Robert Gupta: Between music and medicine

Translator: Joseph Geni Reviewer: Morton Bast

Fordító: Emil-Lorant Cocian Lektor: Anna Patai

(Music)

(Hegedűszó)

(Applause)

(Taps)

Thank you very much. (Applause)

Nagyon köszönöm!

Thank you. It's a distinct privilege to be here.

Nagy megtiszteltetés számomra hogy itt lehetek.

A few weeks ago, I saw a video on YouTube

Pár hete láttam egy videót a YouTube-on

of Congresswoman Gabrielle Giffords

Gabrielle Giffords képviselőnőről.

at the early stages of her recovery

A film egy szörnyű lőtt seb

from one of those awful bullets.

utáni felépülését mutatta be.

This one entered her left hemisphere, and

Az egyik golyó a bal agyféltekét érte

knocked out her Broca's area, the speech center of her brain.

ami tönkretette a Broca-területét, az agya beszédközpontját.

And in this session, Gabby's working with a speech therapist,

A videón Gabbyval épp egy logopédus foglalkozik.

and she's struggling to produce

Gabby a legegyszerűbb szavak kiejtésével küszködik,

some of the most basic words, and you can see her

egyre elkeseredettebben,

growing more and more devastated, until she ultimately

míg végül könnyekben tör ki.

breaks down into sobbing tears, and she starts sobbing

És csak sír, szótlanul

wordlessly into the arms of her therapist.

a logopédus karjaiban.

And after a few moments, her therapist tries a new tack,

Nem sokkal ezután a logopédus módszert vált

and they start singing together,

és elkezdenek közösen énekelni.

and Gabby starts to sing through her tears,

Gabby könnyeivel küzdve énekel

and you can hear her clearly able to enunciate

de hallhatóan tisztán ejti ki

the words to a song that describe the way she feels,

a dal szövegét, ami kifejezi, hogy mit érez.

and she sings, in one descending scale, she sings,

És egy lefelé ereszkedő dallammal énekli:

"Let it shine, let it shine, let it shine."

"Let it shine, let it shine, let it shine."

And it's a very powerful and poignant reminder of how

Csodás és magával ragadó példa ez arra,

the beauty of music has the ability to speak

hogyan képes a zene kifejezni mindazt,

where words fail, in this case literally speak.

amit szavakkal nem tudunk elmondani.

Seeing this video of Gabby Giffords reminded me

Gabby Giffords videója eszembe juttatta

of the work of Dr. Gottfried Schlaug,

Dr. Gottfired Schlaug munkásságát.

one of the preeminent neuroscientists studying music and the brain at Harvard,

Schlaug egy a kiváló harvardi, a zene és agy kapcsolatát tanulmányozó ideggyógyászok közül.

and Schlaug is a proponent of a therapy called

Nagy támogatója a Zenei Intonációs Terápiának,

Melodic Intonation Therapy, which has become very popular in music therapy now.

ami nagyon népszerű technikává vált a zeneterápiában.

Schlaug found that his stroke victims who were aphasic,

A beszédzavaros szélütéses betegeinél azt tapasztalta,

could not form sentences of three- or four-word sentences,

hogy bár három-négy szavas mondatokat nem képesek alkotni,

but they could still sing the lyrics to a song,

mégis el tudnak énekelni dalszövegeket,

whether it was "Happy Birthday To You"

legyen az a "Boldog születésnapot"

or their favorite song by the Eagles or the Rolling Stones.

vagy a kedvenc daluk az Eagles-től vagy a Rolling Stones-tól.

And after 70 hours of intensive singing lessons,

70 óra intenzív énekóra után rájött,

he found that the music was able to literally rewire

hogy a zene szó szerint átdrótozta a betegei agyát

the brains of his patients and create a homologous

és létrehozott egy homológ

speech center in their right hemisphere

beszédközpontot a jobb agyféltekén,

to compensate for the left hemisphere's damage.

hogy ellensúlyozza a bal agyfélteke károsodását.

