Georgette Mulheir: The tragedy of orphanages

Fordító: Maria Ruzsane Cseresnyes Lektor: Orsolya Szemere

Across Europe and Central Asia,

Európa-, és Közép-Ázsia-szerte

approximately one million children live in large

közel 1 millió gyermek él nagy,

residential institutions, usually known as orphanages.

bentlakásos intézetekben, amelyek árvaház néven ismertek.

Most people imagine orphanages as a benign environment

Az emberek többsége ezeket az árvaházakat amolyan jóságos környezetnek képzeli,

that care for children.

ahol gondoskodnak a gyerekekről.

Others know more about the living conditions there,

Mások többet tudnak ugyan az itteni életkörülményekről,

but still think they're a necessary evil.

de mégis úgy gondolnak rájuk, mint szükséges rosszra.

After all, where else would we put all of those children

Végül is hová máshová tudnák tenni azokat a gyerekeket,

who don't have any parents?

akiknek nincsenek szüleik?

But 60 years of research has demonstrated

De 60 évnyi kutatómunka megmutatta,

that separating children from their families

hogy a gyerekek családjuktól való elválasztása

and placing them in large institutions

és nagy intézetekben való elhelyezése,

seriously harms their health and development,

súlyosan károsítja őket egészségileg és fejlődésükben,

and this is particularly true for young babies.

és ez különöesen igaz a csecsemőkre.

As we know, babies are born

Tudjuk, hogy a gyerekeknek születésükre

without their full muscle development,

nem fejlődik még ki a teljes izomzatuk,

and that includes the brain.

és ez igaz az agyukra is.

During the first three years of life, the brain grows

Az első három év végére éri el az agy a teljes tömegét,

to its full size, with most of that growth taking place

úgy, hogy a növekedés nagy része az élet első hat

in the first six months. The brain develops

hónapjára esik. Az agy az átélt tapasztalatok

in response to experience and to stimulation.

és ingerek hatására fejlődik.

Every time a young baby learns something new --

Minden egyes alkalommal, amikor valami újat tanul a baba --

to focus its eyes,

fókuszálni a szemét,

to mimic a movement or a facial expression,

utánozni egy mozdulatot vagy egy arckifejezést,

to pick something up, to form a word or to sit up --

felvenni valamit, egy szót megformálni vagy felülni --

new synaptic connections are being built in the brain.

egy új szinaptikus kapcsolatok épülnek ki az agyban.

New parents are astonished by the rapidity of this learning.

Az újdonsült szülőket ámulatba ejti ennek a tanulási folyamatnak a gyorsasága.

They are quite rightly amazed and delighted by their children's cleverness.

Jogosan csodálják és élvezik gyermekeik okosságát.

They communicate their delight to their children,

Kifejezik efeletti örömüket gyermeküknek,

who respond with smiles,

aki mosollyal válaszol,

and a desire to achieve more and to learn more.

és azzal, hogy egyre többet akar elérni és tanulni.

This forming of the powerful attachment between child and parent

Ez a gyermek és szülő közt kialakult erős kötődés

provides the building blocks for physical, social,

építőelemként szolgál a pszichikai, szociális,

language, cognitive and psychomotor development.

nyelvi, kognitív és pszichomotoros fejlődés számára.

It is the model for all future relationships with friends,

Minden későbbi kapcsolatnak ez a mintája: barátokkal,

with partners and with their own children.

partnerekkel, és a saját gyerekeikkel.

It happens so naturally in most families

A családok többségében ez annyira természetes módon zajlik,

that we don't even notice it. Most of us are unaware

hogy többnyire észre sem veszük. Többségünk nincs is tudatában,

of its importance to human development and, by extension,

hogy mennyire fontos ez az emberi fejlődésre nézve,

to the development of a healthy society.

következésképp az egészséges társadalom fejlődésére nézve is.

And it's only when it goes wrong that we start to realize

Csak amikor baj van, akkor kezdjük felismerni,

the importance of families to children.

hogy mennyire fontos a család a gyermek számára.

