How we can make crops survive without water | Jill Farrant

Fordító: Endre Domokos Lektor: Maria Ruzsane Cseresnyes

I believe that the secret to producing extremely drought-tolerant crops,

Szerintem a különösen szárazságtűrő növények termesztésének titka,

azoké, amelyek képesek lennének garantálni a világ élelmiszer-biztonságát,

which should go some way to providing food security in the world,

lies in resurrection plants,

az újraéledő növényekben rejlik.

pictured here, in an extremely droughted state.

Ezek itt, a képen, különösen kiszáradt állapotban láthatóak.

You might think that these plants look dead,

Az gondolhatják, hogy ezek a növények halottnak tűnnek.

but they're not.

de nem.

Give them water,

Adjunk nekik vizet,

and they will resurrect, green up, start growing, in 12 to 48 hours.

és újraélednek, kizöldülnek, és 12-48 órán belül elkezdenek növekedni.

Now, why would I suggest

Tehát, miért javaslom azt,

that producing drought-tolerant crops will go towards providing food security?

hogy szárazságtűrő növényekkel próbáljunk gondoskodni az élelmiszer-biztonságról?

Well, the current world population is around 7 billion.

Nos, jelenleg a világ népessége 7 milliárd fő körül van.

And it's estimated that by 2050,

És a 2050-re szóló becslések szerint

we'll be between 9 and 10 billion people,

9-10 milliárdan leszünk.

with the bulk of this growth happening in Africa.

A növekedés nagy része Afrikában fog bekövetkezni.

The food and agricultural organizations of the world

A világ élelmiszer és mezőgazdasági szervezetei

have suggested that we need a 70 percent increase

az javasolták, hogy 70%-al növeljük

in current agricultural practice

a jelenlegi mezőgazdasági termelést

to meet that demand.

az igények kielégítésére.

Given that plants are at the base of the food chain,

Tekintettel arra, hogy az élelmiszerlánc alapja a növények,

most of that's going to have to come from plants.

minden a növényektől függ.

That percentage of 70 percent

Ez a 70%-os növekedés nem veszi figyelembe

does not take into consideration the potential effects of climate change.

a klímaváltozás lehetséges hatását.

This is taken from a study by Dai published in 2011,

Dai egyik 2011-ben közölt tanulmányában

where he took into consideration

figyelembe vette és bemutatta

all the potential effects of climate change

az összes lehetségeset,

and expressed them -- amongst other things --

így - egyebek mellett - az esők hiánya

increased aridity due to lack of rain or infrequent rain.

vagy nem kellő mennyisége hatására kialakuló fokozott szárazságot.

The areas in red shown here,

A vörössel jelzett területek,

are areas that until recently

olyan területek, amelyek a közelmúltig

have been very successfully used for agriculture,

nagyon sikeres mezőgazdasági tevékenységet folytattak,

but cannot anymore because of lack of rainfall.

de fel kellett hagyniuk vele az eső hiánya miatt.

This is the situation that's predicted to happen in 2050.

2050-re várhatóan ilyen lesz a helyzet.

Much of Africa, in fact, much of the world,

Afrika, de valójában a világ nagy része

is going to be in trouble.

bajban lesz.

We're going to have to think of some very smart ways of producing food.

Ki kell, hogy találjunk pár jó módszert az élelmiszerek termelésére,

And preferably among them, some drought-tolerant crops.

leginkább a szárazságtűrő növényekére.

The other thing to remember about Africa is

Nem szabad elfelejtenünk, hogy Afrika,

that most of their agriculture is rainfed.

termőföldjeinek nagy része az esőtől függ.

Now, making drought-tolerant crops is not the easiest thing in the world.

Szárazságtűrő növényeket alkotni nem a legegyszerűbb dolog a világon.

And the reason for this is water.

Ennek az oka a víz.

Water is essential to life on this planet.

A víz nélkülözhetetlen az élethez ezen a bolygón.

All living, actively metabolizing organisms,

Az összes élő, anyagcserét folytató élőlény,

from microbes to you and I,

a mikrobáktól az emberig,

are comprised predominately of water.

túlnyomórészt vízből áll.

All life reactions happen in water.

Minden élethez köthető reakció vízben történik.

And loss of a small amount of water results in death.

És már kis mennyiségű víz elvesztése is halálhoz vezet.

