My journey to thank all the people responsible for my morning coffee | A.J. Jacobs

Fordító: Gyöngyi Iris Czachesz Lektor: Zsuzsanna Lőrincz

So, I don't like to boast,

Nem szeretek dicsekedni,

but I am very good at finding things to be annoyed about.

de profi vagyok a panaszkodnivalók megtalálásában.

It is a real specialty of mine.

Ez a specialitásom.

I can hear 100 compliments and a single insult,

Ha hallok száz bókot és egyetlen sértést,

and what do I remember?

vajon mire fogok emlékezni?

The insult.

A sértésre.

And according to the research, I'm not alone.

És a kutatások szerint nem vagyok ezzel egyedül.

Unfortunately, the human brain is wired to focus on the negative.

Sajnos az emberi agy hajlamos a negatív dolgokra koncentrálni.

Now, this might have been helpful when we were cave people,

Ez barlanglakó őseink számára egy hasznos képesség lehetett,

trying to avoid predators,

elkerülhették vele a ragadozókat,

but now it's a terrible way to go through life.

ma azonban megkeseríti az életünket.

It is a real major component of anxiety and depression.

Ez a félelem és a depresszió egyik fő összetevője.

So how can we fight the brain's negative bias?

Hogy küzdhetjük hát le agyunk negatív irányba hangoltságát?

According to a lot of research, one of the best weapons is gratitude.

Tudományos kutatások szerint az egyik legjobb ellenszer a hála.

So knowing this, I started a new tradition in our house a couple of years ago.

Ennek tudatában tehát pár éve új hagyományt vezettem be otthonunkban.

Before a meal with my wife and kids,

Étkezés előtt feleségemmel és gyerekeinkkel

I would say a prayer of thanksgiving.

hálaadó imádságot mondunk.

Prayer is not quite the right word.

Az imádság nem is a megfelelő szó.

I'm agnostic, so instead of thanking God,

Nem vagyok istenhívő,

I would thank some of the people who helped make my food a reality.

Isten helyett tehát az embereknek adtunk hálát az ételünkért.

I'd say, "I'd like to thank the farmer who grew these tomatoes,

Például: "Köszönöm a termelőnek, aki termesztette ezt a paradicsomot,

and the trucker who drove these tomatoes to the store,

a sofőrnek, aki elszállította az üzletbe,

and the cashier who rang these tomatoes up."

és a pénztárosnak, akinél fizettem érte."

And I thought it was going pretty well, this tradition.

Úgy tűnt, egész jól működik ez a hagyomány.

Then one day, my 10-year-old son said,

Aztán egy napon a tízéves fiam azt mondta:

"You know, Dad, those people aren't in our apartment.

"Apa, ezek az emberek nem laknak itt velünk.

They can't hear you.

Nem hallanak téged.

If you really cared, you would go and thank them in person."

Ha téged ez valóban érdekelne, akkor személyesen köszönnéd meg nekik."

And I thought, "Hmm. That's an interesting idea."

Elgondolkoztam. "Hm. Érdekes ötlet."

(Laughter)

(Nevetés)

Now I'm a writer, and for my books I like to go on adventures.

Író vagyok, és mikor egy könyvön dolgozok, szeretek kalandokba keveredni.

Go on quests.

Felfedezésre indulni.

So I decided I'm going to take my son up on his challenge.

Úgy döntöttem hát, hogy elfogadom a fiam kihívását.

It seemed simple enough.

Egyszerűnek tűnt.

And to make it even simpler,

És hogy még jobban leegyszerűsítsem,

I decided to focus on just one item.

elhatároztam, hogy egyetlen termékre fókuszálok.

An item I can't live without:

Egy olyan termékre, amely nélkül nem tudok létezni:

my morning cup of coffee.

a reggeli kávémra.

Well, it turned out to be not so simple at all.

Nos, kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű.

(Laughter)

(Nevetés)

This quest took me months.

Ez a kihívás több hónapomat kitöltötte,

It took me around the world.

és körbejártam miatta a Földet.

Because I discovered that my coffee would not be possible

Ugyanis felfedeztem, hogy nem kerülne az asztalomra a reggeli kávé

without hundreds of people I take for granted.

anélkül a sok száz ember nélkül, akik munkáját eddig természetesnek vettem.

