How teachers can help students navigate trauma | Lisa Godwin

Fordító: Zsofia Gocze Lektor: Peter Pallós

Everyone has a story,

Mindenkinek van története,

and that story is filled with chapters

egy történet tele fejezetekkel,

that have made us who we are today.

ezek tesznek azzá bennünket, akik vagyunk.

Those early chapters of that story

Gyakran a történet első fejezetei

sometimes are the ones that define us the most.

határoznak meg minket leginkább.

The Center for Disease Control

Az amerikai Betegségmegelőzési Központ becslése szerint

has estimated that over half of our nation's children

gyermekeink több mint fele már átélt

have experienced at least one or two types of childhood trauma.

legalább egy-két fajta gyerekkori traumát.

That adversity can have lasting effects.

Az ilyen viszontagságoknak tartós következményei lehetnek.

When I began to have opportunities to speak

Amikor lehetőségem nyílt előadást tartani

and advocate for students and for teachers,

és kiállni diákokért és pedagógusokért,

I found myself uniquely positioned

sajátos helyzetben találtam magam,

to be able to speak about childhood trauma.

hogy gyermekkori traumákról beszéljek.

But I had to make a decision first.

De először döntenem kellett.

I had to decide,

El kellett döntenem,

did I want to just share the bright and shiny parts of my life,

csak életem fényes és csillogó pillanatait akarom-e megosztani,

you know, those ones that we put out on social media

melyeket a közösségi médiára is kiteszünk,

that make us all look perfect,

hogy tökéletesnek látszódjunk,

or did I want to make myself vulnerable

vagy sebezhetővé teszem magam,

and become an open book?

és nyitott könyvvé válok?

The choice became very clear.

Végül világossá vált, mit kell tennem.

In order to make a difference in the life of a child,

Ha változást akarok hozni egy gyermek életébe,

I had to become transparent.

nem takargathatok semmit.

So I made the commitment to tell my personal story.

Így elhatároztam, nyíltan elmondom személyes történetem.

And this story is filled with people that have loved me

Olyanok szerepelnek a történetben, akik szerettek engem,

gondoskodtak rólam, felneveltek.

and taken care of me and grown me.

And have helped me overcome and heal.

Segítettek felülkerekedni és meggyógyulni.

And now it's time for me to help others do the same.

Most rajtam a sor, hogy ezt mások is megtehessék.

When I first started school, I was the picture of normalcy.

Kisiskolásként átlagos diák voltam.

I was from a good family,

Jó családból származtam,

I was always dressed nicely,

megjelenésem mindig igényes volt,

had a smile on my face,

mosoly ült az arcomon.

I was prepared for school.

Készen álltam az iskolára.

But my life was anything but normal.

De az életem egyáltalán nem volt rendben.

By this time, I had already become a victim of sexual abuse.

Már akkor szexuális bántalmazás áldozata voltam.

And it was still happening.

És még akkor is tartott.

My parents didn't know,

A szüleim nem tudtak róla,

and I had not told anyone else.

és senki másnak se árultam el.

When I started school, I felt like this was going to be my safe place.

Iskolakezdéskor azt hittem, az iskola lesz a menedékem.

So I was excited.

Annyira lelkes voltam!

Imagine my dismay when I met my teacher,

Képzelhetik, milyen rémület fogott el

a tanítóm, Mr. Randolph láttán.

Mr. Randolph.

Now Mr. Randolph was not my abuser.

De nem Mr. Randolph volt a bántalmazóm.

But Mr. Randolph was the epitome

Ő csak megtestesítette mindazt,

of everything that scared me the most in my life.

amitől a világon a legjobban rettegtem.

I had already started these self-preservation techniques

Addigra már elhárító technikákat fejlesztettem ki arra,

to where I took myself out of positions where I was going to be alone with a man.

hogy férfival ne kelljen egyedül maradnom.

And here I was, as a student,

De akkor ott voltam én, kisdiákként

I was going to be in a classroom with a man every day,

minden nap az osztályterembe egy férfival bezárva

for a year of school.

egész tanévre.

