Latif Nasser: The amazing story of the man who gave us modern pain relief

Fordító: Ádám Sulán Lektor: Júlia Martonosi

A few years ago,

Pár évvel ezelőtt

my mom developed rheumatoid arthritis.

édesanyámnak ízületi csúza lett.

Her wrists, knees and toes swelled up, causing crippling, chronic pain.

A csuklói, térdei és lábujjai megduzzadtak bénító, krónikus fájdalmat okozva.

She had to file for disability.

Le kellett százalékoltatnia magát.

She stopped attending our local mosque.

Nem jött többé el a helyi mecsetünkbe.

Some mornings it was too painful for her to brush her teeth.

Egyes reggeleken még a fogmosás is túl fájdalmasnak bizonyult számára.

I wanted to help.

Segíteni akartam rajta.

But I didn't know how.

De nem tudtam, hogyan lehetne.

I'm not a doctor.

Nem vagyok orvos.

So, what I am is a historian of medicine.

Viszont gyógyászati történész vagyok.

So I started to research the history of chronic pain.

Úgyhogy elkezdtem kutatni a krónikus fájdalom történelmét.

Turns out, UCLA has an entire history of pain collection

Mint kiderült, a UCLA-nek egész gyűjteménye van a fájdalom történelméről

in their archives.

a könyvtárában.

And I found a story -- a fantastic story --

Találtam egy történetet -- egy fantasztikus történetet --

of a man who saved -- rescued -- millions of people from pain;

egy emberről, aki emberek millióit mentette meg a fájdalomtól;

people like my mom.

olyanokat, mint édesanyám.

Yet, I had never heard of him.

Mégsem hallottam róla ezelőtt.

There were no biographies of him, no Hollywood movies.

Nem voltak róla életrajzi könyvek, vagy filmek.

His name was John J. Bonica.

A neve John J. Bonica.

But when our story begins,

De történetünk elején,

he was better known as Johnny "Bull" Walker.

jobban ismerték Johnny "Bika" Walkerként.

It was a summer day in 1941.

Egy nyári napon történt, 1941-ben.

The circus had just arrived in the tiny town of Brookfield, New York.

Éppen egy cirkusz érkezett a New York-i Brookfield apró városába.

Spectators flocked to see the wire-walkers, the tramp clowns --

Nézelődők gyülekeztek, hogy megnézzék a kötéltáncosokat, a bohócokat --

if they were lucky, the human cannonball.

kis szerencsével akár az élő ágyúgolyót.

They also came to see the strongman, Johnny "Bull" Walker,

Kíváncsiak voltak az erőművészre, Johnny "Bika" Walkerre is,

a brawny bully who'd pin you for a dollar.

az izmos verőemberre, aki bárkit átdöfne egy dollárért.

You know, on that particular day, a voice rang out

Azon a bizonyos napon egy hang hallatszott

over the circus P.A. system.

ami elnyomta a cirkusz hangos bemondóját.

They needed a doctor urgently, in the live animal tent.

Sürgősen orvosra volt szükségük az élőállatok sátránál.

Something had gone wrong with the lion tamer.

Valami baj történt az oroszlánszelídítővel.

The climax of his act had gone wrong,

Az előadásának csúcspontjába hiba csúszott,

and his head was stuck inside the lion's mouth.

és a feje beszorult az oroszlán szájába.

He was running out of air;

Kezdett elfogyni a levegője;

the crowd watched in horror

a közönség rémülten figyelte

as he struggled and then passed out.

amint küszködött, majd elájult.

When the lion finally did relax its jaws,

Mikor az oroszlán szorítása végre engedett,

the lion tamer just slumped to the ground, motionless.

az oroszlánszelídítő a földre rogyott, mozdulatlanul.

When he came to a few minutes later,

Mikor pár perccel később magához tért,

he saw a familiar figure hunched over him.

ismerős alakot látott maga fölé görnyedve.

It was Bull Walker.

Bika Walker volt az.

The strongman had given the lion tamer mouth-to-mouth, and saved his life.

Az erőművész szájon át lélegeztette, és ezzel megmentette az oroszlánszelídítőt.

Now, the strongman hadn't told anyone,

Bár nem mondta el senkinek,

but he was actually a third-year medical student.

de harmadéves orvostanhallgató volt.

