The Beauty of What We'll Never Know | Pico Iyer | TED

Fordító: Beatrix Turán Lektor: Judit Szabo

One hot October morning,

Egy forró októberi reggelen

I got off the all-night train

leszálltam az éjszakai vonatról

in Mandalay,

Mandalajban,

the old royal capital of Burma,

Burma -- a mai Mianmar --

now Myanmar.

egykori királyi fővárosában.

And out on the street, I ran into a group of rough men

Kinn az utcán egy csapat zord férfiba botlottam,

standing beside their bicycle rickshaws.

akik a riksájuk mellett álldogáltak.

And one of them came up

Egyikük hozzám lépett

and offered to show me around.

és felajánlotta, hogy megmutatja a környéket.

The price he quoted was outrageous.

Botrányos összeget kért ezért.

It was less than I would pay for a bar of chocolate at home.

Kevesebbet, mint amennyibe otthon egy szelet csokoládé kerül.

So I clambered into his trishaw,

Beültem hát a járművébe,

and he began pedaling us slowly between palaces and pagodas.

és a férfi lassan tekerni kezdett a paloták és pagodák között.

And as he did, he told me how he had come to the city from his village.

Menet közben elmesélte, hogy faluról jött a városba.

He'd earned a degree in mathematics.

Matematikából szerzett diplomát.

His dream was to be a teacher.

Az volt az álma, hogy tanár legyen.

But of course, life is hard under a military dictatorship,

De persze nem könnyű az élet egy katonai diktatúrában,

and so for now, this was the only way he could make a living.

ezért egyelőre nem volt más módja, hogy pénzt keressen.

Many nights, he told me, he actually slept in his trishaw

Elmesélte, hogy sokszor a járművében tölti az éjszakát, hogy

so he could catch the first visitors off the all-night train.

reggel készen várja az első látogatókat, akik az éjszakai vonattal érkeznek.

And very soon, we found that in certain ways,

Hamar kiderült, hogy bizonyos tekintetben

we had so much in common --

sok közös vonásunk volt --

we were both in our 20s,

mindketten a húszas éveinkben jártunk,

we were both fascinated by foreign cultures --

mindkettőnket lenyűgöztek az idegen kultúrák --,

that he invited me home.

úgyhogy meghívott az otthonába.

So we turned off the wide, crowded streets,

Lekanyarodtunk a széles, zsúfolt utcákról,

and we began bumping down rough, wild alleyways.

és hepehupás sikátorokban kezdtünk zötykölődni,

There were broken shacks all around.

körülöttünk mindenütt romos kunyhók.

I really lost the sense of where I was,

Már azt sem tudtam, hol járunk,

and I realized that anything could happen to me now.

és ráébredtem, hogy most bármi megtörténhet velem.

I could get mugged or drugged

Kirabolhatnak, bedrogozhatnak,

or something worse.

vagy még ennél is rosszabb.

Nobody would know.

Senki sem tudná meg.

Finally, he stopped and led me into a hut,

Végül megálltunk, és a férfi bevezetett egy kunyhóba,

which consisted of just one tiny room.

amely egyetlen apró szobából állt.

And then he leaned down,

Aztán lehajolt

and reached under his bed.

és az ágya alá nyúlt.

And something in me froze.

Teljesen megdermedtem.

I waited to see what he would pull out.

Vártam, vajon mit húz elő.

And finally he extracted a box.

Végül előhalászott egy dobozt.

Inside it was every single letter he had ever received

A dobozban volt az összes levél, amit valaha kapott

from visitors from abroad,

külföldi látogatóktól,

and on some of them he had pasted

és néhány levélre kis fekete-fehér fotókat

little black-and-white worn snapshots

ragasztott,

of his new foreign friends.

amelyek az új külföldi barátait ábrázolták.

So when we said goodbye that night,

Amikor aznap este elbúcsúztunk,

I realized he had also shown me

rájöttem, hogy a férfi

the secret point of travel,

az utazás titkos értelmét is megmutatta,

which is to take a plunge,

ami nem más, mint fejest ugrani valamibe,

to go inwardly as well as outwardly

elindulni belső és külső utakon

to places you would never go otherwise,

olyan helyekre, ahová egyébként sosem mennénk,

to venture into uncertainty,

belemerészkedni a bizonytalanba,

ambiguity,

a kétértelműbe,

even fear.

még a félelembe is.

At home, it's dangerously easy

Otthon túlságosan is könnyű azt képzelni,

to assume we're on top of things.

hogy kézben tartjuk a dolgokat.

Out in the world, you are reminded every moment that you're not,

Kinn, a nagyvilágban minden arra emlékeztet, hogy ez nem így van,

and you can't get to the bottom of things, either.

és hogy sosem juthatunk a dolgok mélyére.

