How changing your story can change your life | Lori Gottlieb | TED

Fordító: Reka Lorinczy Lektor: Péter Pallós

I'm going to start by telling you about an email

Egy nemrég beérkezett ímélről

that I saw in my inbox recently.

mesélek először.

Now, I have a pretty unusual inbox

Teljesen szokatlan leveleket kapok,

because I'm a therapist

mert terapeuta vagyok.

and I write an advice column called "Dear Therapist,"

"Kedves Terapeuta!" című tanácsadó rovatot vezetek,

so you can imagine what's in there.

gondolhatják, mi mindet kapok.

I mean, I've read thousands of very personal letters

Ezernyi idegen bizalmas levelét olvastam

from strangers all over the world.

szerte a világból.

And these letters range from heartbreak and loss,

A tartalom szerteágazó: összetört szívtől és elvesztéstől

to spats with parents or siblings.

a családi csetepatékig szülőkkel és testvérekkel.

I keep them in a folder on my laptop,

Külön mappában tartom őket a laptopomon,

and I've named it "The Problems of Living."

"Életgondok" elnevezés alatt.

So, I get this email, I get lots of emails just like this,

Ezt az ímélt kaptam – sok ehhez hasonlót kapok –,

and I want to bring you into my world for a second

és szeretnék betekintést engedni világomba

and read you one of these letters.

egy ilyen levél felolvasásával.

And here's how it goes.

Így hangzik:

"Dear Therapist,

"Kedves Terapeuta!

I've been married for 10 years

Tíz éve vagyok férjnél.

and things were good until a couple of years ago.

Minden rendben volt pár évvel ezelőttig.

That's when my husband stopped wanting to have sex as much,

Ekkor a férjem szeretkezési közeledései csökkentek,

and now we barely have sex at all."

és mára majdhogynem elmaradtak."

I'm sure you guys were not expecting this.

Gondolom, nem erre számítottak, igaz?

(Laughter)

(Nevetés)

"Well, last night I discovered that for the past few months,

"Tegnap este rájöttem, hogy hónapok óta

he's been secretly having long, late-night phone calls

titokban éjbe nyúló hosszú telefonbeszélgetéseket folytat

with a woman at his office.

kolléganőjével.

I googled her, and she's gorgeous.

Rágugliztam a nőre: a nő csodálatos.

I can't believe this is happening.

Fel sem tudom fogni, hogy ez történik.

My father had an affair with a coworker when I was young

Gyerekkoromban apámnak is volt viszonya,

and it broke our family apart.

és ettől családunk szétesett.

Needless to say, I'm devastated.

Említenem sem kell, mennyire zaklatott vagyok.

If I stay in this marriage,

Ha a házasságom megmarad is,

I'll never be able to trust my husband again.

soha többé nem tudok megbízni a férjemben.

But I don't want to put our kids through a divorce,

De nem szeretném gyerekeinket kitenni a válásnak,

stepmom situation, etc.

mostohaanya helyzetnek stb.

What should I do?"

Mit tegyek?"

Well, what do you think she should do?

Önök szerint mit tegyen a nő?

If you got this letter,

E levél alapján arra gondolhatnak,

you might be thinking about how painful infidelity is.

mennyire fájdalmas a hűtlenség.

Or maybe about how especially painful it is here

Tán még fájdalmasabb ebben az esetben,

because of her experience growing up with her father.

az édesapja miatt átélt tapasztalata miatt.

And like me, you'd probably have some empathy for this woman,

Hozzám hasonlóan, empátiát érezhetnek e nő iránt,

and you might even have some,

és hogy is fogalmazzam szépen:

how should I put this nicely,

talán lehetnek

let's just call them "not-so-positive" feelings for her husband.

nem egészen pozitív érzéseik a férjével kapcsolatban.

Now, those are the kinds of things that go through my mind too,

Rajtam is átvillannak ezek a gondolatok

when I'm reading these letters in my inbox.

ilyen levelek olvasásakor.

