Our story of rape and reconciliation | Thordis Elva and Tom Stranger

Fordító: Borsos Ágota Lektor: Reka Lorinczy

[This talk contains graphic language and descriptions of sexual violence

[Az előadás erősen kifejező nyelvezetet használ a szexuális erőszakról.

Viewer discretion is advised]

Kérjük, vegyék ezt figyelembe.]

Tom Stranger: In 1996, when I was 18 years old,

Tom Stranger: 1996-ban, 18 éves koromban,

I had the golden opportunity to go on an international exchange program.

egy nagyszerű lehetőség révén részt vehettem egy nemzetközi csereprogramban.

Ironically I'm an Australian who prefers proper icy cold weather,

Ironikusan, ausztrálként valóban kedvelem a jéghideg időjárást,

so I was both excited and tearful when I got on a plane to Iceland,

így egyszerre voltam izgatott és szomorú mikor a géppel elindultam Izland fele,

miután szüleimnek és fivéreimnek búcsút intettem.

after just having farewelled my parents and brothers goodbye.

I was welcomed into the home of a beautiful Icelandic family

Egy gyönyörű izlandi család barátságosan fogadott be otthonába.

who took me hiking,

Elvittek túrázni,

and helped me get a grasp of the melodic Icelandic language.

és megismertették velem a dallamos izlandi nyelvet.

Az elején kissé küzdöttem a honvággyal.

I struggled a bit with the initial period of homesickness.

Suli után snowboardoztam,

I snowboarded after school,

és rengeteget aludtam.

and I slept a lot.

Két kémiaóra egy számunkra még nem teljesen elsajátított nyelven

Two hours of chemistry class in a language that you don't yet fully understand

egész altató hatású tud lenni.

can be a pretty good sedative.

(Laughter)

(Nevetés)

My teacher recommended I try out for the school play,

A tanárom javaslatára beálltam a drámacsoportba,

hogy szociálisan aktívabb legyek.

just to get me a bit more socially active.

It turns out I didn't end up being part of the play,

Végül nem kerültem be a darabba,

de ott ismerkedtem meg Thordisszal.

but through it I met Thordis.

Egy bájos tini szerelmi kapcsolatot ápoltunk,

We shared a lovely teenage romance,

and we'd meet at lunchtimes to just hold hands

ebédidőben találkoztunk, hogy foghassuk egymás kezét,

and walk around old downtown Reykjavík.

és Reykjavík belvárosában sétálgattunk.

I met her welcoming family, and she met my friends.

Megismertem barátságos családját, ő meg a barátaimat.

We'd been in a budding relationship for a bit over a month

Már egy hónapja bimbózott a kapcsolatunk,

when our school's Christmas Ball was held.

mikor a suliban karácsonyi bált szerveztek.

Thordis Elva: I was 16 and in love for the first time.

Thordis Elva: 16 éves voltam és először szerelmes életemben.

Going together to the Christmas dance

Együtt jelenni meg a karácsonyi bálon

was a public confirmation of our relationship,

a kapcsolatunk nyilvános megerősítése volt,

and I felt like the luckiest girl in the world.

és a világ legszerencsésebb lányának éreztem magam.

No longer a child, but a young woman.

Már nem voltam többé gyerek, hanem egy fiatal hölgy.

High on my newfound maturity,

Az újonnan felfedezett érettségemtől lelkesen,

I felt it was only natural to try drinking rum for the first time that night, too.

azon az éjszakán természetesnek éreztem megkóstolni a rumot is.

Rossz ötlet volt.

That was a bad idea.

I became very ill,

Nagyon rosszul voltam tőle,

drifting in and out of consciousness

időnként elveszítettem az eszméletemet,

in between spasms of convulsive vomiting.

közben meg felkavaró hányinger gyötört.

The security guards wanted to call me an ambulance,

A biztonságiak mentőt akartak hívni nekem,

but Tom acted as my knight in shining armor,

de Tom fényes páncélú lovagként viselkedett,

and told them he'd take me home.

mondván, hogy ő majd hazavisz engem.

