Janine Shepherd: A broken body isn't a broken person

Translator: Joseph Geni Reviewer: Morton Bast

Fordító: Péter-Pál Tóth Lektor: Patricia Vadasz

Life is about opportunities -- creating them and embracing them.

Az élet a lehetőségek megteremtéséről,

kihasználásáról szól, s ez számomra

And for me, that was the Olympic dream.

az Olimpia-álom volt:

ez határozott meg, ez volt a boldogságom.

That's what defined me. That was my bliss.

As a cross-country skier and member of the Australian ski team

Sífutóként az ausztrál sícsapattal

headed towards the Winter Olympics,

a Téli Olimpiára készülve,

a csapattársaimmal bicikliztem egy edzésen.

I was on a training bike ride with my fellow teammates.

A Sydneytől nyugatra fekvő

As we made our way up towards the spectacular Blue Mountains

csodálatos Blue Mountains felé tartottunk

west of Sydney,

it was the perfect autumn day:

egy szép őszi napon:

sunshine, the smell of eucalypt and a dream.

sütött a nap, érződött az eukaliptusz illata, és volt egy álom.

Life was good.

Az élet szép volt.

We'd been on our bikes for around five-and-a-half hours

Már öt és fél órája bicikliztünk,

mikor a kedvenc részemhez értünk,

when we got to the part of the ride that I loved,

and that was the hills, because I loved the hills.

a hegyekhez -- mert imádtam a hegyeket.

I got up off the seat of my bike and I started pumping my legs,

Felálltam a nyeregből, elkezdtem taposni

a pedált, s ahogy beszívtam a hideg hegyi levegőt,

and as I sucked in the cold mountain air, I could feel it burning my lungs,

éreztem, hogy égeti a tüdőmet,

and I looked up to see the sun shining in my face.

arcomat a Nap felé fordítottam,

And then everything went black.

és akkor hirtelen minden elsötétült.

Where was I? What was happening?

Hol vagyok? Mi történt?

My body was consumed by pain.

A testemet fájdalom járta át.

I'd been hit by a speeding utility truck

Elütött egy túl gyorsan hajtó teherautó

with only 10 minutes to go on the bike ride.

csupán 10 perccel a bicikliutunk vége előtt.

I was airlifted from the scene of the accident by a rescue helicopter

A baleset helyszínéről mentőhelikopterrel

szállítottak Sydneybe, egy nagy gerincsebészetre.

to a large spinal unit in Sydney.

I had extensive and life-threatening injuries.

Kiterjedt és életveszélyes sérüléseim voltak.

Eltört a nyakam és a hátam hat ponton.

I'd broken my neck and my back in six places.

Öt bordám tört el a bal oldalon,

I broke five ribs on my left side.

I broke my right arm. I broke my collarbone.

eltört a jobb kezem, eltört a kulcscsontom,

I broke some bones in my feet.

és néhány csont a lábaimban is.

My whole right side was ripped open, filled with gravel.

Az egész jobb oldalam szétnyílt, és telement sóderrel.

My head was cut open across the front, lifted back,

A fejbőröm szétnyílt elöl, hátracsúszott,

kilátszott alóla a koponyám.

exposing the skull underneath.

I had head injures. I had internal injuries.

Feji és belső sérüléseim voltak,

I had massive blood loss.

rengeteg vért vesztettem. Tulajdonképpen, körülbelül 5 liter

In fact, I lost about five liters of blood,

vért vesztettem. Egy hozzám hasonló méretű emberben nincs is sokkal több.

which is all someone my size would actually hold.

By the time the helicopter arrived at Prince Henry Hospital in Sydney,

Mire a helikopter megérkezett a Prince Henry Kórházba, Sydneybe,

a vérnyomásom 40/0 volt.

my blood pressure was 40 over nothing.

Nagyon rossz napom volt. (Nevetés)

I was having a really bad day.

(Laughter)

10 napig két dimenzió között lebegtem.

For over 10 days, I drifted between two dimensions.

