Where does creativity hide? | Amy Tan

Fordító: Agnes Kormendi Lektor: Júlia Martonosi

The Value of Nothing: Out of Nothing Comes Something.

A semmi jelentősége: a semmiből lesz valami.

That was an essay I wrote when I was 11 years old

Ez egy fogalmazás címe, amit 11 éves koromban írtam

and I got a B+. (Laughter)

és 4 fölét kaptam rá. (Nevetés)

What I'm going to talk about: nothing out of something, and how we create.

Erről fogok beszélni: a semmiből hogy lesz valami, s hogyan teremtünk.

And I'm gonna try and do that within

És megpróbálom beleszuszakolni

the 18-minute time span that we were told to stay within,

az előírt 18 percbe,

and to follow the TED commandments:

hogy megfeleljek a TED szabályainak:

that is, actually, something that creates

ez történetesen belőlem

a near-death experience,

halál közeli élményt vált ki,

but near-death is good for creativity.

de a halál közelsége jót tesz a kreativitásnak.

(Laughter) OK.

(Nevetés) Oké.

So, I also want to explain,

El is akarom magyarázni,

because Dave Eggers said he was going to heckle me

ha már Dave Eggers megígérte, hogy kötözködni fog,

if I said anything that was a lie, or not true to universal creativity.

ha hazudok, vagy olyasmit mondok, ami nem áll az egyetemes kreativitásra.

And I've done it this way for half the audience, who is scientific.

Azért így csinálom, mert a közönség egy része a tudományos gondolkodás híve.

When I say we, I don't mean you, necessarily;

Ha azt mondom, mi, nem feltétlenül Önökre gondolok;

I mean me, and my right brain, my left brain

hanem magamra, a jobb agyféltekémre, a balra,

and the one that's in between that is the censor

és arra, ami köztük van, a cenzorra,

and tells me what I'm saying is wrong.

ami megsúgja, ha hülyeséget beszélek.

And I'm going do that also by looking at

És mindeközben szemügyre veszem

what I think is part of my creative process,

amit saját kreatív folyamataim részének vélek

which includes a number of things that happened, actually --

és amibe elég sok olyasmi belefér, ami amúgy megtörtént --

the nothing started even earlier than the moment

a semmi még korábban kezdődött, mint a perc,

in which I'm creating something new.

amikor valami újat alkotok belőle.

And that includes nature, and nurture,

Ebben benne van a természet, a nevelés,

and what I refer to as nightmares.

és amit én csak rémálmoknak hívok.

Now in the nature area, we look at whether or not

A természet alatt azt vizsgáljuk, hogy vajon

we are innately equipped with something, perhaps

van-e valami velünk született képesség, talán

in our brains, some abnormal chromosome

az agyunkban, talán egy abnormális kromoszóma

that causes this muse-like effect.

okozza ezt a múzsa-szerű hatást.

And some people would say that we're born with it in some other means.

És egyesek szerint másképp születik ez velünk,

And others, like my mother,

mások, például anyám,

would say that I get my material from past lives.

azt mondják, hogy az előző életeimből szedem az anyagot.

Some people would also say that creativity

Vannak, akik szerint a kreativitás

may be a function of some other neurological quirk --

másfajta neurológiai furcsaság eredménye --

van Gogh syndrome -- that you have a little bit of, you know, psychosis, or depression.

a van Gogh szindróma --hogy egy kicsit pszichotikus vagy depressziós az ember.

I do have to say, somebody -- I read recently

Meg kell mondanom, valaki --- nemrég olvastam,

that van Gogh wasn't really necessarily psychotic,

hogy van Gogh nem feltétlenül szenvedett pszichózisban,

that he might have had temporal lobe seizures,

hanem talán temporális lebeny görcsei voltak,

and that might have caused his spurt of creativity, and I don't --

és ettől törtek rá a kreativitás rohamok, és én nem is --

I suppose it does something in some part of your brain.

azt hiszem, attól történik valami az agyunk egy részében.

And I will mention that I actually developed

és hozzá kell tennem, hogy amúgy nekem is

temporal lobe seizures a number of years ago,

voltak temporális lebeny görcseim pár éve,

but it was during the time I was writing my last book,

de csak amikor az utolsó könyvemet írtam,

and some people say that book is quite different.

és sokak szerint az a könyv más, mint a többi.

I think that part of it also begins with a sense of identity crisis:

Azt hiszem, ez részint valamiféle identitászavarral kezdődik:

you know, who am I, why am I this particular person,

mint hogy ki is vagyok én, miért épp ez az ember vagyok,

why am I not black like everybody else?

miért nem vagyok fekete, mint mindenki más?

And sometimes you're equipped with skills,

És az is lehet, hogy van egy csomó képességünk

but they may not be the kind of skills that enable creativity.

de ezek épp nem a kreativitást elősegítő képességek.