When I was 17, I visited Dr. Schlaug's lab, and in one afternoon

17 éves koromban meglátogattam Dr. Schlaug laborját,

he walked me through some of the leading research

és az egyik délután megmutatott néhány vezető kutatást

on music and the brain -- how musicians had

az agy és zene kapcsolatáról -- hogy a zenészeknek

fundamentally different brain structure than non-musicians,

alapjaiban másfajta az agyszerkezetük, mint a nem zenész társaiknak,

how music, and listening to music,

hogy a zene és a zenehallgatás

could just light up the entire brain, from

mozgósítani tudja az egész agyat

our prefrontal cortex all the way back to our cerebellum,

az elülső agykérgünktől a kisagyig,

how music was becoming a neuropsychiatric modality

hogy elkezdték a zenét alkalmazni

to help children with autism, to help people struggling

az autista gyermekek gyógyításában, a stressz,

with stress and anxiety and depression,

a szorongás és a depresszió oldására,

how deeply Parkinsonian patients would find that their tremor

hogy a zene csillapította a Parkinson-kóros

and their gait would steady when they listened to music,

betegek remegését és stabilizálta a járásukat,

and how late-stage Alzheimer's patients, whose dementia

és hogy a késői stádiumú Alzheimer-kórosok, akiknél

was so far progressed that they could no longer recognize

már annyira előrehaladott volt a betegség, hogy a

their family, could still pick out a tune by Chopin

családtagjaikat sem ismerték fel, a gyermekkorukban

at the piano that they had learned when they were children.

hallott Chopin dallamot gond nélkül elzongorázták.

But I had an ulterior motive of visiting Gottfried Schlaug,

Azonban volt egy titkolt szándékom is, amiért

and it was this: that I was at a crossroads in my life,

felkerestem Schlaugot. Válaszút előtt álltam,

trying to choose between music and medicine.

nem tudtam dönteni a zene és az orvoslás között.

I had just completed my undergraduate, and I was working

Épp végeztem az egyetemen, Dennis Selkoe laborjában

as a research assistant at the lab of Dennis Selkoe,

dolgoztam, mint kutatási asszisztens,

studying Parkinson's disease at Harvard, and I had fallen

a Parkinson-kórt kutattam a Harvardon és beleszerettem

in love with neuroscience. I wanted to become a surgeon.

az ideggyógyászatba. Sebész akartam lenni.

I wanted to become a doctor like Paul Farmer or Rick Hodes,

Orvos akartam lenni, mint Paul Farmer vagy Rick Hodes,

these kind of fearless men who go into places like Haiti or Ethiopia

akik olyan helyeken dolgoznak, mint Haiti és Etiópia,

and work with AIDS patients with multidrug-resistant

és több gyógyszernek ellenálló gümőkóros AIDS betegekkel dolgoznak,

tuberculosis, or with children with disfiguring cancers.

és gyerekekkel, akiket eltorzított a rák.

I wanted to become that kind of Red Cross doctor,

Ilyen vöröskeresztes, Orvosok Határok Nélkül

that doctor without borders.

doktor szerettem volna lenni.

On the other hand, I had played the violin my entire life.

Másrészt viszont egész életemben hegedültem.

Music for me was more than a passion. It was obsession.

A zene nem csak szenvedély volt, inkább megszállottság.

It was oxygen. I was lucky enough to have studied

Maga az oxigén. Szerencsém volt a manhattani

at the Juilliard School in Manhattan, and to have played

Juilliardon tanulni, és Zubin Methával és az Izraeli

my debut with Zubin Mehta and the Israeli philharmonic orchestra in Tel Aviv,

Filharmonikusokkal játszani debütáló fellépésemen Tel Avivban.

and it turned out that Gottfried Schlaug

Kiderült, hogy Gottfied Schlaug

had studied as an organist at the Vienna Conservatory,

orgonát tanult a Bécsi Konzervatóriumban,

but had given up his love for music to pursue a career

de feladta a zene iránti szerelmét az orvosi karrierért.

in medicine. And that afternoon, I had to ask him,

Azon a délutánon meg kellett kérdeznem tőle,

"How was it for you making that decision?"

hogy milyen érzés volt meghozni ezt a döntést.

And he said that there were still times when he wished

Azt mondta a mai napig vannak pillanatok, mikor

he could go back and play the organ the way he used to,

azt kívánja, bárcsak úgy tudna orgonálni, mint régen.

and that for me, medical school could wait,

Ekkor úgy éreztem, az orvosi megvár

but that the violin simply would not.

de a hegedülés nem.

