denmark and Finland now rank

Dánia és Finnország ma a világ

among the top six most competitive nations on Earth,

hat legversenyképesebb országa között van,

and they work the kind of hours that would make the average American

olyan munkaidővel, amiért az átlag amerikai

weep with envy.

eleped az irigységtől.

And if you go beyond sort of the country level,

És ha az országok szintjéről lejjebb

down at the micro-company level,

megyünk a vállalatok szintjére,

more and more companies now are realizing

egyre több cég ismeri fel manapság,

that they need to allow their staff

hogy meg kell engednie alkalmazottainak

either to work fewer hours or just to unplug --

vagy a rövidebb munkaidőt, vagy lehetőséget a kikapcsolódásra --

to take a lunch break, or to go sit in a quiet room,

hogy ebédszünetet tartsanak, vagy leüljenek egy csendes szobában,

to switch off their Blackberrys and laptops -- you at the back --

hogy kikapcsolják a Blackberryjüket -- te ott hátul --

mobile phones,

mobiltelefonjaikat

during the work day or on the weekend, so that they have time to recharge

a munkanap közben vagy hétvégén, hogy legyen idejük az újratöltődésre,

and for the brain to slide into that

és hogy az agy belekerülhessen

kind of creative mode of thought.

egy bizonyos kreatív gondolkodási módba.

It's not just, though, these days,

Azonban manapság nem csak a

adults who overwork, though, is it? It's children, too.

felnőttek túlhajszoltak. A gyerekek is.

I'm 37, and my childhood ended in the mid-'80s,

37 éves vagyok, a gyerekkorom a 80-as évek közepén ért véget,

and I look at kids now, and I'm just amazed by the way they

és ma nézem a gyerekeket, és elképeszt, milyen fordulatszámon élnek:

race around with more homework,

több a tanulnivaló,

more tutoring, more extracurriculars

több a magánóra, és az egyéb iskolán kívüli tevékenység,

than we would ever have conceived of a generation ago.

mint amit mi egyáltalán elképzelni tudtunk egy generációval ezelőtt.

And some of the most heartrending emails

A legszívszaggatóbb e-mailek,

that I get on my website

amiket a weboldalamon kapok,

are actually from adolescents

valójában olyan tinédzserektől jönnek,

hovering on the edge of burnout, pleading with me

akik a kiégés szélén állnak, és könyörögnek nekem,

to write to their parents,

hogy írjak a szüleiknek,

to help them slow down, to help them get off this

hogy segítsek nekik lassítani, hogy segítsek nekik kiszállni

full-throttle treadmill.

ebből a teljes gőzzel működő taposómalomból.

But thankfully, there is a backlash there in parenting as well,

De szerencsére a gyermeknevelésben is létezik ellenreakció,

and you're finding that, you know, towns in the United States

és azt találjuk, hogy az Egyesült Államokban városok

are now banding together and banning extracurriculars

fognak össze és tiltják meg az iskolán kívüli órákat

on a particular day of the month, so that people can,

a hónapok bizonyos napjain, hogy az emberek

you know, decompress and have some family time, and slow down.

kiengedhessenek, lassíthassanak, és a családok együtt lehessenek.

Homework is another thing. There are homework bans

Aztán ott van a házi feladat. Házi feladat-tilalmak

springing up all over the developed world

keletkeznek a fejlett világ több részén,

in schools which had been piling on the homework for years,

olyan iskolákban, amik évekig halomra adták az otthoni tanulnivalót,

and now they're discovering that less can be more.

és mára rájöttek, hogy a kevesebb néha több.

So there was a case up in Scotland recently

Volt egy eset nemrég Skóciában,

where a fee-paying, high-achieving private school

ahol egy fizetős, teljesítményorientált magániskola

banned homework

betiltotta a házi feladatot

for everyone under the age of 13,

a 13 éven aluli tanulók számára,

and the high-achieving parents freaked out and said,

és a teljesítményorientált szülők kiakadtak és azt mondták:

"What are you -- you know, our kids will fall" -- the headmaster said,

"Ezt nem lehet, a gyerekeink meg fognak bukni." Az igazgató azt mondta:

"No, no, your children need to slow down at the end of the day."