I used to draw. I thought I would be an artist.

Én rajzoltam. Azt hittem, művész leszek.

And I had a miniature poodle.

Volt egy törpe uszkárom.

And it wasn't bad, but it wasn't really creative.

És nem voltam rossz, de nem voltam túl kreatív.

Because all I could really do was represent in a very one-on-one way.

Mert csak az ment jól, ha egy az egyben lerajzoltam valamit.

And I have a sense that I probably copied this from a book.

És van egy olyan érzésem, hogy ezt is egy könyvből másoltam.

And then, I also wasn't really shining in a certain area that I wanted to be,

És nem voltam túl kiemelkedő azon a területen, amin lenni szerettem volna,

and you know, you look at those scores, and it wasn't bad,

de persze, ha megnézzük, nem is volt az olyan rossz,

but it was not certainly predictive that I would one day make

bár a legkevésbé sem utalt rá, hogy egy nap még

my living out of the artful arrangement of words.

a szavak művészi elrendezéséből élek majd meg.

Also, one of the principles of creativity is to have a little childhood trauma.

Persze a kreativitás egyik alapelve, hogy kell egy kis gyermekkori trauma.

And I had the usual kind that I think a lot of people had,

Nekem egy igen megszokott jutott, ami sok más embernek is,

and that is that, you know, I had expectations placed on me.

még pedig hogy nagyon sok mindent vártak tőlem.

That figure right there, by the way,

Ez a kép ott például,

figure right there was a toy given to me when I was but nine years old,

ez egy játék képe, amit még kilenc éves koromban kaptam,

and it was to help me become a doctor from a very early age.

kiskoromtól fogva azt kellett volna elősegítenie, hogy orvos legyek.

I have some ones that were long lasting: from the age of five to 15,

Pár elvárás sokáig megmaradt: ez például 5 és 15 éves korom közt

this was supposed to be my side occupation,

szinte a másodállásom kellett volna, hogy legyen,

and it led to a sense of failure.

és kudarcélményt okozott.

But actually, there was something quite real in my life

De volt nagyon valós trauma is az életemben

that happened when I was about 14.

amikor úgy 14 lehettem.

And it was discovered that my brother, in 1967, and then my father,

1967-ben kiderült, hogy a testvéremnek agydaganata van, aztán

six months later, had brain tumors.

hat hónappal később, hogy apámnak is.

And my mother believed that something had gone wrong,

És anyám meg volt róla győződve, hogy itt valami hiba van,

and she was gonna find out what it was, and she was gonna fix it.

és rá fog jönni, mi a gond. És meg fogja oldani.

My father was a Baptist minister, and he believed in miracles,

Apám baptista lelkész volt, és hitt a csodákban,

and that God's will would take care of that.

hitt benne, hogy Isten elrendezi az egészet.

But, of course, they ended up dying, six months apart.

De persze mind a ketten meghaltak, hat hónap eltéréssel.

And after that, my mother believed that it was fate, or curses

Anyám ekkor eldöntötte, hogy a sors tehet róla vagy átkok

-- she went looking through all the reasons in the universe

-- a világ összes lehetséges okát végigvette,

why this would have happened.

hogy miért is történhetett mindez.

Everything except randomness. She did not believe in randomness.

A véletlent kivéve mindent. Nem hitt a véletlenben.

There was a reason for everything.

Mindennek kellett, hogy legyen oka.

And one of the reasons, she thought, was that her mother,

És szerinte ezúttal az egyik ok az volt, hogy az anyja,

who had died when she was very young, was angry at her.

aki meghalt, amikor anyám még kisgyerek volt, haragudott rá.

And so, I had this notion of death all around me,

Úgyhogy mindenütt a halál gondolata vett körül,

because my mother also believed that I would be next, and she would be next.

mert anyám szentül hitte, hogy én leszek a következő, és ő lesz a következő.

And when you are faced with the prospect of death very soon,

És amikor szembesülünk vele, hogy esetleg nemsoká meghalunk,

you begin to think very much about everything.

nagyon elkezdünk gondolkozni mindenen.

You become very creative, in a survival sense.

Nagyon kreatívak leszünk, a túlélés érdekében.

And this, then, led to my big questions.

És végül ez vezetett a nagy kérdéseimhez.

And they're the same ones that I have today.

Amik a mai napig ugyanazok.

And they are: why do things happen, and how do things happen?

Mégpedig: miért történnek a dolgok, és hogyan történnek a dolgok?

And the one my mother asked: how do I make things happen?

És anyám fő kérdése: én mit teszek, hogy dolgok történjenek?

It's a wonderful way to look at these questions, when you write a story.

Csodásan meg lehet vizsgálni ezeket a kérdéseket, ha történetet írunk.

