Why design should include everyone | Sinéad Burke

Fordító: Franciska Kató Lektor: Zsuzsanna Lőrincz

I want to give you a new perspective.

Megmutatom önöknek a világot egy másik nézőpontból.

That sounds grandiose, and it is.

Grandiózusan hangzik, és az is.

I left Ireland yesterday morning.

Tegnap reggel jöttem Írországból.

I traveled from Dublin to New York

Dublinból New Yorkba utaztam,

independently.

önállóan.

But the design of an airport,

De a reptér kialakítása,

plane and terminal

maga a repülő, vagy a terminál

offers little independence when you're 105 and a half centimeters tall.

nem sok önállóságot enged ha az ember 105 és fél cm magas.

For Americans, that's 3' 5".

Amerikai mércével 3' 5".

I was whisked through the airport by airline assistants in a wheelchair.

A reptéri alkalmazottak egy tolószékben toltak végig a repülőtéren.

Now, I don't need to use a wheelchair,

Szögezzük le, hogy nincs szükségem tolószékre,

but the design of an airport

de a reptér kialakítása

and its lack of accessibility

és a hozzáférés nehézségei miatt

means that it's my only way to get through.

ez az egyetlen módja számomra az átjutásnak.

With my carry-on bag between my feet,

A kézipoggyászommal a lában között,

I was wheeled through security, preclearance

tolószékben toltak át a biztonsági ellenőrzőpontokon,

and I arrived at my boarding gate.

és megérkeztem a beszállókapumhoz.

I use the accessibility services in the airport

Azért használom a tolókocsis szolgáltatást,

because most of the terminal is just not designed with me in mind.

mert a terminál nagy részének tervezésekor rám nem gondoltak.

Take security, for example.

Vegyük például a biztonsági ellenőrzést.

I'm not strong enough to lift my carry-on bag

Nem vagyok elég erős ahhoz, hogy a kézipoggyászomat

from the ground to the carousel.

a földről a szalagra emeljem,

hiszen az a szemmagasságomban fut,

I stand at eye level with it.

And those who work in that space for safety purposes cannot help me

és az ott dolgozók biztonsági okokból nem segíthetnek,

and cannot do it for me.

nem emelhetik fel helyettem.

Design inhibits my autonomy and my independence.

A design gátolja az önállóságomat.

But traveling at this size, it isn't all bad.

De egyáltalán nem rossz ilyen méretekkel utazni.

The leg room in economy is like business class.

A turistaosztályon a lábhely nekem akkora, mint másnak a business-en.

(Laughter)

(Nevetés)

I often forget that I'm a little person.

Sokszor elfelejtem, hogy kis termetű vagyok.

It's the physical environment and society that remind me.

Az épített környezet és a többi ember az, akik emlékeztetnek erre.

Using a public bathroom is an excruciating experience.

Egy nyilvános mosdó használata például elég kínos számomra.

I walk into the cubicle

Belépek a fülkébe,

but I can't reach the lock on the door.

de nem érem el a zárat.

Kreatív vagyok és rugalmas.

I'm creative and resilient.

I look around and see if there's a bin that I can turn upside down.

Körülnézek, van-e valahol egy kuka, amit fejjel lefelé fordíthatok.

Is it safe?

Biztonságos ez így?

Not really.

Nem igazán.

Is it hygienic and sanitary?

Higiénikus?

Biztos, hogy nem.

Definitely not.

But the alternative is much worse.

De a másik megoldás sokkal rosszabb.

Ha így nem működik, a telefonomat használom.

If that doesn't work, I use my phone.

It gives me an additional four- to six-inch reach,

Így 10-15 cm-t hozzászámolhatok a magasságomhoz.

and I try to jam the lock closed with my iPhone.

Az iPhone-ommal próbálom meg bezárni a lakatot.

Gyanítom, hogy Jony Ive nem pont erre tervezte az iPhone-t,

Now, I imagine that's not what Jony Ive had in mind when he designed the iPhone,

de működik.

but it works.

