A video game that helps us understand loneliness | Cornelia Geppert

Fordító: Renáta Sajben Lektor: Zsófia Herczeg

Have you ever felt lonely?

Voltak már valaha magányosak?

The urge of wanting to connect with people,

Érezték már azt a sürgető érzést, hogy kapcsolatba kerüljenek emberekkel,

but you seem to have no one you really would want to contact?

de úgy tűnt, nincs igazán senki, akivel kapcsolatba akarnának kerülni?

Or, it's a Friday night and you want to be with others,

Vagy mikor péntek este másokkal szeretnének lenni,

but you have no energy to go out, so instead you sit at home all evening,

de nincs energiájuk kimozdulni, így hát inkább otthon ülnek egész este,

watch Netflix

Netflixet néznek,

and feel more alone than ever?

és magányosabbnak érzik magukat, mint valaha?

You feel like a monster

Szörnynek érzik magukat olyan emberek között,

between humans that know how to function.

akiknél minden működni látszik.

This is what loneliness felt like to me.

Én így éltem meg a magányt.

So I'm an artist,

Művész vagyok,

and I process my emotional world by sharing my feelings through my art.

és úgy dolgozom fel az érzéseim, hogy megosztom őket a művészetemen keresztül.

If you share your feelings with someone,

Ha megosztjuk az érzéseinket valakivel,

and they understand and share those feelings too,

aki megérti és osztozkodik ezeken az érzéseken,

you create an emotional and deep connection.

akkor mély érzelmi kötődés alakul ki.

This is why you can be surrounded by hundreds of people,

Ezért van az, hogy hiába vesszük körbe magunkat emberek százaival,

jump from one candidate to the next,

ugrálunk egyik jelölttől a másikig,

but still feel lonely.

mégis magányosnak érezzük magunkat.

It's because these deeper connections haven't been made.

Azért, mert ezek a mély kapcsolatok nem alakultak ki.

I was an always-happy child.

Mindig is boldog gyerek voltam.

I think we nearly have no single photo of me

Szerintem nincs is olyan képem,

where I don't smile broadly or laugh or joke around.

amin ne mosolyognék, nevetnék vagy viccelődnék.

And this went on until ...

És ez tartott olyan...

well, it's still the case.

nos, még mindig ez a helyzet.

But I had many friend groups

Sok barátom volt,

up until, as a young adult, I moved to another city

amíg fiatal felnőttként el nem költöztem egy másik városba,

for my first job as a comic artist.

mikor megkaptam első képregényrajzolói munkám.

And like so many young, thriving people all over the planet,

És mint minden ambiciózus fiatal a világon,

I concentrated all my energy into my work life.

minden energiámat a munkámba fektettem.

But, if you spend, like, 90 percent of your daily capacity

De ha a napi kapacitásunk kb. 90%-át arra fordítjuk,

trying to succeed at work,

hogy sikeresek legyünk a munkánkban,

of course there is nothing left

akkor persze az már nem fér bele,

to take care of all the other important aspects in your life,

hogy az élet más fontos dolgaival is foglalkozzunk,

like your human relationships.

mint az emberi kapcsolatokkal.

Nourishing friendships as an adult is work.

Felnőtt korban már munka egy barátságot ápolni.

You need to be consistent with connecting.

Következetesnek kell lenni a kapcsolattartásban.

You need to be open, you need to be honest.

Nyitottnak és őszintének kell lenni.

And this is all I struggled with,

És ez számomra nehéz volt,

because I tend to camouflage my real feelings

mert hajlamos vagyok álcázni az igazi érzéseimet azzal,

by trying to appear always happy

hogy mindig boldognak próbálok mutatkozni,

and trying to make everyone else happy, too,

és másokat is igyekszem boldoggá tenni úgy,

by trying to fix their problems.

hogy próbálom megoldani a problémáikat.

And I know a lot of us are guilty of this,

És tudom, hogy sokaknak fel lehetne ezt róni,

because it's an easy way to not think about your own issues.

mert könnyű módja ez annak, hogy ne gondoljunk a saját problémáinkra.

Isn't it?

Nem igaz?

Hmm? Hmm? Hmm?

Hm? Hm? Hm?

(Laughter)

(Nevetés)

OK.

Rendben.

The turning point came

A fordulópont akkor jött,

when I fell into an emotionally abusive relationship

mikor egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatba kerültem

just a few years ago.

néhány évvel ezelőtt.

He isolated me

A párom elszigetelt másoktól,

and left me feeling more alone than ever.

és mikor elhagyott, magányosabb voltam, mint valaha.