So I would thank the trucker

Meg kell hát köszönnöm a sofőrnek,

who drove the coffee beans to the coffee shop.

aki a kávébabot az üzletbe szállította.

But he couldn't have done his job without the road.

Ő viszont nem tudta volna ezt megtenni, ha nincsenek utak.

So I would thank the people who paved the road.

Tehát meg kell köszönnöm az útépítők munkáját.

(Laughter)

(Nevetés)

And then I would thank the people who made the asphalt for the pavement.

De akkor meg kell köszönnöm azoknak is, akik kikeverték az aszfaltot.

And I came to realize that my coffee,

Rá kellett jönnöm, hogy a kávém

like so much else in the world,

– mint sok más dolog ezen a világon –

requires the combined work

megdöbbentően sok különböző sorsú ember

of a shocking number of people from all walks of life.

összehangolt munkájának az eredménye.

Architects, biologists, designers, miners, goat herds,

Építészeké, biológusoké, dizájnereké, bányászoké, kecskepásztoroké,

you name it.

és így tovább.

I decided to call my project

Kezdeményezésemnek ezt a nevet adtam:

"Thanks a Thousand."

"Ezer köszönet".

Because I ended up thanking over a thousand people.

Mivel végül több mint ezer embernek mondtam köszönetet.

And it was overwhelming, but it was also wonderful.

Fárasztó volt, de egyben csodálatos élmény is.

Because it allowed me to focus

Mert így arra a több száz eseményre koncentrálhattam,

on the hundreds of things that go right every day,

amely minden nap gördülékenyen történik,

as opposed to the three or four that go wrong.

és nem a három-négy félresikerültre.

And it reminded me of the astounding interconnectedness or our world.

Mindez pedig eszembe juttatta, hogy elképesztő módon egymásra vagyunk utalva.

I learned dozens of lessons during this project,

Rengeteget tanultam e kaland során,

but let me just focus on five today.

de hadd emeljek ki most öt tanulságot.

The first is: look up.

Első lecke: nézzünk fel.

I started my trail of gratitude

Hálaadó utamat

by thanking the barista at my local coffee shop,

a helyi kávézó kávémesterénél kezdtem,

Joe Coffee in New York.

a New York-i Joe Coffeeban.

Her name is Chung,

Chungnak hívják,

and Chung is one of the most upbeat people you will ever meet.

Chung a világ egyik legoptimistább embere.

Big smiler, enthusiastic hugger.

Fülig érő száj, lelkes ölelések.

But even for Chung, being a barista is hard.

De még az ő számára is nehéz a kávémesteri munka,

And that's because you are encountering people in a very dangerous state.

hiszen vendégei nagyon veszélyes lelki állapotban vannak.

(Laughter)

(Nevetés)

You know what it is -- precaffeination.

Tudják – koffeinbevitel előtti állapotban.

(Laughter)

(Nevetés)

So, Chung has had people yell at her until she cried,

Chunggal tehát állandóan ordibálnak, míg el nem pityergi magát.

including a nine-year-old girl,

Még egy kilencéves kislány is,

who didn't like the whipped cream design that Chung did on her hot chocolate.

mert nem tetszett neki a tejszín formája, amelyet Chung a kakaójára nyomott.

So I thanked Chung,

Köszönetet mondtam tehát Chungnak,

and she thanked me for thanking her.

ő pedig megköszönte, hogy köszönetet mondtam neki.

I cut it off there.

Itt lezártam a dolgot.

I didn't want to go into an infinite thanking loop.

Csak hogy ne keveredjünk végtelen köszöngetésbe.

(Laughter)

(Nevetés)

But Chung said that the hardest part

Chung azt mondta, az a legnehezebb,

is when people don't even treat her like a human being.

amikor nem emberként kezelik őt,

They treat her like a vending machine.

hanem mint egy kávéautomatát.

So, they'll hand her their credit card

Átadják neki a hitelkártyájukat,

without even looking up from their phone.

közben fel sem néznek a telefonjukról.

And while she's saying this, I'm realizing I've done that.

És miközben ezt mondja, rájövök, hogy én is pont ezt tettem.

I've been that a-hole.

Én is ilyen bunkó voltam.

And at that moment, I pledged:

Abban a pillanatban megfogadtam:

when dealing with people, I'm going to take those two seconds

ezentúl amikor emberekkel érintkezek, rászánok pár pillanatot,

and look at them, make eye contact.

hogy a szemükbe nézzek.

