Margaret Heffernan: The dangers of "willful blindness"

Fordító: Sándor Nagy Lektor: Medve Gyula

In the northwest corner of the United States,

Az USA északnyugati szegletében,

right up near the Canadian border,

a kanadai határ közelében,

there's a little town called Libby, Montana,

van egy kis montanai város, Libby.

and it's surrounded by pine trees and lakes

Fenyvesek és tavak veszik körül

and just amazing wildlife

fantasztikus élővilággal --

and these enormous trees that scream up into the sky.

a fák az eget súrolják.

And in there is a little town called Libby,

Ez a Libby nevű városka,

which I visited, which feels kind of lonely,

amelyben jártam, eléggé félreeső,

a little isolated.

egy kissé elszigetelt.

And in Libby, Montana, there's a rather unusual woman

Ebben a montanai Libbyben él egy különös asszony,

named Gayla Benefield.

akit Gayla Benefieldnek hívnak.

She always felt a little bit of an outsider,

Mindig is kívülállónak érezte magát egy kissé,

although she's been there almost all her life,

noha majdnem az egész életét ott töltötte el --

a woman of Russian extraction.

egy asszony, orosz gyökerekkel.

She told me when she went to school,

Elmondta, hogy az iskolában

she was the only girl who ever chose

ő volt az egyetlen lány, aki valaha is

to do mechanical drawing.

a műszaki rajzot választotta.

Later in life, she got a job going house to house

Később, felnőttként, abból élt, hogy házról házra járva

reading utility meters -- gas meters, electricity meters.

leolvasta a fogyasztásmérőket -- a gázt és a villanyt.

And she was doing the work in the middle of the day,

A munkáját nap közben végezte,

and one thing particularly caught her notice, which was,

és valami megragadta a figyelmét, nevezetesen az, hogy

in the middle of the day she met a lot of men

sok olyan férfit talált otthon fényes nappal,

who were at home, middle aged, late middle aged,

akik még csak középkorúak voltak vagy jó ötvenesek,

and a lot of them seemed to be on oxygen tanks.

és sokan közülük oxigénpalackból lélegeztek.

It struck her as strange.

Ezt nagyon különösnek találta.

Then, a few years later, her father died at the age of 59,

Aztán, pár évvel később, az apja meghalt -- 59 évesen,

five days before he was due to receive his pension.

öt nappal azelőtt, hogy megkapta volna a nyugdíját.

He'd been a miner.

Az apja bányász volt.

She thought he must just have been worn out by the work.

Arra gondolt, hogy bizonyára a nehéz munka őrölte fel.

But then a few years later, her mother died,

De aztán, néhány év múlva, az anyja is meghalt,

and that seemed stranger still,

amit még különösebbnek talált,

because her mother came from a long line of people

mert az anyja olyan családból származott, ahol a rokonok

who just seemed to live forever.

alig akartak meghalni.

In fact, Gayla's uncle is still alive to this day,

Ami azt illeti, Gayla nagybátyja a mai napig életben van,

and learning how to waltz.

és éppen keringőzni tanul.

It didn't make sense that Gayla's mother

Gaylának nem fért a fejébe, hogy halhatott meg az anyja

should die so young.

ilyen fiatalon.

It was an anomaly, and she kept puzzling over anomalies.

Ez anomália volt, és az anomáliák elgondolkoztatták.

And as she did, other ones came to mind.

Miközben ezen rágódott, további dolgok jutottak az eszébe.

She remembered, for example,

Például az, hogy

when her mother had broken a leg and went into the hospital,

amikor az anyjának eltört a lába, a kórházban

and she had a lot of x-rays,

sok röntgenfelvételt csináltak róla --

and two of them were leg x-rays, which made sense,

kettőt a lábáról, ami érthető volt,

but six of them were chest x-rays, which didn't.

de hat mellkasfelvétel volt, amit nem tudott a helyére tenni.

She puzzled and puzzled over every piece

Úgyhogy tovább törte a fejét

of her life and her parents' life,

a saját életén és a szüleién,

trying to understand what she was seeing.

s próbálta értelmezni a történéseket.

She thought about her town.

Elgondolkodott a városon is.

The town had a vermiculite mine in it.

A városban volt egy vermikulitbánya.

Vermiculite was used for soil conditioners,

A vermikulitot talajjavításra használták,

to make plants grow faster and better.

hogy jobban fejlődjenek a növények.

Vermiculite was used to insulate lofts,

A vermikulit jó hőszigetelő:

huge amounts of it put under the roof

hatalmas mennyiségben építették be a tetőkbe,

to keep houses warm during the long Montana winters.

hogy a házak tartsák a meleget a hosszú montanai telek során.