Tudatában voltam annak, hogy a testemben vagyok,

I had an awareness of being in my body,

but also being out of my body, somewhere else,

de a testemen kívül is voltam, fentről néztem magam,

watching from above, as if it was happening to someone else.

mintha az egész valaki mással történne.

Miért akarnék visszamenni egy ennyire tönkrement testbe?

Why would I want to go back to a body that was so broken?

But this voice kept calling me:

De egy hang egyfolytában így szólt hozzám: "Tarts ki, maradj velem!"

"Come on, stay with me."

"No, it's too hard."

"Nem. Ez túl nehéz."

"Come on. This is our opportunity."

"Gyere, ez a mi nagy lehetőségünk!"

"No. That body is broken. It can no longer serve me."

"Nem! Tönkrement a testem, már nem tudom használni!"

"Come on. Stay with me. We can do it. We can do it together."

"Szedd össze magad! Megcsináljuk! Együtt meg tudjuk csinálni!"

I was at a crossroads.

Válaszúthoz érkeztem.

I knew if I didn't return to my body, I'd have to leave this world forever.

Tudtam, hogy ha nem térek vissza a testembe, akkor örökre el kell hagyjam ezt a világot.

It was the fight of my life.

Életem harca volt.

After 10 days, I made the decision to return to my body.

Tíz nap után úgy döntöttem, visszatérek a testembe,

és a belső vérzés abbamaradt.

And the internal bleeding stopped.

The next concern was whether I would walk again,

A következő kérdés az volt, hogy tudok-e majd újra járni,

because I was paralyzed from the waist down.

mert deréktól lefelé lebénultam.

Azt mondták a szüleimnek, hogy a nyaki törés stabil törés volt,

They said to my parents that the neck break was a stable fracture,

de a hátam teljesen szétzúzódott.

but the back was completely crushed:

Az L1-es csigolya úgy nézett ki, mint egy

the vertebra at L1 was like you'd dropped a peanut,

stepped on it, smashed it into thousands of pieces.

széttaposott mogyorószem, ezer darabra morzsolva.

They'd have to operate.

Operálni kellett.

Bementek, rátettek egy babzsákra,

They went in. They put me on a beanbag.

They cut me -- literally cut me in half.

és szó szerint félbevágtak.

I have a scar that wraps around my entire body.

Az egyik sebem az egész testemet körbeéri.

They picked as much broken bone as they could

Kiszedtek annyi törött csontot, amennyit csak tudtak

a gerincvelőmből.

that had lodged in my spinal cord.

They took out two of my broken ribs and they rebuilt my back --

Kivették két törött bordámat, és újra felépítették az L1-es csigolyát.

L1, they rebuilt it, they took out another broken rib,

Újra összerakták. Egy másik törött bordát is kivettek.

they fused T12, L1 and L2 together.

Összeolvasztották a T12-est, L1-es és L2-est,

Then they stitched me up; they took an entire hour to stitch me up.

majd összevarrtak. Egy óráig tartott maga a varrás.

I woke up in intensive care,

Az intenzíven ébredtem, és az orvosok

and the doctors were really excited that the operation had been a success,

nagyon örültek az operáció sikerének, mert

because at that stage, I had a little bit of movement

az egyik nagylábujjamat végre tudtam mozgatni.

in one of my big toes,

Én meg azt gondoltam: "Az jó, mert megyek az Olimpiára!"

and I thought, "Great, because I'm going to the Olympics!"

(Laughter)

(Nevetés)

Fogalmam sem volt. Ez olyan dolog,

I had no idea.

That's the sort of thing that happens to someone else, not me, surely.

ami másokkal szokott megtörténni. Velem? Soha.

But then the doctor came over to me and she said,

De akkor odajött hozzám az orvos és azt mondta:

"Janine, the operation was a success,

"Janine, az operáció sikerült, kivettünk

and we've picked as much bone out of your spinal cord as we could.

annyi csontot a gerincvelődből, amennyit csak tudtunk,

But the damage is permanent.

de a sérülés maradandó.

The central nervous system nerves -- there is no cure.

A központi idegrendszer idegeit érinti, erre nincs gyógymód.

