Why do we, like, hesitate when we, um, speak? - Lorenzo García-Amaya

Fordító: Peter Becs Lektor: Maria Ruzsane Cseresnyes

For as long as we’ve had language, some people have tried to control it.

Amióta csak nyelv van, mindig is voltak, akik szabályozni próbálták a használatát.

And some of the most frequent targets of this communication regulation

Gyakran vita tárgya, hogy hogyan vélekedjünk

are the ums, ers, and likes that pepper our conversations.

a “mm”, “ö” és hasonlók használatáról, amelyekkel teli van beszédünk.

Ancient Greek and Latin texts warned against speaking with hesitation,

Az ókori görög és latin szövegek óvtak a hezitációtól,

modern schools have tried to ban the offending terms,

a modern iskolák megpróbálták tiltani a sértő szavakat,

and renowned linguist Noam Chomsky dismissed these expressions as “errors”

míg Noam Chomsky, a neves nyelvész ezeket a kifejezéseket egyszerűen hibának,

irrelevant to language.

a nyelv szempontjából érdektelennek nevezte.

Historically, these speech components had been lumped

Történetileg e beszédelemeket

into the broader bucket of “disfluencies”—

a gördülékenységet gátló akadályok tágabb körébe sorolták:

linguistic fillers which distract from useful speech.

nyelvi töltelékek, amelyek elvonják a figyelmet a hasznos tartalomról.

However, none of this controversy has made these so-called disfluencies less common.

E viták sem érték el azonban, hogy ezek a gátak ritkábbak legyenek.

They continue to occur roughly 2 to 3 times per minute in natural speech.

Továbbra is percenként 2-3 alkalommal fordulnak elő a természetes beszédben.

And different versions of them can be found in almost every language,

Különböző változatai szinte minden nyelvben megtalálhatók,

including sign language.

még a jelbeszédben is.

So are ums and uhs just a habit we can’t break?

Tehát a “mm” és “ö” csak szokás, amin nem tudunk változtatni?

Or is there more to them than meets the ear?

Vagy többet jelentenek annál, mint ami a fülünkig eljut?

To answer this question, it helps to compare these speech components

Ennek a kérdésnek a megválaszolásában segít, ha ezeket a beszédelemeket más,

to other words we use in everyday life.

mindennapi használatban levő szavakkal hasonlítjuk össze.

While a written word might have multiple definitions,

Habár az írott szónak több jelentése is lehet,

we can usually determine its intended meaning through context.

a szövegösszefüggésből általában el tudjuk dönteni, hogy melyikre gondolt a beszélő.

In speech however, a word can take on additional layers of meaning.

A beszédben azonban egy szó további jelentésrétegeket kaphat.

Tone of voice, the relationship between speakers,

A hang színe, a beszélők közötti kapcsolat,

and expectations of where a conversation will go

és hogy merre tart a beszélgetés

can imbue even words that seem like filler with vital information.

képesek a tölteléknek tűnő szavakat fontos információkkal ellátni.

This is where “um” and “uh” come in.

Ez az, amikor az “um” és az “uh” előjön,

Or “eh” and “ehm,” “tutoa” and “öö,” “eto” and “ano.”

vagy az “eh” és az “ehm”, “tuota” és “öö”, “eto” és “ano”.

Linguists call these filled pauses, which are a kind of hesitation phenomenon.

A nyelvészek ezeket kitöltött szüneteknek hívják, ami egyfajta hezitálási jelenség.

And these seemingly insignificant interruptions

Ezek a látszólag jelentéktelen megszakítások

are actually quite meaningful in spoken communication.

éppenséggel eléggé jelentősek a szóbeli kommunikációban.

For example, while a silent pause might be interpreted

Például, amíg a csend azt érzékelteti, hogy a másik beszélhet,

as a sign for others to start speaking,

a filled pause can signal that you’re not finished yet.

a kitöltött szünetek azt jelzik, hogy még nincs vége a beszédnek.

Hesitation phenomena can buy time for your speech to catch up with your thoughts,

A hezitálás időt ad arra,

hogy a beszélő összhangba hozza szövegét gondolataival,

or to fish out the right word for a situation.

vagy előhalássza a szituációhoz illő szót.

And they don’t just benefit the speaker—

Ez nem csak a beszélőnek előnyös:

a filled pause lets your listeners know an important word is on the way.

a kitöltött szünet jelzi a hallgatóságnak, hogy egy fontos szó fog következni.

Linguists have even found that people are more likely

A nyelvészek szerint ha egy szó hezitálás után következik,

to remember a word if it comes after a hesitation.

az emberek nagyobb valószínűséggel fognak rá emlékezni.