I was scared; I didn't trust him.

Rettegtem tőle, nem bíztam benne.

But you know what,

De végül Mr. Randolph lett később

Mr. Randolph would turn out to be my greatest advocate.

a legnagyobb pártfogóm.

But in the beginning,

De a tanév elején már tudtára adtam, mennyire utálom.

oh, I made sure he knew I did not like him.

I was noncompliant;

Rendetlenkedtem.

I was that kid that was disengaged.

Nem figyeltem.

And I also made it really hard on my parents, too.

A szüleim életét is megnehezítettem.

I didn't want to go to school,

Nem akartam iskolába járni,

so I fought them every morning, getting on the bus.

ezért minden reggel veszekedtünk, mert nem akartam buszra szállni.

At night, I couldn't sleep,

Éjjel nem tudtam aludni,

because my anxiety was so high.

mert annyira szorongtam.

So I was going into class exhausted.

Kimerülten érkeztem az órákra.

Which, exhausted children are cranky children,

A fáradt gyerek nyűgös,

and they're not easy to teach,

nem könnyű tanítani,

you know that.

ezt önök is tudják.

Mr. Randolph could have approached me with frustration,

Mr. Randolphnak nem vesződség voltam,

like so many teachers do with students like me.

ahogy oly sok tanárnak az ilyen diákok.

But not him.

De nem így tett.

He approached me with empathy

Empátiával fordult felém,

and with flexibility.

rugalmas volt.

I was so grateful for that.

Annyira hálás voltam ezért!

He saw this six-year-old was tired and weary.

Látta, hogy a hatéves kislány fáradt, kimerült.

And so instead of making me go outside for recess,

Ahelyett hogy kiküldött volna szünetben,

he would let me stay in and take naps,

hagyta, hogy a teremben szundikálhassak,

because he knew I needed rest.

mert tudta, hogy pihenésre van szükségem.

Instead of sitting at the teacher table at lunch,

Ebédnél nem a tanári asztalhoz ült,

he would come and sit with the students at the student table.

hanem velünk, diákokkal evett.

He would engage me and all my classmates in conversation.

Beszélgetett velem és osztálytársaimmal.

And I now look back and I know

Visszatekintve tudom,

he had a purpose for that,

hogy célja volt ezzel:

he was listening, he was asking questions.

meghallgatott, kérdéseket tett fel.

He needed to find out what was going on.

Ki akarta deríteni, mi történik velem.

He built a relationship with me.

Kapcsolatot teremtett velem.

He earned my trust.

Elnyerte a bizalmamat.

And slowly but surely,

És lassan, de biztosan,

those walls that I had built around myself

a magam köré épített falak

he started chipping away at,

omladozni kezdtek,

and I eventually realized he was one of the good guys.

és végül rájöttem, a tanárom a jófiúk közé tartozik.

I know that he felt like he wasn't enough.

Tudom, úgy érezte, itt többre van szükség,

Because he made the move to talk to my mom.

Mert beszélt a mamámmal.

And got my mom's permission

Rávette, járuljon hozzá,

to let me start seeing a school guidance counselor,

hogy iskolapszichológushoz,

Ms. McFadyen.

Ms. McFadyenhez járjak.

I started seeing Ms. McFadyen once or twice a week

Hetente egyszer-kétszer jártam hozzá

for the next two years.

két éven át.

It was a process.

Hosszú folyamat volt.

During that time period,

Az idő alatt

I never disclosed to her the abuse,

soha nem említettem a zaklatást,

because it was a secret;

hiszen titok volt,

I wasn't supposed to tell.

nem beszélhettem róla.

But she connected the dots, I know she did,

De ő látta az összefüggéseket, tudom,

because everything that she did with me

mert minden tette arra irányult,

was to empower me and help me find my voice.

hogy bátorítson és szóra bírjon.

She taught me how to use mental images

Megtanított a képi megjelenítés módszerére, hogy félelmeim leküzdhessem.

to push through my fears.

