Tim Brown: Tales of creativity and play

Fordító: Eva Tanczos Lektor: Antal Kerekes

This is a guy named Bob McKim.

Szóval ez a fickó, ez a fickó itt Bob McKim.

He was a creativity researcher in the '60s and '70s,

Kreativitás kutató volt a ’60-as 70’-es években

and also led the Stanford Design Program.

és a Stanford design programot is ő vezette.

And in fact, my friend and IDEO founder, David Kelley,

Nem mellékesen, David Kelley barátom, az IDEO egyik megalapítója

who’s out there somewhere, studied under him at Stanford.

aki itt van valahol – az ő tanítványa volt a Stanford-on.

And he liked to do an exercise with his students

Bob szeretett megcsináltatni egy gyakorlatot a diákjaival

where he got them to take a piece of paper

Megkérte őket hogy vegyenek elő egy papírt

and draw the person who sat next to them, their neighbor,

És rajzolják le a mellettük ülő embert, a szomszédjukat

very quickly, just as quickly as they could.

Nagyon gyorsan, amilyen gyorsan csak tudják.

And in fact, we’re going to do that exercise right now.

És most mi is megcsináljuk ezt a gyakorlatot.

You all have a piece of cardboard and a piece of paper.

Mindenkinél van egy kartonlap és egy darab papír.

It’s actually got a bunch of circles on it.

Az amin egy csomó karika van.

I need you to turn that piece of paper over;

Szeretném ha megfordítanád a papírt,

you should find that it’s blank on the other side.

a másik fele üres. Megvan?

And there should be a pencil.

És kell lennie ott egy ceruzának is.

And I want you to pick somebody that’s seated next to you,

Azt szeretném ha mindenki választana valakit aki mellette ül,

and when I say, go, you’ve got 30 seconds to draw your neighbor, OK?

És amikor azt mondom “Most”, 30 mp-ed van hogy lerajzold a szomszédod, oké?

So, everybody ready? OK. Off you go.

Szóval, mindenki felkészült? Rendben. MOST.

You’ve got 30 seconds, you’d better be fast.

30 mp-ed van, igyekezz.

Come on: those masterpieces ...

Gyerünk azokkal a mestermunkákkal.

OK? Stop. All right, now.

Ok? STOP. Ennyi.

(Laughter)

(Nevetés)

Yes, lot’s of laughter. Yeah, exactly.

Hát igen, vidám kacajok. Így van.

Lots of laughter, quite a bit of embarrassment.

Hangos nevetések, ‘enyhén’ zavarban lévő arcok.

(Laughter)

(Nevetés)

Am I hearing a few "sorry’s"? I think I’m hearing a few sorry’s.

És egy pár bocsánat kérést is hallok? Azt hiszem hallok pár bocsánat kérést is.

Yup, yup, I think I probably am.

Bizony, bizony, azt hiszem azt hallok.

And that’s exactly what happens every time,

Pontosan ugyanez történik minden egyes alkalommal,

every time you do this with adults.

mikor ezt a gyakorlatot felnőttek csinálják.

McKim found this every time he did it with his students.

És McKim diákjaival is ugyanez történt minden alkalommal

He got exactly the same response: lots and lots of sorry’s.

Pontosan ugyanezt a reakciót kapta: sok-sok bocsánatkérést.

(Laughter)

( Nevetés)

And he would point this out as evidence

Ezt ő bizonyítékként kezelné, mely rámutat arra

that we fear the judgment of our peers,

hogy félünk a társaink ítélkezésétől,

and that we’re embarrassed about showing our ideas

és hogy zavarba jövünk mikor megosztjuk ötleteinket másokkal,

to people we think of as our peers, to those around us.

a körülöttünk élőkkel.

And this fear is what causes us

És ez a félelem az oka

to be conservative in our thinking.

a konzervatív gondolkodásmódunknak.

So we might have a wild idea,

Lehet egy vad ötletünk,

but we’re afraid to share it with anybody else.

de félünk azt megosztani másokkal.

OK, so if you try the same exercise with kids,

Ha ugyanezt a gyakorlatot megcsinálod gyerekekkel,

they have no embarrassment at all.

ők egyáltalán nem jönnek zavarba.

They just quite happily show their masterpiece

Ők simán és boldogan megmutatják a kis mesterművüket

to whoever wants to look at it.

bárkinek aki meg akarja nézni.

But as they learn to become adults,

Ahogy azonban kezdenek felnőni,

they become much more sensitive to the opinions of others,

egyre érzékenyebbé válnak mások véleményére,

and they lose that freedom and they do start to become embarrassed.

és elvesztik ezt a szabadságot, egyre inkább zavarba jönnek.

And in studies of kids playing, it’s been shown

Tanulmányokban, melyekben gyerekeket vizsgálnak játék közben

time after time that kids who feel secure,

Időről időre bemutatták, hogy a gyermekek akik biztonságban érzik magukat

who are in a kind of trusted environment --

akiknek a környezete biztonságot sugároz,

they’re the ones that feel most free to play.

ők azok, akik a legszabadabban játszanak.

And if you’re starting a design firm, let’s say,

És ha te elindítasz mondjuk egy design céget

then you probably also want to create

akkor valószínűleg te is szeretnél létrehozni

a place where people have the same kind of security.

egy olyan helyet, ahol az emberek ezt a biztonságot élik meg.

Where they have the same kind of security to take risks.

Ahol biztonságos kockáztatni.

Maybe have the same kind of security to play.

És talán ahol biztonságos játszani is.

Before founding IDEO, David said that what he wanted to do

Az IDEO megalapítása előtt David azt mondta

was to form a company where all the employees are my best friends.

hogy olyan céget akar csinálni ahol mindenki az ő legjobb barátja.

Now, that wasn’t just self-indulgence.

Na de ez nem csak élvhajhászás volt.

He knew that friendship is a short cut to play.

David tudta hogy a barátság rövid út a játékhoz.

And he knew that it gives us a sense of trust,

Azt is tudta, hogy bizalmat szül

and it allows us then to take the kind of creative risks

és lehetővé teszi hogy olyan kreatív kockázatokat vállaljunk,

that we need to take as designers.

melyeket tervezőként muszáj vállalnunk.

And so, that decision to work with his friends --

Szóval ez a döntés, hogy David jóbarátokkal dolgozzon

now he has 550 of them -- was what got IDEO started.

mára 550 van belőlük – indította el az IDEO-t.

