A better way to talk about love | Mandy Len Catron

Translator: Leslie Gauthier Reviewer: Camille Martínez

Fordító: Kinga Balla Lektor: Reka Lorinczy

OK, so today I want to talk about how we talk about love.

Rendben, szóval ma arról beszélnék, ahogy a szerelemről beszélünk.

And specifically,

Legfőképpen pedig

I want to talk about what's wrong with how we talk about love.

arról beszélnék, hogy mi a gond azzal, ahogy a szerelemről beszélünk.

Most of us will probably fall in love a few times

Legtöbbünk valószínűleg jópárszor lesz szerelmes

élete során,

over the course of our lives,

and in the English language, this metaphor, falling,

és az angol nyelvben az "esés" metaforáját

is really the main way that we talk about that experience.

használjuk leggyakrabban az élmény leírására.

I don't know about you,

Nem tudom, ti hogy vagytok vele,

but when I conceptualize this metaphor,

de én, mikor ezt a metaforát hallom,

what I picture is straight out of a cartoon --

egy rajzfilmjelenetet képzelek el,

amint egy ember

like there's a man,

he's walking down the sidewalk,

gyanútlanul sétál a járdán,

egyszer csak meglepetésszerűen beleesik a csatornába,

without realizing it, he crosses over an open manhole,

and he just plummets into the sewer below.

melynek nyitva hagyták a fedelét.

And I picture it this way because falling is not jumping.

Azért képzelem el így, mert az esés nem ugrás.

Falling is accidental,

Az esés véletlen,

it's uncontrollable.

irányíthatatlan.

It's something that happens to us without our consent.

A jóváhagyásunk nélkül történik.

And this --

És bizony

this is the main way we talk about starting a new relationship.

legtöbbször így beszélünk egy új kapcsolatról is.

I am a writer and I'm also an English teacher,

Író vagyok és irodalomtanár,

vagyis a szavakból élek.

which means I think about words for a living.

You could say that I get paid to argue that the language we use matters,

Mondhatnánk úgy is, hogy azért fizetnek, hogy bebizonyítsam: számít a nyelv.

and I would like to argue that many of the metaphors we use

Szeretném bebizonyítani,

hogy a szerelem jellemezésére használt metaforák

to talk about love --

maybe even most of them --

túlnyomó része

are a problem.

problémás.

So, in love, we fall.

Tehát a szerelembe esünk.

We're struck.

Lesújt ránk.

We are crushed.

Összetör.

We swoon.

Elalélunk.

We burn with passion.

Égünk a vágytól.

Love makes us crazy,

A szerelem megőrjít,

and it makes us sick.

megbetegít minket.

Our hearts ache,

A szívünk fáj,

and then they break.

utána meg összetörik.

So our metaphors equate the experience of loving someone

Metaforáink a szerelem élményét az erőszakkal vagy a betegséggel

to extreme violence or illness.

teszik egyenlővé.

(Nevetés)

(Laughter)

Ezt teszik.

They do.

And they position us as the victims

Minket pedig áldozatként állítanak be,

of unforeseen and totally unavoidable circumstances.

akik az előre nem látott, elkerülhetetlen következményektől szenvednek.

My favorite one of these is "smitten,"

A kedvencem a "szerelemmel sújtva",

which is the past participle of the word "smite."

ami a "sújt", ige határozói igeneve.

És ha kinyitunk egy szótárat...

And if you look this word up in the dictionary --

(Laughter)

(Nevetés)

you will see that it can be defined as both "grievous affliction,"

azt látjuk, hogy jelenthet "súlyos megpróbáltatás"-t

and, "to be very much in love."

és "nagy szerelmet" is.

I tend to associate the word "smite" with a very particular context,

Hajlok arra, hogy a "sújt" igét összefüggésbe hozzam

egy sajátos szöveggel: az Ótestamentummal.

which is the Old Testament.

In the Book of Exodus alone, there are 16 references to smiting,

Csak a Kivonulás könyvében 16 utalást találunk a lesújtásra,

which is the word that the Bible uses for the vengeance of an angry God.

mellyel a Bibliában a dühös Isten bosszújára utalnak.

