The “myth” of the boiling frog

Fordító: Réka Stüber Lektor: Zsófia Herczeg

Two frogs are minding their own business in the swamp when WHAM—

Két béka ül mit sem sejtve a mocsárban, amikor BUMM -

they’re kidnapped.

nyakon csípik őket.

They come to in a kitchen, captives of a menacing chef.

A konyhában találják magukat, egy félelmetes szakács foglyaiként.

He boils up a pot of water and lobs one of the frogs in.

A szakács feltesz egy fazék vizet főni, és beledobja az egyik békát.

But it’s having none of this.

De az nem hagyja magát.

The second its toes hit the scalding water it jumps right out the window.

Amint a kis lábujja a forró vízbe ér, kiugrik az ablakon.

The chef refills the pot, but this time he doesn’t turn on the heat.

A szakács újra megtölti a fazekat, de most nem gyújt alá.

He plops the second frog in, and this frog’s okay with that.

Belepottyantja a másik békát, és ez a béka nem is zavartatja magát.

The chef turns the heat on, very low, and the temperature of water slowly rises.

A szakács alacsony fokozaton gyújt alá, és a víz hőmérséklete lassan emelkedik.

So slowly that the frog doesn’t notice.

Olyan lassan, hogy a béka észre sem veszi.

In fact, it basks in the balmy water.

Sőt, még lubickol is a langyos vízben.

Only when the surface begins to bubble does the frog realize: it’s toast.

Csak akkor jön rá, hogy neki annyi, mikor a víz felszíne elkezd bugyborékolni.

What’s funny about this parable is that it’s not scientifically true... for frogs.

Ebben a példázatban az a vicces, hogy tudományosan nem igaz... a békákra.

In reality, a frog will detect slowly heating water and leap to safety.

Valójában a béka érzi, ha a víz melegszik, és kiugrik egy biztonságosabb helyre.

Humans, on the other hand, are a different story.

Az emberekkel viszont már más a helyzet.

We’re perfectly happy to sit in the pot and slowly turn up the heat,

Mi nagyon jól elvagyunk a fazékban ülve, miközben lassan befűtünk magunk alá,

all the while insisting it isn’t our hand on the dial,

ráadásul erősködünk, hogy nem a mi kezünk van a kapcsolón,

arguing about whether we can trust thermometers,

és arról vitatkozunk, hogy megbízhatunk-e a hőmérőkben,

and questioning— even if they’re right, does it matter?

és kételkedünk: még ha helyes is, amit mutatnak, számít az egyáltalán?

It does.

Igen, számít.

Since 1850, global average temperatures have risen by 1 degree Celsius.

1850 óta a globális átlaghőmérséklet egy Celsius fokkal nőtt.

That may not sound like a lot, but it is.

Ez nem hangzik soknak, de az.

Why? 1 degree is an average.

Hogy miért? Az egy fok átlagérték.

Many places have already gotten much warmer than that.

Sok helyen a hőmérséklet jóval többet emelkedett.

Some places in the Arctic have already warmed 4 degrees.

Az Északi-sarkvidék egyes területein már 4 fokot is.

If global average temperatures increase 1 more degree,

Ha az átlaghőmérséklet világszerte még egy fokot emelkedik,

the coldest nights in the Arctic might get 10 degrees warmer.

az Északi-sarkvidék leghidegebb éjszakái akár tíz fokot is melegedhetnek.

The warmest days in Mumbai might get 5 degrees hotter.

Mumbaiban a legmelegebb napok pedig akár öt fokkal is lehetnek forróbbak.

So how did we get here?

De hogyan jutottunk idáig?

Almost everything that makes modern life possible relies on fossil fuels:

A modern élet majdnem minden feltétele a fosszilis üzemanyagokra,

coal, oil, and gas full of carbon from ancient organic matter.

a hajdani szerves anyagokból keletkezett szénre, olajra és gázra épül.