You and I are 65 percent water --

Testünk 65%-a víz --

we lose one percent of that, we die.

ha elveszítjük 1%-át, meghalunk.

But we can make behavioral changes to avoid that.

De tudunk úgy cselekedni, hogy ezt elkerüljük.

Plants can't.

A növények nem.

They're stuck in the ground.

Ők a földhöz vannak kötve.

And so in the first instance they have a little bit more water than us,

Ezért először is, egy kicsit több víz van bennük, mint bennünk,

about 95 percent water,

körülbelül 95%,

and they can lose a little bit more than us,

és kicsit többet veszíthetnek belőle nálunk,

like 10 to about 70 percent, depending on the species,

olyan 10-70%-ot, attól függően, milyen fajról van szó,

but for short periods only.

de csak egy rövid ideig.

Most of them will either try to resist or avoid water loss.

A legtöbbjük megpróbál ellenállni, vagy elkerülni a vízveszteséget.

So extreme examples of resistors can be found in succulents.

Extrém példa az ellenállókra a pozsgások.

They tend to be small, very attractive,

Általában kicsik, nagyon vonzóak,

but they hold onto their water at such great cost

de hatalmas árat fizetnek a vízmegtartó képességükért:

that they grow extremely slowly.

rendkívül lassan növekednek.

Examples of avoidance of water loss are found in trees and shrubs.

A vízveszteség elkerülésére jó példákat találunk a fáknál és cserjéknél.

They send down very deep roots,

Gyökereiket nagyon mélyre fúrják,

mine subterranean water supplies

megcsapolják a talajvíz-készletet,

and just keep flushing it through them at all times,

és folyamatosan biztosítják vízellátásukat,

keeping themselves hydrated.

és vízzel telítve tartják magukat.

The one on the right is called a baobab.

A jobb oldali növény a majomkenyérfa.

It's also called the upside-down tree,

Amit felfordított fának is neveznek,

simply because the proportion of roots to shoots is so great

egyszerűen azért, mivel a gyökerek aránya olyan nagy a lombkoronához képest,

that it looks like the tree has been planted upside down.

hogy úgy tűnik, mintha fejjel lefelé ültették volna el.

And of course the roots are required for hydration of that plant.

Természetesen ezek a gyökerek a fa vízellátása miatt szükségesek.

And probably the most common strategy of avoidance is found in annuals.

Talán a legismertebb példa a vízhiány elleni védekezésre az egynyári növényeké.

Annuals make up the bulk of our plant food supplies.

Az egynyári növények teszik ki élelmünk nagy részét.

Például ahol élek, a nyugati partvidéken,

Up the west coast of my country,

for much of the year you don't see much vegetation growth.

az év nagy részében nem látni nagy növekedést a vegetációban.

But come the spring rains, you get this:

De ha eljönnek a tavaszi esők, ezt lájuk:

flowering of the desert.

kivirágzik a sivatag.

The strategy in annuals,

Az egynyári növények stratégiája,

is to grow only in the rainy season.

hogy csak az esős évszakban nőnek.

At the end of that season they produce a seed,

Az évszak végén magot hoznak,

which is dry, eight to 10 percent water,

ami száraz, 8-10% víztartalmú,

but very much alive.

de nagyon is él.

And anything that is that dry and still alive,

Ami ennyire száraz és mégis él,

we call desiccation-tolerant.

azt kiszáradástűrőnek mondjuk.

In the desiccated state,

Kiszáradt állapotban

what seeds can do is lie in extremes of environment

a magok szélsőséges környezetben is hosszú ideig

for prolonged periods of time.

életben tudnak maradni.

The next time the rainy season comes,

Amikor a legközelebbi esős évszak jön,

they germinate and grow,

kicsíráznak és elkezdenek nőni,

and the whole cycle just starts again.

majd az egész körfolyamat újrakezdődik.

It's widely believed that the evolution of desiccation-tolerant seeds

Sokan gondolják úgy, hogy a kiszáradás- tűrő magok kialakulása tette lehetővé

allowed the colonization and the radiation

az egynyári és zárvatermő növények számára

of flowering plants, or angiosperms, onto land.

a szárazföld meghódítását és elterjedésüket a világban.

But back to annuals as our major form of food supplies.

De vissza az egynyáriakhoz, mint a fő élelemforrásunkhoz.

