What if we replaced politicians with randomly selected people? | Brett Hennig

Fordító: Zsófia Herczeg Lektor: Reka Lorinczy

I want to talk about one of the big questions,

Egy fontos kérdésről szeretnék ma beszélni.

perhaps the biggest question:

Talán a legfontosabbról:

How should we live together?

Hogyan éljünk együtt?

How should a group of people, who perhaps live in a city

Hogyan tudnák az egy városban,

or in the continent

egy földrészen,

vagy akár az egész világon együtt élő emberek,

or even the whole globe,

share and manage common resources?

megosztani és kezelni a közös erőforrásokat?

How should we make the rules that govern us?

Hogyan hozzuk meg a minket irányító szabályokat?

This has always been an important question.

Ez mindig is fontos kérdés volt.

And today, I think it's even more important than ever

Úgy gondolom, hogy ma még fontosabb, mint valaha,

if we want to address rising inequality, climate change, the refugee crisis,

ha kezelni akarjuk az egyre növekvő egyenlőtlenséget, a klímaváltozást,

a menekültügyi válságot, hogy csak néhány jelentős ügyet említsek.

just to name a few major issues.

It's also a very old question.

Nagyon régi kérdés ez.

Humans have been asking themselves this question

Az emberek azóta próbálják megtalálni a választ,

ever since we lived in organized societies.

mióta szervezett társadalmakban élnek.

Like this guy, Plato.

Vegyük például ezt az urat, Platónt.

He thought we needed benevolent guardians

Ő úgy gondolta, hogy jóakaratú őrökre van szükség,

who could make decisions for the greater good of everyone.

akik az emberiség javára hoznak döntéseket.

Kings and queens thought they could be those guardians,

A királyok és királynők úgy gondolták, ők betölthetik ezt a szerepet,

but during various revolutions, they tended to lose their heads.

de a különböző forradalmak során egyre másra veszítették el a fejüket.

And this guy, you probably know.

Valószínűleg ezt az urat is ismerik.

Here in Hungary, you lived for many years

Itt Magyarországon, sok évig próbálták

under one attempt to implement his answer of how to live together.

az ő válaszát alkalmazni az együttélés kérdéseire.

His answer was brutal, cruel and inhumane.

Ennek a férfinak a válasza viszont brutális, kegyetlen és embertelen volt.

But a different answer, a different kind of answer,

De van egy másik válasz, egy más megközelítés,

which went more or less into hibernation for 2,000 years,

ami 2000 évig tulajdonképpen feledésbe merült,

has had profound recent success.

és mostanában arat újra nagy sikert.

That answer is, of course, democracy.

Ez a válasz természetesen a demokrácia.

If we take a quick look at the modern history of democracy,

Ha gyorsan áttekintjük a modern demokráciák történetét,

it goes something like this.

valami ilyesmi derül ki.

Along here, we're going to put the last 200 years.

Ez itt az elmúlt 200 év.

Up here, we're going to put the number of democracies.

Itt fent pedig a demokráciák számát láthatjuk.

And the graph does this,

A grafikonból kiderül,

the important point of which,

hogy a legszembetűnőbb változás

is this extraordinary increase over time,

ez a hihetetlen mértékű növekedés az évek során.

which is why the 20th century

Ezért nevezzük a huszadik századot

has been called the century of democracy's triumph,

a demokráciák győzedelmes századának,

and why, as Francis Fukuyama said in 1989,

és ezért van, hogy ahogy 1989-ben Francis Fukuyama mondta,

some believe that we have reached the end of history,

néhányan úgy vélik a történelem véget ért:

that the question of how to live together has been answered,

választ kaptunk arra a kérdésre, hogyan éljünk együtt.

and that answer is liberal democracy.

A válasz nem más, mint a liberális demokrácia.

Let's explore that assertion, though.

Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az állítást.

I want to find out what you think.

Szeretném megtudni, mit gondolnak erről.

So I'm going to ask you two questions,

Két kérdést szeretnék feltenni.

and I want you to put your hands up

Kérem, tegyék fel a kezüket,

if you agree.

ha egyetértenek.

The first question is: Who thinks living in a democracy is a good thing?

Az első kérdésem: Ki gondolja úgy, hogy a demokrácia jó?

Who likes democracy?

Ki szereti a demokráciát?

If you can think of a better system, keep your hands down.

Ha úgy gondolják, van ennél jobb rendszer, tartsák lent a kezüket.