Vermiculite was in the playground.

Vermikulit volt a játszóterekben is.

It was in the football ground.

Volt a futballpálya talajában.

It was in the skating rink.

És volt a korcsolyapályán is.

What she didn't learn until she started working this problem

Miközben a problémán agyalt, megtudott valami fontosat:

is vermiculite is a very toxic form of asbestos.

a vermikulit egy nagyon toxikus fajtája az azbesztnek. [A fordító megjegyzése: A vermikulit ásvány nem azbesztféle, és nem is toxikus. A Libbyben bányászott vermikulit azonban toxikus azbesztszennyeződést is tartalmazott.]

When she figured out the puzzle,

Miután összerakosgatta a kirakós elemeit,

she started telling everyone she could

mindenkinek elmesélte,

what had happened, what had been done to her parents

mi történt a szüleivel

and to the people that she saw on oxygen tanks

és azokkal, akiket oxigénpalackkal látott,

at home in the afternoons.

amikor nap közben felkereste otthonaikat.

But she was really amazed.

És valami nagyon különöset tapasztalt.

She thought, when everybody knows, they'll want to do something,

Arra számított, hogy ha beavat másokat, mindenki tenni akar a baj ellen,

ám tudni sem akartak róla.

but actually nobody wanted to know.

In fact, she became so annoying

Ellenkezőleg: olyan bosszantónak érezték,

as she kept insisting on telling this story

hogy újra és újra előadja a meséjét

to her neighbors, to her friends, to other people in the community,

a szomszédainak, barátainak és a közösség többi tagjának,

hogy végül egy páran összeálltak,

that eventually a bunch of them got together

és lökhárító-matricát ragasztottak ki az autóikra,

and they made a bumper sticker,

which they proudly displayed on their cars, which said,

melyen büszkén hirdették:

"Yes, I'm from Libby, Montana,

"Igen: a montanai Libbyből vagyok,

and no, I don't have asbestosis."

és nem: nem szenvedek azbesztózisban!"

But Gayla didn't stop. She kept doing research.

De Gaylát nem lehetett megállítani. Folytatta a kutatást.

The advent of the Internet definitely helped her.

Az internet hajnala kapóra jött neki.

She talked to anybody she could.

Beszélt mindenkivel, akit csak elért.

She argued and argued, and finally she struck lucky

Csak érvelt és érvelt, míg végül szerencsével járt:

when a researcher came through town

egy kutató érkezett a városba,

studying the history of mines in the area,

aki a térségben lévő bányák történetével foglalkozott.

and she told him her story, and at first, of course,

Neki is elmesélte a történetet. Először persze,

like everyone, he didn't believe her,

ő sem hitt neki, ahogy a többiek,

but he went back to Seattle and he did his own research

de aztán visszament Seattle-be, ahol saját kutatásba fogott,

és rájött, hogy Gaylának igaza volt.

and he realized that she was right.

So now she had an ally.

És ezzel lett egy szövetségese.

Nevertheless, people still didn't want to know.

Ám az emberek továbbra sem akartak tudni a dologról.

They said things like, "Well, if it were really dangerous,

Így reagáltak: "Ha igazán veszélyes lenne,

someone would have told us."

valaki szólt volna."

"If that's really why everyone was dying,

"Ha tényleg ettől haltak volna meg az emberek,

the doctors would have told us."

az orvosok megmondták volna."

Some of the guys used to very heavy jobs said,

Az egyik munkás ezt mondta:

"I don't want to be a victim.

"Nem akarok áldozat lenni.

I can't possibly be a victim, and anyway,

Nem lehetek áldozat, és különben is,

every industry has its accidents."

az iparban mindig vannak balesetek."

But still Gayla went on, and finally she succeeded

De Gayla nem hagyta annyiban, és végül elérte,

in getting a federal agency to come to town

hogy az egyik szövetségi ügynökség a városba jöjjön,

and to screen the inhabitants of the town --

és megvizsgálja a város lakosságát --

15,000 people -- and what they discovered

15 000 embert. Az jött ki a szűrésből,

was that the town had a mortality rate

hogy Libbyben a halálozási ráta

80 times higher than anywhere in the United States.

80-szor akkora, mint az USA más területein. [A fordító megjegyzése: Az előadó valószínűleg a tüdőrákban elhunytak arányára gondolt 1000 lakosra vetítve.]

That was in 2002, and even at that moment,

2002-t írtak már akkor,

no one raised their hand to say, "Gayla,

de senki sem szólt: "Nézd már, Gayla,

look in the playground where your grandchildren are playing.

a játszótér, ahol az unokáid játszanak,

It's lined with vermiculite."

vermikulittal van borítva!"

