Is life meaningless? And other absurd questions - Nina Medvinskaya

Fordító: Vida Krisztina Lektor: Peter Pallós

Albert Camus grew up surrounded by violence.

Albert Camus-t gyermekkorában mindenhol erőszak vette körül.

His homeland of Algeria was mired in conflict between native Algerians

Hazájában, Algériában gyakoriak voltak a viszályok

a helyiek és a francia gyarmatosítók közt.

and colonizing French Europeans.

He lost his father in the First World War,

Apja elesett az I. világháborúban,

and was deemed unfit to fight in the second.

őt pedig alkalmatlannak találták, hogy harcoljon a másodikban.

Battling tuberculosis in France and confronting the war's devastation

Franciaországban a tuberkulózissal küzdve,

és a háború pusztítását ellenzéki újságíróként látva, Camus elcsüggedt.

as a resistance journalist, Camus grew despondent.

He couldn’t fathom any meaning behind all this endless bloodshed and suffering.

Nem látta a vég nélküli öldöklés és szenvedés értelmét.

He asked: if the world was meaningless,

Feltette a kérdést: Ha a világ értelmetlen,

could our individual lives still hold value?

értékes-e az emberi élet?

Many of Camus’ contemporaries were exploring similar questions

Több kortársa is hasonlóan gondolkodott:

under the banner of a new philosophy called existentialism.

ők új filozófiai irányzat, az egzisztencializmus képviselői voltak.

Existentialists believed people were born as blank slates,

Az egzisztencialisták szerint az ember tiszta lappal születik,

each responsible for creating their life’s meaning amidst a chaotic world.

az értelmes élet megteremtése a káoszban egyéni felelősség.

But Camus rejected their school of thought.

Camus elutasította ezt a gondolatmenetet.

He argued all people were born with a shared human nature

Szerinte mindannyian közös emberi természettel születünk,

that bonded them toward common goals.

amely egyesít, és közös célokat ad nekünk.

One such goal was to seek out meaning despite the world’s arbitrary cruelty.

Az egyik ilyen cél az értelem keresése a világ önkényes kegyetlensége ellenére.

Camus viewed humanity’s desire for meaning and the universe’s silent indifference

Az értelmet kereső emberiséget, és a világ néma közönyét

as two incompatible puzzle pieces,

két kirakósdarabként látta,

and considered trying to fit them together to be fundamentally absurd.

amelyek összeillesztését alapvetően abszurdnak találta.

This tension became the heart of Camus’ Philosophy of the Absurd,

Ez az ellentét lett Camus abszurd filozófiájának alapja,

which argued that life is inherently futile.

amely szerint az élet alapvetően hiábavaló.

Exploring how to live without meaning

Az élet hiábavalósága

became the guiding question behind Camus’ early work,

Camus korai munkássága,

which he called his “cycle of the absurd.”

az ún. abszurd ciklus központi kérdése.

The star of this cycle, and Camus’ first published novel,

A ciklus legismertebb darabja, Camus első regénye,

offers a rather bleak response.

kiábrándító választ kínál.

"The Stranger" follows Meursault, an emotionally detached young man

A Közöny egy érzéketlen fiatalember, Meursault története,

who doesn’t attribute much meaning to anything.

aki mindent értelmetlennek tart.

He doesn’t cry at his mother’s funeral,

Nem sír az anyja temetésén,

he supports his neighbor’s scheme to humiliate a woman,

segít a szomszédjának megalázni egy nőt,

he even commits a violent crime — but Meaursault feels no remorse.

erőszakos bűncselekményt is elkövet, mégsem érez bűntudatot.

For him the world is pointless and moral judgment has no place in it.

Számára a világ értelmetlen, az erkölcsi ítéletnek nincs benne helye.

This attitude creates hostility between Meursault

Ez a szemlélet megmérgezi a viszonyt

and the orderly society he inhabits,

Meursault és a fegyelmezett társadalom között, amelyben él;

slowly increasing his alienation until the novel’s explosive climax.

lassan elidegenedik mindenkitől, egészen a regény tetőpontjáig.

Unlike his spurned protagonist, Camus was celebrated for his honest philosophy.

Kitaszított főszereplőjével ellentétben, Camus-t ünnepelték őszinteségéért.