And after two more years of studying music, I decided

Két év további zenetanulás után úgy döntöttem,

to shoot for the impossible before taking the MCAT

hogy megpróbálom a lehetetlent mielőtt felvételizem

and applying to medical school like a good Indian son

az orvosira, mint a jó indiai fiú aki a jövő

to become the next Dr. Gupta. (Laughter)

Dr. Guptája akar lenni. (Nevetés)

And I decided to shoot for the impossible and I took

Szóval belevágtam a lehetetlenbe és elmentem

an audition for the esteemed Los Angeles Philharmonic.

egy meghallgatásra a nagyra becsült Los Angleles-i Filharmonikusokhoz.

It was my first audition, and after three days of playing

Életem első meghallgatása volt és három nap próba után,

behind a screen in a trial week, I was offered the position.

amíg egy paraván mögött játszottam, felajánlották a helyet a zenekarban.

And it was a dream. It was a wild dream to perform

Ez volt az álmom. Egy nagy álmom volt, hogy egy

in an orchestra, to perform in the iconic Walt Disney Concert Hall

zenekarban játsszak, a Walt Disney hangversenyteremben,

in an orchestra conducted now by the famous Gustavo Dudamel,

a híres Gustavo Dudamel vezénylése alatt.

but much more importantly to me to be surrounded

De ami még fontosabb volt, hogy zenészekkel, mentorokkal

by musicians and mentors that became my new family,

legyek körülvéve, akik majd az új családom lettek,

my new musical home.

az új zenei otthonom.

But a year later, I met another musician who had also

Azonban egy évvel később találkoztam egy másik zenésszel,

studied at Juilliard, one who profoundly helped me

aki szintén a Juilliardon tanult. Ő segített megtalálnom

find my voice and shaped my identity as a musician.

a hangom, és kialakítanom zenészi identitásomat.

Nathaniel Ayers was a double bassist at Juilliard, but

Nathaniel Ayers nagybőgős volt a Julliardon, azonban

he suffered a series of psychotic episodes in his early 20s,

húszas éveinek elején egy sorozat pszichotikus epizódon esett át,

was treated with thorazine at Bellevue,

Thorazinnal kezelték a Bellevue-ben,

and ended up living homeless on the streets of Skid Row

és végül, 30 évvel később, hajléktalanná vált

in downtown Los Angeles 30 years later.

a Skid Row utcáin, Los Angeles belvárosában.

Nathaniel's story has become a beacon for homelessness

Nathaniel története jelzőfény lett a hajléktalansági és

and mental health advocacy throughout the United States,

pszichiátriai érdekvédelmi szervezetek számára szerte az Egyesült Államokban,

as told through the book and the movie "The Soloist,"

ahogy azt a „A szólista” című könyv és film bemutatta.

but I became his friend, and I became his violin teacher,

De mi meg is barátkoztunk, és a hegedű tanára lettem,

and I told him that wherever he had his violin,

azt mondtam neki, hogy bármikor, ha nála van a hegedűje,

and wherever I had mine, I would play a lesson with him.

és az enyém is nálam van, egy zeneórát fogok neki adni.

And on the many times I saw Nathaniel on Skid Row,

És a sok alkalommal, amikor Nathanielt láttam a Skid Row-n,

I witnessed how music was able to bring him back

tanúja voltam, hogy a zene vissza tudta hozni

from his very darkest moments, from what seemed to me

még a legsötétebb pillanataiból is, ami úgy tűnt nekem,

in my untrained eye to be

az én gyakorlatlan szememnek,

the beginnings of a schizophrenic episode.

hogy egy skizofrén epizód kezdetei voltak.

Playing for Nathaniel, the music took on a deeper meaning,

Amikor Nathanielnek játszottam a zene egy mélyebb jelentőséget kapott,

because now it was about communication,

mert ez már kommunikációról szólt,

a communication where words failed, a communication

a kommunikációról akkor, amikor a szavak cserbenhagynak,

of a message that went deeper than words, that registered

egy üzenetről, mely túlment a szavakon, amely

at a fundamentally primal level in Nathaniel's psyche,

egy alapvetően tudatalatti szinten érintette meg Nathaniel pszichéjét,

yet came as a true musical offering from me.