Because it reminds you, you're dealing with a human being

Mert így mindig eszembe jut majd, hogy egy emberrel van dolgom,

who has family and aspirations

akinek családja, tervei vannak,

and embarrassing high school memories.

és kínos középiskolai emlékei.

And that little moment of connection

És ez a pillanatnyi kapcsolódás mindkettőnknek fontos:

is so important to both people's humanity and happiness.

embernek, és boldogabb embernek érezzük magunkat tőle.

Alright, second lesson was:

Második lecke:

smell the roses. And the dirt. And the fertilizer.

szagoljuk meg a rózsát. De a termőföldet és a trágyát is.

After Chung, I thanked this man.

Chung után egy másik embernek mondtam köszönetet.

This is Ed Kaufmann.

Ed Kaufmann a neve.

And Ed is the one who chooses which coffee they serve at my local coffee shop.

Ed dönti el, milyen kávét szolgáljanak fel a kávézómban.

He goes around the world, to South America, to Africa,

Utazgat a világban, Dél-Amerikába, Afrikába,

finding the best coffee beans.

és felkutatja a legjobb kávéfajtákat.

So I thanked Ed.

Köszönetet mondtam hát Ednek.

And in return, Ed showed me how to taste coffee like a pro.

Cserébe Ed megmutatta, hogyan kóstolják a kávét a profik.

And it is quite a ritual.

Ez aztán a szertartás!

You take your spoon and you dip it in the coffee

Fogjuk a kanalat, belemártjuk a kávéba,

and then you take a big, loud slurp.

majd hangosan egy nagyot szürcsölünk belőle.

Almost cartoonishly loud.

Szinte természetellenesen hangosan.

This is because you want to spray the coffee all over your mouth.

Azért így, mert a cél az, hogy a kávé szétterüljön a szánkban.

You have taste buds in the side of your cheeks,

Az ízlelőbimbók ugyanis nemcsak a szájunk két oldalán

in the roof of your mouth,

és a szájpadlásunkon,

hanem mindenfelé a szájban találhatók.

you've got to get them all.

So Ed would do this

Ed tehát hörpint egyet,

and he would --

ezután pedig

his face would light up and he would say,

arca felderül és közli:

"This coffee tastes of Honeycrisp apple

"Ennek a kávénak olyan az íze, mint a ropogós mézes almának,

and notes of soil and maple syrup."

földes és juharszirupos ízjegyekkel."

And I would take a sip and I'd say,

Én is belekortyolok, és azt mondom:

"I'm picking up coffee.

"A kávéra emlékeztet.

(Laughter)

(Nevetés)

It tastes to me like coffee."

Olyan az íze, mint a kávénak."

(Laughter)

(Nevetés)

But inspired by Ed, I decided to really

De Ed hatására eldöntöttem,

hogy ezentúl kávézáskor pár pillanatig a nyelvemen ízlelgetem a kávét.

let the coffee sit on my tongue for five seconds --

we're all busy, but I could spare five seconds,

A legnagyobb rohanásban is jut öt másodperc arra,

and really think about the texture and the acidity and the sweetness.

hogy elgondolkozzak a kávé testességén, a savasságán, az édességén.

And I started to do it with other foods.

Aztán ezt kiterjesztettem más ételekre is.

And this idea of savoring is so important to gratitude.

Az ízlelés nagyon fontos a hálaadás szempontjából.

Psychologists talk about how gratitude

Pszichológusok azt mondják, a hálaadás nem más,

is about taking a moment and holding on to it as long as possible.

mint egy adott pillanat megragadása és fogva tartása.

And slowing down time.

Az idő lelassítása.

So that life doesn't go by in one big blur, as it often does.

Hogy az élet ne rohanjon át rajtunk, ahogy általában szokott.

Number three is:

Harmadik lecke:

find the hidden masterpieces all around you.

kutassuk fel magunk körül a rejtett mesterműveket.

Now, one of my favorite conversations during this year

Az egyik kedvenc beszélgetésem az elmúlt év során

was with the guy who invented my coffee cup lid.

ahhoz az emberhez kapcsolódik, aki kifejlesztette a kávéspoharam fedőjét.

And until this point,

Egészen addig a pontig

I had given approximately zero thought to coffee cup lids.

soha nem gondolkodtam a kávéspohárfedőkön.