Because, after all, in that framework, between page one and 300,

Mert végül is egy történet keretében az első és a 300. oldal közt

you have to answer this question of why things happen, how things happen,

választ kell adnunk arra, hogy miért történnek dolgok, hogyan történnek,

in what order they happen. What are the influences?

és milyen sorrendben. És mi befolyásolja őket?

How do I, as the narrator, as the writer, also influence that?

Én, mint narrátor, mint író, hogyan befolyásolom mindezt?

And it's also one that, I think, many of our scientists have been asking.

Azt hiszem, ezt a kérdést sok tudós is feltette már.

It's a kind of cosmology, and I have to develop a cosmology of my own universe,

Valamiféle kozmológiáról van szó, meg kell teremtenem a világom kozmológiáját,

as the creator of that universe.

elvégre én teremtettem a világot is.

And you see, there's a lot of back and forth

Nyilván itt sokat kell vacillálni és variálni,

in trying to make that happen, trying to figure it out

amíg működik az egész, sokat kell gondolkozni

-- years and years, oftentimes.

-- néha hosszú éveket.

So, when I look at creativity, I also think that it is this sense or this inability

Szóval a kreativitás egy érzék, hogy hogyan tudok - gyakorlatilag a világon bármit -

to repress, my looking at associations in practically anything in life.

elfojthatatlanul valami máshoz társítani.

And I got a lot of them during what's been going on

És elég sok ilyen asszociáció ért itt, ez alatt

throughout this conference,

a konferencia alatt is,

almost everything that's been going on.

szinte minden pillanatban.

And so I'm going to use, as the metaphor, this association:

Úgyhogy most a következő képezettársítás metafórájával élek:

quantum mechanics, which I really don't understand,

vegyük a kvantummechanikát, amihez egyáltalán nem értek,

but I'm still gonna use it as the process

de mégis ezzel fogom elmagyarázni,

for explaining how it is the metaphor.

hogy számomra hogyan metafóra.

So, in quantum mechanics, of course, you have dark energy and dark matter.

Szóval a kvantummechanikában van a sötét energia és a sötét anyag.

And it's the same thing in looking at these questions of how things happen.

És ez ugyanaz, mink amikor vizsgálódni kezdek, hogy mi hogyan történik.

There's a lot of unknown, and you often don't know what it is except by its absence.

Sok az ismeretlen, és gyakran csak a hiányáról lehet tudni, hogy mi lehet az.

But when you make those associations,

De amikor elkezdek asszociálni,

you want them to come together in a kind of synergy in the story,

akkor azt szeretném, ha a történetben ezek erősítenék egymást,

and what you're finding is what matters. The meaning.

és ez az eredmény az, ami számít. Az egész értelme.

And that's what I look for in my work, a personal meaning.

És ezt keresem a munkámban, a személyes értelmét.

There is also the uncertainty principle, which is part of quantum mechanics,

Aztán ott van a bizonytalansági elv is, és az is a kvantummechanika része,

as I understand it. (Laughter)

már ahogy én értem. (Nevetés)

And this happens constantly in the writing.

És az írásban ez folyamatosan megvan.

And there's the terrible and dreaded observer effect,

És ott a megfigyelés rettentő és rettegett hatása,

in which you're looking for something, and

amikor nagyon keresek valamit, és közben

you know, things are happening simultaneously,

egyszerre történik több minden,

and you're looking at it in a different way,

és próbálom másféleképp látni,

and you're trying to really look for the about-ness,

próbálom meglátni benne a miről-séget.

or what is this story about. And if you try too hard,

Hogy miről szól a történet. És ha túl erőszakos vagyok,

then you will only write the about.

akkor csak ezt a mirőlt írom meg.

You won't discover anything.

Semmit sem derítek fel.

And what you were supposed to find,

És amit meg kellett volna találnom,

what you hoped to find in some serendipitous way,

amit jó szerencsével meg akartam találni,

is no longer there.

már nincs is meg.

Now, I don't want to ignore

Persze nem akarom figyelmen kívül hagyni

the other side of what happens in our universe,

a világ történéseinek másik oldalát sem,

like many of our scientists have.

ahogy azt sok tudós teszi.

And so, I am going to just throw in string theory here,

Úgyhogy most épp csak bedobom a húrelméletet,

and just say that creative people are multidimensional,

mondván, hogy a kreatív emberek több dimenziósak,

and there are 11 levels, I think, of anxiety.

és szerintem a szorongásnak tizenegy foka van.

(Laughter) And they all operate at the same time.

(Nevetés) És mindegyik egyszerre jelen van.

There is also a big question of ambiguity.

És ott a kétértelműség nagy kérdése is.

And I would link that to something called the cosmological constant.

És azt hozzákötném ehhez a kozmológiai állandó nevű dologhoz,

And you don't know what is operating, but something is operating there.