But I have to be really careful when I respond to these letters

De nagyon óvatosan kell választ fogalmazzak,

because I know that every letter I get is actually just a story

mert tudom, hogy minden levél

csak bizonyos szemszögből elmesélt narratíva.

written by a specific author.

And that another version of this story also exists.

Ennek a narratívának van másik változata.

It always does.

Mindig van.

And I know this

Tudom, mert terapeutaként,

because if I've learned anything as a therapist,

ha semmi mást, de azt megtanultam,

it's that we are all unreliable narrators of our own lives.

hogy megbízhatatlanul mesélünk az életünkről.

I am.

Én is.

You are.

Önök is.

And so is everyone you know.

És minden kedves ismerősük.

Which I probably shouldn't have told you

Ezt lehet nem kellett volna megemlítsem,

because now you're not going to believe my TED Talk.

mert nem fogják elhinni a TED-beszédem sem.

Look, I don't mean that we purposely mislead.

Nem mondom, hogy akarattal vezetünk félre másokat.

Most of what people tell me is absolutely true,

Legtöbb esetben igazat mesélnek nekem,

just from their current points of view.

csak saját aktuális szempontjukból nézve.

Depending on what they emphasize or minimize,

Attól függően, hogy mit hangsúlyoznak vagy mit nem,

what they leave in, what they leave out,

miről mesélnek, mit mellőznek,

what they see and want me to see,

mire figyelnek, s mire hívják fel a figyelmem,

they tell their stories in a particular way.

egyéni módon adják elő narratívájuk.

The psychologist Jerome Bruner described this beautifully -- he said,

Jerome Bruner pszichológus szépen fogalmazta ezt meg:

"To tell a story is, inescapably, to take a moral stance."

"Lehetetlen mesélni morális állásfoglalás nélkül."

All of us walk around with stories about our lives.

Mindenkiben él az életmeséje.

Why choices were made, why things went wrong,

Mi késztette erre, miért volt az rossz,

why we treated someone a certain way --

miért bántunk ekképp valakivel –,

because obviously, they deserved it --

mert természetesen rászolgáltak –,

why someone treated us a certain way --

miért bántak velünk bizonyos módon –,

even though, obviously, we didn't.

bár egyértelmű, hogy nem adtunk rá okot.

Stories are the way we make sense of our lives.

Ezek a mesék adnak értelmet életünknek.

But what happens when the stories we tell

Mi történik, mikor narratívánk

are misleading or incomplete or just wrong?

félrevezető vagy nem teljes vagy éppen hibás?

Well, instead of providing clarity,

Nem tisztázzák a helyzetet,

these stories keep us stuck.

hanem elakasztanak minket.

We assume that our circumstances shape our stories.

Feltételezzük, hogy körülményeink alakítják narratívánk.

But what I found time and again in my work

De amivel mindegyre találkoztam munkám során,

is that the exact opposite happens.

az ennek pontosan az ellenkezője.

The way we narrate our lives shapes what they become.

Azzá alakul életünk, ahogy mesélünk róla.

That's the danger of our stories,

Ez a veszélye a narratívánknak,

because they can really mess us up,

hogy mindent teljesen összezavarhat,

but it's also their power.

de ez az ereje is.

Because what it means is that if we can change our stories,

Ez azt jelenti, hogy ha megváltoztatjuk narratívánk,

then we can change our lives.

akkor megváltoztathatjuk életünk.

And today, I want to show you how.

Ma azt is megmutatom hogyan tegyük.

Now, I told you I'm a therapist,

Említettem már, hogy terapeuta vagyok,

and I really am, I'm not being an unreliable narrator.

azonban nem vagyok megbízhatatlan narrátor.

But if I'm, let's say, on an airplane,

De ha repülőgépen megkérdezik,

and someone asks what I do,

mivel foglalkozom,

I usually say I'm an editor.

akkor általában szerkesztőt mondok.

Részben azért teszem, mert ha bevallom, hogy terapeuta vagyok,

And I say that partly because if I say I'm a therapist,

I always get some awkward response, like,

akkor visszás válaszokat kapok,

"Oh, a therapist.

pl. "Jé, terapeuta!

