Helping others makes us happier -- but it matters how we do it | Elizabeth Dunn

Fordító: Florina Nagy Lektor: Andi Vida

So, I have a pretty fun job,

Nos, az én munkám elég jó móka:

which is to figure out what makes people happy.

kitalálni, mi teszi az embereket boldoggá.

It's so fun, it might almost seen a little frivolous,

Ez annyira mókás, talán egy picit haszontalannak is tűnhet,

especially at a time where we're being confronted

különösen ha olyan címsorokkal kerülünk szembe,

with some pretty depressing headlines.

amelyek elég lehangolóak.

But it turns out that studying happiness might provide a key

De úgy tűnik, hogy a boldogság kutatása kulcs lehet

to solving some of the toughest problems we're facing.

a legdurvább problémákra, amelyekkel szembesülünk.

It's taken me almost a decade to figure this out.

Majdnem egy évtizedembe került, hogy erre rájöjjek.

Pretty early on in my career,

A karrierem kezdetén

I published a paper in "Science" with my collaborators,

megjelent egy cikkünk a Science-ben,

entitled, "Spending Money on Others Promotes Happiness."

a következő címmel: "A másokra költött pénz boldoggá tesz".

I was very confident in this conclusion,

Nagyon biztos voltam ebben a következtetésben,

except for one thing:

egy dolgot leszámítva:

it didn't seem to apply to me.

ez valahogy rám nem volt igaz.

(Laughter)

(Nevetés)

I hardly ever gave money to charity,

Szinte soha nem adakoztam,

and when I did,

és ha mégis,

I didn't feel that warm glow I was expecting.

nem éreztem azt a melegséget, amire számítottam.

So I started to wonder if maybe there was something wrong with my research

Szóval elkezdtem azon tűnődni, hogy talán valami gond van a kutatásommal,

or something wrong with me.

vagy velem.

My own lackluster emotional response to giving was especially puzzling

Az adakozásra adott fakó érzelmi reakcióm különösen rejtélyes volt,

because my follow-up studies revealed that even toddlers exhibited joy

mivel az utánkövetéses tanulmányaimból kiderült,

hogy még a legkisebbeknek is örömet okoz, ha valamit adhatnak másoknak.

from giving to others.

In one experiment, my colleagues Kiley Hamlin, Lara Aknin and I

Egy kísérlet során a kollégáim, Kiley Hamlin, Lara Aknin és én

brought kids just under the age of two into the lab.

2 év alatti gyerekeket vittünk a laborba.

Now, as you might imagine,

Hát képzelhetik,

we had to work with a resource that toddlers really care about,

olyasvalamit kellett használnunk, ami igazán fontos a kisgyerekeknek,

so we used the toddler equivalent of gold,

ami nekik aranyat ér:

namely, Goldfish crackers.

az Aranyhal kekszet.

(Laughter)

(Nevetés)

We gave kids this windfall of Goldfish for themselves

Odaadtunk egy rakás Aranyhalat a gyerekeknek,

and a chance to give some of their Goldfish away

és lehetőséget kaptak, hogy megkínálhassák belőle

to a puppet named Monkey.

a Majom nevű bábut.

(Video) Researcher: I found even more treats,

(Videó) Kutató: Találtam még falatkákat,

and I'm going to give them all to you.

és mindet odaadom neked.

Toddler: Ooh. Thank you.

Kisgyerek: Ó, köszönöm.

Researcher: But, you know, I don't see any more treats.

Kutató: De tudod, már nem látok több falatkát.

Will you give one to Monkey?

Adsz egyet Majomnak?

Toddler: Yeah. Researcher: Yeah?

Kisgyerek: Igen. Kutató: Igen?

Toddler: Yeah.

Kisgyerek: Igen.

Here.

Tessék.

Researcher: Ooh, yummy. Mmmm.

Kutató: Hmm, nyami! Mmmm!

Toddler: All gone, he ate it.

Kisgyerek: Elfogyott, mind megette.