és azt nem tudom, pontosan mi az, de biztos, hogy van ott valami fontos.

And ambiguity, to me, is very uncomfortable

A kétértelműség nekem nagyon kényelmetlen

in my life, and I have it. Moral ambiguity.

de mégis az élet része. Erkölcsi kettősség.

It is constantly there. And, just as an example,

Mindig jelen van. Most csak egy példát hozok,

this is one that recently came to me.

ezzel nemrég szembesültem.

It was something I read in an editorial by a woman

Egy vezércikkben olvastam, egy nő írta,

who was talking about the war in Iraq. And she said,

és az iraki háborúról szólt. Azt mondta:

"Save a man from drowning, you are responsible to him for life."

"Ha megmentesz egy fuldoklót, életed végéig felelős vagy érte."

A very famous Chinese saying, she said.

Azt mondta, ez egy híres kínai mondás.

And that means because we went into Iraq, we should stay there

És azt jelenti, hogy ha odamentünk Irakba, ott is kell maradnunk,

until things were solved. You know, maybe even 100 years.

amíg csak meg nem oldódik a helyzet. Akár 100 évig is.

So, there was another one that I came across,

De találkoztam egy másik mondással is,

and it's "saving fish from drowning."

ez pedig: "húzzuk ki a fuldokló halat"

And it's what Buddhist fishermen say,

Ezt a buddhista halászok mondják,

because they're not supposed to kill anything.

akiknek nem volna szabad semmit megölniük.

And they also have to make a living, and people need to be fed.

De valamiből élniük is kell, enni kell adniuk az embereknek.

So their way of rationalizing that is they are saving the fish from drowning,

Ezt úgy racionalizálják, hogy kimentik a fuldokló halat,

and unfortunately, in the process the fish die.

de sajnos a halak belehalnak a mentésbe.

Now, what's encapsulated in both these drowning metaphors

És mi is van ebben a két fulladással kapcsolatos metafórában?

-- actually, one of them is my mother's interpretation,

Az egyik ráadásul anyám értelmezése,

and it is a famous Chinese saying, because she said it to me:

és valóban híres kínai mondás, elvégre ő mondta nekem:

"save a man from drowning, you are responsible to him for life."

"Ha megmentesz egy fuldoklót, életed végéig felelős vagy érte."

And it was a warning -- don't get involved in other people's business,

Ez figyelmeztetés -- ne keveredj bele mások dolgába,

or you're going to get stuck.

mert benne ragadsz.

OK. I think if somebody really was drowning, she'd save them.

Oké. Ha valaki tényleg fuldokolna, anyám azért kimentené.

But, both of these sayings -- saving a fish from drowning,

De mindkét mondás, a fuldokló halak kimentéséről és

or saving a man from drowning -- to me they had to do with intentions.

a fuldokló ember kimentéséről szóló is számomra a szándékról szól.

And all of us in life, when we see a situation, we have a response.

Egy-egy helyzetbe kerülve mindannyiunknak megvan a maga reakciója.

And then we have intentions.

És a maga szándékai.

There's an ambiguity of what that should be that we should do,

Nem egyértelmű, hogy pontosan mit is kéne tenni,

and then we do something.

és aztán majd teszünk valamit.

And the results of that may not match what our intentions had been.

És az eredmény vagy egyezik a szándékainkkal, vagy nem.

Maybe things go wrong. And so, after that, what are our responsibilities?

Lehet, hogy nem úgy sikerült. És a végén akkor miért vagyunk felelősek?

What are we supposed to do?

Mit kéne tennünk?

Do we stay in for life,

Tartsunk ki egy életen át,

or do we do something else and justify and say, well, my intentions were good,

vagy csináljunk valami mást, mondván, hogy akárhogy is, én csak jót akartam,

and therefore I cannot be held responsible for all of it?

úgyhogy egyáltalán nem lehet felelősségre vonni?

That is the ambiguity in my life

Ez a kettősség az életemben

that really disturbed me, and led me to write a book called

nagyon zavart, és végül emiatt írtam meg az egyik könyvem.

"Saving Fish From Drowning."

Ez a Mentsük ki a fuldokló halat.

I saw examples of that. Once I identified this question, it was all over the place.

Amikor felismertem a kérdést, rögtön láttam is rá példát. Minden tele volt vele.

I got these hints everywhere.

Mindenütt láttam rá az utalásokat.

And then, in a way, I knew that they had always been there.

És akkor valahogy már tudtam, hogy ez mindig is így volt.

And then writing, that's what happens. I get these hints, these clues,

És az írásban ez történik. Jönnek ezek az utalások, ezek a jelek,

and I realize that they've been obvious, and yet they have not been.

és rá kell jönnöm, hogy eddig is egyértelműek voltak, de valahogy mégsem.