When we burn fossil fuels,

Ha fosszilis üzemanyagokat égetünk,

we release carbon dioxide that builds up in our atmosphere,

szén-dioxidot szabadítunk fel, amely felhalmozódik a légkörben,

where it remains for hundreds or even thousands of years,

és ott is marad évszázadokon, sőt, akár évezredeken keresztül:

letting heat in, but not out.

beengedi a hőt, de ki már nem.

The heat comes from sunlight, which passes through the atmosphere to Earth,

A hő a napsugárzás eredménye, mely a légkörön keresztül éri el a Földet,

where it gets absorbed and warms everything up.

ahol felszívódik és mindent felmelegít.

Warm objects emit infrared radiation, which should pass back out into space,

A felmelegedett tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzásnak

az űrbe kéne távoznia,

because most atmospheric gases don’t absorb it.

mert a legtöbb légköri gáz ezt nem nyeli el,

But greenhouse gases— carbon dioxide and methane—

de az üvegházhatású gázok – a szén-dioxid és a metán –

do absorb infrared wavelengths.

elnyelik az infravörös hullámhosszú fényt.

So when we add more of those gases to the atmosphere,

Ezért ha megnöveljük ezen gázok mennyiségét a légkörben,

less heat makes it back out to space, and our planet warms up.

kevesebb hő jut vissza az űrbe, és bolygónk felmelegszik.

If we keep emitting greenhouse gases at our current pace,

Ha a jelenlegi ütemben folytatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását,

scientists predict temperatures will rise 4 degrees

a tudósok előrejelzése szerint a hőmérséklet négy fokkal fog emelkedni

from their pre-industrial levels by 2100.

az iparosodás előtti állapothoz képest 2100-ig.

They’ve identified 1.5 degrees of warming—

Felismerték, hogy a 1,5 fokos melegedés –

global averages half a degree warmer than today’s—

fél fokkal több, mint a mai globális átlagérték –

as a threshold beyond which the negative impacts of climate change

az a határ, amelyen felül a klímaváltozás negatív hatásai

will become increasingly severe.

egyre komolyabbakká válnak.

To keep from crossing that threshold,

Hogy át ne lépjük ezt a határértéket,

we need to get our greenhouse gas emissions down to zero

nullára kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását,

as fast as possible.

amilyen gyorsan csak lehet,

Or rather, we have to get emissions down to what's called net zero,

vagy el kell érnünk az ún. nulla nettó kibocsátást,

meaning we may still be putting some greenhouse gases into the atmosphere,

ami azt jelenti, hogy továbbra is engedünk ugyan üvegházhatású gázokat a légkörbe,

but we take out as much as we put in.

de amennyi bejut, annyit el is távolítunk.

This doesn’t mean we can just keep emitting and sequester all that carbon—

Ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan kibocsáthatjuk és megköthetjük a szenet.

we couldn’t keep up with our emissions through natural methods,

Természetes módon nem tudnánk lépést tartani a kibocsátással,

and technological solutions would be prohibitively expensive

és a technológiai megoldások megfizethetetlenül drágák lennének,

and require huge amounts of permanent storage.

valamint rengeteg tartós tárolóhelyre is szükség lenne.

Instead, while we switch from coal, oil, and natural gas

Ehelyett, miközben áttérünk a szénről, olajról és földgázról

to clean energy and fuels, which will take time,

a tiszta energiára és üzemanyagokra, amihez idő kell,

we can mitigate the damage by removing carbon from the atmosphere.

enyhíthetjük a kárt azáltal, hogy kivonjuk a légkörből a szenet.

Jumping out of the proverbial pot isn’t an option,

Nem tudunk ugyan kiugrani a közmondásos fazékból,

but we can do something the frogs can’t:

de megtehetünk valamit, amit a békák nem:

reach over, and turn down the heat.

odanyúlhatunk, és lejjebb vehetjük a lángot.