It was the lowest point in my life,

Ez volt életem legnagyobb mélypontja,

but it was also my wake-up call,

de fel is ébresztett egyben,

because it was the first time

mert ez volt az első alkalom,

that I really felt loneliness.

hogy igazán éreztem, milyen a magány.

Many artists put their feelings into their art.

Sok művész a művészetén keresztül fejezi ki az érzéseit.

There are endless books, movies, paintings, music,

Végtelenül sok könyvet, filmet, festményt és zenét találhatunk,

all filled with the real emotion of an artist.

amelyek telis-tele vannak a művészek igazi érzéseivel.

So, as an artist myself, I did the same.

Mivel én is művész vagyok, ugyanezt tettem.

I shared my feelings.

Megosztottam az érzéseim.

I wanted to help people cope with loneliness.

Segíteni akartam az embereknek, hogy megbirkózzanak a magánnyal.

I wanted, yeah, to make them understand it,

Azt szerettem volna, hogy megértsék,

to really experience it through my art

és a művészetemen keresztül átéljék

in the form of an interactive story,

egy interaktív történet,

a video game.

egy videójáték formájában.

So, in our game --

A játékunkban,

we called it "Sea of Solitude" --

amit "Sea of Solitude"-nak, "A magány tengerének" neveztünk el,

you are a person named Kay,

a főhős neve Kay,

who is suffering from such strong loneliness

aki annyira szenved a magánytól,

that her inner feelings --

hogy a belső érzései,

the anger,

mint a düh,

the feeling of hopelessness, worthlessness --

a reménytelenség és értéktelenség érzése

turn to the outside,

a felszínre törnek,

and she becomes a monster.

és ettől Kay szörnnyé változik.

The game -- well, Kay --

A játék, vagyis Kay

is actually a representation of me

valójában engem jelképez,

and the path I went through to overcome my struggles.

és azt az utat, amit bejártam, hogy leküzdjem a problémáim.

The game plays, actually, in Kay's mind,

A játék Kay elméjében játszódik le,

so you walk through a world that is flooded by her tears,

tehát egy olyan világon haladunk át, melyet az ő könnyei áztatnak,

and the weather is changing by her mood,

és az időjárás is úgy változik,

how her mood is changing.

ahogy Kay hangulata.

And, well, the only thing Kay wears,

Az egyetlen dolog, amit Kay magával visz,

the only thing,

az egyetlen holmija,

is her backpack.

a hátitáskája.

It's the baggage we all carry throughout our life.

Ez az a csomag, amit mindannyian cipelünk életünk során.

And Kay doesn't know how to cope with her emotions in the right way,

Kay nem tudja, hogyan dolgozza fel helyesen az érzéseit,

so her backpack becomes bigger and bigger

így a hátitáskája egyre nagyobb és nagyobb lesz,

until it bursts,

amíg ki nem hasad,

and she finally is forced to overcome her own struggles.

és ekkor végre muszáj szembenéznie a gondjaival.

In our story, we present many different manifestations of loneliness.

Történetünkben a magány több formáját mutatjuk be.

Loneliness through social exclusion is very common.

A társadalmi kirekesztés a magány leggyakoribb formája.

In our game, the brother of Kay got bullied in his school,

Játékunkban Kay testvérét zaklatják az iskolában,

and he just wants to hide and fly away.

ezért semmi mást nem akar csak elbújni és elrepülni.

And we portray him as a huge bird monster surrounded by thick fog.

Ezért egy hatalmas szörnymadárként ábrázoljuk, akit vastag köd vesz körül.

The player has to actually walk through his school

A játékosnak át kell haladnia az iskolán,

and experience, really feel the harm,

és át kell élnie, ténylegesen éreznie kell azt a fájdalmat,

that the brother had been through,

amin Kay testvére is átment,

because for a long time, nobody really listens to him.

mert már hosszú idő óta senki sem hallgatja meg őt igazán.

But the very moment friends and family start to listen,

De abban a pillanatban, hogy a barátai és a családja elkezdenek odafigyelni rá,

the first step towards overcoming this form of loneliness had been made.

megteszik az első lépést afelé, hogy leküzdjék a magánynak ezt a formáját.

We also show loneliness in relationships,

Bemutatjuk a párkapcsolati magányt is:

like when parents just stay together for the sake of their kids

például mikor a szülők csak a gyerekek miatt maradnak együtt,

but end up hurting the entire family.

de a végén az egész családnak fájdalmat okoznak ezzel.

We put the player literally in between the two parents while they are fighting,

A játékost az éppen veszekedő szülők közé tesszük,

and you get hurt in the middle.

és ez fájdalmat okoz neki.

