A sci-fi vision of love from a 318-year-old hologram | Monica Byrne

Fordító: Rita Hajnal Lektor: Reka Lorinczy

Do I look real to you?

Valódinak tűnök neked?

Hope so.

Remélem.

I have no idea if you're seeing this,

Fogalmam sincs, látod-e mindezt,

but I'm just going to look ahead and trust that you're there.

előre meresztem a tekintetem, és bízom benne, hogy ott vagy.

I've drawn a semicircle in the sand in front of me

Az előttem elterülő homokba rajzoltam egy félkört,

so I don't walk past it and look like I'm floating in midair.

nem lépem át, mert akkor úgy tűnök, mintha lebegnék.

Right now I'm standing

Most épp a szabad ég alatt állok,

in the open air,

egy tengerparton

on a beach under a palm tree,

a pálmafák árnyékában,

in the exact spot where your stage used to be.

ott, ahol a munkaállványod állt egykoron.

I have 12 minutes with you.

12 percet tölthetek most veled.

I set a limit.

Korlátot állítottam.

My wife Navid once said

Feleségem Navid mondta egyszer,

that infinite possibility is a creator's worst enemy.

hogy a végtelen lehetőség az alkotó legnagyobb ellensége.

For example, this dress: I'd asked her to design something

Ezt a ruhát például: kértem, hogy tervezzen nekem hasonlót,

that a priest might have worn in 23rd-century Cairo.

amit egy pap hordott volna a 23. századi Kairóban.

But we only had three days to make it,

Az elkészítésre mindössze három napunk volt,

and the only fabric we had

az egyetlen használható anyag

was an old duvet cover that another resident left behind.

egy régi paplanhuzat volt, amit az előző bérlő hagyott hátra.

But she did it, and it's perfect.

Végül megcsinálta, és tökéletes lett.

And she looked at it and said,

Végigmérte és azt mondta,

"Proof of concept -- creation needs constraint."

"Állításom bizonyítéka -- határt kell szabni az alkotásnak."

So with these 12 minutes,

A következő 12 percben,

I'm going to tell you about my greatest discovery.

a legnagyobb felfedezésemről szeretnék neked mesélni.

For my whole life, my obsession has been eternal life,

Egész életemben megbabonázott az örök élet gondolata,

as I know it is so many of yours.

mint oly sokan másokat.

You may be happy to know that your research will pay off.

Talán örülsz annak, hogy a kísérleted végül megtérül.

I am 318 years old.

318 éves vagyok.

The average human lifespan is now 432 years,

Az emberi átlagéletkor 432 év lett,

and my work has been to extend the human lifespan indefinitely.

és az élettartam végtelenbe nyúló hosszabbításán dolgoztam.

And I've never questioned that someday,

Sosem kételkedtem abban,

we'll reach a point where we'll be content.

hogy egy napon elérjük majd azt a pontot, amivel megelégszünk.

But the opposite keeps happening:

De pont az ellenkezője történik,

the longer we live, the longer we want to live,

minél tovább élünk, annál többet akarunk belőle,

the less we want to die.

nem akarunk meghalni.

Who can blame us?

Ki hibáztathatna minket?

The universe is so big.

A világegyetem olyan hatalmas.

There won't ever not be more to see.

Ennél hatalmasabbat sosem fogunk látni.

Just yesterday,

Tegnap arról olvastam,

I was reading about how you can take out a boat on Europa

hogyan lehet Európán hajókázni,

and sail from island to island all over the planet,

egyik szigetről a másikra vitorlázni, az egész bolygón át,

and some of the islands have villages that you can stay and visit

egyes szigeteken falvak találhatók, ahol meg is szállhatunk

and sleep under the shadow of Jupiter.

miközben Jupiter árnyéka alatt álomba szenderülünk.

And then there's this other island where there's just one songwriter

Akad ott egy másik sziget is, ahol egy dalszövegíró él egymagában,

who sits and plays mandolin for the ocean.

ott ül, és mandolinon játszik az óceánnak.

And then there are others where there's no one

Van ott még több sziget is, melyeken senki nem él,

and there never has been,

és sohasem lakták,

and so you go just for the pleasure of touching your foot to sand

az élvezet kedvéért, a homokba süppeszted a talpad,

that no foot has ever touched before.

melyen láb még sosem vetett talajt.

