Why I love a country that once betrayed me | George Takei

Fordító: Fazakas Kinga Lektor: Attila Volgyi

I'm a veteran of the starship Enterprise.

Én az Enterprise csillaghajó veteránja vagyok.

I soared through the galaxy

Átrepültem a galaxison

driving a huge starship

egy hatalmas csillaghajót irányítva

with a crew made up of people

egy olyan legénységgel, aminek tagjai

from all over this world,

a világ különböző részéről érkeztek,

many different races, many different cultures,

sok féle faj, sok féle kultúra,

many different heritages,

számtalan különbőző hagyomány,

all working together,

mind együtt dolgoztunk,

and our mission was to explore strange new worlds,

és a küldetésünk új világok felfedezése,

to seek out new life and new civilizations,

hogy új életformákat és új civilizációkat keressünk,

to boldly go where no one has gone before.

hogy arra menjünk, ahol még nem járt ember azelőtt.

Well —

Nos --

(Applause) —

(Taps) --

I am the grandson of immigrants from Japan

Japán bevándorlók unokája vagyok,

who went to America,

akik Amerikába költöztek,

boldly going to a strange new world,

bátran mentek egy különös új világba

seeking new opportunities.

új lehetőségeket keresve.

My mother was born in Sacramento, California.

Anyám a kaliforniai Sacramentoban született

My father was a San Franciscan.

Apám pedig san franciscói.

They met and married in Los Angeles,

Los Angelesben találkoztak és házasodtak össze,

and I was born there.

én ott születtem.

I was four years old

Négy éves voltam,

when Pearl Harbor was bombed

amikor Japán lebombázta Pearl Harbort

on December 7, 1941 by Japan,

1941 december 7-én.

and overnight, the world was plunged

Másnapra a világ belesodródott

into a world war.

egy világháborúba.

America suddenly was swept up

Amerikán hirtelen eluralkodott

by hysteria.

a hisztéria.

Japanese-Americans,

A japán-amerikaiakra,

American citizens of Japanese ancestry,

akik amerikai állampolgárok japán felmenőkkel

were looked on

hirtelen elkezdtek

with suspicion and fear

gyanakvással és félelemmel nézni

and with outright hatred

és őszintén gyűlölni

simply because we happened to look like

csak azért, mert úgy néztünk ki,

the people that bombed Pearl Harbor.

mint azok, akik lebombázták Pearl Harbort.

And the hysteria grew and grew

A hisztéria pedig egyre csak nőtt,

until in February 1942,

amikor 1942 februárjában

the president of the United States,

az Egyesült Államok elnöke,

Franklin Delano Roosevelt,

Franklin Delano Roosevelt

ordered all Japanese-Americans

elrendelte a japán-amerikaiak

on the West Coast of America

általános begyűjtését

to be summarily rounded up

Amerika nyugati partjáról.

with no charges, with no trial,

Vádemelés nélkül, tárgyalás nélkül,

with no due process.

megfelelő eljárás nélkül.

Due process, this is a core pillar

A tisztességes eljárás, az alappillére

of our justice system.

az igazságszolgáltatásunknak.

That all disappeared.

Ez mind eltűnt.

We were to be rounded up

Össze kellett minket gyűjteni

and imprisoned in 10 barbed-wire prison camps

és bebörtönözni 10 szögesdróttal körülvett fogolytáborba,

in some of the most desolate places in America:

Amerika legelhagyatottabb helyein:

the blistering hot desert of Arizona,

Arizóna perzselően forró sivatagába,

the sultry swamps of Arkansas,

Arkansas tikkasztó mocsaraihoz,

the wastelands of Wyoming, Idaho, Utah, Colorado,

Wyoming, Idaho, Utah és Colorádó pusztáiba,

and two of the most desolate places in California.

és Kalifornia két legelhagyatottabb helyére.

On April 20th, I celebrated my fifth birthday,

Április 20-án ünnepeltem az ötödik születésnapomat,

and just a few weeks after my birthday,

és mindössze pár héttel a születésnapom után

my parents got my younger brother,

a szüleim felébresztették az öcsémet,

my baby sister and me

a karonülő húgomat és engem.

up very early one morning,

Nagyon korán reggel volt még,

and they dressed us hurriedly.

és sietve felöltöztettek minket.

