Paul Bloom: Can prejudice ever be a good thing?

Fordító: Eva Ballago Lektor: Maria Ruzsane Cseresnyes

When we think about prejudice and bias,

Amikor az előítéletekre gondolunk,

we tend to think about stupid and evil people

gyakran gondolunk ostoba és gonosz emberekre,

doing stupid and evil things.

akik ostoba és gonosz dolgokat tesznek.

And this idea is nicely summarized

William Hazlitt angol kritikus

by the British critic William Hazlitt,

pontosan foglalta össze ezt a gondolatot, mikor így fogalmazott:

who wrote, "Prejudice is the child of ignorance."

"Az előítélet a tudatlanság szülötte."

I want to try to convince you here

Szeretném meggyőzni önöket arról,

that this is mistaken.

hogy ez a felfogás hibás.

I want to try to convince you

Arról próbálom meggyőzni önöket,

that prejudice and bias

hogy az előítélet és az elfogultság természetes,

are natural, they're often rational,

és gyakran racionális,

and they're often even moral,

olykor még morális is,

and I think that once we understand this,

és szerintem, amint ezt megértjük,

we're in a better position to make sense of them

jobban eligazodunk,

when they go wrong,

mikor tévútra visznek,

when they have horrible consequences,

vagy szörnyű következményekkel járnak,

and we're in a better position to know what to do

és jobban fogjuk tudni, mit tegyünk,

when this happens.

amikor ez bekövetkezik.

So, start with stereotypes. You look at me,

Kezdjük a sztereotípiákkal.

Rám néznek, tudják a nevem és még pár dolgot rólam,

you know my name, you know certain facts about me,

and you could make certain judgments.

és levonhatnak következtetéseket.

You could make guesses about my ethnicity,

Tippelhetnek, milyen etnikumhoz tartozom,

my political affiliation, my religious beliefs.

mik a politikai nézeteim, milyen vallást követek.

And the thing is, these judgments tend to be accurate.

És az a helyzet, hogy ezek a tippek többnyire pontosak.

We're very good at this sort of thing.

Nagyon jók vagyunk ebben.

And we're very good at this sort of thing

És ez azért van,

because our ability to stereotype people

mert a sztereotípiák alkotása

is not some sort of arbitrary quirk of the mind,

nem az agyunk véletlen furcsasága,

but rather it's a specific instance

hanem egy általánosabb folyamat

of a more general process,

specifikus esete:

which is that we have experience

vannak tapasztalataink

with things and people in the world

dolgokról és emberekről,

that fall into categories,

amiket csoportosítunk,

and we can use our experience to make generalizations

és a tapasztalataink alapján általánosítunk

about novel instances of these categories.

a csoportokba tartozó új elemekről.

So everybody here has a lot of experience

Itt mindenkinek sok tapasztalata van

with chairs and apples and dogs,

székekkel, almákkal és kutyákkal,

and based on this, you could see

és ha látnak egy ismeretlen példányt,

unfamiliar examples and you could guess,

ezek alapján sejthetik,

you could sit on the chair,

hogy a székre le lehet ülni,

you could eat the apple, the dog will bark.

az almát meg lehet enni, és a kutya ugatni fog.

Now we might be wrong.

Lehet, hogy tévedünk.

The chair could collapse if you sit on it,

A szék összedőlhet, ha ráülünk,

the apple might be poison, the dog might not bark,

az alma lehet mérgező, a kutya lehet, hogy nem ugat,

and in fact, this is my dog Tessie, who doesn't bark.

és egyébként, ő az én kutyám, Tessie, aki nem ugat.

But for the most part, we're good at this.

De többnyire jók vagyunk ebben.

For the most part, we make good guesses

Többnyire jól tippelünk

both in the social domain and the non-social domain,

mind az emberek közt, mind egyéb területen,

and if we weren't able to do so,

és ha nem lennénk képesek erre,

if we weren't able to make guesses about new instances that we encounter,

ha nem tudnánk kitalálni, mi az, amivel szemben találjuk magunkat,

we wouldn't survive.

nem élnénk túl.

And in fact, Hazlitt later on in his wonderful essay

Egy későbbi csodálatos esszéjében

concedes this.