They don't even see that their daughter, Kay, is right there

Csak akkor veszik észre, hogy a lányuk, Kay is ott van,

until she breaks down.

mikor már összeomlik.

We also show loneliness through mental health issues,

A magányt mentális egészségügyi problémákon keresztül is ábrázoljuk

with the boyfriend of Kay, who suffers from depression

Kay barátjával, aki depresszióban szenved,

and shows that sometimes

és megmutatja, hogy néha az a legfontosabb,

it is most important to focus on your own well-being first.

hogy a saját jóllétünket helyezzük előtérbe.

The boyfriend also tends to camouflage his feelings,

A barátja is hajlamos arra, hogy álcázza saját érzéseit,

so he appears like a lone, shiny white wolf.

így egy magányos, csillogó fehér farkas formájában jelenik meg.

But the moment he starts to interact with his girlfriend, Kay,

De amint kapcsolatba lép barátnőjével, Kay-jel,

the mask falls off,

ez a maszk leesik,

and we see the black dog beneath it:

és meglátjuk a mögötte rejlő fekete kutyát:

depression.

a depressziót.

Sometimes we put on a smile

Néha mosolygunk

instead of dealing with the issues at hand,

ahelyett, hogy a megoldásra váró problémákkal foglalkoznánk,

and that can ultimately make it worse,

és ez végül csak rosszabbá teszi a dolgokat,

affect the people around us

hatással van a körülöttünk lévő emberekre,

and damage our relationships.

és árt a kapcsolatainknak.

So Kay herself

Kay-t magát

we portray as ripped apart into her basic emotions.

ábrázolásunkban alapvető érzéseire bontjuk szét.

Some help you,

Némelyik segít nekünk,

some are trying to stop you.

némelyik próbál megállítani.

Self-Doubt is a huge creature,

Önkétely egy óriási teremtmény,

always telling Kay how worthless she is

aki mindig azt mondja Kay-nek, hogy milyen értéktelen,

and that she should just give up.

és hogy nem tehet mást, fel kell adnia.

Like in real life,

Mint a valós életben,

Self-Doubt is blocking the path,

Önkétely akadályoz minket az úton,

and it seems impossible to overcome it.

és lehetetlennek tűnik kikerülni őt.

Destroying the omnipresence of Self-Doubt is a slow process.

Mindenütt ott van, és ennek véget venni lassú folyamat.

But in the game, you can slowly, like, shrink her,

A játékban lassan úgymond összezsugoríthatjuk,

so she turns from self-doubt

és így az önkételkedésből

egészséges kételkedés lesz,

to actually healthy doubt,

and you can finally trust her advice.

melynek tanácsaiban végre megbízhatunk.

We also show Self-Destruction.

Bemutatjuk Önrombolást is.

It's a huge monster

Ez egy hatalmas szörny,

always lurking nearby under the water's surface.

aki mindig a közelben rejtőzik a víz felszíne alatt.

Self-Destruction is actually the main antagonist of the game,

Önrombolás igazából a legnagyobb ellenség a játékban,

and she is always trying to drown you in the ocean of tears.

és mindig próbál a könnyek tengerébe fojtani minket.

But, when she actually drowns you,

De amikor már éppen megfojtana,

you wake up just a few moments [before],

pár pillanattal előtte felébredünk,

and you have a chance to progress again.

és esélyt kapunk a folytatásra.

We wanted to show

Meg akartuk mutatni,

that we all go through hardships in our life, we all do.

hogy mindannyian küzdünk nehézségekkel – mindannyian.

But if you at least, like, stand up and try to move forward,

De ha felállunk, és megpróbálunk előre haladni,

you are very likely to make it through your struggle,

akkor esélyünk van arra, hogy megbirkózzunk a nehézségekkel,

step by step.

lépésről lépésre.

Joy is something that Kay cannot really embrace or touch.

Öröm olyan valaki, akit Kay nem igazán tud megölelni vagy megérinteni.

It's always something in the distance.

Mindig nagyon távol van.

We portrayed Joy as a child version of Kay,

Örömöt Kay gyerekkori énjével ábrázoltuk

with a yellow raincoat,

sárga esőkabátban;

so she is invulnerable to the ocean of tears.

ő tehát sebezhetetlen a könnyek óceánjával szemben.

But Joy can also turn into obsession

De Öröm megszállottsággá is válhat,

and start to be actually harmful for Kay,

és árthat Kay-nak,

like when she starts obsessing over her boyfriend.

mint mikor a barátja megszállottjává kezd válni.

Joy will not turn back to normal until Kay realizes

Öröm nem változik vissza rendes állapotába, míg Kay be nem látja,

that her happiness should not depend on anybody else

hogy saját boldogságáért nem egy másik ember,

but herself.

hanem ő maga a felelős.

