Does time exist? - Andrew Zimmerman Jones

Fordító: Ádám Kósa Lektor: Péter Pallós

The earliest time measurements were

Hajdanán idő mérésére

observations of cycles of the natural world,

a természet körforgásának megfigyelése szolgált;

using patterns of changes from day to night

nappalok s éjszakák

and season to season to build calendars.

és évszakok változásán alapultak a naptárak.

More precise time-keeping, like sundials

Végül megjelentek pontosabb időmérő eszközök,

and mechanical clocks, eventually came along

pl. napórák és mechanikus órák,

to put time in more convenient boxes.

melyekkel kényelmesebbé vált az időmérés.

But what exactly is it that we’re measuring?

De pontosan mit mérünk?

Is time something that physically exists,

Valami fizikailag létezőt

or is it just in our heads?

vagy csak valami képzeletünkben lévőt?

At first the answer seems obvious—

A válasz elsőre nyilvánvalónak tűnik –

of course time exists;

persze, létezik idő;

it constantly unfolds all around us,

folyamatosan zajlik körülöttünk.

and it’s hard to imagine the universe without it.

és híján alig képzelhető el az univerzum.

But our understanding of time started

De az idő megértése Einstein hatására

getting complicated thanks to Einstein.

összetettebbé kezdett válni.

His theory of relativity tells us that time

Relativitáselmélete közli velünk,

passes for everyone, but doesn’t always pass

hogy az idő mindenkinek telik,

at the same rate for people in different situations,

de helyzettől függően nem mindig azonos ütemben;

like those travelling close to the speed of light

másként telik a közel fénysebességgel utazóknak

or orbiting a supermassive black hole.

vagy szupermasszív fekete lyuknál keringőknek.

Einstein resolved the malleability of time

Einstein rájött az idő relativitására:

by combining it with space to define space-time,

egyesítve a térrel meghatározta a téridőt,

which can bend, but behaves in consistent, predictable ways.

mely görbülhet, de következetes, megjósolható módon viselkedik.

Einstein’s theory seemed to confirm that time

Einstein elmélete látszólag igazolta,

is woven into the very fabric of the universe.

hogy az idő az univerzum anyagába van szőve.

But there’s a big question it didn’t fully resolve:

De egy nagy kérdést nem teljesen válaszolt meg:

why is it we can move through space in any direction,

térben miért mehetünk bármely irányba,

but through time in only one?

de időben csupán egyfelé?

No matter what we do, the past is always,

Nem számít, mit teszünk,

stubbornly, behind us.

a múlt mindig makacsul mögöttünk van.

This is called the arrow of time.

Ez az idő irányítottsága vagy időnyíl.

When a drop of food coloring is

Mikor cseppnyi ételfestéket

dropped into a glass of water,

egy pohár vízbe cseppentünk,

we instinctively know that the coloring

ösztönösen tudjuk,

hogy a festék lassan el fog oszlani,

will drift out from the drop,

eventually filling the glass.

és végül betölti a poharat.

Imagine watching the opposite happen.

Képzeljük el az ellentettjét!

Here, we’d recognize time as unfolding backwards.

Az idő itt mintha hátrafelé folyna.

We live in a universe where the food coloring

Univerzumunkban

az ételfesték a vízben szétterjed,

spreads out in the water,

not a universe where it collects together.

nem pedig egybehalmozódik.

In physics, this is described by

A fizikában ezt írja le

the Second Law of Thermodynamics,

a termodinamika második főtétele:

which says that systems will gain disorder,

azaz idővel a rendszerek rendezetlensége,

or entropy, over time.

vagyis entrópiájuk nő.

Systems in our universe move from order to disorder,

A rendtől a rendezetlen felé haladás

and it is that property of the universe

univerzumunk rendszereinek alapja,

that defines the direction of time’s arrow.

és ez határozza meg az időnyíl irányát.

So if time is such a fundamental property,

Tehát ha az idő mindennek az alapja,

it should be in our most fundamental equations

benne kell lennie

describing the universe, right?

az univerzumunkat leíró alapegyenletekben, nemde?

We currently have two sets of

Jelenleg a fizikát nálunk

equations that govern physics.

két egyenletsor uralja.

General relativity describes the

Az általános relativitás leírja

behavior of very large things,

a hatalmas dolgok viselkedését,

while quantum physics explains the very small.

míg a kvantumfizika a parányiakét magyarázza.

One of the biggest goals in theoretical physics

Az elméleti fizika kiemelkedő célja

over the last half century has been reconciling

immár fél évszázada,

the two into one fundamental “theory of everything."

hogy a kettőt egyetlen alapvető "mindenségelméletbe" egyesítse.

There have been many attempts

Erre számos próbálkozást tettek –

—none yet proven—

ezek még bizonyításra várnak –,

and they treat time in different ways.

de az időre mind máshogyan tekint.

Oddly enough, one contender called the Wheeler-DeWitt

Az egyik jelölt, a Wheeler–DeWitt-egyenlet

equation, doesn’t include time at all.

érdekes mód nem tartalmaz időt.

Like all current theories of everything,

Ahogyan a mai mindenségelméletek,

that equation is speculative.

az egyenlet elméleti.

But as a thought experiment,

De gondolatkísérletként,

if it or a similarly time-starved equation

ha ez vagy hasonló időhiányos egyenlet igaznak mutatkozna,

turned out to be true, would that mean

ez azt jelentené-e,

that time doesn’t exist, at the most fundamental level?

hogy a legalapvetőbb szinten nincs idő?

Could time just be some sort of illusion generated

Vajon az idő valamiféle magunk által teremtett káprázat

by the limitations of the way

az általunk korlátozott módon

we perceive the universe?

érzékelt univerzumban?

We don’t yet know, but maybe that’s

Még nem tudjuk,

de ez talán hibás elgondolás.

the wrong way of thinking about it.

Instead of asking if time exists as a fundamental property,

Esetleg az idő mégsem alapjelenség,

maybe it could exist as an emergent one.

hanem létrejövő jelenség?

Emergent properties are things that don’t exist

Létrejövő tulajdonságok nem léteznek

in individual pieces of a system,

rendszerek egyes részeiként,

but do exist for the system as a whole.

de a rendszer egészére nézve igen.

Each individual water molecule doesn’t have a tide,

Egy-egy vízmolekulának nincs árapálya,

but the whole ocean does.

de az óceán egészének van.

A movie creates change through time by using

A film időbeli változást hoz létre

a series of still images that appear to have a fluid,

látszólag egymásba futó,

continuous change between them.

folyton változó állóképsorok révén.

Flipping through the images fast enough,

A képek közti gyors pörgetés elég,

our brains perceive the passage of time

hogy agyunk állóképek sorát

from the sequence of still images.

az idő haladásaként érzékelje.

No individual frame of the movie changes

A film egyes képkockái mozdulatlanok,

or contains the passage of time,

nincs bennük időmúlás,

but it’s a property that comes out of how

de a tulajdonság azáltal képződik,

the pieces are strung together.

ahogyan a darabok össze vannak fűzve.

The movement is real, yet also an illusion.

A mozgás valóságos és egyúttal káprázat.

Could the physics of time somehow be a similar illusion?

Vajon az idő fizikája hasonlóan káprázat?

Physicists are still exploring these and other questions,

Fizikusok még dolgoznak ilyen kérdéseken,

so we’re far from a complete explanation.

de a teljes magyarázat még távoli.

At least for the moment.

Legalábbis pillanatnyilag.