He writes, "Without the aid of prejudice and custom,

Hazlitt is így vall:

"Előítéletek és szokások nélkül

I should not be able to find my way my across the room;

nem ismerném ki magam saját szobámban

nor know how to conduct myself in any circumstances,

és sosem tudnám,

hogyan viselkedjek vagy érezzek különböző élethelyzetekben."

nor what to feel in any relation of life."

Or take bias.

Vagy vegyük például az elfogultságot.

Now sometimes, we break the world up into

Néha a világot két részre osztjuk: miénkre és övékre,

us versus them, into in-group versus out-group,

csoporton belüliekre és kívüliekre,

and sometimes when we do this,

és mikor így teszünk, néha tudjuk, hogy ez rossz,

we know we're doing something wrong,

and we're kind of ashamed of it.

és szégyelljünk magunkat miatta.

But other times we're proud of it.

Máskor büszkék vagyunk rá.

We openly acknowledge it.

Nyíltan felvállaljuk.

And my favorite example of this

Az egyik kedvenc példám

is a question that came from the audience

az a kérdés, ami a közönségtől érkezett

in a Republican debate prior to the last election.

egy republikánus vitán a legutóbbi választások előtt.

(Video) Anderson Cooper: Gets to your question,

(Videó) Anderson Cooper: Térjünk a kérdésre!

the question in the hall, on foreign aid? Yes, ma'am.

A külföldi segélyekről? Igen, hölgyem.

Woman: The American people are suffering

Hölgy: Az amerikai emberek szenvednek

in our country right now.

itt, a saját országukban.

Why do we continue to send foreign aid

Miért küldünk továbbra is segélyt

to other countries

más országoknak,

when we need all the help we can get for ourselves?

mikor nekünk is szükségünk lenne minden segítségre?

AC: Governor Perry, what about that?

AC: Perry kormányzó, erről mit gondol?

(Applause)

(Taps)

Rick Perry: Absolutely, I think it's—

Rick Perry: Egyértelműen, szerintem...

Paul Bloom: Each of the people onstage

Paul Bloom: A színpadon mindenki egyetért

agreed with the premise of her question,

a kérdés alapgondolatával:

which is as Americans, we should care more

hogy amerikaiként jobban kell figyelnünk

about Americans than about other people.

az amerikaiakra, mint másokra.

And in fact, in general, people are often swayed

És általában, az emberek gyakran éreznek

by feelings of solidarity, loyalty, pride, patriotism,

szolidaritást, lojalitást, büszkeséget, patriotizmust

towards their country or towards their ethnic group.

a saját országuk vagy etnikumuk iránt.

Regardless of your politics, many people feel proud to be American,

Politikai nézetektől függetlenül sokan büszkék arra, hogy amerikaiak,

and they favor Americans over other countries.

és előnyben részesítik az amerikaiakat.

Residents of other countries feel the same about their nation,

Más országok lakói ugyanígy éreznek saját hazájuk iránt,

and we feel the same about our ethnicities.

és ugyanígy érzünk saját etnikumunk iránt is.

Now some of you may reject this.

Vannak talán, akik ezt elutasítják.

Some of you may be so cosmopolitan

Talán páran önök közül annyira világpolgárok,

that you think that ethnicity and nationality

hogy úgy gondolják, az etnikum és a nemzetiség

should hold no moral sway.

nem befolyásolhat minket.

But even you sophisticates accept

De még ők is elismerik,

that there should be some pull

hogy létezik valami húzóerő a csoporton belüliek felé,

towards the in-group in the domain of friends and family,

ha családról, barátokról

of people you're close to,

vagy hozzánk közel állókról van szó;

and so even you make a distinction

még ők is különbséget tesznek

between us versus them.

"mi" és "ők" között.

Now, this distinction is natural enough

Ez a megkülönböztetés természetes,

and often moral enough, but it can go awry,

és sokszor morálisan rendben van, de félre is mehet:

and this was part of the research

ezt is vizsgálta egyik kutatásában

of the great social psychologist Henri Tajfel.

Henry Tajfel híres szociálpszichológus.

Tajfel was born in Poland in 1919.