So our monsters appear huge and scary,

Tehát a szörnyeink nagyok és ijesztőek,

but if you overcome your reluctance and approach them,

de ha legyőzzük az idegenkedésünket, és közelebb megyünk hozzájuk,

you soon see that they are no monsters at all,

hamarosan láthatjuk, hogy nem is szörnyek igazából,

but just fragile beings that are simply overwhelmed by what life throws at them.

csak törékeny lények, akiket eltiport mindaz, amit az élet az utukba sodort.

All of those emotions,

Mindezek az érzelmek,

be it self-doubt or even self-destruction,

legyen az önkétely vagy önrombolás,

don't completely vanish in our game.

nem tűnnek el teljesen a játékunkban.

The key message is to not only chase for joy or happiness

A kulcsfontosságú üzenet nemcsak az, hogy űzzük az örömöt és a boldogságot,

but to embrace all your emotions

hanem hogy fogadjuk el az összes érzelmet,

and bring them into balance,

és hozzuk egyensúlyba őket.

being OK with sometimes not being OK.

Rendben van, ha valami nincs rendben.

Everyone has their own loneliness story to tell.

Mindenkinek megvan a saját története a magányról.

This realization changed everything for me.

Az, hogy erre rájöttem, mindent megváltoztatott számomra.

Being much more open with my emotions

Nyitottabbá váltam az érzéseimet illetően,

and concentrating much more on my private life,

és jobban koncentrálok a magánéletemre,

my friends, my family.

a barátaimra, a családomra.

When we released the game,

Amikor megjelent a játék,

literally thousands of fans wrote us,

szó szerint rajongók ezrei írtak nekünk,

all sharing their stories with us

mindannyian megosztották velünk a történetüket,

and telling us they felt not so alone anymore

és elmondták, hogy már nem érezték olyan magányosnak magukat,

just because they played our game.

csak mert játszottak a játékkal.

Many people wrote us that they felt hope

Sokan írták, hogy reménykednek,

for a better future for themselves for the first time in decades.

hogy jobb lesz a jövőjük – évtizedek óta először.

Many wrote us that they seek therapy now,

Sokan írták, hogy elkezdtek terápiára járni,

just because they played our game

csak mert játszottak a játékunkkal,

and felt hopeful to overcome their own struggles.

és remény töltötte el őket, hogy megküzdhetnek a problémáikkal.

Our game is not a therapy.

A játékunk nem terápia.

It's not meant to be a therapy.

Nem terápiának készült.

It's just my friends and me sharing our stories

Annyi csak, hogy a barátaim és én megosztottuk a történetünket

through our art, video games.

a művészetünkön, a videójátékunkon keresztül.

But we are so deeply thankful for every single message

De nagyon hálásak vagyunk minden egyes üzenetért,

that people feel better,

azért, hogy az emberek jobban érzik magukat,

just because we shared our story with them.

csak mert megosztottuk velük a történetünket.

So ...

Tehát...

I didn't completely overcome my urge to help others.

nem igazán múlt el nálam az az érzés, hogy segíteni akarok másokon,

But I don't want to overcome it anymore.

de többé már nem is akarok megszabadulni tőle.

I love it.

Imádom.

I just needed to bring it to a healthy size,

Csak egészséges szintre kellett hoznom,

so it doesn't stand in the way of deeper relationships anymore,

hogy már ne álljon a mélyebb kapcsolatok útjába,

but even help me to connect with people.

hanem inkább segítsen az emberi kapcsolatok kialakításában.

So, if you have an inner monster

Tehát, ha van egy belső szörnyünk,

that is born out of negative emotions,

akit negatív érzelmek szültek,

it is not only the goal to kill that monster

nemcsak az a cél, hogy elpusztítsuk ezt a szörnyet,

but to understand that we humans are complex beings.

hanem hogy megértsük, hogy mi, emberek összetett lények vagyunk.

Look at what part of your life is so big that others fall short.

Figyeljék meg, mi az, ami úgy eluralkodik az életükön, hogy elnyom más dolgokat.

Look at what emotions you barely feel

Figyeljék meg, melyek azok az érzések, amelyeket ritkán éreznek,

or maybe feel too much

és melyek vannak túlságosan jelen,

and move towards lowering those peaks.

és próbálják ezeket egyensúlyba hozni.

Most of all, it's about understanding

Legfőképp azt fontos megérteni,

that all the wide range of emotions and struggles

hogy az érzelmek és küzdelmek széles skálája az,

makes us what we are:

ami azzá tesz minket, amik vagyunk:

humans.

emberekké.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)