A rite of passage for late life | Bob Stein

Fordító: Andi Vida Lektor: Tímea Hegyessy

I grew up white, secular and middle class

Az ötvenes évek Amerikájában nevelkedtem,

in 1950s America.

fehér, szekuláris középosztályban.

That meant watching fireworks on the Fourth of July,

Tűzijátékban gyönyörködtünk minden július negyedikén,

trick-or-treating on Halloween

nyalánkságokat gyűjtöttünk Halloweenkor,

and putting presents under a tree at Christmas.

és ajándékokat tettünk a karácsonyfa alá.

But by the time those traditions got to me,

Azóta viszont az idegeimre mentek a hagyományok,

they were hollow, commercial enterprises,

üres, pénzhajhász ügyletek lettek,

which just left me feeling empty.

amiktől magamat is üresnek éreztem.

So from a relatively young age,

Viszonylag fiatal korom óta

I found myself looking to fill an existential hole,

igyekeztem betölteni egy egzisztenciális rést,

to connect with something bigger than myself.

igyekeztem kötődni valamihez, ami nagyobb nálam.

There hadn't been a bar mitzvah in my family in over a century,

Vagy száz éve nem volt a családunkban bar-micvó,

so I thought I'd take a shot at that --

gondoltam, egy próbát megér –

(Laughter)

(Nevetés)

only to be devastated when my one encounter with the rabbi,

csak aztán lesújtott, hogy egyetlen találkozásom a rabbival –

a really tall, godlike figure with flowing white hair,

egy hórihorgas, lobogó ősz sörényű, istenszerű alakkal – abból állt,

consisted of him asking me for my middle name

hogy megkérdezte, mi a középső nevem,

so we could fill out a form.

így kitölthettünk egy űrlapot.

Yep, that was it.

Bizony, ennyi volt.

(Laughter)

(Nevetés)

So I got the fountain pen,

Fogtam a töltőtollam,

but I didn't get the sense of belonging and confidence

de nem éreztem azt a bizalmat és valahová tartozást,

I was searching for.

amit kerestem.

Many years later,

Sok év múlva,

I couldn't bear the thought of my son turning 13

amikor a fiam 13 éves lett, elviselhetetlennek tűnt,

without some kind of rite of passage.

hogy ne rendezzünk neki valami beavatási szertartást.

So I came up with the idea of a 13th birthday trip,

Felvetettem, hogy szülinapja alkalmából utazzunk egyet,

and I offered to take Murphy anywhere in the world

és felajánlottam Murphynek, hogy bárhová elviszem,

that had meaning for him.

ahová csak szeretné.

A budding young naturalist who loved turtles,

A kezdő ifjú természettudós, aki rajong a teknőcökért,

he immediately settled on the Galapagos.

rögtön a Galapagost választotta.

And when my daughter, Katie, turned 13,

Aztán amikor a lányom, Katie lett tizenhárom éves,

she and I spent two weeks at the bottom of the Grand Canyon,

két hetet töltöttünk a Grand Canyon mélyén,

where Katie learned for the first time that she was powerful and brave.

ahol Katie először tapasztalta meg, milyen erős és bátor.

Since then, my partner, Ashton, and lots of our friends and relatives

Azóta a párom, Ashton, barátaink és rokonaink

have taken their kids on 13th birthday trips,

sorra elviszik a gyerekeiket 13 évesen kirándulásra,

with everyone finding it transformative for both the child and the parent.

mindenki átéli, ez mennyire megváltoztatja a gyermeket és a szülőt egyaránt.

I wasn't brought up saying grace.

Senki nem tanított hálaadásra.

But for the last 20 years,

Ám az elmúlt húsz évben

we've been holding hands before every meal.

minden étkezés előtt megfogjuk egymás kezét.

It's a beautiful bit of shared silence

Egy darabka csodás közös csend,

that brings us all together in the moment.

ami egy pillanatig összekapcsol minket.

Ashton tells everyone to "pass the squeeze,"

Ashton mindig úgy meséli, "add tovább"-ot játszunk,

while she assures them it's not religious.

miközben bizonygatja, hogy ez nem vallásos tárgyú.

(Laughter)

(Nevetés)

So recently, when my family asked me

Nemrég, amikor a családom megkért,

if I could please do something with the more than 250 boxes of stuff

legyek szíves, csináljak valamit a több mint 250 kacatos dobozommal,

that I've collected over a lifetime,

amiket felhalmoztam az évek során,

my ritual-making impulse kicked in.

rituálégyártó hajlamom azonnal beindult.

I started wondering if I could go further than simple death cleaning.

Mi lenne, ha továbblépnék egy egyszerű haláltakarításnál?

"Death cleaning" is the Swedish term for clearing out your closets,

A "haláltakarítás" svéd kifejezés, ennek során haláluk előtt

your basement and your attic before you die,

lomtalanítják a szekrényeket, a pincétől a padlásig mindent,

so your kids don't have to do it later.

hogy később ne a gyerekekre háruljon ez a teher.

