Linda Cliatt-Wayman: How to fix a broken school? Lead fearlessly, love hard

Fordító: Zsuzsa Vida Lektor: Orsolya Szemere

It was November 1, 2002,

2002 november 1-je volt

az első napon igazgatóként,

my first day as a principal,

but hardly my first day in the school district of Philadelphia.

de aligha az első napom a Philadelphiai körzeti iskolában.

I graduated from Philadelphia public schools,

Philadelphiai állami iskolákban végeztem,

and I went on to teach special education for 20 years

és 20 évig tanítottam gyógypedagógiát

in a low-income, low-performing school

egy alacsony jövedelmű, gyengén teljesítő iskolában,

in North Philadelphia,

Észak-Philadelphiában,

where crime is rampant

ahol burjánzik a bűnözés

and deep poverty is among the highest in the nation.

és mély szegénység a legmagasabbak között van a nemzeten belül.

Shortly after I walked into my new school,

Röviden, miután besétáltam az új iskolámba,

a huge fight broke out among the girls.

egy hatalmas verekedés tört ki a lányok között.

After things were quickly under control,

Miután gyorsan visszaszereztük az irányítást a dolgok felett,

I immediately called a meeting

rögtön összehívtam egy gyűlést

in the school's auditorium

az iskola előadótermében,

to introduce myself as the school's new principal.

hogy bemutatkozzak az iskola új igazgatójaként.

(Applause)

(Taps)

I walked in angry,

Dühösen,

egy kissé idegesen léptem be --

a little nervous --

(Laughter) --

(Nevetés) --

but I was determined

de elszántam magam arra,

to set the tone for my new students.

hogy én határozom meg a hangnemet az új diákjaim számára.

El kezdtem felsorolni olyan erőteljesen, ahogy csak tudtam,

I started listing as forcefully as I could

my expectations for their behavior

az elvárásaimat a viselkedésükkel kapcsolatban

és a reményeimet az iskolai tanulmányaikat illetően.

and my expectations for what they would learn in school.

When, all of a sudden,

Mikor, teljesen váratlanul,

egy lány az előadó hátsó bejáratánál,

a girl way in the back of the auditorium,

she stood up

felállt

and she said, "Miss!

és azt kiáltotta: "Kisasszony!

Miss!"

Kisasszony!"

When our eyes locked, she said,

Mikor ránéztünk, azt kiáltotta:

"Why do you keep calling this a school?

"Miért hívod ezt iskolának?

This is not a school."

Ez nem egy iskola."

In one outburst,

Ezzel az egyetlen kitörésével

Ashley had expressed what I felt

kifejezte Ashley azt, amit én is éreztem,

and never quite was able to articulate

de soha nem tudtam igazán megfogalmazni a saját tapasztalataimról,

about my own experience when I attended a low-performing school

mikor meglátogattam egy gyengén teljesítő iskolát

in the same neighborhood, many, many, many years earlier.

azon a környéken, sok-sok évvel ezelőtt.

That school was definitely not a school.

Az az iskola határozottan nem volt iskola.

Fast forwarding a decade later to 2012,

Egy évtizednyi előreugrással 2012-be,

éppen a harmadik gyengén teljesítő iskolába léptem be igazgatóként.

I was entering my third low-performing school as principal.

I was to be Strawberry Mansion's fourth principal in four years.

A Strawberry Mansion negyedik igazgatója voltam négy éven belül.

It was labeled "low-performing and persistently dangerous"

Ez "gyengén teljesítőnek és tartósan veszélyesnek" lett címkézve

due to its low test scores

az alacsony tesztpontszámainak

and high number of weapons,

és a fegyverek magas számának,

drugs, assaults and arrests.

a drogoknak, támadásoknak és letartóztatásoknak köszönhetően.

Shortly as I approached the door of my new school

Röviden, ahogy megérkeztem az új iskolám ajtajához

and attempted to enter,

és megpróbáltam belépni,

and found the door locked with chains,

láncokkal bezárva találtam az ajtót.

I could hear Ashley's voice in my ears

A saját fülemmel hallhattam Ashley hangját

going, "Miss! Miss!

"Miss! Miss!

This is not a school."

Ez nem egy iskola."

The halls were dim and dark from poor lighting.

A termek homályosak és sötétek voltak a gyenge fényviszonyok miatt.

There were tons of piles of broken old furniture

Több tonnányi régi, törött bútor

és asztal hevert az osztálytermekben,

and desks in the classrooms,

ugyanakkor több ezer használatba nem vett új anyag és készlet is.

and there were thousands of unused materials and resources.

This was not a school.