She taught me breathing techniques

Légzéstechnikákat mutatott

to help me get through those anxiety attacks

a gyakran rám törő szorongásos rohamaim legyőzésére.

that I would have so often.

And she role-played with me.

Szerepjátékokat is játszottunk.

And she made sure

Rávezetett, hogy minden helyzetben kiállhatok magamért.

that I could stand up for myself in situations.

And the day came

És eljött a nap,

where I was in the room with my abuser

amikor egy szobában voltunk: a zaklatóm, egy másik felnőtt és én.

and one other adult.

And I told my truth.

Akkor elmondtam az igazságot.

I told about the abuse.

Beszéltem a zaklatásról.

Immediately, my abuser began to deny,

A bántalmazóm azonnal tagadott,

and the person I disclosed to,

és az, akinek feltártam a helyzetet,

they just weren't equipped to handle the bombshell

egyáltalán nem volt felkészülve

that I had just dropped on them.

az általam kioldott bomba kezelésére.

It was easier to believe the abuser

Könnyebb volt a zaklatónak hinnie,

rather than a child.

mint egy gyereknek.

So I was told never to speak of it again.

Azt mondták, többet ne beszéljek róla.

I was made to feel like I had done something wrong, again.

Azt éreztették velem, hogy megint rosszat tettem.

It was devastating.

Letaglózott.

But you know what,

De aznap történt valami jó is.

something good came out of that day.

My abuser knew that I was no longer going to be silent.

A zaklatóm rájött, hogy többé már nem fogok csendben maradni.

The power shifted.

Az erőviszonyok megváltoztak.

And the abuse stopped.

A zaklatás abbamaradt.

(Applause)

(Taps)

But the shame

De a szégyenérzet és a félelem,

and fear of it happening again

hogy újra megtörténik,

remained.

tovább kísért.

And it would remain with me

Tovább kísért

for many, many years to come.

hosszú, hosszú éveken át.

Mr. Randolph and Ms. McFadyen,

Mr. Randolph és Ms. McFadyen segített,

they helped me find my voice.

hogy magamra találjak.

They helped me find the light out.

Segítettek, hogy meglássam a fényt az alagút végén.

But you know what,

De olyan sok gyerek van, aki nem ilyen szerencsés.

there are so many kids that aren't as fortunate as me.

And you have them in your classrooms.

Ott ülnek az osztálytermekben.

That is why it's so important for me to talk to you today,

Ezért rendkívül fontos nekem, hogy ma önökkel beszélhetek,

so you can be aware

mert résen kell lenniük,

and you can start asking the questions that need to be asked

és feltehetik a kellő kérdéseket,

and paying attention to these students,

és figyelhetnek ezekre a diákokra,

so you too can help them find their way.

hogy önök is segíthessék őket megtalálni az útjukat.

As a kindergarten teacher,

Óvónőként

I start my year off

minden évet úgy indítok,

with my kids making box biographies.

hogy a gyerekeket dobozéletrajz elkészítésére kérem.

These are two of my students.

Ők ketten az óvodásaim.

And I encourage them

Arra ösztönzöm őket,

to fill those boxes with things that tell me about them

róluk, életükről szóló dolgokat tegyenek a dobozokba,

and about their life,

és arról, ami számukra fontos.

what's important to you, you know?

They decorate them,

Kidíszítik a dobozokat,

I mean, they really take time,

sok időt is szánnak rá,

they fill them with pictures of their families and of their pets,

képeket tesznek bele a családjukról, házi kedvenceikről,

and then I let them present them to me and to the class.

és munkájukat be is mutathatják nekem és a csoportnak.

And during that time, I am an active listener.

Eközben értő figyelemmel hallgatom őket.

Because the things they say,

Mert amiről beszélnek,

the facial expressions that they give me,

az arckifejezéseik,

the things they don't say

de amiről nem beszélnek is,

can become red flags for me

mind jelzés a számomra

and can help me figure out what their needs are.

és segít megfejteni, mire van szükségük.

What is driving them

Mi vezérli viselkedésüket a csoportban?

to maybe have the behaviors that they're showing me in class.

