John Maeda: How art, technology and design inform creative leaders

Translator: Joseph Geni Reviewer: Morton Bast

Fordító: Krisztina Bota Lektor: Melissa Csikszentmihályi

I have to say that I'm very glad to be here.

Nagyon örülök, hogy itt lehetek.

I understand we have over 80 countries here,

Tudom, legalább 80 különböző országból vagyunk itt,

so that's a whole new paradigm for me to speak

szóval egészen új paradigma számomra, hogy egyszerre szóljak

to all of these countries.

mindezen nemzetekhez.

In each country, I'm sure you have this thing called

Minden országban biztosan létezik az ún.

the parent-teacher conference.

szülői értekezlet.

Do you know about the parent-teacher conference?

Tudják mi az a szülői értekezlet?

Not the ones for your kids, but the one you had as a child,

Nem az, amit a gyerekeknek tartanak, hanem az,

where your parents come to school and your teacher

amire az önök szülei mentek be az iskolába, és a maguk tanárai

talks to your parents, and it's a little bit awkward.

beszélgettek velük, egy kissé kínosan.

Well, I remember in third grade, I had this moment

Nos, emlékszem harmadikból arra a pillanatra,

where my father, who never takes off from work,

amikor az apám, aki máskor soha nem vett ki szabadságot,

he's a classical blue collar, a working-class immigrant person,

lévén a tipikus kékgalléros, munkásosztálybeli immigráns,

going to school to see his son, how he's doing,

bement az iskolába megnézni a fiát, hogyan teljesít,

and the teacher said to him, he said, "You know,

és a tanár azt mondta neki "Tudja,

John is good at math and art."

John jó matekból és művészetből."

And he kind of nodded, you know?

Erre rábólintott, tudják?

The next day I saw him talking to a customer at our

Másnap észrevettem, ahogy beszélget egy vásárlónkkal

tofu store, and he said, "You know, John's good at math."

a tofu boltunkban, és azt mondja, "Tudja, John jó matekból."

(Laughter)

(Nevetés)

And that always stuck with me all my life.

Erre örökké emlékeztem.

Why didn't Dad say art? Why wasn't it okay?

Miért nem mondta apa a művészetet? Az miért nem volt oké?

Why? It became a question my entire life, and

Miért? Mindörökké kérdés maradt, és

that's all right, because being good at math meant

ez rendben van, mert az, hogy jó voltam matekból annyit tett,

he bought me a computer, and some of you remember

hogy vett nekem egy számítógépet, néhányan talán emlékeznek is

this computer, this was my first computer.

a típusra, az első gépemére.

Who had an Apple II? Apple II users, very cool. (Applause)

Kinek volt Apple II-ja? Apple II felhasználók, szuper. (Taps)

As you remember, the Apple II did nothing at all. (Laughter)

Emlékezhetnek, az Apple II semmire sem volt képes. (Nevetés)

You'd plug it in, you'd type in it and green text would come out.

Bedugták, gépeltek és egy zöld szöveg tűnt elő.

It would say you're wrong most of the time.

Általában annyit közölt, hogy valamit rosszul csináltak.

That was the computer we knew.

Ezt a számítógépet ismertük.

That computer is a computer that I learned about

Ez a gép az a gép, amivel felkészültem

going to MIT, my father's dream. And at MIT, however,

az MIT-re, apám álmára. És az MIT-n, bárhogy is,

I learned about the computer at all levels,

kitanultam a számítógép csínját-bínját,

and after, I went to art school to get away from computers,

majd művészeti iskolába mentem, messzire a gépektől,

and I began to think about the computer as more of

és elkezdtem úgy gondolni a számítógépekre, mint

a spiritual space of thinking.

a gondolkodás spirituális terére.

And I was influenced by performance art --

Azután a performansz művészet hatása alá kerültem --

so this is 20 years ago. I made a computer out of people.

ez 20 évvel ezelőtt történt. Készítettem egy számítógépet emberekből.

It was called the Human Powered Computer Experiment.

Az Emberi Meghajtású Számítógép-kísérlet nevet kapta.

I have a power manager, mouse driver, memory, etc.,

Volt áramellátása, egere, memóriája, stb.,

and I built this in Kyoto, the old capital of Japan.

