Naomi Oreskes: Why we should trust scientists

Fordító: Nóra Molnár Lektor: Paula Puskadi

Every day we face issues like climate change

Naponta nézünk szembe problémákkal, mint a globális felmelegedés,

or the safety of vaccines

vagy a védőoltások biztonsága.

where we have to answer questions whose answers

Az ezekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok

rely heavily on scientific information.

legfőképp tudományos tényeken alapulnak.

Scientists tell us that the world is warming.

A tudósok azt állítják, a Föld egyre melegszik.

Scientists tell us that vaccines are safe.

Azt is mondják, hogy a védőoltások biztonságosak.

But how do we know if they are right?

Honnan tudjuk azonban, hogy igazuk van?

Why should be believe the science?

Miért kellene hinnünk a tudománynak?

The fact is, many of us actually don't believe the science.

Igazság szerint sokan közülünk nem hisznek a tudománynak.

Public opinion polls consistently show

Közvélemény-kutatások rendszeresen kimutatják,

that significant proportions of the American people

hogy az amerikai emberek egy jelentős része

don't believe the climate is warming due to human activities,

nem hiszi, hogy a globális felmelegedést emberi tevékenység okozza,

don't think that there is evolution by natural selection,

hogy létezik természetes szelekció,

and aren't persuaded by the safety of vaccines.

és nem bíznak a védőoltások hatékonyságában.

So why should we believe the science?

Miért higgyünk tehát a tudománynak?

Well, scientists don't like talking about science as a matter of belief.

Nos, a tudósok nem szeretik a tudományt és a bizalmat összekapcsolni.

In fact, they would contrast science with faith,

Valójában a tudományt szembeállítanák a bizalommal,

and they would say belief is the domain of faith.

és azt mondják, a hit alapja a bizalom,

And faith is a separate thing apart and distinct from science.

ami teljesen elkülönül a tudománytól.

Indeed they would say religion is based on faith

Sőt, azt állítják, hogy a hit a bizalomra alapul,

or maybe the calculus of Pascal's wager.

vagy talán a Pascal-mérlegre.

Blaise Pascal was a 17th-century mathematician

Blaise Pascal egy 17. századi matematikus,

who tried to bring scientific reasoning to the question of

aki megpróbálta tudományosan megválaszolni a kérdést,

whether or not he should believe in God,

hogy higgyen-e vagy sem Istenben.

and his wager went like this:

Mérlege a következőt mutatta:

Well, if God doesn't exist

Ha Isten nem létezik,

but I decide to believe in him

de én hiszek benne,

nothing much is really lost.

nem vesztettem sokat.

Maybe a few hours on Sunday.

Talán egy-két órát vasárnap.

(Laughter)

(Nevetés)

But if he does exist and I don't believe in him,

Ám, ha Isten létezik, és én nem hiszek benne,

then I'm in deep trouble.

akkor nagy gondban vagyok.

And so Pascal said, we'd better believe in God.

Erre Pascal azt mondta, jobb, ha hiszünk Istenben.

Or as one of my college professors said,

Vagy, ahogy egy professzor kollégám mondta,

"He clutched for the handrail of faith."

"belekapaszkodott a bizalom korlátjába."

He made that leap of faith

A bizalom felé fordult,

leaving science and rationalism behind.

maga mögött hagyva a tudományt és racionalitást.

Now the fact is though, for most of us,

Legtöbbünknek világos,

most scientific claims are a leap of faith.

hogy a legtöbb tudományos állítás bizalomra alapul.

We can't really judge scientific claims for ourselves in most cases.

A legtöbb esetben nem ítélkezhetünk a tudományos állításokról.

And indeed this is actually true for most scientists as well

Sőt, ez a tudósokra is igaz,

outside of their own specialties.

a saját szakterületükön kívül.

So if you think about it, a geologist can't tell you

Ha meggondoljuk, egy geológus nem tudja megmondani,

whether a vaccine is safe.

megbízható-e egy védőoltás.

Most chemists are not experts in evolutionary theory.

A legtöbb gyógyszerész nem szakértője az evolúciónak.

A physicist cannot tell you,

Egy fizikus nem tudja megmondani,

despite the claims of some of them,

leszámítva pár állításukat,

whether or not tobacco causes cancer.

hogy a dohányzás okoz-e rákot.

So, if even scientists themselves

Nos tehát, ha maguk a tudósok is

have to make a leap of faith

bizalomra vannak utalva

outside their own fields,

saját szakterületükön kívül,

then why do they accept the claims of other scientists?

akkor miért fogadják el más tudósok állításait?