How can I be a better teacher

Hogyan lehetek jobb pedagógus

by listening to their voices?

ha odafigyelek a mondandójukra?

I also make times to develop relationships with them,

Időt szánok arra is, hogy kapcsolatot alakítsak ki velük,

much like Mr. Randolph did with me.

hasonlóan, ahogy Mr. Randolph is tette.

I sit with them at lunch,

Együtt ebédelünk,

I have conversations with them at recess,

beszélgetünk a szünetekben,

I go to their games on the weekends,

hétvégén eljárok a meccseikre,

I go to their dance recitals.

ott vagyok a táncelőadásaikon.

I become a part of their life.

Az életük részévé válok.

Because in order to really know a student,

Mert ahhoz, hogy egy gyereket tényleg megismerhessünk,

you've got to infuse yourself into their lives.

be kell épülnünk az életébe.

Now I know some of you are middle school teachers

Tudom, hogy önök közül többen felsős tanárok

and high school teachers,

és középiskolai tanárok,

and you might think that those kids

és azt gondolják,

a diákjaik már kialakult személyiségek,

have already kind of developed, and you know,

they're on autopilot at that point.

mondhatni, már önműködők ebben a korban.

But don't be deceived.

De ne hagyják magukat megtéveszteni.

Especially the kids that you think have it all together,

Különösen azokat a gyerekeket illetően akikről úgy hiszik, rendben vannak,

because those are the ones that might need you the most.

mert talán nekik van a legnagyobb szükségük önökre.

If you were to look at my yearbook,

A régi iskolai évkönyvemben

you would see me on about every page,

szinte minden oldalon szerepelek,

because I was involved in everything.

mert mindenben részt vettem.

I even drove a school bus.

Még iskolabuszt is vezettem.

(Laughs)

(Nevet)

So I was that kid

Olyan gyerek voltam,

that teachers thought was the overachiever,

akiről a tanárok úgy hitték, buzgómócsing,

the popular person,

népszerű,

the one that had it together.

aki mindent kézben tart.

But guys, I was lost.

De valójában elveszett ember voltam.

I was lost,

Elveszett ember,

and I wanted someone to ask me,

és arra vágytam, hogy valaki megkérdezze:

"Lisa, why are you here all the time,

"Lisa, miért vagy folyton itt,

why are you throwing yourself into all these things?"

miért veted magad bele mindenbe?"

Did they ever wonder,

Eszükbe jutott-e valaha nekik,

was I running away from someone,

hogy talán menekülök valaki elől,

was I running away from something?

vagy valami elől?

Why did I not want to be in my community

Miért nem akartam közösségben

or in my home?

vagy otthon lenni?

Why did I want to be at school all the time?

Miért lebzseltem folyton a suliban?

No one ever asked.

Soha senki sem kérdezte.

Now don't get me wrong,

Ne értsenek félre,

all overachievers in your schools

nem minden buzgómócsing diákjuk

are not victims of abuse or trauma.

zaklatás vagy trauma áldozata.

But I just want you to take the time to be curious.

De szeretném, ha időt szakítanának rá, hogy kíváncsiak legyenek.

Ask them why.

Kérdezzék meg őket: miért?

You may find out that there is a reason behind it.

Talán kiderül, hogy oka van.

You could be the reason that they move forward

Önök katalizálhatják őket, hogy változtassanak életükön.

with their story.

Be careful not to assume

De legyenek óvatosak a feltételezéssel,

that you already know the ending to their story.

hogy már ismerik a történetük végét.

Don't put a period where a semicolon should be.

Ne tegyenek pontot oda, ahová pontosvesszőt kellene.

Keep that story going

Hagyják, hogy a történetük tovább íródjon,

and help them know that even if something has happened traumatic to them,

és emlékeztessék őket: még akkor is, ha már érte őket trauma,

that their life is still worth telling.

élettörténetüket megéri megosztani.

Their story is worth telling.

Történetüket érdemes elmesélni.