és Kiotóban készült, Japán régi fővárosában.

It's a room broken in two halves.

Ez egy szoba, két félre osztva.

I've turned the computer on,

Bekapcsoltam a gépet,

and these assistants are placing a giant floppy disk

a segédek pedig egy óriási flopilemezt fognak

built out of cardboard, and it's put into the computer.

kartonból, és behelyezik a rendszerbe.

And the floppy disk drive person wears it. (Laughter)

A hajlékonylemez meghajtó ember viseli azt. (Nevetés)

She finds the first sector on the disk, and

Megtalálja az első szektort a lemezen, és

takes data off the disk and passes it off to, of course, the bus.

beviszi az adatokat a lemezről, majd átadja, természetesen, a busznak.

So the bus diligently carries the data into the computer

Tehát a busz szorgalmasan átviszi az adatokat a számítógép

to the memory, to the CPU, the VRAM, etc.,

memóriájába, a CPU-ba, a VRAM-ba, stb.,

and it's an actual working computer. That's a bus, really. (Laughter)

és létrejön a tényleges dolgozó számítógép. Ami valójában egy busz. (Nevetés)

And it looks kind of fast. That's a mouse driver,

Elég gyorsnak tűnik. Ez itt az egérmeghajtó,

where it's XY. (Laughter)

ahol X. Y. áll. (Nevetés)

It looks like it's happening kind of quickly, but it's actually

Úgy tűnik, elég gyorsan történik, de ez valójában

a very slow computer, and when I realized how slow

egy nagyon lassú számítógép, és mikor rájöttem, mennyire lassú

this computer was compared to how fast a computer is,

volt a gépünk összevetve a valódi, gyors gépekkel,

it made me wonder about computers and technology in general.

elgondolkodtam a számítógépekről és általában véve, a technológiáról.

And so I'm going to talk today about four things, really.

Tehát ma valójában négy dologról fogok beszélni.

The first three things are about how I've been curious

Az eslő három az, hogy mennyire érdeklődtem a

about technology, design and art, and how they intersect,

technológia, a design és a művészet iránt, és ezek metszéspontjairól,

how they overlap, and also a topic that I've taken on

hogy milyen ez az átfedés, és arról a témáról, amin

since four years ago I became the President

négy éve dolgozom, mióta elnöke lettem

of Rhode Island School of Design: leadership.

a Rhode Island School of Designnak: vezetőség.

And I'll talk about how I've looked to combine

Arról is beszélek majd, hogyan igyekeztem keresztezni

these four areas into a kind of a synthesis, a kind of experiment.

ezt a négy területet egyetlen szintézissé, egyfajta kísérletként.

So starting from technology,

A technológiával kezdve,

technology is a wonderful thing.

a technológia csodálatos dolog.

When that Apple II came out, it really could do nothing.

Amikor az Apple II kijött, valójában semmire sem volt képes.

It could show text and

Szöveget mutatott, és

after we waited a bit, we had these things called images.

miután vártunk egy keveset, képeink is lettek.

Remember when images were first possible with a computer,

Emlékeznek, amikor először láttunk képeket a számítógépen,

those gorgeous, full-color images?

fenséges, teljes színskálás képeket?

And then after a few years, we got CD-quality sound.

És rájuk néhány évvel, CD-minőségű hang is érkezett.

It was incredible. You could listen to sound on the computer.

Hihetetlen volt. Hangok a számítógépen.

And then movies, via CD-ROM. It was amazing.

Majd filmek, CD-ROM-ról. Lenyűgöző volt.

Remember that excitement?

Emlékeznek az izgalomra?

And then the browser appeared. The browser was great,

Aztán a böngésző tűnt fel. A böngésző nagyszerű volt,

but the browser was very primitive, very narrow bandwidth.

de egyben nagyon primitív, igen kis sávszélességgel.

Text first, then images, we waited,

Szövegek elsőként, majd képek, vártunk,

CD-quality sound over the Net,

CD-minőségű hang a hálóról,

then movies over the Internet. Kind of incredible.

aztán filmek az internetről. Valami hihetetlen.