Everywhere, "People wish to be settled,"

Az emberek mindenütt biztonságra vágynak --

Ralph Waldo Emerson reminded us,

emlékeztet minket Ralph Waldo Emerson --,

"but only insofar as we are unsettled

de csak addig van számunkra remény,

is there any hope for us."

amíg bizonytalanságban élünk.

At this conference, we've been lucky enough

Ezen a konferencián

to hear some exhilarating new ideas and discoveries

hallottunk izgalmas új ötletekről és felfedezésekről,

and, really, about all the ways

és arról,

in which knowledge is being pushed excitingly forwards.

ahogy a tudás határait feszegetjük.

But at some point, knowledge gives out.

Ám van egy pont, ahol a tudásnak vége szakad.

And that is the moment

És az az a pillanat,

when your life is truly decided:

amikor az életünk eldől:

you fall in love;

szerelmesek leszünk;

you lose a friend;

elveszítünk egy barátot;

the lights go out.

kialszanak a fények.

And it's then, when you're lost or uneasy or carried out of yourself,

És ekkor, amikor elveszettek vagyunk, esetlenek, a magunk számára is idegenek:

that you find out who you are.

ekkor jövünk rá, kik vagyunk valójában.

I don't believe that ignorance is bliss.

A tudatlanság nem áldás.

Science has unquestionably made our lives

A tudomány vitán felül derűsebbé, hosszabbá és egészségesebbé

brighter and longer and healthier.

tette az életünket.

And I am forever grateful to the teachers who showed me the laws of physics

És örökké hálás leszek a tanáraimnak, akik megtanítottak a fizika törvényeire

and pointed out that three times three makes nine.

és megmutatták, hogy háromszor három egyenlő kilenccel.

I can count that out on my fingers

Kiszámolhatom az ujjamon,

any time of night or day.

a nap bármelyik pillanatában.

But when a mathematician tells me

De ha egy matematikus azt mondja,

that minus three times minus three makes nine,

hogy mínusz háromszor mínusz három szintén kilenccel egyenlő,

that's a kind of logic that almost feels like trust.

ez a fajta logika már-már bizalomnak tűnik.

The opposite of knowledge, in other words, isn't always ignorance.

Vagyis a tudás ellentéte nem mindig a tudatlanság.

It can be wonder.

Lehet csoda.

Or mystery.

Vagy rejtély.

Possibility.

Lehetőség.

And in my life, I've found it's the things I don't know

És az életem során úgy találtam, hogy a dolgok, amiket nem tudok,

that have lifted me up and pushed me forwards

sokkal magasabbra emeltek és messzebbre vittek,

much more than the things I do know.

mint a dolgok, amiket tudok.

It's also the things I don't know

A dolgok, amiket nem tudok,

that have often brought me closer to everybody around me.

gyakran a körülöttem lévőkhöz is közelebb vittek.

For eight straight Novembers, recently,

Nemrég 8 egymást követő novemberben

I traveled every year across Japan with the Dalai Lama.

a dalai lámát kísértem Japánon keresztül.

And the one thing he said every day

És úgy tűnt, a dalai láma

that most seemed to give people reassurance and confidence

akkor nyújtotta a legtöbb reményt az embereknek, amikor azt mondta:

was, "I don't know."

"Nem tudom."

"What's going to happen to Tibet?"

"Mi lesz Tibettel?"

"When are we ever going to get world peace?"

"Mikor jön el végre a világbéke?"

"What's the best way to raise children?"

"Hogyan neveljük jól a gyerekeinket?"

"Frankly," says this very wise man,

"Őszintén" -- mondta ez a bölcs ember --,

"I don't know."

"nem tudom."

The Nobel Prize-winning economist Daniel Kahneman

A Nobel-díjas közgazdász, Daniel Kahneman

has spent more than 60 years now researching human behavior,

több mint 60 éve vizsgálja az emberi viselkedést,

and his conclusion is

és arra jutott, hogy

that we are always much more confident of what we think we know

mindig sokkal biztosabbak vagyunk vélt tudásunkban,

than we should be.

mint kellene.

We have, as he memorably puts it,

Ahogy Kahneman mondja, a képességünk arra,

an "unlimited ability to ignore our ignorance."

hogy ne vegyünk tudomást a tudatlanságunkról, egészen rendkívüli.

We know -- quote, unquote -- our team is going to win this weekend,

Tudjuk -- idézőjelben --, hogy a csapatunk nyerni fog a hétvégén,

and we only remember that knowledge

de csak akkor idézzük fel ezt a tudást,

on the rare occasions when we're right.

amikor nagy néha igazunk van.

Most of the time, we're in the dark.

Ám legtöbbször nem látunk tisztán.

And that's where real intimacy lies.

És itt mutatkozik meg a valódi meghittség.

Do you know what your lover is going to do tomorrow?

Tudjuk, mit fog csinálni holnap a szerelmünk?