And our studios, like, I think, many creative workplaces today,

A stúdióink, ahogy sok más kreatív munkahely manapság

are designed to help people feel relaxed:

úgy lett kialakítva hogy az emberek lazítani tudjanak benne.

familiar with their surroundings,

Ismerős környezetben,

comfortable with the people that they’re working with.

kellemesen érezze magát a kollégákkal.

It takes more than decor, but I think we’ve all seen that

Ez nem csak dekoráció kérdése, de azt hiszem mindannyian láttuk már,

creative companies do often have symbols in the workplace

hogy kreatív cégeknél gyakran fellelhetőek szimbólumok

that remind people to be playful,

melyek a játékosságra emlékeztetnek,

and that it’s a permissive environment.

és arra hogy ez egy ezt megengedő környezet.

So, whether it’s this microbus meeting room

Ez lehet egy kisbuszból kialakított tárgyaló,

that we have in one our buildings at IDEO;

amilyen az IDEO egyik épületében is van,

or at Pixar, where the animators work in wooden huts and decorated caves;

vagy a Pixar-nál dolgozó animátorok, akik saját kis fabódékban vagy kidekorált barlangban dolgoznak.

or at the Googleplex, where

Vagy a Googleplex,

it’s famous for its [beach] volleyball courts,

mely híres a strandröplabda pályáiról

and even this massive dinosaur skeleton with pink flamingos on it.

meg erről a hatalmas dinoszaurusz csontvázról, melyen rózsaszín flamingók állnak.

Don’t know the reason for the pink flamingos,

Nem tudom a flamingók történetét, hogy miért vannak ott,

but anyway, they’re there in the garden.

de mindenesetre ott vannak a kertben.

Or even in the Swiss office of Google,

Vagy a svájci Google iroda,

which perhaps has the most wacky ideas of all.

ahol valószinüleg a legőrültebb ötleteket valósították meg.

And my theory is, that’s so the Swiss can prove

Az én elméletem erről az, hogy a svájciak így akarják bebizonyítani

to their Californian colleagues that they’re not boring.

kaliforniai kollégáiknak hogy ők nem unalmasak.

So they have the slide, and they even have a fireman’s pole.

Így náluk van egy csúszda, de még egy tűzoltó rúd is.

Don’t know what they do with that, but they have one.

Ez utóbbit nem tudom mire használják, de van nekik.

So all of these places have these symbols.

Szóval minden ilyen helynek megvan a saját jele.

Now, our big symbol at IDEO is actually

A mi nagy szimbólumunk az IDEO-nál

not so much the place, it’s a thing.

nem maga a hely hanem egy tárgy.

And it’s actually something that we invented a few years ago,

Valami amit mi találtunk ki pár éve,

or created a few years ago.

mi csináltuk meg pár évvel ezelőtt.

It’s a toy; it’s called a "finger blaster."

Ez egy játékszer. ‘Finger Blaster’-nek hívják.

And I forgot to bring one up with me.

Elfelejtettem felhozni egyet magammal.

So if somebody can reach under the chair that’s next to them,

Ha valaki az ülése alá nyúlna,

you’ll find something taped underneath it.

találna egyet odaragasztva.

That’s great. If you could pass it up. Thanks, David, I appreciate it.

Nagyszerű. Ha megkaphatnám, remek lenne. Köszönöm David.

So this is a finger blaster, and you will find that every one of you

Szóval ez a Finger Blaster és mindenki talál egyet

has got one taped under your chair.

a széke aljához ragasztva.

And I’m going to run a little experiment. Another little experiment.

Most pedig egy rövid kísérlet következik. Mégegy rövid kisérlet.

But before we start, I need just to put these on.

De mielőtt elkezdenénk, ezt fel kell raknom.

Thank you. All right.

Köszönöm. Rendben.

Now, what I’m going to do is, I’m going to see how --

Na most, most megnézem hányan

I can’t see out of these, OK.

nem látok evvel a szemüveggel.

I’m going to see how many of you at the back of the room

Megnézzük hogy a hátul ülők közül

can actually get those things onto the stage.

hányan tudják fellőni a játékot a színpadra.

So the way they work is, you know,

Úgy működik, hogy

you just put your finger in the thing,

csak berakjuk ide az ujjunkat,

pull them back, and off you go.

meghúzzuk és kilőjük.

So, don’t look backwards. That’s my only recommendation here.

Úgyhogy inkább ne nézegess hátrafelé. Ez az egyetlen javaslatom.

I want to see how many of you can get these things on the stage.

Azt akarom látni hányan lövitek fel a színpadra.

So come on! There we go, there we go. Thank you. Thank you. Oh.

Rajta! Így, így. Köszönöm. Köszönöm.

I have another idea. I wanted to -- there we go.

Hopp, mégegy ötletem támadt. Le szerettem volna... így ni.

(Laughter)

(Nevetés)

There we go.

Meg is van.

(Laughter)

(Nevetés)

Thank you, thank you, thank you.

Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Nem rossz, nem rossz.

Not bad, not bad. No serious injuries so far.

Semmi komoly sérülés egyenlőre.

(Laughter)

(Nevetés)

Well, they’re still coming in from the back there;

És még mindig érkeznek onnan hátulról,

they’re still coming in.

még mindig jönnek.

Some of you haven’t fired them yet.

Páran még nem lőtték ki.

Can you not figure out how to do it, or something?

Nem tudtál rájönni hogy működik, vagy mi?

It’s not that hard. Most of your kids figure out how to do this

Nem olyan nehéz az. A gyermekeitek többsége kézhezvételtől számítva

in the first 10 seconds, when they pick it up.

10 mp alatt kitalálja hogy működik.

All right. This is pretty good; this is pretty good.

Na jó, rendben. Ez nagyon jó, nagyon jó.

Okay, all right. Let’s -- I suppose we'd better...

Ok, elég lesz. Most szerintem

I'd better clear these up out of the way;

ezeket el kéne takarítani

otherwise, I’m going to trip over them.

mielőtt hasra esek bennük.

All right. So the rest of you can save them

Na jó, szóval a többiek maguknál tarthatják a játékot

for when I say something particularly boring,

és ha valami elképesztően unalmasat mondok

and then you can fire at me.

kilőhetik rám.

(Laughter)

(Nevetés)

All right. I think I’m going to take these off now,

Rendben, akkor ezt most leveszem,

because I can’t see a damn thing when I’ve -- all right, OK.

mert az orromig sem látok benne..

So, ah, that was fun.

Így ni. Jó kis móka volt.

(Laughter)

(Nevetés)

All right, good.

Rendben, jól van.

(Applause)

(Taps)

So, OK, so why?

Szóval miért van ez?

