The meaning of life according to Simone de Beauvoir - Iseult Gillespie

Fordító: Renáta Sajben Lektor: Péter Pallós

At the age of 21, Simone de Beauvoir became the youngest person

21 évesen Simone de Beauvoir volt a legfiatalabb személy,

to take the philosophy exams at France’s most esteemed university.

aki letette Franciaország legnevesebb egyetemének filozófiavizsgáit.

She passed with flying colors.

Kitűnő jegyekkel végzett.

But as soon as she mastered the rules of philosophy,

De amint elsajátította a filozófia szabályait,

she wanted to break them.

le akarta őket dönteni.

She’d been schooled on Plato’s Theory of Forms,

Tanult Platón Formatanáról,

which dismissed the physical world as a flawed reflection

amely szerint a fizikai világ

magasabb igazságok és változatlan ideák tökéletlen képmása.

of higher truths and unchanging ideals.

But for de Beauvoir, earthly life was enthralling, sensual,

Simone de Beauvoir számára viszont a földi élet lenyűgöző és érzéki volt,

and anything but static.

minden, csak nem állandó.

Her desire to explore the physical world to its fullest would shape her life,

Vágya, hogy a fizikai világot teljességében fedezze fel,

nemcsak formálta életét, de gyökeresen új filozófiát is ihletett.

and eventually, inspire a radical new philosophy.

Endlessly debating with her romantic and intellectual partner Jean Paul Sartre,

Szerelmi és intellektuális partnerével, Jean Paul Sartre-ral folyton vitatkozva

de Beauvoir explored free will, desire, rights and responsibilities,

de Beauvoir a szabad akaratot, vágyat, jogokat, felelősségi köröket

and the value of personal experience.

s a személyes tapasztalat értékét kutatta.

In the years following WWII,

A II. világháborút követő években

these ideas would converge into the school of thought

ezek az elméletek olyan gondolkodásmóddá forrtak össze,

most closely associated with their work: existentialism.

amelyet az egzisztencializmus irányzatához sorolunk.

Where Judeo-Christian traditions taught that

Míg a zsidó–keresztény hagyomány úgy tanítja,

humans are born with preordained purpose,

hogy elrendeltetett céllal jönnek világra az emberek,

de Beauvoir and Sartre proposed a revolutionary alternative.

de Beauvoir és Sartre forradalmi alternatívát kínált.

They argued that humans are born free,

Azt állították: az emberek szabadnak születnek,

and thrown into existence without a divine plan.

és isteni terv nélkül csöppennek a létezésbe.

As de Beauvoir acknowledged, this freedom is both a blessing and a burden.

De Beauvoir elismerte, hogy e szabadság áldás és teher is egyben.

In "The Ethics of Ambiguity" she argued that our greatest ethical imperative

A kétértelműség erkölcse c. könyvében úgy érvel,

hogy legnagyobb erkölcsi kötelességünk megteremteni életünk értelmét,

is to create our own life’s meaning,

miközben mások szabadságát is védjük, hogy ők is megteremtsék életük értelmét.

while protecting the freedom of others to do the same.

As de Beauvoir wrote,

Ahogy de Beauvoir írta:

“A freedom which is interested only in denying freedom must be denied.”

"A szabadság elutasításában érdekelt szabadságot el kell utasítani."

This philosophy challenged its students to navigate the ambiguities and conflicts

E filozófia arra hívja fel tanítványait,

hogy azon belső-külső harcok és kétértelműségek között navigáljanak,

our desires produce, both internally and externally.

amelyeket vágyaik teremtenek.

And as de Beauvoir sought to find her own purpose,

Miközben de Beauvoir saját életcélját kereste,

she began to question:

egy kérdés fogalmazódott meg benne:

if everyone deserves to freely pursue meaning,

ha mindenki megérdemli, hogy szabadon kutassa élete értelmét,

why was she restricted by society’s ideals of womanhood?

őt miért korlátozza a társadalom nőkről alkotott, idealizált képe?

Despite her prolific writing, teaching and activism,

Termékeny írói és tanári munkássága, valamint aktivizmusa ellenére

de Beauvoir struggled to be taken seriously by her male peers.

de Beauvoir küzdött, hogy férfi kortársai komolyan vegyék.

She’d rejected her Catholic upbringing and marital expectations

Hátat fordított keresztény neveltetésének és a házassági elvárásoknak,

to study at university, and write memoirs, fiction and philosophy.

hogy egyetemen tanulhasson, memoárokat, regényeket és filozófiai műveket írhasson.

But the risks she was taking by embracing this lifestyle

Ez az életstílus olyan kockázatokat vont maga után,

were lost on many of her male counterparts,

amelyekkel férfi kortársainak nem kellett szembenéznie,

who took these freedoms for granted.

hisz nekik ez a szabadság magától értetendő volt.