This wasn't ignorance.

Ez nem tudatlanság volt,

It was willful blindness.

hanem szándékos vakság.

Willful blindness is a legal concept which means,

A szándékos vakság (willful blindness) jogi szakkifejezés az USA-ban.

if there's information that you could know and you should know

Ha létezik információ, amelyről tudhatnál, sőt tudnod kéne,

but you somehow manage not to know,

de valahogy úgy intézed, hogy mégse tudj róla,

the law deems that you're willfully blind.

akkor a törvény szándékos vakságot állapít meg az esetedben.

You have chosen not to know.

Mert úgy döntöttél, hogy ne tudj a dologról.

There's a lot of willful blindness around these days.

A szándékos vakság nagyon elterjedt manapság.

You can see willful blindness in banks,

Szándékos vakságot tapasztalunk a bankok esetében,

when thousands of people sold mortgages to people

amikor ezrével adnak el jelzáloghitelt olyanoknak,

who couldn't afford them.

akik ezt nem engedhetnék meg maguknak.

You could see them in banks

Tele voltak vele a bankok,

when interest rates were manipulated

amikor a kamatokat manipulálták:

and everyone around knew what was going on,

mindenki tudta, mi megy a háttérben,

but everyone studiously ignored it.

de mindenki gondosan figyelmen kívül hagyta.

You can see willful blindness in the Catholic Church,

Szándékos vakságot tapasztalhattunk a Katolikus Egyházban,

where decades of child abuse went ignored.

ahol a gyermekmolesztálás évtizedeken át folyt anélkül, hogy szembesültek volna vele.

You could see willful blindness

A szándékos vakság

in the run-up to the Iraq War.

az iraki háborúhoz vezető folyamatban is felismerhető.

Willful blindness exists on epic scales like those,

A szándékos vakság nemcsak ilyen nagyban létezik,

and it also exists on very small scales,

hanem egész kicsiben is:

in people's families, in people's homes and communities,

családokban, otthonokban és közösségekben;

and particularly in organizations and institutions.

és mindenekelőtt szervezetekben és intézményekben.

Companies that have been studied for willful blindness

Vállalatok esetében a szándékos vakságot

can be asked questions like,

ilyen kérdésekkel szokták vizsgálni:

"Are there issues at work

"Vannak olyan témák a munkával kapcsolatban,

that people are afraid to raise?"

amelyet az emberek félnek felvetni?"

And when academics have done studies like this

Amikor a kutatók ilyen tanulmányokat készítettek

of corporations in the United States,

amerikai cégeknél,

what they find is 85 percent of people say yes.

az emberek 85 százaléka válaszolt igennel.

Eighty-five percent of people know there's a problem,

Az emberek nyolcvanöt százaléka tudja, hogy baj van,

but they won't say anything.

de egyik sem szólal meg.

And when I duplicated the research in Europe,

Jómagam is elvégeztem ezt a kutatást Európában,

asking all the same questions,

ugyanazokat a kérdéseket téve fel,

I found exactly the same number.

és pontosan ugyanezt az arányt kaptam.

Eighty-five percent. That's a lot of silence.

Nyolcvanöt százalékot. Ez jó sok hallgatást jelent.

It's a lot of blindness.

És jó sok vakságot.

And what's really interesting is that when I go to companies in Switzerland,

És az a legérdekesebb az egészben, hogy amikor svájci cégeknél járok,

azt mondják nekem: "Ez egy tipikus svájci probléma."

they tell me, "This is a uniquely Swiss problem."

And when I go to Germany, they say, "Oh yes, this is the German disease."

Németországban ezt mondják: "Hát igen, ez német betegség."

And when I go to companies in England, they say,

Ha pedig angliai cégeket látogatok, ezt kapom:

"Oh, yeah, the British are really bad at this."

"Na igen, a britek igazán rosszak ezen a téren."

And the truth is, this is a human problem.

Az igazság pedig az, hogy ez egy általános emberi probléma.

We're all, under certain circumstances, willfully blind.

Bizonyos körülmények között, mindannyian szándékos vakságban szenvedünk.

What the research shows is that some people are blind

A kutatások azt mutatják, hogy egyesek a félelemtől vakok.

out of fear. They're afraid of retaliation.

Ők a megtorlástól félnek.

And some people are blind because they think, well,

Mások azért vakok, mert úgy vannak vele,

seeing anything is just futile.

hogy látni hiábavaló.

Nothing's ever going to change.

