Amy Purdy: Living beyond limits

Translator: Paola B Reviewer: Elena Montrasio

Fordító: Lúcia Sánta Lektor: Maria Ruzsane Cseresnyes

If your life were a book

Ha az életed egy könyv volna

and you were the author,

és te lennél a szerzője,

how would you want your story to go?

milyen folytatást szeretnél?

That's the question that changed my life forever.

Ez az a kérdés, ami örökre megváltoztatta életemet.

Growing up in the hot Last Vegas desert,

A forró Las Vegas-i sivatagban felnőve

all I wanted was to be free.

csak arra vágytam, hogy szabad legyek.

I would daydream about traveling the world,

Állandóan arról álmodoztam, hogy utazgatok a világban,

living in a place where it snowed,

olyan helyen élek, ahol havazik,

and I would picture all of the stories

és történeteket képzeltem el,

that I would go on to tell.

amelyeket aztán majd elmesélhetek.

At the age of 19,

19 évesen,

the day after I graduated high school,

egy nappal azután, hogy leérettségiztem,

I moved to a place where it snowed

elköltöztem egy olyan helyre, ahol havazott.

Gyógymasszőr lettem.

and I became a massage therapist.

With this job all I needed were my hands

Ehhez a munkához csak a kezem kellett

and my massage table by my side

és a velem lévő masszázsasztalom,

and I could go anywhere.

és akárhová mehettem.

For the first time in my life,

Életemben először

I felt free, independent

úgy éreztem, szabad vagyok és független,

and completely in control of my life.

és abszolút én irányítom az életemet.

That is, until my life took a detour.

Vagyis, egészen addig, míg az életem más fordulatot nem vett.

I went home from work early one day

Egy nap úgy éreztem, influenzás vagyok,

with what I thought was the flu,

ezért előbb hazamentem a munkából

and less than 24 hours later

és nem egész 24 órával később

I was in the hospital

a kórházban feküdtem,

on life support

gépekre kötve,

with less than a two percent chance of living.

alig 2 százalék eséllyel a túlélésre.

It wasn't until days later

Csak napokkal később,

as I lay in a coma

miközben én kómában feküdtem,

that the doctors diagnosed me

az orvosok bakteriális agyhártyagyulladást

with bacterial meningitis,

diagnosztizáltak nálam,

a vaccine-preventable blood infection.

ami egy védőoltással megelőzhető vérmérgezés.

Over the course of two and a half months

Két és fél hónap leforgása alatt

I lost my spleen, my kidneys,

elvesztettem a lépem, a veséimet,

the hearing in my left ear

a hallásomat a bal fülemre

and both of my legs below the knee.

és térdtől lefelé mindkét lábamat.

Amikor a szüleim kitoltak a kórházból,

When my parents wheeled me out of the hospital

I felt like I had been pieced back together

úgy éreztem, úgy lettem újra összefoltozva,

like a patchwork doll.

mint egy patchwork baba.

I thought the worst was over

Azt hittem, a nehezén túl vagyok,

until weeks later when I saw my new legs

amíg hetekkel később először meg nem pillantottam

for the first time.

az új lábaimat.

The calves were bulky blocks of metal

A vádli alaktalan fémtömb volt,

with pipes bolted together for the ankles

a boka helyén összecsavarozott csövekkel

and a yellow rubber foot

és sárga gumi lábfejjel,

with a raised rubber line from the toe to the ankle

egy kidudorodó vonallal a lábujjtól a bokáig,

to look like a vein.

hogy úgy nézzen ki, mint egy véna.

I didn't know what to expect,

Nem tudtam, mire számítsak,

de erre nem számítottam.

but I wasn't expecting that.

With my mom by my side

Anyukám ott állt mellettem,

and tears streaming down our faces,

és mindkettőnk arcán könnyek csorogtak,

I strapped on these chunky legs

ahogy felcsatoltam ezeket a vaskos lábakat

and I stood up.

és felálltam.

They were so painful and so confining

Annyira fájt és annyira korlátozott,

that all I could think was,

hogy csak arra tudtam gondolni,

how am I ever going to travel the world

hogyan fogom beutazni a világot

in these things?

ezekkel az izékkel?

How was I ever going to live

Hogyan fogom valaha is

the life full of adventure and stories,

azt a kalanddal és sztorikkal teli életet élni,

as I always wanted?

amire mindig is vágytam?

And how was I going to snowboard again?

És hogyan fogok újra snowboardozni?

That day, I went home, I crawled into bed

Aznap, mikor hazamentem, bekuporodtam az ágyamba,

and this is what my life looked like

és így festett az életem

for the next few months:

az elkövetkező pár hónapban:

me passed out, escaping from reality,

kábán hevertem, menekülve a valóság elől

with my legs resting by my side.

a mellettem pihenő lábaimmal.