So we have the finger blasters. Other people have dinosaurs, you know.

Nekünk itt a Finger blaster, másoknak ott a dinoszaurusz

Why do we have them? Well, as I said,

Miért? Mert, ahogy mondtam,

we have them because we think maybe playfulness is important.

mi úgy gondoljuk hogy a játékosság igenis fontos.

But why is it important?

De miért fontos?

We use it in a pretty pragmatic way, to be honest.

Nagyon gyakorlatias a válasz hogy őszinte legyek.

We think playfulness helps us get to better creative solutions.

Azt gondoljuk, hogy a játékosság segít abban hogy jobb kreatív megoldásokra jussunk.

Helps us do our jobs better,

Segít hogy jobban csináljuk a munkánkat

and helps us feel better when we do them.

és jobban érezzük magunkat közben.

Now, an adult encountering a new situation --

Mikor egy felnőtt egy új szituációval találkozik,

when we encounter a new situation we have a tendency

mikor új szituációba kerülünk, erősen hajlunk arra,

to want to categorize it just as quickly as we can, you know.

hogy olyan gyorsan bekategorizáljuk azt, amilyen gyorsan csak lehet.

And there’s a reason for that: we want to settle on an answer.

És ennek oka van. Választ akarunk kapni.

Life’s complicated; we want to figure out

Az élet bonyolult. Mi pedig mihamarabb ki akarjuk deríteni

what’s going on around us very quickly.

mi folyik körülöttünk.

I suspect, actually, that the evolutionary biologists

Azt gyanítom, hogy a fejlődésbiológusoknak

probably have lots of reasons [for] why we want

sok válaszuk lehet arra miért is akarjuk

to categorize new things very, very quickly.

kategóriákba helyezni az új dolgokat nagyon gyorsan.

One of them might be, you know,

Az egyik az lehet,

when we see this funny stripy thing:

hogy amikor például ezt a fura csíkos dolgot látjuk,

is that a tiger just about to jump out and kill us?

ez vajon egy tigris amely épp megtámadni készül minket és végül megöl,

Or is it just some weird shadows on the tree?

vagy ez csak valami furcsa árnyék a fán?

We need to figure that out pretty fast.

Ezt elég gyorsan el kell döntenünk.

Well, at least, we did once.

Legalábbis régen ez így volt.

Most of us don’t need to anymore, I suppose.

Manapság már nemigen kell evvel foglalkoznunk, azt hiszem.

This is some aluminum foil, right? You use it in the kitchen.

Ez itt egy alu-fólia, igaz?

That’s what it is, isn’t it? Of course it is, of course it is.

A konyhában használjuk. Igaz? Hát persze, hát persze.

Well, not necessarily.

Vagy mégsem csak ott.

(Laughter)

(Nevetés)

Kids are more engaged with open possibilities.

A gyerekeket sokkal jobban lefoglalják a lehetőségek.

Now, they’ll certainly -- when they come across something new,

Ők bizonyára, ha valami újdonsággal találkoznak,

they’ll certainly ask, "What is it?"

biztos hogy megkérdezik hogy mi az?

Of course they will. But they’ll also ask, "What can I do with it?"

Persze hogy megkérdezik. De ők azt is megkérdezik hogy mit tudok evvel csinálni?

And you know, the more creative of them

És tudod, a kreatívabbak

might get to a really interesting example.

nagyon érdekes példákkal állhatnak elő.

And this openness is the beginning of exploratory play.

Ez a nyitottság a felfedező játék alapja.

Any parents of young kids in the audience? There must be some.

Vannak köztünk kisgyermekes szülők? Biztos hogy vannak.

Yeah, thought so. So we’ve all seen it, haven’t we?

Igen, gondoltam. Szóval mind láttuk már ezt, igaz?

We’ve all told stories about how, on Christmas morning,

Mindannyian meséltünk már történeteket, mint mikor karácsony reggelén

our kids end up playing with the boxes

a gyerekek sokkal inkább a dobozzal kezdtek el játszani

far more than they play with the toys that are inside them.

nem a bennük lévő játékkal.

And you know, from an exploration perspective,

És a felfedezés szempontjából

this behavior makes complete sense.

ez a viselkedés teljesen érthető.

Because you can do a lot more with boxes than you can do with a toy.

Mert sokkal több dolgot lehet csinálni egy dobozzal mint egy játékkal.

Even one like, say, Tickle Me Elmo --

Még egy olyannál is mint a “Csikizz meg Elmo”,

which, despite its ingenuity, really only does one thing,

mely ötletessége ellenére igazából csak egyetlen dolgot csinál,

whereas boxes offer an infinite number of choices.

míg a dobozok számtalan lehetőséget ajánlanak.

So again, this is another one of those playful activities

Szóval ez is az egyike azon játékos tevékenységeknek,

that, as we get older, we tend to forget and we have to relearn.

melyeket elfelejtünk ahogy öregszünk, és melyeket újra kell tanulnunk.

So another one of Bob McKim’s favorite exercises

Itt egy másik gyakorlat Bob McKim kedvencei közül,

is called the "30 Circles Test."

a ’30 Kör Teszt’.

So we’re back to work. You guys are going to get back to work again.

Újabb feladat. Újabb feladat vár.

Turn that piece of paper that you did the sketch on

Fordítsd meg azt a papírost, melyre a vázlatot csináltad,

back over, and you’ll find those 30 circles printed on the piece of paper.

fordítsd meg és megtalálod a 30 nyomtatott kört.

So it should look like this. You should be looking at something like this.

Így kellene kinéznie. Ilyesmit kellene látnod

So what I’m going to do is, I’m going to give you minute,

Most pedig a következő lesz, adok neked egy percet

and I want you to adapt as many of those circles as you can

és azt szeretném hogy minél többet alakíts át ezekből a körökből

into objects of some form.

valamilyen tárggyá.

So for example, you could turn one into a football,

Például csinálhatsz az egyikből egy focilabdát,

or another one into a sun. All I’m interested in is quantity.

a másikból napocskát. A mennyiség a fontos.

I want you to do as many of them as you can,

Azt szeretném hogy annyit csinálj amennyit csak tudsz,

in the minute that I’m just about to give you.

az egy perc alatt amit adok.

So, everybody ready? OK? Off you go.

Mindenki felkészült? OK, rajta.

Okay. Put down your pencils, as they say.

Rendben. Ceruzát letenni, ahogy mondják.

So, who got more than five circles figured out?

Ki az aki 5-nél több kört csinált meg?

Hopefully everybody? More than 10?

Remélhetőleg mindenki? 10-nél többet?

