Meet the inventor of the electronic spreadsheet | Dan Bricklin

Translator: Crawford Hunt Reviewer: Brian Greene

Fordító: Peter Balla Lektor: Péter Pallós

How many of you have used an electronic spreadsheet,

Hányan használtak már önök közül elektronikus táblázatkezelőt,

like Microsoft Excel?

mint a Microsoft Excel?

Very good.

Nagyon jó.

Now, how many of you have run a business with a spreadsheet by hand,

Hányan vezettek már vállalkozást kézzel írt táblázattal,

mint apám tette a kis nyomdájával Philadelphiában?

like my dad did for his small printing business in Philadelphia?

Jóval kevesebben.

A lot less.

Well, that's the way it was done for hundreds of years.

Így csinálták évszázadokig.

In early 1978, I started working on an idea

1978 elején elkezdtem dolgozni egy ötleten,

that eventually became VisiCalc.

végül abból lett a VisiCalc.

And the next year it shipped

Egy évre rá forgalomba került,

egy új dolgon futott, amit Apple II személyi számítógépnek neveztek.

running on something new called an Apple II personal computer.

You could tell that things had really changed when, six years later,

A dolgok tényleg megváltoztak, amikor hat évvel később

a The Wall Street Journal vezércikke úgy írt a VisiCalcról,

the Wall Street Journal ran an editorial

that assumed you knew what VisiCalc was and maybe even were using it.

mintha mindenki tudná, mi az, esetleg használná is.

Steve Jobs back in 1990

Steve Jobs 1990-ben

azt mondta, hogy „a táblázatkezelők előrevitték az iparágat.”

said that "spreadsheets propelled the industry forward."

"VisiCalc propelled the success of Apple more than any other single event."

„A VisiCalc jobban segítette az Apple sikerét, mint bármelyik másik történet.”

On a more personal note,

Személyes megjegyzésként

Steve said, "If VisiCalc had been written for some other computer,

azt mondta még: „Ha a VisiCalcot más számítógépre írták volna,

you'd be interviewing somebody else right now."

most valaki mást interjúvolna.”

So, VisiCalc was instrumental in getting personal computers on business desks.

A VisiCalcnak tehát jelentős szerepe volt a PC-k céges környezetbe kerülésében.

How did it come about?

Hogyan történt mindez?

What was it? What did I go through to make it be what it was?

Mi volt az? Min mentem keresztül, hogy azzá tegyem, ami lett?

Well, I first learned to program back in 1966, when I was 15 --

Programozni először még 1966-ban tanultam, 15 évesen,

just a couple months after this photo was taken.

néhány hónappal azután, hogy ez a kép készült.

Few high schoolers had access to computers in those days.

Akkoriban kevés középiskolásnak volt számítógép-hozzáférése.

But through luck and an awful lot of perseverance,

De szerencsével és rengeteg kitartással

tudtam szerezni gépidőt a városban.

I was able to get computer time around the city.

After sleeping in the mud at Woodstock, I went off to MIT to go to college,

Miután a woodstocki fesztiválon a sárban aludtam, az MIT-ra mentem főiskolára,

where to make money, I worked on the Multics Project.

ahol a pénzkereset érdekében a Multics Projecten dolgoztam.

Multics was a trailblazing interactive time-sharing system.

A Multics egy úttörő interaktív időosztásos rendszer volt.

Have you heard of the Linux and Unix operating systems?

Hallottak már a Linux és a Unix operációs rendszerekről?

They came from Multics.

A Multicsból erednek.

I worked on the Multics versions

A Multics azon verzióin dolgoztam,

of what are known as interpreted computer languages,

amelyek interpretált számítógépes nyelvekként ismeretesek,

that are used by people in noncomputer fields

amelyeket a nem informatikában dolgozók használnak

to do their calculations while seated at a computer terminal.

számításaik elvégzésére egy számítógépes terminálnál ülve.

After I graduated from MIT,

Miután végeztem az MIT-n,

I went to work for Digital Equipment Corporation.

elmentem dolgozni a Digital Equipment Corporationhöz.

At DEC, I worked on software

A DEC-nél egy szoftveren dolgoztam,

for the new area of computerized typesetting.

amely új korszakot hozott a számítógépes betűszedésbe.