és ugyanakkor mint egy igazi zenei felkínálás jött tőlem.

I found myself growing outraged that someone

Egyre inkább felháborított, hogy egy olyan valaki,

like Nathaniel could have ever been homeless on Skid Row

mint Nathaniel, valaha is hajléktalanná válhatott a Skid Row-n

because of his mental illness, yet how many tens of thousands

a mentális betegsége miatt, mégis hány tízezren

of others there were out there on Skid Row alone

voltak még csak a Skid Row-n,

who had stories as tragic as his, but were never going to have a book or a movie

akinek a története ugyanolyan tragikus mint az övé, de se könyv, sem film

made about them that got them off the streets?

nem fog készülni róluk, hogy hajlékot adjon nekik?

And at the very core of this crisis of mine, I felt somehow

És e válság közepette úgy éreztem,

the life of music had chosen me, where somehow,

hogy valahogy a zene engem választott ki,

perhaps possibly in a very naive sense, I felt what Skid Row

talán egy nagyon naiv értelemben, úgy éreztem, hogy a Skid Row-nak

really needed was somebody like Paul Farmer

voltaképp egy olyas valakire volt szüksége, mint Paul Farmer

and not another classical musician playing on Bunker Hill.

és nem még egy klasszikus zenészre aki a a Bunker Hillen játszik.

But in the end, it was Nathaniel who showed me

Végső soron Nathaniel mutatta meg nekem,

that if I was truly passionate about change,

hogy ha igazán szenvedélyesen változtatni akarok valamin,

if I wanted to make a difference, I already had the perfect instrument to do it,

ha én akarom okozni a különbséget, már megvan a tökéletes eszközöm hozzá,

that music was the bridge that connected my world and his.

hogy a zene a híd, amely összeköti az ő világát az enyémmel.

There's a beautiful quote

Van egy nagyon szép idézet

by the Romantic German composer Robert Schumann,

Robert Schumanntól, a romantikus német zeneszerzőtől, mely így szól:

who said, "To send light into the darkness of men's hearts,

„Fényességet küldeni az emberi szív mélységébe:

such is the duty of the artist."

ez a művész hivatása.”

And this is a particularly poignant quote

És ez egy különösen megrendítő idézet,

because Schumann himself suffered from schizophrenia

mert maga Schumann is skizofréniában szenvedett,

and died in asylum.

és egy elmegyógyintézetben halt meg.

And inspired by what I learned from Nathaniel,

Megihletve attól, amit Nathanieltől tanultam,

I started an organization on Skid Row of musicians

megalapítottam a Skid Row-i zenészek

called Street Symphony, bringing the light of music

Street Symphony nevű zenekarát, mely a zene fényét hozza

into the very darkest places, performing

a legsötétebb zugokba, fellépve

for the homeless and mentally ill at shelters and clinics

a Skid Row-i menedékeken és klinikákon, hajléktalanok és elmebetegek előtt,

on Skid Row, performing for combat veterans

harcból visszatért, poszttraumás stressz zavarral küzdő

with post-traumatic stress disorder, and for the incarcerated

veteránok és fegyencek előtt,

and those labeled as criminally insane.

és olyanok előtt, akik büntetőjogilag elmebetegnek lettek nyilvánítva.

After one of our events at the Patton State Hospital

Egyik rendezvényünk után, a Patton Állami Kórházban

in San Bernardino, a woman walked up to us

San Bernardinóban egy nő jött oda hozzánk,

and she had tears streaming down her face,

könnyek folytak arcán,

and she had a palsy, she was shaking,

egy görcse volt és remegett,

and she had this gorgeous smile, and she said

de volt egy gyönyörű mosolya és azt mondta,

that she had never heard classical music before,

hogy még sosem hallott klasszikus zenét,

she didn't think she was going to like it, she had never

nem gondolta, hogy tetszeni fog, még sosem

heard a violin before, but that hearing this music was like hearing the sunshine,

hallott hegedűszót, de ez a zene olyan, mint a napsugár hangja,

and that nobody ever came to visit them, and that for the first time in six years,

és sosem jön senki meglátogatni őket, és amikor meghallott minket játszani,

when she heard us play, she stopped shaking without medication.

először hat év alatt, a remegése minden gyógyszer nélkül elmúlt.