Keep your hands up if you did 10.

Hagyd fent a kezed ha így van. 10.

15? 20? Anybody get all 30?

15? 20? Van aki megcsinálta mind a 30-at?

No? Oh! Somebody did. Fantastic.

Nincs? Oh! Valaki igen. Fantasztikus.

Did anybody to a variation on a theme? Like a smiley face?

aki variációkat csinált egy témára? Például egy mosolygós arc?

Happy face? Sad face? Sleepy face? Anybody do that?

Vidám arc? Szomorú arc? Álmos arc? Csinált ilyet valaki?

Anybody use my examples? The sun and the football?

Használta valaki a példáimat? A napocskát meg a focilabdát?

Great. Cool. So I was really interested in quantity.

Nagyszerű. Szuper. Tehát itt a mennyiség volt a fontos.

I wasn’t actually very interested in whether they were all different.

Nem is érdekelt hogy az alakok mind különbözőek –e.

I just wanted you to fill in as many circles as possible.

Csak annyit akartam hogy tölts ki minél többet a karikákból.

And one of the things we tend to do as adults, again, is we edit things.

Ez is egyike azon dolgoknak melyeket felnőtt fejjel teszünk, szerkesztünk.

We stop ourselves from doing things.

Leállítjuk magunkat.

We self-edit as we’re having ideas.

Ön-szerkesztjük az ötleteinket.

And in some cases, our desire to be original is actually a form of editing.

Néha pedig az eredetiségre való törekvésünk valójában a szerkesztés egy formája..

And that actually isn’t necessarily really playful.

Ami nem is feltétlenül játékos.

So that ability just to go for it and explore lots of things,

Szóval annak a képessége hogy csak belevágjunk és kipróbáljunk egy csomó dolgot,

even if they don’t seem that different from each other,

még ha azok nem is tűnnek túl különbözőnek,

is actually something that kids do well, and it is a form of play.

ez az amit a gyerekek nagyon jól csinálnak, és ez a játék egy formája.

So now, Bob McKim did another

Na most, Bob McKim csinált

version of this test

egy másik verziót ebből a gyakorlatból

in a rather famous experiment that was done in the 1960s.

egy híres ‘60-as évek beli kísérlet alkalmával.

Anybody know what this is? It’s the peyote cactus.

Tudja valaki mi ez? A peyote kaktusz.

It’s the plant from which you can create mescaline,

Ez az a növény melyből a meszkalint nyerik,

one of the psychedelic drugs.

ez az egyik tudatmódosító drog.

For those of you around in the '60s, you probably know it well.

Akik a ’60 éveket megélték bizonyára jól ismerik.

McKim published a paper in 1966, describing an experiment

McKim 1966-ban publikálta tanulmányát a kísérletről

that he and his colleagues conducted

melyet kollégáival végzett

to test the effects of psychedelic drugs on creativity.

és a tudatmódosító drogok kreativitásra tett hatását vizsgálták.

So he picked 27 professionals -- they were

Kiválasztott 27 szakembert.

engineers, physicists, mathematicians, architects,

Mérnököket, fizikusokat, matematikusokat, építészeket,

furniture designers even, artists --

bútortervezőket, még művészeket is.

and he asked them to come along one evening,

Megkérte őket hogy jöjjenek el egy este

and to bring a problem with them that they were working on.

és hozzanak egy problémát magukkal, valamit amin dolgoznak.

He gave each of them some mescaline,

Mindenkinek adott egy kis meszkalint

and had them listen to some nice, relaxing music for a while.

és hallgattatott velük egy kis nyugis relaxációs zenét.

And then he did what’s called the Purdue Creativity Test.

Aztán megcsinálta az úgynevezett Purdue Kreativitás Tesztet.

You might know it as, "How many uses can you find for a paper clip?"

Talán úgy ismerősebb, hogy a ‘hányféle-képpen-tudnád-felhasználni-a-gemkapcsot?’ teszt.

It’s basically the same thing as the 30 circles thing that I just had you do.

Ez tulajdonképpen ugyanaz mint a 30 körös teszt, amit most csináltunk.

Now, actually, he gave the test before the drugs

Kétszer csináltatta meg a résztvevőkkel a tesztet, drog előtt

and after the drugs, to see

és drog után, hogy lássa

what the difference was in people’s

hogy mi a különbség

facility and speed with coming up with ideas.

az ötletek elrendezésében és a sebességében.

And then he asked them to go away

Aztán arra kérte őket hogy menjenek

and work on those problems that they’d brought.

és dolgozzanak a hozott problémájukon.

And they’d come up with a bunch of

Ők pedig előálltak

interesting solutions -- and actually, quite

egy csomó érdekes megoldással,

valid solutions -- to the things that they’d been working on.

működőképes megoldásokkal.

And so, some of the things that they figured out,

Pár példa amit kitaláltak,

some of these individuals figured out;

amit ezek az emberek találtak ki.

in one case, a new commercial building and designs for houses

Például egy új kereskedelmi központ és épület design,

that were accepted by clients;

melyet elfogadott az ügyfél.

a design of a solar space probe experiment;

Egy szolár űr szonda kísérlet terve.

a redesign of the linear electron accelerator;

A lineáris elektron részecskegyorsító újratervezése,

an engineering improvement to a magnetic tape recorder --

egy mérnöki fejlesztés a mágneses magnón.

you can tell this is a while ago;

Látszik hogy ez régen volt.

the completion of a line of furniture;

Egy bútorkollekció terveinek befejezése

and even a new conceptual model of the photon.

és a foton új fogalmi modellje.

So it was a pretty successful evening.

Elég sikeres este volt.

In fact, maybe this experiment was the reason that Silicon Valley

Tulajdonképpen ez a kísérlet lehetett az oka

got off to its great start with innovation.

hogy a megindult az innováció a Szilikon Völgyben.

We don’t know, but it may be.

Ezt nem tudhatjuk, de lehetséges.

We need to ask some of the CEOs

Meg kellene kérdeznünk egy pár CEO-t

whether they were involved in this mescaline experiment.

hogy vajon részesei voltak –e ennek a meszkalinos kísérletnek.

But really, it wasn’t the drugs that were important;

De komolyan, itt nem a drog volt a lényeg,

it was this idea that what the drugs did

hanem az ötlet hogy a drog képes lesz

would help shock people out of their normal way of thinking,

kimozdítani az embereket a megszokott gondolkodásmódjukból.

and getting them to forget the adult behaviors

És hogy elfeledteti velük a felnőtt viselkedésmintákat,

that were getting in the way of their ideas.

melyek az ötleteik útjába álltak.