My brother and I were in the living room

Az öcsémmel a nappaliban voltunk

looking out the front window,

az utcára néző ablakon néztünk ki,

and we saw two soldiers marching up our driveway.

és láttunk két katonát a kocsifeljárón közeledni.

They carried bayonets on their rifles.

Szuronyos puska volt náluk.

They stomped up the front porch

Feltrappoltak a bejárati ajtóhoz

and banged on the door.

és elkezdtek dörömbölni.

My father answered it,

Apám válaszolt rá,

and the soldiers ordered us out of our home.

és a katonák kiparancsoltak minket az otthonunkból.

My father gave my brother and me

Apám az öcsémnek és nekem is

small luggages to carry,

kis csomagokat adott, hogy vigyük magunkkal.

and we walked out and stood on the driveway

Kisétáltunk és a feljárón álltunk

waiting for our mother to come out,

vártuk, hogy anyánk kijöjjön.

and when my mother finally came out,

Amikor anyám végre kijött,

she had our baby sister in one arm,

egyik kezében a kishúgunkat tartotta,

a huge duffel bag in the other,

a másikban egy óriási táska,

and tears were streaming down both her cheeks.

és könnyek ömlöttek le mindkét orcáján.

I will never be able to forget that scene.

Sosem tudom majd elfelejteni ezt a jelenetet.

It is burned into my memory.

Beleégett az emlékeimbe.

We were taken from our home

Elvittek minket az otthonunkból

and loaded on to train cars

és vasúti kocsikra tettek

with other Japanese-American families.

más japán-amerikai családokkal együtt.

There were guards stationed

Őröket állítottak

at both ends of each car,

az összes vagon mindkét végébe,

as if we were criminals.

mintha bűnözők lettünk volna.

We were taken two thirds of the way across the country,

Az ország kétharmadán átutaztattak minket,

rocking on that train for four days and three nights,

négy napon és három éjszakán át zötykölődtünk,

to the swamps of Arkansas.

Arkansas mocsaraihoz.

I still remember the barbed wire fence

Még mindig emlékszem a szögesdrót kerítésre

that confined me.

amik fogvatartottak.

I remember the tall sentry tower

Emlékszem a magas őrtoronyra

with the machine guns pointed at us.

a ránk szegezett gépfegyverekkel.

I remember the searchlight that followed me

Emlékszem arra hogyan követett a reflektor fénycsóvája

when I made the night runs

amikor éjjel kisurrantam

from my barrack to the latrine.

a barakunkból a latrinához.

But to five-year-old me,

De ezt öt éves koromban,

I thought it was kind of nice that they'd lit the way

kedvességnek hittem, hogy megvilágították az utat

for me to pee.

a pisiléshez.

I was a child,

Gyermek voltam,

too young to understand the circumstances

túl fiatal, hogy felfogjam

of my being there.

az ottlétem körülményeit.

Children are amazingly adaptable.

Elképesztő a gyerekek alkalmazkodó képessége.

What would be grotesquely abnormal

Ami groteszk módon abnormális kéne legyen

became my normality

normalitássá vált számomra

in the prisoner of war camps.

a hadifogoly táborban.

It became routine for me to line up three times a day

Megszokottá vált naponta, háromszor felsorakoznom

to eat lousy food in a noisy mess hall.

hogy pocsék kaját egyek egy zajos étkezdében.

It became normal for me to go with my father

Normálissá vált számomra, hogy apámmal menjek

to bathe in a mass shower.

fürödni egy tömeg zuhanyzóba.

Being in a prison, a barbed-wire prison camp,

Börtönben lenni, egy szögesdrót mögé zárt fogolytáborban

became my normality.

normalissá vált számomra.

When the war ended,

Amikor a háború véget ért,

we were released,

szabadon engedtek minket,

and given a one-way ticket

és kaptunk egy egyirányú jegyet

to anywhere in the United States.

bárhová az Egyesült Államokon belül.

My parents decided to go back home

A szüleim úgy döntöttek, hogy hazatérünk

to Los Angeles,

Los Angelesbe,

but Los Angeles was not a welcoming place.

de Los Angeles már nem volt barátságos hely.

We were penniless.

Egy vasunk sem volt.

Everything had been taken from us,

Mindenünket elvették,

and the hostility was intense.

és nagyon ellenségességesek voltak.

