Why bats don't get sick - Arinjay Banerjee

Fordító: Eva Ballago Lektor: Maria Ruzsane Cseresnyes

If this bat were a human, she'd be in deep trouble.

Ha ez a denevér ember lenne, nagy bajban lenne.

She’s infected with several deadly viruses,

Több halálos vírussal fertőződött meg:

including ones that cause rabies, SARS, and Ebola.

többek között a veszettséget, a SARS-ot és az ebolát okozó vírusokkal.

But while her diagnosis would be lethal for other mammals,

Míg ez a diagnózis más emlősök esetében halálos lenne,

this winged wonder is totally unfazed.

e szárnyas csodának semmi baja nincs.

In fact, she may even spend the next 30 years living

Sőt, akár a következő 30 évben is úgy él,

as if this were totally normal– because for bats, it is.

mintha ez teljesen megszokott lenne– mert a denevérek számára az.

So what’s protecting her from these dangerous infections?

Mi védi meg őt ezektől a veszélyes fertőzésektől?

To answer this question, we first need to understand

E kérdés megválaszolásához, először meg kell értenünk

the relationship between viruses and their hosts.

a vírusok és a gazdaszervezet közötti kapcsolatot.

Every virus has evolved to infect specific species within a class of creatures.

Minden vírus úgy fejlődött ki,

hogy az élőlények egy adott osztályában bizonyos fajokat fertőzzön.

This is why humans are unlikely to be infected by plant viruses,

Ezért nem valószínű, hogy növényi vírusok embereket fertőzzenek meg,

and why bees don’t catch the flu.

és ezért nem kapják el a méhek az influenzát.

However, viruses do sometimes jump across closely related species

Viszont a vírusok olykor átterjednek közeli rokon fajokra,

And because the new host has no established immune defenses,

és mivel az új gazdaszervezetnek még nincs kialakult védekezése,

the unknown virus presents a potentially lethal challenge.

az ismeretlen vírus halálos kihívást jelenthet.

This is actually bad news for the virus as well.

Ez valójában a vírusnak sem kedvez.

Their ideal host provides a steady stream of resources

Az ideális gazdaszervezet folyamatos erőforrást biztosít

and comes into contact with new parties to infect—

és kapcsolatba kerül újabb egyedekkel, melyeket megfertőzhet—

two criteria that are best met by living hosts.

ennek a két kritériumnak az élő gazdaszervezet felel meg.

All this to say that successful viruses

Mindez azt jelenti, hogy a sikeres vírusok

don’t typically evolve adaptations that kill their hosts—

úgy alkalmazkodnak a gazdaszervezethez, hogy tipikusan nem ölik meg.

including the viruses that have infected our flying friend.

Így van ez azokkal a vírusokkal is, melyek szárnyas barátunkat fertőzték meg.

The deadly effects of these viruses aren’t caused by the pathogens directly,

A vírusok nem közvetlenül fejtik ki halálos hatásukat,

but rather, by their host’s uncontrolled immune response.

hanem a vírusgazda túlzó immunválaszán keresztül.

Infections like Ebola or certain types of flu have evolved

Az ebolához hasonló fertőzések és bizonyos influenza-típusok úgy fejlődtek,

to strain the immune system of their mammalian host

hogy eltorzítják az emlős gazdaszervezet immunrendszerét azzal,

by sending it into overdrive.

hogy túlzott válaszra késztetik

The body sends hordes of white blood cells,

A test fehérvérsejtek, antitestek

antibodies and inflammatory molecules to kill the foreign invader.

és gyulladáscsökkentő molekulák tömegeit küldi a betolakodó elpusztítására.

But if the infection has progressed to high enough levels,

Ha a fertőzés mértéke elég magas,

an assault by the immune system can lead to serious tissue damage.

az immunrendszer rohama súlyos szövetkárosodáshoz vezethet.

In particularly virulent cases, this damage can be lethal.

Különösen súlyos esetekben ez a károsodás halálos is lehet.

And even when it’s not,

És még ha nem is az,

the site is left vulnerable to secondary infection.

a szervezet ki lesz téve egy másodlagos fertőzésnek.

But unlike other mammals,

Más emlősökkel ellentétben

bats have been in an evolutionary arms race with these viruses for millennia,

a denevérek évezredek óta folytatnak

evolúciós fegyverkezési versenyt e vírusokkal,

and they’ve adapted to limit this kind of self-damage.

és eközben úgy alkalmazkodtak, hogy korlátozzák ezt az önkárosítást.