The alternative is that I approach a stranger.

A másik megoldás az, hogy odamegyek egy idegenhez,

I apologize profusely

elnézést kérek,

and I ask them to stand guard outside my cubicle door.

és megkérem, hogy álljon őrt az ajtóm előtt.

They do

Általában megteszik,

and I emerge grateful

és én hálásan jövök ki,

but absolutely mortified,

de teljesen megalázva.

and hope that they didn't notice

Reménykedek, hogy nem vették észre,

that I left the bathroom without washing my hands.

hogy kézmosás nélkül léptem ki a mosdóból.

I carry hand sanitizer with me every single day

Mindig hordok magammal kézfertőtlenítőt,

because the sink, soap dispenser, hand dryer and mirror

mert a mosdókagylót, a szappant,

a kézszárítót és a tükröt sem érem el.

are all out of my reach.

Now, the accessible bathroom is somewhat of an option.

Az akadálymentesített mosdó is egyfajta opció.

In this space, I can reach the lock on the door,

Ott elérem a zárat,

the sink, the soap dispenser, the hand dryer and the mirror.

a mosdókagylót, a szappant, a kézszárítót és a tükröt.

Yet, I cannot use the toilet.

De a WC-t nem tudom használni.

It is deliberately designed higher

Szándékosan magasabbra tervezték,

so that wheelchair users can transfer across with ease.

hogy a tolószékesek könnyen átülhessenek.

This is a wonderful and necessary innovation,

Csodálatos és hasznos fejlesztés,

but in the design world, when we describe a new project or idea as accessible,

de a tervezők világában, amikor egy tervet vagy ötletet

what does that mean?

könnyen hozzáférhetőnek neveznek, mit értenek alatta?

Who is it accessible to?

Kinek könnyen hozzáférhető?

And whose needs are not being accommodated for?

És kik azok, akiknek a szükségleteit figyelmen kívül hagyja?

Now, the bathroom is an example

A mosdó egy példa arra,

of where design impinges upon my dignity,

hogyan foszt meg a design a méltóságomtól.

but the physical environment impacts upon me in much more casual ways too,

De az épített környezet olyan hétköznapi esetben is

hatással van az életemre, mint például egy kávé rendelése.

something as simple as ordering a cup of coffee.

Now, I'll admit it.

Bevallom,

I drink far too much coffee.

túl sok kávét iszom.

My order is a skinny vanilla latte,

Skinny vanilla lattét,

but I'm trying to wean myself off the syrup.

de próbálom elhagyni a szirupot.

But the coffee shop, it's not designed well,

A kávézók azonban nem jól vannak megtervezve,

legalábbis nem nekem.

at least not for me.

Queuing, I'm standing beside the pastry cabinet

Sorban állás közben a süteményes pult előtt állok,

and the barista calls for the next order.

és a pultos hívja a következőt.

"A következő, legyen szíves!" - kiabálják.

"Next, please!" they shout.

Engem nem látnak.

They can't see me.

A sorban mellettem álló hívja fel a figyelmet a létezésemre,

The person next to me in the queue points to my existence

and everyone is embarrassed.

és mindenki kényelmetlenül érzi magát.

I order as quick as I can and I move along to collect my coffee.

Olyan gyorsan rendelek, ahogy csak tudok, és sietek átvenni a kávémat.

Now, think just for a second.

Gondolkodjanak el egy pillanatra.

Where do they put it?

Hová teszik a kávét?

Magasra, a pultra, fedél nélkül.

Up high and without a lid.

Megpróbálni elérni és levenni a saját, kifizetett kávémat,

Reaching up to collect a coffee that I have paid for

is an incredibly dangerous experience.

hihetetlenül veszélyes dolog számomra.

But design also impinges on the clothes that I want to wear.

De a design kizáró jellege a ruhaneműk területén is megfigyelhető.

I want garments that reflect my personality.

