Svante Pääbo: DNA clues to our inner neanderthal

Fordító: Edit Dr. Kósa Lektor: Orsolya Szemere

What I want to talk to you about

Arról akarok beszélni önöknek,

is what we can learn from studying the genomes

hogy mit tanulhatunk

of living people

az élő emberek

and extinct humans.

és a kihalt emberek genomjának tanulmányozásából.

But before doing that,

De mielőtt elkezdeném,

I just briefly want to remind you about what you already know:

röviden emlékeztetném önöket arra, amit már tudnak:

that our genomes, our genetic material,

hogy a genomunk, a genetikai anyagunk

are stored in almost all cells in our bodies in chromosomes

testünk majdnem minden sejtjében megtalálható a kromoszómákban

in the form of DNA,

DNS formájában,

which is this famous double-helical molecule.

ami ez a híres dupla spirál molekula.

And the genetic information

A genetikai információ

is contained in the form of a sequence

négy bázis sorrendje a formájában

of four bases

tárolódik, amelyeket

abbreviated with the letters A, T, C and G.

A, T, C és G betűkkel rövidítenek.

And the information is there twice --

Az információ kétszer van meg,

one on each strand --

mindegyik szálon egyszer,

which is important,

ami azért fontos,

because when new cells are formed, these strands come apart,

mert amikor az új sejt képződik, ezek a szálak szétválnak,

new strands are synthesized with the old ones as templates

új szálak szintetizálódnak a régieket mintaként használva,

in an almost perfect process.

egy majdnem tökéletes folyamatban.

But nothing, of course, in nature

De a természetben, természetesen

is totally perfect,

semmi sem teljesen tökéletes,

so sometimes an error is made

így néha hibák történnek,

and a wrong letter is built in.

és rossz betű épül be.

And we can then see the result

Az eredményt ilyen

of such mutations

mutációk formájában láthatjuk,

when we compare DNA sequences

amikor összehasonlítjuk a DNS szekvenciákat

among us here in the room, for example.

például itt a teremben lévő emberek között.

If we compare my genome to the genome of you,

Ha összehasonlítjuk az én genomomat az önökével,

approximately every 1,200, 1,300 letters

körülbelül minden 1200., 1300. betű

will differ between us.

különbözni fog.

And these mutations accumulate

Ezek a mutációk összeadódnak,

approximately as a function of time.

nagyjából az idő függvényében.

So if we add in a chimpanzee here, we will see more differences.

Így, ha itt egy csimpánzt is hozzáadunk, még több különbséget fogunk látni.

Approximately one letter in a hundred

Körülbelül 100 betűből egy

will differ from a chimpanzee.

különbözik a csimpánzétól.

And if you're then interested in the history

És aztán ha önök

of a piece of DNA, or the whole genome,

egy darab DNS, vagy az egész genom történetére kíváncsiak,

you can reconstruct the history of the DNA

rekonstruálhatják a DNS történetét

with those differences you observe.

azoknak a különbségeknek az alapján, amiket megfigyelnek.

And generally we depict our ideas about this history

Általában egy ilyen fa formájában ábrázoljuk

in the form of trees like this.

a gondolatainkat erről a történetről.

In this case, it's very simple.

Ebben az esetben ez nagyon egyszerű.

The two human DNA sequences

A két emberi DNS-sorrend

go back to a common ancestor quite recently.

visszatér a nem régi közös őshöz.

Farther back is there one shared with chimpanzees.

Még messzebb visszafelé ott van az, amelyik a csimpánzokkal osztozott.

And because these mutations

És mivel ezek a mutációk

happen approximately as a function of time,

nagyjából az idő függvényében történnek,

you can transform these differences

ezeket a különbségeket át lehet alakítani,

to estimates of time,

hogy megbecsüljük azt az időt,

where the two humans, typically,

ahol a két ember, tipikusan

will share a common ancestor about half a million years ago,

közös ősön osztozik, körülbelül fél millió évvel ezelőtt,

and with the chimpanzees,

a csimpánzokkal pedig

it will be in the order of five million years ago.

nagyjából öt millió évvel ezelőtt.

So what has now happened in the last few years

Nos, ami az utóbbi néhány évben történt,

is that there are account technologies around

az az, hogy léteznek olyan kimutatási technikák,

that allow you to see many, many pieces of DNA very quickly.

amelyek lehetővé teszik, hogy az ember sok-sok DNS darabot lásson nagyon gyorsan.