Our first home was on Skid Row

Az első otthonunk a Skid Row-n volt

in the lowest part of our city,

a városunk leglezüllöttebb részén,

living with derelicts, drunkards

lecsúszott, részeg

and crazy people,

és őrült emberekkel éltünk.

the stench of urine all over,

Vizelet bűze mindenhol,

on the street, in the alley,

az utcákon, a sikátorokban,

in the hallway.

a folyosókon.

It was a horrible experience,

Szőrnyű volt átélni,

and for us kids, it was terrorizing.

Nekünk gyerekeknek egyenesen rémes volt.

I remember once

Emlékszem, hogy egyszer

a drunkard came staggering down,

egy részeg tántorgott felénk,

fell down right in front of us,

éppen előttünk esett össze

and threw up.

és kidobta a taccsot.

My baby sister said, "Mama, let's go back home,"

A kishúgom így szólt, "Anya, menjünk haza,"

because behind barbed wires

mert a szögesdrót mögött

was for us

volt nekünk

home.

az otthon.

My parents worked hard

A szüleim keményen dolgoztak

to get back on their feet.

hogy újra talpra állhassanak.

We had lost everything.

Mindenünket elveszítettük.

They were at the middle of their lives

Életük derekán jártak már

and starting all over.

és mindent teljesen újrakezdtek.

They worked their fingers to the bone,

Körömszakadtáig dolgoztak,

and ultimately they were able

és végül képesek voltak

to get the capital together to buy

összegyűjteni annyit, hogy vegyenek

a three-bedroom home in a nice neighborhood.

egy háromszobás lakást egy kellemes környéken.

And I was a teenager,

Én tinédszer voltam,

and I became very curious

és nagyon kíváncsi lettem

about my childhood imprisonment.

a gyermekkori bebörtönözésemre.

I had read civics books that told me about

Polgárjogi könyveket olvastam, amikből megismertem

the ideals of American democracy.

az amerikai demokrácia eszméit.

All men are created equal,

Minden ember egyenlőnek született,

we have an inalienable right

elidegeníthetetlen jogunk van

to life, liberty and the pursuit of happiness,

az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez,

and I couldn't quite make that fit

és én ezt nem igazán tudtam összeegyeztetni

with what I knew to be my childhood imprisonment.

azzal, amit gyermekkori bebörtönzésem során megtapasztaltam.

I read history books,

Történelem könyveket olvastam,

and I couldn't find anything about it.

és nem találtam róla semmit sem.

And so I engaged my father after dinner

Ezért aztán a vacsorák után apámmal kezdtem

in long, sometimes heated conversations.

hosszas, néha heves beszélgetésekbe.

We had many, many conversations like that,

Nagyon-nagyon sok ilyen beszélgetésünk volt,

and what I got from them

és amit én ezektől kaptam,

was my father's wisdom.

az apám bölcsessége volt.

He was the one that suffered the most

Ő volt az, aki a legtöbbet szenvedett

under those conditions of imprisonment,

a bebörtönzés körülményei miatt,

and yet he understood American democracy.

és ő mégis megértette az amerikai demokráciát.

He told me that our democracy

Ő mondta nekem, hogy a mi demokráciánk,

is a people's democracy,

népi demokráca,

and it can be as great as the people can be,

és az olyan remek lehet, mint az emberek tudnak lenni,

but it is also as fallible as people are.

de ugyanakkor lehet olyan gyarló is, mint amilyenek az emberek.

He told me that American democracy

Ő mondta nekem, hogy az amerikai demokrácia

is vitally dependent on good people

alapvetően a jó emberektől függ,

who cherish the ideals of our system

akik megőrzik a rendszerünk alapelveit

and actively engage in the process

és aktívan résztvesznek a folyamatban,

of making our democracy work.

ami a demokráciánkat működteti.

And he took me to a campaign headquarters —

Elvitt egy kampány irodába -

the governor of Illinois was running for the presidency —

Illinois kormányzója éppen az elnökségért indult -

and introduced me to American electoral politics.

és megismertetett az amerikai választási rendszerrel.

And he also told me about

Ugyancsak ő mesélt nekem

young Japanese-Americans

a japán-amerikai fiatalok,

during the Second World War.

Második Világháborús történetéről is.

When Pearl Harbor was bombed,

Amikor Pearl Harbort lebombázták,

young Japanese-Americans, like all young Americans,

fiatal japán-amerikaiak, mint minden amerikai fiatal

rushed to their draft board

rohantak a sorozóbizottsághoz

to volunteer to fight for our country.