Részleges bénulásod van,

You're what we call a partial paraplegic,

and you'll have all of the injuries that go along with that.

az összes vele járó sérüléssel.

You'll have no feeling from the waist down,

Deréktól lefelé megszűnt az érzékelésed, és a legjobb

and at most, you might get 10 or 20 percent return.

esetben is csak 10-20%-a térhet vissza.

A belső sérülések életed végéig megmaradnak.

You'll have internal injuries for the rest of your life.

You'll have to use a catheter for the rest of your life.

Folyamatosan katétert kell használnod majd,

és legfeljebb támasz és járókeret segítségével tudsz majd újra járni."

And if you walk again, it will be with calipers and a walking frame."

And then she said,

Majd hozzátette: "Janine,

"Janine, you'll have to rethink everything you do in your life,

át kell gondolnod az életedet,

mert soha többé nem fogod tudni azokat a dolgokat csinálni, amiket eddig."

because you're never going to be able to do the things you did before."

(Gasps)

Próbáltam felfogni, amit mond.

I tried to grasp what she was saying.

I was an athlete. That's all I knew. That's all I'd done.

Sportoló vagyok. Ez mindenem, csak ezt csináltam eddig,

ha ezt nem tudom folytatni, akkor mihez kezdjek?

If I couldn't do that, then what could I do?

Magamnak pedig ezt a kérdést tettem fel: Ha nem tudom folytatni,

And the question I asked myself is:

If I couldn't do that,

akkor ki vagyok én?

then who was I?

They moved me from intensive care to acute spinal.

Az intenzívről az akut gerincosztályra vittek.

I was lying on a thin, hard spinal bed.

Egy vékony, kemény gerincágyon feküdtem.

I had no movement in my legs.

Nem tudtam mozgatni a lábaimat. Szoros harisnya volt rajtam,

I had tight stockings on to protect from blood clots.

hogy ne alakuljanak ki vérrögök.

I had one arm in plaster, one arm tied down by drips.

Egyik karom gipszben volt, a másikban infúzió.

I had a neck brace and sandbags on either side of my head

Nyakmerevítő volt rajtam, homokzsákok a fejem két oldalán,

and I saw my world through a mirror

s egy tükrön keresztül láttam a világot,

that was suspended above my head.

ami a fejem felett volt felfüggesztve.

I shared the ward with five other people,

Öt másik ember volt még azon az osztályon,

and the amazing thing is,

és az volt a fantasztikus, hogy mivel mind

because we were all lying paralyzed in a spinal ward,

mozdulatlanul feküdtünk, nem tudtuk, hogyan néz ki a másik.

we didn't know what each other looked like.

How amazing is that?

Mennyire fantasztikus! Hányszor van alkalmunk az életben

How often in life do you get to make friendships, judgment-free,

barátokat szerezni előítéletek nélkül,

purely based on spirit?

csupán a lélekre alapozva?

Nem voltak felületes beszélgetések,

And there were no superficial conversations

as we shared our innermost thoughts, our fears,

megosztottuk legbelsőbb gondolatainkat, félelmeinket,

and our hopes for life after the spinal ward.

és a kórház utáni élet reményeit.

I remember one night, one of the nurses came in, Jonathan,

Emlékszem, egyik este bejött az egyik ápoló,

Jonathan, egy rakás szívószállal.

with a whole lot of plastic straws.

He put a pile on top of each of us, and he said,

Mindegyikünkre letett egy adagot és azt mondta:

"Start threading them together."

"Kezdjétek összefűzni őket."

Well, there wasn't much else to do in the spinal ward, so we did.

Hát, mivel nem nagyon akadt egyéb tennivaló arrafelé, hozzáláttunk.

(Laughter)

Mikor végeztünk, csendben körbejárt,

And when we'd finished, he went around silently

and he joined all of the straws up till it looped around the whole ward.

és összeillesztette a szívószálak végeit,

mire az egész egy nagy kört alkotott az egész szobán keresztül, és azt mondta:

And then he said,

"OK, mindenki fogja a szívószálait."