So we can now, in a matter of hours,

Tehát most már órák kérdése,

determine a whole human genome.

hogy egy teljes emberi genomot meghatározzunk.

Each of us, of course, contains two human genomes --

Természetesen mindegyikünk két emberi genomot tartalmaz --

one from our mothers and one from our fathers.

egy az anyánktól származik, egy pedig az apánktól.

And they are around three billion such letters long.

Ezek körülbelül 3 milliárd betű hosszúak.

And we will find that the two genomes in me,

Azt fogjuk találni, hogy a bennem levő két genom,

or one genome of mine we want to use,

vagy az egyik genomom, amit használni akarunk,

will have about three million differences

körülbelül 3 millió betűben különbözik

in the order of that.

nagyjából.

And what you can then also begin to do

Aztán azt is megkérdezhetik,

is to say, "How are these genetic differences

ezek a genetikai különbségek hogyan

distributed across the world?"

oszlanak meg a világon.

And if you do that,

És ha ezt teszik,

you find a certain amount of genetic variation in Africa.

egy bizonyos mennyiségű genetikai variációt fognak találni Afrikában.

And if you look outside Africa,

Ha Afrikán kívül nézzük,

you actually find less genetic variation.

tulajdonképpen kevesebb genetikai variációt találunk.

This is surprising, of course,

Ez természetesen meglepő,

because in the order of six to eight times fewer people

mivel nagyjából 6-8-szor kevesebb ember

live in Africa than outside Africa.

él Afrikában, mint azon kívül.

Yet the people inside Africa

Mégis az Afrikán belüli emberekben

have more genetic variation.

több genetikai variáció van.

Moreover, almost all these genetic variants

Sőt, szinte az összes olyan genetikai variánsnak,

we see outside Africa

amit Afrikán kívül látunk,

have closely related DNA sequences

van olyan közeli rokon DNS-szekvenciája,

that you find inside Africa.

amit megtalálunk Afrikán belül.

But if you look in Africa,

De ha Afrikát nézzük,

there is a component of the genetic variation

létezik a genetikai változatnak egy olyan komponense,

that has no close relatives outside.

aminek nincs közeli rokona kívül.

So a model to explain this

A modell, ami ezt megmagyarázza,

is that a part of the African variation, but not all of it,

azt mondja, hogy az afrikai variáns egy része, de nem mind,

[has] gone out and colonized the rest of the world.

elvándorolt és betelepítette a világ többi részét.

And together with the methods to date these genetic differences,

És azokkal a módszerekkel együtt, amelyek ezeket a genetikai különbségeket datálják,

this has led to the insight

ez ahhoz az intuícióhoz vezetett, hogy

that modern humans --

a modern emberek --

humans that are essentially indistinguishable from you and me --

azok az emberek, akiket alapvetően nem lehet megkülönböztetni Önöktől vagy tőlem --

evolved in Africa, quite recently,

nemrégiben fejlődtek ki Afrikában,

between 100 and 200,000 years ago.

100 -200 ezer évvel ezelőtt.

And later, between 100 and 50,000 years ago or so,

Később, 100-50 ezer évvel ezelőtt,

went out of Africa

kivándoroltak Afrikából,

to colonize the rest of the world.

hogy benépesítsék a világ többi részét.

So what I often like to say

Gyakran szeretem mondani, hogy

is that, from a genomic perspective,

genetikai perspektívából nézve,

we are all Africans.

mindannyian afrikaiak vagyunk.

We either live inside Africa today,

Vagy Afrikán belül élünk ma,

or in quite recent exile.

vagy nemrégen hagytuk el.

Another consequence

Egy másik következménye

of this recent origin of modern humans

a modern ember nemrégi származásának,

is that genetic variants

hogy a genetikai variánsok

are generally distributed widely in the world,

általában szétoszlottak a világban,

in many places,

sok helyen,

and they tend to vary as gradients,

és grádienst alkotva különböznek,

from a bird's-eye perspective at least.

legalábbis madártávlatból nézve.

And since there are many genetic variants,

Mivel sok genetikai variáns van,

and they have different such gradients,

és ezeknek különböző ilyen grádienseik vannak,

this means that if we determine a DNA sequence --

ez azt jelenti, hogy ha meghatározunk egy DNS-szekvenciát --

a genome from one individual --

egy egyénből származó genomot --

we can quite accurately estimate

elég pontosan meg tudjuk becsülni,

where that person comes from,

honnan származik az a személy,

provided that its parents or grandparents

feltéve, hogy a szülei vagy nagyszülei

haven't moved around too much.

nem költöztek túl sokat.