Tajfel 1919-ben született Lengyelországban.

He left to go to university in France,

Franciaországban járt egyetemre,

because as a Jew, he couldn't go to university in Poland,

mert zsidóként hazájában nem tehette,

and then he enlisted in the French military

aztán a francia hadseregben szolgált

in World War II.

a második világháborúban.

He was captured and ended up

Elfogták és fogolytáborba került,

in a prisoner of war camp,

and it was a terrifying time for him,

ami szörnyű időszak volt számára,

because if it was discovered that he was a Jew,

mert ha kiderül, hogy zsidó,

he could have been moved to a concentration camp,

koncentrációs táborba kerül,

where he most likely would not have survived.

amit valószínűleg nem él túl.

And in fact, when the war ended and he was released,

Amikor a háború véget ért, elengedték.

most of his friends and family were dead.

A legtöbb családtagja és barátja meghalt.

He got involved in different pursuits.

Több dologgal kezdett el foglalkozni.

He helped out the war orphans.

Segített háborús árváknak.

But he had a long-lasting interest

Kitartóan foglalkoztatta az előítéletek tudománya,

in the science of prejudice,

and so when a prestigious British scholarship

így megpályázott és elnyert

on stereotypes opened up, he applied for it,

egy neves brit ösztöndíjat,

and he won it,

amit sztereotípiák témakörben hirdettek meg,

and then he began this amazing career.

és elindult csodás karrierje.

And what started his career is an insight

Karrierjét az a felismerés indította el,

that the way most people were thinking

hogy a legtöbb ember

about the Holocaust was wrong.

rosszul közelít a holokauszt témájához.

Many people, most people at the time,

Sokan – akkoriban a többség –

viewed the Holocaust as sort of representing

úgy tekintettek a holokausztra,

mint a németek tragikus hibájára,

some tragic flaw on the part of the Germans,

some genetic taint, some authoritarian personality.

genetikai romlottságra, tekintélyelvű személyiségjegyre.

And Tajfel rejected this.

Tajfel ezt elutasította.

Tajfel said what we see in the Holocaust

Szerinte, amit a holokausztnál látunk, nem más,

is just an exaggeration

mint olyan természetes pszichológiai folyamatok kórossá válása,

of normal psychological processes

that exist in every one of us.

melyek kicsiben mindannyiunkban megvannak.

And to explore this, he did a series of classic studies

Ennek felderítésére egy sor kísérletet végzett

with British adolescents.

brit kamaszokon.

And in one of his studies, what he did was he asked

Az egyik kísérletében

the British adolescents all sorts of questions,

különféle kérdéseket tett fel a kamaszoknak,

and then based on their answers, he said,

és válaszaik alapján ezt mondta:

"I've looked at your answers, and based on the answers,

"Megnéztem a válaszaidat, és azok alapján arra jutottam,

I have determined that you are either" —

Kandinsky-rajongó vagy, szereted Kandinsky alkotásait –

he told half of them —

"a Kandinsky lover, you love the work of Kandinsky,

mondta a résztvevők egyik felének,

a másik felének pedig azt –,

or a Klee lover, you love the work of Klee."

Klee-rajongó vagy, aki Klee alkotásaiért van oda."

It was entirely bogus.

Ebből semmi nem volt igaz.

Their answers had nothing to do with Kandinsky or Klee.

A válaszoknak semmi közük nem volt Kandinskyhoz vagy Kleehez.

They probably hadn't heard of the artists.

Talán nem is hallottak még a kamaszok a művészekről.

He just arbitrarily divided them up.

Véletlenszerűen osztotta fel őket.

But what he found was, these categories mattered,

De arra jutott, hogy ez a felosztás fontos,

so when he later gave the subjects money,

és mikor később pénzt adott az alanyoknak,

they would prefer to give the money

azok szívesebben adták oda a pénzt

to members of their own group

a saját csoportjukba tartozóknak,

than members of the other group.

mint a másik csoport tagjainak.

Worse, they were actually most interested

Sőt, az volt a legfontosabb számukra,

in establishing a difference

hogy megkülönböztessék

between their group and other groups,

saját csoportjukat más csoportoktól,

so they would give up money for their own group

akár le is mondtak a saját csoportjuk pénzéről,

if by doing so they could give the other group even less.

ha így a másik csoport még kevesebbhez jutott.