"OK everybody, hold on to your straws."

And we did. And he said, "Right ...

Úgy is tettünk. "Jó. Most mind összekapcsolódtunk." - mondta.

Now we're all connected."

And as we held on and we breathed as one,

És ahogy együtt tartottuk és lélegeztünk,

tudtuk, hogy nem vagyunk egyedül ezen az úton.

we knew we weren't on this journey alone.

And even lying paralyzed in the spinal ward ...

A gerincosztályon még bénultan fekve is

voltak olyan hihetetlenül mély és gazdag,

there were moments of incredible depth and richness,

of authenticity and connection

igazi összetartozásról szóló pillanatok,

that I had never experienced before.

amilyeneket soha nem éltem át azelőtt.

And each of us knew that when we left the spinal ward,

Mind tudtuk, hogy amikor elhagyjuk a kórházat,

we would never be the same.

már sosem leszünk ugyanazok.

Hat hónap múlva ideje volt hazamennem.

After six months, it was time to go home.

I remember Dad pushing me outside in my wheelchair,

Emlékszem, amikor Apu kigurított a tolószékemben,

wrapped in a plaster body cast,

gipszbe csomagolva,

and feeling the sun on my face for the first time.

és először éreztem a napsütést az arcomon.

I soaked it up and I thought,

Beszívtam a melegét, és azt gondoltam,

"How could I ever have taken this for granted?"

hogy tudtam ezt eddig megszokottnak tekinteni?

I felt so incredibly grateful for my life.

Hihetetlenül hálásnak éreztem magam az életemért.

But before I left hospital,

De mielőtt elhagytam volna a kórházat, a főnővér

the head nurse had said to me, "Janine, I want you to be ready,

figyelmeztetett: "Janine, szeretném, ha felkészülnél arra,

because when you get home, something's going to happen."

ami történni fog, ha hazaérsz."

And I said, "What?"

"Mire?" - kérdeztem.

And she said, "You're going to get depressed."

"Depressziós leszel." - válaszolta.

And I said, "Not me, not Janine the Machine,"

"Én ugyan nem, én vagyok Janine, a Gép!" - válaszoltam,

which was my nickname.

mert ez volt a becenevem.

She said, "You are, because, see, it happens to everyone.

Azt mondta: "De bizony, mindenkivel ez történik.

In the spinal ward, that's normal. You're in a wheelchair. That's normal.

A gerincrészlegen ez normális.

Tolószékben vagy, ez normális.

But you're going to get home and realize how different life is."

De ha hazaérsz, rájössz,

milyen más lesz az élet."

And I got home.

Hazaértem, és valami tényleg történt.

And something happened.

I realized Sister Sam was right.

Rájöttem, hogy Sam nővérnek igaza volt.

Tényleg depressziós lettem.

I did get depressed.

Tolószékben voltam, nem éreztem semmit deréktól lefelé,

I was in my wheelchair.

I had no feeling from the waist down,

attached to a catheter bottle.

katéter lógott ki belőlem, nem tudtam járni.

I couldn't walk.

Rengeteget fogytam a kórházban,

I'd lost so much weight in hospital,

36 kiló voltam ekkor.

I now weighed about 80 pounds.

Fel akartam adni.

And I wanted to give up.

All I wanted to do was put my running shoes on and run out the door.

Nem akartam semmi mást, csak felvenni a futócipőmet, és kirohanni az ajtón.

A régi életemet akartam. Vissza akartam kapni a testemet.

I wanted my old life back. I wanted my body back.

Emlékszem, Anyu egyszer az ágyam végén ült,

And I can remember Mom sitting on the end of my bed

and saying, "I wonder if life will ever be good again."

és azt kérdezte: "Vajon egyszer megint szép lesz az élet?"

And I thought, "How could it?

Én azt gondoltam: "Hogyan is lehetne? Mindent elvesztettem,

Because I've lost everything that I valued,

ami számított, mindent, amiért dolgoztam...

everything that I'd worked towards.

Oda az egész."

Gone."