But does this then mean,

De akkor ez azt jelenti,

as many people tend to think,

ahogy sok ember hajlamos gondolni,

that there are huge genetic differences between groups of people --

hogy hatalmas genetikai különbségek vannak az embercsoportok között --

on different continents, for example?

például a különböző kontinenseken?

Well we can begin to ask those questions also.

Nos, elkezdhetjük feltenni ezeket a kérdéseket is.

There is, for example, a project that's underway

Van például egy projekt,

to sequence a thousand individuals --

ami megszekvenál ezer egyedet

their genomes -- from different parts of the world.

- a genomjukat-, a világ különböző részeiből.

They've sequenced 185 Africans

Már megszekvenáltak 185 afrikait

from two populations in Africa.

Afrika két populációjából.

[They've] sequenced approximately equally [as] many people

Körülbelül ugyanennyi embert szekvenáltak meg

in Europe and in China.

Európában és Kínában.

And we can begin to say how much variance do we find,

És megint megkérdezhetjük, mennyi eltérést találunk,

how many letters that vary

hány olyan betűt, amelyek legalább egyben

in at least one of those individual sequences.

különböznek ezek közül az egyedek közül.

And it's a lot: 38 million variable positions.

Ez rengeteg: 38 millió változékony pozíció.

But we can then ask: Are there any absolute differences

De azt is megkérdezhetjük: vannak-e teljes

between Africans and non-Africans?

különbségek az afrikaiak és a nem-afrikaiak között?

Perhaps the biggest difference

Talán a legnagyobb különbséget

most of us would imagine existed.

legtöbbünk el tudná képzelni.

And with absolute difference --

És teljes különbséggel --

and I mean a difference

olyan különbségre gondolok,

where people inside Africa at a certain position,

ahol az Afrikán belüli embereknek egy adott pozícióban,

where all individuals -- 100 percent -- have one letter,

ahol minden egyednek -- 100 % -- egy betűje van,

and everybody outside Africa has another letter.

és mindenkinek Afrikán kívül egy másik betűje.

And the answer to that, among those millions of differences,

Erre az a válasz, hogy aközött a sok millió különbség között

is that there is not a single such position.

nincs egy ilyen pozíció sem.

This may be surprising.

Ez talán meglepő.

Maybe a single individual is misclassified or so.

Talán egy egyedet rosszul határoztak meg, vagy ilyesmi.

So we can relax the criterion a bit

Úgyhogy lazíthatunk kicsit a kritériumon

and say: How many positions do we find

és azt kérdezhetjük: hány olyan pozíciót találunk,

where 95 percent of people in Africa have

ahol az afrikai emberek 95%-ának

one variant,

egy variánsa van,

95 percent another variant,

95%-nak egy másik variánsa,

and the number of that is 12.

és ez a szám 12.

So this is very surprising.

Ez nagyon meglepő.

It means that when we look at people

Ez azt jelenti, hogy ha megvizsgáljuk az embereket,

and see a person from Africa

és megnézünk egy személyt Afrikából

and a person from Europe or Asia,

egyet Európából vagy Ázsiából,

we cannot, for a single position in the genome with 100 percent accuracy,

a genom egy adott pozíciójára nem tudjuk megjósolni 100% pontossággal,

predict what the person would carry.

hogy az illető mit hordoz.

And only for 12 positions

És csak 12 pozícióra

can we hope to be 95 percent right.

remélhetjük, hogy 95%-ban pontos.

This may be surprising,

Ez talán meglepő,

because we can, of course, look at these people

mert természetesen megnézhetjük ezeket az embereket,

and quite easily say where they or their ancestors came from.

és elég könnyen megmondhatjuk, hogy ők vagy az őseik honnan származnak.

So what this means now

Szóval ez azt jelenti,

is that those traits we then look at

hogy azok a jellegek, amiket vizsgálunk,

and so readily see --

és olyan könnyen meglátunk

facial features, skin color, hair structure --

- az arcvonások, a bőrszín, a haj szerkezete -

are not determined by single genes with big effects,

nem nagy hatású egyedi gének által vannak meghatározva,

but are determined by many different genetic variants

hanem sok különböző genetikai változat által,

that seem to vary in frequency

amelyek úgy tűnik, hogy gyakoriságban különböznek

between different parts of the world.

a világ különböző részein.