"Nem, nem. A gyerekeknek lassítaniuk kell a nap végén."

And just this last month, the exam results came in,

És pont a múlt hónapban jöttek ki a vizsgaeredmények,

and in math, science, marks went up 20 percent

és matekból, természettudományokból a jegyek átlagosan 20 százalékot

on average last year.

javultak az elmúlt évben.

And I think what's very revealing is that

És szerintem nagyon beszédes az,

the elite universities, who are often cited as the reason

hogy az elit egyetemek, amikre úgy hivatkoznak, mint az ok,

that people drive their kids and hothouse them so much,

amiért annyira hajtják a szülők a gyerekeiket,

are starting to notice the caliber of students

kezdik észrevenni, hogy a hozzájuk érkező

coming to them is falling. These kids have wonderful marks;

tanulók rátermettsége csökken. Ezek a gyerekek gyönyörű jegyekkel jönnek,

they have CVs jammed with extracurriculars,

az önéletrajzuk tömve van különórákkal,

to the point that would make your eyes water.

annyira, hogy majd elsírnánk magunkat.

But they lack spark; they lack

De hiányzik belőlük a szikra, a képesség,

the ability to think creatively and think outside --

hogy kreatívan gondolkozzanak,

they don't know how to dream. And so what these Ivy League schools,

nem tudnak álmodni. Tehát a legjobb amerikai egyetemek,

and Oxford and Cambridge and so on, are starting to send a message

meg Oxford, Cambridge, stb, kezdik azt az üzenetet küldeni

to parents and students that they need to put on the brakes a little bit.

a szülőknek és a tanulóknak, hogy egy kicsit fékezni kell.

And in Harvard, for instance, they send out

A Harvardon például kiküldenek

a letter to undergraduates -- freshmen --

egy levelet a frissen felvetteknek,

telling them that they'll get more out of life, and more out of Harvard,

amiben elmondják, hogy többet profitálnak a Harvardból, csakúgy mint az életből,

if they put on the brakes, if they do less,

ha fékeznek. Ha kevesebb mindent csinálnak,

but give time to things, the time that things need,

de több időt hagynak a dolgokra, annyit, amennyi szükséges

to enjoy them, to savor them.

ahhoz, hogy élvezzék az ízeket.

And even if they sometimes do nothing at all.

Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy néha nem csinálnak semmit.

And that letter is called -- very revealing, I think --

Ennek a levélnek a címe: -- magáért beszél --

"Slow Down!" -- with an exclamation mark on the end.

"Lassíts!" -- felkiáltójellel a végén.

So wherever you look, the message, it seems to me, is the same:

Tehát bármerre nézünk, ugyanazt az üzenetet találjuk.

that less is very often more,

Hogy a kevesebb gyakran több,

that slower is very often

a lassabb nagyon gyakran

better. But that said, of course,

jobb. De persze mondani könnyű,

it's not that easy to slow down, is it?

mégsem olyan könnyű lassítani.

I mean, you heard that I got a speeding ticket

Szóval, ugye hallották, hogy megbüntettek gyorshajtás miatt,

while I was researching my book on the benefits of slowness,

miközben a lassúság előnyeiről írt könyvemhez gyűjtöttem anyagot.

and that's true, but that's not all of it.

Ez igaz, de ez még nem minden.

I was actually en route to a dinner

Igazából egy ebédre igyekeztem,

held by Slow Food at the time.

amit a Slow Food rendezett.

And if that's not shaming enough, I got that ticket in Italy.

És ha ez még nem lenne elég égő: mindez Olaszországban történt.

And if any of you have ever driven on an Italian highway,

És ha valaki vezetett már olasz autópályán, annak

you'll have a pretty good idea of how fast I was going.

lehet róla fogalma, milyen gyorsan hajtottam

(Laughter)

(Nevetés)

But why is it so hard to slow down?

De miért ilyen nehéz lelassulni?

I think there are various reasons.

Szerintem számos oka van.

One is that speed is fun, you know, speed is sexy.

Az egyik, hogy a sebesség jó érzés, a sebesség szexi.

It's all that adrenaline rush. It's hard to give it up.