Why do they believe each other's claims?

Miért hisznek egymás állításaiban?

And should we believe those claims?

És vajon nekünk hinnünk kellene nekik?

So what I'd like to argue is yes, we should,

Amire ki akarok lyukadni az az, hogy igen,

but not for the reason that most of us think.

de nem azzal az indokkal, amire legtöbben gondolunk.

Most of us were taught in school that the reason we should

Azt tanultuk, hogy a tudományos módszer

believe in science is because of the scientific method.

miatt hihetünk a tudománynak.

We were taught that scientists follow a method

Hogy a tudósoknak van egy módszerük,

and that this method guarantees

és ez garantálja,

the truth of their claims.

hogy állításuk igaz.

The method that most of us were taught in school,

Az iskolában tanított módszerek szerint,

we can call it the textbook method,

nevezzük tankönyvi módszernek,

is the hypothetical deductive method.

ez a hipotetikus deduktív módszer.

According to the standard model, the textbook model,

A tankönyvi módszer alapmodelljének megfelelően,

scientists develop hypotheses, they deduce

a tudósok felállítanak egy hipotézist,

the consequences of those hypotheses,

majd következtetéseket vonnak le,

and then they go out into the world and they say,

és a valóságba visszatérve kérdik:

"Okay, well are those consequences true?"

"Igazak ezek a következtetések?"

Can we observe them taking place in the natural world?

Megfigyelhetőek körülöttünk a valóságban?

And if they are true, then the scientists say,

Amennyiben igen, a tudósok így felelnek:

"Great, we know the hypothesis is correct."

"Nagyszerű! A hipotézis helyes."

So there are many famous examples in the history

Számos híres példa ismert történelmünkből,

of science of scientists doing exactly this.

amikor a tudósok pontosan így jártak el.

One of the most famous examples

Az egyik leghíresebb példa

comes from the work of Albert Einstein.

Albert Einstein munkásságából származik.

When Einstein developed the theory of general relativity,

Einstein relativitáselméletén dolgozva,

one of the consequences of his theory

arra a következtetésre jutott,

was that space-time wasn't just an empty void

hogy a téridő nem egy üres szövedék,

but that it actually had a fabric.

hanem rendelkezik egyfajta textúrával.

And that that fabric was bent

Ez a téranyag, egy óriásobjektum

in the presence of massive objects like the sun.

jelenlétében, mint például a Nap, idomult.

So if this theory were true then it meant that light

Tehát ha a feltételezés igaz, hogy a fénynek,

as it passed the sun

ahogy elkerüli a napot,

should actually be bent around it.

meg kellene görbülnie körülötte.

That was a pretty startling prediction

Ez egy meglehetősen meglepő feltevés volt,

and it took a few years before scientists

és eltartott pár évig,

were able to test it

míg tesztelni tudták,

but they did test it in 1919,

de 1919-ben sikerült,

and lo and behold it turned out to be true.

és kiderült, hogy igaz.

Starlight actually does bend as it travels around the sun.

A csillagfény valóban meggörbül ahogy megkerüli a Napot.

This was a huge confirmation of the theory.

Ez hatalmas igazolása volt az elméletnek.

It was considered proof of the truth

Ezt a gyökeresen új feltevést

of this radical new idea,

bizonyítékokkal igazolták,

and it was written up in many newspapers

és számos újságban írtak róla

around the globe.

szerte a világban.

Now, sometimes this theory or this model

Nos, ezt az elméletet vagy modellt

is referred to as the deductive-nomological model,

deduktív nomologikus módszernek is hívják,

mainly because academics like to make things complicated.

ahogyan a tudósok szeretik bonyolítani a dolgokat.

But also because in the ideal case, it's about laws.

De azért is hívják így, mert törvényszerűségekkel operál.

So nomological means having to do with laws.

A nomologikus azt jelenti, hogy törvényeken alapul.

And in the ideal case, the hypothesis isn't just an idea:

Optimális esetben a feltevés nemcsak egy ötlet,

ideally, it is a law of nature.

hanem egy természeti törvényszerűség.

Why does it matter that it is a law of nature?

Miért fontos, hogy ez egy természeti törvény?

Because if it is a law, it can't be broken.

Azért, mert ha ez egy törvény, akkor nem lehet megszegni.

If it's a law then it will always be true

Egy törvény minden esetben érvényes,

in all times and all places

minden időben és helyen,

no matter what the circumstances are.

a körülményektől függetlenül.