Wheat, rice and maize form 95 percent of our plant food supplies.

A búza, a rizs és a kukorica 95%-át adják a növényi élelmiszer-készleteinknek.

And it's been a great strategy

Ez egy jó stratégia volt,

because in a short space of time you can produce a lot of seed.

mivel rövid idő alatt lehet előállítani sok magot.

Seeds are energy-rich so there's a lot of food calories,

A magok energiában gazdagok, ezért sok bennük a kalória,

you can store it in times of plenty for times of famine,

sokáig lehet tárolni őket, felkészülve az éhínség időszakára.

but there's a downside.

De van egy hátrányuk:

The vegetative tissues,

A vegetatív szövetek

the roots and leaves of annuals,

az egynyáriak gyökere és levelei

do not have much

nem nagyon képesek

by way of inherent resistance, avoidance or tolerance characteristics.

például az állandó ellenállásra, szárazság elkerülésére vagy tolerálásra.

They just don't need them.

Egyszerűen nincs rá szükségük.

They grow in the rainy season

Az esős évszakban nőnek,

and they've got a seed to help them survive the rest of the year.

és van magjuk, ami segíti a túlélésüket az év további időszakaiban.

And so despite concerted efforts in agriculture

Ezért minden igyekezetünk ellenére, hogy olyan növényeket

to make crops with improved properties

neveljünk, amelyek jobb ellenállással,

elkerüléssel és toleranciával rendelkeznek --

of resistance, avoidance and tolerance --

particularly resistance and avoidance

különösen ellenállással és elkerüléssel,

because we've had good models to understand how those work --

mivel jó modelljeink vannak a folyamatok és a működésük megértéséhez --

we still get images like this.

még mindig ilyen képeket láthatunk.

Maize crop in Africa,

Kukorica Afrikában,

two weeks without rain

két hét eső nélkül

and it's dead.

és elpusztul.

There is a solution:

A megoldás:

resurrection plants.

újraéledő növények.

These plants can lose 95 percent of their cellular water,

Ezek képesek arra, hogy elveszítsék 95%-át sejtjeik víztartalmának,

remain in a dry, dead-like state for months to years,

kiszáradt, múmiaszerű állapotban maradnak hónapokig vagy évekig,

and give them water,

majd ha vizet adunk nekik,

they green up and start growing again.

kizöldülnek és újra nőni kezdenek.

Like seeds, these are desiccation-tolerant.

Ezek a növények kiszáradástűrők, akárcsak a magok,

Like seeds, these can withstand extremes of environmental conditions.

A magokhoz hasonlóan képesek ellenállni szélsőséges környezeti feltételeknek.

And this is a really rare phenomenon.

És ez egy nagyon ritka jelenség.

There are only 135 flowering plant species that can do this.

Összesen 135 virágos növényfajt ismerünk, ami képes rá.

I'm going to show you a video

Egy videón bemutatom

of the resurrection process of these three species

az újraéledés folyamatát három fajnál,

in that order.

ebben a sorrendben.

And at the bottom,

Az alján

there's a time axis so you can see how quickly it happens.

olvasható az idő, így látszik mennyire gyors a folyamat.

(Applause)

(Taps)

Pretty amazing, huh?

Elképesztő, ugye?

So I've spent the last 21 years trying to understand how they do this.

Nos az elmúlt 21 évemet azzal töltöttem, hogy megértsem, hogyan működik ez.

Hogy tudnak kiszáradni a növények anélkül, hogy elpusztulnának?

How do these plants dry without dying?

And I work on a variety of different resurrection plants,

Különböző újraéledő növénnyel dolgoztam,

shown here in the hydrated and dry states,

-- itt láthatóak nedves és száraz állapotban --,

for a number of reasons.

több ok miatt is.

One of them is that each of these plants serves as a model

Egyik ok, hogy mind mintául szolgálhat azon haszonnövényeknek,

for a crop that I'd like to make drought-tolerant.

amelyeket szárazságtűrővé akarunk tenni.

So on the extreme top left, for example, is a grass,

A bal felső sarokban például egy fűfélét látunk,

it's called Eragrostis nindensis,

amit Eragrostis nindensis néven ismerünk,

it's got a close relative called Eragrostis tef --

közeli rokonságban áll az Eragrostis tef-fel --

a lot of you might know it as "teff" --

sokan "teff" néven ismerhetik --

it's a staple food in Ethiopia,

ami Etiópia legfontosabb élelme,

it's gluten-free,

és gluténmentes,

and it's something we would like to make drought-tolerant.