Úgysem változik semmi.

If we make a protest, if we protest against the Iraq War,

Ha tiltakozunk, például az iraki háború miatt,

nothing changes, so why bother?

semmi sem változik. Akkor meg mire az egész?

Better not to see this stuff at all.

Jobb, ha nem látunk semmit!

And the recurrent theme that I encounter all the time

És a visszatérő motívum, amellyel találkozom, ez:

is people say, "Well, you know,

"Az a helyzet, hogy akik meglátnak mindent,

the people who do see, they're whistleblowers,

azok a whistleblowerek, a (közérdekű) bejelentők.

and we all know what happens to them."

És jól tudjuk, mi lesz ezekkel."

So there's this profound mythology around whistleblowers

A leleplezőket sajátos mitológia övezi.

which says, first of all, they're all crazy.

Mindenekelőtt őrültnek tartják őket.

But what I've found going around the world

Ugyanakkor én azt tapasztaltam az utazásaim során,

and talking to whistleblowers is, actually,

hogy a bejelentők vagy leleplezők, akikkel beszéltem,

they're very loyal and quite often very conservative people.

igazából lojális és gyakran kifejezetten konzervatív emberek.

They're hugely dedicated to the institutions that they work for,

Nagy odaadás jellemzi őket az intézmény iránt, melyben dolgoznak,

and the reason that they speak up,

és csak azért emelik fel a szavukat,

the reason they insist on seeing,

azért nem engednek a látásból,

is because they care so much about the institution

mert nagyon is törődnek az intézményükkel,

and want to keep it healthy.

és azt akarják, hogy az egészséges maradjon.

And the other thing that people often say

Gyakran mondanak effélét is a bejelentőkkel kapcsolatban:

about whistleblowers is, "Well, there's no point,

"Nincs az egésznek értelme,

because you see what happens to them.

mert az ember látja, mi történik velük.

They are crushed.

Eltiporják őket.

Nobody would want to go through something like that."

Ki akar ilyen sorsra jutni?"

And yet, when I talk to whistleblowers,

És hogy, hogy nem, amikor bejelentőkkel beszélek,

the recurrent tone that I hear is pride.

büszkeséget érzek a hangjukból.

I think of Joe Darby.

Eszembe jut Joe Darby.

We all remember the photographs of Abu Ghraib,

Mindannyian emlékszünk Abu Ghraib fotóira,

which so shocked the world and showed the kind of war

amelyek megrázták a világot, megmutatva,

that was being fought in Iraq.

milyen is volt az iraki háború.

But I wonder who remembers Joe Darby,

De vajon emlékszik-e valaki Joe Darbyra,

the very obedient, good soldier

az engedelmes, jó katonára,

who found those photographs and handed them in.

aki megtalálta, és átadta azokat a fényképeket

And he said, "You know, I'm not the kind of guy

ezzel a szöveggel: "Tudják, én nem az a fajta fickó vagyok,

to rat people out, but some things just cross the line.

aki beárul másokat, de mindennek van határa.

Ignorance is bliss, they say,

A tudatlanság áldás, mondják,

but you can't put up with things like this."

de ez elfogadhatatlan."

I talked to Steve Bolsin, a British doctor,

Beszélgettem Steve Bolsinnal, egy brit orvossal,

who fought for five years to draw attention

aki öt évig harcolt azért, hogy felhívja a figyelmet

to a dangerous surgeon who was killing babies.

egy veszedelmes sebészre, aki miatt kisbabák haltak meg.

And I asked him why he did it, and he said,

Megkérdeztem tőle, mért csinálta. Ezt válaszolta:

"Well, it was really my daughter who prompted me to do it.

"Nos, valójában a lányom adta a lökést.

She came up to me one night, and she just said,

Egyik este odajött hozzám, és csak ennyit mondott:

'Dad, you can't let the kids die.'"

'Apa, nem hagyhatod, hogy még több kicsi halljon meg.'"

Or I think of Cynthia Thomas,

És eszembe jut Cynthia Thomas,

a really loyal army daughter and army wife,

egy igazán lojális katonafeleség, katona apával.

who, as she saw her friends and relations

Amikor meglátta az iraki háborúból visszatérő barátait és rokonait,

coming back from the Iraq War, was so shocked

annyira megrázta

by their mental condition

azok lelki állapota,

and the refusal of the military to recognize and acknowledge

és a sereg ellenállása, hogy elismerje és elfogadja

post-traumatic stress syndrome

a poszttraumatikus stressz szindrómát,

that she set up a cafe in the middle of a military town

hogy a katonai város közepén nyitott egy kávézót,

to give them legal, psychological and medical assistance.

hogy jogi, pszichológiai és orvosi segítséget nyújtson nekik.