Ez nem egy iskola volt.

As the year progressed,

Az év folyamán,

I noticed that the classrooms were nearly empty.

megfigyeltem, hogy az osztálytermek majdnem üresek.

The students were just scared:

A diákok egyszerűen féltek:

scared to sit in rows in fear that something would happen;

féltek leülni sorban, attól tartottak, hogy valami történhet;

féltek, mert a menzán gyakran kötekedtek velük az ingyenes étel miatt.

scared because they were often teased in the cafeteria for eating free food.

They were scared from all the fighting and all the bullying.

Féltek minden verekedéstől és bántalmazástól.

This was not a school.

Ez nem egy iskola volt.

És aztán ott voltak a tanárok,

And then, there were the teachers,

akik hihetetlenül féltették a saját biztonságukat,

who were incredibly afraid for their own safety,

so they had low expectations for the students and themselves,

így alacsonyak voltak az elvárásaik a diákok és önmaguk számára,

and they were totally unaware of their role

és egyáltalán nem voltak tisztában

az iskolai kultúra megsemmisülésében betöltött szerepükkel.

in the destruction of the school's culture.

This was the most troubling of all.

Mind közül ez volt a legaggasztóbb.

You see, Ashley was right,

Mint látják, Ashley-nek igaza volt,

and not just about her school.

és nem csak saját iskolájával kapcsolatban.

For far too many schools,

Túl sok iskolában áll fenn az a helyzet,

for kids who live in poverty,

hogy a szegénységben élő gyerekek számára,

their schools are really not schools at all.

az iskolák egyáltalán nem is iskolák.

But this can change.

De ez megváltozhat.

Let me tell you how it's being done at Strawberry Mansion High School.

Hadd meséljem el, hogyan valósítjuk meg ezt mi a Strawberry Mansion gimiben.

Bárki, aki valaha is dolgozott velem meg fogja mondani önöknek,

Anybody who's ever worked with me will tell you

I am known for my slogans.

hogy a jelmondataimról vagyok ismert.

(Laughter)

(Nevetés)

So today, I am going to use three

Így ma hármat fogok használni,

that have been paramount in our quest for change.

amik a legfontosabbak voltak eddig a fordulat felkutatásában.

My first slogan is:

Az első jelmondatom:

if you're going to lead, lead.

ha azért vagy ott, hogy vezess, akkor vezess.

I always believed

Mindig azt hittem,

that what happens in a school and what does not happen in a school

hogy ami történik, illetve nem történik az iskolában

is up to the principal.

az az igazgatón múlik.

I am the principal,

Én vagyok az igazgató,

and having that title required me to lead.

és ez a cím feljogosít engem a vezetésre.

I was not going to stay in my office,

Nem fogok az irodámban maradni,

I was not going to delegate my work,

nem fogom másra bízni a munkámat,

and I was not going to be afraid to address anything

nem fogok félni bármit megnevezni,

that was not good for children,

ami nem jó a gyerekeknek,

whether that made me liked or not.

akár jó fényben tüntet fel engem, akár nem.

I am a leader,

Én egy vezető vagyok,

so I know I cannot do anything alone.

így tudom, hogy nem csinálhatok mindent egyedül.

So, I assembled a top-notch leadership team

Ezért összegyűjtöttem a vezetőség krémjét,

who believed in the possibility of all the children,

akik hittek minden gyermek lehetőségében,

and together, we tackled the small things,

és közösen, megragadtuk a kis dolgokat,

like resetting every single locker combination by hand

mint minden egyes öltözőszekrény kombinációjának kézi beállítása,

így minden diáknak lehetett egy saját biztonságos szekrénye.

so that every student could have a secure locker.

We decorated every bulletin board in that building

Az épületben minden hirdetőtáblát kidekoráltunk

with bright, colorful, and positive messages.

fényes, színes és pozitív üzenetekkel.

We took the chains off the front doors of the school.

Levettük a láncokat az iskola bejárati ajtajáról.

We got the lightbulbs replaced,

kicseréltettük a villanykörtéket,

and we cleaned every classroom to its core,

kitakarítottunk minden osztálytermet az utolsó szögig,

recycling every, every textbook that was not needed,

újrahasznosítottunk minden, minden tankönyvet, amire már nem volt szükség,

and discarded thousands of old materials and furniture.

régi anyagok és bútorok ezreit dobtuk ki.

We used two dumpsters per day.

Naponta két szemetes konténert raktunk tele.

And, of course, of course,

És természetesen, természetesen,

we tackled the big stuff,

megbirkóztunk nagy dolgokkal,

like rehauling the entire school budget

mint a teljes iskolai költségvetés újratervezése, így a forrásokat

so that we can reallocate funds to have more teachers and support staff.