But it’s hard to break our habits, our adult habits.

Azonban nehéz áttörnünk a szokásainkat, a felnőtt megszokásainkat.

At IDEO we have brainstorming rules written on the walls.

Nálunk az IDEO-ban ötletgyár-os szabályok vannak a falakra írva.

Edicts like, "Defer judgment," or "Go for quantity."

Olyan rendeletek, mint a “Hagyd az ítéletet”, vagy “Törekedj a mennyiségre”.

And somehow that seems wrong.

És ez valahogy helytelennek tűnik.

I mean, can you have rules about creativity?

Úgy értem, lehetnek szabályaink a kreativitásról?

Well, it sort of turns out that we need rules

Hát, úgy tűnik hogy új szabályokra van szükségünk

to help us break the old rules and norms

hogy megtörjük a régi szabályokat és normákat,

that otherwise we might bring to the creative process.

melyeket máskülönben magunkkal hoznánk a kreativitás folyamatába.

And we’ve certainly learnt that over time,

Azt pedig megtanultuk az idők során

you get much better brainstorming,

hogy sokkal jobb ötletgyáros eredményeket

much more creative outcomes when everybody does play by the rules.

és sokkal kreatívabb megoldásokat kapunk ha mindenki a szabályok szerint játszik.

Now, of course, many designers, many individual designers,

Persze sok designer, sok független tervező

achieve this is in a much more organic way.

sokkal természetesebb úton éri el mindezt.

I think the Eameses are wonderful examples of experimentation.

Azt gondolom az Eames egy csodálatos példája a kisérletezésnek.

And they experimented with plywood for many years

Sok éven át kísérleteztek a furnérlemezzel

without necessarily having one single goal in mind.

anélkül hogy bármiféle konkrét céljuk lett volna.

They were exploring following what was interesting to them.

Az után mentek ami érdekelte őket.

They went from designing splints for wounded soldiers

Katonáknak kezdtek sineket tervezni

coming out of World War II and the Korean War, I think,

akik a II. Világháborúban és azt hiszem a koreai háborúban sebesültek meg.

and from this experiment they moved on to chairs.

Innen kísérleteztek tovább és álltak át a székekre.

Through constant experimentation with materials,

Az anyagokkal való folyamatos kisérletezés során

they developed a wide range of iconic solutions

olyan széles skálájú, ikonikus megoldásokat dolgoztak ki,

that we know today, eventually resulting in,

melyeket ma ismerünk és melyek tulajdonképpen

of course, the legendary lounge chair.

a legendás klubfotel megszületését eredményezték.

Now, if the Eameses had stopped with that first great solution,

Ha az Eames megállt volna az első jó megoldásnál,

then we wouldn’t be the beneficiaries of so many

akkor ma nem élvezhetnénk ennyi

wonderful designs today.

csodálatos design-t manapság.

And of course, they used experimentation in all aspects of their work,

És ők a munka minden aspektusában kisérleteztek.

from films to buildings, from games to graphics.

A filmektől az épületekig, a játékoktól a grafikáig.

So, they’re great examples, I think, of exploration

Így ők, szerintem, kiváló példái

and experimentation in design.

a designnal való kísérletezésnek és vizsgálódásnak.

Now, while the Eameses were exploring those possibilities,

Na most, amíg az Eames a lehetőségeket vizsgálta,

they were also exploring physical objects.

fizikai objektumokkal is kísérletezett.

And they were doing that through building prototypes.

Ezt pedig prototípusok készítésével csinálták.

And building is the next of the behaviors that I thought I’d talk about.

A prototípus építés a következő a viselkedési mód, amelyről beszélni szeretnék.

So the average Western first-grader

Egy átlagos nyugati első osztályos tanuló

spends as much as 50 percent of their play time

a játékidejének 50%-ában

taking part in what’s called "construction play."

úgynevezett “konstrukciós játékokat” játszik.

Construction play -- it’s playful, obviously,

A konstrukciós játék nyilvánvalóan játékos,

but also a powerful way to learn.

ugyanakkor egy nagyon hatásos módja a tanulásnak.

When play is about building a tower out of blocks,

Amikor a játék arról szól hogy kockákból építünk egy tornyot,

the kid begins to learn a lot about towers.

a gyerek elkezd tanulni a tornyokról.

And as they repeatedly knock it down and start again,

És ahogy újra és újra ledöntik és újraépítik,

learning is happening as a sort of by-product of play.

a tanulás a játék mellékhatásaként rögzül.

It’s classically learning by doing.

Ez a klasszikus 'cselekvés útján való tanulás'.

Now, David Kelley calls this behavior,

David Kelley úgy hívja ezt a viselkedési formát,

when it’s carried out by designers, "thinking with your hands."

mikor designereknél látja, hogy "kézzel való gondolkodás”.

And it typically involves making multiple,

Ez általában kezdetleges prototípusok

low-resolution prototypes very quickly,

több variációjának villámgyors megépítésével jár.

often by bringing lots of found elements together

Gyakran innen-onnan hozott tárgyakat használva,

in order to get to a solution.

hogy mihamarabb meglegyen a megoldás.

On one of his earliest projects, the team was kind of stuck,

Az egyik korábbi projektben a csapat kissé megakadt,

and they came up with a mechanism by hacking together

mikor egy új mechanizmussal álltak elő

a prototype made from a roll-on deodorant.

egy golyós dezodorból készült prototípus hatására.

Now, that became the first commercial computer mouse

Ebből született az első egér

for the Apple Lisa and the Macintosh.

az Apple Lisa és a Macintosh részére.

So, they learned their way to that by building prototypes.

Szóval ők prototípusok építésén keresztül tanultak.

Another example is a group of designers

Egy másik példa egy csapat designer,

who were working on a surgical instrument with some surgeons.

akik egy sebészeti eszközön dolgoztak néhány sebésszel.

They were meeting with them; they were talking to the surgeons

Találkoztak a sebészekkel, megbeszélték velük

about what it was they needed with this device.

hogy milyennek kellene lennie ennek az eszköznek.

And one of the designers ran out of the room

Ekkor az egyik tervező kirohant a szobából

and grabbed a white board marker and a film canister --

és felkapott egy vastag filctollat, egy film dobozkát

which is now becoming a very precious prototyping medium --

– ami mostanság nagyon felkapott prototípus kellék

and a clothespin. He taped them all together,

– és egy ruhacsipeszt. Összeragasztotta őket,

ran back into the room and said, "You mean, something like this?"

visszarohant a szobába és megkérdezte hogy valami ilyesmire gondoltak –e?