This bias seems to show up very early.

Az ilyen elfogultság nagyon korán jelentkezik.

So my colleague and wife, Karen Wynn, at Yale

Kollégám és feleségem, Karen Wynn a Yale-en

has done a series of studies with babies

kisbabákkal végzett egy sor kísérletet,

where she exposes babies to puppets,

amelyben bábukat mutatott nekik.

and the puppets have certain food preferences.

A bábuk más-más ételeket szerettek:

So one of the puppets might like green beans.

az egyik például a zöldbabot,

The other puppet might like graham crackers.

a másik a graham kekszet.

Megvizsgálták a kisbabák ízlését, és kiderült,

They test the babies own food preferences,

and babies typically prefer the graham crackers.

hogy jellemzően jobban szeretik a graham kekszet.

But the question is, does this matter to babies

A kérdés, hogy ez befolyásolja-e, hogyan bánnak a kicsik a bábukkal?

in how they treat the puppets? And it matters a lot.

És igen, nagyon is.

They tend to prefer the puppet

Azt a bábut jobban szeretik,

who has the same food tastes that they have,

amelyikkel megegyezik az ízlésük.

and worse, they actually prefer puppets

És ami rosszabb, még jobban szeretik azokat a bábukat,

who punish the puppet with the different food taste.

amelyek megbüntetik eltérő ízlésű társaikat.

(Laughter)

(Nevetés)

We see this sort of in-group, out-group psychology all the time.

Sokszor találkozunk ezzel a "mi" és "ők" megközelítéssel.

We see it in political clashes

Láthatjuk politikai nézeteltérésekben,

within groups with different ideologies.

különböző ideológiákat követő csoportok között.

We see it in its extreme in cases of war,

Szélsőséges példáit láthatjuk a háborúban,

where the out-group isn't merely given less,

ahol a csoporton kívülieknek nemcsak kevesebb jár,

but dehumanized,

hanem emberszámba sem veszik őket,

as in the Nazi perspective of Jews

mint ahogy a nácik

as vermin or lice,

férgeknek, tetveknek tekintették a zsidókat,

or the American perspective of Japanese as rats.

vagy ahogy az amerikaiak patkányoknak tartották a japánokat.

Stereotypes can also go awry.

A sztereotípiák félre is mehetnek.

So often they're rational and useful,

Tehát gyakran észszerűek és hasznosak,

but sometimes they're irrational,

de néha észszerűtlenek,

they give the wrong answers,

és rossz válaszokat adnak.

and other times

Máskor pedig morálisan vállalhatatlan eredményekhez vezetnek.

they lead to plainly immoral consequences.

And the case that's been most studied

A legtöbbet tanulmányozott eset

is the case of race.

a rassz kérdése.

There was a fascinating study

Készült egy érdekes tanulmány

prior to the 2008 election

a 2008-as választások előtt,

where social psychologists looked at the extent

melynek során szociálpszichológusok azt vizsgálták,

to which the candidates were associated with America,

mennyire azonosítják a jelölteket Amerikával,

as in an unconscious association with the American flag.

mennyiben kapcsolják tudattalanul az amerikai zászlóhoz.

And in one of their studies they compared

Egy tanulmányban összehasonlították

Obama and McCain, and they found McCain

Obamát és McCaint, és kiderült,

is thought of as more American than Obama,

hogy McCaint amerikaibbnak tartják, mint Obamát,

and to some extent, people aren't that surprised by hearing that.

és bizonyos fokig nem is csodálkoznak ezen az eredményen.

McCain is a celebrated war hero,

McCain híres háborús hős,

and many people would explicitly say

és sokan egyértelműen úgy látják,

he has more of an American story than Obama.

ő közelebb áll Amerikához, mint Obama.

But they also compared Obama

De Obamát a brit kormányfővel,

to British Prime Minister Tony Blair,

Tony Blairrel is összehasonlították.

and they found that Blair was also thought of

És kiderült, hogy még Blairt is

as more American than Obama,

amerikaibbnak tartják, mint Obamát, (Nevetés)

even though subjects explicitly understood

még úgy is, hogy a megkérdezettek egyértelműen tudták,

that he's not American at all.

hogy Blair nem amerikai.