And all of you know of at least one example of a famous law:

Mindannyian ismerünk legalább egy híres természeti törvényt:

Einstein's famous equation, E=MC2,

Einstein híres képletét: E=mc2

which tells us what the relationship is

ami megmutatja, milyen kapcsolat van

between energy and mass.

az energia és a tömeg között.

And that relationship is true no matter what.

A képlet minden körülmények között igaz.

Now, it turns out, though, that there are several problems with this model.

Most azonban kiderül, hogy több probléma is adódik ezzel a modellel.

The main problem is that it's wrong.

A legfőbb probléma, hogy nem helyes.

It's just not true. (Laughter)

Egyszerűen nem az. (Nevetés)

And I'm going to talk about three reasons why it's wrong.

Most pedig három okot fogok bemutatni, amiért nem helyes.

So the first reason is a logical reason.

Az első egy logikai ok.

It's the problem of the fallacy of affirming the consequent.

Ez a következtetés téves megerősítésének problémája.

So that's another fancy, academic way of saying

Egy tudományos szójárás szerint,

that false theories can make true predictions.

hogy hamis elméletekkel is, tehetünk igaz jövendöléseket.

So just because the prediction comes true

Tehát ha a jóslat beigazolódik,

doesn't actually logically prove that the theory is correct.

az még nem bizonyítja logikusan, hogy az elmélet helyes.

And I have a good example of that too, again from the history of science.

Van egy remek példám is erre, ismét a tudománytörténetből.

This is a picture of the Ptolemaic universe

Ezen a képen a ptolemaioszi univerzumot látjuk,

with the Earth at the center of the universe

a világ középpontjában a Földdel,

and the sun and the planets going around it.

s e körül kering a Nap és a többi bolygó.

The Ptolemaic model was believed

A ptolemaioszi világképben

by many very smart people for many centuries.

számos híres elme hitt évszázadokon keresztül.

Well, why?

Nos, miért?

Well the answer is because it made lots of predictions that came true.

Azért, mert számos jövendölést tartalmazott, melyek igaznak bizonyultak.

The Ptolemaic system enabled astronomers

A ptolemaioszi rendszer lehetővé tette,

to make accurate predictions of the motions of the planet,

hogy a csillagászok pontosan felfedjék a bolygók mozgását,

in fact more accurate predictions at first

sőt, valójában több helyes következtetés fűződik hozzá,

than the Copernican theory which we now would say is true.

mint a kopernikuszi világképhez, melyet máig igaznak tartunk.

So that's one problem with the textbook model.

Ez tehát az első probléma a tankönyvi módszerrel.

A second problem is a practical problem,

A második egy gyakorlati probléma,

and it's the problem of auxiliary hypotheses.

méghozzá a kiegészítő hipotézis.

Auxiliary hypotheses are assumptions

A kiegészítő hipotézisek olyan feltételezések,

that scientists are making

amelyeket a tudósok úgy alkotnak meg,

that they may or may not even be aware that they're making.

hogy nem feltétlenül vannak annak tudatában.

So an important example of this

Egy fontos példa erre

comes from the Copernican model,

a kopernikuszi világképből ered,

which ultimately replaced the Ptolemaic system.

ami közvetlenül helyettesítette a ptolemaioszi rendszert.

So when Nicolaus Copernicus said,

Amikor Nikolausz Kopernikusz azt mondta,

actually the Earth is not the center of the universe,

hogy nem a Föld az univerzum központja,

the sun is the center of the solar system,

a naprendszer középpontjában a Nap áll,

the Earth moves around the sun.

és a Föld körülötte kering.

Scientists said, well okay, Nicolaus, if that's true

A tudósok erre azt felelték Nikolausznak, hogy amennyiben ez igaz,

we ought to be able to detect the motion

akkor megvizsgálható az a mozgás,

of the Earth around the sun.

amit a Föld végez a Nap körül.

And so this slide here illustrates a concept

Ezen a dián pedig látható az, amit

known as stellar parallax.

csillagok parallaxisának nevezünk.

And astronomers said, if the Earth is moving

A csillagászok szerint, ha a Föld mozog,

and we look at a prominent star, let's say, Sirius --

és egy fényes csillagot nézünk, mondjuk a Szíriuszt,

well I know I'm in Manhattan so you guys can't see the stars,

tudom, Manhattanben nem látni a csillagokat,

but imagine you're out in the country, imagine you chose that rural life —

de képzeljék el, hogy vidéken vannak, hogy a vidéki életet választják,

and we look at a star in December, we see that star

és decemberben egy csillagot néznek, azt az egyet,

against the backdrop of distant stars.

és ahhoz viszonyítva a többit a háttérben.