He toured with the circus during summers to pay tuition,

Nyaranta a cirkusszal turnézott, hogy ki tudja fizetni a tandíjat,

but kept it a secret to protect his persona.

és a karaktere védelmében titokban tartotta hivatását.

He was supposed to be a brute, a villain --

Kegyetlennek és ellenségesnek kellett mutatkoznia --

not a nerdy do-gooder.

nem pedig okos jótevőnek.

His medical colleagues didn't know his secret, either.

Titkáról orvos kollégái sem tudtak.

As he put it, "If you were an athlete, you were a dumb dodo."

Ahogy ő mondta, "Ha sportoló voltál, akkor egyben butának is néztek."

So he didn't tell them about the circus,

Így hát nem mesélt nekik a cirkuszról,

or about how he wrestled professionally on evenings and weekends.

sem arról, hogy esténként és hétvégente profi pankrátorként dolgozott.

He used a pseudonym like Bull Walker,

Álneveket használt, mint a Bika Walker,

or later, the Masked Marvel.

vagy később a Maszkos Csoda.

He even kept it a secret that same year,

Még akkor is titokban tartotta ezt,

when he was crowned the Light Heavyweight Champion

amikor világbajnok lett

of the world.

félnehézsúlyban.

Over the years, John J. Bonica lived these parallel lives.

Éveken át John J. Bonica párhuzamos életeket élt.

He was a wrestler;

Pankrátor volt;

he was a doctor.

és egyben orvos is.

He was a heel;

Félelmetes fráter;

he was a hero.

és egyben hős is.

He inflicted pain,

Fájdalmat okozott,

and he treated it.

és fájdalmat kezelt.

And he didn’t know it at the time, but over the next five decades,

És bár akkor még nem tudhatta, de a következő öt évtized során,

he'd draw on these dueling identities

ezekre az ellentétes identitásokra építve

to forge a whole new way to think about pain.

hozott létre egy újfajta gondolkodásmódot a fájdalomról.

It'd change modern medicine so much so, that decades later,

Annyira megváltoztatta ezzel a modern orvoslást, hogy évtizedekkel később,

Time magazine would call him pain relief's founding father.

a Time magazin a fájdalomcsillapítás szülőatyjának nevezte.

But that all happened later.

De ez mind később történt.

In 1942, Bonica graduated medical school and married Emma,

1942-ben Bonica lediplomázott az orvosin és feleségül vette Emmát,

his sweetheart, whom he had met at one of his matches years before.

a szerelmét, akivel évekkel korábban az egyik meccsén találkozott.

He still wrestled in secret -- he had to.

Titokban továbbra is pankrátorkodott -- muszáj volt.

His internship at New York's St. Vincent's Hospital paid nothing.

Gyakornoki helye a New York-i St. Vincent kórházban nem járt fizetéssel.

With his championship belt, he wrestled in big-ticket venues,

Bajnoki öve miatt nagy eseményeken lépett ringbe,

like Madison Square Garden,

például a Madison Square Gardenben,

against big-time opponents,

neves ellenfelek ellen,

like Everett "The Blonde Bear" Marshall,

mint Everett "Szőke Medve" Marshall,

or three-time world champion, Angelo Savoldi.

vagy a háromszoros világbajnok, Angelo Savoldi.

The matches took a toll on his body;

Ezek a meccsek megviselték a testét;

he tore hip joints, fractured ribs.

elszakadt a csípőízületi labrumja, bordatöréseket szenvedett.

One night, The Terrible Turk's big toe scratched a scar like Capone's

Egyszer a Rettenetes Török nagylábujja Capone-szerű sebhelyet hagyott

down the side of his face.

arcának oldalán.

The next morning at work, he had to wear a surgical mask to hide it.

Másnap, a munkában egy műtős maszkkal kellett eltakarnia.

Twice Bonica showed up to the O.R. with one eye so bruised,

Bonica-nak kétszer is annyira sérült volt az egyik szeme a műtőszobában,

he couldn't see out of it.

hogy nem is látott rá.

But worst of all were his mangled cauliflower ears.

De a legrosszabbak a szétroncsolt, karfiolfülei voltak.

Elmondása szerint olyanok voltak, mintha két baseball labda lenne a fején.

