The secret to great opportunities? The person you haven't met yet | Tanya Menon

I started teaching MBA students

Fordító: Maria Ruzsane Cseresnyes Lektor: Peter Pallós

17 évvel ezelőtt kezdtem oktatni

17 years ago.

az MBA-képzésben.

Sometimes I run into my students years later.

Néha összefutok volt diákjaimmal, jó pár évvel azután, hogy végeztek.

And when I run into them, a funny thing happens.

Ha összefutunk, az a furcsa,

I don't remember just their faces;

hogy nem pusztán az arcukra emlékszem,

I also remember where exactly in the classroom they were sitting.

hanem arra is, hol ültek a teremben,

And I remember who they were sitting with as well.

és emlékszem, kikkel ültek együtt.

This is not because I have any special superpowers of memory.

Arról nincs szó, hogy valami különlegesen jó lenne az emlékezetem.

The reason I can remember them

Azért tudok visszaemlékezni rájuk,

is because they are creatures of habit.

mert megrögzött szokásaik voltak.

They are sitting with their favorite people in their favorite seats.

Mindig ugyanott ültek, mindig haverjaikkal.

They find their twins, they stay with them for the whole year.

Megtalálták lelki rokonaikat, és velük maradtak egész évben.

Now, the danger of this for my students is they're at risk

Ennek az a veszélye diákjaimra, hogy úgy hagyják el az egyetemet,

of leaving the university with just a few people

hogy csupán azzal a néhány emberrel van kapcsolatuk,

who are exactly like them.

akik pont olyanok, mint ők.

They're going to squander their chance for an international, diverse network.

Elszalasztják egy másmilyen, nemzetközi hálózat lehetőségét.

How could this happen to them?

Hogyan kerültek ilyen helyzetbe?

My students are open-minded.

Hallgatóim nyitottak a világra.

They come to business school precisely so that they can get great networks.

Épp azért jelentkeztek üzleti főiskolára, hogy elérjék a nagy hálózatokat.

Now, all of us socially narrow in our lives, in our school, in work,

Életünk során – iskolában, munkahelyen – társadalmilag elég szűk körben mozgunk.

and so I want you to think about this one.

Gondoljunk csak erre a mai alkalomra:

How many of you here brought a friend along for this talk?

Hányan jöttek barátjukkal?

I want you to look at your friend a little bit.

Vessenek egy pillantást rá!

Are they of the same nationality as you?

Ugyanolyan nemzetiségű, mint önök?

Are they of the same gender as you?

Tán a nemük is azonos?

Are they of the same race?

És az etnikumuk?

Really look at them closely.

Nézzék csak meg egy kicsit alaposabban!

Don't they kind of look like you as well?

Talán egy kicsit még hasonlít is önökre?

(Laughter)

(Nevetés)

The muscle people are together,

Együtt vannak a sportosak;

and the people with the same hairstyles

akiknek hasonló stílusú a hajviseletük;

and the checked shirts.

akik kockás ingben jöttek.

We all do this in life.

Ezt tesszük mindannyian az életben.

We all do it in life, and in fact, there's nothing wrong with this.

Így élünk, és valójában nincs ebben semmi rossz.

It makes us comfortable to be around people who are similar.

Otthonosan érezzük magunkat, ha hozzánk hasonlók vannak körülöttünk.

The problem is when we're on a precipice, right?

Akkor van gond, ha valami cikis helyzetbe kerülünk.

When we're in trouble, when we need new ideas,

Ha bajban vagyunk, ha új ötletek kellenének,

when we need new jobs, when we need new resources --

ha új állást keresünk, új erőforrásokra lenne szükségünk –

this is when we really pay a price for living in a clique.

ekkor megfizetjük az árát, hogy szűk körbe beszorulva éltünk.

Mark Granovetter, the sociologist, had a famous paper

Mark Granovette szociológus nevezetes írása,

"The Strength of Weak Ties,"

" A gyenge kötések ereje".

and what he did in this paper is he asked people

arról szól, hogy megkérdezett embereket,

how they got their jobs.

miként szerezték meg állásukat,

And what he learned was that most people don't get their jobs

Kiderül belőle, hogy többségük nem erős kapcsolataikon –

through their strong ties -- their father, their mother, their significant other.

pl. anyjukon, apjukon – keresztül jutott az álláshoz,

They instead get jobs through weak ties, people who they just met.

hanem gyenge kötések, olyan emberek révén, akikkel épp csak találkoztak.