és ez az egyik, amit szeretnénk szárazságtűrővé tenni.

The other reason for looking at a number of plants,

A másik ok, amiért számos növényt megvizsgáltam

is that, at least initially,

- legalábbis kezdetben -

I wanted to find out: do they do the same thing?

hogy tudni akartam: mind ugyanúgy csinálja?

Do they all use the same mechanisms

Mind ugyanazt a mechanizmust használják,

to be able to lose all that water and not die?

hogy elveszítve víztartalmukat mégis életben maradjanak?

So I undertook what we call a systems biology approach

Belevágtam a rendszer-biológiai megközelítésbe,

in order to get a comprehensive understanding

hogy átfogó képet kapjak

of desiccation tolerance,

a kiszáradás-tűrésről.

in which we look at everything

Ebben mindent vizsgálunk,

from the molecular to the whole plant, ecophysiological level.

a molekulától a teljes növényig, ökológiai szintig.

For example we look at things like

Például, olyan dolgokat,

changes in the plant anatomy as they dried out

hogy miként változik a kiszáradt növények anatómiája,

and their ultrastructure.

ultrastruktúrája.

We look at the transcriptome, which is just a term for a technology

Megvizsgáltuk a transzkriptómákat, ami azt technológiát jelenti,

hogy megkeressük azokat a géneket,

in which we look at the genes

that are switched on or off, in response to drying.

melyek ki- vagy bekapcsolnak a kiszáradás hatására.

Most genes will code for proteins, so we look at the proteome.

A legtöbb gén fehérjéket kódol, így fehérjekészletet elemeztük.

What are the proteins made in response to drying?

Melyik fehérjék felelősek a szárazságtűrésért?

Some proteins would code for enzymes which make metabolites,

Néhány fehérje enzimeket kódol, melyek anyagcsere-termékeket állítanak elő,

so we look at the metabolome.

ezért vizsgáltuk e termékeket.

Now, this is important because plants are stuck in the ground.

Ez azért fontos, mivel a növények a földhöz kötötten élnek.

They use what I call a highly tuned chemical arsenal

Nagyon finoman hangolt kémiai fegyvertárat használnak,

to protect themselves from all the stresses of their environment.

hogy megvédjék magukat a káros környezeti hatásoktól.

So it's important that we look

Szintén fontos, hogy vizsgáltuk

at the chemical changes involved in drying.

a kiszáradás okozta kémiai változásokat.

And at the last study that we do at the molecular level,

Az utolsó kutatásunkat molekuláris szinten végezzük:

we look at the lipidome --

a lipideket vizsgáljuk,

the lipid changes in response to drying.

amik változnak a kiszáradás hatására.

And that's also important

Ez szintén fontos,

because all biological membranes are made of lipids.

mivel az összes biológiai membrán lipidekből épül fel.

They're held as membranes because they're in water.

Ők tartják össze a membránt, mivel vízben vannak.

Take away the water, those membranes fall apart.

Ha elvesszük a vizet, e membránok szétesnek.

Lipids also act as signals to turn on genes.

A lipidek a gének bekapcsoló jeleként is működnek.

Then we use physiological and biochemical studies

Aztán fiziológiai és biokémiai kutatásokat végzünk,

to try and understand the function of the putative protectants

hogy megpróbáljuk megérteni a feltételezett védőanyagok működését,

that we've actually discovered in our other studies.

amiket már más kutatásokban felfedeztünk.

And then use all of that to try and understand

Ezután e tudással megpróbáljuk megérteni,

how the plant copes with its natural environment.

hogyan alkalmazkodnak a növények természetes élőhelyükön.

I've always had the philosophy that I needed a comprehensive understanding

Mindig az volt a filozófiám, hogy átfogóan kell megérteni

of the mechanisms of desiccation tolerance

a szárazságtűrés működését ahhoz,

in order to make a meaningful suggestion for a biotic application.

hogy hasznos tanácsokat tudjunk adni a biomérnökök munkájához.

I'm sure some of you are thinking,

Most biztosan azt gondolják:

"By biotic application,

"Biomérnöki munkák,

does she mean she's going to make genetically modified crops?"

ez azt jelenti, hogy génmódosított növények?"