But they were responding, of course,

Természetesen a bőre színére reagáltak.

to the color of his skin.

These stereotypes and biases

A sztereotípiáknak és az elfogultságoknak

have real-world consequences,

valós következményei vannak,

both subtle and very important.

melyek kifinomultak és nagyon fontosak.

In one recent study, researchers

Egy friss tanulmányban

a kutatók baseballkártya hirdetéseket tettek fel az eBay-re.

put ads on eBay for the sale of baseball cards.

Some of them were held by white hands,

Néhányat fehér kéz tartott,

others by black hands.

másokat fekete,

They were the same baseball cards.

de ugyanazok a kártyák voltak.

The ones held by black hands

A fekete kézben tartottak

got substantially smaller bids

jelentősen alacsonyabb ajánlatokat kaptak,

than the ones held by white hands.

mint a fehér kézben tartottak.

In research done at Stanford,

Egy stanfordi kutatás

psychologists explored the case of people

az olyan gyilkosságok elkövetőire kiszabott ítéleteteket vizsgálta,

sentenced for the murder of a white person.

ahol az áldozat fehér volt.

It turns out, holding everything else constant,

Kiderült, hogy egyébként azonos feltételek mellett

you are considerably more likely to be executed

nagyobb eséllyel kap halálbüntetést az,

if you look like the man on the right

aki a jobb oldali férfira hasonlít,

than the man on the left,

mint aki a bal oldalira,

and this is in large part because

és ez főleg azért van,

the man on the right looks more prototypically black,

mert a jobb oldali férfi inkább néz ki feketének,

more prototypically African-American,

vagyis afroamerikainak,

and this apparently influences people's decisions

és úgy tűnik ez befolyásolja az embereket abban,

over what to do about him.

hogy mi történjen vele.

So now that we know about this,

És most, hogy ezt tudjuk,

how do we combat it?

mit tehetünk ellene?

And there are different avenues.

Sokféle megoldás létezik.

One avenue is to appeal

Az egyik út,

to people's emotional responses,

hogy az emberek érzelmeire,

to appeal to people's empathy,

empátiájára hatunk.

and we often do that through stories.

Ezt általában történetekkel érjük el.

So if you are a liberal parent

Tehát ha ön liberális szülő,

and you want to encourage your children

és szeretné biztatni gyermekeit,

to believe in the merits of nontraditional families,

hogy higgyenek a nem hagyományos családmodell értékeiben,

you might give them a book like this. ["Heather Has Two Mommies"]

talán ilyen könyvet ad nekik: [Heathernek két anyukája van]

If you are conservative and have a different attitude,

Ha ön konzervatív, és más nézeteket vall,

you might give them a book like this.

akkor esetleg ilyet:

(Laughter) ["Help! Mom! There Are Liberals under My Bed!"]

[Anya, segíts! Liberálisok vannak az ágyam alatt!] (Nevetés)

But in general, stories can turn

Általában a történetek arctalan idegeneket

anonymous strangers into people who matter,

hús-vér emberekké változtathatnak.

and the idea that we care about people

A gondolat, hogy másként tekintünk azokra,

when we focus on them as individuals

akiknek már van arca,

is an idea which has shown up across history.

a történelem során folyton előjön.

So Stalin apocryphally said,

Hogy Sztálint idézzem:

"A single death is a tragedy,

"Egy ember halála tragédia,

a million deaths is a statistic,"

millióké statisztika."

and Mother Teresa said,

És ahogy Teréz Anya mondta:

"If I look at the mass, I will never act.

"Ha a tömeget nézem, sosem fogok cselekedni.

If I look at the one, I will."

Ha egy embert, akkor igen."

Psychologists have explored this.

Pszichológusok ezt is vizsgálták.