So if you think about what the problem is with your strong ties,

Ha azt kérdik, mi a baj az erős kötésekkel,

think about your significant other, for example.

gondoljanak példaként most egy másik fontos kapcsolatukra.

The network is redundant.

A hálózatban sok az ismétlődés.

Everybody that they know, you know.

Akiket a többiek ismernek, azokat én is ismerem.

Or I hope you know them. Right?

Vagy remélem, hogy legalább te ismered őket. Hát nem?

Your weak ties -- people you just met today --

A gyenge kötések – emberek, akikkel épp csak találkoztam –

they are your ticket to a whole new social world.

belépőül szolgálnak egy teljesen új közösség világába.

The thing is that we have this amazing ticket to travel our social worlds,

Van e csodás útlevelünk a közösségek világába,

but we don't use it very well.

és alig használjuk ki.

Sometimes we stay awfully close to home.

Sokszor alig szakadunk el az otthonunktól.

And today, what I want to talk about is:

Arról szeretnék beszélni,

What are those habits that keep human beings so close to home,

hogy miféle szokások tartanak otthonunk közelében,

and how can we be a little bit more intentional

hogyan lehetnénk kicsit céltudatosabbak

about traveling our social universe?

társas világunk felfedezésében?

So let's look at the first strategy.

Nézzük az első stratégiát!

The first strategy is to use a more imperfect social search engine.

Az első stratégia: használjunk kevésbé tökéletes keresőmotort kapcsolatainkhoz.

What I mean by a social search engine

Keresőmotoron itt azt értem,

is how you are finding and filtering your friends.

hogy miként találjuk meg és válogatjuk meg barátainkat.

And so people always tell me,

Sokszor mondják nekem:

"I want to get lucky through the network.

"Hálózat révén szeretném megcsinálni a szerencsém,

I want to get a new job. I want to get a great opportunity."

szeretnék új állást, valami nagy lehetőséget."

And I say, "Well, that's really hard,

Erre azt mondom: "Nehéz ügy,

because your networks are so fundamentally predictable."

mert a hálózatod nem tartogat meglepetéseket."

Map out your habitual daily footpath,

Térképezzük fel szokásos, napi útvonalunkat!

and what you'll probably discover is that you start at home,

Valószínűleg arra jutunk, hogy otthonról indul,

you go to your school or your workplace,

elvezet az iskolába vagy a munkahelyre,

you maybe go up the same staircase or elevator,

talán ugyanazon a lépcsőn vagy liften megyünk fel mindig,

you go to the bathroom -- the same bathroom --

bemegyünk a mosdóba, ugyanbba mindig,

and the same stall in that bathroom,

ugyanabba a fülkébe.

you end up in the gym,

és az edzőteremben fejezzük be,

then you come right back home.

azután hazamegyünk.

It's like stops on a train schedule.

Mint az állomások egy menetrendben.

It's that predictable.

Előre megjósolhatók.

It's efficient, but the problem is, you're seeing exactly the same people.

Nagyon hatékony, de mindig ugyanazokat az embereket látjuk, ez a baj vele.

Make your network slightly more inefficient.

Alakítsuk hálózatunkat úgy, hogy kevésbé legyen hatékony.

Go to a bathroom on a different floor.

Most más emeleten menjünk a mosdóba.

You encounter a whole new network of people.

Ezzel teljesen más hálózatba kerülünk.

The other side of it is how we are actually filtering.

A másik oldal, hogy miként szűrünk.

And we do this automatically.

Ezt automatikusan tesszük.

The minute we meet someone, we are looking at them, we meet them,

Amikor találkozunk valakivel, ránézünk,

we are initially seeing,

és első pillantásra eldöntjük:

"You're interesting."

"Érdekes vagy",

"You're not interesting." "You're relevant."

"Nem vagy érdekes", "Fontos vagy".

We do this automatically. We can't even help it.

Ez automatizmus. Nem tehetünk ellene.

And what I want to encourage you to do instead is to fight your filters.

Biztatok mindenkit, hogy küzdjön meg a szűrőivel.

I want you to take a look around this room,

Nézzenek körül a teremben!

and I want you to identify the least interesting person that you see,

és szúrják ki magunknak a legérdektelenebb embert,

and I want you to connect with them over the next coffee break.

és a következő kávészünetben teremtsenek vele kapcsolatot!