And then the mobile phone occurred,

Aztán feltűntek a mobiltelefonok,

text, images, audio, video. And now we have iPhone,

szöveg, kép, audió, videó. Most peddig itt az iPhone,

iPad, Android, with text, video, audio, etc.

iPad, Android, szöveggel, videóval, audióval, stb.

You see this little pattern here?

Látják ezt a kis mintázatot?

We're kind of stuck in a loop, perhaps, and this sense

Kissé talán beragadtunk egy körbe, és a programozásból fakadó

of possibility from computing is something I've been

lehetőségek értelme valami olyasmi,

questioning for the last 10 or so years,

amit kb. 10 éve kérdőjelezek meg,

and have looked to design, as we understand most things,

és belemélyültem a designba, tág értelemben véve,

and to understand design with our technology has been a passion of mine.

és szenvedélyemmé vált, hogy megértsem a designt és a technológiánkat.

And I have a small experiment to give you a quick design lesson.

Van egy kisebb kísérletem, tartok önöknek egy design gyorstalpalót!

Designers talk about the relationship between form

A tervezők egy bizonyos kapcsolatról beszélnek, forma

and content, content and form. Now what does that mean?

és tartalom, tartalom és forma között. Na most, mit jelenthet ez?

Well, content is the word up there: fear.

Nos, a tartalom a fenti szó: félelem [fear].

It's a four-letter word. It's a kind of a bad feeling word, fear.

Ez egy négybetűs szó. Kissé rossz érzést keltő: félelem.

Fear is set in Light Helvetica, so it's not too stressful,

A "félelem" Light Helveticával, már nem is olyan nyomasztó,

and if you set it in Ultra Light Helvetica,

és ha átállítjuk Ultra Light Helveticára,

it's like, "Oh, fear, who cares?" Right? (Laughter)

akkor már amolyan "Ó, félelem, kit érdekel?" Igaz? (Nevetés)

You take the same Ultra Light Helvetica and make it big,

Ha ugyanazt az Ultra Light Helveticát vesszük, és felnagyítjuk,

and like, whoa, that hurts. Fear.

akkor amolyan "hű, ez fáj". Félelem.

So you can see how you change the scale, you change

Szóval amint látják, a méret változtatásával megváltoztatjuk

the form. Content is the same, but you feel differently.

a formát. A tartalom ugyanaz, de máshogy érzékeljük.

You change the typeface to, like, this typeface,

Megváltoztatjuk a betűtípust, mondjuk, erre

and it's kind of funny. It's like pirate typeface,

és máris viccessé válik. Amolyan kalóz betűtípus,

like Captain Jack Sparrow typeface. Arr! Fear!

mondjuk Jack Sparrow kapitányos. Arr! Félelem!

Like, aww, that's not fearful. That's actually funny.

Olyan, óó, nem túl könnyes. Igazából szórakoztató.

Or fear like this, kind of a nightclub typeface. (Laughter)

Vagy a félelem, mint ez itt, amolyan nightclub betűtípus. (Nevetés)

Like, we gotta go to Fear. (Laughter)

Amolyan "Hé, el kéne néznünk a Félelembe!" (Nevetés)

It's, like, amazing, right? (Laughter) (Applause)

Lenyűgöző, nemde? (Nevetés) (Taps)

It just changes the same content.

Egyszerűen megváltoztatja ugyanazt a tartalmat.

Or you make it -- The letters are separated apart,

Vagy megváltoztatják -- a betűk szétválasztva,

they're huddled together like on the deck of the Titanic,

vagy épp összehúzódva, mint a Titanic fedélzetén,

and you feel sorry for the letters, like, I feel the fear.

és máris sajnáljuk a betűket, ahogy érzem a félelmet.

You feel for them.

Átérezzük őket.

Or you change the typeface to something like this.

Vagy megváltoztatják a típust, valami ilyesmivé.

It's very classy. It's like that expensive restaurant, Fear.

Nagyon pofás. Mint egy drága étterem, Félelem.

I can never get in there. (Laughter)

Sosem jutok be ide. (Nevetés)

It's just amazing, Fear. But that's form, content.

Egyszerűen lenyűgöző. De ez a forma, tartalom.

If you just change one letter in that content,

Ha csak egy betűt változtatunk meg a tartalomban,

you get a much better word, much better content: free.

egy sokkal jobb szót kapunk, sokkal jobb tartalmat: szabadság [free].

