Kelli Swazey: Life that doesn't end with death

Fordító: Andrea Kocsis Lektor: Anna Patai

I think it's safe to say

Azt hiszem biztosan állíthatom,

that all humans will be intimate with death

hogy minden ember szoros kapcsolatba kerül a halállal

at least once in their lives.

legalább egyszer az életben.

But what if that intimacy began

De mi lenne, ha ez a kapcsolat sokkal előbb kezdődne,

long before you faced your own transition

mint ahogy szembe kell néznünk a saját átlépésünkkel

from life into death?

az életből a halálba?

What would life be like

Milyen lenne az élet,

if the dead literally lived alongside you?

ha a holtak szó szerint mellettünk élnének?

In my husband's homeland

A férjem szülőhazájában

in the highlands of Sulawesi island

a Celebesz sziget felvidékén

in eastern Indonesia,

Kelet-Indonéziában

there is a community of people that experience death

létezik egy közösség, aminek tagjai a halált

not as a singular event

nem egyszeri eseményként élik át,

but as a gradual social process.

hanem mint egy fokozatos társadalmi folyamatot.

In Tana Toraja,

Tana Torajában

the most important social moments in people's lives,

a legfontosabb közösségi pillanatok az ember életében,

the focal points of social and cultural interaction

a társadalmi és kulturális interakciók fókuszpontjai

are not weddings or births or even family dinners,

nem az esküvők vagy gyermekek születése vagy éppen a családi vacsorák,

but funerals.

hanem a temetések.

So these funerals are characterized

Ezeket a temetéseket

by elaborate rituals

hosszas szertartások jellemzik

that tie people in a system of reciprocal debt

melyek a kölcsönös tartozás rendszerébe kötik az embereket

based on the amount of animals --

arra alapozva, hogy mennyi állatot --

pigs, chickens and, most importantly, water buffalo --

disznót, csirkét és ami a legfontosabb, vízibivalyt --

that are sacrificed and distributed

áldoznak fel és osztanak szét

in the name of the deceased.

az elhunyt nevében.

So this cultural complex surrounding death,

Szóval ez a kulturális összesség, ami körbeveszi a halált,

the ritual enactment of the end of life,

az élet végének szertartásos eljátszása

has made death the most visible

tette a halált a Toraja vidék legszembetűnőbb

and remarkable aspect of Toraja's landscape.

és legfigyelemreméltóbb aspektusává.

Lasting anywhere from a few days

Tarthatnak néhány napig

to a few weeks,

vagy akár néhány hétig,

funeral ceremonies are a raucous affair,

a temetési szertartások harsány események,

where commemorating someone who's died

ahol valaki haláláról való megemlékezés

is not so much a private sadness

nem annyira szomorú magánügy

but more of a publicly shared transition.

mint inkább egy a nyilvánossággal megosztott átmenet.

And it's a transition that's just as much

S ez az átmenet éppen annyira szól

about the identity of the living

az élők identitásáról, mint

as it is about remembrance of the dead.

az elhunytról való megemlékezésről.

So every year, thousands of visitors

Tehát minden évben több ezer látogató

come to Tana Toraja to see, as it were,

jön Tana Torajába, hogy lássa

this culture of death,

a halál kultúráját,

and for many people these grandiose ceremonies

és sokaknak ezek a grandiózus ceremóniák

and the length of the ceremonies

és azok időtartama

are somehow incommensurable

valahogy összeegyeztethetetlen

with the way that we face our own mortality in the West.

azzal, ahogy mi nézünk szembe a halállal nyugaton.

So even as we share death as a universal experience,

Annak ellenére, hogy a halált mindannyian megtapasztaljuk,

it's not experienced the same way the world over.

nem ugyanúgy éljük át a világ minden részén.

And as an anthropologist,

Antropológusként látom,

I see these differences in experience

hogy a különbségek, ahogy átéljük ezt

being rooted in the cultural and social world

a kulturális és társadalmi életben gyökereznek,

through which we define the phenomena around us.

amelyen keresztül meghatározzuk a jelenségeket körülöttünk.