Hesitation phenomena aren’t the only parts of speech

A hezitáció jelensége nem az egyetlen olyan része a beszédnek,

that take on new meaning during dialogue.

ami új értelmet képes adni a párbeszédnek.

Words and phrases such as “like,” “well” or “you know”

Egyes szavak és kifejezések, például a “mint, “nos” vagy a “tudod”

function as discourse markers,

diskurzusjelölőként funkcionálnak,

elveszítve itt szó szerinti jelentésüket,

ignoring their literal meaning to convey something about the sentence

hogy azzal a mondattal kapcsolatban jelezzenek valamit, amiben szerepelnek.

in which they appear.

Discourse markers direct the flow of conversation,

A diskurzusjelölők irányítják a beszélgetés folyását,

and some studies suggest that conscientious speakers

illetve néhány tanulmány utal rá, hogy a lekiismeretes beszélők

use more of these phrases to ensure everyone is being heard and understood.

több ilyen kifejezést használnak, hogy mindenki meghallja és megértse őket.

For example, starting a sentence with “Look...”

Például úgy kezdeni a mondatot, hogy “Nézd...”

can indicate your attitude and help you gauge the listener’s agreement.

jelezheti a beszélő hozzáállását, és segít felmérni a hallgató egyetértését.

“I mean” can signal that you’re about to elaborate on something.

Az “úgy gondolom” jelezheti, hogy a beszélő valaminek a kifejtésére készül.

And the dreaded “like” can perform many functions,

A szörnyű “úgymond” számos funkciót tölthet be.

such as establishing a loose connection between thoughts,

Gondolatok közötti laza kapcsolatokat alapozhat meg,

or introducing someone else's words or actions.

vagy bevezetheti valaki más szavait vagy cselekedeteit.

These markers give people a real-time view into your thought process

Ezek a jelölők valós idejű képet tudnak adni a beszélő gondolatmenetéről,

and help listeners follow, interpret, and predict what you’re trying to say.

illetve segítenek a hallgatóságnak követni, megérteni,

és előre látni, amit mondani próbál.

A diskurzusjelölők és a hezitálás nem csak abban hasznosak, hogy megértsük a nyelvet,

Discourse markers and hesitation phenomena

aren’t just useful for understanding language—

they help us learn it too.

hanem megtanulni is segítenek.

In 2011, a study showed toddlers common and uncommon objects

Egy 2011-es kísérletben gyermekeknek mutattak ismerős és

ismeretlen tárgyakat, mialatt felvételről hallhatták az egyik megnevezését.

alongside a recording referring to one of the items.

When a later recording asked them to identify the uncommon object,

Amikor később megkérték őket, hogy azonosítsák az ismeretlent,

toddlers performed better if that instruction contained a filled pause.

jobban teljesítettek, ha a felvétel kitöltött szünetet tartalmazott.

This may mean that filled pauses cue toddlers to expect novel words,

Valószínűsíthetően a kitöltött szünetek miatt a gyermekek új szavakra számítanak,

and help them connect new words to new objects.

amik segítenek ezeket az új szavakat az új tárgyakhoz kötni.

For adolescents and adults learning a second language,

Nyelvtanuló tinédzserek vagy felnőttek számára

filled pauses smooth out awkward early conversations.

a kitöltött szünetek könnyebbé teszik az eleinte kínos beszélgetéseket.

And once they’re more confident,

Később, amikor már magabiztosabbak,

the second-language learner can signal their newfound fluency

ki tudják fejezni az újonnan szerzett beszédkészségüket azzal,

by using the appropriate hesitation phenomenon.

hogy megfelelően hezitálnak.

Because, contrary to popular belief,

Az általános vélekedéssel ellentétben

the use of filled pauses doesn't decrease with mastery of a language.

a kitöltött szünetek használata nem csökken a nyelv elsajátításával.

Just because hesitation phenomena and discourse markers

Bár a hezitációs jelenség és a diskurzusjelölők

are a natural part of communication doesn’t mean they’re always appropriate.

természetes részei a beszédnek, nem jelenti azt, hogy mindig odaillőek.

Outside of writing dialogue, they serve no purpose in most formal writing.

A lejegyzett párbeszédeket kivéve a legtöbb hivatalos írásban értelmetlenek.

And in some contexts, the stigma these social cues carry

Bizonyos kontextusokban a megbélyegzés, amit ezek a társadalmi jelek hordoznak,

can work against the speaker.

a beszélő ellen működik.

But in most conversations, these seemingly senseless sounds

A legtöbb beszélgetésben azonban ezek a látszólag értelmetlen hangok

can convey a world of meaning.

temérdek jelentést közvetíthetnek.