Olyan volt, mint egy tündérmese,

It was like a fairy tale,

his strong arms around me,

az erős karjaiban tartott,

laying me in the safety of my bed.

óvatosan az ágyamba fektetett.

De a hála, amit éreztem hamarosan horrorrá vált,

But the gratitude that I felt towards him soon turned to horror

as he proceeded to take off my clothes and get on top of me.

amikor elkezdte levenni a ruháim és letepert.

My head had cleared up,

A fejem rögtön kitisztult,

but my body was still too weak to fight back,

de a testem még túl gyenge volt ahhoz, hogy meg tudjam védeni magam,

and the pain was blinding.

és a fájdalom rettenetes volt.

I thought I'd be severed in two.

Azt gondoltam, hogy ketté szakadok.

Azért, hogy eszméletemnél maradjak,

In order to stay sane,

halkan számoltam a másodperceket az ébresztőórámon.

I silently counted the seconds on my alarm clock.

És azóta az éjszaka óta,

And ever since that night,

I've known that there are 7,200 seconds in two hours.

megtanultam, hogy két órában 7200 másodperc van.

Despite limping for days and crying for weeks,

Annak ellenére, hogy hetekig bicegtem és sírtam,

this incident didn't fit my ideas about rape like I'd seen on TV.

az esetet nem egy olyan megerőszakolásnak tekintettem, mint amiket a TV-ben láttam.

Tom wasn't an armed lunatic;

Tom nem egy felfegyverzett elmebeteg volt;

he was my boyfriend.

ő a barátom volt.

És nem egy nyirkos sikátorban történt,

And it didn't happen in a seedy alleyway,

it happened in my own bed.

hanem a saját ágyamban.

By the time I could identify what had happened to me as rape,

Mire beismertem, hogy ami velem történt, az erőszak volt,

ő befejezte a cserediák-programot

he had completed his exchange program

and left for Australia.

és Ausztráliába ment.

So I told myself it was pointless to address what had happened.

Tehát értelmetlennek találtam firtatni, hogy mi is történt.

És emellett,

And besides,

it had to have been my fault, somehow.

valamilyen módon mégiscsak az én hibám kellett, hogy legyen.

I was raised in a world where girls are taught

Egy olyan világban nevelkedtem, ahol megtanították a lányoknak,

that they get raped for a reason.

hogy az erőszaknak oka van.

Their skirt was too short,

A szoknyájuk túl rövid volt,

a mosolyuk túl széles,

their smile was too wide,

their breath smelled of alcohol.

a leheletük alkoholtól bűzlött.

And I was guilty of all of those things,

Engem mindhárom jellemzett,

so the shame had to be mine.

tehát, nekem kellett szégyellnem magam.

It took me years to realize

Évekbe telt, amíg felismertem,

that only one thing could have stopped me from being raped that night,

hogy ami megakadályozhatta volna, hogy azon az éjszakán megerőszakoljanak,

and it wasn't my skirt,

az nem a szoknyám volt,

nem a mosolyom volt,

it wasn't my smile,

nem a gyerekes bizalmam volt.

it wasn't my childish trust.

The only thing that could've stopped me from being raped that night

Az egyetlen, ami megakadályozhatta volna, hogy azon az éjszakán megerőszakoljanak

is the man who raped me --

az a férfi volt, aki megtette --

had he stopped himself.

ő kellett volna leállítsa saját magát.

TS: I have vague memories of the next day:

TS: Csak halványan emlékszem a következő napra:

the after effects of drinking,

az alkohol utóhatásaira,

a certain hollowness that I tried to stifle.

egyfajta ürességre, amit próbáltam elnyomni magamban.

Nothing more.

Semmi több.

De nem jelentem meg Thordis ajtajában.

But I didn't show up at Thordis's door.

It is important to now state

Fontos kijelenteni,

that I didn't see my deed for what it was.

hogy nem tekintettem a tettemet annak, ami valójában volt.

