The Japanese folktale of the selfish scholar - Iseult Gillespie

Fordító: Zsófia Herczeg Lektor: Csaba Lóki

In ancient Kyoto, a devout Shinto scholar lived a simple life,

Egy mély hitű sintó szerzetes egyszerű életet élt az ősi Kiotóban.

but he was often distracted from his prayers by the bustling city.

Imáiban azonban gyakran megzavarta a város nyüzsgő zaja.

He felt that his neighbors were polluting his soul,

Úgy érezte szomszédai beszennyezik a lelkét,

and he sought to perform some kind of personal harae—

ezért keresni kezdte, hogyan végezhetné el a haraét,

a purification ritual that would cleanse his body and his mind.

a testet és lelket felszabadító megtisztulási szertartást.

He decided to travel to the revered Hie Shrine.

Úgy döntött, elzarándokol a híres Hie-szentélybe.

The trip was an arduous climb that took all day.

Bár az út fárasztó volt, és egy egész napig tartott,

But he was glad for the solitude it afforded him,

örömmel töltötte el az egyedüllét, melyhez ily módon jutott,

and the peace he felt upon returning home was profound.

és mélységes béke járta át, mikor végül hazaért.

The scholar was determined to maintain this clarity for as long as possible,

A szerzetes elhatározta,

hogy ezt az érzést igyekszik minél tovább megőrizni,

and resolved to make this pilgrimage another 99 times.

és megfogadta, hogy az utat még 99-szer megteszi.

He would walk the path alone, ignoring any distractions in his quest for balance,

Mindig egyedül ment,

és békéje érdekében kizárt mindent, ami megzavarhatta volna.

and never straying from his purpose.

Semmi sem téríthette el céljától.

The man was true to his word, and as days stretched into weeks,

Állta a szavát.

A napokból hetek lettek,

he walked through driving rain and searing sun.

de ő csak rótta az utat szakadó esőben és tűző napsütésben egyaránt.

Over time, his devotion revealed the invisible world of spirits

Idővel odaadó hitének köszönhetően feltárult előtte a szellemek világa,

which exists alongside our own.

mely a mi világunk mellett rejtőzik láthatatlanul.

He began to sense the kami, which animated the rocks underfoot,

Érezni kezdte a kamik, az istenek jelenlétét

a kövekben a lába alatt,

the breeze that cooled him, and the animals grazing in the fields.

a hűsítő szellőben és a mezőkön legelésző állatokban.

Still he spoke to no one, spirit or human.

De továbbra sem beszélt senkivel: se szellemmel, se emberrel.

He was determined to avoid contact with those who had strayed

Elszánta magát, hogy kerül mindenkit,

from the path and become polluted with kegare.

akik eltévelyedtek az úton, és beszennyezte őket a kegare,

This taboo of defilement hung over the sick and deceased,

a lélek tisztátalansága, mely körbelengte a betegeket és holtakat éppúgy,

as well as those who defiled the land or committed violent crimes.

mint azokat, akik beszennyezték a földet,

vagy erőszakos bűnöket követtek el egymás ellen.

Of all of the threats to the scholar’s quest for spiritual purity,

Minden veszély közül, mely útja során szellemi tisztaságát fenyegette,

kegare was by far the greatest.

a kegare volt messze a legaggasztóbb.

After paying his respects for the 80th time,

Miután nyolcvanadszor is megtette az utat,

he set out for home once more.

ismét hazafelé tartott.

But as darkness fell, he heard strained sobs in the night air.

Leszállt az éj, és a szerzetes fojtott sírást hallott a sötétségben.

The scholar tried to push forward and ignore the moans.

Próbálta folytatni úját, és figyelmen kívül hagyni a nyöszörgést,

But the desperate cries overwhelmed him.

de a kétségbeesett zokogás megindította.

Grimacing, he left his path to follow the sound to its source.

Kénytelen-kelletlen letért az ösvényről, és elindult a hang irányába.