Azt kérdezgettem: "Miért én? Miért én?"

And the question I asked was, "Why me? Why me?"

Eszembe jutottak a barátaim,

And then I remembered

my friends that were still in the spinal ward,

akik még mindig a gerincosztályon voltak.

particularly Maria.

Különösen Maria.

Mariát autóbaleset érte, és arra a hírre ébredt

Maria was in a car accident,

and she woke up on her 16th birthday

a 16. születésnapján, hogy teljesen lebénult,

to the news that she was a complete quadriplegic,

had no movement from the neck down,

nem tudott mozogni nyaktól lefelé,

had damage to her vocal chords, and she couldn't talk.

a hangszálai is megsérültek, így beszélni sem tudott.

"Mellette fogunk elhelyezni,

They told me, "We're going to move you next to her

szerintünk jót tesz majd neki," - mondták.

because we think it will be good for her."

Aggódtam. Nem tudtam, hogyan fogok reagálni arra,

I was worried. I didn't know how I'd react to being next to her.

hogy mellékerülök.

I knew it would be challenging, but it was actually a blessing,

Tudtam, hogy kihívás lesz, de tulajdonképpen áldásnak bizonyult,

because Maria always smiled.

mert Maria mindig mosolygott.

She was always happy, and even when she began to talk again,

Mindig boldog volt, és amikor újra tudott beszélni,

albeit difficult to understand, she never complained, not once.

-- bár nehezen lehetett érteni, -- akkor sem panaszkodott soha. Egyszer sem.

And I wondered how had she ever found that level of acceptance.

Hogyan tudott ilyen szinten elfogadni mindent?

And I realized that this wasn't just my life;

Rájöttem, hogy nem csak az én életemről van szó.

it was life itself.

Magáról az életről van szó. Ez nem csak az én fájdalmam,

I realized that this wasn't just my pain; it was everybody's pain.

hanem mindenki fájdalma. Majd rájöttem, ahogy korábban is,

And then I knew, just like before,

that I had a choice: I could keep fighting this,

hogy van választásom. Harcolok tovább,

vagy elengedem az egészet, és elfogadom nem csak a testem,

or I could let go and accept not only my body,

but the circumstances of my life.

hanem az életkörülményeimet is.

Nem kérdeztem többet, hogy "Miért én?"

And then I stopped asking, "Why me?"

And I started to ask, "Why not me?"

Azt kezdtem kérdezni: "Miért ne én?"

Arra gondoltam, hogy talán épp a mélypont

And then I thought to myself,

maybe being at rock bottom is actually the perfect place to start.

a legjobb kiindulási pont.

Azelőtt sosem tartottam magam kreatívnak.

I had never before thought of myself as a creative person.

I was an athlete; my body was a machine.

Sportoló voltam. Egy gép volt a testem.

But now I was about to embark on the most creative project

De most a legkreatívabb projektre készültem,

that any of us could ever do:

amire bárki is vállalkozhat:

az életem újjáépítésére.

that of rebuilding a life.

S bár fogalmam sem volt,

And even though I had absolutely no idea what I was going to do,

hogy mihez fogok kezdeni, ebben a bizonytalanságban

in that uncertainty came a sense of freedom.

benne volt a szabadság is.

I was no longer tied to a set path.

Nem voltam többé egy megadott úton.

I was free to explore life's infinite possibilities.

Szabadon felfedezhettem az élet végtelen lehetőségeit.

And that realization was about to change my life.

És ez a felismerés megváltoztatta az életem.

Sitting at home in my wheelchair and my plaster body cast,

Otthon ültem a tolószékben, gipszben,

an airplane flew overhead.

elrepült egy repülő a fejem felett, s ahogy felnéztem,

I looked up, and I thought to myself, "That's it!

azt gondoltam: "Ez az!

Ha már járni nem tudok, legalább repülhetnék."

If I can't walk, then I might as well fly."

(Laughter)

I said, "Mom, I'm going to learn how to fly."

"Anyu, megtanulok repülni!" - mondtam.

She said, "That's nice, dear."