So where we see an unquestionable reality,

Ahol mi egy megkérdőjelezhetetlen valóságot látunk,

death as an irrefutable biological condition,

a halált, mint egy visszafordíthatatlan biológiai állapotot,

Torajans see the expired corporeal form

addig a toraják a kimúlt testet úgy látják,

as part of a larger social genesis.

mint egy nagyobb társadalmi eredet részét.

So again, the physical cessation of life

Tehát, még egyszer, az élet fizikai megszűnése

is not the same as death.

nem egyenlő a halállal.

In fact, a member of society is only truly dead

Sőt, a társadalom egy tagja csak akkor halott igazán,

when the extended family can agree upon

amikor a tágabb család erről megegyezik

and marshal the resources necessary

és megszerzik a szükséges forrásokat,

to hold a funeral ceremony

hogy megtartsák a szertartást,

that is considered appropriate in terms of resources

ami megfelelőnek mondható

for the status of the deceased.

az elhunyt státuszára tekintve.

And this ceremony has to take place

S ennek a szertartásnak

in front of the eyes of the whole community

az egész közösség szeme előtt kell zajlania

with everyone's participation.

mindenki részvételével.

So after a person's physical death,

Tehát egy személy fizikai halála után

their body is placed in a special room

a test egy különleges szobába kerül

in the traditional residence, which is called the tongkonan.

a tradicionális lakhelyen, amit tongkonannak neveznek.

And the tongkonan is symbolic

A tongkonan

not only of the family's identity

nem csak a család identitását szimbolizálja,

but also of the human life cycle from birth to death.

hanem az életciklust is a születéstől a halálig.

So essentially, the shape of the building

Lényegében, az épület alakja,

that you're born into is the shape

amibe születnek az a szerkezeti

of the structure which carries you

forma, ami elvezet

to your ancestral resting place.

az ősi nyughelyre.

Until the funeral ceremony,

A temetési szertartásig,

which can be held years after a person's physical death,

ami akár évekkel a személy fizikai halála után is következhet,

the deceased is referred to as "to makala," a sick person,

az elhunytat ''to makala''-ként emlitik, ami beteg embert jelent

or "to mama," a person who is asleep,

vagy ''to mama''-ként, ami pedig alvó személy jelent

and they continue to be a member of the household.

és továbbra is a háztartás részeként tekintenek rá.

They are symbolically fed and cared for,

Szimbolikusan etetik és gondoskodnak róla,

and the family at this time

és a család ebben az időben

will begin a number of ritual injunctions,

számos rituális rendelkezésbe kezd,

which communicates to the wider community around them

ami azt az üzenet küldi a közösségnek, hogy

that one of their members is undergoing the transition

a család egyik tagja egy átmeneti állapotba lépett

from this life into the afterlife

e világi életéből a túlvilágiba,

known as Puya.

amit Puya-nak neveznek.

So I know what some of you must be thinking right now.

Tudom, most sokan mit gondolnak.

Is she really saying that these people live

Tényleg azt mondja, hogy ezek az emberek

with the bodies of their dead relatives?

a halott rokonaik testével élnek együtt?

And that's exactly what I'm saying.

És pontosan ezt mondom.

But instead of giving in to the sort of visceral reaction

De ahelyett, hogy megadnánk magunkat ennek a zsigeri reakciónak,

we have to this idea of proximity to bodies,

amit érzünk a hullák közelsége miatt,

proximity to death,

a halál közelsége miatt

or how this notion just does not fit

vagy amiatt hogy ez a fogalom mennyire nem

into our very biological or medical

illeszkedik bele a biológiai vagy orvosi

sort of definition of death,

definícióba a halálról, amivel mi rendelkezünk,

I like to think about what the Torajan way

szeretek arra gondolni, hogy mi az amit a toraják módja

of viewing death encompasses of the human experience

magába foglal a halál átélésével kapcsolatban,

that the medical definition leaves out.

amit az orvosi meghatározás kihagy.