And the surgeons grabbed hold of it and said,

A sebész kézbe vette és azt mondta:

well, I want to hold it like this, or like that.

inkább így vagy úgy szeretném fogni.

And all of a sudden a productive conversation

Hirtelen egy produktív eszmecsere vette kezdetét

was happening about design around a tangible object.

egy meglévő, tapintható tárgy design-járól.

And in the end it turned into a real device.

A végén pedig megszületett az valódi eszköz.

And so this behavior is all about quickly getting something

Tehát ez a viselkedésforma arról szól hogy minél előbb meg kell valósítanunk azt a valamit,

into the real world, and having your thinking advanced as a result.

és utána gondolkodni arról hogyan is fejleszthetnénk azt.

At IDEO there’s a kind of a back-to-preschool feel

Az IDEO-ban néha amolyan

sometimes about the environment.

vissza az ovodába érzet alakul ki.

The prototyping carts, filled with colored paper

A kellékes kocsik tele vannak színes papírral,

and Play-Doh and glue sticks and stuff --

gyurmával, ragasztóval meg ilyenekkel.

I mean, they do have a bit of a kindergarten feel to them.

Szóval kicsit játszótér utóérzet van.

But the important idea is that everything’s at hand, everything’s around.

De ami fontos hogy minden a kezünk ügyében van. A közelben.

So when designers are working on ideas,

Így ha a tervezők épp valamilyen ötleten dolgoznak,

they can start building stuff whenever they want.

bármikor elkezdhetnek prototípust építeni.

They don’t necessarily even have to go

Formális workshopra egyáltalán

into some kind of formal workshop to do it.

nincs is szükség hogy megcsinálják.

And we think that’s pretty important.

És szerintünk ez nagyon fontos.

And then the sad thing is, although preschools

A szomorú dolog az hogy bár az óvoda tele van ezekkel a dolgokkal

are full of this kind of stuff, as kids go through the school system

ahogy a gyerekek fejlődnek az iskola rendszerében,

it all gets taken away.

ezeket mind elveszik tőlük.

They lose this stuff that facilitates

Elvesztik mindazt ami

this sort of playful and building mode of thinking.

játékosságra és konstruktív játékra ösztönzi őket.

And of course, by the time you get to the average workplace,

És mire egy átlagos mumkahelyre kerülnek,

maybe the best construction tool we have

talán az egyetlen építő jellegű eszköz

might be the Post-it notes. It’s pretty barren.

a post-it cetli lesz. Elég sivár.

But by giving project teams and the clients

Ám ha a projekt csapatok és azok ügyfelei

who they’re working with permission to think with their hands,

lehetőséget kapnak a kezükkel való gondolkodásra,

quite complex ideas can spring into life

meglepően komplex ötletek kelnek életre,

and go right through to execution much more easily.

melyek sokkal könnyebben is valósulnak meg.

This is a nurse using a very simple -- as you can see -- plasticine prototype,

Ez a nővér egy nagyon egyszerű – ahogy látszik is – műanyag prototípust használ

explaining what she wants out of a portable information system

hogy elmagyarázza hogy mit is szeretne kihozni egy hordozható információs rendszerből

to a team of technologists and designers

egy csapat technikusnak és tervezőnek,

that are working with her in a hospital.

akik vele dolgoznak a kórházban.

And just having this very simple prototype

És ez a nagyon egyszerű prototípus segíti őt abban

allows her to talk about what she wants in a much more powerful way.

hogy sokkal hatásosabban kifejezze hogy mire is van szüksége.

And of course, by building quick prototypes,

Arról nem is beszélve, hogy prototípusok építésével

we can get out and test our ideas with consumers

sokkal egyszerűbben és gyorsabban

and users much more quickly

tesztelhetjük az ötleteinket,

than if we’re trying to describe them through words.

mintha csak szavakkal kellene elmesélni az ügyfélnek.

But what about designing something that isn’t physical?

De mi van akkor ha valami nem fizikai dolgot tervezünk?

Something like a service or an experience?

Ha egy szolgáltatásról vagy tapasztalatszerzésről van szó?

Something that exists as a series of interactions over time?

Olyasmiről ami interakciók sorozatából áll?

Instead of building play, this can be approached with role-play.

Ilyenkor az építő játékok helyett a szerepjátékkal közelíthetjük meg a feladatot.

So, if you’re designing an interaction between two people --

Tehát ha olyan interakciót tervezel meg két ember közt mint például,

such as, I don’t know -- ordering food at a fast food joint

nem is tudom, rendelés egy gyors étteremben, vagy ilyesmi,

or something, you need to be able to imagine

el kell tudnod képzelni hogy milyen tapasztalatod lenne

how that experience might feel over a period of time.

egy bizonyos időperiódus alatt.

And I think the best way to achieve that,

Azt gondolom ennek a legjobb módja,

and get a feeling for any flaws in your design, is to act it out.

mely azt is megmutatja hogy van –e hiba a tervben, ha eljátszuk.

So we do quite a lot of work at IDEO

Mi elég sokat teszünk az IDEO-ban azért

trying to convince our clients of this.

hogy meggyőzzük minderről az ügyfeleinket.

They can be a little skeptical; I’ll come back to that.

Néha kicsit szkeptikusan fogadják, de erre még visszatérek.

But a place, I think, where the effort is really worthwhile

Ahol azonban az erőfeszítés tényleg megéri,

is where people are wrestling with quite serious problems --

azok azok a helyek ahol valóban komoly problémákkal kűzködnek az emberek.

things like education or security or finance or health.

Oktatás, biztonság, pénzügy, egészség.

And this is another example in a healthcare environment

Van egy másik példám az egészségügyből,

of some doctors and some nurses and designers

ahol is néhány doktor, nővér és designer

acting out a service scenario around patient care.

eljátszanak egy betegellátással kapcsolatos jelenetet.

But you know, many adults

Azonban sok felnőtt

are pretty reluctant to engage with role-play.

eléggé vonakodóvá válik ha szerepjátékról van szó.

Some of it’s embarrassment and some of it is because

Van aki zavarba jön és van olyan

they just don’t believe that what emerges is necessarily valid.

aki egyszerűen nem hisz a játék hitelességében.

They dismiss an interesting interaction by saying,

Átlépnek egy fontos interakción, mondván

you know, "That’s just happening because they’re acting it out."

ez azért történik így mert ez csak egy szerepjáték.