And what I need, in effect, is a focus.

És tulajdonképp egy fókuszra van szükségem.

And when I have the question, it is a focus.

És amikor megvan a kérdés, az jó fókusz.

And all these things that seem to be flotsam and jetsam in life actually go through

Ilyenkor az élet látszólagos hordaléka valójában mind átmegy

that question, and what happens is those particular things become relevant.

ezen a kérdésen, és az a fontos, hogy mi történik az egyes kis dolgokkal.

And it seems like it's happening all the time.

És olyan, mintha mindig csak ez történne.

You think there's a sort of coincidence going on, a serendipity,

Már azt hisszük, hogy ez valamiféle egybeesés, jó szerencse,

in which you're getting all this help from the universe.

hogy ezért segít ennyire a világmindenség is.

And it may also be explained that now you have a focus.

De még ezt is meg lehet magyarázni, ha megvan a fókusz.

And you are noticing it more often.

És egyre többször észrevesszük.

But you apply this.

Mégis használjuk.

You begin to look at things having to do with your tensions.

Elkezdjük vizsgálgatni, hogy mihez kezdjünk a feszültséggel.

Your brother, who's fallen in trouble, do you take care of him?

Ha a testvéred bajba kerül, gondoskodsz róla?

Why or why not?

Miért, vagy miért nem?

It may be something that is perhaps more serious

De lehet ennél komolyabb kérdés is

-- as I said, human rights in Burma.

-- mint mondtam, az emberi jogok Burmában.

I was thinking that I shouldn't go because somebody said, if I did, it would show

Azon gondolkoztam, hogy valaki azt mondta, ne menjek oda, mert ha megyek,

that I approved of the military regime there.

akkor mintha egyetértenék az ottani katonai diktatúrával.

And then, after a while, I had to ask myself,

Aztán gegy idő után feltettem magamnak a kérdést:

"Why do we take on knowledge, why do we take on assumptions

"Miért fogadjuk el a tudást, miért fogadjuk el a feltételezéseket,

that other people have given us?"

amiket mások tukmálnak ránk?"

And it was the same thing that I felt when I was growing up,

Ez is olyasmi volt, mint amikor felnőttem,

and was hearing these rules of moral conduct from my father,

és hallottam apámtól, hogyan kell erkölcsösen viselkedni,

who was a Baptist minister.

elvégre baptista lelkész volt.

So I decided that I would go to Burma for my own intentions,

Eldöntöttem hát, hogy elmegyek Burmába a saját kedvemért,

and still didn't know that if I went there,

de nem tudtam, hogy ha odamegyek,

what the result of that would be, if I wrote a book --

mi lesz belőle, ha majd egyszer könyvet írok --

and I just would have to face that later, when the time came.

azzal akkor kell majd szembenéznem, amikor eljön az ideje.

We are all concerned with things that we see in the world that we are aware of.

Mindannyiunkat azok a dolgok kötnek le, amiket észreveszünk az életben.

We come to this point and say, what do I as an individual do?

Aztán eljutunk oda, hogy megkérdezzük, én, mint egyén, mit lépek?

Not all of us can go to Africa, or work at hospitals,

Nem mehetünk el mind Afrikába, nem dolgozhatunk kórházban,

so what do we do, if we have this moral response, this feeling?

akkor mitévők legyünk, ha meg van bennünk ez az erkölcsi reakció?

Also, I think one of the biggest things we are all looking at,

Azt hiszem, ma a legkomolyabb kérdés, amivel szembesülünk

and we talked about today, is genocide.

és amiről beszélünk, a népirtás.

This leads to this question.

Ez felveti azt a kérdést,

When I look at all these things that are morally ambiguous and uncomfortable,

hogy ha ilyen erkölcsileg kétértelmű és kényelmetlen dolgokkal foglalkozom,

and I consider what my intentions should be,

és a szándékaimat mérlegelem,

I realize it goes back to this identity question that I had when I was a child

akkor rájövök, hogy mindez visszanyúlik a gyermekkori identitás kérdéseimre

-- and why am I here, and what is the meaning of my life,

--- és hogy miért vagyok itt, és mi az életem értelme,

and what is my place in the universe?

és mi az én helyem a világmindenségben?

It seems so obvious, and yet it is not.

Egyértelműnek tűnik, de nem az.

We all hate moral ambiguity in some sense,

Valahol mind utáljuk az erkölcsi kétértelműséget,

and yet it is also absolutely necessary.

de ugyanakkor ez abszolút szükséges is.

In writing a story, it is the place where I begin.

A történetírást mindig itt kezdem.

Sometimes I get help from the universe, it seems.

És néha mintha segítene a világmindenség is.