In August, 1993, I had my first opportunity to witness

1993 augusztusában voltam először szemtanúja,

on a massive scale the impact on children

hogy milyen hatással van tömeges méretekben a gyerekre

of institutionalization and the absence of parenting.

az intézeti elhelyezés és a szülői gondoskodás hiánya.

Those of us who remember the newspaper reports

Azok, akik emlékeznek közülünk az 1989-es romániai

that came out of Romania after the 1989 revolution

forradalomról szóló tudósításokra, felidézhetik,

will recall the horrors of the conditions in some of those institutions.

hogy az ilyen intézmények némelyikében milyen szörnyű állapotok uralkodtak.

I was asked to help the director of a large institution to

Az volt a feladatom, hogy segítsem az egyik nagy intézet igazgatóját abban,

help prevent the separation of children from their families.

hogy megelőzzük a gyerekek elszakítását családjuktól.

Housing 550 babies, this was Ceausescu's show orphanage,

550 csecsemő volt itt elhelyezve, Ceausescu minta-árvaháza volt,

and so I'd been told the conditions were much better.

így -- ahogyan mondták nekem -- itt sokkal jobbak voltak a feltételek.

Having worked with lots of young children, I expected

Mivel korábban már sok kisgyerekkel dolgoztam, azt vártam

the institution to be a riot of noise,

hogy az intézetben óriási lárma lesz,

but it was as silent as a convent.

de helyette olyan csend volt, akár egy kolostorban.

It was hard to believe there were any children there at all,

Alig volt hihető, hogy volt ott akár egyetlen gyerek is,

yet the director showed me into room after room,

még akkor is, amikor az igazgató egymás után megmutatta nekem a szobákat,

each containing row upon row of cots,

mindegyikben kiságy kiságy hátán,

in each of which lay a child staring into space.

és minden ágyban egy-egy gyermek, a semmibe meredve.

In a room of 40 newborns, not one of them was crying.

40 újszülött egy szobában, és senki sem sír.

Yet I could see soiled nappies, and I could see

Láttam mocskos pelenkákat, láthattam,

that some of the children were distressed,

hogy néhányan szenvednek a gyerekek közül,

but the only noise was a low, continuous moan.

de az egyetlen zaj egy állandó, halk nyöszörgés volt.

The head nurse told me proudly,

A főnővér büszkén mondta,

"You see, our children are very well-behaved."

"Látja, milyen jólneveltek a gyerekeink?!"

Over the next few days, I began to realize

A következő néhány napban kezdtem felfogni,

that this quietness was not exceptional.

hogy az a csend nem kivételes alkalom volt.

The newly admitted babies would cry for the first few hours,

A frissen érkezett gyerekek az első néhány órában sírtak ugyan,

but their demands were not met, and so eventually

de igényeik nem lettek kielégítve, így végül megtanulták,

they learned not to bother. Within a few days,

hogy ne háborogjanak. Néhány napon belül

they were listless, lethargic, and staring into space

közömbössé, letargikussá váltak és csak bámultak a semmibe,

like all the others.

ahogy a többiek is.

Over the years, many people and news reports

Az évek során sok ember és újságcikk

have blamed the personnel in the institutions

az intézet személyzetét hibáztatta azokért az ártalmakért,

for the harm caused to the children, but often, one member

amelyeket a gyerekek elszenvedtek, holott gyakran

of staff is caring for 10, 20, and even 40 children.

a személyzet egyetlen tagja 10, 20, vagy akár 40 gyereket gondoz.

Hence they have no option but to implement a regimented program.

Így nincs más lehetőségük, mint az előírt programot végrehajtani.

The children must be woken at 7 and fed at 7:30.

A gyerekeket 7-kor kell kelteni és 7:30-kor megetetni.

At 8, their nappies must be changed, so a staff member

8-kor kell pelenkát cserélni, így egy gondozónak

may have only 30 minutes to feed 10 or 20 children.

mindössze 30 perce van megetetni 10-20 gyereket.