You could spend 400 years doing just that.

400 évig is tudnád ezt csinálni.

Right now the Moon is rising in the Northeast.

A Hold épp északkeleten kel,

I can see the cities on it with my naked eye.

puszta szememmel látom rajta a városokat.

They're connected like nerve clusters:

Ideg fürtökként kapcsolódnak egymáshoz:

Mariapolis on the South Pole, and Ramachandran on the Equator.

Mariapolis a Déli Sarkon, Ramachandran az Egyenlítőn.

And New Tehran in the Sea of Tranquility.

És Új Teherán a Nyugalom tengerén.

That's where Navid and I met.

Itt ismerkedtem meg Naviddal is.

We were both artists downtown.

Mindketten belvárosi művészek voltunk.

The day we met, we were passing each other in Azadi Square,

Találkozásunk napján az Azadi téren botlottunk egymásba,

and we bumped shoulders.

véletlenül összeért a vállunk.

And I turned to apologize

Megfordultam és bocsánatot kértem,

and she, without saying hello or introducing herself or anything,

ő pedig, köszönés vagy bemutatkozás nélkül annyit mondott,

said, "Well, why do you think we didn't just pass through each other?"

"Nos, szerinted hogy-hogy nem tudunk egymáson áthaladni?"

And first of all, I thought, "Who the hell are you?"

Legelső gondolatom "Ki a franc vagy te?"

But second, the question annoyed me,

Utána meg irritálni kezdett a kérdése,

because the answer is so simple.

hiszen a válasz oly egyértelmű.

I said, "We didn't pass through each other

Azt válaszoltam: "Azért nem,

because elementary particles have mass

mert az elemi részecskéknek tömegük van,

and because the space between elementary particles

és a részecskék közötti teret

is filled with the binding energy that also has the properties of mass,

kötési energia tölti meg, aminek szintén tömege van,

and we've known that for 800 years."

ezt immáron 800 éve tudjuk."

She must have been in one of those moods

Biztosan bal lábbal kelt,

where she likes to mess with strangers.

és idegenekkel akart kötekedni.

Or maybe she was just flirting with me,

Az is lehet, hogy csak flörtölt velem,

because she looked at me and said, "I thought you'd say that.

mert rám nézett és annyit mondott, "Tudtam, hogy ezt fogod válaszolni.

Think deeper."

Gondolkodj kicsit jobban."

And then she took off her belt,

Aztán lecsatolta az övét,

this belt that I'm wearing now,

ezt, ami épp rajtam van,

and she said,

és azt mondta,

"Our universe is built so that particles have mass.

"A világegyetem úgy épült, hogy a részecskék tömeggel rendelkezzenek.

Without that basic constraint,

Ezen alapvető feltétel nélkül,

we'd have just passed right through each other at the speed of light

fénysebességgel hatoltunk volna át egymáson,

and never even known."

tudomást sem véve róla."

And that's how our romance began.

Így kezdődött a románcunk.

Navid and I

Navid és én

never ran out of things to talk about.

sosem fogytunk ki a beszédtémákból.

Never.

Egyetlen egyszer sem.

It was incredible.

Hihetetlen volt.

It was like we were both heroes climbing up into a mountain range together

Úgy éreztük hősök vagyunk, akik együtt másznak meg egy hegyet.

and we kept arriving at new vistas,

mindig újabb látkép tárult elénk,

and these new, perfect constellations of words

amit csupa új, tökéletes szavak sokaságával

would come out of us to describe them.

írtunk körbe.

And we'd forget them as soon as we made them,

Amint kitaláltunk egyet, el is felejtettük,

and throw them over our shoulder and go on to the next thing, on and up.

hátunk mögé hajítottuk azokat, témát váltottunk és haladtunk tovább.

Or one time, Navid said that our talk was like we were always making bread,

Navid egyszer azt mondta, beszélgetésünk olyan, mint a kenyérsütés,

and that we were always adding in a little more flour

amihez mindig egy kicsivel több lisztet,

and a little more water,

és vizet adunk,

and folding it in and turning it over

összegyúrjuk és átfordítjuk,

and never getting around to baking it.

de a sütésig azonban sosem jutunk el.

If my obsession was eternal life, Navid's obsession was touch.