Are you going to psychoanalyze me?"

Kielemez engem is?"

And I'm thinking, "A : no,

Elgondolkoztat. "A: Nem!

and B: why would I do that here?

B: Miért tenném ezt itt?

If I said I was a gynecologist,

Ha azt mondom, hogy nőgyógyász vagyok,

would you ask if I were about to give you a pelvic exam?"

akkor megkérdezné, hogy medencevizsgálatot vállalok-e?"

(Laughter)

(Nevetés)

But the main reason I say I'm an editor

De főleg azért mondom, hogy szerkesztő vagyok,

is because it's true.

mert ez a valóság.

Now, it's the job of all therapists to help people edit,

Minden terapeuta feladata segíteni szerkeszteni,

but what's interesting about my specific role as Dear Therapist

de kedves terapeutaszerepem érdekessége,

is that when I edit, I'm not just editing for one person.

hogy mikor szerkesztek, akkor az nem egy személyre korlátozódik.

I'm trying to teach a whole group of readers how to edit,

Az olvasók komplett csoportját tanítom szerkeszteni

using one letter each week as the example.

heti egy példalevél alapján.

So I'm thinking about things like,

Figyelembe veszem:

"What material is extraneous?"

"Melyik anyag nem ideillő?"

"Is the protagonist moving forward or going in circles,

"Főhősünk halad vagy futja köreit,

are the supporting characters important or are they a distraction?"

a mellékszereplők fontosak, vagy elvonják a figyelmet?"

"Do the plot points reveal a theme?"

"A cselekmény kifejti a témát?"

And what I've noticed

Észrevettem,

is that most people's stories tend to circle around two key themes.

hogy az életmesék két fő kérdéskört járnak körbe.

The first is freedom,

Az első a szabadság,

and the second is change.

a másik a változás.

And when I edit,

Szerkesztéskor

those are the themes that I start with.

ezekkel kezdek.

So, let's take a look at freedom for a second.

Vizsgáljuk meg a szabadságot röviden.

Our stories about freedom go like this:

A szabadságról szóló narratíva ilyen:

we believe, in general,

általában meg vagyunk győződve,

that we have an enormous amount of freedom.

hogy határtalanul szabadok vagyunk.

Except when it comes to the problem at hand,

Kivéve az adott helyzetet,

in which case, suddenly, we feel like we have none.

amikor hirtelen úgy érezzük, hogy egyáltalán nincs szabadságunk.

Many of our stories are about feeling trapped, right?

Sok élethelyzetben érezzük magunkat csapdában, igaz?

We feel imprisoned by our families, our jobs,

Úgy érezzük, hogy gúzsba köt a családunk, a munkánk,

our relationships, our pasts.

a kapcsolataink, a múltunk.

Sometimes, we even imprison ourselves with a narrative of self-flagellation --

Önvádaskodó narratívával néha mi magunk zárjuk be magunkat,

I know you guys all know these stories.

szerintem mindenki tudja, mire utalok.

The "everyone's life is better than mine" story,

"Mindenki élete jobb az enyémnél" esete,

courtesy of social media.

a közösségi médiának köszönhetően.

The "I'm an impostor" story, the "I'm unlovable" story,

"Szélhámos vagyok", "engem nem lehet szeretni",

the "nothing will ever work out for me" story.

"nekem soha semmi nem sikerül" esete.

The "when I say, 'Hey, Siri, ' and she doesn't answer,

"Üdv, Siri!" – mondom, de nem válaszol –,

that means she hates me" story.

"biztos utál a csaj" esete.

I see you, see, I'm not the only one.

Látom, hogy értik, nem vagyok egyedül.

The woman who wrote me that letter,

A nő, aki a levelet küldte,

she also feels trapped.

szintén csapdában érzi magát.

If she stays with her husband, she'll never trust him again,

Ha a férjével marad, akkor soha többé nem fog megbízni benne,

but if she leaves, her children will suffer.

de ha elhagyja, akkor a gyerekei megszenvedik.