The word "rape" didn't echo around my mind as it should've,

Az "erőszak" szó nem visszhangzott a fülemben, ahogyan kellett volna.

and I wasn't crucifying myself with memories of the night before.

Nem gyötrődtem az előző éjszaka emlékei miatt.

Nem egy tudatos elutasítás volt,

It wasn't so much a conscious refusal,

it was more like any acknowledgment of reality was forbidden.

inkább csak a valóság bármilyen elismerése tiltott volt.

My definition of my actions completely refuted any recognition

A tettem meghatározásában teljesen elutasítottam

a mérhetetlen traumát, amit Thordisnak okoztam.

of the immense trauma I caused Thordis.

To be honest,

Őszintén szólva,

I repudiated the entire act in the days afterwards

az azt követő napokban tagadtam az egészet,

és a konkrét napot is, amikor elkövettem.

and when I was committing it.

Tagadtam az igazat, azzal győzködve magam, hogy amit tettem szex volt és nem erőszak.

I disavowed the truth by convincing myself it was sex and not rape.

And this is a lie I've felt spine-bending guilt for.

És ez egy olyan hazugság volt, ami miatt egyre inkább bűntudatom volt.

I broke up with Thordis a couple of days later,

Néhány nap múlva szakítottam Thordisszal,

és utána láttam őt még egy pár alkalommal

and then saw her a number of times

during the remainder of my year in Iceland,

az Izlandon töltött utolsó napjaim alatt.

Minden alkalommal azt éreztem, hogy éles karddal döftek a szívembe.

feeling a sharp stab of heavyheartedness each time.

Deep down, I knew I'd done something immeasurably wrong.

Mélyen legbelül, tudtam, hogy valami mérhetetlenül rossz dolgot tettem.

De anélkül, hogy terveztem volna, emlékeimre nehéz követ kötöttem,

But without planning it, I sunk the memories deep,

and then I tied a rock to them.

és mélyre süllyesztettem őket.

Ami ezután következett, az egy kilenc éves időszak,

What followed is a nine-year period

that can best be titled as "Denial and Running."

aminek leginkább a "Tagadás és elfutás" címet adhatnánk.

When I got a chance to identify the real torment that I caused,

Mikor esélyt kaptam rá, hogy azonosítsam az általam okozott gyötrelmet,

nem maradtam elég sokáig ahhoz, hogy ezt megtehessem.

I didn't stand still long enough to do so.

Whether it be via distraction,

Legyen a szórakozás,

drogozás,

substance use,

thrill-seeking

az izgalmak keresése,

vagy a lelkiismeretem vezérelte belső hangom miatt,

or the scrupulous policing of my inner speak,

I refused to be static and silent.

de megtagadtam a csendet és a tétlenséget.

And with this noise,

És ezzel a zajjal,

I also drew heavily upon other parts of my life

nagy mértékben támaszkodtam az életem más területeire,

hogy kialakítsak egy képet saját magamról.

to construct a picture of who I was.

I was a surfer,

Szörfös voltam,

a social science student,

társadalomtudományokat tanultam,

a friend to good people,

jó emberek barátja,

a loved brother and son,

egy szeretett testvér és fiú,

an outdoor recreation guide,

szabadtéri tevékenységek vezetője,

and eventually, a youth worker.

és végül, egy fiatal munkás.

I gripped tight to the simple notion that I wasn't a bad person.

Szorosan kapaszkodtam abba az egyszerű képzetbe, hogy én nem voltam rossz ember.

I didn't think I had this in my bones.

Nem hiszem, hogy ez lett volna a zsigereimben.

I thought I was made up of something else.

Azt gondoltam, én teljesen más vagyok.

A nevelésemben részt vevők,

In my nurtured upbringing,

my loving extended family and role models,

a szerető népes családom és példaképeim,

a hozzám közel állók

people close to me were warm and genuine

őszintén tisztelték a nőket.

in their respect shown towards women.

