The press trampled on my privacy. Here's how I took back my story | Kate Stone

Fordító: Adrienn Bencze Lektor: Andi Vida

Five years ago, I stood on the TED stage, and I spoke about my work.

Öt évvel ezelőtt a TED színpadán állva a munkámról beszéltem.

But one year later,

Egy évre rá borzalmas baleset ért egy sötét éjjelen,

I had a terrible accident as I left a pub one dark night with friends,

amikor Skóciában a barátaimmal kijöttünk egy kocsmából.

in Scotland.

As we followed the path through a forest, I suddenly felt a massive thud,

Az ösvényen sétáltunk az erdőben, mikor egy hatalmas dobbanást éreztem.

then a second thud,

Majd egy másodikat,

and I fell to the ground.

és a földre zuhantam.

I had no idea what had hit me.

Fogalmam sem volt, mi üthetett meg.

I later found out that when the gate was opened on a garden,

Később kiderült, hogy amikor kinyitottuk a kertkaput,

a wild stag stampeded along the path and ran straight into me.

egy vad szarvasbika rohant végig az ösvényen, majd egyenesen nekem rontott.

Its antler penetrated my trachea and my esophagus

Az agancsa átszúrta a légcsövemet és a nyelőcsövemet,

and stopped at my spinal cord and fractured my neck.

eltörte a nyakamat, és a gerincvelőmnél állt meg.

My best friend found me lying on the floor,

A legjobb barátom a földön fekve talált rám,

gurgling for help through a hole in my neck.

segítségért nyöszörögtem a nyakamon lévő lyukon keresztül.

And we locked eyes, and although I couldn't speak,

Csak néztük egymást, és habár nem tudtam beszélni,

she could understand what I was thinking.

kitalálta a gondolataimat.

And she told me, "Just breathe."

Azt mondta: "Csak lélegezz!"

And so, whilst focusing on my breath, I had a strong sense of calmness,

Mialatt a légzésemre figyeltem, határozott nyugodtság fogott el,

but I was certain that I was going to die.

de biztos voltam benne, hogy meg fogok halni.

Somehow, I was content with this,

Ez valahogy elégedettséggel töltött el,

because I've always tried to do my best in life whenever I can.

mert egész életemben igyekeztem a legjobbat kihozni magamból.

So I just continued to enjoy each breath as one more moment --

Így minden egyes lélegzetvételnek örültem, mint egy-egy újabb pillanatnak –

one breath in and one breath out.

belégzés és kilégzés.

An ambulance came, I was still fully conscious,

Mikor a mentőautó megjött, még mindig eszméletemnél voltam.

and I analyzed everything on the journey, because I'm a scientist:

Útközben mindent elemeztem, ugyanis tudós vagyok:

the sound of the tires on the road, the frequency of the street lights

a gumik hangját az úton, az utcai lámpák felvillanásait,

and eventually, the city street lights.

és végül a város fényeit.

And I thought, "Maybe I will survive."

Ekkor azt gondoltam: "Talán túlélhetem".

And then I passed out.

Aztán elájultam.

I was stabilized at a local hospital and then airlifted to Glasgow,

A helyi kórházban stabilizáltak, majd légi úton Glasgow-ba szállítottak,

where they reconstructed my throat and put me in a coma.

ahol rekonstruálták a torkomat, majd mesterséges kómába altattak.

And while I was in the coma, I had many alternate realities.

Míg kómában voltam, számos módosult tudatállapot-élményem volt.

It was like a crazy mix of "Westworld" and "Black Mirror."

Olyan volt, mint a "Westworld" és a "Black Mirror" őrült ötvözete.

But that's a whole other story.

De ez teljesen más történet.

My local TV station reported live from outside the hospital

Helyi TV-csatornánk a kórház előtt adott élő közvetítést

of a Cambridge scientist who was in a coma,

egy kómában lévő cambridge-i tudósról,

and they didn't know if she would live or die or walk or talk.

akiről nem lehetett tudni, fog-e valaha járni, beszélni vagy életben marad-e.

And a week later, I woke up from that coma.