Don't worry about those who didn't raise their hands,

Ne törődjenek azokkal, akik nem tették fel a kezüket.

I'm sure they mean very well.

Biztos, őket is a jó szándék vezérli.

The second question is:

A másik kérdésem:

Who thinks our democracies are functioning well?

Ki gondolja úgy, hogy a demokráciák jól működnek?

Come on, there must be one politician in the audience somewhere.

Rajta! Csak van legalább egy politikus a nézőtéren valahol.

(Laughter)

(Nevetés)

Nincs.

No.

But my point is, if liberal democracy is the end of history,

Arra akarok kilyukadni, hogy ha a liberális demokrácia a csúcs,

then there's a massive paradox or contradiction here.

akkor itt egy óriási paradoxonnal vagy ellentmondással van dolgunk.

Why is that?

Mit is értek ez alatt?

Well, the first question is about the ideal of democracy,

Először itt van a demokrácia, mint elképzelés.

and all these qualities are very appealing.

Az ezzel kapcsolatos összes tulajdonság nagyon vonzó.

But in practice, it's not working.

De a gyakorlatban nem működik.

And that's the second question.

A másik probléma az,

Our politics is broken, our politicians aren't trusted,

hogy a politika csődöt mondott, nem bízunk a politikusainkban.

and the political system is distorted by powerful vested interests.

A politikai rendszereket eltorzította a durva önérdek.

I think there's two ways to resolve this paradox.

Véleményem szerint kétféle módon oldhatjuk fel ezt a paradoxont.

One is to give up on democracy; it doesn't work.

Az egyik, ha sutba dobjuk a demokráciát: nem működik.

Let's elect a populist demagogue who will ignore democratic norms,

Válasszunk meg egy populista népámítót, aki nem törődik a demokratikus normákkal,

trample on liberal freedoms

aki lábbal tapossa a szabadságjogokat,

and just get things done.

és csak teszi, amit jónak lát.

The other option, I think, is to fix this broken system,

A másik lehetőség, hogy próbáljuk meg kijavítani ezt a lerobbant rendszert úgy,

to bring the practice closer to the ideal

hogy a gyakorlatot közelebb hozzuk az eredeti elképzeléshez,

and put the diverse voices of society in our parliaments

és vigyük be a társadalom különböző hangjait a parlamentbe,

and get them to make considered, evidence-based laws

hozzanak ők megfontolt, tényekre alapozott törvényeket

for the long-term good of everyone.

hosszútávra, mindenki javára.

Which brings me to my epiphany,

Ezzel el is érkeztünk a lényeghez,

my moment of enlightenment.

megvilágosodásom pillanatához.

And I want you to get critical.

Kérem, legyenek most kritikusak.

I want you to ask yourselves, "Why wouldn't this work?"

Tegyék fel maguknak a kérdést: "Miért is ne működhetne ez?"

And then come and talk to me afterwards about it.

Később keressenek meg, és majd megbeszéljük.

Its technical name is "sortition."

A sorsolásra gondolok,

But its common name is "random selection."

vagy más fogalmazásban a véletlenszerű kiválasztásra.

And the idea is actually very simple:

Az elképzelés nagyon egyszerű:

we randomly select people and put them in parliament.

találomra kiválasztunk embereket, és beültetjük őket a parlamentbe.

(Laughter)

(Nevetés)

Let's think about that for a few more minutes, shall we?

Gondoljuk ezt át az elkövetkező néhány percben.

Imagine we chose you and you and you and you and you down there

Képzeljük el, hogy a választás önre esik, és önre, és önre, és önre ott hátul.

and a bunch of other random people,

És még egy sor véletlenszerűen kiválasztott emberre.

and we put you in our parliament for the next couple of years.

Önök az elkövetkező pár évre bekerülnek a parlamentbe.

Of course, we could stratify the selection to make sure that it matched

Természetesen kialakíthatunk olyan csoportokat is,

the socioeconomic and demographic profile of the country

amelyek leképezik az ország szociogazdasági és demográfiai profilját,

and was a truly representative sample of people.

és így egy ténylegesen reprezentatív képviseletet kapunk.

Fifty percent of them would be women.

50 százalékuk nő lenne.

Many of them would be young, some would be old,

Sokan lennének önök között fiatalok, néhányan idősek,

a few would be rich,

páran gazdagok,

but most of them would be ordinary people like you and me.

de többségében olyanok lennének, mint az átlagember: mint ön vagy én.

