The life cycle of a t-shirt - Angel Chang

Fordító: Reka Lorinczy Lektor: Andi Vida

Consider the classic white t-shirt.

Vegyünk egy klasszikus fehér pólót.

Annually, we sell and buy two billion t-shirts globally,

Évente világszerte kétmilliárd pólót adnak és vesznek,

making it one of the most common garments in the world.

ezáltal a világon az egyik a legelterjedtebb ruhadarab.

But how and where is the average t-shirt made,

De hogyan és hol készül az átlagos póló,

and what's its environmental impact?

és milyen hatása van a környezetre?

Clothing items can vary a lot,

A ruhadarabok sokban különbözhetnek egymástól,

but a typical t-shirt begins its life on a farm in America, China, or India

de egy tipikus póló életciklusa amerikai, kínai vagy indiai farmon kezdődik,

where cotton seeds are sown, irrigated and grown for the fluffy bolls they produce.

ahol a gyapotot elvetik, locsolják és termesztik, bolyhos terméséért.

Self-driving machines carefully harvest these puffs,

Automata gépek gondosan begyűjtik ezeket a magszálakat,

an industrial cotton gin mechanically separates the fluffy bolls from the seeds,

egy feldolgozógép szétválogatja a bolyhos részt a magoktól,

and the cotton lint is pressed into 225-kilogram bales.

aztán a gyapotszálakat 225 kilós bálákba préselik.

The cotton plants require a huge quantity of water and pesticides.

A gyapottermesztéshez sok víz és rovarirtó szer szükséges.

2,700 liters of water are needed to produce the average t-shirt,

Az átlagos trikó gyártásához 2 700 liter víz kell,

enough to fill more than 30 bathtubs.

ez több mint 30 fürdőkádnyi víz.

Meanwhile, cotton uses more insecticides and pesticides

Időközben a gyapot több rovarirtót és növényvédő szert használ,

than any other crop in the world.

mint bármilyen más termesztett növény.

These pollutants can be carcinogenic,

Ezek a szennyező anyagok rákkeltőek lehetnek,

harm the health of field workers,

károsítják a termesztők egészségét,

and damage surrounding ecosystems.

és károsítják a környező ökoszisztémát.

Some t-shirts are made of organic cotton grown without pesticides and insecticides,

Egyes pólókat növényvédő szerek nélkül termesztett biogyapotból készítenek,

but organic cotton makes up less than 1%

de ezek aránya a világon összesen termesztett

of the 22.7 million metric tons of cotton produced worldwide.

22,7 millió tonna gyapotnak nem egészen 1%-a.

Once the cotton bales leave the farm,

Mikor a gyapotbálák elhagyják a farmot,

textile mills ship them to a spinning facility,

a textilgyártók a fonodába szállítják őket,

usually in China or India,

általában Kínába vagy Indiába,

where high-tech machines blend,

ahol modern gépek elegyítik,

card,

kártolják,

comb,

fésülik,

pull,

húzzák,

stretch,

nyújtják,

and, finally, twist the cotton into snowy ropes of yarn called slivers.

majd végül fátyolszalagnak nevezett hófehér szálakat sodornak belőle.

Then, yarns are sent to the mill,

A szálakat a gyárba küldik,

where huge circular knitting machines

ahol hatalmas körkötőgépek

weave them into sheets of rough grayish fabric

durva szürkés szövetet szőnek belőle.

treated with heat and chemicals until they turn soft and white.

Ezt hő- és vegykezelik, míg puha és fehér lesz.

Here, the fabric is dipped into commercial bleaches and azo dyes,

Itt a szövetet fehérítő és azoszínezékbe merítik,

which make up the vivid coloring in about 70% of textiles.

mely élénk színre festi a textilek mintegy 70 százalékát.

Unfortunately, some of these contain cancer-causing cadmium,

Sajnos, némelyik rákkeltő anyagot tartalmaz, például kadmiumot,

lead,

ólmot,

chromium,

krómot

and mercury.

és higanyt.

Other harmful compounds and chemicals can cause widespread contamination

Más veszélyes összetevők és vegyi anyagok kiterjedt szennyeződést okozhatnak,

when released as toxic waste water in rivers and oceans.

mikor a mérgező szennyvizet kiengedik a folyókba és óceánokba.