Egy héttel később felébredtem a kómából.

And that was the first gift.

Ez volt az első ajándék,

Then I had the gift to think, the gift to move,

majd következett a gondolkodásé és a mozgásé,

the gift to breathe

lélegzésé,

and the gift to eat and to drink.

majd az evés és ivás ajándéka.

That took three and a half months.

Mindez három és fél hónapba telt.

But there was one thing that I never got back, though,

De egyvalamit sosem nyertem vissza,

and that was my privacy.

ez pedig a magánéletem.

The tabloid press made the story about gender.

A bulvársajtó cikkeiben a nememet hangsúlyozták.

Look -- I'm transgender, it's not that big a deal.

Transznemű vagyok, nem nagy ügy.

Like, my hair color or my shoe size is way more interesting.

A hajam színe vagy a lábméretem sokkal érdekesebb.

When I last spoke here --

Mikor utoljára itt adtam elő...

(Applause)

(Taps)

Mikor utoljára itt adtam elő...,

When I last spoke here --

(Applause)

(Taps)

at TED, I didn't talk about it, because it's boring.

a TED-en, nem beszéltem róla, mert unalmas.

And one Scottish newspaper ran with the headline:

Az egyik skót napilap a következő főcímmel jelent meg:

"Sex Swap Scientist Gored by Stag."

"A nemet váltott tudóst felöklelte egy szarvas!"

And five others did similar things.

Öt másik lap hasonlókat írt.

And for a minute, I was angry.

Egy percig mérges voltam.

But then I found my calm place.

Majd megnyugodtam.

And what ran through my head was, "They've crossed the wrong woman,

Az futott át az agyamon: "Rossz nővel kezdtek ki,

and they're not going to know what's hit them."

és sejtelmük sincs, mi vár rájuk."

(Laughter)

(Nevetés)

I'm a kindness ninja.

Én jóságos nindzsa vagyok.

I don't really know what a ninja does,

Nem igazán tudom, mit csinál egy nindzsa,

but to me, they slip through the shadows, crawl through the sewers,

de szerintem átsurrannak az árnyékokon, átmásznak a csatornákon,

skip across the rooftops,

átszökkennek a tetőkön,

and before you know it, they're behind you.

és mielőtt észrevennénk, már mögöttünk vannak.

They don't turn up with an army or complain,

Nem hadsereggel állnak elő, nem siránkoznak,

and they're laser-focused on a plan.

és csak egyetlen tervre koncentrálnak.

So when I lay in my hospital bed,

A kórházi ágyamban fekve tehát azt tervezgettem,

I thought of my plan to help reduce the chances

hogyan csökkenthetném az esélyét annak, hogy ezt mással is megtegyék,

of them doing this to somebody else,

az ő eszközük alkalmazásával,

by using the system as is, and paying the price of sacrificing my privacy.

és hogyan fizettessem meg velük a magánéletem feláldozását.

What they told one million people, I will tell 10 million people.

Amit egymillió embernek mondtak, én tízmilliónak mondom majd el.

Because when you're angry, people defend themselves.

Ha ugyanis az ember mérges, az emberek védekezni kezdenek.

So I didn't attack them,

Nem támadtam rájuk,

and they were defenseless.

védtelenek voltak.

I wrote kind and calm letters to these newspapers.

Kedves és nyugodt hangú leveleket írtam ezeknek az újságoknak.

And The Sun newspaper, the kind of "Fox News" of the UK,

A The Sun, ami a Fox News egyesült királysági megfelelője,

thanked me for my "reasoned approach."

megköszönte "észszerű hozzáállásomat".

I asked for no apology, no retraction, no money,

Nem követeltem bocsánatkérést, sem pénzt, sem azt, hogy visszavonják,

csupán azt kértem, hogy elismerjék, megszegték a saját szabályaikat,

just an acknowledgment that they broke their own rules,

and what they did was just wrong.

és amit tettek, egyszerűen helytelen.

And on this journey, I started to learn who they are,

Eközben egyre jobban kezdtem őket megismerni,

and they began to learn who I am.

ők pedig engem.