Research into kids' behavior actually suggests

A gyermekek viselkedését vizsgáló kutatások azt tanácsolják

that it’s worth taking role-playing seriously.

hogy megéri komolyan venni a szerepjátékokat.

Because when children play a role,

Mert mikor gyermekek játszanak szerepjátékot

they actually follow social scripts quite closely

ők valójában követik a szociális normákat,

that they’ve learnt from us as adults.

és mindazt amit a felnőttektől tanultak.

If one kid plays "store," and another one’s playing "house,"

Ha az egyik gyerek bevásárlósat játszik a másik meg papást-mamást,

then the whole kind of play falls down.

a jelenet összedől.

So they get used to quite quickly

Ők tehát megszokják és megértik, nagyon hamar,

to understanding the rules for social interactions,

hogy a szociális kapcsolatteremtésnek szabályai vannak,

and are actually quite quick to point out when they’re broken.

és hamar észreveszik ha valaki megszegi a szabályt.

So when, as adults, we role-play,

Szóval mikor mi felnőttek szerepjátszunk,

then we have a huge set of these scripts already internalized.

már egy csomó ilyen norma belénk ívódott.

We’ve gone through lots of experiences in life,

Már sokat megtapasztaltunk az életben.

and they provide a strong intuition

Ez pedig erős intuíciót eredményez,

as to whether an interaction is going to work.

mely által megérezzük hogy egy interakció sikeres lesz –e, vagy sem.

So we’re very good, when acting out a solution,

Nagyon jók vagyunk abban hogy eljátszunk egy megoldást,

at spotting whether something lacks authenticity.

és kiszúrjuk ha valami hiteltelen, nem teljesen stimmel.

So role-play is actually, I think,

Szóval, úgy vélem, a szerepjáték

quite valuable when it comes to thinking about experiences.

nagyon hasznos mikor a tapasztalatainkra gondolunk.

Another way for us, as designers, to explore role-play

Egy másik lehetőség, nekünk designereknek, a szerepjátékra,

is to put ourselves through an experience which we’re designing for,

amikor valóban bevállaljuk a dolgot, és a megtervezni kívánt szituációba helyezzük magunkat,

and project ourselves into an experience.

valójában belevetítve magunkat egy új tapasztalatba.

So here are some designers who are trying to understand

Itt van néhány tervező, akik próbálják megtudni

what it might feel like to sleep in a

milyen érzés lehet aludni

confined space on an airplane.

egy ilyen eléggé zárt térben egy repülőgépen.

And so they grabbed some very simple materials, you can see,

Előkapnak néhány nagyon egyszerű anyagot, ahogy látszik is.

and did this role-play, this kind of very crude role-play,

És ezt a szerepjátékot is megcsináltuk, ezt a nagyon kegyetlen szerepjátékot,

just to get a sense of what it would be like for passengers

hogy érezzük milyen lenne utasként

if they were stuck in quite small places on airplanes.

ha ilyen kicsi szűk helyekre zsúfolva repülnénk.

This is one of our designers, Kristian Simsarian,

Ő itt az egyik tervezőnk, Kristian Simsarian,

and he’s putting himself through the experience of being an ER patient.

aki éppen egy sürgősségin lévő beteg szerepébe bújik.

Now, this is a real hospital, in a real emergency room.

Ez itt egy valódi kórház valódi sürgősségi osztálya.

One of the reasons he chose to take

Az egyik oka hogy magával vitte

this rather large video camera with him was

méretes kameráját az volt,

because he didn’t want the doctors and nurses thinking

hogy egyértelműen jelezze a doktoroknak és nővéreknek

he was actually sick, and sticking something into him

hogy ő valójában nem beteg, nehogy valami olyasmit szúrjanak bele

that he was going to regret later.

amit később megbán.

So anyhow, he went there with his video camera,

Szóval elment a kamerájával

and it’s kind of interesting to see what he brought back.

és egy nagyon érdekes anyaggal tért vissza.

Because when we looked at the video when he got back,

Ugyanis mikor megnéztük a videófelvételt,

we saw 20 minutes of this.

20 percet láttunk ebből:

(Laughter)

(Nevetés)

And also, the amazing thing about this video --

A másik csodás dolog evvel a videóval

as soon as you see it you immediately

hogy ahogy meglátod,

project yourself into that experience.

azonnal átéled a szituációt.

And you know what it feels like: all of that uncertainty

Pontosan átérzed hogy milyen mikor a bizonytalanságban

while you’re left out in the hallway

otthagynak egy folyosón

while the docs are dealing with some more urgent case

folyosón miközben a dokik elrohannak egy sürgősebb esetet ellátni az egyik vizsgálóba

in one of the emergency rooms, wondering what the heck’s going on.

és neked lövésed sincs hogy most mi is történik veled.

And so this notion of using role-play --

Szóval a szerepjáték,

or in this case, living through the experience

vagy ebben az esetben a valós megtapasztalás

as a way of creating empathy --

az empátia teremtésének egy nagyon hatásos módja,

particularly when you use video, is really powerful.

főleg ha videó kamerát is használsz.

Or another one of our designers, Altay Sendil:

Egy másik tervezőnk, Altay Sendil,

he’s here having his chest waxed, not because he’s very vain,

éppen legyantáztatja a mellkasát, na nem azért mert olyan hiú,

although actually he is -- no, I’m kidding --

bár valójában az. Csak viccelek.

but in order to empathize with the pain that chronic care patients

Azért csinálja hogy átérezze a krónikus sérültek fájdalmát,

go through when they’re having dressings removed.

mikor letépik a kötéseiket.

And so sometimes these analogous experiences,

Néha ezek a hasonló megtapasztalások,

analogous role-play, can also be quite valuable.

hasonló szerepjátékok is nagyon értékesek tudnak lenni.

So when a kid dresses up as a firefighter, you know,

Mikor egy gyerek beöltözik tűzoltónak,

he’s beginning to try on that identity.

elkezdi magára ölteni annak identitását is.

He wants to know what it feels like to be a firefighter.

Azt szeretné tudni milyen érzés tűzoltónak lenni.

We’re doing the same thing as designers.

Mi is ugyanezt tesszük tervezőként.

We’re trying on these experiences.

Felpróbáljuk ezeket a tapasztalatokat.

And so the idea of role-play is both as an empathy tool,

Így a szerepjáték eszköz nem csak az empátia megteremtéséhez,

as well as a tool for prototyping experiences.

de a tapasztalatok kipróbálásához is.

And you know, we kind of admire people who do this at IDEO anyway.

Mi egyébként is nagyra becsüljük azokat akik ilyeneket csinálnak az IDEO-ban.