But I loved talking to this inventor, Doug Fleming,

Viszont imádtam a beszélgetést a feltalálóval, Doug Fleminggel.

because he was so passionate.

Annyira lelkes volt!

And the blood and sweat and tears he put into this lid,

Mennyi munkát, izzadságot, könnyet beleölt ebbe a fedőbe,

and that I had never even considered.

én pedig sosem értékeltem a munkáját.

He says a bad lid can ruin your coffee.

Azt mondja, egy rossz fedő tönkreteheti a kávét.

That it can block the aroma,

Megfoszthatja az aromájától,

which is so important to the experience.

amit pedig olyan fontos lenne érezni.

So he -- he's very innovative.

Doug tehát nagyon innovatív.

He's like the Elon Musk of coffee lids.

Ő a kávéspohárfedők Elon Muskja.

(Laughter)

(Nevetés)

So he designed this lid that's got an upside-down hexagon

Kifejlesztette hát ezt a fedőt, benne egy hatszögletű mélyedéssel,

so you can get your nose right in there and get maximum aroma.

így belenyomhatjuk orrunkat a mélyedésbe, hogy érezzük a kávé aromáját.

And so I was delighted talking to him,

Nagyon boldog voltam, hogy beszélhettem vele,

and it made me realize there are hundreds of masterpieces all around us

és közben rádöbbentem, hogy igazi mesterművekkel vagyunk körülvéve,

that we totally take for granted.

amelyeket természetesnek veszünk.

Like the on-off switch on my desk lamp has a little indentation for my thumb

Ilyen pl. az asztali lámpám kapcsolója, amelyen van egy kis mélyedés,

that perfectly fits my thumb.

melybe pont illeszkedik az ujjam.

And when something is done well,

Ha valamit jól készítenek el,

the process behind it is largely invisible.

maga az elkészítési folyamat nagyrészt láthatatlan marad.

But paying attention to it

De ha szándékosan odafigyelünk rá,

can tap into that sense of wonder and enrich our lives.

akkor képesek leszünk rácsodálkozni, és ez gazdagabbá teszi az életünket.

Number four is: fake it till you feel it.

Negyedik lecke: addig próbálkozz, amíg végül szívből jön.

By the end of the project, I was just in a thanking frenzy.

A vállalkozásom vége felé hálaadási lázban égtem.

So I was -- I would get up and spend a couple hours,

Felkelés után az első pár órát azzal töltöttem,

I'd write emails, send notes,

hogy e-maileket, üzeneteket küldözgettem,

make phone calls, visit people

telefonálgattam, embereket látogattam,

to thank them for their role in my coffee.

hogy megköszönjem nekik a kávémat.

And some of them, quite honestly --

Az az igazság, hogy voltak,

not that into it.

akik ezt nem értékelték.

They would be like, "What is this?

Nem tudtak mit kezdeni az egésszel.

Is this a pyramid scheme, what do you want, what are you selling?"

"Ez valami piramisjáték?" "Mit akar, rám akar sózni valamit?"

But most people were surprisingly moved.

A legtöbben viszont meghatódtak.

I remember, I called the woman who does the pest control

Emlékszem, felhívtam egy hölgyet, aki a rovarirtásért felelős

for the warehouse where my coffee is served --

abban a raktárban,

I'm sorry -- where my coffee is stored.

ahol a kávémat tárolják.

And I said,

Azt mondtam neki:

"This may sound strange,

"Tudom, hogy furcsán hangzik,

but I want to thank you for keeping the bugs out of my coffee."

de szeretném önnek megköszönni, hogy nincsenek bogarak a kávémban."

And she said, "Well, that does sound strange,

Mire ő: "Valóban furcsán hangzott.

but you just made my day."

De vidámabb lett tőle a napom."

And it was like an anti-crank phone call.

Olyasmi volt ez, mint egy jó szándékú telefonbetyárkodás.

And it didn't just affect her, it affected me.

Nemcsak rá volt hatással, hanem rám is.

Because I would wake up every morning in my default mood, which is grumpiness,

Mert bár reggelente továbbra is morcosan ébredtem,

but I would force myself to write a thank-you note

rávettem magam, hogy megírjak egy köszönőlevelet,

and then another and then another.

aztán egy újabbat, aztán egy újabbat.

And what I found was that if you act as if you're grateful,

És észrevettem: ha úgy csinálok, mintha hálás lennék,

you eventually become grateful for real.

idővel valóban hálássá válok.