If we now make the same observation six months later

Ha ugyanezt a megfigyelést hat hónap múlva megismételjük,

when the Earth has moved to this position in June,

amikor a Föld eléri júniusi pozícióját,

we look at that same star and we see it against a different backdrop.

ugyanahhoz a csillaghoz viszonyítva más háttér rajzolódik ki.

That difference, that angular difference, is the stellar parallax.

Ez a különbség, a csillagok látszólagos szögelmozdulása a csillagok parallaxisa.

So this is a prediction that the Copernican model makes.

Ezt a feltételezés a kopernikuszi modellből származik.

Astronomers looked for the stellar parallax

Amikor a csillagászok ezt a parallaxist vizsgálták,

and they found nothing, nothing at all.

nem találtak semmit, semmit a világon.

And many people argued that this proved that the Copernican model was false.

Így aztán úgy vélték, ez bizonyítja, hogy a kopernikuszi modell helytelen.

So what happened?

Mi is történt valójában?

Well, in hindsight we can say that astronomers were making

Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a csillagászok

two auxiliary hypotheses, both of which

két olyan kiegészítő feltételezést állítottak fel,

we would now say were incorrect.

melyet ma helytelennek tartunk.

The first was an assumption about the size of the Earth's orbit.

Az első feltevés a Föld pályájának nagyságáról szólt.

Astronomers were assuming that the Earth's orbit was large

A csillagászok úgy vélték, hogy a Föld pályája hatalmas

relative to the distance to the stars.

a csillagoktól való távolságához képest.

Today we would draw the picture more like this,

Ma már inkább így ábrázolnánk ezt,

this comes from NASA,

ez a NASA-tól származik,

and you see the Earth's orbit is actually quite small.

és mint látható, a Föld pályája, meglehetősen kicsi.

In fact, it's actually much smaller even than shown here.

Sőt, valójában jóval kisebb ennél is, mint ahogy itt látjuk.

The stellar parallax therefore,

A csillagok parallaxisa viszont

is very small and actually very hard to detect.

nagyon kicsi és nagyon nehéz kimutatni.

And that leads to the second reason

Ezzel el is jutunk a második okhoz,

why the prediction didn't work,

hogy miért is nem működik a feltevés.

because scientists were also assuming

A tudósok ugyanis azt is feltételezték,

that the telescopes they had were sensitive enough

hogy a távcsövek elég pontosak ahhoz,

to detect the parallax.

hogy mutassák a szögelmozdulást.

And that turned out not to be true.

Kiderült azonban, hogy ez nem így van.

It wasn't until the 19th century

A 19. századig kellett várni,

that scientists were able to detect

mire a tudósok kinyomozták

the stellar parallax.

a csillagok szögelmozdulását.

So, there's a third problem as well.

Van azonban egy harmadik probléma is.

The third problem is simply a factual problem,

Ez egyszerűen az a tény,

that a lot of science doesn't fit the textbook model.

hogy számos tudomány alkalmatlan a tankönyvi módszerre.

A lot of science isn't deductive at all,

Sok tudományterület, nem deduktív,

it's actually inductive.

hanem induktív.

And by that we mean that scientists don't necessarily

Ez azt jelenti, hogy sok tudós

start with theories and hypotheses,

nem elméletekkel és hipotézisekkel kezd,

often they just start with observations

hanem előbb megfigyeléseket végez

of stuff going on in the world.

a körülöttünk lévő világban.

And the most famous example of that is one of the most

Az egyik legismertebb példa erre

famous scientists who ever lived, Charles Darwin.

az egyik valaha élt leghíresebb tudós, Charles Darwin példája.

When Darwin went out as a young man on the voyage of the Beagle,

Amikor a fiatal Darwin elindult a Beagle-hajóútra,

he didn't have a hypothesis, he didn't have a theory.

nem volt semmilyen hipotézise vagy elmélete.

He just knew that he wanted to have a career as a scientist

Egyszerűen tudományos karrierre vágyott,

and he started to collect data.

és elkezdett adatokat gyűjteni.

Mainly he knew that he hated medicine

Tudta, hogy a gyógyászat nem neki való,

because the sight of blood made him sick so

mert a vér láttán rögtön rosszul lett,

he had to have an alternative career path.

így másik karrier után kellett néznie.

So he started collecting data.

Elkezdett tehát adatot gyűjteni.

And he collected many things, including his famous finches.

Sokféle dolgot gyűjtött, például a pintyeket, mint ismert.

When he collected these finches, he threw them in a bag

A pintyeket egy zsákban gyűjtötte össze,

and he had no idea what they meant.

de fogalma sem volt, milyen céllal.