It took me a long time to stare down this dark corner of myself,

Időbe telt, hogy betekintsek ebbe a sötét oldalamba,

and to ask it questions.

és kérdéseket tegyek fel magamnak.

TE: Nine years after the Christmas dance,

TE: Kilenc évvel a karácsonyi tánc után,

I was 25 years old,

25 éves voltam,

and headed straight for a nervous breakdown.

és egyenesen az idegösszeroppanás fele tartottam.

My self-worth was buried under a soul-crushing load of silence

Az önbecsülésem egy lélekromboló csönd terhébe temetkezett,

that isolated me from everyone that I cared about,

ami elválasztott mindenkitől, aki fontos volt számomra.

and I was consumed with misplaced hatred and anger

Tehetetlen düh és harag emésztett,

that I took out on myself.

amit magam iránt éreztem.

One day, I stormed out of the door in tears

Egyik napon könnyes szemmel viharoztam ki az ajtón,

after a fight with a loved one,

egyik szerettemmel történt veszekedés után,

and I wandered into a café,

és betértem egy kávézóba,

where I asked the waitress for a pen.

ahol kértem a pincértől egy tollat.

I always had a notebook with me,

Mindig volt nálam jegyzetfüzet -

'a hirtelen jött ötleteim lefirkantására' címmel -,

claiming that it was to jot down ideas in moments of inspiration,

de az igazság az, hogy állandó foglalatosságra volt szükségem,

but the truth was that I needed to be constantly fidgeting,

because in moments of stillness,

mert a csendes pillanatokban

I found myself counting seconds again.

azon vettem észre magam, hogy ismét a másodperceket számolom.

But that day, I watched in wonder as the words streamed out of my pen,

De azon a napon, csodálkozva vettem észre, hogy a szavak csak ömlenek a tollamból.

forming the most pivotal letter I've ever written,

Megfogalmaztam eddigi életem legfontossabb levelét

addressed to Tom.

Tomnak címezve.

Along with an account of the violence that he subjected me to,

Beszámoltam, hogy erőszakos tettének áldozata voltam

the words, "I want to find forgiveness"

és "megbocsátást akarok találni",

stared back at me,

ezek a szavak pillantottak vissza rám,

surprising nobody more than myself.

én lepődtem meg legjobban rajta.

De mélyen legbelül rájöttem, hogy ez volt a szenvedésemből kivezető út,

But deep down I realized that this was my way out of my suffering,

mert attól függetlenül, hogy megérdemelte vagy sem a bocsánatomat,

because regardless of whether or not he deserved my forgiveness,

én megérdemeltem a békét.

I deserved peace.

My era of shame was over.

A szégyenkorszakom elmúlt.

Before sending the letter,

Mielőtt elküldtem a levelet,

I prepared myself for all kinds of negative responses,

felkészültem minden lehetséges negatív válaszra,

or what I found likeliest: no response whatsoever.

vagy amit a legvalószínűbbnek tartottam: a semmilyen válaszra.

The only outcome that I didn't prepare myself for

Az egyetlen kimenetel, amire nem készültem fel az volt,

was the one that I then got --

amit végül kaptam:

a typed confession from Tom, full of disarming regret.

egy írásos vallomás Tomtól, tele őszinte megbánással.

Ahogyan kiderült, ő is a hallgatás börtönében élt.

As it turns out, he, too, had been imprisoned by silence.

And this marked the start of an eight-year-long correspondence

És ez jelentette egy nyolc évig tartó egyeztetés kezdetét,

that God knows was never easy,

amiről csak Isten tudja, mennyire nehéz volt,

but always honest.

de mindig őszinte.

I relieved myself of the burdens that I'd wrongfully shouldered,

Kiszabadítottam magam a korlátok közül, amelyeket tévesen vállaltam,

és ő cserébe teljes szívéből bevallotta, hogy mit tett.

and he, in turn, wholeheartedly owned up to what he'd done.