"Free" is a great word. You can serve it almost any way.

A "szabadság" egy remek szó. Bárhogy tálalható.

Free bold feels like Mandela free.

A szabadság vastaggal szedve, amolyan Mandela-szabadság.

It's like, yes, I can be free.

Amolyan igen, szabad lehetek.

Free even light feels kind of like, ah, I can breathe in free.

A szabadság vékonnyal szedve amolyan, ah, fellélegezhetek.

It feels great. Or even free spread out,

Nagyszerű érzés. Vagy ha még szét is húzzuk,

it's like, ah, I can breathe in free, so easily.

ah, olyan szabadon, olyan könnyedén lélegzem.

And I can add in a blue gradient and a dove,

Hozzáadhatok egy kék grádienst és egy galambot,

and I have, like, Don Draper free. (Laughter)

és kaptam egy amolyan Don Draper-szabadságot.

So you see that -- form, content, design, it works that way.

Tehát értik -- forma, tartalom, design, így működik.

It's a powerful thing. It's like magic, almost,

Erőteljes. Szinte varázslat,

like the magicians we've seen at TED. It's magic.

mint a varázslók, akiket a TED-en láttunk. Mágikus.

Design does that.

A design képes erre.

And I've been curious about how design and technology intersect,

Érdeklődtem a design és a technológia találkozása iránt,

and I'm going to show you some old work I never really

így most megmutatom néhány régi munkámat, amiket már

show anymore, to give you a sense of what I used to do.

nem igazán mutogatok, hogy megérthessék, mivel foglalkoztam ekkor.

So -- yeah.

Tehát -- igen.

So I made a lot of work in the '90s.

Tehát rengeteg munkám van a 90-es évekből.

This was a square that responds to sound.

Ez egy négyzet, ami reagál a hangra.

People ask me why I made that. It's not clear. (Laughter)

Gyakran megkérdeznek, miért készítettem. Nem egyértelmű. (Nevetés)

But I thought it'd be neat for the square

De úgy gondoltam, jól állna a kockának,

to respond to me, and my kids were small then,

ha képes lenne rám reagálni, ráadásul a gyerekeim kicsik voltak,

and my kids would play with these things, like, "Aaah,"

és úgy játszottak ezekkel a dolgokkal, hogy "Áááá",

you know, they would say, "Daddy, aaah, aaah." You know, like that.

és olyanokat mondtak, hogy "Apuci, ááá, ááá". Valahogy így alakult.

We'd go to a computer store, and they'd do the same thing.

Elmentünk egy számítógép üzletbe, és ugyanezt művelték.

And they'd say, "Daddy, why doesn't the computer respond to sound?"

Megkérdezték, "Apu, miért nem válaszol a számítógép a hangunkra?"

And it was really at the time I was wondering why doesn't the computer respond to sound?

Pontosan ekkor gondolkoztam el azon, hogy mégis miért nem válaszol a gép a hangokra?

So I made this as a kind of an experiment at the time.

Úgyhogy elkészítettem ezt, valami kísérletféleképp.

And then I spent a lot of time in the space of

Majd rengeteg időt töltöttem

interactive graphics and things like this, and I stopped doing it because

interaktív grafikák és hasonlók terében, aztán felhagytam vele, mivel

my students at MIT got so much better than myself,

a hallgatóim az MIT-n sokkal jobbakat csináltak nálam,

so I had to hang up my mouse.

így szögre kellett akasztanom az egerem.

But in '96, I made my last piece. It was in black and white,

De '96-ban, elkészítettem az utolsó darabom. Fekete-fehér,

monochrome, fully monochrome, all in integer mathematics.

monokróm, teljesen monokróm, mind integrálszámításokból.

It's called "Tap, Type, Write."

A neve "Tap, Type, Write".

It's paying a tribute to the wonderful typewriter

Tiszteletadás a csodálatos írógépnek, amit

that my mother used to type on all the time as a legal secretary.

az édesanyám használt a gépeléshez jogi referensként.

It has 10 variations. (Typing noise)

Tíz variációja van. (Gépelés zaja)

(Typing noise)

(Gépelés zaja)

There's a shift.