Many years later back in London,

Jó pár évvel később Londonban

Darwin looked at his data again and began

újra elővette az adatokat,

to develop an explanation,

és elkezdett magyarázatot keresni.

and that explanation was the theory of natural selection.

A magyarázat pedig a természetes szelekció elmélete lett.

Besides inductive science,

Az induktív tudományos módszer mellett,

scientists also often participate in modeling.

a tudósok gyakran dolgoznak modellekkel.

One of the things scientists want to do in life

A tudósok egyik fő célkitűzése,

is to explain the causes of things.

hogy megmagyarázzák a dolgok keletkezését, okát.

And how do we do that?

Hogy hogyan teszik?

Well, one way you can do it is to build a model

Az egyik mód, hogy készítenek egy modellt,

that tests an idea.

és ezzel tesztelik az ötletet.

So this is a picture of Henry Cadell,

Az alábbi képen Henry Cadell látható,

who was a Scottish geologist in the 19th century.

egy 19. századi skót geológus.

You can tell he's Scottish because he's wearing

Abból is látjuk, hogy skót,

a deerstalker cap and Wellington boots.

mivel vadászsapkát és Wellington csizmát visel.

(Laughter)

(Nevetés)

And Cadell wanted to answer the question,

Cadell azt kutatta,

how are mountains formed?

hogyan alakulnak ki a hegyek.

And one of the things he had observed

Egyik megfigyelése szerint,

is that if you look at mountains like the Appalachians,

ha megnézünk egyet, mondjuk az Appalache-hegységet,

you often find that the rocks in them

gyakran előfordul, hogy a kőzetek

are folded,

felgyűrődtek,

and they're folded in a particular way,

méghozzá ugyanolyan módon,

which suggested to him

ebből arra jutott,

that they were actually being compressed from the side.

hogy a kőzeteket oldalról éri nyomás.

And this idea would later play a major role

Ez a felfedezés nagy szerepet játszott

in discussions of continental drift.

a kontinensvándorlásról folyó vitában.

So he built this model, this crazy contraption

Cadell modellt épített, egy hihetetlen szerkezetet,

with levers and wood, and here's his wheelbarrow,

fából, emelőkkel és itt látható a taligája,

buckets, a big sledgehammer.

vödör és egy nagy pöröly.

I don't know why he's got the Wellington boots.

Nem tudom, minek a Wellington csizma.

Maybe it's going to rain.

Talán épp esős idő volt.

And he created this physical model in order

Megalkotta ezt a fizikai modellt,

to demonstrate that you could, in fact, create

hogy prezentálni tudja, hogyan alakulnak ki

patterns in rocks, or at least, in this case, in mud,

mintázatok a kőzetekben, ebben az esetben a sárban,

that looked a lot like mountains

ami nagyon hasonlított a hegyre,

if you compressed them from the side.

ha oldalról érte nyomás.

So it was an argument about the cause of mountains.

Ezzel érvelt tehát a hegyek kialakulásának formája mellett.

Nowadays, most scientists prefer to work inside,

Manapság a legtöbb tudós szívesebben dolgozik beltérben,

so they don't build physical models so much

tehát ritkán építenek fizikai modelleket,

as to make computer simulations.

inkább számítógépes szimulációkat készítenek.

But a computer simulation is a kind of a model.

De ez a szimuláció is egyfajta modell.

It's a model that's made with mathematics,

Modell, amely matematikai alapokra épül,

and like the physical models of the 19th century,

és csakúgy, mint a 19. századi fizikai modellek

it's very important for thinking about causes.

nélkülözhetetlen az okok kikövetkeztetéséhez.

So one of the big questions to do with climate change,

A globális felmelegedés egyik legvitatottabb kérdése,

we have tremendous amounts of evidence

amiről számtalan bizonyítékunk van,

that the Earth is warming up.

hogy a Föld melegszik.

This slide here, the black line shows

Ezen a dián a fekete vonal azt mutatja,

the measurements that scientists have taken

milyen méréseket végeztek a tudósok

for the last 150 years

az elmúlt 150 évben,

showing that the Earth's temperature

a Föld hőmérsékletének

has steadily increased,

folyamatos emelkedéséről.

and you can see in particular that in the last 50 years

Látható, hogy az elmúlt 50 évben

there's been this dramatic increase

szignifikáns emelkedés történt,

of nearly one degree centigrade,

melynek értéke majdnem egy Celsius fok,

or almost two degrees Fahrenheit.

illetve majdnem két Fahrenheit.

So what, though, is driving that change?

Mi okozza tehát ezt a változást?