Now, there's a cartoon that I think is a perfect example

Ez a film tökéletesen bemutatja,

of what's really going on in these stories.

mi történik valójában ebben az életmesében.

The cartoon shows a prisoner shaking the bars,

A filmben egy fogoly rázza a rácsot,

desperately trying to get out.

kétségbeesetten próbál kiszabadulni.

But on the right and the left, it's open.

De jobbra és balra is nyitott minden.

No bars.

Nincs rács.

The prisoner isn't in jail.

A fogoly nincs bezárva.

That's most of us.

Legtöbben ilyen helyzetben vagyunk.

We feel completely trapped,

Csapdában érezzük magunkat,

stuck in our emotional jail cells.

megrekedve saját érzelmi börtönünkben.

But we don't walk around the bars to freedom

De nem kerüljük meg a rácsokat a szabadságért,

because we know there's a catch.

mert csapdát sejtünk.

Freedom comes with responsibility.

A szabadság felelősséggel jár.

And if we take responsibility for our role in the story,

Ha felelősséget vállalunk narratívás szerepünkért,

we might just have to change.

akkor lehet, változtatnunk kell.

And that's the other common theme that I see in our stories: change.

Ezzel elérkeztünk a másik általános témánkhoz: a változáshoz.

Those stories sound like this:

A narratíva így szól:

a person says, "I want to change."

"Változni akarok" – mondják.

But what they really mean is,

De igazából így értik:

"I want another character in the story to change."

"Azt akarom, hogy ő megváltozzon a narratívában."

Therapists describe this dilemma as:

Terapeuták ezt a dilemmát így írják le:

"If the queen had balls, she'd be the king."

"Ha a királynőnek golyói lennének, ő lenne a király."

I mean --

Úgy értem...

(Laughter)

(Nevetés)

It makes no sense, right?

nincs értelme, igaz?

Why wouldn't we want the protagonist,

Miért zárkózik el a főhős,

who's the hero of the story, to change?

a történet főszeplője a változástól?

Well, it might be because change,

Talán azért, mert minden változás –,

even really positive change,

még a csakugyan pozitív változás is –,

involves a surprising amount of loss.

meglepően sok veszteséggel jár.

Loss of the familiar.

Elveszítjük komfortzónánk.

Even if the familiar is unpleasant or utterly miserable,

Bármennyire kellemetlen vagy nyomorúságos a megszokott,

at least we know the characters and setting and plot,

de ismerjük a szereplőket, a felállást és a cselekményt

right down to the recurring dialogue in this story.

a narratívában elhangzó végső szóváltásig.

"You never do the laundry!"

"Soha nem mosol!"

"I did it last time!"

"Legutóbb is én mostam!"

"Oh, yeah? When?"

"Tényleg? Mikor is?"

There's something oddly comforting

Van benne valami különösen megnyugtató,

about knowing exactly how the story is going to go

hogy pontosan tudjuk, mi következik

every single time.

minden egyes alkalommal.

To write a new chapter is to venture into the unknown.

Új fejezet nyitása azt jelenti, hogy felvállaljuk az ismeretlent,

It's to stare at a blank page.

teljesen tiszta lappal indulunk.

And as any writer will tell you,

Minden író megmondja,

there's nothing more terrifying than a blank page.

hogy nincs félelmetesebb egy üres lapnál.

But here's the thing.

De van itt valami.

Once we edit our story,

Ha megszerkesztjük narratívánk első fejezetét,

the next chapter becomes much easier to write.

folytatni már sokkal könnyebb!

We talk so much in our culture about getting to know ourselves.

Kultúránk nagy hiányossága az önismeret megtanulása.

But part of getting to know yourself is to unknow yourself.

Az önismeretünk megszerzéséhez először tiszta helyzetet kell teremtsünk.

To let go of the one version of the story you've been telling yourself

Engedjük el eddig mondogatott narratívánk

so that you can live your life,

azon változatát,

and not the story that you've been telling yourself

amelyik szerint éltünk,

hogy élhessük életünk, ne ezt a magunknak mesélt narratívát.

about your life.