And I want you to go even further than that.

Szeretném, ha ennél is tovább jutnának.

What I want you to do is find the most irritating person you see as well

Keressék meg a legidegesítőbb személyt is, akit itt látnak,

and connect with them.

és teremtsenek vele kapcsolatot!

What you are doing with this exercise is you are forcing yourself

E gyakorlattal kényszerítik magukat,

to see what you don't want to see,

hogy meglássák azt, amit nem akarnak látni,

to connect with who you don't want to connect with,

hogy kapcsolatot teremtsenek azzal, akivel nem akarnak,

to widen your social world.

azért, hogy tágítsák közösségük világát.

To truly widen, what we have to do is,

Ha valóban tágítani akarjuk, ezt kell tegyük,

we've got to fight our sense of choice.

le kell győzzük választásunk ösztönösségét.

We've got to fight our choices.

Le kell győzzük választásainkat.

And my students hate this, but you know what I do?

A diákjaim utálják, de tudják, mit teszek?

I won't let them sit in their favorite seats.

Nem engedem őket kedvenc helyükre ülni.

I move them around from seat to seat.

Mindig máshová ültetem őket a teremben.

Kénytelenek hol ezzel, hol azzal dolgozni együtt,

I force them to work with different people

so there are more accidental bumps in the network

így a hálózatban több a véletlen koccanás,

amelyben a résztvevőknek esélyük van kapcsolatba kerülniük egymással.

where people get a chance to connect with each other.

And we studied exactly this kind of an intervention at Harvard University.

A Harvardon pont az ilyen közbeavatkozásokat tanulmányoztuk.

At Harvard, when you look at the rooming groups,

A Harvardon a hallgatók kollégiumi elhelyezése úgy történik,

there's freshman rooming groups, people are not choosing those roommates.

hogy a gólyák nem maguk választják meg szobatársaikat.

They're of all different races, all different ethnicities.

Különféle rasszokból, etnikumokból kerülnek össze.

Maybe people are initially uncomfortable with those roommates,

Eleinte tán kínosan érzik magukat együtt,

but the amazing thing is,

de az a bámulatos,

at the end of a year with those students,

hogy az év végére

they're able to overcome that initial discomfort.

képesek túltenni magukat a kezdeti kényelmetlenségen.

They're able to find deep-level commonalities with people.

Megtalálják, mik azok a mélyebb közös vonások, amelyek összekötik őket.

So the takeaway here is not just "take someone out to coffee."

A kóstoló egy kultúrából kicsit olyan, mint a házhoz szállított pizza:

It's a little more subtle.

egyúttal meghívás

It's "go to the coffee room."

a pizzázónkba.

Amikor a kutatók közösségi csomópontokról beszélnek,

When researchers talk about social hubs,

what makes a social hub so special is you can't choose;

az teszi ezeket annyira különlegessé, hogy nincs választási lehetőségünk,

you can't predict who you're going to meet in that place.

nem tudjuk megmondani előre, kivel fogunk ott találkozni.

And so with these social hubs, the paradox is, interestingly enough,

E csomópontok furcsasága, hogy paradox módon némi előzetes tervezés szükséges,

to get randomness,

hogy valóban elérhessük

it requires, actually, some planning.

az esetlegességet.

In one university that I worked at,

Az egyik egyetemen, ahol dolgoztam,

there was a mail room on every single floor.

minden emeleten volt egy szoba az emailezéshez.

What that meant is that the only people who would bump into each other

Ez azt jelentette, hogy itt csak azokkal lehetett összefutni,

are those who are actually on that floor

akik azon az emeleten laktak,

and who are bumping into each other anyway.

és akikkel különben is összefut az ember.

At another university I worked at, there was only one mail room,

Egy másik egyetemen, ahol megfordultam, egyetlen email-szoba volt,

so all the faculty from all over that building

tehát ebben a közösségi csomópontban

would run into each other in that social hub.

bárkivel össze lehetett futni az épületből.

A simple change in planning,

Egy egyszerű tervezési eltérés

a huge difference in the traffic of people

jelentős különbséget eredményez az emberek forgatagában

and the accidental bumps in the network.

és véletlen találkozásokat a hálózatban.

Here's my question for you:

Kérdésem önökhöz:

What are you doing that breaks you from your social habits?

Mit tesznek, hogy szakítsanak társas szokásaikkal?

