What is imposter syndrome and how can you combat it? - Elizabeth Cox

Fordító: Zsófia Herczeg Lektor: Beatrix Turán

Even after writing eleven books and winning several prestigious awards,

Bár 11 könyvet írt már, és számos neves elismerésben részesült,

Maya Angelou couldn’t escape the nagging doubt

Maya Angelou mégsem tudott szabadulni a kételytől,

that she hadn’t really earned her accomplishments.

hogy nem érdemli meg, amit elért.

Albert Einstein experienced something similar:

Albert Einstein hasonló cipőben járt.

he described himself as an “involuntary swindler”

Akaratlan csalónak nevezte magát,

whose work didn’t deserve as much attention as it had received.

akinek a munkássága érdemtelenül kapott túl nagy figyelmet.

Accomplishments at the level of Angelou’s or Einstein’s are rare,

Ritka az olyan teljesítmény, mint Angeloué vagy Einsteiné.

but their feeling of fraudulence is extremely common.

Az érzés viszont, hogy becsapjuk az embereket, nagyon is gyakori.

Why can’t so many of us shake feelings

Miért vagyunk képtelenek olyan sokan túllépni az érzésen,

that we haven’t earned our accomplishments,

hogy eredményeinket érdemtelenül szereztük,

or that our ideas and skills aren’t worthy of others’ attention?

vagy hogy gondolataink, képességeink nem méltók mások figyelmére?

Psychologist Pauline Rose Clance was the first to study

Egy Pauline Rose Clance nevű pszichológus volt az,

this unwarranted sense of insecurity.

aki elsőként tanulmányozta ezt a fajta bizonytalanságot.

In her work as a therapist,

Terápiás munkája során észrevette,

she noticed many of her undergraduate patients shared a concern:

hogy számos egyetemista páciense érezte úgy,

though they had high grades,

hogy annak ellenére, hogy kiváló érdemjegyeket szerez,

they didn’t believe they deserved their spots at the university.

nem érdemli meg a helyét az egyetemen.

Some even believed their acceptance had been an admissions error.

Egyesek azt is vélelmezték, hogy pusztán adminisztrációs hiba, hogy bekerültek.

While Clance knew these fears were unfounded,

Bár Clance tudta, hogy ezek a félelmek alaptalanok,

she could also remember feeling the exact same way in graduate school.

emlékezett arra is, hogy egyetemista korában ő maga is ugyanígy érzett.

She and her patients experienced something that goes by a number of names--

Az, amit ő és a páciensei is megtapasztaltak, többféle néven ismert:

imposter phenomenon,

emlegetjük imposztorjelenségként,

imposter experience,

imposztorélményként

and imposter syndrome.

vagy imposztor szindrómaként is.

Together with colleague Suzanne Imes,

Clance volt az első, aki kollégájával, Suzanne Imes-szal

Clance first studied imposterism in female college students and faculty.

tanszékük női hallgatóin először vizsgálta az imposztor szindrómát.

Their work established pervasive feelings of fraudulence in this group.

Kutatásaik ebben a csoportban egyértelműen kimutatták a probléma meglétét.

Since that first study,

Az első tanulmány óta kiderült,

the same thing has been established across gender,

hogy a tünetcsoport mindenféle nemű,

race,

nemzetiségi hovatartozású,

age,

életkorú

and a huge range of occupations,

és foglalkozású emberen megfigyelhető,

though it may be more prevalent and disproportionately affect

bár talán valamivel erőteljesebben és nagyobb arányban jelenik meg

the experiences of underrepresented or disadvantaged groups.

hátrányos helyzetű vagy kisebbségben lévő csoportok esetében.

To call it a syndrome is to downplay how universal it is.

A szindróma elnevezés nem jelzi eléggé, mennyire univerzális a probléma.

It's not a disease or an abnormality,

Ez nem betegség vagy rendellenesség,

and it isn’t necessarily tied to depression,

és nem is feltétlenül függ össze a depresszióval,

anxiety,

szorongással

or self-esteem.

vagy az önértékeléssel.

Where do these feelings of fraudulence come from?

De honnan jön az érzés, hogy csalók vagyunk?

People who are highly skilled or accomplished

A magasan képzett és elismert emberek

tend to think others are just as skilled.

hajlamosak azt gondolni, hogy mások is ugyanolyan képzettek.

This can spiral into feelings that they don’t deserve accolades

Ez vezethet oda, hogy úgy érzik, nem érdemelnek kitüntetett figyelmet

and opportunities over other people.

vagy jobb lehetőségeket másoknál.