Engem megbabonázott az örök élet, Navidot viszont az érintés.

She had a genius for it.

Volt is hozzá érzéke.

All of her work revolved around it.

A munkája is abból állt.

My body was like a canvas for her,

A testem volt az ő festővászna,

and she would draw her fingertip down over my face so slowly

ujjbegyeit olyan finoman tudta végigsimítani az arcomon,

that I couldn't feel it moving.

hogy nem is éreztem azt.

And she was obsessed with the exact moment

Mániákusan hajszolta a tökéletes pillanatot,

when I would stop being able to tell the difference between her body and mine.

olykor képtelen voltam megkülönböztetni saját testemet az övétől.

Or she would just lie across me and dig her shoulder into mine

Volt, hogy csak feküdt rajtam és vállát az enyémbe fúrta

and say, "Pilar, why does this feel so good?"

közben azt kérdezte: "Pilar, miért olyan jó ez az érzés?"

I'd say, "I don't know!"

Amire én azt feleltem, "Fogalmam sincs!"

And she always had a facetious answer for her facetious question,

A bohókás kérdéseire mindig volt egy bohókás válasza.

but the answer I remember today is,

A mai napig emlékszem a válaszára,

"It feels good

"Azért jó ez az érzés,

because the universe chose its constraints,

mert a világegyetem meghatározta a feltételeit,

and we are its art."

és mi vagyunk a mesterműve."

It's always funny what you think the future is going to be like

Vicces, ahogy elképzeljük a jövőt, milyen lesz

versus what it turns out to be.

aztán kiderül, hogy nem olyan lett.

In your time, scientists thought humans could freeze themselves

A te idődben a tudosok úgy gondolták, lefagyasztják az embereket,

and wake up in the future.

és felébresztik majd őket a távoli jövőben.

And they did -- but then they died.

Meg is tették -- de mind meghaltak.

In your time, scientists thought humans could replace organs

A te idődben a tudósok úgy gondolták, az emberek pótolhatják belső szerveiket,

and extend life for hundreds of years.

és több száz évre meghosszabbodik az életük.

And they did,

Meg is tették,

but eventually, they died anyway.

de végül ők is meghaltak.

In your time, Earth is the only place people live.

A te idődben a Föld az egyetlen hely, amit emberek laknak.

In my time, Earth is the place people come to die.

Az én időmben a Földre már csak meghalni jövünk.

So when Navid started to show the signs,

Amikor Navidon mutatkozni kezdtek a jelek,

our friends assumed I would do what everyone does,

barátaink azt hitték, azt teszem, mint mindenki más

which is say goodbye and send her to Earth,

búcsút veszek tőle, és elküldöm a Földre,

so that none of us would have to look at her

így senkinek nem kell a közelében lennie

or be around her or think about her and her ...

vagy szembesülnie sem vele,

failure to keep living.

sem azzal, hogy feladta az életet ...

More than anything,

És végképp nem akartak

they didn't want to be around her actual physical body.

a fizikai testéhez közel lenni.

They kept referring to it as "declining,"

Általában úgy hivatkoztak rá, hogy az "öregkor"

even though she herself was fascinated by it,

bár ő maga káprázatosnak tartotta,

the changes it was going through,

a változások, amiken keresztülment,

following the rules of its nature day by day, independent of her will.

akaratától függetlenül alárendelve magát a természet adta törvényeknek.

I did send Navid to Earth.

Végül elküldtem Navidot a Földre.

But I came with her.

De én is mentem vele.

I remember a friend of ours, just before we left, said,

Emlékszem egyik barátunk, utazásunk előtt azt mondta,

"I just think it's arrogant,

"Szerintem ez önzőség tőletek,

like the rules don't apply to you, like you think your love is that special."

figyelmen kívül hagyjátok a szabályt, mintha a ti szerelmetek különleges volna."

But I did.

Pedig én azt tettem.

So, even here on Earth,

Még most is itt a Földön,

I kept working on how to extend life.

azon dolgoztam, hogyan hosszabbíthatnám meg az életet.

It didn't occur to me

Egyszer nem merült fel bennem,

that there could be any other response.

hogy más válasz is létezik.