önkéntesnek jelentkeztek az országunkért harcolni.

That act of patriotism

A hazafias tettre

was answered with a slap in the face.

arculcsapás volt a válasz.

We were denied service,

Megtagadták tőlünk a szolgálatot,

and categorized as enemy non-alien.

és nem-külföldi ellenségnek bélyegeztek minket.

It was outrageous to be called an enemy

Iszonyú érzés ha ellenségnek neveznek

when you're volunteering to fight for your country,

mikor önként jelentkezel, hogy a hazádért harcolj,

but that was compounded with the word "non-alien,"

de ezt a "nem-külföldi" szóval toldották meg,

which is a word that means

amely szónak a jelentése

"citizen" in the negative.

az "állampolgár" ellentéte.

They even took the word "citizen" away from us,

Még az "állampolgár" szót is elvették tőlünk,

and imprisoned them for a whole year.

és börtönbe zárták őket egy teljes évre.

And then the government realized

Aztán a kormány rájött,

that there's a wartime manpower shortage,

hogy háborús emberhiánnyal küzdenek,

and as suddenly as they'd rounded us up,

és amilyen hirtelen begyűjtöttek minket,

they opened up the military for service

megnyitották a katonai szolgálatot

by young Japanese-Americans.

a japán-amerikai fiatalok előtt.

It was totally irrational,

Teljesen ésszerűtlen volt,

but the amazing thing,

de az elképesztő dolog,

the astounding thing,

a meglepő dolog az,

is that thousands of young

hogy fiatalok ezrei

Japanese-American men and women

japán-amerikai férfiak és nők

again went from behind those barbed-wire fences,

ismét bevonultak a szögesdrót kerítések mögül.

put on the same uniform as that of our guards,

Magukra öltötték ugyanazt az egyenruhát, amit az őreink is hordtak,

leaving their families in imprisonment,

börtönben hagyták a családjukat,

to fight for this country.

hogy ezért az országért harcoljanak.

They said that they were going to fight

Azt mondták, hogy harcolni fognak

not only to get their families out

nem csak azért, hogy a családjaikat kiszabadítsák

from behind those barbed-wire fences,

a szögesdrót kerítések mögül,

but because they cherished the very ideal

hanem azért is, hogy támogassák az alapvető eszmét

of what our government stands for,

amit a kormányunk képvisel,

should stand for,

amit képviselnie kellene,

and that was being abrogated

mert ezt hatályon kívül helyezték

by what was being done.

azzal amit tettek.

All men are created equal.

Minden ember egyenlőnek teremtetett.

And they went to fight for this country.

És ők elmentek harcolni ezért az országért.

They were put into a segregated

Elkülönítették őket egy

all Japanese-American unit

csak japán-amerikaiakból álló egységbe

and sent to the battlefields of Europe,

és Európa harcmezőire küldték,

and they threw themselves into it.

ők pedig mindent beleadtak.

They fought with amazing,

Elképesztő,

incredible courage and valor.

hihetetlen bátorsággal és merészséggel harcoltak.

They were sent out on the most dangerous missions

A legveszélyesebb küldetésekre küldték őket

and they sustained the highest combat casualty rate

és ők szenvedték el a legnagyobb harctéri veszteségeket is

of any unit proportionally.

az összes egység közül.

There is one battle that illustrates that.

Van egy csata, ami jól illusztrálja ezt.

It was a battle for the Gothic Line.

A Gót-vonalért folyt a harc.

The Germans were embedded

A németek befészkelték magukat

in this mountain hillside,

egy hegyoldalban,

rocky hillside,

sziklás hegyoldal volt,

in impregnable caves,

bevehetetlen barlangokban bújtak meg.

and three allied battalions

Három szövetséges zászlóalj

had been pounding away at it

tartotta őket tűz alatt

for six months,

hat hónapon keresztül,

and they were stalemated.

mégis tehetetlenek voltak.

The 442nd was called in

Bevetették a 442-ik zászlóaljat is

to add to the fight,

hogy bekapcsolódjanak a harcba,

but the men of the 442nd

de a 442-esek

came up with a unique

előálltak egy szokatlan,

but dangerous idea:

de veszélyes ötlettel:

The backside of the mountain

A hegy hátoldalán

was a sheer rock cliff.

volt egy meredek sziklafal.