Our written exchanges became a platform

Levélváltásaink azon éjszaka következményeinek

to dissect the consequences of that night,

boncolgatásáról szóltak,

and they were everything from gut-wrenching

a feszítő gyötrelemtől

to healing beyond words.

a gyógyulásig mindent szavakba foglaltunk.

And yet, it didn't bring about closure for me.

És mégsem hozta meg a történtek lezárását számomra.

Perhaps because the email format didn't feel personal enough,

Talán azért, mert az emailezést nem éreztem eléggé személyesnek,

perhaps because it's easy to be brave

vagy mert túl könnyűnek véltem bátornak lenni

when you're hiding behind a computer screen on the other side of the planet.

egy számítógép mögé bújva a világ másik oldalán.

But we'd begun a dialogue

De elkezdtünk egy beszélgetést,

that I felt was necessary to explore to its fullest.

amiről úgy éreztem, hogy maximálisan ki kell aknázni.

So, after eight years of writing,

Nos, nyolc évnyi írogatás után

and nearly 16 years after that dire night,

és majdnem 16 évvel az után a szörnyű éjszaka után,

I mustered the courage to propose a wild idea:

összeszedtem a bátorságom, hogy előálljak egy őrült ötlettel:

that we'd meet up in person

találkozzunk személyesen,

and face our past once and for all.

és nézzünk szembe a múltunkkal egyszer és mindenkorra.

TS: Iceland and Australia are geographically like this.

TS: Izland és Ausztrália így helyezkedik el földrajzilag.

A kettő között található Dél-Afrika.

In the middle of the two is South Africa.

We decided upon the city of Cape Town,

Fokvárosra esett a választásunk,

and there we met for one week.

és ott találkoztunk egy hétre.

A város maga lélegzetelállítóan tökéletesnek bizonyult arra,

The city itself proved to be a stunningly powerful environment

to focus on reconciliation and forgiveness.

hogy a megbékélésre és a megbocsájtásra koncentrálhassunk.

Nowhere else has healing and rapprochement been tested

Sehol máshol nem volt a gyógyulás és a kiegyezés olyan próbának kitéve,

like it has in South Africa.

mint Dél-Afrikában.

As a nation, South Africa sought to sit within the truth of its past,

Nemzetként Dél-Afrika kereste a módját a múlt igazságainak elismerésére,

and to listen to the details of its history.

és történelmi részleteinek meghallgatására.

Knowing this only magnified the effect that Cape Town had on us.

Tudva ezt, csak növelte Fokváros ránk gyakorolt hatását.

Over the course of this week,

Ez alatt a hét alatt

we literally spoke our life stories to each other,

szó szerint elmeséltük életünk történetét egymásnak,

elejétől a végéig.

from start to finish.

Ez a saját történetünk elemzése volt.

And this was about analyzing our own history.

We followed a strict policy of being honest,

Szigorúan ragaszkodtunk hozzá, hogy őszinték legyünk,

és ez egy bizonyos lelepleződéssel járt,

and this also came with a certain exposure,

egy védtelen sebezhetőséggel.

an open-chested vulnerability.

There were gutting confessions,

Voltak kizsigerelő vallomások,

és pillanatok, mikor egyszerűen nem tudtuk felfogni

and moments where we just absolutely couldn't fathom

a másik élményeit.

the other person's experience.

A szexuális erőszak szeizmikus hatásait kimondtuk hangosan és átéreztük,

The seismic effects of sexual violence were spoken aloud and felt,

face to face.

szemtől szembe.

At other times, though,

Máskor meg

könnyed egyértelműségre leltünk,

we found a soaring clarity,

and even some totally unexpected but liberating laughter.

és néhányszor teljesen váratlanul, de felszabadítóan nevetettünk is.

Mikor arra került a sor,

When it came down to it,

we did out best to listen to each other intently.

megtettünk mindent, hogy a másikat figyelmesen végighallgassuk.

And our individual realities were aired with an unfiltered purity

És a személyes realitásunkat szűretlen tisztaság járta át,

ami nem tett kevesebbet, mint könnyített a lelkünkön.

that couldn't do any less than lighten the soul.