I kept going back to that thing that Navid said to me

Folyton az járt a fejemben, amit Navid mondott nekem

that day in Azadi Square,

azon a napon az Azadi téren,

that without that basic constraint --

hogy az alapfeltétel nélkül --

a universe that granted mass to matter --

ami biztosítja az anyagok tömegét a világegyetemben

we would not exist.

mi nem lennénk itt.

That's one rule.

Ez az egyik szabály,

Another rule is that all mass is subject to entropy.

A másik, hogy minden tömeg ki van téve az entrópiának.

And there is no way to be in this universe without mass.

Tömeg nélkül képtelenség létezni ebben a világegyetemben.

I know. I tried everything.

Tudom. Mindent kipróbáltam.

I tried creating a photon box where the Higgs field was altered.

Létrehoztam egy foton dobozt, amiben átalakítottam a Higgs-mezőt.

I tried recording all subatomic movements in my body

Próbáltam az összes testemben végbemenő szubatomi mozgást rögzíteni,

and replaying them on closed loop.

és egy zárt körben lejátszani azokat.

Nothing worked.

Semmire nem jutottam.

But my final innovation was to create a coil dimension

A utolsó felfedezésem, egy dimenzióspirál volt,

with the boundaries of a body in which time moved infinitely slower,

amelyben az idő jóval lassabban telik, a test korlátai végett,

but whose projection would appear to move in normal time.

míg kivetítődése a megszokott időkereteken belül zajlik.

That body would then appear in our universe as a hologram --

A test hologramként jelenne meg a világegyetemben --

here but not here.

ott van, de mégsem.

When I realized I'd done it,

Amikor elkészültem vele,

I ran to her room,

a szobába rohantam,

so happy to tell her I'd done it,

annyira örültem, hogy elmondhatom neki,

moving through space almost normally to all eyes,

minden szem láttára, saját szemem láttára is,

even to my own,

mozogni a térben,

and went to lie down next to her,

lefeküdtem mellé,

and forgot, and fell right through her.

de elfelejtettem, és átzuhantam rajta.

I'd found a way to eternal life,

Megtaláltam a módját az örök életre,

at the expense of the one thing Navid loved most,

egyetlen dolog híján, amit Navid leginkább szeretett,

which was to touch and be touched.

ami az érintés volt.

And she threw me out.

Aztán kihajított.

I still got to watch, though.

Nézni még mindig nézhetem.

Humans live 400 years now,

Az emberek ma 400 évig is elélnek,

and we still die.

nem lettünk halhatatlanok.

And when death comes,

Amikor eljön a halál,

the dying still pick at their bedsheets,

a haldokló kiválasztja saját ágyneműjét,

and their arms break out in blue and violet blooms on the insides,

karjukban csupa kékes lilás szín virágzik,

and their breaths get further and further apart,

légzéseik egyre távolodnak egymástól,

like they're falling asleep.

mintha álomba szenderülnének.

I've always thought that

Mindig azt gondoltam,

what gives a life meaning is adventure.

hogy a kalandok adnak értelmet az életnek.

And death is just a problem

A halál pedig nem több egy problémánál,

we haven't discovered the solution to yet.

amire mai napig nem találtunk megoldást.

But maybe a life has meaning only because it ends.

De talán az élet attól nyer értelmet, hogy egyszer véget ér.

Maybe that's the paradox:

Talán a paradoxon:

constraints don't constrain, they allow perfect freedom.

hogy a feltétel nem szab feltételeket, teret enged a szabadságnak.

(Sighs)

(Sóhaj)

There was a thunderstorm here this morning.

Vihar volt ma reggel.

There is another forecast for tonight,

Ma estére is mondanak egyet,

but for now the sky is clear.

az égbolt most tiszta.

I can't feel the wind here,

Itt nem érezni a szélmozgást,

but I just asked one of the caretakers who passed by what it felt like,

de megkérdeztem az egyik erre járó ápolót, milyen érzés

and she said it felt warm, like melted butter.

azt mondta meleg, mint az olvadt vaj.

An answer worthy of my wife.

Ezért a válaszért már megérte élni.

I have to find my way back to the flesh.

Meg kell találnom a módját, hogyan jussak vissza a testbe.

Until then, I take up no space but the space you give me.

Addig is, nem foglalok túl sok helyet csak annyit, amennyit nekem szánsz.