Everything you need to know to read Homer's "Odyssey" - Jill Dash

Fordító: Reka Lorinczy Lektor: Péter Pallós

Találkozás az emberevő óriással,

embereket disznókká változtató boszorkánnyal,

trónját visszakövetelő rég elveszett királlyal.

Önmagukban is nagyszerű történetek,

de ezek az ókori görög Odüsszeia epizódjai,

a 12 000 hexameterből álló eposz történelemről, mítoszokról és legendákról.

Hogyan értelmezhetünk ily tömény leírást,

mely régmúlt időkről és világról mesél?

Már az maga hihetetlen csoda, hogy elolvashatjuk az Odüsszeiát,

mert az i.e. 8. században, a görög ábécé megjelenése előtt keletkezett.

Meghallgatásra szánták, nem olvasásra,

és rapszódosznak nevezett énekmondók zengték.

A hagyomány a szerzőséget a vak Homérosznak tulajdonítja.

De nem tudni, hogy valóban létezett-e, vagy csak legenda.

Évszázadokkal kora után említik először.

A Homérosznak tulajdonított költemény változott,

és több szerző alakította,

míg jelen formájában le nem írták.

A rapszódosz összeillesztést jelent,

a szerzők egybefonták a történeteket, anekdotákat, mítoszokat és énekeket:

egyetlen egésszé fűzték őket össze.

A nagyepikai művek előadásához

a rapszódoszok időmértékes verssorokat

és emlékeztető elemeket használtak,

pl. betanult részek vagy állandó elemek ismétlését.

A szín és a szereplők leírása

segítették a rapszódoszok előadását,

ahogy a kórus vagy az ének refrénje megkönnyíti a szöveg megjegyzését.

A hallgatóság jórészt ismerte a meséket,

ezért gyakran más-más sorrendben hallgatták a versszakokat.

Később "kőbe vésték"

a versek ma ismert sorrendjét.

Mivel a világ kissé megváltozott az elmúlt pár ezer évben,

nem árt tájékozódnunk, mielőtt belevágunk.

Az Odüsszeia Homérosz másik híres epikus művének, az Iliásznak a folytatása.

Az Iliász a trójai háború története.

A két költeményt egyesítő fő téma a következő:

semmilyen körülmények között ne ébresszük fel az istenek haragját.

A görög panteon a féltékenység és irigység költői léptékű isteni erejének

és az emberi bizonytalanságnak veszélyes keveréke.

A költeményben a fő gondot az emberi gőg

vagy az elbizakodottság okozza, mellyel az istenek fölé helyezik magukat.

Oly nagy volt a vágyuk, hogy az istenek kedvében járjanak,

hogy az ókori görögök általában

nagylelkűen megvendégelték az idegeneket,

hátha álruhába öltözött istenekhez van szerencséjük.

Az ókorban xenia volt a vendéglátó szeretet elnevezése.

A vendéget biztonság, élelem és kényelem illette,

és a vendég kedvességgel, – és ha volt nála, – ajándékkal viszonozta.

Az Odüsszeia központi eleme a xénia;

Odüsszeusz állandóan vendégként bolyong,

míg távollétében okos felesége, Penelopé tölti be a vendéglátó úrnő szerepét.

Az Odüsszeia összefoglalja a főhős többéves utazása történetét,

rögtön a közepébe vágva.

Tíz évvel a trójai háború után hősünket egy szigetre vetődve találjuk,

már 20 éve távol szülőhelyétől, Ithakától és családjától.

Feldühítette a tenger istenét, Poszeidónt, mert fiát, a küklopszot megvakította,

ezért hazautazása viszontagságos lett.

Otthoni nehézségi összegyűltek, és az istenek tanácskoztak sorsáról,

közben Odüsszeusz beszámolt vendéglátóinak bolyongása éveiről.

Az Odüsszeia varázsa,

hogy bár keveset tudunk arról az időszakról,

de a szövege részletekben gazdag.

Történészek, nyelvészek és régészek

évszázadokig kutattak Trója romjai után,

és igyekeztek föllelni, mely szigeteken járt.

Hőséhez hasonlóan a 24 fejezetből álló eposz is hosszú utat tett meg

évszázados mítoszokon és történeteken át,

hogy ma elmondhassa hihetetlen meséit.