And that's how we walk around those bars.

Így kerülhetjük meg azokat a rácsokat.

So I want to go back to the letter from the woman, about the affair.

Kanyarodjunk vissza a nő viszonyról szóló leveléhez.

She asked me what she should do.

Tanácsot kért tőlem, hogy mit tegyen.

Now, I have this word taped up in my office:

Az irodámban kiírtam a következőt:

ultracrepidarianism.

szuperkibicelés.

The habit of giving advice or opinions outside of one's knowledge or competence.

Szakterületünkön és illetékességünkön kívül eső dolgokról adni tanácsot.

It's a great word, right?

Nagyszerű szó, igaz?

You can use it in all different contexts,

Különböző összefüggésekben használható,

I'm sure you will be using it after this TED Talk.

biztos vagyok, hogy beépítik szókincsükbe.

I use it because it reminds me that as a therapist,

Arra használom, hogy emlékeztessen,

I can help people to sort out what they want to do,

segíthetek terapeutaként kiválasztani mit szeretnének tenni,

but I can't make their life choices for them.

de helyettük nem hozhatom meg létfontosságú döntéseiket.

Only you can write your story,

Mindenki maga tudja megírni narratíváját,

and all you need are some tools.

esetleg pár segédeszközre lehet szüksége.

So what I want to do

Most szeretném, ha közös erővel szerkesztenénk meg

is I want to edit this woman's letter together, right here,

ennek a nőnek a levelét,

as a way to show how we can all revise our stories.

azzal a módszerrel, ahogy mindannyian felülvizsgálhatjuk narratívánk.

And I want to start by asking you

Kérem, gondoljanak egy életmesére,

to think of a story that you're telling yourself right now

amivel ámítják magukat,

that might not be serving you well.

de nem szolgálja jólétüket.

It might be about a circumstance you're experiencing,

Szólhat valamilyen átélt élethelyzetről,

it might be about a person in your life,

szólhat valakiről az életükből,

it might even be about yourself.

vagy akár önmagukról is.

And I want you to look at the supporting characters.

Kérem, figyeljék meg a támogatókat.

Who are the people who are helping you

Kik igyekeznek fenntartani önökben

to uphold the wrong version of this story?

a hibás narratívát?

For instance, if the woman who wrote me that letter

Pl. ha a levélíró nő

told her friends what happened,

elmondta volna a barátainak, mi történt,

they would probably offer her what's called "idiot compassion."

akkor valószínű "ostoba együttérzést" kapott volna.

Now, in idiot compassion, we go along with the story,

Ennek során folytatjuk ugyanazt a narratívát,

we say, "You're right, that's so unfair,"

"Igazad van, ez annyira igazságtalan dolog!" – mondjuk,

when a friend tells us that he didn't get the promotion he wanted,

mikor barátunk elmeséli, hogy nem léptették elő,

even though we know this has happened several times before

bár tudjuk, hogy ez nem az első alkalom,

because he doesn't really put in the effort,

mert nem erőltette meg magát,

and he probably also steals office supplies.

és lehet, még az irodaszert is elcsórta.

(Laughter)

(Nevetés)

We say, "Yeah, you're right, he's a jerk,"

"Igazad van: a pasi balfácán!" – mondjuk,

when a friend tells us that her boyfriend broke up with her,

mikor barátnőnk elpanaszolja, hogy elhagyta a barátja,

even though we know that there are certain ways

bár tudjuk,

hogy jellegzetes módon viselkedik a kapcsolataiban –

she tends to behave in relationships,

like the incessant texting or the going through his drawers,

pl. folyton üzenget, és átnézi barátja fiókjait –,

that tend to lead to this outcome.

s ez mindig ide vezet.

We see the problem, it's like,

A helyzet ahhoz hasonló,

if a fight breaks out in every bar you're going to,

hogy ha mindig verekedés van a bárban, ahova betévednek,

it might be you.

akkor talán önökkel van baj.