Olyan öltözéket szeretnék, amely visszatükrözi a személyiségemet.

It's difficult to find in the childrenswear department.

Nehéz ilyesmit találni a gyermekrészlegen.

And often womenswear requires far too many alterations.

A női ruhák viszont sokszor túl sok átalakításra szorulnak.

I want shoes that affect my maturity, professionalism and sophistication.

Olyan cipőt szeretnék, amely érettséget, szakértelmet és kifinomultságot sugároz.

Instead, I'm offered sneakers with Velcro straps and light-up shoes.

Ehelyett gyakran csak világítós talpú és tépőzáras tornacipőket tudnak ajánlani.

Now, I'm not totally opposed to light-up shoes.

Nem vagyok teljesen a világítós talpú cipők ellen.

(Laughter)

(Nevetés)

But design also impacts on such simple things,

De még olyan egyszerű dolgok is beletartoznak a tervezés csapdáiba,

like sitting on a chair.

mint felülni egy székre.

I cannot go from a standing to a seating position with grace.

Nem tudok álló pozícióból csak úgy elegánsan leülni.

Due to the standards of design heights of chairs,

A sztenderd székmagasságnak köszönhetően

I have to crawl on my hands and knees

négykézláb kell felkúsznom rá,

csak hogy leülhessek,

just to get on top of it,

whilst also being conscious that it might tip over at any stage.

miközben mindig ott van bennem, hogy a szék bármikor felborulhat.

But whilst design impacts on me

De annak ellenére, hogy a design miatt nehézségeim akadnak,

whether it's a chair, a bathroom, a coffee shop, or clothes,

legyen szó egy székről, egy mosdóról, egy kávézóról vagy ruhákról,

I rely on and benefit

számíthatok az idegenek kedvességére,

from the kindness of strangers.

és profitálhatok belőle.

But not everybody is so nice.

De nem mindenki ilyen kedves.

I'm reminded that I'm a little person

Mindig emlékeztet az alacsony termetemre,

when a stranger points,

amikor egy idegen rámmutat,

stares,

megbámul,

laughs,

nevet rajtam,

kicsúfol,

calls me a name,

or takes a photograph of me.

vagy lefotóz.

This happens almost every day.

Ezek majdnem minden nap megtörténnek.

With the rise of social media, it has given me an opportunity

A közösségi média népszerűvé válása lehetőséget teremtett számomra,

and a platform to have a voice as a blogger and as an activist,

hogy bloggerként és aktivistaként hallassam a hangom,

but it has also made me nervous

de közben izgulok is miatta,

that I might become a meme

mert bármikor mémmé válhatok,

or a viral sensation,

vagy gyakran megosztott online attrakcióvá,

all without my consent.

a beleegyezésem nélkül.

So let's take a moment right now

Álljunk meg egy pillanatra,

to make something very clear.

hogy tisztázzunk valamit.

The word "midget" is a slur.

A "törpe" szó megbélyegez.

It evolved from PT Barnum's era of circuses and freak shows.

P.T. Barnum és a cirkuszi előadások idejéből származik.

Society has evolved.

A társadalom azóta fejlődött.

A szókincsünknek is tükröznie kellene ezt.

So should our vocabulary.

Language is a powerful tool.

A nyelvnek ereje van.

It does not just name our society.

Nem csak kifejezi a társadalmunkat,

It shapes it.

hanem formálja is azt.

I am incredibly proud to be a little person,

Nagyon büszke vagyok rá, hogy kis embernek születtem,

to have inherited the condition of achondroplasia.

hogy örököltem ezt az állapotot, az achondroplasiát.

But I am most proud to be Sinead.

De a legbüszkébb a keresztnevemre, a Sinead-re vagyok.

Achondroplasia is the most common form of dwarfism.

Az achondroplasia a törpenövés legelterjedtebb formája.

Achondroplasia translates as "without cartilage formation."

Szó szerint azt jelenti, hogy "porcfejlődés nélkül".