And we actually became friends.

Tulajdonképpen barátokká váltunk.

I've even had a few glasses of wine with Philippa from The Sun since then.

Meg is ittunk azóta pár üveg bort Philippával, aki a The Sun munkatársa.

And after three months, they all agreed,

Három hónap múlva mindannyian beleegyeztek,

and the statements were published on a Friday,

pénteken megjelentek a közlemények,

and that was the end of that.

és ezzel ért véget a történet.

Or so they thought.

Legalábbis így hitték.

On the Saturday, I went on the evening news,

A szombat esti híradóba ezzel a szalagcímmel kerültem be:

with the headline "Six National Newspapers Admit They Were Wrong."

"Hat nemzeti újság beismerte tévedését."

And the anchor said to me,

A műsorvezető azt kérdezte:

"But don't you think it's our job as journalists

"Nem gondolja, hogy újságírókként

to sensationalize a story?"

a szenzációhajhászás a dolgunk?"

And I said, "I was laying on a forest floor, gored by a stag.

Azt feleltem: "Feküdtem az erdőben, mivel felöklelt egy szarvasbika.

Is that not sensational enough?"

Ez nem elég szenzációhajhász?"

(Laughter)

(Nevetés)

And I was now writing the headlines.

Aztán már én írtam a főcímeket.

My favorite one was,

Ez volt a kedvencem:

"The stag trampled on my throat, and the press trampled on my privacy."

"A szarvas átgázolt a torkomon, a sajtó pedig a magánéletemen."

It was the most read piece of BBC News online that day.

Ez volt a legolvasottabb cikk aznap a BBC News online felületén.

And I was kind of having fun.

Egészen jól szórakoztam.

And by the end of my week of media,

A médiában töltött egy hét alatt

I started to use my newfound voice and platform

a szeretet és a kedvesség üzenetét kezdtem terjeszteni

to spread a message of love and kindness.

újdonsült hangommal és platformommal.

And when I had the minute of anger and hatred

A sajtóval és az újságírókkal szembeni haragom és utálatom

towards those press and journalists,

pillanatát követően

I had to identify my inner bigotry towards them.

fel kellett ismernem az irántuk érzett belső elvakultságomat.

Ítélkezés nélkül kellett találkoznom és beszélnem

And I had to meet and speak with these people

without judgment.

ezekkel az emberekkel.

I had to let myself understand them,

Hagynom kellett magamnak, hogy megértsem őket,

and in return, they began to understand me.

cserében pedig ők is kezdtek megérteni engem.

Well, six months later, they asked me to join the committee

Hat hónappal később felkértek, hogy csatlakozzak egy bizottsághoz,

that regulates the press.

ami a sajtót szabályozza.

And a few times a year, I sip tea and dip biscuits

Évente pár alkalommal leülünk teázni és sütizni

with the likes of Daily Mail editor Paul Dacre, who says to me,

a Daily Mail szerkesztőjével, Paul Dacre-rel, aki megkérdezi,

"So, Kate, how have your last few months been?"

"Nos, Kate, hogy telt az elmúlt pár hónapod?"

And I respect them.

És én tisztelem őket.

And I'm now one of three members of the public

Most a nyilvánosság azon három embere közé tartozom,

who has a seat at the table --

akiknek helye van az asztalnál –

not because I'm different,

nem azért, mert más vagyok,

but because my voice counts, just like anybody else.

hanem mert számít a véleményem, csakúgy mint bárki másé.

And the irony is,

Vicces, hogy időről időre meghívnak,

every now and again, I'm asked to visit those printing presses

látogassak el hanyatló iparunk

of this declining industry,

elavult nyomdáiba,

because some people think

ugyanis néhányan úgy vélik,

that the technology I spoke about here, last time at TED, my interactive print,

az a technológia, amiről TED-előadást tartottam, az interaktív nyomtatásom,

might actually help save them.

esetleg segíthet rajtuk.

So beware of your inner bigot,

Tudatosítsuk hát belső szemellenzőnket,

and make friends from your enemies.

és tegyük az ellenségeinket barátunkká.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)