(Nevetés)

(Laughter)

Here we are using the same word to talk about love

Itt ugyanazt a szót használjuk a szerelem leírására,

that we use to explain a plague of locusts.

mint amivel a sáskajárás mibenlétét jellemezzük.

(Nevetés)

(Laughter)

Hát nem?

Right?

So, how did this happen?

Szóval, hogy is történt ez?

How have we come to associate love with great pain and suffering?

Miért kezdtük el a szerelmet a fájdalommal és a nagy szenvedéssel azonosítani?

And why do we talk about this ostensibly good experience

És miért beszélünk úgy erről a látszólag jó élményről,

as if we are victims?

mintha az áldozatai lennénk?

These are difficult questions,

Ezek nehéz kérdések,

but I have some theories.

de nekem van pár elméletem.

And to think this through,

És az átgondolásukhoz

I want to focus on one metaphor in particular,

egy jellemző metaforára szeretnék koncentrálni,

which is the idea of love as madness.

mely szerint a szerelem őrültség.

Amikor először kezdtem kutatni a romantikus szerelmet,

When I first started researching romantic love,

I found these madness metaphors everywhere.

mindenhol az őrültség metaforáiba botlottam.

The history of Western culture

A nyugati kultúra történetének nyelve

is full of language that equates love to mental illness.

a szerelmet a szellemi korlátoltsággal teszi egyenlővé.

These are just a few examples.

Csak néhány példa:

William Shakespeare:

William Shakespeare:

"Love is merely a madness,"

"A szerelem merő bolondság."

from "As You Like It."

az "Ahogy tetszik" szerint.

Friedrich Nietzsche:

Friedrich Nietzsche:

"There is always some madness in love."

"A szerelemben mindig van valamennyi őrület."

"Got me looking, got me looking so crazy in love -- "

"Olyan őrülettel nézek szembe a szerelemben -- "

(Laughter)

(Nevetés)

from the great philosopher, Beyoncé Knowles.

a nagy filozófus, Beyoncé Knowles szavai.

(Nevetés)

(Laughter)

Életemben először húsz évesen lettem szerelmes,

I fell in love for the first time when I was 20,

and it was a pretty turbulent relationship right from the start.

és a kapcsolat az elejétől fogva eléggé viharos volt.

And it was long distance for the first couple of years,

Plusz, az első pár évben távkapcsolatként működött,

so for me that meant very high highs and very low lows.

így én nagyon nagyon jó és rettentően rossz pillanatok közt ingáztam.

I can remember one moment in particular.

Egy jelenetre különösen jól emlékszem.

I was sitting on a bed in a hostel in South America,

Egy dél-amerikai szálló egyik szobájának ágyán ültem,

and I was watching the person I love walk out the door.

és figyeltem, ahogy a szeretett személy épp kisétál az ajtón.

Késő volt,

And it was late,

it was nearly midnight,

majdnem éjfél,

korábban összevesztünk a vacsoránál,

we'd gotten into an argument over dinner,

és mikor visszamentünk a szobánkba,

and when we got back to our room,

ő bedobálta a cuccait egy táskába és kiviharzott.

he threw his things in the bag and stormed out.

Bár arra már nem emlékszem, miről is vitatkoztunk,

While I can no longer remember what that argument was about,

I very clearly remember how I felt watching him leave.

arra nagyon is emlékszem, mit éreztem, mikor láttam őt elmenni.

22 éves voltam, először jártam fejlődő országban,

I was 22, it was my first time in the developing world,

and I was totally alone.

és teljesen egyedül voltam.

I had another week until my flight home,

Még egy teljes hetem volt a hazaútig,

and I knew the name of the town that I was in,

tudtam a város nevét, ahol megszálltunk,

and the name of the city that I needed to get to to fly out,

és annak a városnak a nevét, ahonnan majd a repülőm hazaindul,

but I had no idea how to get around.

de fogalmam sem volt, hogy közlekedjek.

I had no guidebook and very little money,

Nem volt útikönyvem és pénzem is alig,

és nem beszéltem spanyolul.

and I spoke no Spanish.