He soon came to a cramped cottage, with a woman crumpled outside.

Hamarosan egy szegényes kunyhóhoz ért, ahol egy megtört asszonyt talált.

Filled with pity, the scholar implored the woman to share her sorrow.

A szerzetest elöntötte a szánalom,

és kérte az asszonyt, árulja el, mi bántja.

She explained that her mother had just died—

Az asszony elmondta, hogy épp most halt meg az édesanyja,

but no one would help her with the burial.

de nem talál segítséget, hogy eltemethesse.

At that news, his heart sank.

A szerzetes szíve összefacsarodott, mikor ezt meghallotta.

Touching the body would defile his spirit,

Ha hozzáérne a holttesthez, beszennyezné magát,

draining his life force and leaving him forsaken by the kami.

elhagyná az élet lüktető ereje, és magára hagynák a kamik is.

But as he listened to her cries, his sympathy soared.

De az asszony sírását hallva, együttérzése erősebbnek bizonyult.

And so, they buried the old woman together,

Eltemették hát az idős asszonyt,

to ensure her safe passage into the spirit world.

így biztosítva számára a biztonságos átkelést a szellemvilágba.

The burial was complete, but the taboo of death weighed heavily on the scholar.

A szerzetest még a temetés után is nyomasztotta,

a halál tisztátalansága.

How could he have been so foolish,

Hogy is lehetett ilyen ostoba?

to shirk his most important rule and corrupt his divine journey?

Hogyan hagyhatta figyelmen kívül ezt a fontos szabályt,

és sodorhatta veszélybe küldetését?

After a tormented night,

Miután egész éjszaka ezen tépelődött,

he resolved to go back to the shrine to cleanse himself.

úgy döntött, visszatér a templomba, hogy megtisztuljon.

To his surprise, the usually quiet temple was filled with people,

Legnagyobb meglepetésére,

az egyébként csöndes templom, most tele volt emberekkel.

all gathering around a medium who communicated directly with the kami.

Mindenki egy médiumot vett körbe, aki közvetlenül az istenekkel beszélt.

The man hid himself, not daring approach in case anyone glimpse his polluted soul.

A szerzetes elrejtőzött, nem mert közelebb menni,

nehogy valaki meglássa tisztátalan lelkét.

But the medium had other ways of seeing, and called him forward from the crowd.

De a médium nem csak a szemével látott, és magához szólította.

Ready to be forsaken, the scholar approached the holy woman.

Készen a felelősségrevonásra a szerzetesi odalépett.

But the medium merely smiled.

De a médium csak mosolygott,

She took his impure hand in hers,

megfogta a férfi kezét, melyet beszennyezett a halál,

and whispered a blessing only he could hear—

és alig hallhatóan áldást súgott a fülébe,

thanking him for his kindness.

megköszönve jóságát.

In that moment, the scholar discovered a great spiritual secret:

A szerzetes abban a pillanatban megértette:

contamination and corruption are two very different things.

más az, ha bepiszkolja a kezét, és más, ha beszennyezi a lelkét.

Filled with insight, the scholar set himself back on his journey.

Most, hogy mindezt tudta, ismét útra kelt.

Innentől kezdve mindig megállt, hogy segítsen a bajbajutottakon.

But this time, he stopped to help those he met.

He began to see the beauty of the spirit world everywhere he went,

Most már bárhová ment, mindenhol látta a szellemvilág szépségét,

even in the city he'd previously shunned.

még a városban is, amit korábban igyekezett kerülni.

Others cautioned that he risked kegare—

Olykor figyelmeztették a kegare veszélyére,

but he never told them why he so freely mingled

de sosem mondta el,

miért nem bánja a betegek és elesettek társaságát.

with the sick and disadvantaged.

For he knew that people could only truly understand harae

Most már tudta, hogy az ember csak akkor értheti meg, mi a harae,

through a journey of their own.

ha maga járja végig a hozzá vezető utat.