And the answer to that question is:

A válasz erre a kérdésre:

depends on your definition of genetic modification.

Attól függ, hogy mit nevezünk génmódosításnak.

All of the crops that we eat today, wheat, rice and maize,

Az összes növény, amit manapság eszünk, búza, rizs és kukorica,

are highly genetically modified from their ancestors,

genetikailag nagy mértékben eltérnek az őseiktől,

but we don't consider them GM

de nem tekinthetők génmódosítottnak,

because they're being produced by conventional breeding.

mivel hagyományos nemesítéssel készültek.

If you mean, am I going to put resurrection plant genes into crops,

Ha úgy értik, hogy újraéledő növényi géneket rakok a növényekbe,

your answer is yes.

akkor a válasz igen.

In the essence of time, we have tried that approach.

Korábban már próbálkoztunk ezzel a megközelítéssel.

More appropriately, some of my collaborators at UCT,

Pontosabban, néhány kollégám a Cape Town Egyetemen,

Jennifer Thomson, Suhail Rafudeen,

Jennifer Thomson, Suhail Rafudeen,

have spearheaded that approach

kiválóak e megközelítésben.

and I'm going to show you some data soon.

Nemsokára mutatok néhány adatot erről.

But we're about to embark upon an extremely ambitious approach,

De bele akarunk kezdeni egy nagyra törő kutatásba,

in which we aim to turn on whole suites of genes

amely be akar kapcsolni egy teljes sorozat gént,

that are already present in every crop.

melyek minden növényben megtalálhatóak.

They're just never turned on under extreme drought conditions.

Csak ezek egyszerűen nem kapcsolódtak be nagyon száraz időben.

I leave it up to you to decide

Döntsék el önök,

whether those should be called GM or not.

hogy ez génmódosítás-e vagy sem.

I'm going to now just give you some of the data from that first approach.

Mutatok néhány adatot, az első megközelítésből.

And in order to do that

Ehhez viszont pár dolgot

I have to explain a little bit about how genes work.

el kell mondanom arról, hogyan működnek a gének.

So you probably all know

Gondolom, mindenki tudja,

that genes are made of double-stranded DNA.

a gének a kettős DNS-szálból épülnek fel.

It's wound very tightly into chromosomes

Ezek építik fel a kromoszómákat,

that are present in every cell of your body or in a plant's body.

amelyek minden emberi vagy növényi sejtben benne vannak.

If you unwind that DNA, you get genes.

Ha legombolyítjuk a DNS-t, akkor géneket kapunk.

And each gene has a promoter,

Minden génnek van egy indító (promóter) szakasza,

which is just an on-off switch,

ami csak egy be/ki kapcsoló

the gene coding region,

a gén kódterületén,

and then a terminator,

és egy záró (terminátor) szakasza,

which indicates that this is the end of this gene, the next gene will start.

amely jelzi, hogy itt a vége a génnek és kezdődik a következő.

Now, promoters are not simple on-off switches.

De a promóterek nem egyszerű be/ki kapcsolók.

They normally require a lot of fine-tuning,

Sok finomhangolást igényelnek,

lots of things to be present and correct before that gene is switched on.

sok dolognak kell pontosan a helyén lennie, mielőtt a gén bekapcsolódik.

So what's typically done in biotech studies

A biotechnológiai kutatásban többnyire

is that we use an inducible promoter,

gerjeszthető promótert használnak,

we know how to switch it on.

aminek ismert a bekapcsolása.

We couple that to genes of interest

Van pár érdekes génünk, amiket beteszünk

and put that into a plant and see how the plant responds.

a növényekbe, és azt vizsgáljuk, hogyan reagálnak rá.

In the study that I'm going to talk to you about,

A kutatásban, amiről beszélni akarok,

my collaborators used a drought-induced promoter,

kollégáim szárazság hatására kapcsoló promótert használnak,

which we discovered in a resurrection plant.

amiket mi az újraéledő növényekben fedeztünk fel.

The nice thing about this promoter is that we do nothing.

A legjobb ezekben a promóterekben, hogy semmit sem kell tennünk.

The plant itself senses drought.

A növény maga észleli a szárazságot.

And we've used it to drive antioxidant genes from resurrection plants.