The power of our actions to change our mind is astounding.

Cselekedeteink hihetetlen hatást gyakorolnak gondolkodásunkra.

So, often we think that thought changes behavior,

Gyakran véljük úgy, hogy gondolataink vezérlik tetteinket,

but behavior very often changes our thought.

de nagyon gyakran éppen tetteink változtatják meg gondolkodásunkat.

And finally, the last lesson I want to tell you about is:

Végül az utolsó lecke:

practice six degrees of gratitude.

gyakoroljuk a hálaadást a "hat ismerősnyi távolságban".

And every place, every stop on this gratitude trail

Az út minden egyes pontján, állomásán

would give birth to 100 other people that I could thank.

újabb száz emberre fogunk lelni, akiknek hálát adhatunk.

So I went down to Colombia to thank the farmers who grow my coffee beans.

Ahogy én is, amikor lementem Kolumbiába, hogy hálát mondjak a kávétermesztőknek.

And it was in a small mountain town,

Egy aprócska hegyi város volt az úti célom,

and I was driven there along these curvy, cliffside roads.

kanyargós szerpentinút vezetett oda.

And every time we went around a hairpin turn

A sofőr minden egyes hajtűkanyarnál

the driver would do the sign of the cross.

keresztet vetett.

And I was like, "Thank you for that.

Mire én: "Köszönöm, hogy ezt teszi.

(Laughter)

(Nevetés)

But can you do that while keeping your hands on the wheel?

De nem tudná mindezt úgy elintézni, hogy közben a kormányon tartja a kezét?

Because I am terrified."

Halálosan félek."

But we made it.

De túléltük.

And I met the farmers, the Guarnizo brothers.

Találkoztam a kávétermesztőkkel, a Guarnizo fivérekkel.

It's a small farm, they make great coffee,

Pici a gazdaságuk, remek a kávéjuk,

they're paid above fair-trade prices for it.

rendesen megfizetik őket érte.

And they showed me how the coffee is grown.

Megmutatták, hogyan termesztik a kávét.

The bean is actually inside this fruit called the coffee cherry.

A kávébab a növény termésében, a kávécseresznyében található.

And I thanked them.

Köszönetet mondtam nekik.

And they said, "Well, we couldn't do our job

Erre azt felelték: "Nem tartanánk sehol,

without 100 other people."

ha nem lenne még másik száz ember."

The machine that depulps the fruit is made in Brazil,

A gépet, ami a kávécseresznyét kimagozza, Brazíliában gyártják,

and the pickup truck they drive around the farm,

az ültetvényen használt teherautójuk alkatrészei

that is made from parts from all over the world.

a világ legkülönbözőbb helyeiről származnak.

In fact, the US exports steel to Colombia.

És valóban, az Egyesült Államok például acélt exportál Kolumbiába.

So I went to Indiana, and I thanked the steel makers.

Elmentem tehát Indiana államba, hogy köszönetet mondjak az acélgyártóknak.

And it just drove home

És ez csak újabb megerősítés volt,

that it doesn't take a village to make a cup of coffee.

hogy nem elég egy maroknyi ember egy bögre kávé előállításához.

It takes the world to make a cup of coffee.

Az egész világ összefogására van szükség.

And this global economy, this globalization,

A globalizációnak

it does have downsides.

vannak persze hátulütői.

But I believe the long-term upsides are far greater,

De azt hiszem, hosszú távon az előnyök nagyobbak,

that progress is real.

és valóban fejlődéshez vezetnek.

We have made improvements in the last 50 years,

Az elmúlt 50 év során is már javulás tapasztalható,

poverty worldwide has gone down.

a szegénység világszerte csökken.

And that we should resist the temptation

Nem kéne bezárkóznunk

to retreat into our silos.

a tornyainkba.

And we should resist this upsurge

Ellen kéne állnunk

in isolationism and jingoism.

az izolációs trendnek és a sovinizmusnak.

Which brings me to my final point.

Ezzel el is jutottam az utolsó gondolatomhoz:

Which is my hope that we use gratitude as a spark to action.

abban reménykedek, hogy a hálaadás tettekre sarkall.

Some people worry that gratitude has a downside.

Vannak, akik szerint a hálaadásnak van egy rossz oldala.

That we'll be so grateful, that we'll be complacent.