TE: Wanting to take revenge is a very human emotion --

TE: A bosszúállás vágya egy nagyon jellemző emberi érzés -

instinctual, even.

ösztönös valójában.

And all I wanted to do for years

És éveken át mindössze annyit akartam,

was to hurt Tom back as deeply as he had hurt me.

hogy Tomot ugyanolyan súlyosan megbántsam, mint ahogy ő tette velem.

But had I not found a way out of the hatred and anger,

De ha nem találtam volna a gyűlöletből és dühből kiutat,

I'm not sure I'd be standing here today.

nem hiszem, hogy ma itt állnék.

That isn't to say that I didn't have my doubts along the way.

Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak kétségeim időközben.

When the plane bounced on that landing strip in Cape Town,

Mikor a gép visszapattant a fokvárosi leszállópályán,

I remember thinking,

arra gondoltam:

"Why did I not just get myself a therapist and a bottle of vodka

"Miért nem szereztem magamnak egyszerűen egy terapeutát és egy üveg vodkát,

mint ahogy egy normális ember tenné?"

like a normal person would do?"

(Laughter)

(Nevetés)

At times, our search for understanding in Cape Town

Fokvárosban a megértés keresése időnként

felt like an impossible quest,

lehetetlen törekvésnek tűnt,

and all I wanted to do was to give up

és egyszerűen fel akartam adni,

and go home to my loving husband, Vidir,

és hazamenni szerető férjemhez, Vidirhez,

és a fiunkhoz.

and our son.

But despite our difficulties,

De a nehézségek ellenére,

ez az utazás egy győzelmi érzéssel ért véget,

this journey did result in a victorious feeling

that light had triumphed over darkness,

miszerint a fény győzött a sötétség felett,

that something constructive could be built out of the ruins.

mert valami haladó építhető a romokból.

I read somewhere

Olvastam valahol,

that you should try and be the person that you needed when you were younger.

hogy meg kellene próbálni olyannak lenni, mint akire fiatal korodban szükséged volt.

And back when I was a teenager,

És visszatekintve tinikoromra,

I would have needed to know that the shame wasn't mine,

tudnom kellett volna, hogy a szégyen nem az enyém volt,

hogy van remény az erőszak után,

that there's hope after rape,

that you can even find happiness,

hogy a boldogság is megtalálható,

like I share with my husband today.

mint ahogyan azt én ma a férjemmel osztom meg.

Which is why I started writing feverishly upon my return from Cape Town,

Emiatt kezdtem el lázasan írni a Fokvárosból való visszatérésem után,

melynek eredménye egy könyv lett, Tom a társszerzője.

resulting in a book co-authored by Tom,

that we hope can be of use to people from both ends

Reméljük, hogy ez mindkét félnek hasznos,

of the perpetrator-survivor scale.

az elkövetőnek és áldozatnak egyaránt.

If nothing else,

Ha többet nem is jelent,

it's a story that we would've needed to hear when we were younger.

legalább egy sztori, amit hallanunk kellett volna fiatalkorunkban.

A történetünk típusából eredően,

Given the nature of our story,

tudom, hogy a szavak, amelyek elkerülhetetlenül szerepelnek benne -

I know the words that inevitably accompany it --

victim, rapist --

áldozat, erőszakot elkövető -,

és a címkék annak a módja, hogy rendszerezzük a fogalmakat,

and labels are a way to organize concepts,

but they can also be dehumanizing in their connotations.

de lehetnek elembertelenítőek is a maguk jelentésében.

Once someone's been deemed a victim,

Ha egyszer valaki áldozat szerepbe kerül,

it's that much easier to file them away as someone damaged,

sokkal egyszerűbb sérültnek,

meggyalázottnak, vagy még annál is megalázóbb jelzővel

dishonored,

less than.

címkézni.

And likewise, once someone has been branded a rapist,

És ugyanúgy, ha valaki erőszakot követett el,

it's that much easier to call him a monster --

egyszerűbb őt szörnynek nevezni,

embertelennek.

inhuman.