Elizabeth Dunn: Nos, kutatóasszisztenseket tanítottunk be, hogy megnézzék a videókat,

Elizabeth Dunn: Now, we trained research assistants to watch these videos

and code toddlers' emotional reactions.

és kódolják a kicsik érzelmi reakcióit.

Of course, we didn't tell them our hypotheses.

Persze nem mondtuk el a feltételezéseinket.

The data revealed that toddlers were pretty happy

Az adatok kimutatták, hogy a gyerekek nagyon boldogok voltak,

when they got this pile of Goldfish for themselves,

amikor megkapták a saját Aranyhal-adagjukat,

but they were actually even happier

de még boldogabbak voltak,

when they got to give some of their Goldfish away.

amikor odaajándékozhattak néhányat.

And this warm glow of giving persists into adulthood.

És az adakozás meleg fénye folytatódik a felnőttkorban is.

When we analyzed surveys from more than 200,000 adults

Amikor több mint kétszázezer felnőttől kapott kérdőíveket elemeztünk

szerte a világból,

across the globe,

we saw that nearly a third of the world's population

azt láttuk, hogy a népesség csaknem egyharmada

reported giving at least some money to charity in the past month.

arról számolt be, hogy némi pénzt jótékonyságra fordított a múlt hónapban.

Remarkably, in every major region of the world,

Feltűnő, hogy a világ minden fő régiójában boldogabbak voltak azok,

people who gave money to charity were happier than those who did not,

akik jótékonykodtak, mint azok, akik nem,

even after taking into account their own personal financial situation.

még az anyagi helyzetüket figyelembe véve is.

And this correlation wasn't trivial.

És ez az összefüggés nem volt jelentéktelen.

It looked like giving to charity

Úgy tűnt, hogy az adakozás

made about the same difference for happiness

körülbelül ugyanannyi boldogságot jelent,

as having twice as much income.

mint a kétszeres bevétel.

Now, as a researcher,

Ha tehát egy kutató elég szerencsés ahhoz,

if you're lucky enough to stumble on an effect

hogy rábukkanjon egy olyan vonásra,

that replicates around the world in children and adults alike,

ami világszerte jelen van mind gyerekekben, mind felnőttekben,

you start to wonder:

az tűnődni kezd:

Could this be part of human nature?

Lehetséges, hogy ez az emberi természet része?

We know that pleasure reinforces adaptive behaviors

Tudjuk, hogy az öröm megerősíti az adaptív viselkedést,

like eating and sex

például az evést vagy a szexet,

that help perpetuate our species,

amik segítik a fajfenntartást.

and it looked to me like giving might be one of those behaviors.

És úgy tűnt nekem, hogy az adakozás is egyike lehet ezeknek a viselkedésmódoknak.

I was really excited about these ideas,

Nagyon izgatottá tett ez az elgondolás,

and I wrote about them in the "New York Times."

írtam is róla a New York Timesban.

One of the people who read this article

A cikk egyik olvasója

was my accountant.

a könyvelőm volt.

(Laughter)

(Nevetés)

Yeah.

Igen.

At tax time, I found myself seated across from him,

Az adóbevallás megírása idején egymással szemben ültünk,

watching as he slowly tapped his pen

néztem, ahogy lassan kopog a tollával

on the charitable giving line of my tax return

a nyomtatványom adományozási rovatán

with this look of, like,

ezzel szinte alig leplezve jelezte,

poorly concealed disapproval.

mennyire elítél.

(Laughter)

(Nevetés)

Despite building my career by showing how great giving can feel,

Bár a karrieremet arra építettem, hogy megmutassam, milyen jó adni,

I actually wasn't doing very much of it.

valójában nem sokat tettem ezért.

So I resolved to give more.

Szóval úgy döntöttem, többet fogok adni.

Around that time,

Akkoriban

devastating stories about the Syrian refugee crisis

a szíriai menekültválságról szóló borzasztó történetek

were everywhere.

keringtek mindenfelé.