I helped newspapers replace their reporters' typewriters

Segítettem az újságoknak, hogy lecseréljék riportereik írógépeit

számítógép-terminálokra.

with computer terminals.

I'd write software

Szoftvert írtam,

majd kijártam helyszínekre, mint pl. a The Kansas City Star,

and then I'd go out in the field to places like the Kansas City Star,

where I would train users and get feedback.

felhasználókat oktattam, és visszajelzéseket kaptam.

This was real-world experience

Ez valódi tapasztalat volt,

és eléggé eltért attól, amit az MIT laborjában láttam.

that is quite different than what I saw in the lab at MIT.

After that, I was project leader

Ezután projektvezető voltam

of the software for DEC's first word processor, again a new field.

a DEC első szövegszerkesztő szoftverénél - megint egy új terület.

Like with typesetting, the important thing was crafting a user interface

A betűszedéshez hasonlóan, fontos volt olyan felhasználói felületet alkotni,

that was both natural and efficient for noncomputer people to use.

amely természetes és hatékony is a nem-számítógépes felhasználóknak.

After I was at DEC, I went to work for a small company

A DEC után egy kis céghez mentem dolgozni,

that made microprocessor-based electronic cash registers for the fast-food industry.

amely mikroprocesszor-alapú elektronikus pénztárgépeket gyártott gyorséttermeknek.

But I had always wanted to start a company with my friend Bob Frankston

De mindig is vállalkozást akartam indítani Bob Frankston barátommal,

akit az MIT Multics projektben ismertem meg.

that I met on the Multics project at MIT.

So I decided to go back to school to learn as much as I could about business.

Eldöntöttem, hogy visszatérek az iskolába minél többet megtanulni az üzletről.

And in the fall of 1977,

1977 őszén

elkezdtem egy MBA programot a Harvard Business Schoolban.

I entered the MBA program at Harvard Business School.

I was one of the few percentage of students

A diákok azon kis százalékába tartoztam,

who had a background in computer programming.

akiknek volt tapasztalata a számítógép-programozásban.

Itt egy kép rólam az évkönyvben, az első sorban ülök.

There's a picture of me from the yearbook sitting in the front row.

(Laughter)

(Nevetés)

Now, at Harvard, we learned by the case method.

A Harvardon esettanulmány- módszerrel tanultunk.

We'd do about three cases a day.

Naponta három esetet dolgoztunk fel.

Cases consist of up to a few dozen pages describing particular business situations.

Egy esetleírás pár tucat oldalból állt, és egy bizonyos üzleti helyzetet írt le.

They often have exhibits, and exhibits often have words and numbers

Gyakran voltak mellékletek is szövegekkel és számokkal,

laid out in ways that make sense for the particular situation.

amelyeket az adott helyzetben értelmes módon rendeztek el,

They're usually all somewhat different.

Általában mind különböztek valamiben.

Here's my homework.

Itt a házi feladatom.

Számok, szövegek értelmes elrendezésben.

Again, numbers, words, laid out in ways that made sense.

Lots of calculations -- we got really close to our calculators.

Rengeteg számítás – igazán közel kerültünk a számológépünkhöz.

In fact, here's my calculator.

Igazából itt az én számológépem.

For Halloween, I went dressed up as a calculator.

Halloweenre számológépnek öltözve mentem.

(Nevetés)

(Laughter)

At the beginning of each class, the professor would call on somebody

A tanár minden óra elején kihívott valakit,

hogy ismertesse az esetet.

to present the case.

A hallgatók elmagyarázták, mi történt,

What they would do is they would explain what was going on

and then dictate information that the professor would transcribe

majd adatokat diktáltak, amelyeket a tanár átírt

onto the many motorized blackboards in the front of the class,

a sok motorizált táblára az osztály előtt,

and then we'd have a discussion.

majd megbeszéltük azokat.

Az egyik igazán bosszantó dolog az volt, ha megoldottam az egész házi feladatot,

One of the really frustrating things is when you've done all your homework,

you come in the next day only to find out that you made an error

de másnap az iskolában jöttem rá, hogy egy hibát ejtettem,

and all of the other numbers you did were wrong.

ezért onnan minden más szám hibás volt.

