Can other animals understand death? - Barbara J. King

Fordító: Zsófia Herczeg Lektor: Zsuzsanna Lőrincz

In 2018, an orca called Tahlequah gave birth.

2018-ban egy Tahlequah nevű kardszárnyú delfin utódnak adott életet.

But her daughter died within an hour.

Bár borja egy órán belül elpusztult,

Tahlequah, however, didn’t leave her body.

Tahlequah nem hagyta magára.

And over the next 17 days and 1,600 kilometers,

17 napon és 1600 kilométeren át a felszínen tartotta,

she kept it afloat atop her own,

és vitte magával.

diving to retrieve the body whenever it slipped away,

Mikor a kis test süllyedni kezdett, lemerült, hogy visszahozza -

even after it began deteriorating.

még akkor is, mikor a tetem bomlásnak indult.

By altering her feeding and travel patterns,

Ez idő alatt Tahlequah táplálkozási és vándorlási szokásai megváltoztak,

Tahlequah’s behavior was certainly unusual.

ami merőben szokatlan volt.

But was she mourning— or just confused?

De mi volt ennek az oka? Gyászolt? Vagy csak összezavarodott?

Do non-human animals grieve?

Az emberen kívül más állatok is tudják, mi a gyász?

This question is tricky.

Nehéz kérdés.

In 1871, Charles Darwin argued that other animals

1871-ben Charles Darwin amellett érvelt,

hogy az állatok számos érzelmet megélnek, köztük a gyászt is.

experience a wide range of emotions, including grief.

But, especially in the absence of a dependable bridge

De mivel nem tudjuk megbízhatóan feltérképezni,

between our minds and theirs,

mi zajlik az állatok fejében,

many scientists have long been wary

sok tudós ma is annak az aggályának ad hangot,

of projecting human emotions onto other animals.

hogy az emberek esetleg csak saját érzelmeiket vetítik ki rájuk.

It’s also been thought that they might display irregular behaviors after a death

Az is felmerült, hogy az állatok talán más okból viselkednek szokatlanul,

for other adaptive reasons.

ha egy társuk meghal.

And, for a while, the paradigm was that humans were exceptional:

Az általánosan elfogadott nézet jó ideig az volt, hogy az ember különleges,

other animals were reacting and surviving,

a többi állat viszont csak a környezetre reagál, és túlélésre törekszik.

while we alone were thinking and feeling.

Csak az ember gondolkodik és érez.

This conception was increasingly challenged during the 20th century.

Ezt a feltételezést azonban egyre többen kérdőjelezték meg a 20. században.

In 1985, for example, a gorilla called Koko,

1985-ban például, mikor Kokóval, a gorillával,

who'd been trained to use some signs from American Sign Language,

aki megtanulta az amerikai jelnyelv néhány elemét, közölték,

was told that her kitten companion had died.

hogy a cica, aki addig kis társa volt, elpusztult,

She made distress calls, and several weeks later,

kétségbeesett kiáltásokat hallatott,

és hetekkel később, mikor egy másik cica fényképét meglátta,

looking at a photo of another kitten signed “cry,” “sad,” and “frown.”

a “sír”, “szomorú“ és “sajnál” jeleket mutogatta el gondozóinak.

Now there’s a growing pool of data and observations

Egyre több az arra vonatkozó adat és megfigyelés,

suggesting that some animals, including mammals and birds,

hogy néhány állat, köztük emlősök és madarak,

might experience what we call grief.

valószínűleg átélik azt, amit mi gyásznak nevezünk.

In 2003, Eleanor, an elephant matriarch, collapsed.

2003-ban Eleanor, az elefántmatriarcha összeesett.

Within minutes, another matriarch called Grace neared and helped Eleanor stand,

Néhány percen belül egy másik matriarcha, Grace odament hozzá, hogy felsegítse,

only for her to fall again.

de Eleanor ismét összeesett.

Grace vocalized, stayed by Eleanor’s side, and tried pushing her back up.

Grace hangokat adott ki, Eleanor mellett maradt, és próbálta talpra segíteni.

When Eleanor died, a female named Maui approached,

Mikor Eleanor meghalt, odament egy Maui nevű nőstény is,

positioned herself over Eleanor’s body, and rocked back and forth.

megállt Eleanor teteme fölött, és előre-hátra ringatta.

Over the course of one week,

Az elkövetkező héten

elephants from five different families visited Eleanor’s body.

öt különböző elefántcsalád tagjai jöttek el Eleanor teteméhez.