I really wanted to help,

Nagyon segíteni akartam,

so I pulled out my credit card.

szóval elővettem a bankkártyám.

I knew my donations would probably make a difference for someone somewhere,

Tudtam, hogy az adományaim valószínűleg sokat fognak jelenteni valahol valakinek,

but going to the website of an effective charity

de úgy éreztem, még mindig nem elég

and entering my Visa number

felmenni az adománygyűjtő weboldalra,

still just didn't feel like enough.

és beírni a Visa számomat.

That's when I learned about the Group of Five.

Ekkor hallottam a Group of Five-ról.

The Canadian government allows any five Canadians

A kanadai kormány lehetővé teszi, hogy bármely öt kanadai polgár

to privately sponsor a family of refugees.

személyesen támogasson egy-egy menekült családot.

You have to raise enough money to support the family

Elég pénzt kell gyűjteni a család támogatásához

for their first year in Canada,

a Kanadában töltött első évük során,

and then they literally get on a plane to your city.

aztán lényegében felülnek egy repülőre, ami az adományozó városába tart.

One of the things that I think is so cool about this program

Az egyik dolog, ami miatt szerintem ez a program annyira klassz,

is that no one is allowed to do it alone.

az az, hogy senki nem csinálhatja egyedül.

And instead of a Group of Five,

És egy öttagú csoport helyett

we ended up partnering with a community organization

végül egy közösségi szervezettel társultunk,

and forming a group of 25.

egy 25-tagú csoportot alkotva.

After almost two years of paperwork and waiting,

Majdnem két év papírmunka és várakozás után megtudtuk,

we learned that our family would be arriving in Vancouver

hogy a családunk Vancouverbe érkezik,

in less than six weeks.

alig hat héten belül.

They had four sons and a daughter,

Négy fiuk és egy lányuk volt,

so we raced to find them a place to live.

szóval sietve kerestünk nekik lakhelyet.

We were very lucky to find them a house,

Szerencsénkre találtunk nekik egy házat,

but it needed quite a bit of work.

amire azonban ráfért egy kis munka.

So my friends came out on evenings and weekends

Így a barátaim kijöttek esténként és hétvégente,

and painted and cleaned and assembled furniture.

festettünk, takarítottunk, meg bútorokat szereltünk össze.

When the big day came,

Amikor eljött a nagy nap,

we filled their fridge with milk and fresh fruit

megtöltöttük a hűtőjüket tejjel és friss gyümölccsel,

and headed to the airport to meet our family.

majd a reptérre mentünk, hogy találkozzunk a családdal.

It was a little overwhelming for everyone,

Kicsit mindenkinek fárasztó volt,

especially the four-year-old.

különösen a négyévesnek.

His mother was reunited with her sister

Az édesanyja újra találkozhatott a nővérével,

who had come to Canada earlier through the same program.

aki korábban érkezett Kanadába ugyanezen a programon keresztül.

They hadn't seen each other in 15 years.

Nem látták egymást már 15 éve.

When you hear that more than 5.6 million refugees have fled Syria,

Mikor azt halljuk, hogy több mint 5,6 milló menekült hagyta el Szíriát,

szembesülünk ezzel a tragédiával,

you're faced with this tragedy

that the human brain hasn't really evolved to comprehend.

amit az emberi agy nem igazán képes megérteni.

It's so abstract.

Ez annyira megfoghatatlan.

Before, if any of us had been asked to donate 15 hours a month

Ha korábban megkértek volna minket, hogy havi 15 órát szánjunk

to help out with the refugee crisis,

a menekültválság kisegítésére,

we probably would have said no.

valószínűleg nemet mondtunk volna.

But as soon as we took our family to their new home in Vancouver,

De amint elvittük a családot az új vancouveri otthonába,

we all had the same realization:

mindannyian ráébredtünk:

we were just going to do whatever it took to help them be happy.

meg fogunk tenni minden tőlünk telhetőt, hogy boldogok legyenek.

This experience made me think a little more deeply about my research.