(Laughter)

(Nevetés)

In order to be good editors, we need to offer wise compassion,

Hogy jó szerkesztők legyünk, tanúsítsunk bölcs együttérzést,

not just to our friends, but to ourselves.

nemcsak barátaink iránt, hanem saját magunk iránt is.

This is what's called -- I think the technical term might be --

Szolgáltassunk – szakkifejezéssel élve:

"delivering compassionate truth bombs."

"együttérző igazságbombákat".

And these truth bombs are compassionate,

Ezek az igazságbombák azért együttérzők,

because they help us to see what we've left out of the story.

mert rámutatnak narratívánk hiányosságaira.

The truth is,

Az az igazság,

we don't know if this woman's husband is having an affair,

hogy fogalmunk sincs, hogy e nő férjének van-e viszonya,

or why their sex life changed two years ago,

vagy miért változott meg két éve testi kapcsolatuk,

or what those late-night phone calls are really about.

vagy miről szólnak az éjbe nyúló telefonhívások.

And it might be that because of her history,

Lehet, a nő élete miatt történt,

she's writing a singular story of betrayal,

egymaga fogalmazta meg a megcsalatást,

but there's probably something else

de lehet más oka is,

that she's not willing to let me, in her letter,

amit nem mesélt el nekem a levélben,

or maybe even herself, to see.

vagy magának sem mer bevallani.

It's like that guy who's taking a Rorschach test.

A Rorschach-tesztet végző pasihoz hasonlóan.

You all know what Rorschach tests are?

Mindenki ismeri a Rorschach-tesztet?

A psychologist shows you some ink blots, they look like that,

Pszichológusok mutatnak tintafoltokat, melyek így néznek ki.

and asks, "What do you see?"

"Mit lát?"– kérdezik.

So the guy looks at his ink blot and he says,

A pasas ránéz a tintafoltjára, és azt mondja:

"Well, I definitely don't see blood."

"Vért egész biztos nem látok."

And the examiner says,

A vizsgáló azt mondja:

"Alright, tell me what else you definitely don't see."

"Rendben. Mi az, amit még egészen biztosan nem lát?"

In writing, this is called point of view.

Az írásban ezt nézőpontnak nevezik.

What is the narrator not willing to see?

Mit nem akar látni a mesélő?

So, I want to read you one more letter.

Szeretnék felolvasni még egy levelet.

And it goes like this.

Így hangzik:

"Dear Therapist,

"Kedves Terapeuta!

I need help with my wife.

Segítségre van szükségem a feleségemmel kapcsolatban.

Lately, everything I do irritates her,

Az utóbbi időben bármit teszek, minden idegesíti,

even small things, like the noise I make when I chew.

minden kis dolog, pl. a zaj, hogy rágok.

At breakfast,

A reggelinél észrevettem,

I noticed that she even tries to secretly put extra milk in my granola

hogy titokban több tejet próbál tenni a müzlimre,

so it won't be as crunchy."

hogy ne ropogjon annyira."

(Laughter)

(Nevetés)

"I feel like she became critical of me after my father died two years ago.

"Úgy érzem, hogy zsémbessé apám két évvel ezelőtt halála után vált.

I was very close with him,

Nagyon közel álltam apámhoz,

and her father left when she was young,

és őt gyerekkorában elhagyta az apja.

so she couldn't relate to what I was going through.

Ezért nem tudta megérteni, hogy min megyek keresztül.

There's a friend at work whose father died a few months ago,

Egyik munkahelyi barátom apja is elhunyt pár hónapja.

and who understands my grief.

Ő megérti a gyászom.

I wish I could talk to my wife like I talk to my friend,

Szeretném, ha a feleségemmel is úgy tudnék beszélgetni, mint a barátommal,

but I feel like she barely tolerates me now.

de úgy érzem, hogy a feleségem alig bír engem.

How can I get my wife back?"

Hogy kaphatom vissza a feleségem?"

OK.

Rendben.