átcsoportosíthatunk át több tanár és kisegítő személyzet foglalkoztatására.

We rebuilt the entire school day schedule from scratch

Újraterveztük az egész éves órabeosztási tervet a nulláról indulva,

to add a variety of start and end times,

és belevettünk eltérő kezdési és befejezési időpontokat,

remediation, honors courses,

kármentesítési, kitüntetési folyamatokat,

extracurricular activities, and counseling,

tanórán kívüli tevékenységeket és tanácsadásokat,

all during the school day.

mindezt tanítási napokon.

All during the school day.

Mindezt tanítási napokon!

We created a deployment plan

Létrehoztunk egy fejlesztési tervet,

that specified where every single support person and police officer would be

ami meghatározta minden egyes támogató személy,

és rendőr tartózkodási helyét a nap minden percére,

every minute of the day,

and we monitored at every second of the day,

és ellenőriztük a nap minden egyes másodpercében,

and, our best invention ever,

és a valaha volt legjobb találmányunk az volt,

we devised a schoolwide discipline program

hogy kidolgoztunk egy iskolai házirend programot

titled "Non-negotiables."

"Zéró tolerancia" címmel.

It was a behavior system --

Ez egy viselkedési rendszer volt --

designed to promote positive behavior at all times.

amit a mindenkori helyes viselkedés elősegítésére terveztünk.

Az eredmények?

The results?

Strawberry Mansion was removed from the Persistently Dangerous List

A Strawberry Mansion lekerült az "Állandóan Veszélyes Listáról"

our first year after being --

egy év után --

(Applause) --

(Taps) --

after being on the Persistently Dangerous List for five consecutive years.

azután, hogy öt egymást követő évben a listán volt.

Leaders make the impossible possible.

A vezetők megvalósították a lehetetlent.

That brings me to my second slogan:

Ez hozta a második jelmondatomat:

So what? Now what?

Na és? Akkor most mi legyen?

(Laughter)

(Nevetés)

(Applause)

(Taps)

When we looked at the data,

Amikor megnéztük az adatokat,

and we met with the staff,

és találkoztunk a munkatársainkkal,

there were many excuses

rengeteg kifogás volt arra,

for why Strawberry Mansion was low-performing and persistently dangerous.

hogy miért volt a Strawberry Mansion gyengén teljesítő és állandóan veszélyes.

They said that only 68 percent of the kids come to school on a regular basis,

Azt mondták, hogy a a gyerekeknek csak a 68%-a járt rendszeresen iskolába,

100%-uk szegénységben él,

100 percent of them live in poverty,

only one percent of the parents participate,

a szülőknek csak az 1%-a vállal közreműködést,

many of the children

sok gyermek

come from incarceration and single-parent homes,

érkezik javítóintézetekből és egyszülős családokból.

39 percent of the students have special needs,

A diákok 39 %-a speciális oktatást igényel

and the state data revealed

és országos adatok kimutatták,

that six percent of the students were proficient in algebra,

hogy a diákok 6 százaléka volt jártas az algebrában,

and 10 were proficient in literature.

és 10%-a az irodalomban.

After they got through telling us all the stories

Miután túlestek azon, hogy elpanaszolhatták az összes sztorit arról,

of how awful the conditions and the children were,

hogy milyen szörnyűek a körülmények és a gyerekek,

I looked at them,

rájuk néztem,

and I said, "So what. Now what?

és azt mondtam: "És akkor mi van? Most mi legyen?"

És most akkor mit fogunk MI tenni ez ügyben?!

What are we gonna do about it?"

(Applause)

(Taps)

Eliminating excuses at every turn became my primary responsibility.

Az egymást követő kifogások kivédése az elsődleges feladatommá vált.

We addressed every one of those excuses

Minden egyes kifogást elővettünk,

through a mandatory professional development,

egy kötelező szakmai fejlesztés segítségével,

paving the way for intense focus on teaching and learning.

utat nyitva ezzel a tanításra és tanulásra való összpontosításnak.

Sok megfigyelés után,

After many observations,

what we determined was that teachers knew what to teach

megállapítottuk, hogy a tanárok tudják, hogy mit kell tanítaniuk,

but they did not know how to teach

de azt nem, hogyan kell tanítani

ilyen sok gyereket, ilyen áttekinthetetlenül sok képességgel.

so many children with so many vast abilities.