But how will we understand what it is in human societies

De hogyan fogjuk megérteni, hogy az emberi társadalomban

that produces violence

mi az erőszak forrása,

if we refuse to recognize the humanity of those who commit it?

ha az elkövetőre nem emberként tekintünk?

És hogyan --

(Taps)

And how --

(Applause)

And how can we empower survivors if we're making them feel less than?

És hogy adunk erőt a túlélőknek, ha mindezzel lealacsonyítjuk őket?

How can we discuss solutions to one of the biggest threats

Hogyan tárgyalhatunk a nőket és gyerekeket világszerte fenyegető

to the lives of women and children around the world,

egyik legnagyobb veszély megoldásairól,

if the very words we use are part of the problem?

ha az általunk használt szavak a probléma részei?

TS: From what I've now learnt,

TS: Abból, amit most tanultam,

a tetteim 1996 azon bizonyos éjszakáján énközpontú indíttatásúak voltak.

my actions that night in 1996 were a self-centered taking.

I felt deserving of Thordis's body.

Úgy éreztem, megérdemlem Thordis testét.

I've had primarily positive social influences

Előzőleg pozitív szociális hatások értek,

and examples of equitable behavior around me.

és méltányos viselkedési példák voltak a környezetemben.

But on that occasion,

De ez alkalommal

I chose to draw upon the negative ones.

a negatívakat választottam.

The ones that see women as having less intrinsic worth,

Azokat, amelyek a nőket kevésbé lényegesnek tekintik,

and of men having some unspoken and symbolic claim to their bodies.

és hogy a férfiaknak kimondatlan és jelképes joguk van a testükhöz.

These influences I speak of are external to me, though.

Azonban ezek a hatások, amelyekről beszélek, távol állnak tőlem.

And it was only me in that room making choices,

Abban a szobában egyedül én dönthettem,

nobody else.

senki más.

When you own something

Mikor birtokolsz valamit,

and really square up to your culpability,

és tényleg szembeszegülsz a bűnösségeddel,

I do think a surprising thing can happen.

úgy gondolom, meglepő dolog történhet.

Ezt nevezem én a birtoklás paradoxonjának.

It's what I call a paradox of ownership.

I thought I'd buckle under the weight of responsibility.

Úgy gondoltam, meghajlok a felelősség terhe alatt,

hogy az emberségi-igazolványom el lesz égetve.

I thought my certificate of humanity would be burnt.

Instead, I was offered to really own what I did,

Ehelyett, felajánlották, hogy vállaljam fel, amit tettem,

and found that it didn't possess the entirety of who I am.

és arra jöttem rá, hogy ez nem keríti hatalmába a teljes énemet.

Put simply,

Egyszerűen szólva,

something you've done doesn't have to constitute the sum of who you are.

amit tettél nem kell azt jelentse, hogy te olyan is vagy.

The noise in my head abated.

Csökkent a fejemben a zaj.

The indulgent self-pity was starved of oxygen,

Az elnéző önsajnálat oxigénhiányt szenvedett,

and it was replaced with the clean air of acceptance --

és az elfogadás tiszta levegője helyettesítette -

an acceptance that I did hurt this wonderful person standing next to me;

annak az elfogadása, hogy bántottam ezt a mellettem álló csodálatos embert;

an acceptance that I am part of a large and shockingly everyday grouping of men

az elfogadása annak, hogy része vagyok egy sokkolóan nagy férficsoportnak,

who have been sexually violent toward their partners.

akik szexuális erőszakot követtek el a partnerükkel szemben.

Don't underestimate the power of words.

Ne becsüld alá a szavak erejét.

Saying to Thordis that I raped her changed my accord with myself,

Kimondani neki, hogy megerőszakoltam őt, megváltoztatta a magammal való összhangot,

as well as with her.

és a hozzá való viszonyulásomat.