And you couldn't participate as well.

Nem tudtam részt venni az órai munkában.

Pedig szereplés alapján értékeltek.

And we were marked by class participation.

So, sitting there with 87 other people in the class, I got to daydream a lot.

Ott ülve 87 másik emberrel a teremben elég sokat álmodoztam.

Most programmers in those days worked on mainframes,

Akkoriban a legtöbb programozó nagyszámítógépeken dolgozott,

készletező rendszereket építettek, meg bérszámfejtő és számlázó rendszereket.

building things like inventory systems, payroll systems and bill-paying systems.

But I had worked on interactive word processing

De én interaktív szövegszerkesztésen dolgoztam

és megrendelésre végzett számításokon.

and on-demand personal computation.

Nyomtatott papírok és lyukkártyák helyett

Instead of thinking about paper printouts and punch cards,

I imagined a magic blackboard

egy mágikus táblát képzeltem el,

that if you erased one number and wrote a new thing in,

amelyen ha kitörlünk egy számot, és beírunk egy újat,

minden más szám automatikusan megváltozik,

all of the other numbers would automatically change,

like word processing with numbers.

mint a szövegszerkesztésnél, csak itt számokkal.

I imagined that my calculator had mouse hardware on the bottom of it

Elképzeltem, hogy számológépem alján egérhardver lenne,

and a head-up display, like in a fighter plane.

és kivetítője is lenne, mint egy vadászgépben.

And I could type some numbers in, and circle it, and press the sum button.

Beírhatnék néhány számot, bekeretezném, és megnyomnám az Összegzés gombot.

And right in the middle of a negotiation I'd be able to get the answer.

Egy tárgyalás kellős közepén megkaphatnám a választ.

Now I just had to take my fantasy and turn it into reality.

Most már csak valóra kellett váltanom az elképzelésemet.

My father taught me about prototyping.

Apám megtanított prototípust készíteni.

He showed me mock-ups

Maketteket mutatott,

that he'd make to figure out the placement on the page

amelyeket azért készített, hogy próbálgassa

for the things for brochures that he was printing.

a nyomtatandó brosúrák tördelését.

Arra használta, hogy visszajelzést kapjon ügyfeleitől, és jóváhagyassa,

And he'd use it to get feedback from customers

and OKs before he sent the job off to the presses.

mielőtt a munkát a nyomdába küldi.

The act of making a simple, working version of what you're trying to build

Ha elkészítjük a megépítendő dolog egyszerű működő változatát,

forces you to uncover key problems.

az rákényszerít a főbb problémák feltárására,

And it lets you find solutions to those problems much less expensively.

s lehetővé teszi, hogy megoldásukra sokkal olcsóbban találjunk eljárást.

So I decided to build a prototype.

Elhatároztam, hogy építek egy prototípust.

I went to a video terminal connected to Harvard's time-sharing system

Elmentem a Harvard időosztásos rendszerébe kötött egyik videoterminálhoz,

and got to work.

és dolgozni kezdtem.

One of the first problems that I ran into was:

Az egyik első probléma, amivel találkoztam. ez volt:

Hogyan ábrázoljam a képletben az értéket?

How do you represent values in formulas?

Let me show you what I mean.

Megmutatom, mire gondolok.

Úgy képzeltem, hogy rámutatok valahova,

I thought that you would point somewhere,

type in some words, then type in some somewhere else,

beírok pár szót, majd máshova írok be,

put in some numbers and some more numbers, point where you want the answer.

beírok pár számot és még több számot, és rámutatok, hova kérem a választ.

And then point to the first, press minus, point to the second,

Aztán rámutatok az elsőre, mínuszt nyomok, rámutatok a másodikra,

and get the result.

és megvan az eredmény.

The problem was: What should I put in the formula?

A probléma a következő volt: Mit tegyek a képletbe?

It had to be something the computer knew what to put in.

Olyasmi kell, amit a számítógép be tud helyettesíteni.

And if you looked at the formula,

És ha valaki ránéz a képletre,

tudnia kell, hogy a képernyő melyik részére hivatkozik.

you needed to know where on the screen it referred to.

The first thing I thought was the programmer way of doing it.