For instance, in one study,

Egy tanulmányban például

people were given a list of facts about a crisis,

az alanyoknak adtak egy listát egy krízis adataival,

and it was seen how much they would donate

és azt vizsgálták, mennyit adakoznak

to solve this crisis,

a krízis megoldására.

and another group was given no facts at all

A másik csoport nem kapott adatokat.

but they were told of an individual

Nekik egy emberről meséltek:

and given a name and given a face,

kaptak egy nevet és egy arcot.

and it turns out that they gave far more.

És az derült ki, hogy ők sokkal többet adtak.

None of this I think is a secret

Azt hiszem, ez nem titok azok számára,

to the people who are engaged in charity work.

akik adományokat gyűjtenek.

People don't tend to deluge people

Nem árasztják el az embereket

with facts and statistics.

tényekkel és statisztikákkal.

Rather, you show them faces,

Ehelyett arcokat mutatnak nekik,

you show them people.

It's possible that by extending our sympathies

embereket.

Lehetséges, hogy ha szimpátiát

ébresztenek egy személlyel kapcsolatban,

to an individual, they can spread

az elér a csoporthoz is, amelyhez tartozik.

to the group that the individual belongs to.

This is Harriet Beecher Stowe.

Ő Harriet Beecher Stowe.

The story, perhaps apocryphal,

Van egy történet, lehet csak kitalált,

is that President Lincoln invited her

miszerint Lincoln elnök meghívta őt

to the White House in the middle of the Civil War

a Fehér Házba a polgárháború közepén,

and said to her,

és azt mondta neki:

"So you're the little lady who started this great war."

"Szóval ön az a kis hölgy, aki kirobbantotta ezt az óriási háborút."

And he was talking about "Uncle Tom's Cabin."

A Tamás bátya kunyhójáról beszélt,

"Uncle Tom's Cabin" is not a great book of philosophy

ami nem filozófiai

or of theology or perhaps not even literature,

vagy teológiai alkotás, lehet még csak nem is irodalom,

but it does a great job

de arra jó,

of getting people to put themselves in the shoes

hogy az emberek olyanok bőrébe bújjanak,

of people they wouldn't otherwise be in the shoes of,

akikébe soha nem bújnának:

put themselves in the shoes of slaves.

ez esetben a rabszolgákéba.

And that could well have been a catalyst

És lehet, hogy ez nagy társadalmi változásokat segített elő.

for great social change.

More recently, looking at America

A közelmúltat illetően Amerikában

in the last several decades,

az utóbbi néhány évtizedben

there's some reason to believe that shows like "The Cosby Show"

joggal gondoljuk, hogy az olyan műsorok, mint a The Cosby Show

radically changed American attitudes towards African-Americans,

radikálisan megváltoztatták az amerikaiak hozzáállását az afroamerikaiakhoz,

while shows like "Will and Grace" and "Modern Family"

míg a Will és Grace és a Modern család

changed American attitudes

megváltoztatták, ahogy a homoszexuális férfiakoz és nőkhöz viszonyulnak.

towards gay men and women.

I don't think it's an exaggeration to say

Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni,

that the major catalyst in America for moral change

hogy Amerikában a morális változás

has been a situation comedy.

egy szituációs komédiának köszönhető.

But it's not all emotions,

De nem minden az érzelmekről szól.

and I want to end by appealing

És befejezésül

to the power of reason.

szeretném az észszerűség erejét hangsúlyozni.

At some point in his wonderful book

Steven Pinker

"The Better Angels of Our Nature,"

Az erőszak alkonya c. művében

Steven Pinker says,

egy ponton így fogalmaz:

"Az Ószövetség azt mondja, szeresd felebarátodat;

the Old Testament says love thy neighbor,

and the New Testament says love thy enemy,

az Újszövetség azt mondja, szeresd ellenségedet,

but I don't love either one of them, not really,

de én igazából egyiket sem szeretem.

but I don't want to kill them.

Mégsem akarom megölni őket.

I know I have obligations to them,

Tudom a kötelességemet velük szemben,

but my moral feelings to them, my moral beliefs

de az erkölcsi meggyőződésem, az érzéseim azzal kapcsolatban,

about how I should behave towards them,

hogy hogyan viselkedjek velük,

aren't grounded in love.

nem a szeretetben gyökereznek.