I think that Torajans socially recognize

Úgy gondolom, a toraják társadalmilag elismerik

and culturally express

és kulturálisan kimutatják,

what many of us feel to be true

amit talán sokan igaznak érzünk

despite the widespread acceptance

a halál orvosbiológiai meghatározásának

of the biomedical definition of death,

széleskörű elfogadottsága ellenére.

and that is that our relationships with other humans,

Ez pedig az, hogy a kapcsolatunk más emberekkel,

their impact on our social reality,

az ő hatásuk a mi szociális valóságunkra

doesn't cease with the termination

nem szűnik meg

of the physical processes of the body,

a szervezet fizikai folyamatainak véget érésével.

that there's a period of transition

Van egy átmeneti periódus,

as the relationship between the living and the dead

ami közben az élők és holtak kapcsolata

is transformed but not ended.

átalakul, de nem ér véget.

So Torajans express this idea of this enduring relationship

Tehát a toraják úgy fejezik ki ezt a tartós kapcsolatot,

by lavishing love and attention

hogy elárasztják szeretettel és figyelemmel

on the most visible symbol of that relationship,

a kapcsolat legszembetűnőbb szimbólumát,

the human body.

az emberi testet.

So my husband has fond memories

A férjem kedves emlékeket őriz

of talking to and playing with

arról, hogy hogyan beszélt és játszott,

and generally being around his deceased grandfather,

és általában hogyan töltötte idejét az elhunyt nagyapjával,

and for him there is nothing unnatural about this.

és számára nincs ebben semmi természetellenes.

This is a natural part of the process

Ez egy természetes része a folyamatnak,

as the family comes to terms with the transition

ahogy a család feldolgozza az átmenetet

in their relationship to the deceased,

az elhunyttal való kapcsolatukban

and this is the transition from relating to the deceased

és ez az átmenet abból, hogy úgy viszonyulnak hozzá,

as a person who's living

mint egy élő személyhez

to relating to the deceased

abba, hogy az elhunytra úgy tekintenek,

as a person who's an ancestor.

mint egy felmenőre.

And here you can see these wooden effigies

Itt láthatják a fa képmását

of the ancestors,

az ősöknek,

so these are people who have already been buried,

ezeket az embereket már eltemették,

already had a funeral ceremony.

megtartották a temetési szertartást.

These are called tau tau.

Ezeket tau tau-nak nevezik.

So the funeral ceremony itself

Szóval a temetési szertartás magában

embodies this relational perspective on death.

a halál kapcsolati perspektíváját testesíti meg.

It ritualizes the impact of death on families

Szertartásossá teszi a hatást, ami a halál gyakorol

and communities.

családokra és közösségekre.

And it's also a moment of self-awareness.

Az öntudatosság pillanata is ez.

It's a moment when people think about who they are,

Egy pillanat, amikor az emberek elgondolkodnak azon, hogy kik ők,

their place in society,

hogy milyen helyet foglalnak el a társadalomban

and their role in the life cycle

és hogy mi a szerepük az életciklusban

in accordance with Torajan cosmology.

a toraja kozmológia szerint.

There's a saying in Toraja

Létezik egy szólás a toraja nyelven,

that all people will become grandparents,

miszerint minden ember nagyszülő lesz egyszer.

and what this means is that after death,

Ez azt jelenti, hogy a halál után

we all become part of the ancestral line

mind részei leszünk az ősök vonalának,

that anchors us between the past and the present

ami lehorgonyoz minket a múltban és a jelenben

and will define who our loved ones are into the future.

és meg fogja határozni kik lesznek a szeretteink a jövőben.

So essentially, we all become grandparents

Tehát lényegében, mi mind nagyszülei leszünk

to the generations of human children

az utánunk következő

that come after us.

gyermekek generációinak.