If a child soils its nappy at 8:30, he will have to wait

Ha egy gyerek a pelenkába piszkít 8:30-kor, várnia kell

several hours before it can be changed again.

több órán keresztül, amíg újra tisztába teszik.

The child's daily contact with another human being

A gyerek napi kapcsolata egy másik emberi lénnyel lecsökken

is reduced to a few hurried minutes of feeding and changing,

mindössze az etetésre és a pelenkázásra szánt néhány rohanó percre,

and otherwise their only stimulation is the ceiling,

egyébként meg a plafon az egyetlen inger a számára,

the walls or the bars of their cots.

vagy a falak vagy a kiságy rácsa.

Since my first visit to Ceausescu's institution,

A Ceausescu-féle intézményben tett látogatásom óta

I've seen hundreds of such places across 18 countries,

ilyen helyek százait láttam 18 országban,

from the Czech Republic to Sudan.

a Cseh Köztársaságtól egészen Szudánig.

Across all of these diverse lands and cultures,

Ezekben az egymástól nagyon különböző országokban és kultúrákban

the institutions, and the child's journey through them,

mindenütt nyomasztóan hasonlóak az intézetek,

is depressingly similar.

és az is, ahogy a gyerekek sorsa alakul bennük.

Lack of stimulation often leads to self-stimulating behaviors

Az ingerszegény környezet gyakran vezet önstimuláló viselkedéshez,

like hand-flapping, rocking back and forth,

mint a kézfej rázása, a test előre-hátra ringatása,

or aggression, and in some institutions, psychiatric drugs

vagy agresszióhoz. Néhány intézményben pszichiátriai szereket

are used to control the behavior of these children,

használnak a gyerekeknél ezen viselkedésformák megakadályozására,

whilst in others, children are tied up to prevent them

míg másokban kikötik a gyerekeket,

from harming themselves or others.

hogy ne tehessenek kárt magukban vagy másokban.

These children are quickly labeled as having disabilities

Az ilyen gyerekeket gyorsan elkönyvelik fogyatékosként

and transferred to another institution for children with disabilities.

és átszállítják őket a fogyatékos gyerekek intézetébe.

Most of these children will never leave the institution again.

Az ilyen gyerekek többsége soha többé nem kerül ki onnan.

For those without disabilities, at age three,

Azokat, akik nem fogyatékosak, 3 éves korukban

they're transferred to another institution, and at age seven,

átviszik egy másik intézetbe, majd 7 éves korukban

to yet another. Segregated according to age and gender,

egy újabba. Elkülönítik őket életkoruk és a nemük szerint,

they are arbitrarily separated from their siblings,

önkényesen elválaszthatják őket a testvéreiktől,

often without even a chance to say goodbye.

sokszor még csak el sem köszönhetnek egymástól.

There's rarely enough to eat. They are often hungry.

Ritkán kapnak eleget enni. Gyakran éhesek.

The older children bully the little ones. They learn to

A nagyobb gyerekek terrorizálják a kisebbeket. Megtanulnak túlélni.

survive. They learn to defend themselves, or they go under.

Vagy megtanulják megvédeni magukat, vagy alulmaradnak.

When they leave the institution, they find it really difficult

Amikor elhagyják az intézetet, igen nehéznek találják

to cope and to integrate into society.

az alkalmazkodást és a társadalomba való beilleszkedést.

In Moldova, young women raised in institutions

Moldovában, az intézetben nevelkedett fiatal nők

are 10 times more likely to be trafficked than their peers,

tízszer nagyobb eséllyel válnak prostituáltá, mint kortársaik,

and a Russian study found that two years after leaving institutions,

és egy orosz tanulmány szerint két évvel az intézet elhagyása után

young adults, 20 percent of them had a criminal record,

a fiatal felnőttek 20 százaléka követett el bűncselekményt,

14 percent were involved in prostitution,

14 százaléka érintett lett a prostitúcióban,

and 10 percent had taken their own lives.