Ez a tapasztalat kicsit mélyebben elgondolkodtatott a kutatásomról.

Back in my lab,

A laboratóriumban láttuk,

we'd seen the benefits of giving spike

hogy az adakozás örömtelibb volt a résztvevők számára,

when people felt a real sense of connection with those they were helping

ha igazi kapcsolatban voltak azokkal, akiknek segítettek,

and could easily envision the difference they were making

így tisztán el tudták képzelni,

in those individuals' lives.

hogyan tették jobbá az életüket.

For example, in one experiment,

Egy kísérlet során például

we gave participants an opportunity to donate a bit of money

lehetőséget adtunk a résztvevőknek, hogy pénzt adományozzanak

to either UNICEF or Spread the Net.

az UNICEF-nek vagy a Spread the Netnek.

We chose these charities intentionally,

Szándékosan őket választottuk,

because they were partners and shared the same critically important goal

mert partnerek, és az a közös céljuk,

of promoting children's health.

hogy gondoskodjanak a gyerekek egészségéről.

But I think UNICEF is just such a big, broad charity

De úgy gondolom, hogy az UNICEF olyan nagy szervezet,

that it can be a little hard to envision

hogy kissé nehéz lehet átlátni,

how your own small donation will make a difference.

mennyire fontos a mi kis adományunk.

In contrast, Spread the Net offers donors a concrete promise:

Ezzel szemben a Spread the Net konkrét ígéretet tesz az adakozóknak:

for every 10 dollars donated,

minden tíz adományozott dollárra

they provide one bed net to protect a child from malaria.

egy-egy szúnyoghálót ajánlanak fel, ami megvéd egy gyermeket a maláriától.

We saw that the more money people gave to Spread the Net,

Azt láttuk, hogy minél több pénzt adtak az emberek a Spread the Netnek,

the happier they reported feeling afterward.

annál boldogabbak voltak.

In contrast, this emotional return on investment

Ezzel szemben a befektetésnek ez az érzelmi visszatérülése

was completely eliminated when people gave money to UNICEF.

teljes mértékben hiányzott, mikor az emberek az UNICEF-nek adakoztak.

So this suggests that just giving money to a worthwhile charity

Ez tehát azt sugallja, hogy pénzt adni egy arra érdemes szervezetnek

isn't always enough.

nem mindig elég.

You need to be able to envision

Látni kell a lelki szemeinkkel,

how, exactly, your dollars are going to make a difference.

hogy a pénzünk pontosan hogyan fog változtatni a helyzeten.

Of course, the Group of Five program takes this idea to a whole new level.

A Group of Give ezt az elképzelést természetesen teljesen új szintre emeli.

When we first took on this project,

Amikor elvállaltuk ezt a projektet,

we would talk about when the refugees would arrive.

arról beszéltünk, mikor érkeznek meg a menekültek.

Now, we just refer to them as our family.

Most a családunkként említjük őket.

Recently, we took the kids ice skating,

Nemrég elvittük a gyerekeket korcsolyázni,

and later that day, my six-year-old, Oliver, asked me,

és aznap később a hatéves kisfiam, Oliver megkérdezte:

"Mommy, who is the oldest kid in our family?"

"Anyu, ki a legidősebb gyerek a családunkban?"

I assumed he was talking about his plethora of cousins,

Azt gondoltam, hogy a rengeteg unokatestvéréről beszél,

and he was talking about them,

és róluk beszélt,

but also about our Syrian family.

de a szír családunkról is.

Since our family arrived,

Amióta a családunk megérkezett,

so many people and organizations have offered to help,

annyi ember és szervezet ajánlotta fel a segítségét,

providing everything from free dental fillings

biztosítva mindent,

a fogtöméstől a nyári táborokig.

to summer camps.

It's made me see the goodness that exists in our community.

Ezáltal megláttam a közösségünkben rejlő jóságot.