How can we know what's causing

Honnan tudjuk, hogy mi okozza

the observed warming?

ezt a megfigyelt felmelegedést?

Well, scientists can model it

A tudósok készítettek egy modellt,

using a computer simulation.

számítógépes szimulációkat használva.

So this diagram illustrates a computer simulation

Ezen a diagramon egy szimulációt látunk,

that has looked at all the different factors

amely minden tényezőt figyelembe vesz,

that we know can influence the Earth's climate,

amelyről tudjuk, hogy befolyásolja a Föld éghajlatát.

so sulfate particles from air pollution,

Ide tartozik a szulfátrészecskék okozta légszennyezettség,

volcanic dust from volcanic eruptions,

a vulkánkitörésekből származó vulkáni hamu,

changes in solar radiation,

a napsugárzás változása,

and, of course, greenhouse gases.

és persze az üvegházhatás.

And they asked the question,

Majd feltették a kérdést,

what set of variables put into a model

milyen változókat kell bevezetnünk a modellbe,

will reproduce what we actually see in real life?

hogy le tudjuk írni, amit valójában tapasztalunk.

So here is the real life in black.

Itt van tehát a valóság feketén.

Here's the model in this light gray,

Itt pedig a modell halványszürke árnyalatban,

and the answer is

és a válasz,

a model that includes, it's the answer E on that SAT,

egy modell, amiben szerepel az összes tényező,

all of the above.

a válasz E a SAT-on.

The only way you can reproduce

Az egyetlen mód: reprodukálni

the observed temperature measurements

a hőmérséklet változását,

is with all of these things put together,

minden tényező együttesét feltételezi,

including greenhouse gases,

az üvegházhatásból származó gázokat is.

and in particular you can see that the increase

Így láthatóvá válik, hogy

in greenhouse gases tracks

a gázok mennyiségi növekedése felelős

this very dramatic increase in temperature

a hőmérséklet drasztikus emelkedéséért

over the last 50 years.

az elmúlt 50 évben.

And so this is why climate scientists say

Ezért mondják a meteorológusok,

it's not just that we know that climate change is happening,

hogy a Föld éghajlata nem csak változik,

we know that greenhouse gases are a major part

de tudjuk, hogy ezért főképp az üvegházhatásból származó

of the reason why.

gázok felelősek.

So now because there all these different things

Tehát mivel sok különböző eljárást

that scientists do,

követnek a tudósok,

the philosopher Paul Feyerabend famously said,

Paul Feyerabend filozófus azt mondta,

"The only principle in science

"Az egyetlen tudományos módszer

that doesn't inhibit progress is: anything goes."

amely nem akadályozza az eredményességet: bármi elmegy."

Now this quotation has often been taken out of context,

Az idézetet gyakran kiragadták eredeti kontextusából,

because Feyerabend was not actually saying

ugyanis Feyerabend nem azt mondta,

that in science anything goes.

hogy a tudományos munkában bármi elmegy.

What he was saying was,

Azt mondta,

actually the full quotation is,

a teljes idézetet véve,

"If you press me to say

"Ha kényszerítesz, hogy meghatározzam

what is the method of science,

milyen módszerrel él a tudomány,

I would have to say: anything goes."

akkor azt mondom: bármi elmegy."

What he was trying to say

Azt akarta mondani,

is that scientists do a lot of different things.

hogy a tudósok sokféle módon kutatnak.

Scientists are creative.

A tudósok kreatívak.

But then this pushes the question back:

Felmerül azonban a kérdés,

If scientists don't use a single method,

ha a tudósoknak nincsen egyetlen, egységes módszere,

then how do they decide

akkor hogyan döntik el,

what's right and what's wrong?

mi igaz és mi hamis?

And who judges?

És ki dönti el egyáltalán?

And the answer is, scientists judge,

A válasz az, hogy a tudósok azok,

and they judge by judging evidence.

akik ítélkeznek a bizonyíték felett.

Scientists collect evidence in many different ways,

Sok módszerük van bizonyítékok gyűjtésére,

but however they collect it,

de akárhogy is gyűjtenek,

they have to subject it to scrutiny.

alaposan át kell vizsgálniuk azokat.

And this led the sociologist Robert Merton

Robert Merton szociológus

to focus on this question of how scientists

arra a kérdésre koncentrált, miként vizsgálják

scrutinize data and evidence,

a tudósok a bizonyítékokat.

and he said they do it in a way he called

Azt találta, hogy van egy módszerük, amit

"organized skepticism."

"szervezett szkepticizmusnak" nevez.