Mire ő: "Jól van, édesem." (Nevetés)

(Laughter)

I said, "Pass me the yellow pages."

"Add ide az Arany Oldalakat!" - kértem.

She passed me the phone book, I rang up the flying school,

Odaadta a telefonkönyvet, felhívtam a repülőiskolát,

foglaltam időpontot, és azt mondtam: "Szeretnék repülésre időpontot kérni."

I said I'd like to make a booking to come out for a flight.

Kérdezték: "Mikor szeretne jönni?"

They said, "When do you want to come out?"

I said, "Well, I have to get a friend to drive me because I can't drive.

Mire én: "Hát, meg kell kérjem egy barátomat, hogy vigyen ki,

mert nem tudok vezetni, meg hát járni sem igazán.

Sort of can't walk, either. Is that a problem?"

Megoldható?"

I made a booking, and weeks later,

Időpontot foglaltam, és hetekkel később Chris barátom

my friend Chris and my mom drove me out to the airport,

és Anyu kivittek a reptérre.

Mind a 36 kilómat, talpig gipszben,

all 80 pounds of me covered in a plaster body cast

bő overállban. (Nevetés)

in a baggy pair of overalls.

(Laughter)

I can tell you, I did not look like the ideal candidate

Garantáltan nem tűntem alkalmasnak arra,

hogy pilóta jogosítványt szerezzek. (Nevetés)

to get a pilot's license.

(Laughter)

A pultba kellett kapaszkodnom, hogy állni tudjak.

I'm holding on to the counter because I can't stand.

Mondom: "Hello! Jöttem repülésórát venni."

I said, "Hi, I'm here for a flying lesson."

Rámnéztek, és hátraszaladtak eldönteni, hogy ki húzza a rövidebbet.

They took one look and ran out the back to draw short straws.

"Tied!" "Nem, nem, vidd te!"

"You get her." "No, no, you take her."

Végül kijött egy srác:

Finally a guy goes, "Hi, I'm Andrew. I'm going to take you flying."

"Szia, Andrew vagyok, én foglak elvinni repülni."

I go, "Great!"

"Szuper!" - mondtam én. Úgyhogy kivittek.

They get me out on the tarmac,

Kitettek az aszfaltra,

and there was this red, white and blue airplane -- it was beautiful.

és ott volt ez a piros-fehér-kék repülőgép.

Gyönyörű volt! Beemeltek a pilótafülkébe.

They had to slide me up on the wing to put me in the cockpit.

A szárnyon kellett felgurítsanak, hogy be tudjanak tenni.

They sat me down. There are buttons and dials everywhere.

Leültettek. Mindenhol gombok és számlapok voltak.

I'm going, "Wow, how do you ever know what all these buttons and dials do?"

"Azta! Hogy lehetséges megjegyezni, hogy mit csinál ez a sok gomb meg kijelző?"

Andrew, az oktatóm szállt be előre, elindította a gépet,

Andrew got in the front, started the plane, and said,

"Would you like to have a go at taxiing?"

és azt kérdezte: "Szeretnéd kipróbálni a taxizást?"

That's when you use your feet to control the rudder pedals

Ez az, amikor a lábaddal irányítod a pedálokat,

hogy a földön vezesd a gépet.

to control the airplane on the ground.

Mire én: "Nem. Nem tudom mozgatni a lábaimat."

I said, "No, I can't use my legs."

Mire ő: "Óh"

He went, "Oh."

"De a kezeimet tudom használni!" - mondtam. "Oké," - válaszolta.

I said, "But I can use my hands," and he said, "OK."

Kivitte a gépet a kifutóra, és elindította.

So he got over to the runway, and he applied the power.

És ahogy felszálltunk a kifutóról,

And as we took off down the runway,

and the wheels lifted up off the tarmac, and we became airborne,

ahogy a kerekek elhagyták az aszfaltot, s a levegőbe értünk,

hihetetlen szabadságérzés töltött el.

I had the most incredible sense of freedom.

And Andrew said to me,

Andrew megkérdezte,

as we got over the training area,

amikor a gyakorlópálya fölé értünk:

"Látod ott azt a hegyet?"