Someone more adventurous than me

Egy kalandvágyóbb személy

might have seen this as a moment of opportunity,

ezt lehetőségként is felfoghatta volna,

de én ledermedtem.

but I just froze.

I just sat there.

Csak ültem ott.

And then I burst into tears.

Aztán zokogni kezdtem.

But despite my panic,

De a pánik ellenére

some small voice in my head thought,

egy kis hang a fejemben azt mondta,

"Wow. That was dramatic.

"Hű. Ez drámai volt.

I must really be doing this love thing right."

Úgy tűnik, jó vagyok ebben a szerelem-dologban."

(Laughter)

(Nevetés)

Because some part of me wanted to feel miserable in love.

Mert egy részem a nyomort is érezni akarta a szerelemben.

And it sounds so strange to me now, but at 22,

És bár ez most furcsának hangzik számomra, de 22 évesen

I longed to have dramatic experiences,

drámai élményekre vágytam,

and in that moment, I was irrational and furious and devastated,

és abban a pillanatban irracionális, mérges és feldúlt voltam,

és furcsamód

and weirdly enough,

I thought that this somehow legitimized the feelings I had

úgy gondoltam, ez igazolja azokat az érzéset,

for the guy who had just left me.

melyeket a fiú iránt tápláltam.

Azt hiszem, egy bizonyos szinten őrültnek is akartam érzeni magam,

I think on some level I wanted to feel a little bit crazy,

because I thought that that was how love worked.

mert úgy hittem, így működik a szerelem.

Ezen nem kéne meglepődnöm,

This really should not be surprising,

considering that according to Wikipedia,

hiszen a Wikipédia szerint

there are eight films,

nyolc film,

14 songs,

tizennégy dal,

two albums and one novel with the title "Crazy Love."

két album és egy regény létezik "Őrült szerelem" címmel.

About half an hour later, he came back to our room.

Félórával később a fiú visszajött a szobába.

We made up.

Kibékültünk.

Még egy, többnyire boldog hetet töltöttünk együtt utazgatva.

We spent another mostly happy week traveling together.

Aztán, mikor hazaértem,

And then, when I got home,

I thought, "That was so terrible and so great.

azt gondoltam: "Ez olyan szörnyű és olyan jó volt.

This must be a real romance."

Biztos igaz szerelem."

Az első szerelemtől elvártam, hogy őrületnek érezhessem,

I expected my first love to feel like madness,

and of course, it met that expectation very well.

és persze meg is felelt az elvárásnak.

But loving someone like that --

De az, hogy így szerettem -

as if my entire well-being depended on him loving me back --

hogy a jól-létem teljes mértékben az érzelem viszonzásán alapult -

was not very good for me

nem volt jó se nekem,

or for him.

se neki.

But I suspect this experience of love is not that unusual.

De felteszem, hogy így találkozni a szerelemmel nem szokatlan.

Legtöbbünk tényleg kicsit őrültnek érzi magát az első időszakban.

Most of us do feel a bit mad in the early stages of romantic love.

In fact, there is research to confirm that this is somewhat normal,

Valójában még tudományos kutatás is megerősíti, hogy ez szinte normális,

because, neurochemically speaking,

mert kémiai szinten

romantic love and mental illness are not that easily distinguished.

a szerelmet és az őrületet nehéz megkülönböztetni.

Ez a valóság.

This is true.

This study from 1999 used blood tests

Ez az 1999-es kutatás vérképeket használt,

to confirm that the serotonin levels of the newly in love

hogy bizonyítsa: a friss szerelmesek szerotonin szintje

very closely resembled the serotonin levels

nagyon hasonló volt azoknak a szintjéhez,

of people who had been diagnosed with obsessive-compulsive disorder.

akiket rögeszmés-kényszeres személyiségzavarral diagnosztizáltak.

(Nevetés)

(Laughter)

Igen, az alacsony szerotonin szintet

Yes, and low levels of serotonin

are also associated with seasonal affective disorder

pedig a szezonálisan jelentkező mániás pszichózishoz és a

and depression.

depresszióhoz kötik.

So there is some evidence

Tehát van rá bizonyíték,

that love is associated with changes to our moods and our behaviors.

hogy a szerelmet a hangulat és a viselkedés megváltozásához kötjük.