He said they felt like two baseballs on the sides of his head.

Pain just kept accumulating in his life.

A fájdalom egyre csak gyűlt az életében.

Next, he watched his wife go into labor at his hospital.

Ezután végignézte a felesége szülését a kórházban.

She heaved and pushed, clearly in anguish.

Látta, amint kínjában rángatózott.

Her obstetrician called out to the intern on duty

A szülész szólt a szolgálatban levő gyakornoknak

to give her a few drops of ether to ease her pain.

hogy adjon neki pár cseppnyi étert a fájdalmára.

But the intern was a young guy, just three weeks on the job --

De a gyakornok fiatal volt, csak három hete dolgozott --

he was jittery, and in applying the ether,

izgult, és miközben az étert adta,

irritated Emma's throat.

megsértette Emma torkát.

She vomited and choked, and started to turn blue.

Hányt, fulladozott, majd elkezdett kékülni.

Bonica, who was watching all this, pushed the intern out of the way,

Bonica, aki ezt végignézte, ellökte a gyakornokot az útból,

cleared her airway,

kitisztította a légutait,

and saved his wife and his unborn daughter.

és megmentette a felesége és lánya életét.

At that moment, he decided to devote his life to anesthesiology.

Ekkor határozta el, hogy életét az aneszteziológiának szenteli.

Later, he'd even go on to help develop the epidural, for delivering mothers.

Később segített a szülő anyáknak való gerincérzéstelenítés kifejlesztésében is.

But before he could focus on obstetrics,

De mielőtt erre fordíthatta volna figyelmét,

Bonica had to report for basic training.

Bonica-nak alapkiképzésre kellett jelentkeznie.

Right around D-Day,

Épp a D-nap környékén

Bonica showed up to Madigan Army Medical Center,

jelent meg a Madigan Hadi Orvosi Központban,

near Tacoma.

Tacoma közelében.

At 7,700 beds, it was one of the largest army hospitals in America.

7 700 ágyával ez volt az egyik legnagyobb hadikórház Amerikában.

Bonica was in charge of all pain control there.

Bonica lett a fájdalom-kontroll felelős.

He was only 27.

Mindössze 27 éves volt.

Treating so many patients, Bonica started noticing cases

Ilyen sok beteggel érintkezvén, Bonica megfigyelt eseteket

that contradicted everything he had learned.

melyek ellent mondtak mindannak, amit addig tanult.

Pain was supposed to be a kind of alarm bell -- in a good way --

A fájdalomnak - jó értelemben véve - egy vészcsengőnek kéne lennie,

a body's way of signaling an injury, like a broken arm.

amivel a test jelez egy sérülést, például egy törött kart.

But in some cases,

De egyes esetekben,

like after a patient had a leg amputated,

amikor például a betegnek amputálták a lábát,

that patient might still complain of pain in that nonexistent leg.

a beteg továbbra is fájdalomról panaszkodott a nem létező lábában.

But if the injury had been treated, why would the alarm bell keep ringing?

De ha a sérülést kezelték, miért szólna tovább a vészcsengő?

There were other cases in which there was no evidence of an injury whatsoever,

Más esetekben, bár sérülésnek semmi jele nem mutatkozott,

and yet, still the patient hurt.

a betegek mégis fájdalmat éreztek.

Bonica tracked down all the specialists at his hospital -- surgeons,

Bonica megkereste az összes specialistát a kórházban -- sebészeket,

neurologists, psychiatrists, others.

ideggyógyászokat, pszichiátereket és másokat.

And he tried to get their opinions on his patients.

Megpróbált mindenkitől véleményt kérni a betegeiről.

It took too long, so he started organizing group meetings over lunch.

Ez túl sok időbe telt, ezért csoportos találkozókat szervezett ebédidőben.

It would be like a tag team of specialists going up against the patient's pain.

Egyik sarokban a kiválasztott specialisták csapata, a másikban a beteg fájdalma.

No one had ever focused on pain this way before.

Soha senki nem fókuszált a fájdalomra ilyen módon azelőtt.

After that, he hit the books.

Ezek után nekilátott a könyveknek.

He read every medical textbook he could get his hands on,

Minden orvosi könyvet elolvasott, amit csak meg tudott szerezni,

carefully noting every mention of the word "pain."

külön figyelve a "fájdalom" szóra.