Az első gondolatom az volt, hogy programozói módon oldom meg.

The first time you pointed to somewhere,

Amikor rámutatnak valahova,

the computer would ask you to type in a unique name.

a számítógép bekér egy egyedi nevet.

It became pretty clear pretty fast that that was going to be too tedious.

Elég hamar világossá vált, hogy ez túl fárasztó.

The computer had to automatically make up the name and put it inside.

A számítógépnek automatikusan kell képeznie és beírnia a nevet.

So I thought, why not make it be the order in which you create them?

Azt gondoltam, mi lenne, ha olyan sorrendben nevezné el, ahogy létrehozzuk?

I tried that. Value 1, value 2.

Kipróbáltam. V1, V2.

Elég hamar láttam, hogy ha több érték volt,

Pretty quickly I saw that if you had more than a few values

you'd never remember on the screen where things were.

már nem lehetett megjegyezni, mi hol volt a képernyőn

Then I said, why not instead of allowing you to put values anywhere,

Akkor azt mondtam: mi lenne, ha ahelyett, hogy bárhova engednék értéket beírni,

I'll restrict you to a grid?

lekorlátoznám egy rácsra?

Then when you pointed to a cell,

Ekkor, ha rámutatnánk egy cellára,

the computer could put the row and column in as a name.

a számítógép névként betehetné a sor és az oszlop számát.

And, if I did it like a map and put ABC across the top and numbers along the side,

Ha térképként készíteném el, és felül az ábécé lenne, oldalt pedig számok,

if you saw B7 in a formula,

ha B7-et látnánk egy képletben,

you'd know exactly where it was on the screen.

pontosan tudnánk, hol van a képernyőn.

And if you had to type the formula in yourself, you'd know what to do.

És ha magunknak kellene beírnunk a képletet, tudnánk, mit kell tenni.

Restricting you to a grid helped solve my problem.

A rácsra korlátozás segített megoldani a problémámat.

It also opened up new capabilities, like the ability to have ranges of cells.

Új képességeket is tárt fel, például a cellatartományok lehetőségét.

But it wasn't too restrictive --

De nem volt túl korlátozó -

you could still put any value, any formula, in any cell.

továbbra is be lehetett írni bármely értéket vagy képletet bármely cellába.

És így járunk el a mai napig, majdnem 40 évvel később.

And that's the way we do it to this day, almost 40 years later.

Bob barátommal úgy döntöttünk, hogy együtt megépítjük ezt a terméket.

My friend Bob and I decided that we were going to build this product together.

I did more work figuring out exactly how the program was supposed to behave.

Azon dolgoztam, hogy pontosan kitaláljam, hogyan kellene működnie a programnak.

I wrote a reference card to act as documentation.

Írtam egy referenciakártyát, amely dokumentációként szolgált.

It also helped me ensure that the user interface I was defining

Azt is elősegítette, hogy a definiált felhasználói felületet

could be explained concisely and clearly to regular people.

tömören és világosan el lehessen magyarázni egy átlagembernek.

Bob worked in the attic of the apartment he rented in Arlington, Massachusetts.

Bob az albérlete padlásán dolgozott a massachusettsi Arlingtonban.

This is the inside of the attic.

Ez a padlása belülről.

Bob bought time on the MIT Multics System

Bob időt vásárolt az MIT Multics rendszerén,

hogy programkódot írjon egy ilyen terminálon.

to write computer code on a terminal like this.

And then he would download test versions to a borrowed Apple II

Aztán a tesztverziókat letöltötte egy kölcsön Apple II-re

over a phone line using an acoustic coupler,

vezetékes telefonon egy akusztikus csatolóval,

and then we would test.

aztán teszteltünk.

For one of these tests I prepared for this case about the Pepsi Challenge.

Az egyik ilyen tesztre a Pepsi Challenge esettel készültem.

Print wasn't working yet, so I had to copy everything down.

A nyomtatás még nem működött, mindent le kellett másolnom.

Save wasn't working, so every time it crashed,

A mentés nem működött, ezért ahányszor elszállt,

I had to type in all of the formulas again, over and over again.

újra és újra és újra be kellett írnom a képleteket.

The next day in class, I raised my hand; I got called on, and I presented the case.