Where do you find yourself

Mik azok a helyek, alkalmak, ahol elmerülhetnek

in places where you get injections of unpredictable diversity?

az esetlegesség kavalkádjában?

And my students give me some wonderful examples.

Diákjaim hoztak néhány remek példát.

They tell me when they're doing pickup basketball games,

Beállnak egy játszótéren kosarazni.

or my favorite example is when they go to a dog park.

Vagy – a kedvencem – a kutyasétáltatás.

They tell me it's even better than online dating when they're there.

Azt mondták: jobb, mint az online randi.

So the real thing that I want you to think about

Igazából azon gondolkodjanak el,

is we've got to fight our filters.

hogy harcolnunk kell a szűrőink ellen.

We've got to make ourselves a little more inefficient,

Rá kell vegyük magunkat, hogy kevésbé legyünk hatékonyak,

and by doing so, we are creating a more imprecise social search engine.

és tökéletlenebb keresőmotorral alakítsuk közösségünket.

And you're creating that randomness,

Létrehozzuk ezzel az esetlegességet,

that luck that is going to cause you to widen your travels,

a jószerencsét,

ami tágabb közösség világán át vezet.

through your social universe.

But in fact, there's more to it than that.

Sőt, több is van ebben.

Sometimes we actually buy ourselves a second-class ticket

Időnként valójában másodosztályú jegyet veszünk magunknak

to travel our social universe.

a közösségi világunkban teendő utazáshoz.

We are not courageous when we reach out to people.

Nem vagyunk valami bátrak, amikor el kell érjünk másokat.

Let me give you an example of that.

Hadd mondjak erre egy példát.

A few years ago, I had a very eventful year.

Pár esztendeje elég eseménydús évem volt.

That year, I managed to lose a job,

Sikeresen elvesztettem az állásom;

I managed to get a dream job overseas and accept it,

ajánlatot kaptam, és el is fogadtam álmaim állására külföldön;

I had a baby the next month,

egy hónapra rá megszületett a gyerekem;

I got very sick,

és súlyosan megbetegedtem;

I was unable to take the dream job.

nem tudtam elfoglalni az álomállást,

And so in a few weeks, what ended up happening was,

Tehát néhány hét alatt

I lost my identity as a faculty member,

elvesztettem identitásom mint egyetemi ember,

and I got a very stressful new identity as a mother.

és új, stresszel teli identitást szereztem anyaként.

What I also got was tons of advice from people.

És jótanácsok tucatjait kaptam.

And the advice I despised more than any other advice was,

Az a tanács, amit mindennél jobban utáltam:

"You've got to go network with everybody."

"Próbálj új ismerősöket szerezni!"

When your psychological world is breaking down,

Amikor lelkileg romokban heverünk,

the hardest thing to do is to try and reach out

a legnehezebb dolog, próbálkozni és ismerkedni,

and build up your social world.

felépíteni kapcsolataink világát.

And so we studied exactly this idea on a much larger scale.

Pontosan ugyanezt a kérdést jóval nagyobb léptékben is tanulmányoztuk.

What we did was we looked at high and low socioeconomic status people,

Vizsgálatot folytattunk magas és alacsony társadalmi-gazdasági státuszúak körében,

and we looked at them in two situations.

két helyzetben.

We looked at them first in a baseline condition,

Először alaphelyzetben,

when they were quite comfortable.

amikor többé-kevésbé jól érezték magukat.

And what we found was that our lower socioeconomic status people,

Azt találtuk, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszúak,

when they were comfortable, were actually reaching out to more people.

amikor jól érezték magukat, többekkel vették fel a kapcsolatot,

They thought of more people.

Több emberre gondoltak.

They were also less constrained in how they were networking.

Kevésbé érezték magukat beszorítva hálózatukba.

They were thinking of more diverse people

Többféle embert vettek számításba,

than the higher-status people.

mint a magasabb státuszúak.

Then we asked them to think about maybe losing a job.

Azután arról kérdeztük őket, mi lenne, ha elvesztenék állásukat.

We threatened them.

Rájuk ijesztettünk.

And once they thought about that,

Ettől kezdve

the networks they generated completely differed.

egészen más hálózatban gondolkoztak.

The lower socioeconomic status people reached inwards.

Az alacsonyabb státuszúak befelé keresték a megoldást,

Jóval kevesebb ember jutott az eszükbe.

They thought of fewer people.