Arra használjuk őket, hogy antioxidáns géneket vigyünk át újraéledő növényekből.

Why antioxidant genes?

Miért antioxidáns géneket?

Well, all stresses, particularly drought stress,

Minden stressz, különösen a szárazságstressz,

results in the formation of free radicals,

szabad gyökök, vagy reaktív oxigén

or reactive oxygen species,

képződését eredményezi,

which are highly damaging and can cause crop death.

melyek nagyon károsak és a növény pusztulását okozhatják.

What antioxidants do is stop that damage.

Az antioxidánsok meg tudják gátolni ezt a a károsodást.

So here's some data from a maize strain that's very popularly used in Africa.

Itt láthatunk néhány adatot egy Afrikában nagyon népszerű kukoricafajtáról.

To the left of the arrow are plants without the genes,

A nyíltól balra a gén nélküli növényeket látjuk,

to the right --

jobbra pedig

plants with the antioxidant genes.

az antioxidáns gént tartalmazó növényeket.

After three weeks without watering,

Három öntözés nélküli hét után,

the ones with the genes do a hell of a lot better.

a gént tartalmazó növények sokkal jobban néznek ki.

Now to the final approach.

Végül összefoglalásként.

My research has shown that there's considerable similarity

A kutatásom kimutatta, hogy jelentős hasonlóság van

in the mechanisms of desiccation tolerance in seeds and resurrection plants.

a magok és az újraéledő növények szárazságtűrése között.

So I ask the question,

Ezért feltettem a kérdést:

are they using the same genes?

azonos géneket használnak?

Or slightly differently phrased,

Vagy kicsit máshogy megfogalmazva:

are resurrection plants using genes evolved in seed desiccation tolerance

az újraéledő növények kifejlesztették a magok kiszáradás-tűrését a leveleikben

in their roots and leaves?

és a gyökereikben?

Have they retasked these seed genes

Ezek a mag-gének új feladatot kaptak

in roots and leaves of resurrection plants?

az újraéledők gyökereiben és leveleiben?

And I answer that question,

És megválaszoltam a kérdést:

as a consequence of a lot of research from my group

csoportom kutatómunkájának,

and recent collaborations from a group of Henk Hilhorst in the Netherlands,

valamint a holland Henk Hilhorst, az amerikai Mel Oliver

Mel Oliver in the United States

és a francia Julia Buitink

and Julia Buitink in France.

kutatókkal történt együttműködésünknek köszönhetően,

The answer is yes,

a válasz: igen.

that there is a core set of genes that are involved in both.

Van egy sor olyan gén, amely mind a két folyamatban részt vesz.

And I'm going to illustrate this very crudely for maize,

Ez nagyon határozottan be tudom mutatni a kukoricán,

where the chromosomes below the off switch

ahol a kapcsolók alatti kromoszómák jelképezik

represent all the genes that are required for desiccation tolerance.

az összes gént, amelyek szükségesek a szárazságtűréshez.

So as maize seeds dried out at the end of their period of development,

Amikor a kukoricamag kiszárad, a kifejlődésének a végén,

they switch these genes on.

bekapcsolja e géneket.

Resurrection plants switch on the same genes

Az újraéledő növények ugyanezeket a géneket kapcsolják be,

when they dry out.

amikor kiszáradnak.

All modern crops, therefore,

Ebből adódóan, az összes haszonnövény

have these genes in their roots and leaves,

rendelkezik ezekkel a génekkel,

they just never switch them on.

csak soha nem kapcsolják be őket.

They only switch them on in seed tissues.

Csak a magszövetekben.

Most meg szeretnénk érteni

So what we're trying to do right now

a környezeti és sejtes jelzőket,

is to understand the environmental and cellular signals

amelyek bekapcsolják az újraéledő növényekben ezeket a géneket,

that switch on these genes in resurrection plants,

és leutánozni a folyamatot a haszonnövényeinkben.

És végül egy gondolat.

to mimic the process in crops.

Mi most megpróbáljuk nagyon gyorsan

And just a final thought.

What we're trying to do very rapidly

megismételni azt, amit az evolúció

is to repeat what nature did in the evolution of resurrection plants

10-40 millió év alatt tett az újraéledő növényekkel.

some 10 to 40 million years ago.

A növényeim és én is köszönöm a figyelmet!

My plants and I thank you for your attention.

(Taps)

(Applause)