"The Stranger" catapulted him to fame, and Camus continued producing works

A Közöny meghozta számára a hírnevet, és tovább dolgozott művein,

that explored the value of life amidst absurdity

amelyek az élet értékét kutatták az abszurd világban,

many of which circled back to the same philosophical question:

több írása is visszakanyarodott ugyanahhoz a filozófiai kérdéshez:

if life is truly meaningless,

Ha az élet valóban értelmetlen,

is committing suicide the only rational response?

vajon az öngyilkosság az egyetlen értelmes cselekedet?

Camus’ answer was an emphatic “no.”

Camus válasza határozott nem.

There may not be any explanation for our unjust world,

Talán nem tudjuk megmagyarázni, miért igazságtalan a világ,

but choosing to live regardless is the deepest expression

de ha mégis az életet választjuk,

of our genuine freedom.

akkor élhetjük át az igazi szabadságot.

Camus explains this in one of his most famous essays

Camus az egyik leghíresebb esszéjében járja körül a témát,

which centers on the Greek myth of Sisyphus.

amelynek középpontjában Sziszüphosz görög mítosza áll.

Sisyphus was a king who cheated the gods,

Sziszüphosz király becsapta az isteneket,

and was condemned to endlessly roll a boulder up a hill.

ezért arra ítélték, hogy örökké sziklát görgessen föl a hegyre.

The cruelty of his punishment lies in its singular futility,

A büntetés azért olyan kegyetlen, mert a feladat értelmetlen,

but Camus argues all of humanity is in the same position.

de Camus szerint az egész emberiség ebben a helyzetben van.

And only when we accept the meaninglessness of our lives

Ha elfogadjuk életünk hiábavalóságát,

can we face the absurd with our heads held high.

csak akkor nézhetünk szembe büszkén az abszurd világgal.

As Camus says, when the king chooses to begin his relentless task once more,

Ahogy Camus írja: mikor a király úgy dönt, hogy folytatja reménytelen küldetését,

“One must imagine Sisyphus happy.”

boldognak kell elképzelnünk Sziszüphoszt.

Camus’ contemporaries weren’t so accepting of futility.

Camus kortársai nem értettek egyet a hiábavalósággal.

Many existentialists advocated for violent revolution

Az egzisztencialisták közül sokan támogatták az erőszakos forradalmat,

to upend systems they believed were depriving people of agency and purpose.

a rendszer megdöntését, amely megfoszt minket az értelmes élettől.

Camus responded with his second set of work: the cycle of revolt.

Camus második sorozatával, a lázadásciklussal felelt erre.

In "The Rebel," he explored rebellion as a creative act,

A lázadó ember c. műve a lázadást kreatív,

rather than a destructive one.

nem destruktív cselekedetként írja le.

Camus believed that inverting power dynamics

Camus szerint a hatalomért folytatott küzdelem

only led to an endless cycle of violence.

csak vég nélküli erőszakhoz vezet.

Instead, the way to avoid needless bloodshed

A fölösleges vérontást úgy kerülhetjük el,

is to establish a public understanding of our shared human nature.

ha közös emberi természetünk megértésére törekszünk.

Ironically, it was this cycle of relatively peaceful ideas

Sajnos ezzel a békés megközelítéssel

that triggered his fallout with many fellow writers and philosophers.

nem aratott nagy sikert író- és filozófustársai között.

Despite the controversy,

A viták ellenére

Camus began work on his most lengthy and personal novel yet:

Camus elkezdte addigi leghosszabb és legszemélyesebb művét:

an autobiographical work entitled "The First Man."

Az első ember című önéletrajzi regényt.

The novel was intended to be the first piece in a hopeful new direction:

A regény egy új sorozat első darabja lett volna,

the cycle of love.

a szeretetciklusé.

But in 1960, Camus suddenly died in a car accident

1960-ban azonban Camus autóbalesetben meghalt,

that can only be described as meaningless and absurd.

erre csak annyit mondhatunk, hogy értelmetlenül és abszurdan.

While the world never saw his cycle of love,

Bár a szeretetciklus soha nem készült el,

his cycles of revolt and absurdity continue to resonate with readers today.

az abszurd- és a lázadásciklusok ma is megtalálják útjukat az olvasókhoz.

His concept of absurdity has become a part of world literature,

Az abszurd gondolata a világirodalom,

20th century philosophy, and even pop culture.

a 20. századi filozófia és a popkultúra része lett.

Today, Camus remains a trusted guide for moments of uncertainty;

Camus továbbra is megbízható társ a bizonytalan időkben.

his ideas defiantly imbuing a senseless world with inspiration

Gondolatai bátorságot adhatnak, hogy küzdjünk az értelmetlen világban,

rather than defeat.

és ne adjuk fel.