And there are other studies to confirm

És más tanulmányok is megerősítik,

that most relationships begin this way.

hogy a legtöbb kapcsolat így kezdődik.

Researchers believe that the low levels of serotonin

A kutatók szerint az alacsony szerotoninszint

is correlated with obsessive thinking about the object of love,

összefügg a szerelem tárgyával kapcsolatos megszállott gondolatokkal,

which is like this feeling that someone has set up camp in your brain.

ami olyan, mintha valaki tábort vert volna az agyunkban.

And most of us feel this way when we first fall in love.

A többség így érez, mikor először lesz szerelmes.

But the good news is, it doesn't always last that long --

De a jó hír, hogy ez nem mindig tart sokáig -

általában pár hónaptól pár évig terjed.

usually from a few months to a couple of years.

When I got back from my trip to South America,

Mikor visszajöttem dél-amerikai utamról,

I spent a lot of time alone in my room,

sok időt töltöttem egyedül a szobámban,

checking my email,

az e-mailjeimet nézegetve,

várva, hogy hírt kapok a szeretett fiútól.

desperate to hear from the guy I loved.

I decided that if my friends could not understand my grievous affliction,

Úgy döntöttem, hogy ha a barátaim nem tudják megérteni beteges ragaszkodásomat,

then I did not need their friendship.

akkor nem is kell a barátságuk.

So I stopped hanging out with most of them.

Így már nem jártam el velük.

And it was probably the most unhappy year of my life.

És ez valószínűleg életem egyik legboldogtalanabb éve volt.

De azt hiszem, szinte kötelességként éltem meg a szomorkodást,

But I think I felt like it was my job to be miserable,

because if I could be miserable,

mert ha rosszul éreztem magam,

then I would prove how much I loved him.

akkor bizonyítottam a szerelmemet.

And if I could prove it,

És ha bizonyítani tudtam,

then we would have to end up together eventually.

akkor előbb-utóbb biztos, hogy egymás mellett kötünk ki.

Ez az igazi őrület,

This is the real madness,

hiszen nincs univerzális szabály,

because there is no cosmic rule

that says that great suffering equals great reward,

mely előírja, hogy a sok szenvedésért nagy jutalom jár,

but we talk about love as if this is true.

de a szerelemben mintha mégis szabályként kezelnénk.

Our experiences of love are both biological and cultural.

Szerelemmel kapcsolatos élményeink a biológián és a kultúrán alapulnak.

Our biology tells us that love is good

A biológia azt sugallja, a szerelem jó,

by activating these reward circuits in our brain,

hiszen a kémiai jutalom szétárad az agyunkban,

and it tells us that love is painful when, after a fight or a breakup,

és azt is sugallja, hogy fájdalmas, mikor egy veszekedés, szakítás után

megvonja tőlünk ezt a doppingot.

that neurochemical reward is withdrawn.

Igazából - és ezt talán már hallották -

And in fact -- and maybe you've heard this --

neurochemically speaking,

a kémiai folyamatok szintjén

going through a breakup is a lot like going through cocaine withdrawal,

egy szakítás nagyban hasonlít a kokainmegvonás tüneteihez,

which I find reassuring.

ami nekem elég biztatóan hangzik.

(Laughter)

(Nevetés)

És persze itt a kultúra, ami nyelvezetével

And then our culture uses language

to shape and reinforce these ideas about love.

tovább formálja és erősíti a szerelemről alkotott képet.

In this case, we're talking about metaphors about pain

Emiatt a fájdalom, a függés,

and addiction and madness.

az őrület metaforáit használjuk.

It's kind of an interesting feedback loop.

Ez egy érdekes körforgás.

Love is powerful and at times painful,

A szerelem erős és néha fájdalmas is,

and we express this in our words and stories,

és ezt szavakban és történetekben fejezzük ki,

but then our words and stories prime us

de szavaink és történeteink miatt

to expect love to be powerful and painful.

el is várjuk, hogy erős és fájdalmas érzés legyen.

What's interesting to me is that all of this happens

Számomra érdekes, hogy mindez egy olyan kultúrában történik,

mely az egész életre szóló monogámiát pártolja.

in a culture that values lifelong monogamy.