My mother would say it was the ghost of my grandmother from the very first book,

Anyám szerint az első könyvtől fogva nagyanyám szelleme segít,

because it seemed I knew things I was not supposed to know.

mert úgy tűnt, hogy tudok olyasmit is, amit nem tudhattam volna.

Instead of writing that the grandmother died accidentally,

Nem azt írtam, hogy a nagyanya balesetben halt meg,

from an overdose of opium, while having too much of a good time,

amikor egyszer nagy jókedvében túladagolta az ópiumot,

I actually put down in the story that the woman killed herself,

hanem úgy írtam meg, hogy az a nő megölte magát,

and that actually was the way it happened.

és a valóságban ez történt.

And my mother decided that that information must have come from my grandmother.

És anyám úgy döntött, hogy ezt csak nagyanyámtól tudhattam meg.

There are also things, quite uncanny,

Vannak más furcsaságok is,

which bring me information that will help me in the writing of the book.

amik hozzásegítenek a könyv megírásához szükséges információhoz.

In this case, I was writing a story

Ebben az esetben egy történetet írtam

that included some kind of detail, period of history, a certain location.

ahol fontos volt egy részlet, egy korszak, egy bizonyos helyszín.

And I needed to find something historically that would match that.

És kellett keresnem valamit, ami történelmileg megfelelt ennek.

And I took down this book, and I --

És levettem egy könyvet, és --

first page that I flipped it to was exactly the setting, and the time period,

az első oldal, ahol felcsaptam, épp azzal a hellyel és korral foglalkozott.

and the kind of character I needed -- was the Taiping rebellion,

Amire szükségem volt, az maga a tajping lázadás volt,

happening in the area near Guilin, outside of that,

Kualin környékén, Kualin mellett,

and a character who thought he was the son of God.

és egy szereplő, aki Isten fiának hitte magát.

You wonder, are these things random chance?

Kérdés, hogy mindez csak véletlen?

Well, what is random? What is chance? What is luck?

De mi a véletlen? Mi az esély? Mi a szerencse?

What are things that you get from the universe that you can't really explain?

Mi mindent kapunk a mindenségtől, amit nem tudunk megmagyarázni?

And that goes into the story, too.

És ez is belekerül a történetbe.

These are the things I constantly think about from day to day.

Ez mind olyasmi, amin folyamatosan gondolkozom, nap mint nap.

Especially when good things happen,

Különösen, amikor jó dolgok történnek,

and, in particular, when bad things happen.

és különösen, amikor rosszak.

But I do think there's a kind of serendipity,

De azt hiszem, van valamiféle jó szerencse,

and I do want to know what those elements are,

és tudni akarom, ez milyen részekből állhat össze,

so I can thank them, and also try to find them in my life.

hogy megköszönhessem nekik, és megkeressem őket az életemben.

Because, again, I think that when I am aware of them, more of them happen.

Mert abban is hiszek, hogy minél jobban figyelem, annál többször előfordul.

Another chance encounter is when I went to a place

Az is csak véletlen volt, hogy elmentem valahova

-- I just was with some friends, and we drove randomly to a different place,

-- csak pár barátommal voltam, terv nélkül autózgattunk el valahova,

and we ended up in this non-tourist location,

és egy turistamentes részre értünk,

a beautiful village, pristine.

érintetlen, szép kis faluba.

And we walked three valleys beyond,

És átsétáltunk három völggyel arrébb,

and the third valley, there was something quite mysterious and ominous,

és a harmadik völgyben volt valami titokzatos és baljós,

a discomfort I felt. And then I knew that had to be [the] setting of my book.

valami kellemetlen. És tudtam, hogy itt kel játszódnia a könyvnek.

And in writing one of the scenes, it happened in that third valley.

És az egyik jelenet ebben a harmadik völgyben játszódott.

For some reason I wrote about cairns -- stacks of rocks -- that a man was building.

Valamiért kőhalmokról írtam, és hogy egy férfi építette őket.

And I didn't know exactly why I had it, but it was so vivid.

És nem is tudtam, miért ezt írtam, de olyan eleven volt a kép...

I got stuck, and a friend, when she asked if I would go for a walk with her dogs,

Megakadtam, és egy barátnőm megkért, hogy kísérjem el kutyát sétáltatni,

that I said, sure. And about 45 minutes later,

és mondtam, hogy persze. Úgy 45 perccel később

walking along the beach, I came across this.

a parton sétálva ezt láttam.

And it was a man, a Chinese man,

Egy férfi volt az, egy kínai férfi,

and he was stacking these things, not with glue, not with anything.

és ezeket építette, nem használt ragasztót, semmit sem!

And I asked him, "How is it possible to do this?"

Megkérdeztem, hogy ezt hogy lehet megcsinálni?

And he said, "Well, I guess with everything in life, there's a place of balance."

És mondta, hogy szerinte az életben mindennek, ennek is megvan az egyensúlya.