This would be a microcosm of society.

Ez lenne a társadalom mikrokozmosza.

And this microcosm would simulate how we would all think,

Ez a mikrokozmosz megmutatná, hogyan gondolkodnánk,

if we had the time, the information

ha lenne elég időnk és információnk,

and a good process to come to the moral crux of political decisions.

és egy jó módszerünk arra, hogy átlépjünk a politika morális buktatóin.

And although you may not be in that group,

Lehet, hogy ön épp nem lenne benne,

de valaki, aki annyi idős mint ön, férfi vagy nő, mint ön,

someone of your age, someone of your gender,

someone from your location and someone with your background

aki ott lakik ahol ön, vagy a háttere olyan, mint az öné,

would be in that room.

ott lenne abban a teremben.

The decisions made by these people would build on the wisdom of crowds.

A döntés, amit ezek az emberek hoznak, a tömegek bölcsességére épülne.

They would become more than the sum of their parts.

Együttes munkájuk többet érne, mint egyéni teljesítményük összege.

They would become critical thinkers

Kritikusabban gondolkodnának,

with access to experts,

ehhez szakértők segítségét is kérhetnék,

who would be on tap but not on top.

akik rendelkezésre állnának, de nem rendelkeznének.

And they could prove that diversity can trump ability

Ők lehetnének a bizonyíték, hogy az igazi tudás a sokféleségben rejlik,

when confronting the wide array of societal questions and problems.

különösen, ha az egész társadalmat érintő kérdések sorával kell szembenéznünk.

It would not be government by public opinion poll.

Más ez, mint a közvéleménykutatásra

It would not be government by referendum.

vagy népszavazásra épülő kormányzás.

These informed, deliberating people would move beyond public opinion

Ezek a tájékozott és megfontolt emberek a közvélemény fölött állnának,

to the making of public judgments.

és valóban a nép ítéletét képviselnék.

However, there would be one major side effect:

Lenne azért mindennek egy mellékhatása:

if we replaced elections with sortition

ha a választásokat sorsolással helyettesítenénk,

and made our parliament truly representative of society,

és a parlament valóban a társadalom reprezentatív képviseletéről szólna,

it would mean the end of politicians.

az azt jelentené, hogy nem lennének többé politikusok.

Biztos, hogy mindannyian elkeserednénk, ha ez bekövetkezne.

And I'm sure we'd all be pretty sad to see that.

(Laughter)

(Nevetés)

Very interestingly,

Érdekes módon

random selection was a key part of how democracy was done

a véletlenszerű kiválasztás kulcsszerepet játszott abban,

hogy az ókori Athénban kialakult a demokrácia.

in ancient Athens.

This machine, this device, is called a kleroteria.

Ez a kis eszköz, ez a szerkezet a kleroterion:

It's an ancient Athenian random-selection device.

a véletlenszerű kiválasztás eszköze az ókori Athénban.

The ancient Athenians randomly selected citizens

Az athéniak tetszőlegesen választottak ki polgárokat,

to fill the vast majority of their political posts.

hogy betöltsék a legkülönfélébb államigazgatási hivatalokat.

They knew that elections were aristocratic devices.

Tudták, hogy a választás az arisztokrácia intézménye.

They knew that career politicians were a thing to be avoided.

Tudták, hogy jobb, ha senkiből nem lesz megélhetési politikus.

And I think we know these things as well.

Szerintem ezzel mi is tisztában vagyunk.

But more interesting than the ancient use of random selection

De talán a tetszőleges kiválasztás ókori gyakorlatánál is fontosabb

is its modern resurgence.

ennek modern újraélesztése.

The rediscovery of the legitimacy of random selection in politics

Manapság egyre gyakrabban merül fel újra

a véletlenszerű kiválasztás létjogosultsága a politikában.

has become so common lately,

that there's simply too many examples to talk about.

Rengeteg példát tudnék erre hozni.

Of course, I'm very aware that it's going to be difficult

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy nem lesz egyszerű

to institute this in our parliaments.

mindezt újra bevinni a parlamentbe.

Try this -- say to your friend,

Próbálják elmondani egy barátjuknak:

"I think we should populate our parliament with randomly selected people."

"Szerintem véletlenszerűen kiválasztott embereknek kellene ülniük a parlamentben."

"Are you joking?

"Hülyéskedsz?

What if my neighbor gets chosen?

És ha a szomszédomat választják?