Felszabadul az adrenalin. Nehéz abbahagyni.

I think there's a kind of metaphysical dimension --

Szerintem azonban van egy metafizikai dimenzió is:

that speed becomes a way of walling ourselves off

a sebesség segít nekünk figyelmen kívül hagyni

from the bigger, deeper questions.

a nagyobb, mélyebb kérdéseket.

We fill our head with distraction, with busyness,

Eltereljük a figyelmünket azzal, hogy elfoglaltak vagyunk,

so that we don't have to ask,

s így nem kell megkérdezni magunktól:

am I well? Am I happy? Are my children growing up right?

"Jól vagyok?" "Boldog vagyok?" "A gyerekeimet megfelelően nevelem?"

Are politicians making good decisions on my behalf?

"A politikusok jó döntéseket hoznak az érdekemben?"

Another reason -- although I think, perhaps, the most powerful reason --

Egy másik ok -- bár szerintem ez a legerősebb oka annak,

why we find it hard to slow down is the cultural taboo

hogy miért olyan nehéz nekünk lelassulni, -- az a kulturális tabu,

that we've erected against slowing down.

amit a lassúság ellen állítottunk fel.

"Slow" is a dirty word in our culture.

A lassúság csúnya szónak számít a mi kultúránkban.

It's a byword for "lazy," "slacker,"

A lustaság, a lógás, a feladós típusú

for being somebody who gives up.

személyiség megtestesítője.

You know, "he's a bit slow." It's actually synonymous

Ha azt mondjuk valakiről, hogy "ő egy kicsit lassú", igazából

with being stupid.

azt értjük rajta, hogy hülye.

I guess what the Slow Movement -- the purpose of the Slow Movement,

Azt gondolom, hogy a lassú mozgalom célja,

or its main goal, really, is to tackle that taboo,

legalábbis a fő célja az, hogy vitába szálljon ezzel a tabuval,

and to say that yes,

és azt állítsa, hogy igen,

sometimes slow is not the answer,

néha nem a lassúság a válasz,

that there is such a thing as "bad slow."

hogy létezik "rossz lassúság" is.

You know, I got stuck on the M25,

Nemrég beragadtam egy dugóba az M25-ösön,

which is a ring road around London, recently,

ami London egyik körgyűrűje,

and spent three-and-a-half hours there. And I can tell you,

és három és fél órát töltöttem ott. Elmondhatom,

that's really bad slow.

hogy ez egy nagyon rossz lassúság.

But the new idea,

De az új megközelítés,

the sort of revolutionary idea, of the Slow Movement,

a lassú mozgalom szinte forradalmian új megközelítése

is that there is such a thing as "good slow," too.

szerint létezik, olyan, hogy "jó lassúság".

And good slow is, you know, taking the time

És ez a jó lassúság olyasmit jelent, hogy rászánjuk az időt

to eat a meal with your family, with the TV switched off.

a családunkkal való együtt étkezésre, és nem megy közben a tévé.

Or taking the time to look at a problem from all angles

Vagy időt szánunk arra, hogy egy problémát különböző szempontokból is megvizsgáljunk

in the office to make the best decision

a legjobb döntés meghozatalának érdekében

at work.

egy munkahelyen.

Or even simply just taking the time

Vagy egyszerűen csak időt szánunk arra,

to slow down

hogy lassítsunk, hogy

and savor your life.

íze legyen az életünknek.

Now, one of the things that I found most uplifting

Az egyik dolog, amit a legfelemelőbbnek találok

about all of this stuff that's happened around the book

mindaközül, ami ennek a könyvnek a kapcsán történt

since it came out, is the reaction to it.

a megjelenése óta, az a visszhangja.

And I knew that when my book on slowness came out,

Amikor megjelent a könyvem a lassúságról, tudtam, hogy

it would be welcomed by the New Age brigade,

a New Age brigádban örömmel fogadják majd.

but it's also been taken up, with great gusto,

De nagy élvezettel fogadták

by the corporate world -- you know,

az üzleti világban -- tudják,

business press, but also

az üzleti sajtóban, de ugyanígy

big companies and leadership organizations.

a nagy cégeknél és a vezetői szervezeteknél is.