So, what you probably picked up on

Lehet, feltűnt önöknek,

is that this is the same story I read you earlier,

hogy ez ugyanaz a történet, amelyet az előbb felolvastam,

just told from another narrator's point of view.

csak másik narrátor szemszögéből.

Her story was about a husband who's cheating,

A nő története hűtlen férjről szól,

his story is about a wife who can't understand his grief.

a férj története feleségről szól, aki nem érti meg a gyászát.

But what's remarkable, is that for all of their differences,

A sok különbség ellenére jelentős mindkét narratívában

what both of these stories are about is a longing for connection.

a kötődésre való vágy.

And if we can get out of the first-person narration

Ha ki tudunk lépni az első narratívából,

and write the story from another character's perspective,

és másik személy szemszögéből írjuk le,

suddenly that other character becomes much more sympathetic,

hirtelen érthetőbbé válik az illető,

and the plot opens up.

és másik cselekmény jelenik meg.

That's the hardest step in the editing process,

Ez a legnehezebb lépése a szerkesztésnek,

but it's also where change begins.

de a változás is itt kezdődik.

What would happen if you looked at your story

Mi lenne, ha megfigyelnék narratívájukat,

and wrote it from another person's point of view?

és másik személy szemszögéből írnák le?

What would you see now from this wider perspective?

Mit látnának ebből a szélesebb látókörből?

That's why, when I see people who are depressed,

Néha megjegyzem,

mikor depresszióssal találkozom:

I sometimes say,

"You are not the best person to talk to you about you right now,"

"Most nem a megfelelő személy, hogy önmagáról beszéljen",

because depression distorts our stories in a very particular way.

mert a depresszió különös módon forgatja ki narratívánk.

It narrows our perspectives.

Szűkíti látókörünket.

The same is true when we feel lonely or hurt or rejected.

Ugyanez érvényes, ha magányosak vagyunk vagy sértettek vagy visszautasítottak.

We create all kinds of stories,

Kitalálunk mindenféle

distorted through a very narrow lens

szűk látókörű, kiforgatott narratívákat,

that we don't even know we're looking through.

amelyeket ki tudja, honnan vettünk.

And then, we've effectively become our own fake-news broadcasters.

Utána tényleg saját félrevezetésünk áldozatai leszünk.

I have a confession to make.

Be kell valljak valamit.

I wrote the husband's version of the letter I read you.

Én írtam a férj felolvasott levelét.

You have no idea how much time I spent

El sem hiszik, mennyit tétováztam

debating between granola and pita chips, by the way.

a müzli és a chips között.

I wrote it based on all of the alternative narratives

Az évek során látott –

nemcsak saját terapeuta tapasztalatom alapján, hanem rovatom is felhasználva –,

that I've seen over the years,

not just in my therapy practice, but also in my column.

eddigi narratívák alapján írtam.

When it's happened

Az történt,

that two people involved in the same situation

hogy azonos élethelyzetben lévő két személy

have written to me, unbeknownst to the other,

egymástól függetlenül írt nekem,

and I have two versions of the same story

és egyszerre két szemszögből

sitting in my inbox.

érkezett narratívám.

That really has happened.

Ez valóban megtörtént.

I don't know what the other version of this woman's letter is,

Nem ismerem a nő levelének másik verzióját,

but I do know this:

de tudom:

she has to write it.

meg kell írja azt is.

Because with a courageous edit,

Mert a nő merész szerkesztéssel

she'll write a much more nuanced version of her letter that she wrote to me.

a régi levél sokkal árnyaltabb változatát írja meg.

Even if her husband is having an affair of any kind --

Még abban az esetben, ha a férjének viszonya van,

and maybe he is --

mert lehetséges, hogy van,

she doesn't need to know what the plot is yet.

a nő még nem tudhatja az ügy kimenetelét.

Because just by virtue of doing an edit,

Csak a szerkesztés erejével

she'll have so many more possibilities for what the plot can become.

oly rengeteg lehetőség jelenik meg, hogy akármerre alakulhat még.

Now, sometimes it happens that I see people who are really stuck,

Néha megfigyelek igazán megrekedt eseteket,

and they're really invested in their stuckness.