But most importantly,

De ami a legfontosabb,

the blame transferred from Thordis to me.

az önvád Thordisról átszállt rám.

Far too often,

Nagyon gyakran,

the responsibility is attributed to female survivors of sexual violence,

a felelősséget a női túlélőkre hárítják,

és nem a férfiakra, akik elkövetik.

and not to the males who enact it.

Far too often,

Nagyon gyakran,

the denial and running leaves all parties at a great distance from the truth.

a tagadás és az elfutás mindkét felet nagyon távol tartják az igazságtól.

There's definitely a public conversation happening now,

Most minden kétséget kizáróan zajlik egy köztárgyalás,

and like a lot of people,

és ugyanúgy, mint sok más embert,

we're heartened that there's less retreating

buzdít minket az a tény, hogy kevesen bújnak ki

from this difficult but important discussion.

ez alól a bonyolult, de fontos megbeszélés alól.

I feel a real responsibility to add our voices to it.

Úgy érzem, hogy kötelességünk hangot adni az ügynek.

TE: What we did is not a formula that we're prescribing for others.

TE: Amit tettünk, nem egy előírás mások számára.

Senkinek nincs joga megmondani másoknak, hogyan kezeljék a legmélyebb fájdalmukat

Nobody has the right to tell anyone else how to handle their deepest pain

or their greatest error.

vagy a legnagyobb hibáikat.

Breaking your silence is never easy,

Megtörni a saját csönded sosem könnyű,

and depending on where you are in the world,

és attól függően, hogy a világ melyik részén élsz,

it can even be deadly to speak out about rape.

az erőszakról beszélni még halálos is lehet.

I realize that even the most traumatic event of my life

Rájöttem, hogy életem legtraumatikusabb eseménye

is still a testament to my privilege,

ugyanakkor a kiváltságom testamentuma is,

because I can talk about it without getting ostracized,

mert beszélhetek róla anélkül, hogy kiközösítenének,

or even killed.

vagy akár megölnének.

De ez a kiváltság, hogy szólhatok,

But with that privilege of having a voice

comes the responsibility of using it.

maga után vonja a felelősséget, hogy használjam is fel.

That's the least I owe my fellow survivors who can't.

Ez a legkevesebb, amivel tartozom a társaimnak, akik semmit nem tudnak tenni.

The story we've just relayed is unique,

Amit elmeséltünk, egy egyedi történet.

and yet it is so common with sexual violence being a global pandemic.

A szexuális erőszak jelenleg globális járványként terjed.

De ez nem kell, hogy így legyen.

But it doesn't have to be that way.

One of the things that I found useful on my own healing journey

Az egyik hasznos oldala a saját gyógyulási utamnak,

is educating myself about sexual violence.

hogy tájékozódtam a szexuális erőszak témakörben.

And as a result, I've been reading, writing

És eredményképpen, most már lassan egy évtizede

and speaking about this issue for over a decade now,

olvasok, írok és beszélek a témáról,

going to conferences around the world.

konferenciákra jártok a világ minden részére.

And in my experience,

És azt tapasztalom,

the attendees of such events are almost exclusively women.

hogy az ilyen eseményekre jelentkezők nagy része kizárólag nő.

Itt az ideje, hogy a szexuális erőszakot ne csak női problémaként kezeljük.

But it's about time that we stop treating sexual violence as a women's issue.

(Applause)

(Taps)

A majority of sexual violence against women and men

A nők és férfiak elleni szexuális erőszakot

is perpetrated by men.

nagyobbrészt férfiak követik el.

And yet their voices are sorely underrepresented in this discussion.

És az ők hangjuk még mindig súlyosan alul képviselt az ilyen beszélgetésekben.

But all of us are needed here.

De mindannyiunkra szükség van.

Csak képzeljük el a sok szenvedést, amit enyhítenénk,

Just imagine all the suffering we could alleviate

ha vennénk a bátorságot, hogy együtt nézzünk szembe a problémával.

if we dared to face this issue together.

Thank you.

(Applause)

Köszönjük!

(Taps)