It seems like we want it both ways:

Mintha mindkét végletet akarnánk:

we want love to feel like madness,

azt akarjuk, hogy a szerelem legyen őrült,

and we want it to last an entire lifetime.

de tartson egész életünkben.

That sounds terrible.

Ami szörnyen hangzik.

(Nevetés)

(Laughter)

To reconcile this,

Ennek megoldásaként

we need to either change our culture or change our expectations.

vagy a kultúránkon, vagy az elvárásainkon kell változtatnunk.

So, imagine if we were all less passive in love.

Képzeljük el, milyen lenne, ha kicsit kevésbé passzívan állnánk ehhez.

If we were more assertive, more open-minded, more generous

Ha asszertívabbak, nyitottabbak, nagylelkűbbek lennénk,

and instead of falling in love,

és ahelyett, hogy "beleesnénk" valakibe,

inkább "belépnénk" egy kapcsolatba.

we stepped into love.

I know that this is asking a lot,

Tudom, hogy sokat kérek,

de igazából nem én vagyok az első, aki ezt javasolja.

but I'm not actually the first person to suggest this.

"Metaforák melyekkel együtt élünk" című könyvükben

In their book, "Metaphors We Live By,"

linguists Mark Johnson and George Lakoff suggest a really interesting solution

a nyelvész Mark Johnson és George Lakoff érdekes megoldást kínál

to this dilemma,

erre a problémára,

which is to change our metaphors.

nevezetesen metaforáink megváltoztatását.

They argue that metaphors really do shape the way we experience the world,

Szerintük a metaforák ténylegesen hatással vannak arra, ahogy a világot érzékeljük,

és még jövőbeni tetteinket is képesek befolyásolni,

and that they can even act as a guide for future actions,

like self-fulfilling prophecies.

lásd az önbeteljesítő jóslatokat.

Johnson and Lakoff suggest a new metaphor for love:

Johnson és Lakoff új hasonlatot kínál a szerelem megértéséhez:

love as a collaborative work of art.

egy közös művészi alkotáshoz hasonlítják.

I really like this way of thinking about love.

Számomra ez egy nagyon szimpatikus megközelítés.

A nyelvészek szerint a metaforák okozatokkal rendelkeznek,

Linguists talk about metaphors as having entailments,

which is essentially a way of considering all the implications of,

ami lényegében a metafora által ébresztett asszociációk

or ideas contained within, a given metaphor.

és gondolatok összességének figyelembevételét jelenti.

And Johnson and Lakoff talk about everything

Johnson és Lakoff mindenre kitérnek,

that collaborating on a work of art entails:

ami egy művészi munka alkotásához szükséges:

effort, compromise, patience, shared goals.

erőfeszítés, kompromisszum, türelem, közös célok.

These ideas align nicely with our cultural investment

Ezek a fogalmak szépen beleillenek abba a kulturális rendszerbe,

in long-term romantic commitment,

amit egy hosszútávú kapcsolat feltételez,

but they also work well for other kinds of relationships --

de más kapcsolatoknál is remekül működnek,

legyen az rövidtávú, alkalmi, többpartnerű, nem monogám, aszexuális,

short-term, casual, polyamorous, non-monogamous, asexual --

because this metaphor brings much more complex ideas

hiszen ez a metafora sokkal összetettebb gondolatokat ébreszt

to the experience of loving someone.

a szerelem tapasztalásáról.

So if love is a collaborative work of art,

Tehát ha a szerelem egy közös művészi alkotás,

akkor a szerelem egy esztétikai élmény.

then love is an aesthetic experience.

Love is unpredictable,

A szerelem megjósolhatatlan,

a szerelem kreatív,

love is creative,

love requires communication and discipline,

a szerelem kommunikációt és fegyelmet kíván,

frusztráló és érzelmileg kimerítő.

it is frustrating and emotionally demanding.

And love involves both joy and pain.

És benne van az öröm és a fájdalom is.

Ultimately, each experience of love is different.

Végeredményben minden szerelem élménye más.