And by that he meant it's organized

Szervezettnek nevezi,

because they do it collectively,

mert közösen gyűjtenek,

they do it as a group,

egy csoportba szerveződve,

and skepticism, because they do it from a position

és szkepticizmusról beszél, mert

of distrust.

bizalmatlan a hozzáállásuk.

That is to say, the burden of proof

A bizonyíték terhe mindig azt terheli,

is on the person with a novel claim.

aki új állítással áll elő.

And in this sense, science is intrinsically conservative.

Ebben az értelemben a tudomány valójában konzervatív.

It's quite hard to persuade the scientific community

Meglehetősen nehéz meggyőzni egy tudományos társaságot

to say, "Yes, we know something, this is true."

azzal érvelve, hogy: "Igen, rájöttünk valamire, és az igaz."

So despite the popularity of the concept

A paradigmaváltás fogalmának

népszerűsége mellett

of paradigm shifts,

what we find is that actually,

azt találtuk,

really major changes in scientific thinking

hogy jelentős változás a tudományos gondolkodásban

are relatively rare in the history of science.

a tudománytörténetben ritkán fordult elő.

So finally that brings us to one more idea:

Ezzel eljutunk a következő gondolathoz:

If scientists judge evidence collectively,

mivel a tudósok a bizonyítékokat közösen bírálják el,

this has led historians to focus on the question

a tudománytörténészek megvizsgálták

of consensus,

ezt az eljárást,

and to say that at the end of the day,

hogy a nap végén elmondhassák,

what science is,

hogy a tudomány,

what scientific knowledge is,

illetve a tudományos ismeret

is the consensus of the scientific experts

egyenlő a tudósok közmegegyezésen alapuló véleményével,

who through this process of organized scrutiny,

akik a szervezett vizsgálat folyamatában,

collective scrutiny,

egy közös vizsgálat keretében

have judged the evidence

döntenek a bizonyítékokról,

and come to a conclusion about it,

és végül eljutnak egy konklúzióhoz,

either yea or nay.

hogy az adott feltételezés helyes vagy sem.

So we can think of scientific knowledge

A tudományos ismeretek tehát

as a consensus of experts.

szakértők közös megegyezésén alapulnak.

We can also think of science as being

Úgy is felfoghatjuk a tudományt,

a kind of a jury,

mint egy bírálóbizottságot,

except it's a very special kind of jury.

egy egyedi zsűrit.

It's not a jury of your peers,

Ez a zsűri azonban nem akárkikből áll,

it's a jury of geeks.

hanem leginkább "stréberekből".

It's a jury of men and women with Ph.D.s,

Ez a bizottság PHD fokozattal rendelkező nőkből és férfiakból áll.

and unlike a conventional jury,

Egy hagyományos ítélőszékkel szemben,

which has only two choices,

melynek csak két választása van:

guilty or not guilty,

bűnös vagy nem bűnös,

the scientific jury actually has a number of choices.

a "tudósok bírósága" több döntést is hozhat.

Scientists can say yes, something's true.

Ők kimondhatják, hogy egy feltevés igaz,

Scientists can say no, it's false.

vagy mondhatják, hogy hamis.

Or, they can say, well it might be true

Azt is mondhatják, hogy a feltevés igaz,

but we need to work more and collect more evidence.

de több kutatás és bizonyíték kell.

Or, they can say it might be true,

A másik opció, ha a feltevés igaz,

but we don't know how to answer the question

de nem tudjuk bizonyítani,

and we're going to put it aside

és félretesszük a problémát,

and maybe we'll come back to it later.

hogy később újra foglalkozzunk vele.

That's what scientists call "intractable."

Ez utóbbi a tudósok "hajthatatlansága".

But this leads us to one final problem:

Ezzel el is jutottunk a végső problémához:

If science is what scientists say it is,

Ha a tudomány az, amit a tudósok annak neveznek,

then isn't that just an appeal to authority?

akkor az tekintélyre való hivatkozás?

And weren't we all taught in school

Nem azt tanultuk,

that the appeal to authority is a logical fallacy?

hogy a tekintélyre való hivatkozás érvelési hiba?

Well, here's the paradox of modern science,

Ez a modern tudomány paradoxona.

the paradox of the conclusion I think historians

Azt gondolom, a történészeknek, filozófusoknak

and philosophers and sociologists have come to,

és szociológusoknak is el kell jutniuk odáig,

that actually science is the appeal to authority,

hogy a tudomány a tekintélyre való hivatkozással egyenlő.

but it's not the authority of the individual,

De nem egy személy tekintélyéről van szó,

no matter how smart that individual is,

legyen az illető akármilyen nagy elme,

like Plato or Socrates or Einstein.

mint Platón, Szókratész vagy Einstein.