There is another thing with those traits

Van még valami ezekkel a jellegekkel kapcsolatban,

that we so easily observe in each other

amiket olyan könnyen megfigyelünk egymásban,

that I think is worthwhile to consider,

amit úgy gondolom, érdemes figyelembe venni,

and that is that, in a very literal sense,

és ez az, hogy a szó szoros értelmében

they're really on the surface of our bodies.

hogy a testünk felszínén vannak.

They are what we just said --

Ezek azok, amikről az előbb beszéltünk,

facial features, hair structure, skin color.

az arcvonások, a bőrszín, a haj szerkezete.

There are also a number of features

Van számos olyan jellegzetesség is,

that vary between continents like that

amely különbözik a kontinensek között, mint az,

that have to do with how we metabolize food that we ingest,

aminek köze van ahhoz, hogyan alakítjuk át az ételt,

or that have to do

amit megemésztünk, vagy ahhoz,

with how our immune systems deal with microbes

hogy immunrendszerünk hogyan küzd a mikrobák ellen,

that try to invade our bodies.

amelyek megpróbálnak behatolni a testünkbe.

But so those are all parts of our bodies

De ezek testünknek azok a részei,

where we very directly interact with our environment,

ahol nagyon közvetlenül kölcsönhatásban vagyunk a természettel,

in a direct confrontation, if you like.

egy közvetlen konfrontációban, ha úgy tetszik.

It's easy to imagine

Könnyű elképzelni,

how particularly those parts of our bodies

hogy főleg testünk ezen részei voltak azok,

were quickly influenced by selection from the environment

amelyekre gyorsan hatott a környezetből származó szelekció,

and shifted frequencies of genes

és megváltoztatta azoknak a géneknek a gyakoriságát,

that are involved in them.

amelyek bennük részt vesznek.

But if we look on other parts of our bodies

De ha a testünk más részeit nézzük,

where we don't directly interact with the environment --

ahol nem érintkezünk közvetlenül a környezettel,

our kidneys, our livers, our hearts --

-a vesénket, májunkat, szívünket-

there is no way to say,

nem lehet megmondani

by just looking at these organs,

csupán ránézésre,

where in the world they would come from.

hogy a világ mely részéből származnak.

So there's another interesting thing

Tehát van még egy érdekes dolog,

that comes from this realization

ami abból a felismerésből származik,

that humans have a recent common origin in Africa,

hogy az embereknek nem régi közös eredetük van Afrikában,

and that is that when those humans emerged

és ez az, hogy amikor az emberek megjelentek,

around 100,000 years ago or so,

körülbelül 100 ezer évvel ezelőtt,

they were not alone on the planet.

nem voltak egyedül a bolygón.

There were other forms of humans around,

Másfajta emberek is voltak,

most famously perhaps, Neanderthals --

a leghíresebbek talán a Neander-völgyiek --

these robust forms of humans,

ezek a robusztus fajta emberek,

compared to the left here

összehasonlítva a bal oldalon lévőt

with a modern human skeleton on the right --

a jobb oldalon lévő modern emberi csontvázzal --

that existed in Western Asia and Europe

akik Nyugat-Ázsiában és Európában léteztek,

since several hundreds of thousands of years.

sok százezer év óta.

So an interesting question is,

Tehát érdekes kérdés,

what happened when we met?

hogy mi történt, amikor találkoztunk?

What happened to the Neanderthals?

Mi történt a Neander-völgyiekkel?

And to begin to answer such questions,

Azért, hogy az ilyen kérdésekre elkezdjünk válaszolni,

my research group -- since over 25 years now --

a kutatócsoportom -- most már több, mint 25 éve --

works on methods to extract DNA

olyan módszereken dolgozik, hogy kivonjuk a DNS-t

from remains of Neanderthals

a Neander-völgyiek maradványaiból

and extinct animals

és olyan kihalt állatok maradványaiból,

that are tens of thousands of years old.

amelyek több tízezer évesek.

So this involves a lot of technical issues

Ez sok technikai kérdést foglal magában,

in how you extract the DNA,

mint hogy kell kivonni a DNS-t,

how you convert it to a form you can sequence.

hogy kell átalakítani olyan alakba, hogy meg lehessen szekvenálni.