"You see that mountain over there?"

And I said, "Yeah."

"Igen," - válaszoltam.

Mire ő: "Vedd át az irányítást, és repülj a hegy felé."

And he said, "Well, you take the controls, and you fly towards that mountain."

And as I looked up, I realized

Ahogy felnéztem, rájöttem,

hogy a Blue Mountains felé mutat,

that he was pointing towards the Blue Mountains,

where the journey had begun.

ahol az egész utam elkezdődött.

And I took the controls,

Átvettem a kormányt, repültem,

and I was flying.

és messze-messze voltam a kórháztól.

And I was a long, long way from that spinal ward.

Rögtön tudtam, hogy pilóta leszek.

I knew right then that I was going to be a pilot.

Didn't know how on Earth I'd ever pass a medical.

Fogalmam nem volt, hogy megyek át valaha is az alkalmasságin.

(Laughter)

But I'd worry about that later, because right now, I had a dream.

De ezen majd később aggódom, mert most van egy álmom!

Hazamentem, elővettem egy edzésnaplót, és készítettem egy edzéstervet.

So I went home, I got a training diary out, and I had a plan.

And I practiced my walking as much as I could,

Minden nap gyakoroltam a járást, amennyire csak tudtam.

Először két embernek kellett tartania,

and I went from the point of two people holding me up ...

to one person holding me up ...

aztán már csak egynek,

végül eljutottam odáig, hogy a bútorokon támaszkodva tudtam menni,

to the point where I could walk around the furniture

ha elég közel voltak egymáshoz,

as long as it wasn't too far apart.

And then I made great progression,

s végül hatalmasat fejlődtem odáig,

to the point where I could walk around the house,

hogy már a falak mentén tudtam közlekedni a házban,

holding onto the walls, like this.

így, Anyu meg folyamatosan követett,

And Mom said she was forever following me,

wiping off my fingerprints.

törölgetve utánam az ujjlenyomatokat. (Nevetés)

(Laughter)

But at least she always knew where I was.

De legalább mindig tudta, hol vagyok.

(Laughter)

Miközben az orvosok folytatták rajtam a műtéteket,

So while the doctors continued to operate

and put my body back together again,

hogy összeszereljék a testemet,

I went on with my theory study.

én haladtam az elméleti tananyaggal, majd végül,

And then eventually, amazingly, I passed my pilot's medical,

hihetetlen módon, sikerült átmenni az alkalmasságin is.

and that was my green light to fly.

Ez zöld utat adott a repüléshez.

And I spent every moment I could out at that flying school,

Hacsak tehettem, minden percet a suliban tölöttem,

way out of my comfort zone,

jócskán a komfortzónámon kívül --

all these young guys that wanted to be Qantas pilots, you know,

tudjátok, ott voltak ezek a vagány srácok, akik mind Qantas pilóták akartak lenni,

és én, először gipszben totyogva,

and little old hop-along me in first my plaster cast,

and then my steel brace, my baggy overalls,

majd fém merevítővel, a bő overállomban,

my bag of medication and catheters and my limp.

gyógyszerekkel, katéterrel sántikálva.

They use to look at me and think,

Rámnéztek, és az gondolták:

"Ugyan már, mit képzel? Sose lesz képes ezt csinálni!"

"Oh, who is she kidding? She's never going to be able to do this."

És néha én is ezt gondoltam.

And sometimes I thought that, too.

De ez nem számított, mert hajtott belülről valami,

But that didn't matter,

because now there was something inside that burned

that far outweighed my injuries.

ami sokkal erősebb volt a sérüléseimnél.

And little goals kept me going along the way,

A kis célok vittek előre,

és végül megkaptam a magánpilóta-engedélyem,

and eventually I got my private pilot's license.

Then I learned to navigate, and I flew my friends around Australia.

megtanultam navigálni, és körberepítettem a barátaimat Ausztráliában.

And then I learned to fly an airplane with two engines

Megtanultam kétmotoros gépet vezetni,

and I got my twin-engine rating.