And she said to me, she said, "You know, Margaret,

Amikor találkoztunk, ezt mondta nekem: "Tudod, Margaret,

I always used to say I didn't know what I wanted to be

mindig azt mondtam, nem tudom, mi akarok lenni,

when I grow up.

ha nagy leszek.

But I've found myself in this cause,

De ebben az ügyben magamra találtam,

and I'll never be the same."

és már nem leszek ugyanaz, aki voltam."

We all enjoy so many freedoms today,

Annyi szabadságot élvezünk manapság,

hard-won freedoms:

nehezen kivívott szabadságokat:

the freedom to write and publish without fear of censorship,

az írás és a publikálás cenzort nem félő szabadságát,

a freedom that wasn't here the last time I came to Hungary;

egy olyan szabadságét, mely nem létezett még, amikor utoljára jártam Magyarországon;

a freedom to vote, which women in particular

a szavazás szabadságát, melyért, különösen a nőknek,

had to fight so hard for;

olyan keményen meg kellett küzdeniük;

the freedom for people of different ethnicities and cultures

a különböző etnikumokhoz és kultúrákhoz tartozók jogát,

and sexual orientation to live the way that they want.

és a szexuális orientációét, hogy mindenki úgy éljen, ahogy akar.

But freedom doesn't exist if you don't use it,

De a szabadság nem létezik, ha nem élünk vele.

and what whistleblowers do,

A whistleblowerek, a vészharang megszólaltatói,

and what people like Gayla Benefield do

a Gayla Benefieldek

is they use the freedom that they have.

élnek a megszerzett szabadsággal.

And what they're very prepared to do is recognize

És készen állnak rá, és tudják:

that yes, this is going to be an argument,

"Igen, lesznek viták,

and yes I'm going to have a lot of rows

és igen, lesz egy csomó veszekedés

with my neighbors and my colleagues and my friends,

a szomszédokkal, a kollégákkal és a barátaimmal,

but I'm going to become very good at this conflict.

de nagyon jól fogom kezelni ezt a konfliktust.

I'm going to take on the naysayers,

Kiállok az ellenkezőkkel,

because they'll make my argument better and stronger.

mert erősítik az érvelésemet.

I can collaborate with my opponents

Együttműködöm az ellenfeleimmel,

to become better at what I do.

hogy jobb legyek abban, amit csinálok."

These are people of immense persistence,

Ezek az emberek roppant állhatatosak,

incredible patience, and an absolute determination

hihetetlenül kitartók és abszolút eltökéltek abban,

not to be blind and not to be silent.

hogy ne legyenek vakok és némák.

When I went to Libby, Montana,

Amikor a montanai Libbyben jártam,

I visited the asbestosis clinic

meglátogattam az azbesztózisklinikát,

that Gayla Benefield brought into being,

amelyet Gayla Benefield hozott létre,

a place where at first some of the people

és ahova eleinte a betegek egy része,

who wanted help and needed medical attention

aki segítséget akart és gyógyulást keresett,

went in the back door

a hátsó ajtón ment be,

because they didn't want to acknowledge

mert nem akarta beismerni,

that she'd been right.

hogy Gaylának volt igaza.

I sat in a diner, and I watched

Beültem egy büfébe, és néztem,

as trucks drove up and down the highway,

ahogy a teherautók föl-le járnak az úton:

carting away the earth out of gardens

földet szállítottak el a kertekből,

and replacing it with fresh, uncontaminated soil.

és friss, szennyezetlen talajjal helyettesíttették a régit.

I took my 12-year-old daughter with me,

Magammal vittem az akkor 12 éves lányomat,

because I really wanted her to meet Gayla.

mert nagyon szerettem volna, ha találkozik Gaylával.

And she said, "Why? What's the big deal?"

"Miért?" -- kérdezte. -- "Mért olyan nagy szám?"

I said, "She's not a movie star,

"Nem éppen mozisztár" -- feleltem --,

and she's not a celebrity, and she's not an expert,

"nem is egy celeb és nem szakértője semminek.

and Gayla's the first person who'd say

Nem is egy szent,

she's not a saint.

és ezt ő is tudja.

The really important thing about Gayla

De Gaylában épp az a legfontosabb,

is she is ordinary.

hogy olyan, mint mások.

She's like you, and she's like me.

Mint te, meg én.

She had freedom, and she was ready to use it."

Megvolt a szabadsága, és kész volt élni vele."

Thank you very much.

Nagyon köszönöm!

(Applause)

(Taps)