Now in order to do that,

Hogy ezt megtehessük,

I really feel like we have to embrace our own personal stories as educators.

pedagógusként meg kell békélnünk személyes történetünkkel.

Many of you might be sitting there

Tán most sokan önök közül arra gondolnak:

and thinking, "Yeah.

"Igen! Velem is megtörtént,

That happened to me.

But I'm not ready to share."

de még nem tudok róla beszélni."

And that's OK.

Ez rendben is van.

The time will come

Majd eljön a nap,

when you will feel it inside your soul

amikor a lelkük mélyén érzik,

that it's time to turn your past pain

ideje, hogy a múlt fájdalma

into purpose for the future.

a jövő célkitűzése legyen.

These children are our future.

Ezek a gyerekek a mi jövőnk.

I just encourage you to take it day by day.

Arra biztatom önöket, napról napra haladjanak,

Talk to someone.

Beszélgessenek valakivel.

Be willing and just open.

Legyenek készségesek, nyitottak.

My life story came full circle

Az életem teljes kört írt le,

in the spring of 2018,

mikor 2018 nyarán meghívtak előadni

where I was invited to speak

to a group of beginning teachers and mentors.

kezdő pedagógusoknak és mentoroknak.

I shared my story, much like today with you,

Meséltem az életemről, ahogy most is,

and afterwards I had a lady approach me.

és az előadás után egy hölgy lépett oda hozzám.

She had tears in her eyes and she quietly said, "Thank you.

Könnyes szemmel csendesen annyit mondott: "Köszönöm!

Thank you for sharing.

Köszönöm, hogy elmondta a történetét.

I cannot wait to tell my dad

Alig várom, hogy elmesélhessem a papámnak,

everything that I heard today."

amit ma hallottam".

She must have seen the perplexed look on my face,

Biztosan látta arcomon a zavart,

because she followed up by saying,

mert így folytatta:

"Mr. Randolph is my dad."

"Mr. Randolph az édesapám."

Audience: Aww.

Közönség: Hű!

Lisa Godwin: "And he often wonders:

Lisa Godwin: "És az apám gyakran tűnődik:

Did he make a difference?

vajon számított a munkája?

Today, I get to go home and tell him,

Ma hazamehetek, és elmondhatom neki:

'You definitely made a difference.'"

»Egészen biztosan számított a munkád.«"

What a gift.

Mekkora ajándék!

What a gift.

Mekkora ajándék!

And that prompted me

Erről eszembe jutott,

to reach out to Ms. McFadyen's daughter as well,

hogy felkeressem Ms. McFadyen lányát,

and to share with her

hogy elmondjam neki:

what an impact Ms. McFadyen had made.

milyen sokat jelentett számomra Ms. McFadyen.

And I wanted her to know

Szerettem volna, ha azt is tudja,

I have advocated for more funding

kiálltam többletforrásokért

for guidance counselors, for school social workers,

iskolai tanácsadók, szociális munkások,

for psychologists, for nurses,

pszichológusok és ápolók számára,

because they are so vital to the mental and physical health

hiszen óriási a szerepük

gyermekeink mentális és fizikai egészségében.

of our children.

I'm thankful for Ms. McFadyen.

Hálás vagyok Ms. McFadyennek.

(Applause)

(Taps)

I once heard someone say,

Egyszer valaki azt mondta:

in order to find your way out of the darkness,

hogy kijuthassunk a sötétségből, előbb meg kell találnunk a fényt.

you have to find the light.

Today, I hope that you leave this place

Remélem, ma, miután elmennek,

and you seek opportunities to be the light.

keresik majd a lehetőséget a fény megtestesítésére.

For not only students

Nemcsak a diákok,

but for adults in your classrooms,

de a felnőttek számára is,

az osztálytermekben, az iskolában, a közösségekben.

in your schools, in your communities.

You have the gift

Önökben is megvan készség,

to help someone navigate

hogy másokat átsegítsenek

through their trauma

traumájuk feldolgozásán,

and make their story worth telling.

hogy történetüket megérje elmesélni.

Thank you.

Köszönöm!

(Applause)

(Taps)