What they're grounded in is the understanding of human rights,

Az emberi jogokban van az alapjuk, abban a meggyőződésben,

a belief that their life is as valuable to them

hogy számukra az életük ugyanolyan értékes,

as my life is to me,

mint nekem a sajátom."

and to support this, he tells a story

Ennek alátámasztására elmond egy történetet

by the great philosopher Adam Smith,

a nagy filozófustól, Adam Smith-től.

and I want to tell this story too,

Én is elmondanám ezt a történetet,

though I'm going to modify it a little bit

de egy kicsit változtatok rajta,

for modern times.

korunkhoz igazítom.

So Adam Smith starts by asking you to imagine

Tehát, Adam Smith először azt kéri,

the death of thousands of people,

képzeljük el több ezer ember halálát,

and imagine that the thousands of people

egy olyan országban,

are in a country you are not familiar with.

ami ismeretlen számunkra.

It could be China or India or a country in Africa.

Lehet Kína, India vagy egy afrikai ország.

And Smith says, how would you respond?

Smith azt kérdezte, hogyan reagálnánk?

And you would say, well that's too bad,

Azt mondanánk: "ez sajnálatos",

and you'd go on to the rest of your life.

és élnénk tovább az életünket.

If you were to open up The New York Times online or something,

Ha megnyitnánk a New York Times weboldalát,

and discover this, and in fact this happens to us all the time,

és ott olvasnánk ezt – ami egyébként mindennapos –,

we go about our lives.

élnénk tovább az életünket.

But imagine instead, Smith says,

De képzeljük el, mi lenne – mondja Smith –,

you were to learn that tomorrow

ha megtudnánk, hogy holnap

you were to have your little finger chopped off.

le fogják vágni a kisujjunkat.

Smith says, that would matter a lot.

Smith szerint ez nagyon nyugtalanító lenne.

You would not sleep that night

Nem tudnánk aludni éjjel,

wondering about that.

mert ezen gondolkodnánk.

So this raises the question:

Ez felveti a kérdést:

Would you sacrifice thousands of lives

Feláldoznánk több ezer életet,

to save your little finger?

hogy megmentsük a saját kisujjunk?

Now answer this in the privacy of your own head,

Válaszolja ezt meg mindenki magában.

but Smith says, absolutely not,

Smith azt mondja, egyáltalán nem,

what a horrid thought.

milyen szörnyű gondolat.

And so this raises the question,

Ez felveti a kérdést,

and so, as Smith puts it,

ahogy Smith fogalmaz:

"When our passive feelings are almost always

"Míg érzelmeink szinte mindig hitványak

so sordid and so selfish,

és borzasztóan önzőek,

how comes it that our active principles

min múlik, hogy cselekedeteink

should often be so generous and so noble?"

gyakran önzetlenek, nemesek?"

And Smith's answer is, "It is reason,

Smith válasza:

"Az észszerűségen, az elveken és a tudaton.

principle, conscience.

[This] calls to us,

Ezek szólítanak meg bennünket olyan hangon,

with a voice capable of astonishing the most presumptuous of our passions,

amely önhittségünkben is képes meglepetést okozni,

that we are but one of the multitude,

hogy mi is csak a sokaság része vagyunk,

in no respect better than any other in it."

nem jobbak másoknál."

And this last part is what is often described

És ez utóbbit legtöbbször úgy nevezik,

as the principle of impartiality.

hogy az elfogulatlanság elve.

And this principle of impartiality manifests itself

Ez az elv jelenik meg

a világ összes vallásában,

in all of the world's religions,

in all of the different versions of the golden rule,

az aranyszabály minden változatában,

and in all of the world's moral philosophies,

a világ összes etikájában,

which differ in many ways

melyek sok módon különböznek,

but share the presupposition that we should judge morality

de egyetértenek abban,

hogy erkölcsi ítéleteinkben nincs helye az elfogultságnak.

from sort of an impartial point of view.

The best articulation of this view

Számomra ezt legjobban

is actually, for me, it's not from a theologian or from a philosopher,

nem valami teológus vagy filozófus fejezte ki,

but from Humphrey Bogart

hanem Humphrey Bogart

at the end of "Casablanca."

a Casablanca című film végén.