Their immune system has a very low inflammatory response;

Immenrendszerük gyulladásos reakciója igen alacsony;

an adaptation likely developed alongside the other trait

e tulajdonságuk valószínűleg a repülés képességével együtt fejlődött ki,

that sets them apart from other mammals: self-powered flight.

azzal a képességgel, amely megkülönbözteti őket a többi emlőstől.

This energy-intensive process can raise a bat’s body temperature to over 40ºC.

Ez az energiaigényes folyamat akár 40ºC fölé is emelheti a denevér testhőjét.

Such a high metabolic rate comes at a cost;

A felfokozott anyagcserének ára van;

flight produces waste molecules called Reactive Oxygen Species

a repülés melléktermékei az ún. reaktív oxigénszármazékok

that damage and break off fragments of DNA.

DNS-darabokat károsítanak és szakítanak le.

In other mammals, this loose DNA

Más emlősöknél ezt a laza DNS-t

would be attacked by the immune system as a foreign invader.

az immunrendszer megtámadná, ahogy egy betolakodót.

But if bats produce these molecules as often as researchers believe,

Ha a denevérek olyan gyakran termelik e molekulákat, mint a tudósok gondolják,

they may have evolved a dampened immune response

kifejleszthették a tompított immunválaszt is

to their own damaged DNA.

saját sérült DNS-ükhöz.

In fact, certain genes associated with sensing broken DNA

Tény, hogy a denevér génállományából hiányoznak bizonyos gének,

and deploying inflammatory molecules are absent from the bat genome.

melyek a sérült DNS felismeréséért és a gyulladásos reakciókért felelnek.

The result is a controlled low-level inflammatory response

Az eredmény egy kontrollált, alacsony szintű gyulladásos válasz,

that allows bats to coexist with the viruses in their systems.

melynek hála a denevér együtt tud élni a szervezetében lévő vírusokkal.

Even more impressive,

Ami még lenyűgözőbb,

bats are able to host these viruses for decades

hogy a denevérek évtizedekig hordozhatják ezeket a vírusokat

without any negative health consequences.

egészségkárosodás nékül.

According to a 2013 study, bats have evolved efficient repair genes

Egy 2013-as tanulmány szerint a denevérek hatékony javító géneket fejlesztettek ki

to counteract the frequent DNA damage they sustain.

a gyakran elszenvedett DNS-károsodás ellensúlyozására.

These repair genes may also contribute to their long lives.

Ezek a gyógyító gének is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sokáig élnek.

Animal chromosomes end with a DNA sequence called a telomere.

Az állatok kromoszómái telomernek nevezett DNS-szakaszban végződnek.

These sequences shorten over time in a process

Ezek a szakaszok idővel lerövidülnek és ez a folyamat

that many believe contributes to cell aging.

sokak szerint hozzájárul a sejtek öregedéséhez.

But bat telomeres shorten much more slowly than their mammalian cousins—

De a denevérek telomerei sokkal lassabban rövidülnek, mint emlős rokonaiké—

granting them lifespans as long as 41 years.

akár 41 évnyi élettartamot biztosítva számukra.

Of course, bats aren’t totally invincible to disease,

Természetesen a denevéreket sem kerülik el teljesen

whether caused by bacteria, unfamiliar viruses, or even fungi.

a baktériumok, ismeretlen vírusok vagy gombák által okozott betegségek.

Bat populations have been ravaged by a fungal infection

A denevérpopulációkban súlyos rombolást végzett

called white-nose syndrome,

a fehér orr szindrómának nevezett gombás fertőzés,

which can fatally disrupt hibernation and deteriorate wing tissue.

mely végzetes zavart okozhat a hibernációban

és roncsolhatja a szárnyszövetet.

These conditions prevent bats from performing critical roles

Ezen betegségek miatt a denevérek nem képesek ellátni fontos szerepüket

in their ecosystems, like helping with pollination and seed dispersal,

ökoszisztémájukban, például hozzájárulni a beporzáshoz és a magok elszórásához,

and consuming pests and insects.

elfogyasztani a kártevőket és rovarokat.

To protect these animals from harm, and ourselves from infection,

Hogy megóvjuk őket a bajtól, és magunkat a fertőzéstől,

humans need to stop encroaching on bat habitats and ecosystems.

nem szabad tovább betolakodnunk a denevér élőhelyeire és ökoszisztémájába.

Hopefully, preserving these populations

Remélhetőleg a populációk megőrzésével

will allow scientists to better understand bats’ unique antiviral defense systems.

a tudósoknak esélye lesz jobban megérteni

a denevérek sajátos vírusellenes védelmi rendszereit.

And maybe one day, this research will help our own viral immunity take flight.

És talán egy nap ez a kutatás segíthet saját vírusos immunitásunk szárnyalásában.