(Laughter)

(Nevetés)

I pictured my children opening up box after box

Elképzeltem a gyerekeimet, ahogy sorra nyitogatják a dobozokat,

and wondering why I'd kept any of that stuff.

és nem értik, minek őrizgettem bármelyik kacatot.

(Laughter)

(Nevetés)

And then I imagined them looking at a specific picture

Aztán elképzeltem, hogy egy bizonyos fotót néznek,

of me with a beautiful young woman,

amin én vagyok egy gyönyörű lánnyal,

and asking, "Who on earth is that with Dad?"

és azt kérdezik: "Ez meg itt ki a búbánat apával?"

(Laughter)

(Nevetés)

And that was the aha moment.

És ez volt az "aha" pillanatom.

It wasn't the things I'd saved that were important;

Nem az őrizgetett tárgyak voltak fontosak,

it was the stories that went with them that gave them meaning.

hanem a hozzájuk kötődő történetek adtak nekik értelmet.

Could using the objects to tell the stories

Felhasználhatjuk-e a tárgyakat történetmeséléshez,

be the seed of a new ritual,

egy új rituálé magjaként,

a rite of passage -- not for a 13-year-old,

ami beavatási rítus – nem tizenhárom éveseknek,

but for someone much further down the road?

hanem azoknak, akik közelebb vannak az út végéhez?

So I started experimenting.

Így hát kísérletezni kezdtem.

I got a few dozen things out of the boxes,

Kivettem a dobozból egy halom tárgyat,

I put them about in a room,

szétraktam őket a szobában,

and I invited people to come in

és vendégeket hívtam,

and ask me about anything that they found interesting.

kérdezhettek bármit, amire kíváncsiak voltak.

The results were terrific.

Az eredmény félelmetes volt.

A good story became a launching pad for a much deeper discussion,

Egy jó sztori ugródeszkát jelentett egy sokkal mélyebb beszélgetéshez,

in which my visitors made meaningful connections

melynek során vendégeim mélyebb kapcsolatba kerültek

to their own lives.

a saját életükkel.

Derrius [Quarles] asked me about a Leonard Peltier T-shirt

Derrius [Quarles] egy Leonard Peltier pólóról kérdezett,

that I'd worn a lot in the '80s,

amit a '80-as évek végén hordtam,

that, sadly, is still relevant today.

ez sajnos ma is aktuális.

Our conversation moved quickly,

Csapongtunk a témák között,

from a large number of political prisoners in American jails,

szóba került a rengeteg politikai bebörtönzés Amerikában,

to Derrius wondering about the legacy

aztán Derrius a hatvanas évek

of the Black Liberation Movement of the '60s,

Fekete Felszabadító Mozgalmának örökségét feszegette,

and how his life might be different if he'd come of age then,

és hogy mennyire más lett volna élete, ha akkor nőtt volna fel,

instead of 30-odd years later.

nem pedig harminc év múlva.

At the end of our conversation,

A beszélgetésünk végén

Derrius asked me if he could have the T-shirt.

Derrius megkérdezte, nekiadnám-e azt a pólót.

And giving it to him felt just about perfect.

Nekiadtam, és ettől tökéletesen éreztem magam.

As these conversations established common ground,

Ahogy ezek a beszélgetések közös alapra helyeződtek,

especially across generations,

főleg a generációk között,

I realized I was opening a space

rájöttem, teret nyitok másoknak arra,

for people to talk about things that really mattered to them.

hogy a számukra valóban fontos dolgokról beszélgethessenek.

And I started seeing myself with a renewed sense of purpose --

Megújult céltudatosságot kezdtem észrevenni magamban –

not as the old guy on the way out,

nem az öreg pasi, fél lábbal a sírban,

but as someone with a role to play

hanem olyasvalaki,

going forward.

akire még fontos szerep vár.

When I was growing up,

Gyerekkoromban

life ended for most people in their 70s.

a hetvenes éveiket csak kevesen élték túl.

People are living far longer now,

Ma sokkal tovább élnek az emberek,

and for the first time in human history,

és történelmünkben most először

it's common for four generations to be living side by side.

élhet egymás mellett négy generáció.

I'm 71,

Hetvenegy éves vagyok,

and with a bit of luck,

némi szerencsével

I've got 20 or 30 more years ahead of me.

előttem áll még húsz-harminc év.

Giving away my stuff now

Ha most eladományozom a holmimat,

and sharing it with friends, family, and I hope strangers, too,

elosztom a barátaimnak, családomnak, és remélem, idegeneknek is,

seems like the perfect way to enter this next stage of my life.

ez úgy tűnik, tökéletes módja annak, hogy következő életfázisomba lépjek.

Turns out to be just what I was looking for:

Végül rájöttem, pontosan ezt kerestem:

a ritual that's less about dying

olyan rituálét, ami kicsit a meghalásról szól,

and more about opening the door

de inkább ajtót nyit a jövőre,

to whatever comes next.

bármit is jelentsen ez.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)

Onward!

Előre!

(Applause)

(Taps)