Suddenly, what we're finding with these concerts,

Hirtelen rájöttünk ezeken a koncerteken,

away from the stage, away from the footlights, out

messze a színpadtól, a reflektorfénytől,

of the tuxedo tails, the musicians become the conduit

kibújva a szmokingból, hogy a muzsikusok lesznek

for delivering the tremendous therapeutic benefits

a közvetítői a zene elképesztő terápiás erejének

of music on the brain to an audience that would never

az agyra, egy olyan közösség előtt, amely sosem

have access to this room,

fogja betenni a lábát ebbe a terembe,

would never have access to the kind of music that we make.

sosem férhet hozzá a zenéhez, amit játszunk.

Just as medicine serves to heal more

Ahogy az orvostudomány feladata, hogy többet gyógyítson,

than the building blocks of the body alone,

mint csupán a test építőelemeit,

the power and beauty of music transcends the "E"

a zene ereje és szépsége túllép a mi szeretett

in the middle of our beloved acronym.

betűszónk középső „E” betűjén.

Music transcends the aesthetic beauty alone.

A zene túllép az esztétikai szépségen.

The synchrony of emotions that we experience when we

Az érzelmek egyidejűsége, amely

hear an opera by Wagner, or a symphony by Brahms,

egy Wagner-opera, vagy Brahms-szimfónia,

or chamber music by Beethoven, compels us to remember

vagy Beethoven kamarazenéje hallgatásakor tapasztalható, arra emlékeztet,

our shared, common humanity, the deeply communal

hogy van egy megosztott, közös emberségünk, egy összekapcsolt

connected consciousness, the empathic consciousness

közösségi tudatunk -- az empatikus tudat --

that neuropsychiatrist Iain McGilchrist says is hard-wired

amely, ahogy Iain McGilchrist pszichiáter mondja,

into our brain's right hemisphere.

erősen be van drótozva a jobb agyféltekébe.

And for those living in the most dehumanizing conditions

És azok részére, akik a legembertelenebb feltételek közt élnek,

of mental illness within homelessness

mentálisan betegek és hajléktalanok,

and incarceration, the music and the beauty of music

vagy börtönbe vannak zárva, a zene szépsége

offers a chance for them to transcend the world around them,

egy esélyt kínál, hogy felülemelkedjenek az őket körülvevő világon,

to remember that they still have the capacity to experience

hogy emlékeztesse őket, hogy még megvan a lehetőség

something beautiful and that humanity has not forgotten them.

valami szépet megélni, és hogy az emberiség nem felejtette el őket.

And the spark of that beauty, the spark of that humanity

E szépség és emberiesség szikrája,

transforms into hope,

reménnyé változik,

and we know, whether we choose the path of music

és tudjuk, akár a zene akár az orvostudomány útját választjuk,

or of medicine, that's the very first thing we must instill

hogy ez a legelső dolog, amit el kell ültetnünk

within our communities, within our audiences,

a közösségeinkben, a közönségünkben,

if we want to inspire healing from within.

ha azt akarjuk, hogy az öngyógyítást inspiráljuk.

I'd like to end with a quote by John Keats,

Egy John Keats-idézettel szeretném befejezni,

the Romantic English poet,

a romantikus angol költő

a very famous quote that I'm sure all of you know.

egy nagyon híres idézetével, melyet biztos, mindannyian ismernek.

Keats himself had also given up a career in medicine

Keats is egy orvosi karriert adott fel,

to pursue poetry, but he died when he was a year older than me.

hogy költő legyen, de meghalt, amikor csak egy évvel volt idősebb nálam.

And Keats said, "Beauty is truth, and truth beauty.

Így szól Keats: „A szépség igazság, az igazság szépség.

That is all ye know on Earth, and all ye need to know."

Ez minden, amit tudtok e földön és amit kell tudnotok.”

(Music)

(Hegedűszó)

(Applause)

(Taps)