Technologies are now so advanced in some countries

Napjainkban egyes országokban olyan fejlett a technika,

hogy az egész termesztési és szövetgyártási folyamat

that the entire process of growing and producing fabric

barely touches a human hand.

alig érintkezik emberi kézzel.

But only up until this point.

De csak eddig a szakaszig.

After the finished cloth travels to factories,

Mikor a kész szövetet elviszik a gyárakba –

often in Bangladesh, China, India, or Turkey,

rendszerint Bangladesbe, Kínába, Indiába vagy Törökországba –,

human labor is still required to stitch them up into t-shirts,

emberi munkaerő szükséges a póló varrásához,

intricate work that machines just can't do.

mely művelet túl bonyolult ahhoz, hogy gépek végezzék.

This process has its own problems.

Sajátos gondokat rejt ez a folyamat.

Bangladesh, for example,

Például Banglades,

which has surpassed China as the world's biggest exporter of cotton t-shirts,

lekörözve Kínát, világvezető a pamutpóló-exportban,

employs 4.5 million people in the t-shirt industry,

4,5 millióan dolgoznak a pólóiparban,

but they typically face poor conditions and low wages.

de jellemzően rossz körülmények között, alacsony bérekért.

After manufacture, all those t-shirts travel by ship, train, and truck

A legyártott pólókat hajón, vonattal és kamionnal szállítják

to be sold in high-income countries,

a fejlett országokba értékesítésre.

a process that gives cotton an enormous carbon footprint.

Ez a folyamat jelentősen növeli a gyapot szénlábnyomát.

Some countries produce their own clothing domestically,

Némely országok belföldön gyártják a ruhákat,

which cuts out this polluting stage,

így küszöbölve ki ezt a szennyező szakaszt,

but generally, apparel production accounts for 10% of global carbon emissions.

de általában a ruházati ipar 10%-kal járul hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz.

And it's escalating.

És ez növekszik.

Cheaper garments and the public's willingness to buy

Az olcsóbb ruházat és a kereslet

boosted global production from 1994 to 2014 by 400%

1994-2014 között 400 százalékra nőtt a globális termelés,

to around 80 billion garments each year.

ez mintegy 80 millió ruhadarab évente.

Finally, in a consumer's home,

Végül, a felhasználók otthonába érve,

the t-shirt goes through one of the most resource-intensive phases of its lifetime.

a legnagyobb erőforrásigényű életszakaszába érkezik.

In America, for instance,

Amerikában például

the average household does nearly 400 loads of laundry per year

egy átlagos család négyszázszor mos évente,

each using about 40 gallons of water.

mintegy 150 liter vizet használva minden alkalommal.

Washing machines and dryers both use energy,

A mosó- és szárítógépek energiát használnak.

with dryers requiring five to six times more than washers.

A szárítás ötször-hatszor több energiát igényel, mint a mosás.

This dramatic shift in clothing consumption over the last 20 years,

Az utóbbi húsz évben a nagyvállalatok által irányított drámai változás

driven by large corporations and the trend of fast fashion

a ruházati fogyasztásban, és a gyors divat trendje károsan hatott

has cost the environment,

a környezetre,

the health of farmers,

a gazdálkodók egészségére,

and driven questionable human labor practices.

és az emberi foglalkoztatás kétes gyakorlatára került sor.

It's also turned fashion into the second largest polluter in the world after oil.

Az olaj után a divat lett a második legnagyobb környezetszennyező.

But there are things we can do.

De van, amin változtathatunk.

Consider shopping secondhand.

Fontoljuk meg a használt ruhavásárlást.

Try to look for textiles made from recycled or organic fabrics.

Keressük az újrahasznosított textilanyagot vagy a bioszövetet.

Wash clothes less and line dry to save resources.

Mossunk kevesebbszer, és teregessük ki a ruhát, erőforrás-takarékosan.

Instead of throwing them away at the end of their life,

Ne dobjuk ki az elhasznált ruhadarabokat,

donate, recycle, or reuse them as cleaning rags.

adományozzuk el, vagy hasznosítsuk újra rongynak.

And, finally, you might ask yourself,

Végül tegyük fel a kérdést,

how many t-shirts and articles of clothing will you consume over your lifetime,

hány pólót és ruhát használunk el életünk során,

and what will be their combined impact on the world?

és milyen összetett hatása lesz ennek a világra?