Not just because they lead to insights about the experience,

Nem csak azért

but also because of their willingness to explore

mert betekintést szereznek a tapasztalatról,

and their ability to unselfconsciously

hanem azért is mert nyitottak felfedezni önmagukban

surrender themselves to the experience.

és fesztelenül átadni magukat a megtapasztalásnak.

In short, we admire their willingness to play.

Röviden, tiszteljük a játékra való nyitottságukat és elszántságukat.

Playful exploration, playful building and role-play:

Tehát játékos felfedezések, építőjátékok és szerepjátékok.

those are some of the ways that designers use play in their work.

Ezek azok melyeket a tervezők hasznosítanak munkájuk során.

And so far, I admit, this might feel

És mindeddig, elismerem, ez az egész úgy hangozhat

like it’s a message just to go out and play like a kid.

hogy az egyetlen üzenet az hogy menj és játssz mint egy gyerek.

And to certain extent it is, but I want to stress a couple of points.

És valamilyen szinten ez is az üzenet, de néhány pontot azért kiemelnék.

The first thing to remember is that play is not anarchy.

Az első dolog, hogy a játék nem anarchia.

Play has rules, especially when it’s group play.

A játéknak szabályai vannak, pláne ha csapatjátékról beszélünk.

When kids play tea party, or they play cops and robbers,

Mikor a gyerekek tea-party-sat játszanak, vagy éppen rendőröst,

they’re following a script that they’ve agreed to.

egy olyan forgatókönyvet követnek, mellyel mindannyian egyetértenek.

And it’s this code negotiation that leads to productive play.

És ez a kódban való megegyezés vezet a produktív játékhoz.

So, remember the sketching task we did at the beginning?

Emlékszel a vázlatra amit az elején csináltunk?

The kind of little face, the portrait you did?

A kis arcocska, a portré, amit rajzoltál?

Well, imagine if you did the same task with friends

Képzeld el ha megcsinálnád ezt a haverokkal

while you were drinking in a pub.

egy pub-ban mikor iszogattok.

But everybody agreed to play a game

Mindenki beleegyezne

where the worst sketch artist bought the next round of drinks.

hogy aki a legrosszabb portrét rajzolja az fizeti a következő kört.

That framework of rules would have turned an embarrassing,

Ez a kis szabályrendszer a zavarba ejtő, nehéz szituációt

difficult situation into a fun game.

egy vidám játékká varázsolja.

As a result, we’d all feel perfectly secure and have a good time --

Az eredmény pedig, hogy mindenki tökéletes biztonságban érzi magát és jól mulat,

but because we all understood the rules and we agreed on them together.

mert megértette és elfogadta a szabályokat.

But there aren’t just rules about how to play;

Ám nem csak arról vannak szabályok hogy hogyan játszunk,

there are rules about when to play.

arról is van hogy mikor.

Kids don’t play all the time, obviously.

A gyerekek sem játszanak mindig, nyilvánvalóan.

They transition in and out of it,

Belépnek és kilépnek belőle.

and good teachers spend a lot of time

A tanárok pedig, a jó tanárok sok időt töltenek azon gondolkodva

thinking about how to move kids through these experiences.

hogy hogyan vezessék át a gyerekeket ezeken a változásokon.

As designers, we need to be able to transition in and out of play also.

Tervezőként nekünk is tudnunk kell belépni és kilépni a játékból.

And if we’re running design studios

Ha pedig design-stúdiót működtetünk,

we need to be able to figure out, how can we transition

tudnunk kell hogy hogyan vezethetjük át

designers through these different experiences?

a többi tervezőt ezeken a változásokon.

I think this is particularly true if we think about the sort of --

Azt hiszem ez különösen fontos ha arra gondolunk hogy..

I think what’s very different about design

Azt hiszem az a nehéz a tervezésben,

is that we go through these two very distinctive modes of operation.

hogy átmegyünk az operáció ezen két jellegzetes módján.

We go through a sort of generative mode,

Átmegyünk egy generáló módon,

where we’re exploring many ideas;

ahol ötleteket próbálunk ki.

and then we come back together again,

Aztán újra összejövünk

and come back looking for that solution,

és keressük a megoldást,

and developing that solution.

majd fejlesztjük azt.

I think they’re two quite different modes:

Ez két teljesen különböző mód.

divergence and convergence.

Szétágazás és összefutás.

And I think it’s probably in the divergent mode

És azt hiszem a szétágazó módban

that we most need playfulness.

van szükség inkább a játékosságra.

Perhaps in convergent mode we need to be more serious.

Az összefutó mód talán egy kicsit komolyabb.

And so being able to move between those modes

Nagyon fontos hogy mozogni tudjunk

is really quite important. So, it’s where there’s a

a két mód között. Itt van

more nuanced version view of play, I think, is required.

az az árnyalatnyi különbség a játékról, amire szükség van.

Because it’s very easy to fall into the trap that these states are absolute.

Mert könnyű abba a csapdába esni hogy ezek abszolút állapotok.

You’re either playful or you’re serious, and you can’t be both.

Vagy játékos vagy, vagy komoly, de nem lehetsz mindkettő.

But that’s not really true: you can be a serious professional adult

De ez valójában nem igaz. Lehetsz komoly szaktudással rendelkező felnőtt,

and, at times, be playful.

és időnként játékos.

It’s not an either/or; it’s an "and."

Ez nem vagy-vagy, ez ÉS.

You can be serious and play.

Lehetsz komoly ÉS játszhatsz.

So to sum it up, we need trust to play,

Összefoglalva, a játékhoz bizalom kell,

and we need trust to be creative. So, there’s a connection.

ahogy a kreativitáshoz is, így ez a kettő összefügg.

And there are a series of behaviors that we’ve learnt as kids,

Van egy csomó viselkedésmód, amit gyerekként tanultunk

and that turn out to be quite useful to us as designers.

és tervezőként nagyon hasznosnak találunk.

They include exploration, which is about going for quantity;

Ezek közé tartozik a felfedezés, ami a mennyiségre megy.

building, and thinking with your hands;

Építeni és gondolkodni a kezeinkkel.

and role-play, where acting it out helps us both

És a szerepjáték, ahol a szerep eljátszása segít abban

to have more empathy for the situations in which we’re designing,

hogy több empátiával bírjunk a szituációban, melyben dolgozunk,

and to create services and experiences

és olyan szolgáltatásokat és tapasztalatokat kreáljunk,

that are seamless and authentic.

melyek makulátlanok és autentikusak.

Thank you very much. (Applause)

Nagyon köszönöm.