Because people at the top of the chain, people like you, I think,

Mert a létra tetején lévő üzletemberek, mint Önök is, úgy tűnik,

are starting to realize that there's too much

kezdik felismerni, hogy túl nagy a sebesség

speed in the system,

a rendszerben,

there's too much busyness, and it's time to find,

túl nagy a lefoglaltság, és ideje megtalálni,

or get back to that lost art of shifting gears.

vagy visszatérni a sebességváltás elvesztett művészetéhez.

Another encouraging sign, I think,

Egy újabb biztató jel szerintem,

is that it's not just in the developed world

hogy nem csak a fejlett világban

that this idea's been taken up. In the developing world,

fogadták örömmel ezt az elképzelést. A fejlődő világban,

in countries that are on the verge of making that leap

olyan országokban, akik most épp a határán vannak annak, hogy

into first world status -- China, Brazil,

belépjenek a fejlett országok közé -- Kína, Brazília,

Thailand, Poland, and so on --

Thaiföld, Lengyelország, stb. --

these countries have embraced the idea of the Slow Movement,

ezek az országok is felkarolták a lassú mozgalom eszméjét,

many people in them, and there's a debate going on

sok ember, és vita folyik a helyi

in their media, on the streets.

médiában, és az utcákon.

Because I think they're looking at the West, and they're saying,

Mert szerintem, ha a Nyugatra néznek, azt mondják:

"Well, we like that aspect of what you've got,

"Bizonyos szempontból tetszik, amitek van,

but we're not so sure about that."

de nem vagyunk annyira biztosak benne."

So all of that said, is it,

Tehát, ami itt elhangzott, vajon mindez --

I guess, is it possible?

mindez lehetséges?

That's really the main question before us today. Is it possible

Ez ma a legfontosabb kérdés, ami előttünk van. Lehetséges-e

to slow down? And

lelassulni? És --

I'm happy to be able to say to you

nagyon örülök, hogy azt mondhatom,

that the answer is a resounding yes.

hogy a válasz egyértelműen igen.

And I present myself as Exhibit A,

És magam vagyok az első számú bizonyíték,

a kind of reformed and rehabilitated

egyfajta megreformált és rehabilitált

speed-aholic.

sebességmániás.

I still love speed. You know, I live in London,

Még mindig imádom a sebességet. Tudják, Londonban élek,

and I work as a journalist,

újságíróként dolgozom,

and I enjoy the buzz and the busyness,

és élvezem a nyüzsgést, az elfoglaltságot,

and the adrenaline rush that comes from both of those things.

és az adrenalin bombát, ami mindezekből következik.

I play squash and ice hockey,

Squash-t és jéghokit játszom,

two very fast sports, and I wouldn't give them up for the world.

mindkettő nagyon gyors sport, és a világért se mondanék le róluk.

But I've also, over the last year or so,

De ugyanakkor, nagyjából az elmúlt egy év alatt

got in touch with my inner tortoise.

a belső teknősömmel is kapcsolatba kerültem.

(Laughter)

(Nevetés)

And what that means is that

És ez azt jelenti, hogy

I no longer

többé nem terhelem túl

overload myself gratuitously.

magam indokolatlanul.

My default mode is no longer

Az alapállapotom már nem

to be a rush-aholic.

a munkamánia.

I no longer hear

Már nem hallom, hogy

time's winged chariot drawing near,

az időszekér egyre közeleg,

or at least not as much as I did before.

vagy legalábbis nem annyira, mint azelőtt.

I can actually hear it now, because I see my time is ticking off.

Vagyis most igazából hallom, mert látom, mindjárt lejár az időm.

And the upshot of all of that is that

És az egésznek az eredményeképpen

I actually feel a lot happier, healthier,

végül is sokkal boldogabbnak, egészségesebbnek, produktívabbnak

more productive than I ever have.

érzem magam, mint amilyen valaha is voltam.

I feel like I'm living

Úgy érzem, hogy megélem az életem,

my life rather than actually just racing through it.

ahelyett, hogy csak átrohannék rajta.