I was absolutely physically and emotionally broken.

Teljesen összetörtem fizikailag és érzelmileg.

But I knew that in order to move forward,

De tudtam, ahhoz, hogy előre lépjek

I had to let go of the old Amy

el kell engednem a régi Amy-t

and learn to embrace the new Amy.

és meg kell tanulnom elfogadni az újat.

And that is when it dawned on me

És ekkor jöttem rá,

that I didn't have to be five-foot-five anymore.

hogy többé nem kell, hogy 165 cm legyek,

I could be as tall as I wanted!

olyan magas lehettem, amilyen csak akartam!

(Laughter) (Applause)

(Nevetés) (Taps)

Or as short as I wanted, depending on who I was dating.

Vagy olyan alacsony, amilyen akartam, attól függően, kivel randiztam.

(Laughter)

(Nevetés)

And if I snowboarded again,

És ha újra snowboardozok,

my feet aren't going to get cold.

a lábaim nem fáznak többé.

(Laughter)

(Nevetés)

And best of all, I thought,

És ami a legjobb, gondoltam,

I can make my feet the size of all the shoes

hogy a boltok polcán található akármelyik cipőhöz

that are on the sales rack. (Laughter)

megfelelő méretűre változtathatom a lábam. (Nevetés)

And I did!

És meg is tettem!

So there were benefits here.

Szóval, megvoltak a maga előnyei.

It was this moment that I asked myself

Ez volt az a pillanat, amikor feltettem magamnak

that life-defining question:

azt a mindent meghatározó kérdést:

If my life were a book

Ha az életem egy könyv volna

and I were the author,

és én lennék a szerzője,

how would I want the story to go?

milyen folytatást szeretnék?

And I began to daydream.

És elkezdtem álmodozni.

I daydreamed like I did as a little girl

Úgy álmodoztam, ahogyan kislányként tettem,

and I imagined myself

és elképzeltem magam,

walking gracefully,

ahogy kecsesen sétálok,

helping other people through my journey

segítek másokon, akik ugyanezt az utat járják be,

and snowboarding again.

és újra snowboardozom.

És nem csupán láttam magam

And I didn't just see myself

lefelé hasítani egy hóborította hegyen,

carving down a mountain of powder,

I could actually feel it.

hanem igazából éreztem is.

I could feel the wind against my face

Éreztem a szelet az arcomon

and the beat of my racing heart

és azt a szívdobogást a száguldástól,

as if it were happening in that very moment.

mintha tényleg ott lennék.

And that is when a new chapter in my life began.

És ekkor kezdődött el az életem egy új fejezete.

Four months later I was back up on a snowboard,

Négy hónappal később újra a snowboardomon voltam,

although things didn't go quite as expected:

bár a dolgok nem éppen úgy mentek, ahogy vártam:

My knees and my ankles wouldn't bend

A térdem és a bokám nem hajlott,

and at one point I traumatized all the skiers on the chair lift

és egyszer sikerült az összes síelőt, aki a síliften ült, sokkolnom,

when I fell and my legs,

amikor elestem és a lábaim,

still attached to my snowboard —

még mindig a snowboardhoz rögzítve —

(Laughter) —

(Nevetés) —

went flying down the mountain,

repültek le a hegyről,

and I was on top of the mountain still.

én meg a hegy tetején maradtam.

I was so shocked,

Úgy megdöbbentem,

I was just as shocked as everybody else, and I was so discouraged,

annyira megdöbbentem, mint mindenki más, és annyira elbátortalanodtam,

but I knew that if I could find the right pair of feet

de tudtam, ha megtalálnám a megfelelő lábfejet,

that I would be able to do this again.

akkor újra tudnék snowboardozni.

And this is when I learned that our borders

És ekkor tanultam meg, hogy a határaink

and our obstacles can only do two things:

és az akadályok csak két dolgot tehetnek:

one, stop us in our tracks

egy, megállíthatnak minket az utunkban,

or two, force us to get creative.

vagy kettő, kényszeríthetnek, hogy találékonyak legyünk.

I did a year of research, still couldn't figure out

Egy éven át kutattam, és még mindig nem jöttem rá,

what kind of legs to use,

milyen lábat kéne használni,

couldn't find any resources that could help me.

és forrásokat sem találtam, amik segíthetnének.

So I decided to make a pair myself.

Ezért eldöntöttem, hogy magam készítem el.

My leg maker and I put random parts together

A lábkészítőm és én találomra raktunk össze darabokat,

and we made a pair of feet that I could snowboard in.