Do you want to know?

Akarjuk tudni?

The parents of us all, as some people call them,

Mindannyiunk ősanyja és ősapja, ahogy sokan nevezik őket,

Adam and Eve,

Ádám és Éva

could never die, so long as they were eating from the tree of life.

örökké éltek volna, ha csak az élet fájáról esznek.

But the minute they began nibbling

De amint belekóstoltak a gyümölcsbe,

from the tree of the knowledge of good and evil,

amely a jó és a rossz tudásának fáján termett,

they fell from their innocence.

bűnbe estek.

They grew embarrassed and fretful,

Zavarba jöttek, nyugtalanná váltak,

self-conscious.

szégyenkeztek.

And they learned, a little too late, perhaps,

És megtanulták, talán túl későn,

that there are certainly some things that we need to know,

hogy bár vannak dolgok, amiket tudnunk kell,

but there are many, many more that are better left unexplored.

sokkal több dolog van, amit jobb meghagyni a sötétben.

Now, when I was a kid,

Gyerekkoromban

I knew it all, of course.

mindent tudtam.

I had been spending 20 years in classrooms collecting facts,

20 évet töltöttem tantermekben, tényeket harácsoltam,

and I was actually in the information business,

és magam is az információközlés világában dolgoztam:

writing articles for Time Magazine.

cikkeket írtam a Time magazinnak.

And I took my first real trip to Japan for two-and-a-half weeks,

Amikor először jártam Japánban, két és fél hét után

and I came back with a 40-page essay

egy 40 oldalas esszével tértem haza,

explaining every last detail about Japan's temples,

amelyben a legapróbb részleteket is elmagyaráztam a japán templomokról,

its fashions, its baseball games,

divatról, baseballról --

its soul.

a japán lélekről.

But underneath all that,

De mindennek a mélyén valami,

something that I couldn't understand

amit nem értettem,

so moved me for reasons I couldn't explain to you yet,

annyira meghatott, olyan okokból, amelyeket még most sem tudok elmagyarázni,

that I decided to go and live in Japan.

hogy úgy döntöttem, Japánba költözöm.

And now that I've been there for 28 years,

És most, hogy már 28 éve ott élek,

I really couldn't tell you very much at all

alig valamit tudnék mesélni

about my adopted home.

választott hazámról.

Which is wonderful,

Ami csodálatos,

because it means every day I'm making some new discovery,

mert azt jelenti, hogy minden nap felfedezek valami újat,

and in the process,

és eközben

looking around the corner and seeing the hundred thousand things

millió dolgot látok a közvetlen közelemben is,

I'll never know.

amit sosem fogok ismerni.

Knowledge is a priceless gift.

A tudás értéke felbecsülhetetlen.

But the illusion of knowledge can be more dangerous than ignorance.

De a tudás illúziója veszélyesebb lehet a tudatlanságnál.

Thinking that you know your lover

Azt hinni, hogy ismerjük a szerelmünket

or your enemy

vagy az ellenségünket

can be more treacherous

veszélyesebb lehet,

than acknowledging you'll never know them.

mint beismerni, hogy sosem fogjuk ismerni őket.

Every morning in Japan, as the sun is flooding into our little apartment,

Reggelenként, ahogy a napfény elönti a lakásunkat,

I take great pains not to consult the weather forecast,

nagyon igyekszem, nehogy megnézzem az időjárás-jelentést,

because if I do,

mert ha megnézem,

my mind will be overclouded, distracted,

az elmém elfelhősödik és megzavarodik,

even when the day is bright.

akkor is, ha napos az idő.

I've been a full-time writer now for 34 years.

Már 34 éve kizárólag az írásból élek.

And the one thing that I have learned

És az egyetlen, amit megtanultam, az az,

is that transformation comes when I'm not in charge,

hogy a változás akkor megy végbe, amikor nem én irányítom a dolgokat,

when I don't know what's coming next,

amikor nem tudom, mi jön ezután,

when I can't assume I am bigger than everything around me.

amikor nem tehetek úgy, mintha minden másnál hatalmasabb volnék.

And the same is true in love

Ez igaz a szerelemre is,

or in moments of crisis.

vagy a válságos pillanatokra.

Suddenly, we're back in that trishaw again

És hirtelen megint a riksában találjuk magunkat,

and we're bumping off the broad, well-lit streets;

letérünk a széles, kivilágított utcákról;

and we're reminded, really, of the first law of travel

és eszünkbe jut az utazás első törvénye,

and, therefore, of life:

ami egyben az élet első törvénye is:

you're only as strong as your readiness to surrender.

csak annyira vagyunk erősek, amennyire hajlandóak vagyunk feladni magunkat.

In the end, perhaps,

És végül is, talán,

being human

embernek lenni

is much more important

sokkal fontosabb,

than being fully in the know.

mint mindent tudni.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)