And this metaphor of membership

A tagságnak ez a metafórája

in the greater human family

a szélesebb családban az,

is the way that children also describe

amit a gyerekek úgy fogalmaznak meg,

the money that they invest

a pénz, amit befektetnek

in these sacrificial buffaloes

ezekbe az áldozati bivalyokba

that are thought to carry people's soul

amikről úgy gondolják, az emberek lelkét hordozza

from here to the afterlife,

innen a túlvilágra,

and children will explain

és a gyermekek úgy magyarázzák, hogy

that they will invest the money in this

azért fektetnek ebbe a pénzt,

because they want to repay their parents

mert vissza akarják fizetni a szüleiknek

the debt for all of the years their parents spent

az adósságot mindazokért az évekért, amit a szüleik

investing and caring for them.

beléjük fektettek és gondoskodtak róluk.

But the sacrifice of buffalo

De az áldozati bivaly

and the ritual display of wealth

és a gazdagság rituális bemutatása

also exhibits the status of the deceased,

az elhunyt társadalmi státuszát is jelzi

and, by extension, the deceased's family.

és ezzel együtt az ő családjáét is.

So at funerals, relationships are reconfirmed

A temetéseken tehát a kapcsolatok megerősödnek

but also transformed

de egyben át is alakulnak

in a ritual drama that highlights

egy rituális drámában, amely kiemeli

the most salient feature about death in this place:

a halál legfontosabb jellemzőjét:

its impact on life and the relationships of the living.

a hatását az élők életére és kapcsolataira.

So all of this focus on death

Mindez a halálra való összpontosítás

doesn't mean that Torajans don't aspire

nem azt jelenti, hogy a toraják nem vágynak

to the ideal of a long life.

hosszú életre.

They engage in many practices

Számos módszert gyakorolnak

thought to confer good health

melyekről úgy vélik segítik az egészség megtartását

and survival to an advanced age.

és hosszú életet eredményeznek.

But they don't put much stock

De nem tulajdonítanak nagy jelentőséget

in efforts to prolong life in the face of debilitating illness

azon erőfeszítéseknek, hogy meghosszabbítsák az életet, ha maradandó egészségkárosodással

or in old age.

vagy idős korral állnak szemben.

It's said in Toraja that everybody has

A toraják azt mondják, hogy mindenkinek

sort of a predetermined amount of life.

megvan az előremeghatározott élettartama.

It's called the sunga'.

Sunga-nak nevezik.

And like a thread, it should be allowed to unspool

Mint egy szál cérnának, az életnek is meg kell engedni, hogy

to its natural end.

elérje természetes végét.

So by having death as a part

Azzal, hogy a halál része

of the cultural and social fabric of life,

a kulturális és társadalmi életnek,

people's everyday decisions about their health

hatással van az emberek mindennapi döntéseire az egészségükkel és

and healthcare are affected.

az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatban.

The patriarch of my husband's maternal clan,

A pátriárka a férjem anyai ágáról,

Nenet Katcha,

Nenet Katcha,

is now approaching the age of 100, as far as we can tell.

a századik évéhez közeledik már amennyire azt meg tudjuk állapítani.

And there are increasing signs

Egyre több jel utal arra, hogy

that he is about to depart on his own journey for Puya.

nemsokára elindul saját útjára a Puya felé.

And his death will be greatly mourned.

Halálát nagy gyász fogja kísérni.

But I know that my husband's family

De tudom, hogy a férjem családja

looks forward to the moment

már várja a pillanatot,

when they can ritually display

amikor rituálisan mutathatják be

what his remarkable presence has meant to their lives,

milyen jelentős volt számukra az ő jelenléte az életükben,

when they can ritually recount

amikor a szertartás részeként visszaemlékezhetnek

his life's narrative,

az életére,

weaving his story

beleszőve az ő történetét

into the history of their community.

a közösség történelmébe.

His story is their story.

Az ő története az övéké is.

His funeral songs will sing them a song about themselves.

A temetésén elhangzó dalok önmagukról dalolnak majd nekik.

And it's a story that has no discernible beginning,

Ennek a történetnek nem ismert a kezdete

no foreseeable end.

és nincsen előrelátható vége sem.

It's a story that goes on

Ez a történet sokkal tovább folytatódik

long after his body no longer does.

még akkor is, mikor a teste már nem létezik.