Itt egy shift.

Ten variations. This is, like, spin the letter around.

Tíz variáció. Ez itt körbeforgatja a betűt.

(Typing noises)

(Gépelés zaja)

This is, like, a ring of letters. (Typing noises)

Ez pedig valamiféle betűgyűrű. (Gépelés zaja)

This is 20 years old, so it's kind of a --

Húsz éves, szóval némileg...

Let's see, this is —

Lássuk csak ezt...

I love the French film "The Red Balloon."

Szeretem a A piros léggömb című francia filmet.

Great movie, right? I love that movie. So,

Remek film, nem? Imádom. Tehát,

this is sort of like a play on that. (Typing noises) (Typewriter bell)

ez némiképp arra utal. (Gépelés zaja) (Írógép csengés)

It's peaceful, like that. (Laughter)

Békés, mint az. (Nevetés)

I'll show this last one. This is about balance, you know.

Még megmutatom ezt az utolsót. Az egyensúlyról szól.

It's kind of stressful typing out, so if you

Egy kicsit stresszes a gépelés,

type on this keyboard, you can, like, balance it out.

szóval, ha ezen a billentyűzeten gépelnek, kiegyensúlyozhatják.

(Laughter)

(Nevetés)

If you hit G, life's okay, so I always say,

Ha leütik a G-t, az élet rendben van, így mindig azt mondom,

"Hit G, and it's going to be all right.

"Üsd le a G-t, és minden rendben lesz."

Thank you. (Applause)

Köszönöm. (Taps)

Thank you.

Köszönöm.

So that was 20 years ago, and

Szóval ez volt 20 évvel ezelőtt, és

I was always on the periphery of art.

én mindig a művészet perifériáján voltam.

By being President of RISD I've gone deep into art,

Az RISD elnökeként mélyre szálltam a művészetben,

and art is a wonderful thing, fine art, pure art.

és a művészet csodás dolog, szépművészet, tiszta művészet.

You know, when people say, "I don't get art.

Van, hogy az emberek azt mondják, "Nem értem a művészetet.

I don't get it at all." That means art is working, you know?

Egyáltalán nem értem." "Ez azt jelenti, hogy a művészet munka, értik?

It's like, art is supposed to be enigmatic, so when you say,

A művészetnek rejtélyesnek kell lennie, tehát ha olyasmit mondanak,

like, "I don't get it," like, oh, that's great. (Laughter)

minthogy "Nem értem!" az voltaképp nagyszerű. (Nevetés)

Art does that, because art is about asking questions,

A művészet ezt nyújtja, mert a művészet kérdésfelvetés,

questions that may not be answerable.

olyan kérdéseké, amik talán nem megválaszolhatók.

At RISD, we have this amazing facility called

A RISD-nél, van ez a lenyűgöző létesítményünk, nevesítve

the Edna Lawrence Nature Lab. It has 80,000 samples

az Edna Lawrence Nature Lab. 80.000 mintával bír

of animal, bone, mineral, plants.

állatokról, csontokról, ásványokról, növényekről.

You know, in Rhode Island, if an animal gets hit on the road,

Rhode Islanden, ha egy állatot elgázolnak,

they call us up and we pick it up and stuff it.

felhívnak minket, mi pedig összeszedjük és kitömjük őket.

And why do we have this facility?

És miért is ez a létesítmény?

Because at RISD, you have to look at the actual animal,

Mert az RISD-nél a valódi állatot kell látnod,

the object, to understand its volume, to perceive it.

a tárgyat, hogy megérthesd a volumenjét, hogy felfoghasd azt.

At RISD, you're not allowed to draw from an image.

A RISD-nél tilos képről rajzolni.

And many people ask me, John, couldn't you just

Sokan kérdeznek meg, John, miért nem tudjátok

digitize all this? Make it all digital? Wouldn't it be better?

egyszerűen digitalizálni mindet? Digitálissá tenni az egészet? Nem volna jobb?

And I often say, well, there's something good to how things

Gyakran felelem, nos, hogy van valami jó a

used to be done. There's something very different about it,

régi módszerekben. Van valami nagy különbség,

something we should figure out what is good about

amit újra fel kell fedeznünk a régi módszerek

how we did it, even in this new era.

hasznából, még ebben az új érában is.