You have to work very carefully

Nagyon óvatosan kell dolgozni,

to avoid contamination of experiments

hogy elkerüljük a saját DNS-ünkkel

with DNA from yourself.

való szennyeződést.

And this then, in conjunction with these methods

Aztán ez, egyetértésben ezekkel a módszerekkel,

that allow very many DNA molecules to be sequenced very rapidly,

amelyek lehetővé teszik sok DNS-molekula gyors megszekvenálását,

allowed us last year

lehetővé tette számunkra a múlt évben,

to present the first version of the Neanderthal genome,

hogy bemutassuk a Neander-völgyi genom első verzióját,

so that any one of you

úgyhogy bárki önök közül

can now look on the Internet, on the Neanderthal genome,

megnézheti az Internetet, a Neander-völgyi genomot,

or at least on the 55 percent of it

vagy legalábbis annak 55%-át,

that we've been able to reconstruct so far.

amelyet mostanáig rekonstruálni tudtunk.

And you can begin to compare it to the genomes

És elkezdhetik összehasonlítani

of people who live today.

a ma élő emberek genomjával.

And one question

Egy kérdés, amit

that you may then want to ask

talán majd fel akarnak tenni,

is, what happened when we met?

hogy mi történt, amikor találkoztunk?

Did we mix or not?

Keveredtünk vagy sem?

And the way to ask that question

Erre a kérdésre úgy tudunk válaszolni,

is to look at the Neanderthal that comes from Southern Europe

hogy megvizsgáljuk a Neander-völgyi embert, amely Dél-Európából származik,

and compare it to genomes

és összehasonlítjuk a genomját

of people who live today.

a ma élő emberekével.

So we then look

Ehhez szükségünk van

to do this with pairs of individuals,

egyének párjaira,

starting with two Africans,

kezdve két afrikaival,

looking at the two African genomes,

megvizsgáljuk a két afrikai genomot,

finding places where they differ from each other,

olyan helyeket keresve, ahol különböznek egymástól,

and in each case ask: What is a Neanderthal like?

és minden esetben megkérdezzük: Milyen a Neander-völgyi ember?

Does it match one African or the other African?

Összeillik-e az egyik vagy a másik afrikaival?

We would expect there to be no difference,

Azt várnánk, hogy nincs különbség,

because Neanderthals were never in Africa.

mivel a Neander-völgyi ember sosem volt Afrikában.

They should be equal, have no reason to be closer

Egyenlőknek kell lenniük, nincs ok arra,

to one African than another African.

hogy közelebb álljon az egyik afrikaihoz, mint a másikhoz.

And that's indeed the case.

Valóban így is van.

Statistically speaking, there is no difference

Statisztikailag nincs különbség

in how often the Neanderthal matches one African or the other.

abban, milyen gyakran illik össze a Neander-völgyi az egyik vagy a másik afrikaival.

But this is different

De más a helyzet akkor,

if we now look at the European individual and an African.

ha az európai és az egyik afrikai egyedet vesszük.

Then, significantly more often,

Ekkor, szignifikánsan gyakrabban

does a Neanderthal match the European

illik össze a Neander-völgyi az európaival,

rather than the African.

mint az afrikaival.

The same is true if we look at a Chinese individual

Ugyanez igaz akkor, ha a kínai egyént vesszük

versus an African,

az afrikaival szemben,

the Neanderthal will match the Chinese individual more often.

a Neander-völgyi gyakrabban illik össze a kínaival.

This may also be surprising

Ez szintén meglepő lehet,

because the Neanderthals were never in China.

mivel a Neander-völgyi emberek sosem voltak Kínában.

So the model we've proposed to explain this

A modell, amit ennek a magyarázatára javaslunk az,

is that when modern humans came out of Africa

hogy amikor a modern emberek kirajzottak Afrikából

sometime after 100,000 years ago,

valamikor 100 ezer évvel ezelőtt,

they met Neanderthals.

találkoztak a Neander-völgyi emberekkel.

Presumably, they did so first in the Middle East,

Feltehetően ez először a Közel-Keleten történt meg,

where there were Neanderthals living.

ahol akkortájt éltek a Neander-völgyi emberek.

If they then mixed with each other there,

Ha akkor keveredtek egymással,

then those modern humans

utána azok a modern emberek,

that became the ancestors

akik mindenki ősei lettek

of everyone outside Africa

Afrikán kívül,

carried with them this Neanderthal component in their genome

magukkal vitték ezt a neandervölgyi komponenst a genomjukban

to the rest of the world.

a világ többi részére.