és ők kézzelfoghatóan ragaszkodnak elakadásukhoz.

We call them help-rejecting complainers.

Segítséghárító panaszkodóknak nevezem őket.

I'm sure you know people like this.

Biztosan ismernek ilyeneket.

They're the people who, when you try to offer them a suggestion,

Ők azok, akiknek, ha próbálunk javasolni valamit,

they reject it with, "Yeah, no, that will never work, because ..."

akkor elutasítják: "Igen, de ez soha nem működik, mert..."

"Yeah, no, that's impossible, because I can't do that."

"Igen, de ez lehetetlen, mert nem tudom kivitelezni."

"Yeah, I really want more friends, but people are just so annoying."

"Igen, szeretnék több barátot, de mindenki olyan bosszantó."

(Laughter)

(Nevetés)

What they're really rejecting

Valójában azt utasítják el,

is an edit to their story of misery and stuckness.

hogy átszerkesszék a nyomorúságról és elakadásról szóló narratívájuk.

And so, with these people, I usually take a different approach.

Velük szemben más stratégiát alkalmazok.

And what I do is I say something else.

Mást mondok nekik.

I say to them,

Közlöm velük:

"We're all going to die."

"Mindannyian meg fogunk halni."

I bet you're really glad I'm not your therapist right now.

Fogadom, most boldogok, hogy nem vagyok az önök terapeutája.

Because they look back at me

Pont így szoktak rám meredni,

the way you're looking back at me right now,

ahogy most önök is néznek rám,

with this look of utter confusion.

teljesen összezavarodva.

But then I explain that there's a story

Elmagyarázom nekik, hogy végül

that gets written about all of us, eventually.

mindenkiről narratívát írnak.

It's called an obituary.

Gyászbeszédnek hívják.

And I say that instead of being authors of our own unhappiness,

Elmondom, hogy boldogtalanságunk megfogalmazása helyett,

we get to shape these stories while we're still alive.

addig kell alakítsuk narratívánk, míg élünk.

We get to be the hero and not the victim in our stories,

Élettörténetünk hősei, és nem áldozatai kell legyünk.

we get to choose what goes on the page that lives in our minds

Mi válogatjuk meg, mi kerüljön be gondolatainkba,

and shapes our realities.

és mi alakítsa valóságunkat.

I tell them that life is about deciding which stories to listen to

Elmondom, hogy az élet arról szól, hogy minek szentelünk figyelmet,

and which ones need an edit.

és mely narratívát kell átszerkesztenünk.

And that it's worth the effort to go through a revision

Megéri az erőfeszítést, hogy átnézzük,

because there's nothing more important to the quality of our lives

mert semmi nem fontosabb az életminőségünkhöz,

than the stories we tell ourselves about them.

mint a magunknak mesélt narratíva.

I say that when it comes to the stories of our lives,

Elmondom, hogy élettörténetünk esetén

we should be aiming for our own personal Pulitzer Prize.

célunk a saját Pulitzer-díjunk elnyerése kell legyen.

Now, most of us aren't help-rejecting complainers,

Legtöbben nem vagyunk segítséghárító panaszkodók,

or at least we don't believe we are.

vagy legalábbis nem tartjuk annak magunkat.

But it's a role that is so easy to slip into

Könnyen beleesünk ebbe a szerepbe,

when we feel anxious or angry or vulnerable.

mikor nyugtalanok, mérgesek vagy elesettek vagyunk.

So the next time you're struggling with something,

Legközelebb, mikor küszködnek valamivel,

remember,

jusson eszükbe,

we're all going to die.

hogy mindannyian halandók vagyunk.

(Laughter)

(Nevetés)

And then pull out your editing tools

Majd kapják elő szerkesztő eszközeiket,

and ask yourself:

és tegyék fel maguknak a kérdést:

what do I want my story to be?

milyen narratívát szeretnék magamnak?

And then, go write your masterpiece.

Utána írják meg remekművüket.

Thank you.

Köszönöm.

(Applause)

(Taps)