It's the authority of the collective community.

Egy közösség tekintélyéről van szó.

You can think of it is a kind of wisdom of the crowd,

Felfoghatjuk úgy, mint a sokaság bölcsességét,

but a very special kind of crowd.

de ez a sokaság különleges.

Science does appeal to authority,

A tudomány hivatkozik a tekintélyre,

but it's not based on any individual,

de nem egy személyére,

no matter how smart that individual may be.

legyen az bármekkora lángelme.

It's based on the collective wisdom,

Alapja az a közös bölcsesség,

the collective knowledge, the collective work,

a közös tudás, közös munka, amely

of all of the scientists who have worked

a tudósok munkája során összetevődik

on a particular problem.

egy probléma kutatása közben.

Scientists have a kind of culture of collective distrust,

A tudósokra jellemző a kollektív bizalmatlanság kultúrája,

this "show me" culture,

a "mutasd csak" viselkedés,

illustrated by this nice woman here

ahogy azt a hölgy a képen is mutatja,

showing her colleagues her evidence.

aki bizonyítékokat mutat kollégáinak.

Of course, these people don't really look like scientists,

Persze ők nem igazán tűnnek tudósoknak,

because they're much too happy.

ahhoz túl vidámak.

(Laughter)

(Nevetés)

Okay, so that brings me to my final point.

Elérkeztem az utolsó pontomhoz.

Most of us get up in the morning.

A legtöbben reggel felkelünk.

Most of us trust our cars.

Megbízunk az autónkban.

Well, see, now I'm thinking, I'm in Manhattan,

Szerintem Manhattanben vagyok,

this is a bad analogy,

bár ez egy rossz analógia,

but most Americans who don't live in Manhattan

de a legtöbb amerikai, aki nem Manhattanben él

get up in the morning and get in their cars

reggel felkel, és beül az autójába,

and turn on that ignition, and their cars work,

beindítja a motort és az autója működik,

and they work incredibly well.

méghozzá kiválóan.

The modern automobile hardly ever breaks down.

A modern autók szinte alig fulladnak le.

So why is that? Why do cars work so well?

Miért van ez? Miért ilyen jók?

It's not because of the genius of Henry Ford

Nem a zseni Henry Ford miatt,

or Karl Benz or even Elon Musk.

vagy Karl Benz vagy Elon Musk miatt.

It's because the modern automobile

Hanem azért, mert a modern autó

is the product of more than 100 years of work

több mint száz év munkájának eredménye,

by hundreds and thousands

százak, ezrek

and tens of thousands of people.

és tízezrek munkája.

The modern automobile is the product

A modern gépjármű az eredménye

of the collected work and wisdom and experience

a közös munkának, tapasztalatnak és tudásnak,

of every man and woman who has ever worked

és minden egyes embernek köszönhető, aki valaha

on a car,

dolgozott egy-egy autón.

and the reliability of the technology is the result

A technológia megbízhatósága az eredménye

of that accumulated effort.

a befektetett energiának és fáradtságnak.

We benefit not just from the genius of Benz

Nemcsak Benz, Ford és Musk személyének

and Ford and Musk

köszönhető,

but from the collective intelligence and hard work

hanem annak a közös tudásnak és kemény munkának,

of all of the people who have worked

amit a dolgozók adtak

on the modern car.

egy modern autóhoz.

And the same is true of science,

Ugyanez érvényes a tudományra is.

only science is even older.

Bár a tudomány még idősebb is.

Our basis for trust in science is actually the same

A bizalom alapja a tudományban,

as our basis in trust in technology,

ugyanúgy mint a technológia esetében,

and the same as our basis for trust in anything,

vagy legyen szó bármilyen bizalomról,

namely, experience.

nem más, mint a tapasztalat.

But it shouldn't be blind trust

A bizalom azonban nem lehet vak,

any more than we would have blind trust in anything.

semmiben sem bízhatunk vakon.

Our trust in science, like science itself,

A belé vetett bizalmunk és a tudomány is

should be based on evidence,

bizonyítékokon alapul,

and that means that scientists

úgyhogy a tudósoknak

have to become better communicators.

hatékonyabb kommunikációra van szükségük.

They have to explain to us not just what they know

El kell magyarázniuk nemcsak azt amit tudnak,

but how they know it,

hanem azt is, hogy hogyan tudják.

and it means that we have to become better listeners.

Ez pedig azt is feltételezi, hogy nekünk pedig jobban kell figyelnünk.

Thank you very much.

Köszönöm a figyelmet!

(Applause)

(Taps)