So that today, the people living outside Africa

Úgyhogy ma az Afrikán kívül élő emberek

have about two and a half percent of their DNA

DNS-ének körülbelül két és fél százaléka

from Neanderthals.

a Neander-völgyiektől származik.

So having now a Neanderthal genome

Most, hogy birtokában vagyunk a Neander-völgyi genomnak

on hand as a reference point

mint referenciapontnak,

and having the technologies

és birtokában vagyunk a technológiának,

to look at ancient remains

amellyel megvizsgálhatjuk az ősi maradványokat

and extract the DNA,

és kivonhatjuk a DNS-t,

we can begin to apply them elsewhere in the world.

elkezdhetjük felhasználni őket máshol a világban.

And the first place we've done that is in Southern Siberia

Az első hely, ahol ezt megtettük, Dél-Szibéria

in the Altai Mountains

az Altáj-hegységben,

at a place called Denisova,

egy Gyenyiszova (Denisiva) nevű helyen,

a cave site in this mountain here,

egy barlangban ezen a hegyen,

where archeologists in 2008

ahol a régészek 2008-ban

found a tiny little piece of bone --

egy ici-pici csontdarabot találtak --

this is a copy of it --

ez egy másolata --

that they realized came from the last phalanx

amelyről kiderítették, hogy egy rózsaszínű ember kisujjának

of a little finger of a pinky of a human.

az utolsó ujjpercéből származik.

And it was well enough preserved

Ez elég jól megőrződött ahhoz,

so we could determine the DNA from this individual,

hogy meg tudjuk határozni a DNS-t ebből az egyedből,

even to a greater extent

még nagyobb mértékben is,

than for the Neanderthals actually,

mint a Neander-völgyiét,

and start relating it to the Neanderthal genome

és elkezdhessük összekapcsolni a Neander-völgyi genommal

and to people today.

valamint a ma élő emberekével.

And we found that this individual

Azt találtuk, hogy ez az egyednek

shared a common origin for his DNA sequences

közös őse volt a DNS-szekvenciája alapján

with Neanderthals around 640,000 years ago.

a Neander-völgyi emberrel 640 ezer évvel ezelőtt.

And further back, 800,000 years ago

És még jobban visszafelé haladva az időben, 800 ezer évvel ezelőtt

is there a common origin

közös eredete van

with present day humans.

napjaink embereivel.

So this individual comes from a population

Tehát ez az egyed egy olyan populációból származik,

that shares an origin with Neanderthals,

amely közös eredetű a Neander-völgyiekkel,

but far back and then have a long independent history.

de azóta hosszú független története van.

We call this group of humans,

Az embereknek ezt a csoportját,

that we then described for the first time

amelyet akkor először írtunk le

from this tiny, tiny little piece of bone,

ebből a pici, pici csontdarabból,

the Denisovans,

Gyenyiszovaiaknak hívjuk

after this place where they were first described.

az után a hely után, ahol először leírták őket.

So we can then ask for Denisovans

Tehát megkérdezhetjük a Gyenyiszovaiakkal kapcsolatban

the same things as for the Neanderthals:

ugyanazt, mint a Neander-völgyiekkel kapcsolatban:

Did they mix with ancestors of present day people?

Keveredtek-e a mai emberek őseivel?

If we ask that question,

Ha feltesszük ezt a kérdést,

and compare the Denisovan genome

és összehasonlítjuk a Gyenyiszovai DNS-t

to people around the world,

az emberekével szerte a világon,

we surprisingly find

meglepő módon nem találjuk

no evidence of Denisovan DNA

bizonyítékát a Gyenyiszovai DNS-nek

in any people living even close to Siberia today.

a ma élő emberekben, még azokban sem, akik Szibériához közel élnek.

But we do find it in Papua New Guinea

Azonban megtaláljuk Pápua-Új-Guineában

and in other islands in Melanesia and the Pacific.

és más melanéziai és óceániai szigeteken.

So this presumably means

Ez tehát feltehetően azt jelenti,

that these Denisovans had been more widespread in the past,

hogy ezek a Gyenyiszovai emberek a múltban jobban szétterjedtek

since we don't think that the ancestors of Melanesians

mivel nem hisszük, hogy a melanéziai emberek ősei

were ever in Siberia.

valaha is Szibériában voltak.