és 10 százaléka dobta el az életét.

But why are there so many orphans in Europe

De miért van ennyi árva Európában, mikor nem is volt

when there hasn't been a great deal of war or disaster in recent years?

olyan sok háború és katasztrófa az utóbbi években?

In fact, more than 95 percent of these children have living parents,

Valójában az ilyen a gyerekek 95%-ának legalább az egyik szülője él,

and societies tend to blame these parents

és a társadalom hajlamos a szülőket hibáztatni

for abandoning these children, but research shows that

e gyerekek eldobásáért, ám a kutatások azt mutatják,

most parents want their children, and that the primary drivers

hogy a szülők többsége akarja a gyerekét,

behind institutionalization

és hogy az intézebeadás legfőbb oka

are poverty, disability and ethnicity.

a szegénység, a fogyatékosság és a kisebbséghez tartozás.

Many countries have not developed inclusive schools,

Sok országban nem alakítottak ki befogadó iskolákat,

and so even children with a very mild disability

és így az enyhén fogyatékos gyerekek is

are sent away to a residential special school,

speciális bentlakásos iskolába kerülnek

at age six or seven.

hat vagy hét éves korukban.

The institution may be hundreds of miles away from the family home.

Az intézet akár több száz kilométerre is lehet a családi otthontól.

If the family's poor, they find it difficult to visit,

Ha a család szegény, gondot okoz számukra a látogatás,

and gradually the relationship breaks down.

és a kapcsolat lassanként megszakad.

Behind each of the million children in institutions,

Az intézményben élő gyerekek milliói esetében

there is usually a story of parents who are desperate

többnyire egyezik az elkeseredett szülők története,

and feel they've run out of options, like Natalia in Moldova,

akik úgy érzik, kifogytak a lehetőségekből, ahogy Natália is Moldovában,

who only had enough money to feed her baby,

akinek csak arra futja, hogy a csecsemőjét etesse,

and so had to send her older son to the institution;

és ezért kellett az idősebb fiát intézetbe küldenie;

or Desi, in Bulgaria, who looked after her four children

vagy mint Desi, Bulgáriában, aki négy gyermekét nevelte

at home until her husband died,

otthon, amíg a férje meg nem halt,

but then she had to go out to work full time,

de akkor el kellett menjen teljes állásba,

and with no support, felt she had no option

és úgy érezte, segítség hiányában nincs más választása,

but to place a child with disabilities in an institution;

mint hogy a fogyatékos gyerekét intézetbe adja;

or the countless young girls too terrified to tell their parents

vagy az a számtalan fiatal lány, akik féltek megmondani szüleiknek,

they're pregnant, who leave their babies in a hospital;

hogy terhesek, és akik a gyermeküket a kórházban hagyják;

or the new parents, the young couple who have

vagy azok az újdonsült szülők, az a fiatal pár,

just found out that their firstborn child has a disability,

akik épphogy rádöbbentek, hogy első gyermekük fogyatékos,

and instead of being provided with positive messages

és ahelyett, hogy az orvosok biztatták volna őket

about their child's potential, are told by the doctors,

gyerek esélyeit illetően, azt mondták nekik,

"Forget her, leave her in the institution,

"Felejtsék el a gyereket, hagyják az intézetben,

go home and make a healthy one."

menjenek haza, és csináljanak egy egészségeset."

This state of affairs is neither necessary nor is it inevitable.

A dolgoknak ilyetén alakulása se nem szükséges, se nem elkerülhetetlen.

Every child has the right to a family, deserves

Minden gyereknek joga van a családhoz,

and needs a family, and children are amazingly resilient.

megérdemli és szüksége van rá, és a gyerekek meglepően szívósak is!

We find that if we get them out of institutions and into loving

Azt találtuk, hogy ha idejében kikerülnek az intézetből

families early on, they recover their developmental delays,

egy szerető családhoz, leküzdik fejlődésbeli lemaradottságukat,

and go on to lead normal, happy lives.