They thought of less-diverse people.

Maguktól kevéssé különböző emberekre gondoltak.

The higher socioeconomic status people thought of more people,

A magasabb státuszúaknak több ember jutott eszébe,

they thought of a broader network,

szélesebb hálózatban gondolkodtak,

they were positioning themselves to bounce back from that setback.

feltápászkodtak, és megrázták magukat.

Let's consider what this actually means.

Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban!

Imagine that you were being spontaneously unfriended

Képzeljük el, hogy egyszeriben

by everyone in your network

mindenkivel undok vagyok a hálózatomban,

other than your mom, your dad and your dog.

anyucit, apucit és a kutyát kivéve.

(Laughter)

(Nevetés)

This is essentially what we are doing

Mert alapvetően ezt tesszük olyankor,

at these moments when we need our networks the most.

amikor pedig a hálózatunkra a legnagyobb szükségünk lenne.

Imagine -- this is what we're doing. We're doing it to ourselves.

Képzeljék el, pont ezt tesszük. Ezt tesszük magunkkal.

We are mentally compressing our networks

Lelki nyomást gyakorlunk hálózatunkra,

when we are being harassed, when we are being bullied,

mikor gondterheltek vagyunk, vagy szekálnak,

when we are threatened about losing a job,

amikor félünk állásunk elvesztésétől,

when we feel down and weak.

amikor csüggedtek és gyengék vagyunk.

We are closing ourselves off, isolating ourselves,

Bezárkózunk, elszigeteljük magunkat,

creating a blind spot where we actually don't see our resources.

vakfoltot képezünk, s így nem látjuk erőforrásainkat.

We don't see our allies, we don't see our opportunities.

Nem látjuk szövetségeseinket, lehetőségeinket.

How can we overcome this?

Hogyan juthatunk túl ezen?

Two simple strategies.

Két egyszerű stratégia van.

One strategy is simply to look at your list of Facebook friends

Az egyik: nézzük végig ismerőseink listáját a Facebookon

and LinkedIn friends

és a Linkedlnen,

just so you remind yourself of people who are there

egyszerűen azért, hogy felidézzük azok nevét,

beyond those that automatically come to mind.

akik nem jutnak azonnal eszünkbe.

And in our own research, one of the things we did was,

Kiindulva Claude Steele-nek az önigenlésről szóló tanulmányából,

we considered Claude Steele's research on self-affirmation:

kutatásunkban elgondolkodtunk saját értékeinkről,

simply thinking about your own values,

és erősségünk tudatában

networking from a place of strength.

használtuk a hálózatot.

What Leigh Thompson, Hoon-Seok Choi and I were able to do is,

Leigh Thompson, Hoon-Seok Choi, és én

közösen arra jutottunk, hogy akik megerősítették önértékelésüket,

we found that people who had affirmed themselves first

were able to take advice from people

olyanoktól is képesek voltak elfogadni tanácsot,

who would otherwise be threatening to them.

akiktől máskülönben tartottak.

Here's a last exercise.

Itt van az utolsó gyakorlat.

I want you to look in your email in-box,

Nézzenek bele az emaileik közé:

and I want you to look at the last time you asked somebody for a favor.

mikor kértek utoljára valami szívességet valakitől?

And I want you to look at the language that you used.

Nézzék meg, hogyan fogalmaztak!

Did you say things like,

Olyan dolgokat mondtak, mint

"Oh, you're a great resource,"

"Ön értékes segítség számomra."

or "I owe you one,"

vagy "Hálával tartozom önnek."

"I'm obligated to you."

"Le vagyok kötelezve önnek."

All of this language represents a metaphor.

Mindezek szóképek.

It's a metaphor of economics,

A gazdaság szóképei,

of a balance sheet, of accounting,

a mérlegekéi, a számlákéi,

of transactions.

az ügyletekéi.

And when we think about human relations in a transactional way,

Kapcsolatainkról úgy gondolkodunk, mint gazdasági ügyeinkről.

it is fundamentally uncomfortable to us as human beings.

Ez emberi lényként alapvetően kínos számunkra.

We must think about human relations and reaching out to people

Emberi viszonyainkról és kapcsolatkeresésünkről

in more humane ways.

sokkal emberibben kell gondolkozzunk.

Here's an idea as to how to do so.

Íme egy gondolat, hogy miként tehetjük.

Look at words like "please," "thank you," "you're welcome" in other languages.