And as Angelou and Einstein experienced,

Ahogy Angelou és Einstein is megtapasztalták,

there’s often no threshold of accomplishment

nem lehet olyan eredményt elérni,

that puts these feelings to rest.

ami eloszlathatná ezeket a kétségeket.

Feelings of imposterism aren’t restricted to highly skilled individuals, either.

Az imposztor szindróma nemcsak magasan képzett embereknél figyelhető meg.

Everyone is susceptible to a phenomenon known as pluralistic ignorance,

Mindenki ki van téve annak, amit a pluralizmus ignoranciájának nevezünk:

where we each doubt ourselves privately,

vagyis mindannyian kételkedünk magunkban,

but believe we’re alone in thinking that way

de úgy gondoljuk, egyedül vagyunk ezzel,

because no one else voices their doubts.

mivel senki más nem ad hangot hasonló kétségeknek.

Since it’s tough to really know how hard our peers work,

Nehéz megítélni, milyen keményen dolgoznak mások,

how difficult they find certain tasks,

hogy egyes feladatok mennyire nehezek számukra,

or how much they doubt themselves,

hogy milyen kétségeik vannak,

there’s no easy way to dismiss feelings that we’re less capable

ezért nem könnyű megbirkózni az érzéssel, hogy alkalmatlanabbak vagyunk,

than the people around us.

mint azok, akikkel együtt dolgozunk.

Intense feelings of imposterism

A szélhámosság erőteljes megélése

can prevent people from sharing their great ideas

akadályozhat abban, hogy kiváló ötleteinket másokkal megosszuk,

or applying for jobs and programs where they’d excel.

vagy hogy képességeinknek megfelelő álláshelyekre pályázzunk.

At least so far,

Amennyire ma tudjuk,

a legbiztosabb módja az imposztor szindróma legyőzésének az,

the most surefire way to combat imposter syndrome

is to talk about it.

ha beszélünk róla.

Many people suffering from imposter syndrome

Az imposztor szindrómában szenvedők többsége

are afraid that if they ask about their performance,

attól fél, ha visszajelzést kérnek teljesítményükről,

their fears will be confirmed.

félelmeik beigazolódnak.

And even when they receive positive feedback,

Ilyen esetekben még a pozitív visszajelzések sem enyhítik

it often fails to ease feelings of fraudulence.

a csalás érzetét.

But on the other hand,

Másrészről ha megtudják,

hearing that an advisor or mentor has experienced feelings of imposterism

hogy egy segítőjük vagy mentoruk is megélt már ilyesmit,

can help relieve those feelings.

ez segíthet az ilyen érzések enyhítésében.

The same goes for peers.

Így segíthetnek ebben a munkatársak is.

Even simply finding out there’s a term for these feelings

Már önmagában az, ha tudjuk, hogy ennek az érzésnek neve van,

can be an incredible relief.

hatalmas megkönnyebbülést jelenthet.

Once you’re aware of the phenomenon,

Amint tisztában vagyunk a jelenséggel,

you can combat your own imposter syndrome

saját problémánkkal is meg tudunk birkózni úgy,

by collecting and revisiting positive feedback.

hogy a pozitív visszajelzéseket összegyűjtjük és átolvassuk.

One scientist who kept blaming herself for problems in her lab

Egy kutató, aki magát hibáztatta a laboratóriumában történtekért,

started to document the causes every time something went wrong.

elkezdte leírni, mi okozta a bajt, valahányszor történt valami.

Eventually, she realized most of the problems

Így jött végül rá, hogy a legtöbb probléma

came from equipment failure,

a felszerelés meghibásodásából eredt.

and came to recognize her own competence.

Így tudta végül elfogadni saját alkalmasságát.

We may never be able to banish these feelings entirely,

Talán sosem leszünk képesek teljesen megszabadulni ezektől az érzésektől,

but we can have open conversations about academic or professional challenges.

de legalább nyíltan beszélgethetünk tudományos vagy szakmai kihívásainkról.

With increasing awareness of how common these experiences are,

Ha tudatosítjuk, milyen gyakoriak a hasonló tapasztalatok,

perhaps we can feel freer to be frank about our feelings

talán mi magunk is könnyebben beszélünk az érzéseinkről,

and build confidence in some simple truths:

és el tudunk fogadni néhány alapigazságot:

you have talent,

azt hogy tehetségesek vagyunk,

you are capable,

alkalmasak a feladatunkra,

and you belong.

és hogy ott vagyunk, ahol lennünk kell.