And perhaps, the most important

És talán a legfontosabb mérője

measure of the success of this

e dolog sikerének az,

is that I feel that my relationships are a lot deeper,

hogy úgy érzem, a kapcsolataim sokkal mélyebbek,

richer, stronger.

gazdagabbak, erősebbek.

And for me, I guess, the litmus test

És a lakmuszpapír, amivel ellenőrizhetjük,

for whether this would work, and what it would mean,

hogy működik-e, és hogy mit is jelent ez,

was always going to be bedtime stories, because that's sort of where

az esti mese lesz, mert az egész utazás valahol

the journey began. And there too the news is

ott kezdődött. És ott is rózsásak az

rosy. You know,

eredmények. Tudják --

at the end of the day, I go into my son's room.

a nap végén bemegyek a fiam szobájába.

I don't wear a watch. I switch off my computer,

Nincs rajtam az órám. Kikapcsolom a számítógépet,

so I can't hear the email pinging into the basket,

hogy ne halljam az érkező e-mailek hangját,

and I just slow down to his pace and we read.

és lelassulok az ő sebességére és - olvasunk.

And because children have their own tempo and internal clock,

És mivel a gyerekeknek megvan a saját tempójuk és belső órájuk,

they don't do quality time,

nem pont akkor fognak megnyílni előttünk,

where you schedule 10 minutes for them to open up to you.

amikor mi azt a 10 percet rájuk szánjuk.

They need you to move at their rhythm.

Szükségük van arra, hogy felvegyük az ő ritmusukat.

I find that 10 minutes into a story, you know,

Úgy találtam, hogy ha már 10 perce olvasok egy mesét,

my son will suddenly say, "You know,

a fiam hirtelen megszólal: "Tudod,

something happened in the playground today that really bothered me."

történt ma valami a játszótéren, ami nagyon zavar engem."

And we'll go off and have a conversation on that.

És akkor hagyjuk a mesét, és elkezdünk arról beszélgetni.

And I now find that bedtime stories

Most úgy látom, hogy a meseolvasás

used to be

régebben egyfajta

a box on my to-do list, something that I dreaded,

elvégzendő feladat volt számomra, amitől rettegtem,

because it was so slow and I had to get through it quickly.

mert olyan lassú volt, és gyorsan túl akartam lenni rajta.

It's become my reward at the end of the day,

Most pedig ez a jutalmam a nap végén,

something I really cherish.

olyasmi, amit nagyon megbecsülök.

And I have a kind of Hollywood ending

És egyfajta hollywoodi befejezéssel

to my talk this afternoon,

készültem mára,

which goes a little bit like this:

ami valahogy így hangzik:

a few months ago, I was getting ready to go on

Pár hónapja egy újabb könyv-turnéra

another book tour, and I had my bags packed.

készülődtem, és már be voltam pakolva.

I was downstairs by the front door, and I was waiting for a taxi,

Lent voltam a bejárati ajtó előtt, és vártam a taxit.

and my son came down the stairs and

A fiam lejött a lépcsőn,

he'd made a card for me. And he was carrying it.

készített nekem egy kártyát, azt hozta.

He'd gone and stapled two cards, very like these, together,

Elment, összekapcsozott két lapot, olyasmiket, mit ezek,

and put a sticker of his favorite

az elejére ráragasztott egy matricát

character, Tintin, on the front.

a kedvenc figurájáról, Tintinről.

And he said to me,

És azt mondta nekem,

or he handed this to me, and I read it,

vagy inkább odaadta ezt nekem és - én elolvastam,

and it said, "To Daddy, love Benjamin."

és ez állt rajta: "Apának, szeretettel. Benjamin."

And I thought, "Aw, that's really sweet.

És azt gondoltam, "Á, ez nagyon kedves,

Is that a good luck on the book tour card?"

ez egy Jószerencsét-kártya a könyv-turnéra?"

And he said, "No, no, no, Daddy -- this is a card

Erre azt mondta: "Nem, apa - ez egy kártya a

for being the best story reader in the world."

legjobb meseolvasónak a világon."

And I thought, "Yeah, you know, this slowing down thing really does work."

És azt gondoltam, "Igen, tudod, ez a lelassulás dolog ..."

Thank you very much.

Köszönöm szépen.