So, spoiler alert, he's telling his lover

Szóval – spoiler-veszély – azt mondja szeretőjének,

that they have to separate

hogy el kell válniuk

for the more general good,

valami egyetemes jó érdekében,

and he says to her, and I won't do the accent,

és azt mondja neki – a kiejtését mellőzöm:

but he says to her, "It doesn't take much to see

"Világos,

that the problems of three little people

hogy három ember problémája

don't amount to a hill of beans in this crazy world."

nem sokat számít ebben az őrült világban."

Our reason could cause us to override our passions.

Tudatunk felülírhatja indulatainkat.

Our reason could motivate us

Az eszünk motiválhat rá,

to extend our empathy,

hogy terjesszük ki empátiánkat,

could motivate us to write a book like "Uncle Tom's Cabin,"

hogy írjunk vagy elolvassunk olyan könyveket,

or read a book like "Uncle Tom's Cabin,"

mint a Tamás bátya kunyhója,

and our reason can motivate us to create

és az észszerűség motiválhat arra,

customs and taboos and laws

hogy szokásokat, tabukat és törvényeket hozzunk létre,

that will constrain us

melyek nem engedik, hogy az ösztöneink irányítsanak,

from acting upon our impulses

when, as rational beings, we feel

mikor racionális lényként azt érezzük, korlátoznunk kell magunkat.

we should be constrained.

This is what a constitution is.

Ez olyan, mint az alkotmány.

A constitution is something which was set up in the past

Az alkotmányt a múltban alkották,

that applies now in the present,

a jelenre is érvényes, és azt mondja,

and what it says is,

hogy bármennyire is szeretnénk,

no matter how much we might to reelect

hogy harmadszor is megválasszanak egy népszerű elnököt,

a popular president for a third term,

no matter how much white Americans might choose

és bármennyire is szeretnék az amerikaiak, hogy újra bevezessük a rabszolgaságot,

to feel that they want to reinstate the institution of slavery, we can't.

We have bound ourselves.

nem lehet.

Meg vagyunk kötve.

And we bind ourselves in other ways as well.

Más módon is megkötjük kezünket.

We know that when it comes to choosing somebody

Tudjuk, hogy mikor dönteni kell,

for a job, for an award,

kit vegyünk fel egy állásra, vagy ki kapjon meg egy díjat,

we are strongly biased by their race,

nagyon befolyásol minket a rassz,

we are biased by their gender,

az illető neme,

még a külseje is.

we are biased by how attractive they are,

and sometimes we might say, "Well fine, that's the way it should be."

Talán néha azt mondjuk, hogy ennek így kell lennie.

But other times we say, "This is wrong."

Máskor meg, hogy ez így rossz.

And so to combat this,

Hogy ezt leküzdjük,

we don't just try harder,

nem elég a jó szándék,

but rather what we do is we set up situations

inkább teremtsünk olyan helyzetet,

where these other sources of information can't bias us,

melyben ezek az információk nem befolyásolnak.

which is why many orchestras

Ezért tart meghallgatást sok zenekar takarásban,

audition musicians behind screens,

so the only information they have

így csak egyetlen információjuk van,

is the information they believe should matter.

az egyetlen, aminek számítania kell.

I think prejudice and bias

Szerintem az előítéletek és az elfogultság

illustrate a fundamental duality of human nature.

megmutatják az emberi természet alapvető kettősségét.

We have gut feelings, instincts, emotions,

Vannak megérzéseink, ösztöneink, érzelmeink,

and they affect our judgments and our actions

és ezek alapján ítélkezünk és cselekszünk,

for good and for evil,

jól vagy rosszul.

but we are also capable of rational deliberation

De képesek vagyunk racionális mérlegelésre,

and intelligent planning,

és intelligens tervezésre is,

and we can use these to, in some cases,

és ezeket néha használhatjuk arra,

accelerate and nourish our emotions,

hogy fokozzuk és tápláljuk érzelmeinket,

and in other cases staunch them.

más esetekben pedig arra, hogy visszafogjuk őket.

And it's in this way

Így segít az észszerűség

that reason helps us create a better world.

egy jobb világot teremteni.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)