And this was exactly the meaning of my story at that point.

És pont ezt jelentette a történetem is azon a ponton.

I had so many examples -- I have so many instances like this, when I'm writing a story,

Olyan sok példám van -- olyan sokszor történt ilyesmi, amikor épp írtam valamit,

and I cannot explain it.

de nem tudom megmagyaránz mégsem.

Is it because I had the filter that I have such a strong coincidence

Vajon valamiféle szűrő miatt van ilyen sok egybeesés körülöttem,

in writing about these things?

amikor ilyesmiről írok?

Or is it a kind of serendipity that we cannot explain, like the cosmological constant?

Vagy ez valamiféle megmagyarázhatatlan jó szerencse, mint a kozmológiai állandó?

A big thing that I also think about is accidents.

A másik, amin sokat gondolkozom, a balesetek.

And as I said, my mother did not believe in randomness.

Mint mondtam, anyám nem hisz a véletlenben.

What is the nature of accidents?

Pontosan milyenek a balesetek?

And how are we going to assign what the responsibility and the causes are,

És hogyan döntjük el, ki miért felelős és ki mit okozott,

outside of a court of law?

a bíróságon kívül?

I was able to see that in a firsthand way,

Ezt első kézből tapasztaltam, amikor

when I went to beautiful Dong village, in Guizhou, the poorest province of China.

elmentem egy szép dong faluba Guizhou-ban, Kína legszegényebb tartományában.

And I saw this beautiful place. I knew I wanted to come back.

Láttam, milyen szép. Tudtam, hogy vissza akarok jönni ide.

And I had a chance to do that, when National Geographic asked me

És volt is rá esélyem, amikor a National Geographic felkért,

if I wanted to write anything about China.

hogy ha akarok, írjak Kínáról.

And I said yes, about this village of singing people, singing minority.

Igent mondtam, és erről a singing faluról a singing kisebbségről írtam.

And they agreed, and between the time I saw this place and the next time I went,

Beleegyeztek, és a két látogatásom közt eltelt időben

there was a terrible accident. A man, an old man, fell asleep,

történt egy szörnyű baleset. Egy öregember elaludt,

and his quilt dropped in a pan of fire that kept him warm.

és a takarója beleesett a parázsba, ami melegen tartotta.

60 homes were destroyed, and 40 were damaged.

60 otthon pusztult el, és 40 másik megrongálódott.

Responsibility was assigned to the family.

A családot tették felelőssé.

The man's sons were banished to live three kilometers away, in a cowshed.

Az öreg fiait kitaszították, 3 kilométernyire kellett élniük egy tehénpajtában.

And, of course, as Westerners, we say, "Well, it was an accident. That's not fair.

Természetesen mi, nyugatiak azt mondjuk, "baleset volt, ez így nem fair.

It's the son, not the father."

Ez a fiú, nem az apa."

When I go on a story, I have to let go of those kinds of beliefs.

De ha egy történetről van szó, ezeket az elképzeléseket el kell hagynom.

It takes a while, but I have to let go of them and just go there, and be there.

Eltart egy darabig, de el kell hagynom őket, oda kell mennem, ott kell lennem.

And so I was there on three occasions, different seasons.

Háromszor is voltam ott, három különböző évszakban.

And I began to sense something different about the history,

És érezni kezdtem valami másságot a történetükben

and what had happened before, and the nature of life in a very poor village,

a múltjukban, abban, hogy milyen az élet egy nagyon szegény faluban,

and what you find as your joys, and your rituals, your traditions, your links

hogy mik az örömeik, a szertartásaik, a hagyományaik, a kötelékeik

with other families. And I saw how this had a kind of justice, in its responsibility.

a többi családdal. És beláttam, hogy ez a fajta felelősség is igazságos valahogy.

I was able to find out also about the ceremony that they were using,

Tudomást szereztem egy szertartásukról is,

a ceremony they hadn't used in about 29 years. And it was to send some men

amit már 29 éve nem használtak akkor. Pár férfit elküldtek

-- a Feng Shui master sent men down to the underworld on ghost horses.

--- a feng shui mester leküldte őket az alvilágba kísértetlovakon.

Now you, as Westerners, and I, as Westerners,

Mi, mint nyugatiak, én, mint nyugati

would say well, that's superstition. But after being there for a while,

azt mondanám, hogy ez csak babonaság. De miután egy ideije már ott voltam,

and seeing the amazing things that happened,

és láttam, micsoda döbbenetes dolgok történtek,

you begin to wonder whose beliefs are those that are in operation in the world,

kételkedni kezdtem benne, hogy melyikünk hite szerint is működik a világ,

determining how things happen.

mi határozza meg, mi történik.