Másnap az osztályban jelentkeztem, kihívtak, és bemutattam az esetet.

I did five-year projections. I did all sorts of different scenarios.

Ötéves becsléseket végeztem. Mindenféle különböző forgatókönyvet mutattam.

I aced the case. VisiCalc was already useful.

Kitűnőt kaptam az esetre. Már megvolt a VisiCalc haszna.

A tanár megkérdezte: „Hogy csinálta?”

The professor said, "How did you do it?"

Well, I didn't want to tell him about our secret program.

Nem akartam elárulni neki a titkos programunkat.

(Nevetés)

(Laughter)

So I said, "I took this and added this

Azt mondtam: „Ehhez hozzáadtam azt,

megszoroztam ezzel, és kivontam azt.”

and multiplied by this and subtracted that."

He said, "Well, why didn't you use a ratio?"

Mire ő: „Miért nem használt arányosítást?”

I said, "Hah! A ratio -- that wouldn't have been as exact!"

Erre én: „Ó, az arányosítás - az nem lett volna annyira pontos.”

What I didn't say was, "Divide isn't working yet."

Nem mondhattam azt, hogy: „Az osztás még nem működik.”

(Laughter)

(Nevetés)

Végül azonban befejeztünk annyit a VisiCalcból,

Eventually, though, we did finish enough of VisiCalc

to be able to show it to the public.

hogy bemutathassuk a nagyközönségnek.

My dad printed up a sample reference card

Apám nyomtatott referenciakártya-mintát,

that we could use as marketing material.

amit marketinganyagként használhattunk.

In June of 1979, our publisher announced VisiCalc to the world,

1979 júniusában a kiadónk bejelentette a VisiCalcot a világnak,

a New York-i óriási Nemzeti Számítógép- konferencia egyik kis standján.

in a small booth at the giant National Computer Conference in New York City.

The New York Times had a humorous article about the conference.

A The New York Times humoros cikket közölt a konferenciáról.

"The machines perform what seem religious rites ...

„A gépek mintha vallási rítusokat végeznének...

Even as the believers gather,

Miközben a hívők gyülekeznek,

the painters in the Coliseum sign room are adding to the pantheon,

a Coliseum teremben a festők még gazdagítják a panteont,

carefully lettering 'VISICALC' in giant black on yellow.

óvatosan betűzik a ’VISICALC’-ot nagy fekete betűkkel sárga alapon.

All hail VISICALC!"

Üdvözlégy, VISICALC!”

(Gasp) New York Times: "All hail VISICALC."

(Sóhajtás) The New York Times: „Üdvözlégy, VISICALC.”

(Nevetés)

(Laughter)

That was the last mention of the electronic spreadsheet

Ez volt az elektronikus táblázatkezelő egyetlen említése

in the popular business press for about two years.

a hagyományos üzleti sajtóban körülbelül két évig.

Most people didn't get it yet.

A legtöbben még nem értették meg.

De egyesek igen.

But some did.

In October of 1979, we shipped VisiCalc.

1979 októberében elkezdtük árulni a VisiCalc-ot.

It came in packaging that looked like this.

A csomagolása így nézett ki.

And it looked like this running on the Apple II.

És így nézett ki, mikor Apple II-n futott.

A többi, ahogy mondják, már történelem.

And the rest, as they say, is history.

Now, there's an awful lot more to this story,

Rengeteg részlete van még a történetnek,

but that'll have to wait for another day.

de az egy másik napra marad.

One thing, though, Harvard remembers.

Egy dologra viszont emlékszik a Harvard.

Here's that classroom.

Itt az az osztályterem.

They put up a plaque to commemorate what happened there.

Elhelyeztek egy táblát, hogy megemlékezzenek az itt történtekről.

(Applause)

(Taps)

But it also serves as a reminder

De arra is emlékeztet,

that you, too, should take your unique backgrounds, skills and needs

hogy önök is elővehetik tapasztalataikat, képességeiket és igényeiket,

and build prototypes to discover and work out the key problems,

prototípusokat gyárthatnak a problémák felfedezésére és megoldására,

és ezáltal megváltoztathatják a világot.

and through that, change the world.

Köszönöm.

Thank you.

(Applause)

(Taps)