Szerintük a hála önelégültséghez vezet.

We'll be so, "Oh, everything's wonderful, I'm so grateful."

"Ó, minden csodálatos, annyira hálás vagyok."

Well, it turns out, the opposite is true.

Úgy tűnik azonban, hogy ennek az ellenkezője az igaz.

The research shows

Kutatások azt mutatják,

that the more grateful you are, the more likely you are to help others.

hogy minél hálásabbak vagyunk, annál inkább segítünk másoknak.

When you're in a bad state,

Ha rossz a hangulatunk,

you're often more focused on your own needs.

inkább saját magunkra figyelünk.

But gratitude makes you want to pay it forward.

De a hála nagyvonalúvá tesz.

And I experienced this personally.

Én magam is megtapasztaltam ezt.

I mean, I'm not Mother Teresa,

Nem vagyok persze Teréz anya,

I'm still a selfish bastard a huge amount of the time.

továbbra is az az önző csirkefogó vagyok, mint eddig.

But I'm better than I was before this project.

De ez a vállalkozás jobbá tett.

And that's because it made me aware

Felfigyeltem ugyanis

of the exploitation on the supply chain.

az ellátási lánc kizsákmányoltságára.

It reminded me that what I take for granted

Ez a kaland megtanított arra, hogy ami nekem természetes,

is not available to millions of people around the world.

az emberek milliói számára nem az.

Like water.

Mint például az ivóvíz.

Coffee is 98.8 percent water.

A kávé 98,8 százaléka víz.

So I figured I should go and thank the people at the New York reservoir,

Úgy döntöttem hát, hogy megköszönöm a New York-i víztározó

hundreds of them, who provide me water,

sok száz alkalmazottjának munkáját,

and this miracle that I can turn a lever and get safe water.

a csodát, hogy kinyitom a csapot, és folyik belőle az ivóvíz.

And that millions of people around the world don't have this luxury

Miközben világszerte emberek milliói ezt nem engedhetik meg maguknak,

and have to walk hours to get safe water.

órákat kell gyalogolniuk az ivóvízért.

It inspired me to see what I could do to help people get more access,

Elkezdtem kutatni, mit tehetnék, hogy ők is vízhez juthassanak,

and I did research and found a wonderful group

és rátaláltam egy csodálatos csoportra,

called Dispensers for Safe Water.

"Dispensers for Safe Water" a nevük.

And I got involved.

Csatlakoztam hozzájuk.

And I'm not expecting the Nobel Prize committee

Nem várom, hogy a Nobel-díjat

to knock down my door,

nekem ítéljék,

but it's a baby step, it's a little something.

de ez is egy apró lépés.

And it's all because of gratitude.

És a kiindulópontja a hála volt.

And it's why I encourage people, friends, family,

Ezért bátorítom az embereket, a barátaimat, a családomat,

to follow gratitude trails of their own.

hogy menjenek azon az úton, amerre a hálájuk vezeti őket,

Because it's a life-transforming experience.

mert ez egy sorsdöntő élmény.

And it doesn't have to be coffee.

Nem kell, hogy a kávéról szóljon.

It could be anything.

Bármiért lehetünk hálásak.

It could be a pair of socks, it could be a light bulb.

Egy pár zokniért, egy izzóért.

And you don't have to go around the world, you can just do a little gesture,

És a Földet sem kell körbeutazni, pár apró gesztus elegendő,

like make eye contact or send a note to the designer of a logo you love.

pl. pillantsunk rá a másikra, vagy dicsérjük meg egy dizájner művét.

It's more about a mindset.

Inkább a hozzáállás a fontos itt.

Being aware of the thousands of people involved in every little thing we do.

Vegyük észre a többezer ember munkáját minden apró dologban.

Remembering that there's someone in a factory

Vegyük észre, hogy ott van a gyári munkás,

who made the fabric for the chairs you're sitting in right now.

aki a szövetet készítette a székre, amelyen éppen ülünk.

That someone went into a mine and got the copper for this microphone

Hogy ott a bányász, aki kitermelte a rézércet ehhez a mikrofonhoz,

so that I could say my final thank you,

hogy végül megköszönhessem

which is to thank you.

az önök figyelmét is.

Thank you a thousand for listening to my story.

Nagyon köszönöm, hogy meghallgatták a történetemet.

(Applause)

(Taps)

(Cheering)

(Ujjongás)