The myth of Zeus' test - Iseult Gillespie

Fordító: Bálint Kabai Lektor: Maria Ruzsane Cseresnyes

It was dark when two mysterious, shrouded figures

Sötét volt, mikor a két titokzatos, köpenyes alak

appeared in the hillside village.

felbukkant a domboldali falucskában.

The strangers knocked on every door in town, asking for food and shelter.

A két idegen a falu minden ajtaján bekopogtatott, ételt és szállást kérve.

But, again and again, they were turned away.

De újra és újra süket fülekre találtak.

Soon, there was just one door left:

Végül csak egy ajtó maradt,

that of a small, thatched shack.

egy szalmatetős viskó ajtaja.

An elderly couple, Baucis and Philemon, answered the thunderous knock.

Egy idős házaspár, Baukisz és Philemón nyitott ajtót a dörgő kopogtatásra.

Although there was something off about these visitors,

Bár volt valami furcsa ezekben a látogatókban,

it was in the pair’s nature to care for those in need.

a pár természetéből adódóan segített minden rászorulónak.

Philemon invited them to rest,

Philemón behívta őket, hogy pihenjenek,

and the cottage flooded with warmth as Baucis teased the fire back to life.

és a kunyhót melegség árasztotta el, mivel Baukisz újra felszította a tüzet.

When they were young, Baucis and Philemon had fallen in love,

Baukisz és Philemón fiatalon estek szerelembe,

married, and settled in the humble cottage.

összeházasodtak, és letelepedtek a szerény kis kunyhóban.

Decades later, their home was still standing—

Évtizedekkel később házuk még mindig állt –

and they were more devoted to each other than ever.

és még odaadóbbak voltak egymás iránt, mint valaha

The strangers watched intently as Baucis nestled twigs under a battered pot

Az idegenek fürkészve nézték, amint Baukisz gallyakat fektetett

filled with vegetables.

egy ütött-kopott üst alá, és megtöltötte zöldségekkel.

The couple could rarely afford meat, but in honor of their guests,

Ritkán engedhették meg maguknak, hogy húst egyenek, de vendégeik tiszteletére

Philemon cut strips from an aging shank for the stew.

Philemón a raguhoz levágott pár csíkot egy öregedő lábszárból.

They made cheerful conversation and offered their visitors hot baths.

Kedélyesen elbeszélgettek vendégeikkel, és forró fürdővel kínálták őket.

Baucis used a chip of broken clay to balance the wobbly table’s legs

Baukisz egy kis agyagdarabbal támasztotta alá a dülöngélő asztal lábát,

and rubbed its surface with mint until it smelled sweet and fresh.

lapját pedig mentával dörzsölte, míg friss és illatos nem lett.

Weaving around each other with care,

Gondosan sürögve-forogva egymás körül,

the couple transformed what they had into a feast.

a pár lakomává varázsolta azt, amijük volt.

Soon, the tabletop overflowed with food and the last of their sweet wine.

Hamarosan az asztal roskadásig telt étellel, és utolsó édes borukkal.

Privately, Baucis and Philemon worried that their provisions would run out.

Baukisz és Philemón magában azon aggódott, hogy kifogynak élelmükből.

Yet, as the night wore on,

Mégis, ahogy telt az este,

and their strange guests took hearty gulps of wine,

és furcsa vendégeik jóízűen kortyolták boraikat,

the clay vessel never ran dry.

az agyagedények sosem ürültek ki.

The couple, at first relieved, grew terrified.

A pár először megkönnyebbült, aztán elszörnyedt.

Their guests weren’t humble peasants traveling the countryside.

Vendégeik nem egyszerű utazó földművesek voltak.

They were almost certainly gods in disguise—

Szinte biztosan álruhába bújt istenek voltak –

but which gods, they didn’t know.

de hogy melyik istenek, azt nem tudták.

Panicked that their preparations were inadequate,

Rémületükben, hogy készületeik nem megfelelőek,

Baucis and Philemon searched for another offering.

Baukisz és Philemón egyéb adomány után néztek.

The only precious thing left was the goose that guarded their home.

Az egyetlen értékük, ami maradt, a házat őrző liba volt.