And I have a good friend, he's a new media artist named

Van egy jó barátom, aki új média művészettel foglalkozik,

Tota Hasegawa. He's based in London, no, actually it's in Tokyo,

Tota Hasegawa. Londonban él, nem is, valójában Tokióban,

but when he was based in London, he had a game

de amikor londoni volt, volt egy játéka

with his wife. He would go to antique shops,

a feleségével. Régiségboltokba járt,

and the game was as such:

a játékuk pedig a következő volt:

When we look at an antique we want,

Ha ránézünk egy régiségre, amit megvennénk,

we'll ask the shopkeeper for the story behind the antique,

megkérdezzük az eladót a tárgy történetéről,

and if it's a good story, we'll buy it.

és ha jó a sztori, megvesszük.

So they'd go to an antique shop, and they'd look at this cup,

Tehát elmentek a régiségboltba, és ránéztek erre a csészére,

and they'd say, "Tell us about this cup."

majd azt mondták, "Meséljen erről a csészéről!".

And the shopkeeper would say, "It's old." (Laughter)

Az eladó pedig azt felelte, "Régi." (Nevetés)

"Tell us more." "Oh, it's really old." (Laughter)

"Meséljen még!" "Ó, nagyon régi." (Nevetés)

And he saw, over and over, the antique's value

Ő pedig az antik értékét, újra és újra csak annyiban látta,

was all about it being old.

hogy öreg volt.

And as a new media artist, he reflected, and said,

Új média művészként ekkor ráeszmélt:

you know, I've spent my whole career making new media art.

az egész karrierem abból állt, hogy új média műveket hoztam létre.

People say, "Wow, your art, what is it?" It's new media.

Az emberek azt mondták, "Hű, a műveid, mik is azok?" Új média.

And he realized, it isn't about old or new.

Aztán rájött, hogy ez nem az újról, vagy a régiről szól.

It's about something in between.

Valamiről a kettő között.

It isn't about "old," the dirt, "new," the cloud. It's about what is good.

Nem az a lényeg, hogy a "régi" a poros, és az "új" a felhő. A lényeg, hogy mi az, ami jó.

A combination of the cloud and the dirt is where the action is at.

A felhő és a por kombinációjában bújik meg a lényeg.

You see it in all interesting art today, in all

Minden érdekes műben látjuk, minden

interesting businesses today. How we combine

érdekes üzletágban. Ahogy összeolvasztjuk

those two together to make good is very interesting.

a kettőt, hogy jót hozzunk létre, az az igazán érdekes.

So art makes questions, and

Tehát a művészet kérdéseket hoz létre, és

leadership is something that is asking a lot of questions.

az irányítás olyasvalami, ami rengeteg kérdés felvetését jelenti.

We aren't functioning so easily anymore.

Már nem funkcionálunk olyan könnyedén.

We aren't a simple authoritarian regime anymore.

Nem vagyunk többé egyszerű autoritarius rendszer.

As an example of authoritarianism, I was in Russia one time

A tekintélyelv példájaként, egyszer Oroszországban voltam,

traveling in St. Petersburg, at a national monument,

Szentpétervárra utazva egy nemzeti műemléknél

and I saw this sign that says, "Do Not Walk On The Grass,"

láttam egy "Fűre lépni tilos" feliratú táblát angolul,

and I thought, oh, I mean, I speak English,

és arra gondoltam, ó, mármint, én beszélek angolul,

and you're trying to single me out. That's not fair.

és megpróbálnak kirekeszteni. Ez nem fair.

But I found a sign for Russian-speaking people,

De találtam egy orosz ajkúaknak szánt táblát is,

and it was the best sign ever to say no.

és ez volt a legeslegjobb tiltótábla.

It was like, "No swimming, no hiking, no anything."

Olyasmi volt, hogy "Tilos úszni, tilos túrázni, tilos minden".

My favorite ones are "no plants." Why would you bring a plant to a national monument? I'm not sure.

A kedvenceim a növényeket tiltók. Miért vinne bárki növényt egy nemzeti műemlékhez? Nem értem.