Thanks to one donation,

Egy adománynak köszönhetően

the kids got to go to bike camp,

a gyerekek elmehettek egy biciklitáborba,

and every day of the week,

és igyekeztünk, hogy minden nap ott legyen valamelyikünk a csoportból,

some member of our group tried to be there to cheer for them.

hogy biztassa őket.

I happened to be there

Én épp aznap voltam ott,

the day the training wheels were supposed to come off,

amikor le kellett venni a pótkerekeket,

and let me tell you, the four-year-old did not think this was a good idea.

és biztosíthatom önöket, hogy a négyéves gyereknek nem tetszett az ötlet.

So I went over and talked to him

Szóval odamentem, és meséltem neki

about the long-term benefits of riding without training wheels.

a pótkerék nélküli biciklizés hosszú távú előnyeiről.

(Laughter)

(Nevetés)

Then I remembered that he was four and barely spoke English.

Aztán eszembe jutott, hogy négyéves, és alig beszél angolul.

So I reverted to two words he definitely knew:

Ezért leegyszerűsítettem két szóra, amit biztosan ismert:

ice cream.

veszek fagyit.

You try without training wheels, I'll buy you ice cream.

Ha megpróbálod pótkerék nélkül, veszek neked fagyit.

Here's what happened next.

Utána ez történt:

(Video) ED: Yes. Yeah!

(Videó) ED: Igen. Igen!

Kid: I'm gonna try.

Gyerek: Megpróbálom.

ED: Oh my God! Look at you go!

ED: Istenem! Nézzenek oda!

(Squealing) Look at you go! You're doing it all by yourself!

(Sikítás) Nézzenek oda! Már egyedül is megy!

(Audience) (Laughter)

(Közönség) (Nevetés)

(Video) ED: Good job!

(Videó) ED: Szép munka!

(Audience) (Laughter)

(Nevetés)

(Applause)

(Taps)

ED: So this is the kind of helping that human beings evolved to enjoy,

ED: Szóval ezt a fajta segítséget boldogan végzik az emberek,

but for 40 years,

de negyven évig

Canada was the only country in the world

Kanada volt a világon az egyetlen ország,

that allowed private citizens to sponsor refugees.

amelyik megengedte a lakosainak, hogy menekülteket támogassanak.

Now -- Canada!

Nos – Kanada!

(Applause)

(Nevetés)

It's pretty great.

Ez nagyszerű!

Now Australia and the UK are starting up similar programs.

Már Ausztrália és az Egyesült Királyság is hasonló programokat indít.

Just imagine how different the refugee crisis could look

Képzeljék el, mennyire más lehetne a menekültválság,

if more countries made this possible.

ha több ország tenné ezt lehetővé.

Creating these kinds of meaningful connections between individuals

Ilyen jelentőségteljes kapcsolatok kialakítása az egyének között

provides an opportunity to deal with challenges

lehetőséget nyújt arra, hogy olyan kihívásokat oldjunk meg,

that feel overwhelming.

amelyeket nyomasztónak érzünk.

One of those challenges lies just blocks from where I'm standing right now,

Az egyik ilyen kihívás csak pár háztömbnyire van innen,

in the Downtown Eastside of Vancouver.

a vancouveri belvárosi szegénynegyedben.

By some measures, it's the poorest urban postal code in Canada.

Egyes felmérések szerint ez Kanada legszegényebb városrésze.

We actually debated whether to bring over a family of refugees,

Igazából vitattuk, hogy telepítsünk-e oda menekültcsaládot,

because there are so many people right here already struggling.

mivel már eleve olyan sokan szenvednek ott.

My friend Evan told me that when he was a kid

A barátom, Evan elmondta, hogy mikor gyerek volt,

and his parents drove through this neighborhood,

és a szülei ezen a környéken hajtottak át,

he would duck down in the back seat.

ő mindig elbújt a hátsó ülésen.

But Evan's parents never would have guessed

De a szülei sosem gondolták volna,

that when he grew up,

hogy mikor Evan felnő,

he would open up the doors of a local restaurant

megnyitja egy helyi étterem ajtaját,

and invite this community inside to enjoy three-course dinners.