They had no intellectual interest in de Beauvoir’s work,

Nem tanúsítottak érdeklődést de Beauvoir munkássága iránt,

which explored women’s inner lives,

amely a nők belső világát,

as well the author’s open relationship and bisexuality.

a szerző nyitott kapcsolatát és a biszexualitását is kutatta.

To convey the importance of her perspective,

Hogy kifejezze nézőpontjának fontosságát,

de Beauvoir embarked on her most challenging book yet.

de Beauvoir belefogott addigi legnagyobb kihívást jelentő könyvébe.

Just as she’d created the foundations of existentialism,

Amint lefektette az egzisztencializmus alapjait,

she’d now redefine the limits of gender.

újradefiniálta a nem határait.

Published in 1949, "The Second Sex" argues that, like our life’s meaning,

1949-ben megjelent, A második nem c. könyvében azt fejtegeti,

hogy ahogy életünk értelme, úgy a nemünk sincs előre meghatározva.

gender is not predestined.

As de Beauvoir famously wrote,

Ahogy de Beauvoir híres idézetében áll:

“one is not born, but rather becomes, woman.”

"Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik."

And to “become” a woman, she argued, was to become the Other.

És ahhoz, hogy nővé váljunk, a Másikká kell válnunk.

De Beauvoir defined Othering as the process of labeling women

Másikká a beskatulyázás folyamata során válunk,

as less than the men who’d historically defined, and been defined as,

a férfit viszont a történelem során mindig is

the ideal human subjects.

ideális emberi alanyként határozták meg.

As the Other, she argued that women were considered second to men,

Állítása szerint Másikként a nő a férfi kiegészítője,

and therefore systematically restricted from pursuing freedom.

és így rendszerszinten korlátozva van szabadságra törekvésében.

"The Second Sex" became an essential feminist treatise,

A második nem fontos feminista tanulmánnyá vált,

offering a detailed history of women’s oppression

amely részletesen bemutatja a nők elnyomásának történetét,

and a wealth of anecdotal testimony.

és bővelkedik anekdotákban is.

"The Second Sex"’s combination of personal experience

A második nem c. mű

személyes tapasztalatok és filozófiai érvelések kombinációja,

and philosophical intervention

provided a new language to discuss feminist theory.

és új nyelvet kínált a feminizmus tárgyalására.

Today, those conversations are still informed by de Beauvoir’s insistence

E párbeszédeket még ma is meghatározza

de Beauvoir ragaszkodása ahhoz, hogy az egyenlőség elérése során

that in the pursuit of equality,

“there is no divorce between philosophy and life.”

"az élet nem választható el a filozófiától".

Of course, like any foundational work,

Természetesen mint minden alapmű esetén,

the ideas in "The Second Sex" have been expanded upon since its publication.

A második nem gondolatait megjelenése óta továbbfejlesztették.

Many modern thinkers have explored additional ways people are Othered

Sok modern filozófus szerint más módon is válhatunk Másikká,

that de Beauvoir doesn’t acknowledge.

ezeket de Beauvoiur még nem vette számításba.

These include racial and economic identities,

Ilyen pl. a faji és gazdasági identitás,

as well as the broader spectrum of gender and sexual identities we understand today.

illetve a nemek és szexualitások mára elfogadott szélesebb skálája.

De Beauvoir’s legacy is further complicated

De Beauvoir hagyatékát az is bonyolította,

by accusations of sexual misconduct by two of her university students.

hogy két hallgatója szexuális visszaélésekkel vádolta.

In the face of these accusations,

E vádak hatására

she had her teaching license revoked for abusing her position.

visszavonták tanári engedélyét helyzetével való visszaélés címén.

In this aspect and others, de Beauvoir’s life remains controversial—

Ezen és más egyéb okok miatt de Beauvoir élete máig ellentmondásos,

and her work represents a contentious moment in the emergence of early feminism.

és munkássága a korai feminizmus vitatott kialakulásába enged betekintést.

She participated in those conversations for the rest of her life;

Élete végéig részt vett ezeken a párbeszédeken;

writing fiction, philosophy, and memoirs until her death in 1986.

1986-ban történt haláláig regényeket, memoárokat és filozófiai műveket írt.

Today, her work offers a philosophical language

Munkássága olyan filozófiai nyelvet kínál,

to be reimagined, revisited and rebelled against—

amely új elképzelésekre, új felfedezésekre vár, vagy éppen hogy lázadjunk ellene.

a response this revolutionary thinker might have welcomed.

E reakciókat talán üdvözölte volna ez a forradalmi gondolkodó.