People ask me if I'm frightened or repulsed

Gyakran kérdezik, hogy félek-e vagy irtózom-e

by participating in a culture

attól, hogy egy olyan kultúra részese vagyok,

where the physical manifestations of death

melyben a halál fizikai megnyilatkozása köszönt

greet us at every turn.

minden oldalról.

But I see something profoundly transformative

De én valami mélységesen átalakítót látok

in experiencing death as a social process

abban, hogy a halált társadalmi folyamatként élem át

and not just a biological one.

és nem csak biológiaiként.

In reality, the relationship between the living and the dead

Valójában az élők és holtak közti kapcsolatnak

has its own drama in the U.S. healthcare system,

megvan a maga drámája az amerikai egészségügyi rendszerben,

where decisions about how long to stretch

ahol a döntés, hogy meddig nyújtjuk

the thread of life are made based on our emotional

az élet fonalát attól függ, milyen érzelmi

and social ties with the people around us,

és társadalmi kötelék fűz minket az emberekhez körülöttünk

not just on medicine's ability to prolong life.

s nem csak az orvostudomány képességén az élet meghosszabítására.

We, like the Torajans,

Mi, akárcsak a toraják,

base our decisions about life

arra alapozzuk az életről hozott döntéseinket,

on the meanings and the definitions

hogy milyen jelentést és meghatározást

that we ascribe to death.

tulajdonítunk a halálnak.

So I'm not suggesting that anyone in this audience

Nem arra bíztatok bárkit a közönségből,

should run out and adopt the traditions

hogy menjen és vegye át

of the Torajans.

a toraják tradícióit.

It might be a little bit difficult

Talán egy kicsit nehézkes lenne

to put into play in the United States.

megvalósítani az Egyesült Államokban.

But I want to ask what we can gain

Azt akarom megkérdezni, hogy mit tanulhatunk abból,

from seeing physical death not only as a biological process

hogy a fizikai halált nem csak egy biológiai folyamatként látjuk,

but as part of the greater human story.

hanem egy nagyobb történet részeként.

What would it be like to look on

Milyen lenne szeretettel nézni

the expired human form with love

az elenyésző emberi alakra,

because it's so intimately a part of who we all are?

mert az annyira meghitten része annak, akik vagyunk?

If we could expand our definition of death

Ha ki tudnánk bővíteni a halálról alkotott definíciónkat

to encompass life,

belevéve az életet is,

we could experience death as part of life

a halált az élet részeként élhetnénk meg

and perhaps face death

és talán nem

with something other than fear.

félelemtől telve néznénk szembe a halállal.

Perhaps one of the answers to the challenges

Talán a megoldás arra a kihívásra, amivel az

that are facing the U.S. healthcare system,

amerikai egészségügyi rendszer néz szembe,

particularly in the end-of-life care,

a halál előtti gondozást kiemelve,

is as simple as a shift in perspective,

olyan egyszerű, mint a nézőpont megváltoztatása,

and the shift in perspective in this case

és a nézőpontváltás ebben az esetben

would be to look at the social life of every death.

az lenne, hogy figyelembe vennénk minden halál társadalmi életét.

It might help us recognize that the way we limit

Lehet segítene felismerni, hogy az, ahogy

our conversation about death

a beszélgetésünket a halálról

to something that's medical or biological

valami csupán orvosira vagy biológiaira korlátozzuk

is reflective of a larger culture that we all share

egy nagyobb kultúrát tükröz, amiben mindannyian osztozunk.

of avoiding death, being afraid of talking about it.

El akarjuk kerülni a halált és félünk beszélni róla.

If we could entertain and value

Ha elgondolkodnánk és megbecsülnénk

other kinds of knowledge about life,

más ismereteket az életről

including other definitions of death,

beleértve a halál más meghatározásait is,

it has the potential to change the discussions

meg van rá a lehetőség, hogy megváltoztassa a vitákat,

that we have about the end of life.

amiket az élet végéről folytatunk.

It could change the way that we die,

Megváltoztathatná azt, ahogy meghalunk,

but more importantly,

de ami még fontosabb, hogy

it could transform the way that we live.

megváltoztathatná azt, ahogy élünk.

(Applause)

(Taps)