On separate occasions,

Más alkalmakkor megfigyelték,

elephants have been observed carrying the remains of family members,

hogy az elefántok magukkal viszik elhunyt családtagjaik maradványait:

including jawbones and tusks.

állkapocscsontokat, agyarakat.

In 2010, a giraffe was born with a deformed foot and had trouble walking.

2010-ben egy zsiráfborjú deformált lábbal született, és nem tudott járni.

The calf lived just four weeks.

Csak négy hétig élt.

On the day the calf died, 22 other females and four juveniles

Halála napján 22 nőstény és négy fiatal zsiráf fogta körül,

closely attended and occasionally nuzzled the body.

és olykor megbökdösték az orrukkal.

On the third morning, the mother was alone and still not eating,

A harmadik nap reggelén az anya még mindig vele volt, és nem evett.

which giraffes usually do constantly.

A zsiráfok általában nem viselkednek így.

Instead, she stayed by her dead calf, even after hyenas ate away at the body.

A borja mellett maradt még akkor is, amikor a hiénák megkezdték a tetemet.

Scientists have also begun quantitatively assessing other animals’

Tudósok kísérletekkel vizsgálják,

hogyan reagálnak az állatok, mikor egy társuk meghal.

responses to death.

In 2006, researchers analyzed baboon fecal samples for glucocorticoids,

2006-ban kutatók páviánok székletében vizsgálták a glükokortikoid-szintjét.

stress hormones that spike when humans are bereaved.

Ez az a stresszhormon, melynek szintje gyász esetén megemelkedik.

They compared the samples from females who had lost a close relative

Összehasonlították azoknak a nőstények mintáit,

akik ragadozótámadásban elvesztették közeli hozzátartozójukat

in a predator attack with those who hadn’t.

olyan nőstényekével, akiket nem ért veszteség.

And they found that the glucocorticoid levels of baboons who had

Kiderült, hogy a halálesetek után az érintett nőstényeknek

were significantly higher the month following the death.

egy hónapig jelentősen magasabb volt a glükokortikoid-szintje.

Those baboons then increased their grooming behavior

Ezek az egyedek ekkor többet és több partnerrel kurkásztak,

and the number of their grooming partners,

broadening and strengthening their social networks.

így szélesítve és erősítve a közösséghez tartozás érzését.

Within two months, their glucocorticoid levels returned to the baseline.

Két hónap elteltével glükokortikoid-szintjük rendeződött.

Researchers have also observed primate mothers engaging in apparently

Kutatók megfigyelték azt is,

hogy a főemlősök egyértelműen ellentmondásosan viselkednek,

contradictory behaviors while carrying their dead children.

mikor halott utódjukat magukkal viszik.

Like switching between cannibalizing or dragging their child’s corpse

Egyik pillanatban meg akarják enni,

vagy csak vonszolják maguk után a kis testet,

and carefully carrying or grooming it,

a másik pillanatban magukhoz ölelik vagy tisztogatják őket,

suggesting that the mothers were experiencing conflicting impulses

ami egyértelműen jelzi,

milyen ellentmondásosak ilyenkor az anyák érzései.

towards the bodies.

Our current understanding of the emotional landscapes

Ma még meglehetősen korlátozottak az ismereteink

of other animals is severely limited.

az állatok érzelmi életével kapcsolatban.

To get a better grasp on mourning in the animal kingdom,

Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan élik meg az állatok a gyászt,

we need a lot more research.

további kutatásokra van szükség.

But where does this leave us for now?

De addig is hogyan viszonyuljuk az állatok gyászához?

Conversations around whether non-human animals experience emotions, like grief,

Annak megítélése, hogy milyen az állatok érzelmi élete, pl. tudják-e mi a gyász,

can be emotional,

bennünk is sokféle érzelmet felkavar,

in part because their outcomes have very real implications—

részben azért, mert a kérdésre adott válasz sok mindenre kihathat.

like determining if orcas should be isolated and kept in captivity,

Ha ezt tudnánk, talán másként döntenénk arról,

hogy elkülöníthetünk-e, fogságban tarthatunk-e egy orkát,

or whether dairy cows should be separated from their newborn calves.

vagy elválaszthatjuk-e újszülött borjaikat a tehenektől.

Until we do have more data on the subject,

De hogyan viszonyuljuk az állatokhoz addig, amíg nem tudunk erről többet?

should we treat non-human animals like they may have the capacity to grieve?

Tekintsünk rájuk úgy, mint gyászolni képes lényekre?

Or assume they don’t?

Vagy tételezzük fel, hogy nincsenek ilyen érzéseik?

Which belief could cause more harm?

Vajon melyikkel okozunk kevesebb kárt?