Out of the 14,000 pages he read,

A 14 000 általa olvasott oldalból

the word "pain" was on 17 and a half of them.

a "fájdalom" szó mindössze 17 és fél oldalon szerepelt.

Seventeen and a half.

Tizenhét és fél.

For the most basic, most common, most frustrating part of being a patient.

A legalapvetőbb, leggyakoribb dolog, ami a betegséggel jár.

Bonica was shocked -- I'm quoting him,

Bonica megdöbbent -- idézem,

he said, "What the hell kind of conclusion can you come to there?

"Mégis miféle következtetést kéne levonni ebből?

The most important thing from the patient's perspective,

A beteg szempontjából legfontosabb dologról

they don't talk about."

még csak nem is beszélnek."

So over the next eight years, Bonica would talk about it.

Így a következő nyolc évben Bonica beszélt róla.

He'd write about it; he'd write those missing pages.

Írt is róla; ő írta meg azokat a hiányzó oldalakat.

He wrote what would later be known as the Bible of Pain.

Megírta a könyvet, amit később csak A Fájdalom Bibliája néven emlegettek.

In it he proposed new strategies,

Ebben új módszereket, új kezeléseket ajánl

new treatments using nerve-block injections.

idegblokkoló injekciók használatával.

He proposed a new institution, the Pain Clinic,

Javasolta egy új intézmény, a Fájdalomklinika alapítását,

based on those lunchtime meetings.

az ebédidőbeli találkozók mintájára.

But the most important thing about his book

De a könyvének legnagyobb érdeme

was that it was kind of an emotional alarm bell for medicine.

hogy egyfajta érzelmi vészcsengőként szolgált az orvoslásnak.

A desperate plea to doctors to take pain seriously

Egy kétségbeesett kérésként az orvosok felé, hogy vegyék komolyan

in patients' lives.

a fájdalom szerepét betegeiknél.

He recast the very purpose of medicine.

Újragondolta az orvoslás alapvető célját.

The goal wasn't to make patients better;

Nem az volt a cél, hogy meggyógyítsák a beteget;

it was to make patients feel better.

hanem, hogy a beteg jobban érezze magát.

He pushed his pain agenda for decades,

Évtizedeken át próbált érvényt nyerni ennek,

before it finally took hold in the mid-'70s.

mire végül a hetvenes évek közepére sikerült.

Hundreds of pain clinics sprung up all over the world.

Fájdalomklinikák százai nyíltak szerte a világon.

But as they did -- a tragic twist.

De amint ez megtörtént, tragikus fordulat jött.

Bonica's years of wrestling caught up to him.

Bonica pankrátorévei megtették hatásuk.

He had been out of the ring for over 20 years,

Több mint 20 éve nem volt a ringben,

but those 1,500 professional bouts had left a mark on his body.

de az az 1500 menet nyomokat hagyott a testén.

Still in his mid-50s, he suffered severe osteoarthritis.

Ötvenes évei közepére súlyos idült ízületi gyulladása lett.

Over the next 20 years he'd have 22 surgeries,

A következő 20 évben 22 műtétje volt,

including four spine operations,

közte négy gerincműtét,

and hip replacement after hip replacement.

és egyik csípőprotézis a másik után.

He could barely raise his arm, turn his neck.

Alig tudta felemelni a karját, vagy elfordítani a nyakát.

He needed aluminum crutches to walk.

Alumínium mankókkal tudott csak járni.

His friends and former students became his doctors.

Barátai és volt tanítványai lettek az orvosai.

One recalled that he probably had more nerve-block injections

Egyikük megjegyezte, hogy talán ő kapta a legtöbb idegblokkoló injekciót

than anyone else on the planet.

az egész bolygón.

Already a workaholic, he worked even more --

Eleve munkamániás volt, ez is csak még több munkára ösztönözte --

15- to 18-hour days.

napi 15-18 órát dolgozott.

Healing others became more than just his job,

Mások gyógyítása több volt számára munkánál,

it was his own most effective form of relief.

saját maga számára is ez volt a leghatékonyabb segítség.

"If I wasn't as busy as I am," he told a reporter at the time,

"Ha nem foglalnám le magam ennyire," mondta egy riporternek akkoriban,

"I would be a completely disabled guy."