And also "no love." (Laughter)

És mellette "tilos szeretkezni". (Nevetés)

So that is authoritarianism.

Szóval ez a tekintélyelvűség.

And what is that, structurally?

Mit is jelent ez, szerkezetileg?

It's a hierarchy. We all know that a hierarchy is how we run

Hierarchiát. Mind tudjuk, hogy hierarchiában működtetünk

many systems today, but as we know, it's been disrupted.

rengeteg rendszert napjainkban is, de amennyire tudjuk, az önkény megszűnt.

It is now a network instead of a perfect tree.

Mára hálózattá vált egy tökéletes fa helyett.

It's a heterarchy instead of a hierarchy. And that's kind of awkward.

Heterarchia, hierarchia helyett. És ez valamennyire kínos.

And so today, leaders are faced

Napjainkban a vezetők a másként

with how to lead differently, I believe.

vezetés problémájával szembesülnek, azt hiszem.

This is work I did with my colleague Becky Bermont

Ez egy kollégámmal, Becky Bermonttal közös munkám

on creative leadership. What can we learn

a kreatív irányításról. Mit tanulhatunk

from artists and designers for how to lead?

a művészektől és designerekről az irányításról?

Because in many senses, a regular leader loves to avoid mistakes.

Mert számos értelemben, egy átlagos vezető óvakodik a hibáktól.

Someone who's creative actually loves to learn from mistakes.

Valaki, aki kreatív, valójában imád tanulni a hibáiból.

A traditional leader is always wanting to be right,

Egy hagyományos vezető olyasvalaki, aki mindig jó akar lenni,

whereas a creative leader hopes to be right.

míg a kreatív vezető reméli, hogy igaza van.

And this frame is important today, in this complex,

És ez a váz az, ami fontos manapság, ebben a komplex,

ambiguous space, and artists and designers have a lot to teach us, I believe.

kétértelmű térben, és amiben a művészektől és designerektől szerintem sokat tanulhatunk.

And I had a show in London recently where my friends

Nemrég egy bemutatóm volt Londonban, ahová a barátaim

invited me to come to London for four days

invitáltak, hogy jöjjek négy napra Londonba azért,

to sit in a sandbox, and I said great.

hogy egy homokozóban üljek, amit nagyszerűnek tartottam.

And so I sat in a sandbox for four days straight,

Tehát zsinórban négy napig ültem a homokozóban,

six hours every day, six-minute appointments with anyone in London,

hat órát minden nap, hatperces találkozókra Londoniakkal,

and that was really bad.

és borzasztó volt.

But I would listen to people, hear their issues,

De figyeltem az emberekre, hallottam az eseteiket,

draw in the sand, try to figure things out,

rajzoltam a homokba, próbáltam rájönni dolgokra,

and it was kind of hard to figure out what I was doing.

és valahogy nehéz volt kitalálnom, mit is csinálok.

You know? It's all these one-on-one meetings for like four days.

Tudják? Szemtől-szembeni találkozók négy napon át.

And it felt kind of like being president, actually.

Valójában kicsit olyan érzés volt, mintha én lennék az elnök.

I was like, "Oh, this my job. President. I do a lot of meetings, you know?"

Úgy éreztem, "Ó, ez a munkám. Elnök vagyok. Rengeteg mítingem van, tudják?".

And by the end of the experience,

Az élmény végére

I realized why I was doing this.

rájöttem, miért is tettem.

It's because leaders, what we do is we connect

Vezetőkként nem teszünk mást, mint létrehozunk

improbable connections and hope something will happen,

valószínűtlen kapcsolatokat és reméljük, hogy valami történni fog,

and in that room I found so many connections

és abban a teremben megannyi kapcsolatot találtam

between people across all of London, and so leadership,

a londoniak között, és ez az irányítás,

connecting people, is the great question today.

emberek összekötése, és ez napjaink nagy kérdése.

Whether you're in the hierarchy or the heterarchy,

Akár a hierarchiában, akár a heterarchiában vagyunk.

it's a wonderful design challenge.

Csodálatos tervezői kihívás.

And one thing I've been doing is doing some research

A munkáim egyike egy kutatás volt olyan

on systems that can combine technology and leadership

rendszerekről, amik ötvözik a technológiát és az irányítást,

with an art and design perspective.

a művészet és design perspektívájával.