The couple repeatedly lunged after the bird,

A pár többször is a madár után vetette magát,

but they were too worn out for the chase.

de túl kimerültek voltak az üldözéshez.

So, they prepared to receive the wrath of the gods.

Így hát felkészültek az istenek haragjára.

Their guests rose up, shedding their rags and mortal masks.

Vendégeik felálltak helyükről,

ledobálták rongyaikat, levetették a halandók álcáját.

Looming before them was Zeus, the storm-brewing ruler of the gods,

Zeusz tornyosult előttük az istenek viharkavaró ura,

and his son, Hermes,

és fia, Hermész,

the fleet-footed messenger who shepherded mortals to the underworld.

a fürge lábú hírnök, ki a halandókat vezette az alvilágba.

The gods told the old couple that, unlike the other townspeople,

Az istenek elmondták a párnak, hogy a falu többi lakójával ellentétben

they had shown true xenia, or loving hospitality to strangers.

ők igazi xéniát, azaz vendégszeretetet mutattak.

They alone had passed the test.

Egyedül ők állták ki a próbát.

The gods commanded the couple to follow them,

Az istenek utasították a párt, hogy kövessék őket,

and the group ascended the nearest mountain.

és együtt felemelkedtek a legközelebbi hegyre.

Nearing the summit, Baucis and Philemon looked back—

A hegycsúcshoz közeledve Baukisz és Philemón visszanéztek –

but were shocked to see a murky swamp where their village stood

de megdöbbenve látták, hogy ahol eddig falujuk állt,

just moments before.

már csak egy ködös mocsár volt.

As punishment for refusing to shelter the gods,

Amiért nem látták vendégül az isteneket,

Zeus and Hermes had cast the townspeople underwater,

Zeusz és Hermész víz alá taszította a falu lakóit,

leaving only their hosts’ home intact,

és csak vendéglátóik házát hagyták sértetlenül.

Recalling their friends and neighbors,

Barátaikra és szomszédjaikra emlékezve

Baucis and Philemon couldn’t hide their terror and mournful tears,

Baukisz és Philemón nem tudták leplezni félelmüket és gyászoló könnyeiket,

even as their house transformed below.

még odalent átalakuló házuk láttán sem.

It grew larger and sprouted marble pillars and steps.

Hatalmasra nőtt, és márvány oszlopokat és lépcsőket növesztett.

Legends etched themselves onto its grand doors.

Legendák vésődtek pompás ajtajaira.

Their rickety cottage had metamorphosed into a gleaming temple for the gods.

Rozoga viskójuk átváltozott istenek ragyogó templomává.

Hermes commended the couple and gently asked if there was anything they desired.

Hermész megdicsérte a párt,

és kedvesen megkérdezte tőlük, hogy kívánnak-e más egyebet.

After a brief discussion, Philemon requested that he and Baucis

Rövid megbeszélés után Philemón azt kérte, hogy ő és Baukisz

be permitted to care for the new temple.

gondozhassák a templomot.

And he asked if, when their time came, they could die together,

És megkérdezte, hogy amikor eljön az idejük, elhunyhatnának-e együtt,

so neither would have to face life without the other.

hogy egyiküknek se kelljen az életet a másik nélkül élnie.

Tending to the temple and one another, they lived many more years.

Vigyázva a templomra és egymásra, sok évet leéltek még együtt.

Until, one day, Baucis noticed leaves fluttering from her husband’s hands

Míg, egy nap, Baukisz leveleket látott kinőni Philemón kezéből,

and looked down to find her own skin hardening.

és saját kezére tekintve látta, hogy megkeményednek.

They embraced, becoming rooted in place.

Megölelték egymást, gyökeret eresztve helyükön.

Vines wound around their legs and canopies flourished overhead.

Indák kúsztak fel lábaikon, és felettük lombkorona virágzott.

They bid each other a loving, last farewell as humans.

Emberként utoljára szerelmes búcsút vettek egymástól,

And where Baucis and Philemon had just stood, bent with age,

és ahol Baukisz és Philemón egykor álltak, kortól meggörbülve,

there towered a linden and an oak tree,

ott most egy hárs és egy tölgyfa tornyosult,

their branches intertwined for eternity.

és ágaik örökre összefonódtak.