When I was younger,

Mikor fiatalabb voltam

it never occurred to me that I was allowed to demand more from love,

soha nem merült fel bennem, hogy többet kérhetnék a szerelemtől,

hogy nem muszáj akármit elfogadnom, amit a szerelem felkínál nekem.

that I didn't have to just accept whatever love offered.

When 14-year-old Juliet first meets --

Mikor a 14 éves Júlia először találkozik...

Vagy mikor a 14 éves Júlia nem lehet együtt Rómeóval,

or, when 14-year-old Juliet cannot be with Romeo,

akivel négy napja találkozott,

whom she has met four days ago,

she does not feel disappointed or angsty.

nem csalódottnak vagy szomorúnak érzi magát.

Mit is csinál?

Where is she?

She wants to die.

Meg akar halni.

Right?

Igaz?

És emlékeztetőül, a darabnak ezen a pontján,

And just as a refresher, at this point in the play,

act three of five,

a harmadik felvonásban,

Romeo is not dead.

Rómeó nem halott.

He's alive,

Életben van,

egészséges,

he's healthy,

he's just been banished from the city.

csak száműzték a városból.

I understand that 16th-century Verona is unlike contemporary North America,

Értem én, hogy a 16. századi Verona nem azonos napjaink Észak-Amerikájával,

and yet when I first read this play,

de mikor először olvastam ezt a darabot,

also at age 14,

szintén 14 évesen,

Juliet's suffering made sense to me.

értettem Júlia szenvedését.

Reframing love as something I get to create with someone I admire,

A szerelem átformálása olyan dologgá, amit én teremthetek azzal, akit csodálok,

rather than something that just happens to me

ahelyett, hogy csak úgy megtörténne velem,

mindenféle befolyás vagy jóváhagyás nélkül,

without my control or consent,

is empowering.

felszabadító.

It's still hard.

De attól még nehéz.

Love still feels totally maddening and crushing some days,

A szerelem még így is lehet őrjítő és lesújtó néha,

and when I feel really frustrated,

és mikor nagyon bosszús vagyok,

emlékeztetnek kell magam:

I have to remind myself:

my job in this relationship is to talk to my partner

az én dolgom ebben a kapcsolatban, hogy beszéljek a partneremmel arról

about what I want to make together.

mit szeretnék vele megteremteni.

This isn't easy, either.

És ez sem könnyű.

But it's just so much better than the alternative,

De sokkal jobb, mint az alternatíva,

which is that thing that feels like madness.

amit őrületként érzékelünk.

This version of love is not about winning or losing someone's affection.

A szerelem eme változata nem arról szól, hogy elnyerjük vagy elveszítjük a másikat.

Instead, it requires that you trust your partner

Inkább azt követeli meg, hogy bízzunk a partnerünkben,

and talk about things when trusting feels difficult,

és beszéljünk vele akkor is, mikor a bizalom nehéznek tűnik,

which sounds so simple,

ami nagyon egyszerűnek hangzik,

but is actually a kind of revolutionary, radical act.

de valójában forradalmi, radikális tett.

Azért ilyen, mert abbahagyhatjuk a saját magunkról való gondolkodást,

This is because you get to stop thinking about yourself

and what you're gaining or losing in your relationship,

és hogy mit nyerünk vagy vesztünk a kapcsolatban.

and you get to start thinking about what you have to offer.

Ehelyett arra gondolunk, hogy mit tudunk felkínálni.

This version of love allows us to say things like,

Ebben a változatban mondhatjuk:

"Hey, we're not very good collaborators. Maybe this isn't for us."

"Figyelj, nem nagyon tudunk együttműködni. Talán ez mégse lesz jó így."

Or, "That relationship was shorter than I had planned,

Vagy, "Ez a kapcsolat rövidebb volt, mint ahogy elterveztem,

but it was still kind of beautiful."

de attól még szép volt."

The beautiful thing about the collaborative work of art

A közös művészi alkotásban az a szép,

is that it will not paint or draw or sculpt itself.

hogy nem magát fogja lefesteni, lerajzolni vagy megformázni.

A szerelem eme változata megengedi, hogy mi döntsünk el, hogy néz ki.

This version of love allows us to decide what it looks like.

Köszönöm.

Thank you.

(Applause)

(Taps)