So from studying

Tehát ezen kihalt emberek

these genomes of extinct humans,

genomjának a tanulmányozásából

we're beginning to arrive at a picture of what the world looked like

kezd kirajzolódni egy kép arról, hogyan nézett ki a világ,

when modern humans started coming out of Africa.

amikor a modern emberek elkezdtek kirajzani Afrikából.

In the West, there were Neanderthals;

Nyugaton ott voltak a Neander-völgyiek;

in the East, there were Denisovans --

keleten a Gyenyiszovaiak --

maybe other forms of humans too

talán másfajta emberek is,

that we've not yet described.

amelyeket még nem írtunk le.

We don't know quite where the borders between these people were,

Nem egészen tudjuk, hol volt a határ ezek között az emberek között,

but we know that in Southern Siberia,

de azt tudjuk, hogy Dél-Szibériában

there were both Neanderthals and Denisovans

Neander-völgyiek és Gyenyiszovaiak is voltak,

at least at some time in the past.

legalábbis a múlt egy bizonyos időszakában.

Then modern humans emerged somewhere in Africa,

Aztán a modern emberek előbukkantak valahol Afrikában,

came out of Africa, presumably in the Middle East.

eljöttek Afrikából, feltehetően a Közel-Keletre.

They meet Neanderthals, mix with them,

Találkoztak a Neander-völgyiekkel, keveredtek velük,

continue to spread over the world,

tovább terjeszkedtek szerte a világon,

and somewhere in Southeast Asia,

és valahol Délkelet-Ázsiában

they meet Denisovans and mix with them

találkoztak a Gyenyiszovaiakkal és keveredtek velük,

and continue on out into the Pacific.

majd folytatták a terjeszkedést a Csendes-óceán felé.

And then these earlier forms of humans disappear,

Aztán ezek a korai emberformák eltűntek,

but they live on a little bit today

de egy kicsit tovább élnek ma is

in some of us --

néhányunkban --

in that people outside of Africa have two and a half percent of their DNA

azokban az emberekben Afrikán kívül, akiknek a DNS-ében

from Neanderthals,

két és fél százalék Neander-völgyi DNS van,

and people in Melanesia

és a melanéziai emberekben,

actually have an additional five percent approximately

akikben tulajdonképpen van még

from the Denisovans.

körülbelül 5% a Gyenyiszovaiakból.

Does this then mean that there is after all

Akkor ez azt jelenti-e hogy mégis csak van

some absolute difference

néhány abszolút eltérés

between people outside Africa and inside Africa

az Afrikán belül és kívül élő emberek között

in that people outside Africa

abban, hogy az Afrikán kívüli emberek

have this old component in their genome

birtokolják ezt a régi komponenst a genomjukban

from these extinct forms of humans,

ezektől a kihalt emberformáktól,

whereas Africans do not?

míg az afrikaiak nem?

Well I don't think that is the case.

Nos, nem hiszem, hogy ez a helyzet.

Presumably, modern humans

Feltehetően a modern emberek

emerged somewhere in Africa.

valahol Afrikában bukkantak fel.

They spread across Africa also, of course,

Elterjedtek Afrikában is, természetesen,

and there were older, earlier forms of humans there.

és voltak idősebb, korai emberformák is ott.

And since we mixed elsewhere,

És mivel máshol keveredtünk,

I'm pretty sure that one day,

egész biztos vagyok benne, hogy egy nap,

when we will perhaps have a genome

amikor talán lesz egy genomunk

of also these earlier forms in Africa,

ezekből a korai formákból is,

we will find that they have also mixed

azt fogjuk találni, hogy ők is keveredtek

with early modern humans in Africa.

a korai modern emberekkel Afrikában.

So to sum up,

Tehát összegezve,

what have we learned from studying genomes

mit tanultunk a mai emberek

of present day humans

és a kihalt emberek

and extinct humans?

genomjának tanulmányozásából?

We learn perhaps many things,

Talán sok dolgot tanulunk,

but one thing that I find sort of important to mention

de egy dolog, amit fontosnak tartok megemlíteni,

is that I think the lesson is that we have always mixed.

az, hogy azt hiszem, az a tanulság, hogy mindig keveredtünk.

We mixed with these earlier forms of humans,

Keveredtünk ezekkel a korai emberformákkal,

wherever we met them,

ahol csak találkoztunk velük,

and we mixed with each other ever since.

és mindig is keveredtünk egymással.

Thank you for your attention.

Köszönöm a figyelmüket.

(Applause)

(Taps)