és normális, boldog életet fognak élni.

It's also much cheaper to provide support to families

Sokkal kevesebbe kerül a családoknak támogatást nyújtani,

than it is to provide institutions.

mint intézeteket fenntartani!

One study suggests that a family support service

Egy tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a családtámogató szolgáltatás

costs 10 percent of an institutional placement,

az intézeti elhelyezésnek csupán 10 százalékába kerül,

whilst good quality foster care

míg a jó minőségű nevelőszülői ellátás

costs usually about 30 percent.

általában mintegy 30 százalékába.

If we spend less on these children but on the right services,

Ha kevesebbet költünk ezekre a gyerekekre, de a megfelelő szolgáltatásokra,

we can take the savings and reinvest them in high quality

akkor a megtakarítást befektethetjük a különleges ápolást igénylő

residential care for those few children with extremely complex needs.

gyermekek jó minőségű bentlakásos ellátására.

Across Europe, a movement is growing to shift the focus

Európa-szerte kezd erősödni egy mozgalom, annak érdekében, hogy a hangsúlyt áthelyezzék,

and transfer the resources from large institutions

és a forrásokat a gyenge színvonalú ellátást nyújtó nagy intézetektől

that provide poor quality care to community-based services

átcsoportosítsák a közösségi alapú szolgáltatásokra,

that protect children from harm and allow them to develop

amelyek megvédik a gyerekeket az ártalmaktól és lehetővé teszik

to their full potential. When I first started to work in Romania

képességeik kiteljesedését. Amikor először kezdtem dolgozni Romániában

nearly 20 years ago, there were 200,000 children living

közel 20 éve, akkor 200 000 gyerek élt

in institutions, and more entering every day.

intézetekben, és naponta érkeztek újak.

Now, there are less than 10,000, and

Jelenleg 10 000-nél kevesebben vannak,

family support services are provided across the country.

és országszerte léteznek a családsegítő szolgálatok.

In Moldova, despite extreme poverty and the terrible effects

Moldáviában, az óriási szegénység és az általános

of the global financial crisis, the numbers of children

gazdasági válság ellenére az intézetekben lévő

in institutions has reduced by more than 50 percent

gyermekek száma több, mint 50 százalékkal csökkent

in the last five years, and the resources are being

az elmúlt 5 évben, és a forrásokat átcsoportosítják

redistributed to family support services and inclusive schools.

a családsegítő szolgálatokhoz és a befogadó iskolákhoz.

Many countries have developed national action plans for change.

Sok ország cselekvési tervet dolgozott ki az átalakításhoz.

The European Commission and other major donors

Az Európai Bizottság és más nagyobb adományozók

are finding ways to divert money from institutions

találnak módot arra, hogy az intézetektől a családok megsegítésére

towards family support, empowering communities

csoportosítsák át a pénzt, feljogosítva a közösségeket,

to look after their own children.

hogy saját gyerekeiket gondozhassák.

But there is still much to be done to end the systematic

De még mindig sok a teendő, ha véget akarunk vetni

institutionalization of children.

a gyerekek rendszeres intézetbeadásának.

Awareness-raising is required at every level of society.

A tudatosság szintjét a társadalom minden rétegében emelni kell.

People need to know the harm that institutions cause to children,

Az embereknek meg kell tudniuk, hogy az intézetek milyen károsak a gyerekekre,

and the better alternatives that exist.

és megismerniük a létező jobb megoldásokat.

If we know people who are planning to support orphanages,

Ha ismerünk olyan személyeket, akik támogatni akarják az árvaházakat,

we should convince them to support family services instead.

akkor meg kell győznünk őket, hogy helyettük a családsegítő szolgálatokat támogassák.

Together, this is the one form of child abuse

Összefogva a gyerekkínzásnak ezt a formáját

that we could eradicate in our lifetime.

felszámolhatnánk még a mi életünkben!

Thank you. (Applause)

Köszönöm. (Taps)

(Applause)

(Taps)