So, we developed a lesson delivery model for instruction

Így kifejlesztettünk egy előadói modellt a tanításhoz,

that focused on small group instruction,

ami kis létszámú csoportok oktatására összpontosított,

making it possible for all the students to get their individual needs met

lehetőséget adva minden tanuló számára, hogy az egyéni szükségletei teljesüljenek

in the classroom.

az osztályteremben.

The results?

Az eredmények?

After one year, state data revealed

Egy év után az állami adatok kimutatták,

that our scores have grown by 171 percent in Algebra

hogy a pontjaink 171%-kal nőttek az algebrában

és 107%-kal az irodalomban.

and 107 percent in literature.

(Applause)

(Taps)

We have a very long way to go,

Nagyon hosszú út vár ránk,

egy nagyon hosszú út,

a very long way to go,

but we now approach every obstacle with a "So What. Now What?" attitude.

de mostantól minden akadályhoz egy "Na és? Most mi legyen?"-nel közelítünk.

And that brings me to my third and final slogan.

És ez hozza el a harmadik és utolsó jelmondatomat.

(Laughter)

(Nevetés)

If nobody told you they loved you today,

Ha senki nem mondaná számodra, hogy ők szeretnek téged ma,

you remember I do, and I always will.

te emlékszel, hogy én szeretlek, és mindig foglak szeretni.

My students have problems:

A diákjaimnak problémáik vannak:

social, emotional and economic problems

olyan társadalmi, érzelmi és anyagi problémáik

you could never imagine.

amilyeneket el se tudtok képzelni.

Some of them are parents themselves,

Néhányan maguk is szülők,

and some are completely alone.

néhányan pedig teljesen egyedül élnek.

If someone asked me my real secret

Ha valaki megkérdezné, hogy mi az én valódi titkom,

for how I truly keep Strawberry Mansion moving forward,

hogy valójában hogyan tudom a Strawberry Mansiont előre lendíteni az úton,

I would have to say that I love my students

azt kellene mondanom, hogy szeretem a diákjaimat

and I believe in their possibilities

és hiszek a lehetőségeikben

unconditionally.

feltétlenül.

When I look at them,

Amikor rájuk nézek,

I can only see what they can become,

csak azt látom, mivé válhatnak,

and that is because I am one of them.

és ennek az az oka, hogy egy vagyok közülük.

I grew up poor in North Philadelphia too.

Én is szegényen nőttem fel Észak-Philadelphiában.

I know what it feels like to go to a school that's not a school.

Tudom, milyen érzés egy olyan iskolába járni, ami nem is iskola.

I know what it feels like to wonder

Tudom, milyen érzés azon tűnődni,

if there's ever going to be any way out of poverty.

hogy vajon lesz-e módom valaha is kitörni a szegénységből.

But because of my amazing mother,

De csodálatos édesanyámnak hála,

I got the ability to dream

megkaptam a képességet arra, hogy álmodni tudjak

despite the poverty that surrounded me.

a szegénység ellenére is, ami körülvett.

So --

Így --

(Applause) --

(Taps)

if I'm going to push my students

ha közben fogok járni a diákjaim érdekében,

toward their dream and their purpose in life,

hogy megvalósítsák az álmaikat és céljaikat a való világban.

I've got to get to know who they are.

meg kell tudnom, hogy kik ők.

Ehhez időt kell töltenem velük,

So I have to spend time with them,

so I manage the lunchroom every day.

így minden nap én irányítom a menzát.

(Laughter)

(Nevetés)

And while I'm there,

És miközben ott vagyok,

I talk to them about deeply personal things,

mély, személyes dolgokról beszélgetek velük

and when it's their birthday,

és a születésnapjukon

I sing "Happy Birthday"

eléneklem a "Boldog szülinapot"

even though I cannot sing at all.

annak ellenére, hogy nem igazán tudok énekelni.

(Nevetés)

(Laughter)

Gyakran megkérdezem őket,

I often ask them,

"Why do you want me to sing when I cannot sing at all?"

hogy "Miért akarjátok, hogy énekeljek, mikor nem igazán tudok énekelni?"

(Laughter)

(Nevetés)

And they respond by saying,

És ők azt válaszolják erre, hogy:

"Because we like feeling special."

"Mert szeretünk különlegesek lenni."

We hold monthly town hall meetings

Havonta hívunk össze tanácskozást,

to listen to their concerns,

hogy meghallgassuk a gondjaikat,

to find out what is on their minds.

és rájöjjünk, hogy mi jár a fejükben.

They ask us questions like, "Why do we have to follow rules?"

Olyan kérdéseket tesznek fel nekünk, mint: "Miért kell követnünk a szabályokat?"

"Why are there so many consequences?"