I have short limbs and achondroplastic facial features,

Rövidek a végtagjaim,

és jellegzetes achondroplasiás a homlokom és az orrom.

my forehead and my nose.

A karjaimat nem tudom teljesen kinyújtani,

My arms do not straighten fully,

but I can lick my elbow.

de meg tudom nyalni a könyökömet.

I'm not showing you that one.

Ezt viszont nem fogom most megmutatni.

Achondroplasia occurs in approximately one in every 20,000 births.

Az achondroplasia minden húszezredik embertársunkat érinti.

A kis emberek 80%-a átlagos termetű szülők gyermeke.

80 percent of little people are born to two average-height parents.

That means that anybody in this room could have a child with achondroplasia.

Ez azt jelenti, hogy a teremben bárkinek lehetne achondroplasiás gyermeke.

Én mégis örököltem ezt az állapotot, az édesapámtól.

Yet, I inherited my condition from my dad.

I'd like to show you a photo of my family.

Szeretnék mutatni önöknek egy képet a családomról.

My mother is average height,

Az édesanyám átlagos magasságú,

my father is a little person

az édesapám kis ember.

and I am the eldest of five children.

Én öt gyermek közül vagyok a legidősebb.

I have three sisters and one brother.

Van három húgom és egy öcsém.

They are all average height.

Mindannyian átlagos magasságúak.

I am incredibly fortunate to have been born into a family

Hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy olyan családba születtem,

that cultivated my curiosity and my tenacity,

amely ápolta a kíváncsiságomat és kitartásra nevelt,

that protected me from the unkindness and ignorance of strangers

amely megvédett az idegenek rosszindulatától és butaságától,

and that armed me with the resilience, creativity and confidence

és amely felvértezett kitartással, kreativitással és magabiztossággal.

Szükségem van ezekre a túléléshez, a környezet és a társadalom formálásához.

that I needed to survive and manipulate the physical environment and society.

If I was to pinpoint any reason why I am successful,

Ha meg kell határoznom a sikerességem fő okát,

az az, hogy szeretett gyermek voltam és vagyok mindmáig.

it is because I was and I am a loved child,

Mára már egy jó adag szarkazmussal felvértezett szeretett gyermek,

now, a loved child with a lot of sass and sarcasm,

de kétségkívül szeretett gyermek.

but a loved child nonetheless.

In giving you an insight into who I am today

Azzal a céllal beszéltem magamról,

hogy új nézőpontot mutassak önöknek.

I wanted to offer you a new perspective.

Vitatni szeretném azt az elgondolást,

I wanted to challenge the idea

that design is but a tool to create function and beauty.

miszerint a tervezés csak a funkcióról és a szépségről szól.

A design nagy hatással van az emberek életére,

Design greatly impacts upon people's lives,

all lives.

mindenkiére.

A design egy eszköz arra, hogy a világ részének érezhessük magunkat,

Design is a way in which we can feel included in the world,

but it is also a way in which we can uphold a person's dignity

ugyanakkor a tervezés által biztosíthatjuk egy személy

emberi méltóságát és emberi jogait.

and their human rights.

Design can also inflict vulnerability

A design sebezhetővé is tehet,

on a group whose needs aren't considered.

ha olyan csoportba tartozol, amelynek az igényeivel nem számolnak.

So today, I want your perceptions challenged.

Tehát azt szeretném ma elérni, hogy gondolkozzanak el.

Who are we not designing for?

Kik azok, akiknek nem tervezünk?

How can we amplify their voices

Hogyan tudnánk megerősíteni jelenlétüket,

and their experiences?

és megosztani tapasztalataikat?

What is the next step?

Mi a következő lépés?

Design is an enormous privilege,

A tervezés óriási kiváltság,

but it is a bigger responsibility.

de még nagyobb felelősség.

I want you to open your eyes.

Szeretném, ha kinyitnák a szemüket.

Thank you so much.

Nagyon szépen köszönöm.

(Applause)

(Taps)