The Germans thought an attack from the backside

A németek azt hitték, hogy a hátulról érkező támadás

would be impossible.

teljesen lehetetlen volna.

The men of the 442nd decided to do the impossible.

A 442-esek tagjai úgy döntöttek, hogy véghez viszik a lehetetlent.

On a dark, moonless night,

Egy sötét, hold nélküli éjszakán,

they began scaling that rock wall,

elkezdték megmászni azt a kőfalat,

a drop of more than 1,000 feet,

egy majdnem 330 méter magas meredélyt,

in full combat gear.

teljes harci felszereléssel.

They climbed all night long

Egész éjjel másztak

on that sheer cliff.

azon a meredek sziklafalon.

In the darkness,

A sötétben,

some lost their handhold

néhányan elvesztették a fogást,

or their footing

vagy a lábuk támasztékát

and they fell to their deaths

és a halálba zuhantak

in the ravine below.

a szakadékba.

They all fell silently.

Mindegyikük csendben zuhant le.

Not a single one cried out,

Egyikük sem jajdult fel,

so as not to give their position away.

nehogy leleplezzék a helyzetüket.

The men climbed for eight hours straight,

Az emberek kereken nyolc órán át másztak,

and those who made it to the top

és azok, akik felértek a csúcsra

stayed there until the first break of light,

ott maradtak egészen az első fénysugarak előtöréséig.

and as soon as light broke,

Amint kivilágosodott,

they attacked.

támadtak.

The Germans were surprised,

Meglepték a németek,

and they took the hill

és bevették a hegyet,

and broke the Gothic Line.

ezzel megtörték a Gót-vonalat.

A six-month stalemate

A hat hónapos állóháborút

was broken by the 442nd

a 442-ik zászlóalj megtörte

in 32 minutes.

32 perc alatt.

It was an amazing act,

Elképesztő tett volt,

and when the war ended,

és amikor a háború véget ért,

the 442nd returned to the United States

a 442-esek visszatértek az Egyesült Államokba.

as the most decorated unit

Az ő egységük kapta a legtöbb kitüntetést

of the entire Second World War.

az egész Második Világháború során.

They were greeted back on the White House Lawn

A Fehér Ház pázsitján köszöntötte őket

by President Truman, who said to them,

Truman elnök, aki azt mondta nekik,

"You fought not only the enemy

"Nem csak az ellenség ellen harcoltak,

but prejudice, and you won."

hanem az előítéletek ellen is, és győztek."

They are my heroes.

Ők az én hőseim.

They clung to their belief

Ők ragaszkodtak a hitükhöz

in the shining ideals of this country,

az ország ragyogó elveihez,

and they proved that being an American

és bebizonyították, hogy amerikainak lenni

is not just for some people,

nem csak bizonyos embereknek lehet,

that race is not how we define being an American.

hogy nem faj szerint határozzunk meg, ki számít amerikainak.

They expanded what it means to be an American,

Kitágították a jelentését, hogy mit jelent Amerikainak lenni,

including Japanese-Americans

beleértve a japán-amerikaiakat is

that were feared and suspected and hated.

akiktől féltek, vádoltak és utáltak.

They were change agents,

Változást indítottak el,

and they left for me

és rámhagytak

a legacy.

egy örökséget.

They are my heroes

Ők az én hőseim

and my father is my hero,

és az apám az én hősöm

who understood democracy

aki értette a demokráciát

and guided me through it.

és engem is útba igazított.

They gave me a legacy,

Rám hagytak egy örökséget,

and with that legacy comes a responsibility,

és ezzel az örökséggel felelősség is jár,

and I am dedicated

én pedig elköteleztem magamat,

to making my country

hogy az országomat

an even better America,

egy még jobb Amerikává tegyem,

to making our government

hogy a kormányunkat

an even truer democracy,

egy még igazabb kormánnyá tegyük.

and because of the heroes that I have

A hőseimnek köszönhetően

and the struggles that we've gone through,

és a szenvedésnek, amin keresztül mentünk,

I can stand before you

itt állhatok önök előtt

as a gay Japanese-American,

meleg japán-amerikaiként,

but even more than that,

de mindezeken felül

I am a proud American.

büszke amerikai vagyok.

Thank you very much.

Nagyon szépen köszönöm!

(Applause)

(Taps)