"Miért van olyan sok következmény?"

"Why can't we just do what we want to do?"

"Miért nem csinálhatjuk csak azt, amit akarunk?"

(Nevetés)

(Laughter)

They ask, and I answer each question honestly,

Ők kérdeznek és én nyíltan megválaszolok minden kérdést,

and this exchange in listening helps to clear up any misconceptions.

és egymás meghallgatása segít a félreértéseket tisztázni.

Every moment is a teachable moment.

Minden egyes pillanat tanulságos.

My reward,

Az én jutalmam,

my reward

az én jutalmam

for being non-negotiable in my rules and consequences

a szabályaim és a következmények következetes betartatásáért,

is their earned respect.

a tőlük kiérdemelt tisztelet.

I insist on it,

Ragaszkodom ezekhez

and because of this, we can accomplish things together.

és emiatt képesek vagyunk együtt megvalósítani dolgokat.

They are clear about my expectations for them,

Tisztában vannak azzal, hogy mik az elvárásaim feléjük,

és én minden nap megismétlem azokat az elvárásokat a hangosbemondó rendszerben.

and I repeat those expectations every day over the P.A. system.

I remind them --

Emlékeztetem őket --

(Laughter)

(Nevetés)

I remind them of those core values

Emlékeztetem őket azokra az alapértékekre,

of focus, tradition, excellence,

amelyekre összpontosítanunk kell : a hagyományokra, a kiválóságra,

integrity and perseverance,

a becsületességre és az állhatatosságra,

and I remind them every day

és emlékeztetem őket minden nap

how education can truly change their lives.

hogy a tanulás az, ami igazán meg tudja változtatni az életüket.

And I end every announcement the same:

És mindig ugyanúgy fejezem be a közleményemet:

"If nobody told you they loved you today,

"Ha senki nem mondja, hogy szeret titeket ma,

you remember I do,

emlékezzetek, hogy én igen,

and I always will."

és mindig foglak."

Ashley's words

Ashley szavai

of "Miss, Miss,

"Kisasszony, kisasszony,

this is not a school,"

ez nem egy iskola,"

is forever etched in my mind.

örökre az emlékezetembe vésődött.

If we are truly going to make real progress

Ha valóban igazi előrelépést akarunk tenni

in addressing poverty,

a szegénységet megcélozva,

then we have to make sure

akkor biztosítanunk kell,

that every school that serves children in poverty

hogy minden iskola, amely szegény gyerekeket szolgál

is a real school,

igazi iskola legyen,

a school, a school --

egy iskola, egy iskola --

(Applause) --

(Taps) --

a school that provides them with knowledge

egy iskola, amely tudást adja meg számukra

and mental training to navigate the world around them.

és mentális edzést a környező világban való tájékozódáshoz.

I do not know all the answers,

Nem tudom mindenre a választ,

but what I do know is for those of us who are privileged

de azt tudom, hogy a közülünk azoknak, akik megkapják azt a kiváltságot,

and have the responsibility of leading a school that serves children in poverty,

hogy egy szegénységben élő gyerekeknek létesült iskola vezetéséért felelősek,

we must truly lead,

nekünk, muszáj valóban vezetnünk,

and when we are faced with unbelievable challenges,

és amikor elképzelhetetlen kihívásokkal szembesülünk

we must stop and ask ourselves, "So what. Now what?

meg kell állnunk és megkérdeznünk magunktól, "Na és?! Most hogy legyen?"

What are we going to do about it?"

Mit teszünk mi ezügyben?"

És ahogy vezetünk,

And as we lead,

we must never forget

soha nem szabad elfelejtenünk,

that every single one of our students

hogy minden egyes diákunk

is just a child,

csak egy gyermek,

often scared by what the world tells them they should be,

gyakran megijednek attól,

amit a világ mond nekik, hogy milyennek kellene lenniük,

and no matter what the rest of the world tells them they should be,

és mindegy, mit sugalmaz akár az egész világ nekik,

hogy milyennek kéne lenniük,

we should always provide them with hope,

nekünk mindig reményt kell adnunk nekik,

our undivided attention,

osztatlan figyelmünkkel,

unwavering belief in their potential,

tehetségükben való megingathatatlan hitünkkel,

consistent expectations,

következetes elvárásainkkal,

and we must tell them often,

és gyakran kell mondanunk nekik,

if nobody told them they loved them today,

hogy ha ma még senki nem mondta volna nekik, hogy szereti őket,

remember we do, and we always will.

emlékezzenek arra, hogy mi igen, és fogjuk is mindig.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)

Thank you, Jesus.

Köszönöm, Jézus.