és megkaptam a kétmotorosra az engedélyt.

And then I learned to fly in bad weather as well as fine weather,

Megtanultam rossz időben és jó időben is repülni,

és letettem a műszerkezelői vizsgát is.

and got my instrument rating.

And then I got my commercial pilot's license.

Aztán megkaptam a kereskedelmi pilótaengedélyt is.

And then I got my instructor rating.

Majd az oktatói besorolást is.

And then I found myself back at that same school

És hirtelen ott találtam magam, ugyanabban a suliban,

where I'd gone for that very first flight,

ahol legelőször repültem,

teaching other people how to fly ...

és én tanítottam az embereket,

just under 18 months after I'd left the spinal ward.

s mindez 18 hónappal azután, hogy kijöttem a kórházból.

(Taps)

(Applause)

(Applause ends)

And then I thought, "Why stop there?

Azt gondoltam: "Miért álljak meg itt?

Why not learn to fly upside down?"

Miért ne tanuljak meg fejjel lefelé repülni?"

(Laughter)

Úgy is lett. Megtanultam fejjel lefelé repülni,

And I did, and I learned to fly upside down

and became an aerobatics flying instructor.

és műrepülés oktató lettem.

(Laughter)

Anyu és Apu sosem voltak fent.

And Mom and Dad? Never been up.

(Laughter)

De akkor már biztosan tudtam, hogy bár a testemnek voltak korlátai,

But then I knew for certain that although my body might be limited,

it was my spirit that was unstoppable.

a szellemem megállíthatatlan.

A filozófus, Lao-ce, mondta egyszer, hogy

The philosopher Lao Tzu once said,

"Amint lemondasz önmagadról,

"When you let go of what you are,

you become what you might be."

azzá válsz, akivé lehetnél."

I now know that it wasn't until I let go of who I thought I was

Most már tudom, hogy el kellett engednem azt, akinek hittem magam,

that I was able to create a completely new life.

hogy egy teljesen új életet tudjak kezdeni.

It wasn't until I let go of the life I thought I should have ...

Amíg nem engedtem el azt az életet, amihez ragaszkodtam,

addig nem tudtam örömmel fogadni azt az életet, ami várt rám.

that I was able to embrace the life that was waiting for me.

Most már tudom, hogy az igazi erőm

I now know that my real strength

never came from my body.

soha nem a testemből fakadt,

And although my physical capabilities have changed dramatically,

s bár a fizikai képességeim jelentősen megváltoztak,

who I am is unchanged.

én magam ugyanaz vagyok.

The pilot light inside of me was still alight,

A bennem levő vezérfény még mindig világít,

just as it is in each and every one of us.

ahogy mindannyiunkban ott ég.

I know that I'm not my body.

Tudom, hogy nem a testem vagyok,

And I also know that you're not yours.

és azt is tudom, hogy ti sem a testetek vagytok.

Ekkor már nem számít, hogy hogy nézel ki,

And then it no longer matters what you look like,

where you come from, or what you do for a living.

honnan jössz, vagy mivel keresed a kenyered.

All that matters is that we continue to fan the flame of humanity

Csak az számít, hogy éltetjük az emberiség lángját azáltal,

hogy az igazi valónk teremtő megnyilvánulásaként

by living our lives as the ultimate creative expression

of who we really are,

éljük életünket.

because we are all connected

Mert millió és millió

by millions and millions of straws.

szívószállal vagyunk összekötve.

Eljött az idő, hogy összekössük

And it's time to join those up

és megfogjuk őket,

and to hang on.

és ha a közös boldogságunk felé tartunk,

And if we are to move towards our collective bliss ...

akkor ideje szakítani a külsőségekkel,

it's time we shed our focus on the physical

and instead embrace the virtues of the heart.

s helyettük a szív erényeit szem előtt tartani.

So raise your straws if you'll join me.

Emeld fel a szívószálad, ha velem vagy!

(Applause)

Köszönöm. (Taps)

Thank you.

(Applause)

Köszönöm.

Thank you.

(Applause)