So I remained with them, and the more I wrote that story,

Velük maradtam hát, és minél többet írtam a történetből,

the more I got into those beliefs, and I think that's important for me

annál jobban belemerültem a hiedelmeikbe, és ez nekem fontos,

-- to take on the beliefs, because that is where the story is real,

-- felvettem a hiedelmeiket, mert azokban igaz a történetük,

and that is where I'm gonna find the answers

mert ott fogom tudni megtalálni a választ arra,

to how I feel about certain questions that I have in life.

hogy mit gondolok az életem néhány kérdéséről.

Years go by, of course, and the writing, it doesn't happen instantly,

Az évek múlnak, persze, és az írás sosem olyan azonnali dolog,

as I'm trying to convey it to you here at TED.

mint ahogy itt a TED-en magyarázom.

The book comes and it goes. When it arrives, it is no longer my book.

A könyv jön és megy. Amikor megérkezik, már nem az én könyvem.

It is in the hands of readers, and they interpret it differently.

Akkor már az olvasók kezében van, és máshogy értelmezik.

But I go back to this question of, how do I create something out of nothing?

De visszatérek a kérdésre, hogy hogyan alkotok a semmiből valamit?

And how do I create my own life?

És hogyan alkotom a saját életem?

And I think it is by questioning,

Azt hiszem, kérdezéssel,

and saying to myself that there are no absolute truths.

és hogy azt mondom magamnak, nincs abszolút igazság.

I believe in specifics, the specifics of story,

Hiszek a történet specifikus részleteiben,

and the past, the specifics of that past,

a múltban, a múlt specifikus részleteiben,

and what is happening in the story at that point.

és hogy a történet adott pontján mi történik.

I also believe that in thinking about things --

Abban is hiszek, hogy ha gondolkozunk valamiről,

my thinking about luck, and fate, and coincidences and accidents,

ha a szerencséről, a sorsról, egybeesésekről és balesetekről gondolkozom,

God's will, and the synchrony of mysterious forces --

Isten akaratáról, titokzatos erők összhangjáról,

I will come to some notion of what that is, how we create.

Valamit megértek belőle, hogy mi ez, hogyan alkotunk.

I have to think of my role. Where I am in the universe,

A szerepemen is kell gondolkoznom. Hol vagyok a világban,

and did somebody intend for me to be that way, or is it just something I came up with?

és akarta valaki, hogy itt és így legyek, vagy ez valami, amit én hoztam össze?

And I also can find that by imagining fully, and becoming what is imagined --

És ezt megtalálhatom, ha teljesen elképzelem, ha azzá válok, amit képzelek,

and yet is in that real world, the fictional world.

de ami abban a valódi világban a képzelt világ.

And that is how I find particles of truth, not the absolute truth, or the whole truth.

Így találom meg az igazság elemeit, nem az abszolút igazságot, vagy a teljes igazságot.

And they have to be in all possibilities,

És benne kell lenniük minden lehetőségben,

including those I never considered before.

azokban is, melyeket sosem vettem számításba korábban.

So, there are never complete answers.

Szóval nincsenek teljes válaszok.

Or rather, if there is an answer, it is to remind

Vagy inkább, ha van is válasz, az az, hogy emlékeztessem magam,

myself that there is uncertainty in everything,

hogy mindenben ott a bizonytalanság,

and that is good, because then I will discover something new.

és ez így jó. Mert akkor felfedezhetek valami újat.

And if there is a partial answer, a more complete answer from me,

És ha van részleges válasz, számomra a teljesebb válasz az,

it is to simply imagine.

ha elképzelem.

And to imagine is to put myself in that story,

És elképzelni nem más, mint belépni a történetbe,

until there was only -- there is a transparency between me and the story that I am creating.

míg nincs más, csak --- ez az átjárhatóság köztem és az általam írt történet közt.

And that's how I've discovered that if I feel what is in the story

És így jöttem rá, hogy ha érzem, ami a történetben folyik,

-- in one story -- then I come the closest, I think,

egy történetben, akkor jutok a legközelebb

to knowing what compassion is, to feeling that compassion.

az együttérzés megértéséhez, az együttérzés átéléséhez.

Because for everything,

Mert arra a kérdésre,

in that question of how things happen, it has to do with the feeling.

hogy mi hogy történik, mindig az érzés a kulcs.

I have to become the story in order to understand a lot of that.

A történetté kell válnom, hogy nagy részét megértsem.

We've come to the end of the talk,

A beszéd végére értünk,

and I will reveal what is in the bag, and it is the muse,

és megmutatom, mi van a zsákban, a múzsa az,

and it is the things that transform in our lives,

mindaz, ami átformálja az életünket,

that are wonderful and stay with us.

ami csodás, ami velünk marad.

There she is.

Íme!

Thank you very much!

Köszönöm szépen!

(Applause)

(Taps)