Let me show you something I haven't shown anywhere, actually.

Hadd mutassak meg valamit, amit mindeddig még sehol sem.

So what this is, is a kind of a sketch, an application sketch

Szóval ez egy valamiféle szkeccs, egy alkalmazás vázlata, amit

I wrote in Python. You know how there's Photoshop?

Pythonban írtam. Tudják, milyen a Photoshop?

This is called Powershop, and the way it works is

Ezt itt Powershopnak hívják, a működési elve a következő:

imagine an organization. You know, the CEO isn't ever

képzeljenek el egy szervezetet. Amint tudják, a CEO nem feltétlenül

at the top. The CEO's at the center of the organization.

a legfelső személy. A CEO a szervezet közepén van.

There may be different subdivisions in the organization,

Követhet más felosztást a szervezet,

and you might want to look into different areas. For instance,

és talán más területekben érdekeltek. Pl.

green are areas doing well, red are areas doing poorly.

a zöld területek jól működnek, a vörösek gyengén.

You know, how do you, as the leader, scan, connect,

Vezetőként hogyan világítanak át, kötnek össze,

make things happen? So for instance, you might open up

hoznak létre dolgokat? Pl. kinyitják

a distribution here and find the different subdivisions in there,

itt a terjesztést, ahol megtalálják az alosztályokat,

and know that you know someone in Eco, over here,

és tudják, hogy ismernek valakit az ökóban, valahol itt,

and

és

these people here are in Eco, the people you might

ezek az emberek itt az ökóban, akikkel talán

engage with as CEO, people going across the hierarchy.

egyeztetnének CEO-ként, emberek a hierarchián keresztül.

And part of the challenge of the CEO is to find

A CEO kihívásának részeként kapcsolatokat kell

connections across areas, and so you might look in R&D,

találnunk a területeket átszelve, így megnyithatjuk az R&D-t,

and here you see one person who crosses the two areas

és itt látnak valakit, aki egyesíti a két érdeklődési

of interest, and it's a person important to engage.

területünk, és ő az, akit fontos lenne bevonnunk.

So you might want to, for instance, get a heads-up display

Szóval szert tehetnének pl. egy head-up display-re

on how you're interacting with them.

arról, hogyan lépnek kapcsolatba velük.

How many coffees do you have?

Mennyit kávéznak?

How often are you calling them, emailing them?

Milyen gyakran hívja őket, emailez nekik?

What is the tenor of their email? How is it working out?

Milyen hangvételűek az emailjeik? Hogy jönnek ki egymással?

Leaders might be able to use these systems to

A vezetők képesek lehetnek ezen rendszerek felhasználására,

better regulate how they work inside the heterarchy.

hogy jobban szabályozhassák a heterarchián belüli működést.

You can also imagine using technology like from Luminoso,

Szintén elképzelhetik a Luminosóéhoz hasonló technológiák felhasználását,

the guys from Cambridge who were looking at deep

a cambridge-i fickóét, aki felmutatta a mély

text analysis. What is the tenor of your communications?

szöveganalízist. Milyen a kommunikációtok hangvétele, szándéka?

So these kind of systems, I believe, are important.

Tehát az efféle rendszerek, úgy hiszem, fontosak.

They're targeted social media systems around leaders.

Irányított szociális rendszerek, a vezetők körül.

And I believe that this kind of perspective will only begin

És úgy vélem, ez a fajta perspektíva csakis akkor fog

to grow as more leaders enter the space of art and design,

terjedni, ha több vezető lép be a művészet és design terébe,

because art and design lets you think like this,

mivel a művészet és a design teszi lehetővé ezt a gondolkodásmódot,

find different systems like this,

a különféle ehhez hasonló rendszerek felfedezését,

and I've just begun thinking like this,

és én csak most kezdtem el így gondolkodni,

so I'm glad to share that with you.

ezért is nagyon örülök, hogy ezt megoszthattam önökkel.

So in closing, I want to thank all of you

Zárásként, szeretném megköszönni mindannyiuk

for your attention. Thanks very much. (Applause)

figyelmét. Nagyon köszönöm. (Taps)

(Applause)

(Taps)