és készítettünk egy pár lábfejet amivel snowboardozhattam.

As you can see,

Amint látjátok,

rusted bolts, rubber, wood and neon pink duct tape.

rozsdás csavarok, gumi, fa és rikító rózsaszín ragasztószalag.

And yes, I can change my toenail polish.

És igen, meg tudom változtatni a lábkörmön a festéket.

It was these legs

Ezek a lábak

and the best 21st birthday gift I could ever receive —

és a legjobb 21. szülinapi ajándék, amit kaphattam —

a new kidney from my dad —

egy új vese apukámtól —

that allowed me to follow my dreams again.

tették lehetővé nekem, hogy újra kövessem az álmaimat.

I started snowboarding,

Elkezdtem snowboardozni,

then I went back to work, then I went back to school.

aztán visszamentem dolgozni, aztán visszamentem az iskolába.

Then in 2005 I cofounded a nonprofit organization

Aztán 2005-ben társalapítója lettem egy nonprofit szervezetnek,

for youth and young adults with physical disabilities

aminek célja, hogy esélyt adjon

so they could get involved with action sports.

fizikailag korlátozott fiataloknak extrém sportok űzésére.

From there, I had the opportunity to go to South Africa,

Ezáltal lehetőségem volt elutazni Dél-Afrikába,

where I helped to put shoes on thousands of children's feet

ahol több ezer gyerek lábára segítettem cipőt adni,

so they could attend school.

hogy iskolába járhassanak.

And just this past February,

És éppen múlt februárban

I won two back-to-back World Cup gold medals —

a Világkupán egymás után két aranyérmet nyertem —

(Applause) —

(Taps) —,

which made me

ami által

the highest ranked adaptive female snowboarder

a női megváltozott képességű snowboardozók világranglistájának

in the world.

élére kerültem.

Eleven years ago, when I lost my legs,

Tizenegy évvel ezelőtt, amikor elvesztettem a lábaimat,

I had no idea what to expect.

fogalmam sem volt, mire számítsak.

But if you ask me today,

De ha ma megkérdeznének,

if I would ever want to change my situation,

hogy megváltoztatnám-e a helyzetemet,

I would have to say no.

nemet kéne mondanom.

Because my legs haven't disabled me,

Mert lábaim nem rokkanttá tettek,

if anything they've enabled me.

sokkal inkább cselekvőképessé.

They've forced me to rely on my imagination

Arra kényszerítettek, hogy a képzeletemre támaszkodjak

and to believe in the possibilities,

és higgyek a lehetőségekben,

and that's why I believe

és ezért hiszem,

that our imaginations can be used as tools

hogy a képzeletünket eszközként használhatjuk,

for breaking through borders,

hogy ledöntsük a határokat.

because in our minds, we can do anything

Mert gondolatban bármire képesek vagyunk

and we can be anything.

és bárkik lehetünk.

It's believing in those dreams

Ha hiszünk ezekben az álmokban,

and facing our fears head-on

és bátran szembenézünk a félelmeinkkel,

that allows us to live our lives

akkor lesz lehetőségünk az életünket

beyond our limits.

korlátainkat meghaladva élni.

And although today is about innovation without borders,

Noha a mai nap a határok nélküli fejlesztésről szól,

I have to say that in my life,

azt kell mondjam, az én életemben

innovation has only been possible

a határaim tették lehetővé

because of my borders.

a fejlődést.

I've learned that borders are where the actual ends,

Megtanultam, hogy a határoknál véget ér a valóság,

but also where the imagination

de a képzelet és a történet

and the story begins.

éppen ott kezdődik.

So the thought that I would like to challenge you with today

Szóval, amire ma fel szeretném hívni a figyelmeteket:

is that maybe instead of looking at our challenges and our limitations

ahelyett, hogy úgy tekintünk megpróbáltatásainkra és korlátainkra,

as something negative or bad,

mint negatív, rossz dolgokra,

we can begin to look at them as blessings,

talán ideje őket áldásként felfogni,

magnificent gifts that can be used to ignite our imaginations

nagyszerű ajándékokként, amiket képzeletünk beindítására használhatunk,

and help us go further than we ever knew we could go.

és amelyek segítenek, hogy messzebb jussunk, mint valaha is gondoltuk volna.

It's not about breaking down borders.

Nem a határok ledöntéséről van szó,

It's about pushing off of them

hanem, hogy elrugaszkodjunk róluk,

and seeing what amazing places

és lássuk, milyen csodálatos lehetőségeket

they might bring us.

hozhatnak számunkra.

Thank you.

Köszönöm szépen.