The fool can't even separate his recycling."

Az a marha még a szemetet sem tudja rendesen szétválogatni."

But the perhaps surprising but overwhelming and compelling evidence

De a modern példák meglepő,

de lehengerlően nyilvánvaló bizonyítékát adják annak,

from all these modern examples

is that it does work.

hogy a rendszer működik.

If you give people responsibility, they act responsibly.

Ha felelősségteljes feladatot kap valaki, felelősségteljesen fog viselkedni.

Don't get me wrong -- it's not a panacea.

Ne értsenek félre, ez nem valami csodaszer.

The question is not: Would this be perfect?

A kérdés nem az, hogy tökéletesen fog-e működni a rendszer,

Of course not.

mert természetesen nem fog.

People are fallibly human,

Mi emberek esendőek vagyunk.

and distorting influences will continue to exist.

A személyiségtorzító hatások megmaradnak.

The question is: Would it be better?

A kérdés az, hogy jobb lesz-e így nekünk.

And the answer to that question, to me at least, is obviously yes.

A válasz erre a kérdésre pedig az, legalábbis nekem, hogy nyilvánvalóan igen.

Which gets us back to our original question:

Ezzel pedig visszaérkeztünk az eredeti kérdésünkhöz:

How should we live together?

Hogyan kellene együtt éljünk?

And now we have an answer:

Most már meg is van erre a válasz:

with a parliament that uses sortition.

egy sorsolással kialakított parlamenttel.

But how would we get from here to there?

De hogyan valósíthatnánk meg ezt?

How could we fix our broken system

Hogyan lehet megjavítani ezt a rossz rendszert,

and remake democracy for the 21st century?

hogyan lehet megreformálni a demokráciát a 21. század igényeinek megfelelően?

Well, there are several things that we can do,

Többféle lehetőségünk is van.

and that are, in fact, happening right now.

Ezek közül néhány már működik is.

Próbálkozhatunk a véletlenszerű kiválasztással.

We can experiment with sortition.

We can introduce it to schools and workplaces and other institutions,

Bevezethetjük iskolákban, munkahelyeken vagy más intézményekben,

like Democracy In Practice is doing in Bolivia.

jó példa a "Demokrácia a gyakorlatban" elnevezésű szervezet Bolíviában.

We can hold policy juries and citizens' assemblies,

Létrehozhatunk törvényhozó bizottságokat és állampolgári gyűléseket.

like the newDemocracy Foundation is doing in Australia,

Ezt teszi Ausztráliában az "Új Demokrácia Alapítvány",

like the Jefferson Center is doing in the US

az Egyesült Államokban a Jefferson Központ

and like the Irish government is doing right now.

vagy az ír kormány.

We could build a social movement demanding change,

Olyan társadalmi mozgalmat indíthatnánk, ami támogatja ezt a változást.

which is what the Sortition Foundation is doing in the UK.

Ezen dolgozik az Egyesült Királyságban a "Kiválasztás Alapítvány".

Egyszer elérkezik a pillanat, mikor általánosan is bevezethetjük.

And at some point, we should institute it.

Perhaps the first step would be a second chamber in our parliament,

Az első lépés lehetne egy olyan parlamenti szekció is,

full of randomly selected people --

ahol tetszőlegesen kiválasztott képviselők ülnének:

a citizens' senate, if you will.

a nép szenátusa, ha tetszik.

There's a campaign for a citizens' senate in France

Vannak erre törekvések Franciaországban,

and another campaign in Scotland,

Skóciában

and it could, of course, be done right here in Hungary.

és itt is megvalósítható, Magyarországon.

That would be kind of like a Trojan horse right into the heart of government.

Olyan lenne ez, mint a trójai faló: benn a kormányzat szívében

And then, when it becomes impossible

Ha lehetetlen összefoldozni a repedéseket

to patch over the cracks in the current system,

a jelenlegi rendszeren,

we must step up and replace elections with sortition.

akkor ki kell állnunk, és a választásokat sorsolással kell felváltanunk.

I have hope.

Én bízom ebben.

Here in Hungary, systems have been created,

Itt Magyarországon sokféle rendszer működött már,

and systems have been torn down and replaced

sokféle rendszert buktattak meg

és váltottak le a múltban.

in the past.

Change can and does happen.

A változás lehetséges és meg is történhet.

It's just a matter of when and how.

Csak az a kérdés, hogy mikor és hogyan.

Thank you. (Hungarian) Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)