"teljesen lerokkannék."

On a business trip to Florida in the early 1980s,

Egy floridai üzleti úton, a nyolcvanas évek elején,

Bonica got a former student to drive him to the Hyde Park area in Tampa.

Bonica megkérte egy volt tanítványát, hogy fuvarozza el a Hyde Parkba, Tampában.

They drove past palm trees and pulled up to an old mansion,

Elhajtottak a pálmafák mellett, és egy öreg palotához értek,

with giant silver howitzer cannons hidden in the garage.

melynek garázsa hatalmas, ezüst mozsárágyúkat rejtett.

The house belonged to the Zacchini family,

A Zacchini család tulajdona volt,

who were something like American circus royalty.

akik egyfajta amerikai cirkuszi hírességnek számítottak.

Decades earlier, Bonica had watched them,

Évtizedekkel korábban Bonica látta őket,

clad in silver jumpsuits and goggles,

ezüst kezeslábasban és védőszemüvegben,

doing the act they pioneered -- the Human Cannonball.

amint előadták az általuk kitalált számot -- az emberi ágyúgolyót.

But now they were like him: retired.

Ekkorra, hozzá hasonlóan ők is visszavonultak már.

That generation is all dead now, including Bonica,

Az a nemzedék mind halott, beleértve Bonicat,

so there's no way to know exactly what they said that day.

így nem tudhatjuk pontosan, mi hangzott el aznap.

But still, I love imagining it.

Én mégis szeretem elképzelni.

The strongman and the human cannonballs reunited,

Az erőművész és az emberi ágyúgolyók újraegyesítve,

showing off old scars, and new ones.

régi és újabb sebeiket mutogatva.

Maybe Bonica gave them medical advice.

Bonica talán orvosi tanácsokat adott nekik.

Maybe he told them what he later said in an oral history,

Talán azt mondta nekik, ami szájhagyomány útján fennmaradt,

which is that his time in the circus and wrestling deeply molded his life.

hogy a cirkuszban és pankrációval töltött ideje mélyen formálták életét.

Bonica saw pain close up.

Bonica közvetlen közelről láthatta a fájdalmat.

He felt it. He lived it.

Érezte. Vele élt.

And it made it impossible for him to ignore in others.

És ezzel lehetetlenné vált számára, hogy ne foglalkozzon mások fájdalmával.

Out of that empathy, he spun a whole new field,

Ebből az empátiából hozott létre egy teljesen új területet,

played a major role in getting medicine to acknowledge pain

ez segítette jelentős szerephez abban, hogy az orvoslás

in and of itself.

elismerje a fájdalom jelentőségét.

In that same oral history,

Ugyanezen szájhagyomány alapján

Bonica claimed that pain

Bonica azt állította, a fájdalom

is the most complex human experience.

a legösszetettebb emberi élmény.

That it involves your past life, your current life,

Mert benne van a múltad, a jelened,

your interactions, your family.

a kölcsönhatásaid, a családod.

That was definitely true for Bonica.

Bonicara ez mindenképp igaz volt.

But it was also true for my mom.

De édesanyámra is igaz.

It's easy for doctors to see my mom

Az orvosok könnyen tekintenek rá

as a kind of professional patient,

amolyan profi betegként,

a woman who just spends her days in waiting rooms.

egy nőként, aki várótermekben tölti napjait.

Sometimes I get stuck seeing her that same way.

Néha én is ilyennek látom.

But as I saw Bonica's pain --

De ahogy láttam Bonica fájdalmát --

a testament to his fully lived life --

életművének tanúbizonyságaként --

I started to remember all the things that my mom's pain holds.

eszembe jutott az a rengeteg dolog, ami benne van édesanyám fájdalmában.

Before they got swollen and arthritic,

Mielőtt megduzzadtak és elkoptak volna,

my mom's fingers clacked away

anyám ujjai a kórház HR osztályán kattogtak

in the hospital H.R. department where she worked.

ahol azelőtt dolgozott.

They folded samosas for our entire mosque.

Samosa tésztát hajtogattak az egész mecset számára.

When I was a kid, they cut my hair,

Mikor gyerek voltam, a hajamat vágták,

wiped my nose,

az orromat törölték,

tied my shoes.

a cipőfűzőim kötötték.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)