és háromfogásos vacsorákra hívja meg ezt a közösséget.

The program that Evan helped build is called "Plenty of Plates,"

A program, amelyet Evan segített kidolgozni, a "Temérdek tányér",

and the goal is not just to provide free meals

és a cél nemcsak az, hogy ingyen ételt biztosítson,

but to create moments of connection

hanem hogy kapcsolatot teremtsen olyan emberek között,

between people who otherwise might never make eye contact.

akik egyébként egymásra sem néznének.

Each night, a local business sponsors the dinner

Egy helyi vállalkozás állja a vacsora költségeit minden este,

and sends a team of volunteers

és önkéntesek csapatját küldi ki, akik segítenek

who help make and serve the meal.

az étel elkészítésében és felszolgálásában.

Afterward, the leftovers get distributed to people who are out on the street,

A maradékot ezután kiosztják az utcán élő embereknek,

and importantly, there's enough money left

és ami a legfontosabb, elég pénz marad

to provide a thousand free lunches for this community

ezer ingyen ebéd biztosítására a közösségnek

in the days that follow.

az ezt követő napokban is.

But the benefits of this program extend beyond food.

De a program előnyei az ételen is túlmutatnak.

For the volunteers, it provides an opportunity to engage with people,

Az önkéntesek számára lehetőséget nyújt, hogy kapcsolatba lépjenek emberekkel,

to sit down and hear their stories.

hogy leüljenek, és meghallgassák a történeteiket.

After this experience, one volunteer changed his commute

E tapasztalat után az egyik önkéntes megváltoztatta az útvonalát:

so that instead of avoiding this neighborhood,

ahelyett, hogy elkerülné a környéket,

he walks through it,

végigsétál rajta,

smiling or making eye contact as he passes familiar faces.

mosolyogva és szemkontaktust létesítve, amint ismerős arcokat lát.

All of us are capable of finding joy in giving.

Mindannyian képesek vagyunk arra, hogy örömöt leljünk az adakozásban.

But we shouldn't expect this to happen automatically.

De ne várjuk el, hogy ez magától megtörténjen.

Spending money helping others doesn't necessarily promote happiness.

Az, hogy pénzt költünk mások segítésére, még nem feltétlen okoz örömet.

Instead, it matters how we do it.

Inkább az számít, hogyan csináljuk.

And if we want people to give more,

És ha azt akarjuk, hogy az emberek többet adjanak,

we need to subvert the way we think about charitable giving.

másképp kell gondolkodnunk az adakozásról.

We need to create opportunities to give

Adakozásra való lehetőségeket kell teremtetünk,

that enable us to appreciate our shared humanity.

ami képessé tesz minket arra, hogy megbecsüljük embertársainkat.

If any of you work for a charity,

Ha bármelyikük is ilyen szervezetnél dolgozik,

don't reward your donors with pens or calendars.

ne tollakkal vagy naptárakkal jutalmazzák az adakozókat.

(Applause)

(Taps)

Reward them with the opportunity

Jutalmazzák meg őket a lehetőséggel,

to see the specific impact that their generosity is having

hogy láthassák a nagylelkűségük speciális hatását,

and to connect with the individuals and communities they're helping.

és hogy kapcsolatba kerülhessenek azokkal, akiken segítenek.

We're used to thinking about giving as something we should do.

Úgy szoktunk gondolni az adakozásra, mintha kötelességünk lenne.

And it is.

És az is.

But in thinking about it this way,

De ha így vélekedünk róla,

we're missing out on one of the best parts of being human:

akkor lemaradunk az emberi lét egyik legjobb részéről:

that we have evolved to find joy in helping others.

arra születtünk, hogy örömünket leljük mások segítésében.

Let's stop thinking about giving as just this moral obligation

Ne úgy gondoljunk az adakozásra, mint erkölcsi kötelességre,

and start thinking of it as a source of pleasure.

kezdjünk el úgy gondolni rá, mint örömforrásra.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)