Nézzük e szavakat: please, thank you, you're welcome más nyelveken.

Look at the literal translation of these words.

Nézzük ezek alapjelentését.

Each of these words is a word that helps us impose upon other people

E szavak segítenek másoknak

in our social networks.

belépni közösségi hálózatunkba.

And so, the word "thank you,"

Így a thank you, azaz a köszönöm szó

if you look at it in Spanish, Italian, French,

spanyolul, olaszul, franciául:

"gracias," "grazie," "merci" in French.

gracias, grazie, merci

Each of them are "grace" and "mercy."

Jelentésük: kegy, jóindulat, könyörületesség.

They are godly words.

Áldott szavak.

There's nothing economic or transactional about those words.

Semmi gazdaság, semmi ügyletek.

A you are welcome, azaz le vagyok kötelezve érdekesebb.

The word "you're welcome" is interesting.

The great persuasion theorist Robert Cialdini says

Robert Cialdini, a befolyásolás nagy pszichológusa szerint

we've got to get our favors back.

szívességeinkért viszonzás jár.

So we need to emphasize the transaction a little bit more.

Hangsúlyozzuk, hogy tisztában vagyunk vele.

He says, "Let's not say 'You're welcome.'

Azt javasolja, ne azt mondjuk: le vagyok kötelezve,

Instead say, 'I know you'd do the same for me.'"

hanem: tudom, te is megtetted volna ugyanezt értem.

But sometimes it may be helpful to not think in transactional ways,

Bizonyos esetekben segíthet nem a gazdaság nyelvén gondolkodni,

to eliminate the transaction, to make it a little bit more invisible.

eltekinteni az ügylettől, és kicsit kevésbé direktté tenni a dolgot.

And in fact, if you look in Chinese,

Sőt, kínaiul: Bié kèqì

the word "bú kè qì" in Chinese, "You're welcome," means,

a Bù kèqi, a You are welcome jelentése

"Don't be formal; we're family. We don't need to go through those formalities."

Ne vacakolj, egy család vagyunk. Nincs szükség formalitásokra.

And "kembali" in Indonesian is "Come back to me."

Az indonéz kembali jelentése pedig: Gyere vissza hozzám.

When you say "You're welcome" next time,

Amikor legközelebb azt mondanánk, le vagyok kötelezve,

think about how you can maybe eliminate the transaction

próbáljunk eltekinteni az ügylettől,

and instead strengthen that social tie.

s erősíthetjük helyette a társas kötődést.

Maybe "It's great to collaborate," or "That's what friends are for."

Talán: Kedves volt tőled, vagy Ilyen az igazi barátság.

I want you to think about how you think about this ticket that you have

Gondolkodjanak el ezen az útravalón

to travel your social universe.

a közösségi világuk felfedezése felé.

Here's one metaphor.

Itt van egy szókép.

It's a common metaphor: "Life is a journey." Right?

Egészen mindennapi: "Az élet utazás."

It's a train ride,

Utazás vonaton,

and you're a passenger on the train,

mi vagyunk a vonat utasai,

and there are certain people with you.

és vannak körülöttünk bizonyos emberek.

Certain people get on this train,

Vannak, akik felszállnak a vonatra,

közülük némelyek velünk maradnak, mások leszállnak más-más állomásokon,

and some stay with you, some leave at different stops,

new ones may enter.

és új felszállók érkezhetnek.

I love this metaphor, it's a beautiful one.

Szeretem ezt a szóképet, gyönyörű.

But I want you to consider a different metaphor.

De nézzünk most egy másikat.

This one is passive, being a passenger on that train,

Ebben passzívak vagyunk: utasok azon a vonaton,

and it's quite linear.

és szinte egyenesen haladunk.

You're off to some particular destination.

Valahová megérkezünk.

Why not instead think of yourself

Miért ne gondoljunk magunkra inkább úgy,

as an atom,

mint egy atomra,

bumping up against other atoms,

amely belebotlik más atomokba,

maybe transferring energy with them,

esetleg energiát adunk át nekik,

bonding with them a little

kicsit magunkhoz kötjük őket

and maybe creating something new

talán valami új dolgot is létrehozunk

on your travels through the social universe.

utazásunk során közösségi világunkban.

Thank you so much.

Nagyon köszönöm.

And I hope we bump into each other again.

Remélem, újra összefutunk még.

(Applause)

(Taps)